Unaj k-tuukul jeʼex tuukulnajik Cristoeʼ
Unaj k-tuukul jeʼex tuukulnajik Cristoeʼ
«Tuukulneneʼex jeʼel bix tuukulnajik Cristo Jesusoʼ.» (FILI. 2:5)
1. ¿Baʼaxten unaj k-tuukul jeʼex tuukulnajik Jesusoʼ?
JESUCRISTOEʼ tu yaʼalaj: «Koʼoteneʼex tiʼ teen, [...] kaambalneneʼex tiʼ teen, tumen teneʼ chúukaʼan in wóol yéetel kabal u yóol in puksiʼikʼal; beyoʼ bíin a kaxteʼex jeʼelel» (Mat. 11:28, 29). Le baʼax tu yaʼalaj Jesusaʼ ku yeʼesik le jatsʼuts tuukul yantiʼ tu yoʼolal u maasiloʼ. Mix máak uláakʼ jeʼel u páajtal u yeʼesik tiʼ máak bix unaj u kuxtaleʼ. Kex letiʼ u Hijo Dios yéetel yaan nojoch páajtalil tiʼeʼ, tu chʼaʼaj óotsilil yéetel tu yeʼesaj yaabilaj tiʼ le óotsiloʼoboʼ.
2. ¿Baʼax modosiloʼob ken k-kan tiʼ Jesús teʼ óoxpʼéel xookoʼobaʼ?
2 Teʼ óoxpʼéel xookoʼobaʼ yaan k-ilik bix jeʼel k-tuukul jeʼex «u tuukul Cristo[oʼ]» (1 Cor. 2:16). Yaan k-tʼaan tiʼ cinco jatsʼuts modos tu yeʼesaj: maʼatech u séeb kʼuuxil yéetel kabal u yóol, jach uts, jach ku yuʼubik tʼaan, maʼatech u chʼaʼik saajkil yéetel jach ku yeʼesik yaabilaj.
Jeʼex Cristoeʼ, maʼ unaj k-séeb kʼuuxiliʼ
3. 1) ¿Bix úuchik u kaʼansik Jesús tiʼ u disipuloʼob ka u yeʼesoʼob kabal óolal? 2) ¿Baʼax tu beetaj Jesús yoʼolal le baʼaxoʼob maʼ jach maʼalobtak tu beetaj u disipuloʼoboʼ?
3 Kex Jesús u Hijo Dios yéetel minaʼan u kʼebaneʼ, tu yóotaj taal way Luʼum utiaʼal ka kuxlak ich kʼeban wíinikoʼob, kex u yojel yaan u kíimsaʼal tumen jujuntúul tiʼ letiʼobiʼ. Baʼaleʼ letiʼeʼ maʼ kʼuuxilnaj tu yoʼolal leloʼ (1 Ped. 2:21-23). Wa k-tsʼáaik k-paakat tiʼ Jesús yéetel k-ilik k-beetik jeʼex tu beetiloʼ maʼ ken chʼíikil k-il le baʼaloʼob maʼ jach maʼalobtak ku beetik u maasiloʼ (Heb. 12:2). Jesuseʼ tu yaʼalaj tiʼ u disipuloʼob: «Biseʼex in kuuch ta wóokʼoleʼex, yéetel kaambalneneʼex tiʼ teen» (Mat. 11:29). Lelaʼ ku yeʼesikeʼ le disipuloʼoboʼ unaj u kaambaloʼob tiʼ Jesús, maʼ unaj u jáan kʼuuxiloʼobiʼ yéetel unaj u chúukpajal u yóoloʼob tiʼ u maasil, jeʼex chúukpajik u yóol Jesús tiʼ letiʼoboʼ. Le áakʼab táanil tiʼ u kíimsaʼaloʼ, Jesuseʼ tu pʼoʼaj u yookoʼob utiaʼal u kaʼansiktiʼob kʼaʼabéet u yeʼeskoʼob kabal óolal. ¿Máasaʼ jach maʼalob le bix úuchik u kaʼanskoʼoboʼ? (xokaʼak Juan 13:14-17). Tuláakʼ kʼiin, le ka ween Pedro, Santiago yéetel Juaneʼ, Jesuseʼ tu yeʼesaj ku naʼatik bix u yuʼubikubaʼob. Tu tʼanaj Pedroeʼ ka tu yaʼalajtiʼ: «Simón, ¿táan a wenel?». Ka tsʼoʼokeʼ ka tu yaʼalajtiʼob: «Maʼ a weneleʼex, payalchiʼineneʼex, utiaʼal maʼ a lúubuleʼex tiʼ túuntaj óolal». Letiʼeʼ u yojel letiʼe kʼeban beetik u yuʼubikubaʼob kaʼanaʼaniloʼ, le oʼolaleʼ tu yaʼalajtiʼob: «Le [kiliʼich muukʼoʼ] chúukaʼan u yóol, baʼaleʼ le wíinkliloʼ minaʼan u muukʼ» (Mar. 14:32-38).
4, 5. ¿Bix u yáantkoʼon le baʼax tu beetaj Jesús utiaʼal maʼ k-séeb kʼuuxil yoʼolal le baʼaxoʼob maʼ maʼalobtak ku beetik u maasiloʼ?
4 ¿Baʼax k-beetik wa k-ilik utúul sukuʼuneʼ ku yuʼubikuba maas maʼalobil tiʼ u maasil, ku kʼuuxil yoʼolal jeʼel baʼalakeʼ wa maʼatech u séeb beetik le baʼax ku yaʼalik le ancianoʼob wa «le palitsil chúukpajaʼan u yóol yéetel yaan u naʼat[oʼ]»? (Mat. 24:45-47.) U suukaʼanileʼ maʼ jelaʼan k-ilik u beetaʼal baʼaxoʼob maʼ maʼalobtak tumen le máaxoʼob maʼatech u meyajtkoʼob Diosoʼ, baʼaleʼ maʼatech k-chéen ilik u beetaʼal tumen k-sukuʼunoʼob. Wa k-uʼuyik k-kʼuuxil yoʼolal baʼaxoʼob ku beetkoʼobeʼ, maʼalob ka k-tukle: «¿Baʼax unaj in beetik utiaʼal in weʼesik yanten “u tuukul Cristo”?». Kʼaʼajaktoʼoneʼ Jesuseʼ mix utéen jáan kʼuuxilnaj yoʼolal le baʼaxoʼob tu beetaj u disipuloʼoboʼ.
5 Tuukulnakoʼon tiʼ le baʼax úuch tiʼ apóstol Pedrooʼ. Ka joʼopʼ u xíimbal Jesús yóokʼol le jaʼoʼ tu yaʼalaj tiʼ Pedro ka xiʼik tu yiknal, Pedro túuneʼ joʼopʼ u bin u xíimbal yóokʼol le jaʼoʼ. Baʼaleʼ ka tu yilaj jach kʼaʼam le iikʼoʼ, sajakchajeʼ ka káaj u búulul. ¿Kʼuuxilnaj wa Jesús tu yéetel? ¿Tu yaʼalaj wa tiʼ: «Jach maʼalobtech beyoʼ. Beyoʼ jeʼel a chʼaʼik a naʼateʼ»? Maʼatech, baʼaxeʼ le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ «maʼach tu kʼab tumen Jesuseʼ ka aʼalaʼabtiʼ: “¡Jach jumpʼíit a [fe]! ¿Baʼaxten kaʼapʼéelchaj a tuukul?”» (Mat. 14:28-31). Wa k-ilik utúul sukuʼun bey táan u pʼíittal u fejeʼ, unaj k-tichʼik k-kʼab utiaʼal k-áantik, unaj k-líiʼsik u yóol. Beyoʼ k-beetik jeʼex tu beetil Jesús tiʼ Pedroeʼ.
6. ¿Bix úuchik u kaʼansik Jesús tiʼ u disipuloʼob maʼ u tsʼíiboltkoʼob u beetik u maas nojchiloʼob tiʼ u maasil?
6 Pedroeʼ yaʼab utéenel xan baʼateltʼaanaj yoʼolal máax u maas nojchil ichiloʼob. Utéenjeakileʼ, Santiago yéetel Juaneʼ tu kʼáatoʼob tiʼ Jesús ka chaʼabak u kutaloʼob tu x-noʼoj yéetel tu x-tsʼíik teʼ Reinooʼ, lelaʼ jach tu beetaj u kʼuuxil Pedro bey xan u maasil apostoloʼoboʼ. Maʼ xaaneʼ tuukulnajoʼob beyoʼ tumen bey u tuukul le máaxoʼob tuʼux líikʼoʼoboʼ, le oʼolal Jesuseʼ chúukpaj u yóol u yáantoʼob. Letiʼeʼ tu yaʼalajtiʼob: «Jeʼel bix a wojelileʼexeʼ, u nuuktakil le kaajoʼoboʼ ku béeytaloʼob bey tsʼuuloʼob tu yóokʼoloʼobeʼ yéetel le u nuuktakil ichiloʼoboʼ ku yeʼesikoʼob u páajtalil tu yóokʼoloʼob. Baʼaleʼ ichileʼexeʼ maʼ bey kun úuchuliʼ. Tumen le máax u kʼáat u beet u nojochil ichileʼexeʼ, unaj u meyajtik le uláakʼoʼoboʼ». Tsʼoʼoleʼ ka tu yaʼalajtiʼob bix u tuukul letiʼ: «U Paal Máak[eʼ] maʼ taal utiaʼal ka meyajtaʼakiʼ, baʼaleʼ utiaʼal u meyajtik máak, yéetel utiaʼal u tsʼáa u kuxtal bey jumpʼéel boʼol utiaʼal u jáalkʼabtaʼal yaʼabkach máakoʼobeʼ» (Mat. 20:20-28).
7. ¿Bix jeʼel k-áantaj utiaʼal ka múul meyajnak tuláakal teʼ múuchʼuliloʼ?
7 Wa k-tuukul tiʼ le kabal óolal tu yeʼesaj Jesusoʼ, maas maʼ kun talamtaltoʼon k-beetikba jeʼex «le máax [maas] chichan» teʼ múuchʼuliloʼ (Luc. 9:46-48). Lelaʼ jeʼel u yáantaj utiaʼal ka múul meyajnakoʼon yéetel u maasileʼ. Jeʼex utúul taatatsil u yaabiltmaj u paalaleʼ, Jéeobaeʼ u kʼáat «ka múuchʼ kajlak» le máaxoʼob meyajtikoʼ (Sal. 133:1). Jesuseʼ tu kʼáataj tiʼ u Taata ka u yáant le máaxoʼob meyajtik utiaʼal ka múuchʼ meyajnakoʼoboʼ. ¿Baʼaxten? Letiʼeʼ tu yaʼaleʼ utiaʼal «ka ilaʼak tumen yóokʼol kaabeʼ teech [túuxtmilen], yéetel a yaabiltmoʼob jeʼel bix a yaabiltmaileneʼ» (Juan 17:23). Jeʼex túun k-ilkoʼ, le baʼax eʼesik jach máax le u disipuloʼob Cristooʼ, letiʼe bix u múuchʼ meyajoʼoboʼ. Baʼaleʼ utiaʼal lelaʼ unaj u yantaltoʼon le tuukul jeʼex le yanchaj tiʼ Jesús ka tu yilaj le baʼaxoʼob maʼ jach maʼalobtak ku beetaʼal tumen u disipuloʼoboʼ. Letiʼeʼ tu perdonartoʼob yéetel tu yaʼaleʼ wa k-perdonartik u maasileʼ Jéeobaeʼ jeʼel xan u perdonarkoʼoneʼ (xokaʼak Mateo 6:14, 15).
8. ¿Baʼax jeʼel k-kanik tiʼ le sukuʼunoʼob úuch joʼopʼok u meyajtkoʼob Jéeobaoʼ?
8 Tsʼoʼoleʼ jeʼel xan u páajtal k-kaambal tiʼ le sukuʼunoʼob úuch joʼopʼok u beetkoʼob jeʼex tu beetil Jesusoʼ yéetel ku yilkoʼob maʼ u beetkoʼob u cuentai le baʼaxoʼob maʼ jach maʼalobtak ku beetaʼal tumen u maasiloʼ. Tsʼoʼok u yilkoʼobeʼ wa ku chʼaʼikoʼob óotsilileʼ ku líiʼskoʼob u yóol «le máaxoʼob luubul u muukʼoʼoboʼ», yéetel ku yáantajoʼob utiaʼal ka múul meyajnak le sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ yéetel ka tuukulnakoʼob jeʼex tuukulnajik Jesuseʼ. Letiʼobeʼ ku kʼáat óolkoʼob xan le baʼax tu kʼáat óoltaj Pablo yoʼolal le sukuʼunoʼob yanoʼob Romaoʼ: «Jajal Dios máax ku tsʼáaik chúukaʼan óolal yéetel kiʼimak óolaleʼ, u yáanteʼex utiaʼal ka kuxlakeʼex maʼalob ta baatsileʼex, jeʼel bix u kaʼansik Cristo Jesusoʼ, utiaʼal beyoʼ tuláakalileʼex junmúuchʼeʼ, tiʼ jumpʼéeliliʼ tʼaaneʼ, ka a kiʼikiʼtʼanteʼex u Jajal Dios yéetel u Taata k-Yuumtsil Jesucristo» (Rom. 15:1, 5, 6). Jeʼex túun k-ilkoʼ ken múul meyajnakoʼon teʼ múuchʼuliloʼ k-beetik u kiʼikiʼtʼantaʼal Jéeoba.
9. ¿Baʼaxten kʼaʼabéettoʼon le kiliʼich muukʼ utiaʼal k-eʼesik le modos tu yeʼesaj Jesusoʼ?
9 Jesuseʼ tu yaʼaleʼ «kabal u yóol [u] puksiʼikʼal» yéetel maʼatech u séeb kʼuuxil; le maʼ u jáan kʼuuxil máakoʼ táakaʼan ichil u yich u kiliʼich muukʼ Dios. Lelaʼ ku yeʼesiktoʼoneʼ, kʼaʼabéettoʼon le kiliʼich muukʼ utiaʼal ka tuukulnakoʼon jeʼex Jesusoʼ; maʼ chúukaʼan chéen yéetel ka k-xok baʼaxoʼob tu beetiʼ. Le oʼolaleʼ unaj k-ilik eʼesik le modos ku taal tiʼ le kiliʼich muukʼ, jeʼex: «yaakunaj, kiʼimak óolal, jeetsʼel óolal, chúukaʼan óolal, maʼalob bisajbáail, utsil puksiʼikʼal, oksaj óolal, kabal óolal yéetel muʼukʼaʼan óolal» (Gal. 5:22, 23). Wa k-eʼesik kabal óolal yéetel maʼ k-jáan kʼuuxil, jeʼex tu beetil Jesusoʼ, yaan u yeʼesiktoʼon u yutsil Jéeoba.
Jesuseʼ tu yeʼesaj u yutsil tiʼ le máakoʼoboʼ
10. ¿Bix úuchik u yeʼesik u yutsil Jesús?
10 Uláakʼ modos ku taal tiʼ le kiliʼich muukʼoʼ letiʼe u yeʼesik u yutsil máakoʼ. Jesuseʼ mantatsʼ tu yeʼesaj u yutsil tiʼ u maasil. Letiʼeʼ «jach maʼalob úuchik u kʼamik» le máaxoʼob tu natsʼubaʼob tu yiknaloʼ (Lucas 9:11, NM). ¿Máasaʼ jach yaʼab baʼax jeʼel k-kanik tiʼ letiʼeʼ? Utúul máax utseʼ ku yeʼesik yaabilaj, ku chʼaʼik óotsilil, ku tsʼáaik baʼax yantiʼ yéetel ku biskuba yéetel u maasil. Jesuseʼ bey tu beetiloʼ. Letiʼeʼ tu chʼaʼaj óotsilil tiʼ le máakoʼoboʼ «tumen yajtak u yóoloʼob yéetel lubaʼantak u yóoloʼob jeʼel bix tamanoʼob minaʼan máax kanáantikoʼob[eʼ]» (Mat. 9:35, 36).
11, 12. 1) Aʼal bix úuchik u chʼaʼik óotsilil Jesús tiʼ utúul koʼolel. 2) ¿Baʼax jeʼel k-kanik tiʼ Jesús teʼ xóotʼoloʼobaʼ?
11 Baʼaleʼ Jesuseʼ maʼ chéen tu chʼaʼaj óotsilil tiʼ le máakoʼoboʼ, tu yilaj xan u yáantkoʼob. Koʼoneʼex ilik baʼax tu beetaj yoʼolal utúul koʼolel doce jaʼaboʼob joʼopʼok u sen máan kʼiʼikʼ tiʼ. Le koʼolelaʼ u yojel kaʼacheʼ, jeʼex u yaʼalik u Ley Moiseseʼ, yoʼolal le kʼojaʼanil yantiʼoʼ maʼ tu páajtal u meyajtik Dios yéetel u maasil israelitaʼoboʼ, tak le máaxoʼob machikeʼ ku pʼáatloʼob maʼ uts yaniloʼob xaniʼ (Lev. 15:25-27). Baʼaleʼ le baʼax tu yuʼubaj u yaʼalaʼal yoʼolal Jesús tiʼ bix u tratartik máakoʼ, le beet u tuklik jeʼel u tsʼaʼakaleʼ. Tu tuklaj: «Chéen yéetel ka in péetsʼkʼabt u nookʼeʼ, jeʼel in wutstaleʼ». Tu natsʼuba túun tu yiknaleʼ ka tu machaj u nookʼ, teʼ súutuk jeʼeloʼ tu yuʼubaj utschaji.
12 Jesuseʼ tu tsʼáaj cuenta yaan máax machej, ka tu sutuba u yil máaxiʼ. Tumen maʼ tu beetaj le baʼax ku yaʼalik le Leyoʼ, le koʼoleloʼ tu tuklaj yaan u tsʼíikiltaʼal tumen Jesús, le oʼolaleʼ xolaj tu táaneʼ ka tu yaʼalajtiʼ tuláakal u jaajil. ¿Kʼeʼey wa tumen Jesús? Maʼatech, baʼaxeʼ tu líiʼsaj u yóol ka tu yaʼalajtiʼ: «Koʼolel, tsʼoʼok u tojtal a wóol tumen oksaj óolnajech. Xeen [yéetel] jeetsʼel» (Mar. 5:25-34). ¡Bukaʼaj wal úuchik u kiʼimaktal u yóol le koʼolel le ka tu yuʼubaj le baʼax aʼalaʼabtiʼ tumen Jesusoʼ!
13. 1) ¿Baʼax u jelaʼanil Jesús tiʼ le fariseoʼoboʼ? 2) ¿Bix úuchik u tratartik Jesús le mejen paalaloʼoboʼ?
13 Jesuseʼ mix utéen meyajnaj le autoridad yantiʼ utiaʼal u maas tsʼáaik u kuuch u maasil, jeʼex u beetik kaʼach le fariseoʼoboʼ (Mat. 23:4). Baʼaxeʼ letiʼeʼ chúukpaj u yóol u kaʼanstiʼob yéetel yaabilaj le baʼaxoʼob utstutʼaan Jéeobaoʼ. U disipuloʼobeʼ tu yiloʼobeʼ, letiʼeʼ jach tu jaajil utúul amigo jach yaan u yaabilaj (Pro. 17:17; Juan 15:11-15). Tak le mejen paalaloʼoboʼ maʼ sajakchajoʼob náatsʼal tu yiknaliʼ yéetel letiʼeʼ jach kiʼimakchaj u yóol úuchik u yantal tu yéeteloʼob. Mix utéen tu yaʼalaj wa minaʼan tiempo tiʼ utiaʼal u máans tu yéeteloʼob. Utéenjeakileʼ, le disipuloʼoboʼ joʼopʼ u taaskubaʼob nojbaʼalil, jeʼex u beetik le fariseoʼoboʼ, ka joʼopʼ u yaʼalikoʼob tiʼ le taatatsiloʼob maʼ u taasik u mejen paalaloʼob tu yiknal Jesús utiaʼal ka u kiʼikiʼtʼantoʼoboʼ. Baʼaleʼ letiʼeʼ maʼ utschajtutʼaan le baʼax tu beetoʼoboʼ, ka tu yaʼalajtiʼob: «Chaʼex u taal le mejen paalaloʼob tin wiknaloʼ [...], tumen u [Reino] Jajal Dioseʼ utiaʼal le máaxoʼob jeʼel bix letiʼoboʼ». Ka tsʼoʼokeʼ tu chʼaʼachiʼitaj le mejen paalaloʼob utiaʼal u kaʼansik u disipuloʼob: «Tu jaajil kin waʼalik tiʼ teʼexeʼ, le máax maʼ tu kʼamik u [Reino] Jajal Dios jeʼel bix u kʼaʼamal tumen juntúul chan paaleʼ, maʼ bíin okokiʼ» (Mar. 10:13-15).
14. ¿Baʼax utsil ku jóoʼsik le paalaloʼob ikil u yeʼesaʼal yaabilaj tiʼob teʼ múuchʼuliloʼ?
14 Tukult bix tu yuʼubiluba le paalaloʼob ka nojochchajoʼob le ka tu kʼaʼajsoʼob bix úuchik u kiʼikiʼtʼantaʼaloʼob yéetel u méekʼaʼaloʼob tumen Jesusoʼ (Mar. 10:16). Bejlaʼa xaaneʼ le mejen paalal ku líikʼloʼob ichil u kaajal Diosoʼ ku tsʼáaikoʼob cuenta bix u yeʼesaʼal yaabilaj tiʼob tumen le ancianoʼob yéetel tumen uláakʼ sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ. Ken nojochchajkoʼobeʼ yaan u kʼaʼajskoʼob yéetel kiʼimak óolal le yaabilaj eʼesaʼab tiʼoboʼ. Baʼaleʼ u maas maʼalobileʼ desde tu chichniloʼob táan u kankoʼob bix u nuʼuktik Jéeoba u kaajal yéetel u kiliʼich muukʼ.
Unaj k-eʼesik utsil teʼ yóokʼol kaab jach kʼasaʼanaʼ
15. ¿Baʼax tu yaʼalaj Pablo kun ilbil tu tsʼook kʼiinoʼob?
15 Teʼ kʼiinoʼobaʼ, yaʼab máakeʼ chéen u yutsiloʼob ku kaxtikoʼob, maʼatech u yeʼesik u yutsiloʼob tiʼ u maasil, lelaʼ bey u yilaʼal teʼ escuelaʼoboʼ, teʼ tuʼux ku meyaj máakoʼ, teʼ bejoʼoboʼ bey xan ken k-kʼaʼayt le maʼalob péektsiloʼ. Maʼ xaaneʼ lelaʼ ku beetik u lúubul k-óol, baʼaleʼ toʼoneʼ k-ojel yaniliʼi u yúuchloʼobeʼ. Pabloeʼ tu yaʼaleʼ teʼ tu tsʼook kʼiinoʼobaʼ le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ yaan u kuxtaloʼob ichil máakoʼob tsʼuʼutoʼob yéetel minaʼan u yaakunajoʼob (2 Tim. 3:1-3).
16. ¿Bix unaj k-eʼesik utsil teʼ múuchʼuliloʼ?
16 Baʼaleʼ teʼ múuchʼuliloʼ maʼ bey u beetaʼaliʼ. Tuláakal le máaxoʼob ku tuukuloʼob jeʼex Jesusoʼ ku yilik u yáantajoʼob utiaʼal ka yanak kiʼimak óolal ichil. ¿Bix u beetkoʼob? Yáaxeʼ ku yáantkoʼob yéetel ku líiʼskoʼob u yóol le kʼojaʼanoʼoboʼ wa le máaxoʼob táan u muʼyajtkoʼob uláakʼ wa baʼaxoʼ. Kex táan u maas talamtal le baʼaxoʼob ku muʼyajtaʼal teʼ tu tsʼook kʼiinoʼobaʼ, u jaajileʼ maʼ táant u káajal u yúuchloʼobeʼ. Tak le yáax cristianoʼoboʼ tu muʼyajtoʼob baʼaloʼob jeʼex le k-muʼyajtik bejlaʼaʼ. Le oʼolaleʼ kʼaʼabéetchaj u paklan áantkubaʼob yéetel yaabilaj. Pabloeʼ tu yaʼalaj tiʼob: «Líikʼseʼex u yóol le máaxoʼob luubul u yóoloʼoboʼ ka a wáanteʼex le máaxoʼob luubul u muukʼoʼoboʼ yéetel ka yanakteʼex chowak óolal yéetel tuláakal máak» (1 Tes. 5:14). Toʼoneʼ bey xan unaj k-paklan áantikbaoʼ.
17, 18. ¿Bix jeʼel k-eʼesik utsil jeʼex tu beetil Jesuseʼ?
17 Jeʼex Jesús «jach maʼalob úuchik u kʼamik» le máaxoʼob tsaypachtikoʼ, toʼoneʼ bey xan unaj k-beetik yéetel k-sukuʼunoʼoboʼ. Unaj k-áantkoʼob jeʼex k-tuklik jeʼel u yáantaʼaloʼob tumen Jesuseʼ. Kʼaʼabéet k-eʼesik utsil tiʼ tuláakal, tiʼ le máaxoʼob úuch k-kʼaj óoltoʼoboʼ bey xan le túumben k-kʼaj óoltmiloʼoboʼ (3 Juan 5-8). Jesuseʼ tu chʼaʼaj óotsilil tiʼ le máakoʼoboʼ, le oʼolal tu yáantoʼob. Toʼoneʼ unaj k-beetik jeʼex tu beetiloʼ yéetel unaj k-líiʼsik u yóol u maasil (Isa. 32:2; Mat. 11:28-30).
18 Jeʼex túun k-ilkoʼ, unaj k-kaxtik bix jeʼel k-eʼesik utsil tiʼ u maasileʼ. Pabloeʼ tu yaʼalaj: «Unaj a yaabiltikabaʼex ta baatsileʼex yéetel u yaakunajil sukuʼuntsiloʼob, ka a táanilkunteʼex uláakʼoʼob yéetel ka a [tsikabaʼex] ta baatsileʼex» (Rom. 12:10). ¿Bix jeʼel u páajtal k-beetikeʼ? Letiʼe ka k-beet jeʼex tu beetil Cristooʼ, ka k-tratart u maasil yéetel utsil, yéetel ka k-eʼestiʼob «yaakunaj tu jaajil k-óol» (2 Cor. 6:6). Pabloeʼ tu yaʼalaj bix utúul máak yaan u yaabilaj: «Le máax yaan u yaakunajeʼ, yaan chowak óolal tiʼ, uts u puksiʼikʼal, minaʼan kʼaakʼas tsʼíibolal tiʼ, maʼ tu nojbaʼalkúunsikuba, maʼ tu kaʼanaltal u yich» (1 Cor. 13:4). Maʼ unaj k-kʼuuxil yéetel k-sukuʼunoʼobiʼ, baʼaxeʼ unaj k-beetik le baʼax ku yaʼalik le Bibliaaʼ: «Yanakteʼex yaakunaj yéetel chʼaʼa óotsilil ta baatsileʼex, yéetel saʼasabaʼex ta baatsileʼex jeʼel bix Jajal Dios tu saʼasajeʼex tiʼ Cristoeʼ» (Efe. 4:32).
19. ¿Baʼax utsiloʼob ku taasik u yeʼesik u yutsil máak?
19 Wa k-eʼesik utsil yéetel yaabilaj tuláakal súutukileʼ, yaan k-kʼamik yaʼab utsiloʼob. Le kiliʼich muukʼoʼ yaan u maas áantkoʼon k-eʼes maʼalob modos ichil le múuchʼuliloʼ. Wa k-tuukul jeʼex Jesús yéetel k-áantik k-sukuʼunoʼob u beetoʼob xan beyoʼ, yaan u maas yantal kiʼimak óolal teʼ múuchʼuliloʼ yéetel yaan k-múuchʼ meyaj, beyoʼ tuláakal le baʼaxoʼob ken k-beetoʼ yaan u kiʼimakkúuntik u yóol Jéeoba. Le oʼolaleʼ, jeʼex tu beetil Jesuseʼ, maʼ u xuʼulul k-eʼesik utsil yéetel maʼ k-jáan kʼuuxil yéetel u maasil.
¿Jeʼel wa u páajtal a tsolkeʼ?
• ¿Bix úuchik u yeʼesik Jesús maʼatech u séeb kʼuuxil «yéetel kabal u yóol [u] puksiʼikʼal»?
• ¿Bix úuchik u yeʼesik u yutsil Jesús?
• ¿Bix jeʼel k-eʼesik utsil yéetel maʼ k-jáan kʼuuxil kex kuxaʼanoʼon tiʼ upʼéel yóokʼol kaab jach kʼasaʼaneʼ?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 8]
Wa utúul sukuʼun bey táan u pʼíittal u fe, jeʼex úuchik tiʼ Pedroeʼ, ¿jeʼel wa k-tichʼik k-kʼab utiaʼal k-áantikeʼ?
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 10]
¿Bix jeʼel a weʼesik utsil teʼ múuchʼuliloʼ?