Lehetséges hitet kifejleszteni egy Teremtő létezésében?

„AMIKOR azon merengtem, hogy létezik-e Teremtő, nagyon feldühített az a gondolat, hogy valakinek talán hatalmában állna véget vetni az emberek szenvedéseinek, de mégsem tesz semmit.” Ezeket a szavakat egy olyan személy mondta, aki egykor ateista volt, és akinek több családtagja is a holokauszt áldozata lett. Aligha volt egyedül az érzéseivel.

Sokan, akik szörnyűségeket tapasztalnak, nehezen tudják elfogadni Isten létezését, vagy azzal a gondolattal próbálnak vigasztalódni, hogy Isten nem létezik. Mik a főbb okai annak, hogy némelyek nem hisznek Istenben? Vajon jobb lenne az emberiségnek Isten és vallás nélkül, ahogy egyesek gondolják? Lehetséges-e, hogy egy ateista személy hitet fejlesszen ki egy szerető Teremtőben?

A vallás kudarca

Ironikus, hogy az ateizmus elterjedésének egyik fő oka maga a vallás. Alister McGrath történész így magyarázza ezt: „Az embereket mindenekelőtt az intézményes vallás túlzásaival és hibáival szembeni ellenérzés hajtja az ateizmus karjaiba.” Sokszor a vallás áll a háborúk és az erőszak hátterében. Michel Onfray filozófus, aki maga is ateista, azon tűnődik, hogy hogyan lehetséges az, hogy ugyanaz a szent könyv kétféle embert teremt: az egyik „szentségre törekszik”, a másik pedig „embertelen tetteket hajt végre”, azaz terrorcselekményeket.

Sokaknak rossz emlékeik vannak a vallásról. Egy fiatal svéd férfi, Bertil emlékszik, hogy amikor katonai szolgálatot teljesített, a tábori lelkész Jézus figyelmeztetésére hivatkozva szentesítette az erőszakot. Jézus azt mondta, hogy akik kardot fognak, kard által vesznek el. A lelkész úgy érvelt, hogy ahhoz, hogy kard által elvesszenek, valakinek forgatnia kell a kardot. Tehát a katona nem más, mint Isten szolgája! * (Máté 26:52).

Bernadette, akinek az édesapja a II. világháborúban vesztette életét Franciaországban, máig sem felejtette el, hogy mennyire felháborodott és megütközött azon, amikor a hároméves unokatestvére temetésén a pap azt mondta, hogy „Isten magához vette a gyermeket, hogy angyal legyen belőle”. Később Bernadette egy sérült gyermeknek adott életet, de akkor sem kapott vigaszt az egyházától.

Ciarán, aki az erőszak árnyékában nevelkedett Észak-Írországban, nagyon visszataszítónak tartotta a pokoltűz tantételét. Gyakran hangot adott annak, hogy bármilyen Isten legyen is a felelős a gonoszságért, ő gyűlöli. Ráadásul kihívóan azt mondta, hogy ha létezik Isten, akkor sújtson le rá. Nem Ciarán az egyetlen, akiből ellenérzéseket váltottak ki az ilyen kegyetlen tantételek. Sőt, az egyházi tanítások valószínűleg hozzájárultak az evolúció elméletének megszületéséhez. Alister McGrath szerint Darwinban nem azért merültek fel kételyek Isten létezésével kapcsolatban, mert hitt az evolúcióban, hanem azért, mert ösztönösen irtózott a pokoltűz tanításától. McGrath emellett említést tesz arról is, hogy Darwin mélységes fájdalmat érzett a kislánya halála miatt.

Néhányak szemében a vallásosság szinonimája az értelmetlenségnek és a fanatizmusnak. Irina, aki visszataszítónak találta az üres vallásos beszédeket és az ismételgetett litániákat, ezt mondja: „Úgy tűnt nekem, hogy a vallásos emberek nem gondolkodnak.” Louis, aki  felháborítónak tartotta a vallásos fanatikusok által elkövetett embertelenségeket, erőteljesebben fogalmaz: „Éveken át úgy gondoltam, hogy a vallás egyszerűen unalmas. De aztán azt is láttam, hogy milyen visszataszító hatással lehet az emberekre. Ezért kíméletlenül ellenezni kezdtem minden vallást.”

Jobb lenne Isten nélkül?

Nem meglepő hát, hogy sokak szerint a vallás útjában áll az emberiség fejlődésének és a békének. Néhányakban még az is felmerül, hogy jobb lenne az emberiségnek Isten és vallás nélkül. De vajon nem hozna-e magával problémákat, ha mindenestől elvetnénk a vallásos gondolkodást?

A XVIII. századi filozófus, Voltaire élesen bírálta korának züllött egyházát annak túlkapásai miatt. Ám úgy gondolta, hogy az erkölcsi érzékünk megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen hinni egy legfőbb Lényben. Később a német filozófus, Friedrich Nietzsche azt hirdette, hogy Isten halott, de tartott attól, hogy az ateista gondolkodás erkölcsi űrt hoz létre, és hogy más károkat is előidézhet. Vajon jogosak voltak a félelmei?

Keith Ward író megjegyzi, hogy az embertelenség nem lett kisebb mérvű az újkor kezdete után, sőt, „soha nem látott méreteket öltött”. Emellett az ateizmus eszméje nem szabadította meg az emberiséget az emberi gyarlóságoktól, például a züllöttségtől és az intoleranciától. E tények miatt sok gondolkodó ember felismerte az Istenbe vetett hit erkölcsi értékét, köztük ateisták is.

Keith Ward kiemeli, milyen jótékony hatása van az Istenbe vetett hitnek: „A hit egy erkölcsi kényszerítő erőt táplál bennünk, egy fajta felelősségérzetet, mely arra ösztönöz, hogy óvjuk az Isten által teremtett világot.” Számos nemrégiben készült tanulmány feltárta, hogy a vallásos emberek önzetlenebbek. Az önzetlenség pedig bizonyos mértékű megelégedettséget ad. Ezek a megfigyelések alátámasztják annak az alapelvnek az értékét, mely Jézustól származik: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35).

Egy szociális munkást, aki korábban ateista volt, lenyűgözött az, hogy a Biblia képes megváltoztatni az emberek életét. Ezt mondta: „Miután éveken át csak nagyon kevés sikerrel tudtam segíteni az embereknek, hogy megváltoztassák a viselkedésüket – mellyel önmaguknak és másoknak is kárt okoztak –, fantasztikus volt látni, hogy képesek voltak gyökeresen megváltozni. Azt is megfigyeltem, hogy a változás nem ideiglenes volt.”

Mindezek ellenére néhány ateista szerint az Istenbe vetett hit sokkal több kegyetlenséget és viszályt szült, mint jó és önzetlen tettet. Talán elismerik, hogy a hit némelyekre jó hatással van, de ami őket illeti, rendíthetetlenül szkeptikusak maradnak. Miért?

További okok, amiért nem hisznek Istenben

Sokaknak azt tanítják, hogy az evolúció megalapozott tény. Anila például az ateista Albániában járt iskolába. „Az iskolában azt tanították nekünk, hogy aki hisz Istenben, az naiv és maradi – meséli. – Csodálatos dolgokat tanultam a növényekről és az élő szervezetek működéséről, de mindent az evolúciónak tulajdonítottam. Ez ugyanis azt a képet közvetítette  rólam, hogy a gondolkodásom összhangban van a tudománnyal.” Anila elismeri: „A felhozott bizonyítékokat ellenvetés nélkül el kellett fogadnunk.”

Vannak, akiket a megkeseredettség akadályoz. Jehova Tanúi gyakran találkoznak ilyen személyekkel, amikor házról házra mennek, és megosztják az emberekkel a Biblia reményteljes üzenetét. A korábban említett Bertilt is felkereste egy fiatal Tanú. Bertil emlékszik, hogy akkor ezt gondolta magában: „Ó, te szegény! Rossz ajtón kopogtattál.” Ezt mondja: „Beengedtem, és rázúdítottam minden keserűségemet, amelyet Istennel, a Bibliával és a vallással kapcsolatban éreztem.”

A skóciai Gust az igazságtalanság nyugtalanította. Eleinte kötekedő és ellenséges volt a Tanúkkal. Hasonló kérdéseket tett fel, mint a héber próféta, Habakuk, aki ezt mondta Istennek: „Miért láttatsz velem olyat, ami ártalmas, és miért nézed a bajt?” (Habakuk 1:3).

Az embereket már régóta aggasztja, hogy Isten látszólag közömbös a gonoszság láttán (Zsoltárok 73:2, 3). Simone de Beauvoir francia írónő egyszer ezt mondta: „Könnyebb elfogadnom egy teremtő nélküli világot, mint egy olyan teremtő létezését, aki felelőssé tehető a világban uralkodó ellentmondásokért.”

Sok vallás nem képes választ adni ezekre az ellentmondásokra. De vajon ez azt jelenti, hogy nincs is rájuk magyarázat? Gus azt mondta, hogy végül megkapta a kielégítő magyarázatot arra, hogy miért engedi meg a mindenható Teremtő egy ideig, hogy szenvedjenek az emberek. Ez mérföldkő volt az életében. *

Lehet, hogy némelyik, magát ateistának valló személyben kételyek vannak az evolúcióval kapcsolatban, vagy talán úgy érzi, hogy szüksége van Istenre, és talán még imádkozik is. Nézzük meg, hogy néhány ateista és agnosztikus személy miért gondolkodott el mélyebben Isten létezésén, és végül miért építettek ki szoros kapcsolatot a Teremtővel.

Hogyan tudtak hitet kifejleszteni egy Teremtőben?

Az a fiatal férfi, aki felkereste Bertilt, logikusan elmagyarázta, hogy óriási különbség van az igaz kereszténység és a névleges  keresztények által gyakorolt vallás között. Bertil elmeséli, hogy mi volt rá nagy hatással azokon az érveken kívül, melyeket a Tanú a Teremtő létezése mellett hozott fel: „Csodáltam, hogy a konokságom ellenére milyen türelmes velem . . . Nyugodt maradt, mindig hozott nekem valamilyen kiadványt, és mindig jól felkészült volt.” *

Svetlana gondolkodására hatással volt az evolúció és a kommunizmus. Meg volt róla győződve, hogy csak a legerősebb marad életben. Ugyanakkor aggasztotta is ez a kegyetlen elgondolás. Az pedig még jobban összezavarta, amit az orvosi egyetemen tanult: „Amikor az ateizmusról volt szó, a legéletrevalóbb túlélését tanították, de a többi órán arról beszéltek nekünk, hogy segítenünk kell a gyengéken.” Az is foglalkoztatta, hogy a majmok miért nem szenvednek olyan érzelmi betegségektől, amelyektől az emberek, akik állítólag a majmoktól származnak. Nem várt forrásból kapott választ ezekre az ellentmondásokra: „A nagymamám elmagyarázta nekem a Bibliából, hogy a tökéletlenség miatt vannak lehangoló érzéseink.” Svetlana nagyon örült, amikor más kérdésekre is választ kapott, például arra, hogy miért kell szenvedniük a becsületes embereknek.

A skandináv származású Leif az evolúció elkötelezett híve volt, és úgy gondolta, hogy a Biblia egy mesekönyv. Egy nap azonban az egyik barátja megingatta a meggyőződésében. Ezt kérdezte Leiftől: „Tisztában vagy vele, hogy csak mások véleményét ismételgeted, anélkül hogy bármit is tudnál a Bibliáról?” Leif elmondja, milyen hatással voltak rá ezek a szavak: „Rádöbbentem, hogy soha nem kérdőjeleztem meg az evolúciót, hanem gondolkodás nélkül elhittem . . . Úgy vélem, hogy egy ateistát többek között a bibliai próféciák és azok beteljesedésének ismerete ösztönözhet gondolkodásra” (Ézsaiás 42:5, 9).

Ciarán, akiről korábban már beszéltünk, éveken át részt vállalt a politikában, de nagyot csalódott. Az élet értelmén tűnődve az a gondolat fogalmazódott meg benne, hogy csak egy hatalmas és szerető Isten tudja megoldani a földet sújtó problémákat, és csak ő képes megmutatni neki a kiutat a gyötrelmeiből. „Bárcsak megismerhetnék egy ilyen Istent!” – sóhajtozott magában. Mélységes bánatában így imádkozott: „Ha létezel és hallasz engem, kérlek, bizonyítsd be! Mutasd meg, hogy mi a kiút a nyomorúságomból, és hogy mi a megoldás az emberiség szenvedéseire.” Néhány nappal később egy Jehova Tanúja kopogtatott az ajtaján. A Tanú elmagyarázta neki, mit tanít a Biblia az emberi kormányzatok mögött álló gonosz erőkről (Efézus 6:12). Ez a magyarázat alátámasztotta Ciarán megfigyeléseit, és felkeltette a kíváncsiságát. A Biblia tanulmányozásával egyre erősebb lett a Teremtőbe vetett hite.

Az emberiség Teremtője és te

A vallásos képmutatás, az olyan ateista tanítások, mint az evolúció, valamint a gonoszság elburjánzása miatt sokan kétségbe vonják, vagy még tagadják is egy Teremtő létezését. Ám ha lehetőséget adsz rá, a Biblia képes megnyugtató választ adni a kérdéseidre. Ezenkívül Isten gondolatait is feltárja. „Békének és nem veszedelemnek gondolatai azok, hogy jövőt és reménységet [adjon neked]” (Jeremiás 29:11). Bernadette-nek – akinek sérült gyermeke született, és aki kétségbe vonta a Teremtő létezését – ez a reménység olyan volt, mintha bekötözték volna a szenvedések okozta sebeit.

A Biblia választ ad arra, hogy miért engedi meg Isten a szenvedést. Ez a magyarázat nagy hatással volt sok olyan személy elméjére és szívére, aki egykor ateista volt. Ha szánsz időt arra, hogy megvizsgáld, milyen választ ad a Biblia az ilyen létfontosságú kérdésekre, talán te is meggyőződsz majd arról, hogy létezik egy Isten, aki „nincs messze egyikünktől sem” (Cselekedetek 17:27).

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész a 13. oldalon]

Kérdések, melyekre az evolúció nem ad választ

• Hogyan jöhetett létre élő élettelenből? (ZSOLTÁROK 36:9).

• Miért csak a saját nemük szerint szaporodnak az állatok és a növények? (1MÓZES 1:11, 21, 24–28).

• Ha az emberek a majmoktól származnak, akkor miért nincs ma egyetlen, a majmokhoz képest felsőbbrendű majomember sem? (ZSOLTÁROK 8:5, 6).

• Hogyan egyeztethető össze az önzetlenség azzal az elmélettel, hogy a legerősebb marad életben? (RÓMA 2:14, 15).

• Van valódi reménysége az emberiségnek? (ZSOLTÁROK 37:29).

[Képek a 12–13. oldalon]

Hogyan teremthetett egy szerető Isten olyan világot, melyben szenvednek a gyermekek?

A vallásos képmutatás miatt sok ember elfordult Istentől