Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Tudtad?

Tudtad?

Tudtad?

Melyik úton ment Pál apostol, amikor először látogatott el Rómába?

A Cselekedetek 28:13–16 szerint a hajó, amelyen Pál Itáliába utazott, a Nápolyi-öbölben, Puteolinál (ma Pozzuoli) kötött ki. Ezután az apostol Rómába indult a Via Appián, mely Róma fő útja volt.

A Via Appia egy római államférfiról, Appius Claudius Caecusról kapta a nevét, aki i. e. 312-ben kezdte meg az út építését. Ezt az utat 5-6 méter szélesre építették, és nagy, vulkanikus kőtömbökkel borították. Hossza Rómától délkeleti irányba végül elérte az 583 kilométert. A Via Appia kötötte össze Rómát Brundisium (ma Brindisi) kikötőjével, amely a Kelet kapuja volt. Az egymástól nagyjából 25 kilométerre levő pihenőhelyeken az utazók megálltak, hogy élelmet vegyenek, megszálljanak, illetve hogy lovat vagy járművet váltsanak.

Pál valószínűleg gyalogosan járt. 212 kilométeres útszakaszt tett meg a Via Appián. Útja keresztezte a Pontini-mocsarakat, amely egy ingoványos terület volt. Egy római író arról panaszkodott, hogy a környék szúnyogokkal volt tele, és visszataszító bűz terjengett. Ezektől a mocsaraktól kicsit északabbra, Róma előtt mintegy 65 kilométerre volt Appiusz piactere, majd a város előtt úgy 50 kilométerre a Három Taverna nevű pihenőhely. A római keresztények ezen a két helyen várták Pált. „Amikor Pál meglátta őket, hálát adott az Istennek, és felbátorodott” (Cselekedetek 28:15).

Milyen írótáblára utal a Lukács 1:63?

Lukács evangéliumának feljegyzése szerint Zakariástól megkérdezték a barátai, hogy újszülött fiának mi legyen a neve. Zakariás „kért egy táblát, és ezt írta: »János a neve«” (Lukács 1:63). Egy tudományos mű szerint az itt táblának fordított görög kifejezés egy „kis írótáblára utal, melyet általában fából készítettek, és a felületét viasszal kenték be”. Az egymáshoz rögzített fatáblák vékony bemélyedéseit finom méhviasszal vonták be. Felületére íróvesszővel feljegyzéseket tudtak készíteni. Az írást később el lehetett távolítani, és az újonnan lesimított felület ismét használható volt.

Egy könyv ezt mondja: „A táblák elterjedtségét bizonyítják Pompejiből származó festmények, a Római Birodalom különböző részein talált szobrok, és olyan leletek, melyeket Egyiptomtól egészen a Hadrianus-falig [Nagy-Britannia északi része] terjedő területek szétszórt pontjain ástak ki” (Reading and Writing in the Time of Jesus). Sokféle ember, kereskedők, kormányhivatalnokok és talán még néhány első századi keresztény is használhatott ilyen táblákat.

[Kép a 11. oldalon]

Via Appia

[Kép a 11. oldalon]

Iskolás fiú viasztáblája, i. sz. II. század

[Forrásjelzés]

By permission of the British Library