Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Nii Ni Wɔji Lɛ Ji Duromɔ

Yehowa Nii Ni Wɔji Lɛ Ji Duromɔ

Yehowa Nii Ni Wɔji Lɛ Ji Duromɔ

‘Yehowa nii ji wɔ.’—ROM. 14:8.

1, 2. (a) Mɛɛ hegbɛ wɔná? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaasusu he?

YEHOWA ha Israelbii lɛ ahiɛ ba nyam beni ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛaatsɔ mi diɛŋtsɛ minɔ̃ yɛ maji fɛɛ ateŋ” lɛ. (2 Mose 19:5) Ŋmɛnɛ lɛ, awo Kristofoi asafo lɛ mlibii lɛ hu ahiɛ nyam ejaakɛ Yehowa nii ji amɛ. (1 Pet. 2:9; Kpoj. 7:9, 14, 15) Eji hegbɛ ni wɔbaanyɛ wɔná he sɛɛ kɛya naanɔ.

2 Yehowa nii ni wɔji lɛ haa wɔhiɛ baa nyam, shi no hu kɛ sɔ̃i bajwereɔ wɔnɔ. Ekolɛ mɛi komɛi baabi amɛhe akɛ: ‘Ani manyɛ mafee nɔ ni Yehowa taoɔ yɛ midɛŋ lɛ? Kɛ́ mitɔ̃ enɔ lɛ, ani ebaakwa mi? Kɛ́ mibatsɔ Yehowa nɔ̃ lɛ, ani no baaha matsɔ nyɔŋ?’ Esa akɛ wɔsusu sanebimɔi nɛɛ ahe. Shi klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, sanebimɔ kroko ko yɛ ni esa akɛ wɔsusu he jogbaŋŋ: Mɛɛ sɛɛ wɔbaaná kɛ́ wɔbatsɔmɔ Yehowa nii lɛ?

Yehowa Nii ni Wɔji lɛ Baaha Wɔná Miishɛɛ

3. Mɛɛ sɛɛ Rahab ná beni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaasɔmɔ Yehowa lɛ?

3 Kɛ́ mɔ ko batsɔ Yehowa nɔ̃ lɛ, ani enáa he sɛɛ? Susumɔ Rahab, ni ji yoo ajwamaŋ ni hi shi yɛ blema Yeriko lɛ he okwɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, afɔ́ lɛ awo jamɔ ni he tseee ni ji Kanaan nyɔŋmɔi lɛ ajamɔ lɛ mli. Shi beni enu akɛ Yehowa eye ebua Israel maŋ lɛ ni amɛye kunim yɛ tai srɔtoi amli lɛ, eyiŋ tsɔ akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ. No hewɔ lɛ, ekɛ ewala wo oshara mli kɛbu Nyɔŋmɔ webii ni ehala lɛ ahe, ni ekɛ no tsɔɔ akɛ eyɛ nɔmimaa akɛ amɛbaaye amɛbua lɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Rahab, ajwamaŋ lɛ hu, ani jeee nitsumɔi amli ajɛ abu lɛ bem, beni ehere bɔfoi lɛ atuu ni ejie amɛ gbɛ kɛtsɔ gbɛ kroko nɔ lɛ?” (Yak. 2:25) Beni ebatsɔ Nyɔŋmɔ webii ni jamɔ he tse lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, ená he sɛɛ waa, ejaakɛ akɛ Nyɔŋmɔ Mla lɛ tsɔseɔ amɛ koni amɛná suɔmɔ ní amɛye jalɛ sane. Ená miishɛɛ waa hu, ejaakɛ ekwa etsutsu shihilɛ lɛ! Ekɛ Israelnyo bote gbalashihilɛ mli, ni etsɔse ebi nuu Boaz, ni Boaz batsɔ mɔ ko ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei jogbaŋŋ.—Yosh. 6:25; Rut 2:4-12; Mat. 1:5, 6.

4. Mɛɛ gbɛ nɔ Rut ná yiŋ ni ekpɛ akɛ ebaasɔmɔ Yehowa lɛ he sɛɛ?

4 Rut ni ji Moabnyo lɛ hu kpɛ eyiŋ akɛ ebaasɔmɔ Yehowa. Eeenyɛ efee akɛ beni eji oblayoo fioo lɛ, ejá Kemosh kɛ Moab nyɔŋmɔi krokomɛi lɛ, shi sɛɛ mli lɛ, ebale Yehowa, anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, ni ekɛ Israelnyo ko ní yato gbɔ yɛ amɛshikpɔŋ lɛ nɔ lɛ bote gbalashihilɛ mli. (Nyɛkanea Rut 1:1-6.) Sɛɛ mli lɛ, beni Rut kɛ ekulafã Orpa kɛ amɛshaayoo Naomi yi mli kɛmiiya Bethlehem lɛ, Naomi kɛɛ oblayei enyɔ nɛɛ akɛ amɛku amɛsɛɛ kɛya amɛwe. Ebaawa kɛha amɛ akɛ amɛaahi Israelbii lɛ ateŋ. Orpa ‘ku esɛɛ etee emaŋ kɛ enyɔŋmɔi lɛ aŋɔɔ’ shi Rut efeee nakai. Ejie ehemɔkɛyeli kpo ni ele mɔ nɔ̃ ni etaoɔ etsɔ. Ekɛɛ Naomi akɛ: “Kaahiɛ mi doo akɛ mishio ni miku misɛɛ ni mifɔ̃ɔ osɛɛ nyiɛmɔ! Shi he fɛɛ he ni oyaa lɛ, matee; ni he ni oyaahi lɛ, jɛi mayahi. Omaŋ ji mimaŋ, ni o-Nyɔŋmɔ ji mi hu mi-Nyɔŋmɔ.” (Rut 1:15, 16) Akɛni ehala akɛ eeesɔmɔ Yehowa hewɔ lɛ, Rut ná Nyɔŋmɔ Mla ni fã akɛ aye abua awusãi, ohiafoi, kɛ mɛi ni bɛ shikpɔŋ lɛ yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ lɛ he sɛɛ. Ená miishɛɛ, hebuu, kɛ shweshweeshwe shihilɛ yɛ Yehowa fiji ashishi.

5. Te mɛi ni sɔmɔɔ Yehowa yɛ anɔkwayeli mli lɛ ashihilɛ yɔɔ tɛŋŋ?

5 Ekolɛ, ole mɛi komɛi ni ejɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa ní amɛkɛ afii nyɔŋmai abɔ esɔmɔ lɛ yɛ anɔkwayeli mli. Bi amɛ ní amɛkɛɛ bo bɔ ni amɛnáa sɔɔmɔ ni amɛsɔmɔɔ Yehowa lɛ he sɛɛ. Eyɛ mli akɛ mɔ fɛɛ mɔ yɛ naagba ko kɛ̃ moŋ, shi odaseyelii babaoo yɛ ni tsɔɔ akɛ lalatsɛ lɛ wiemɔi nɛɛ ji anɔkwale akɛ: “Maŋ ni Yehowa ji e-Nyɔŋmɔ lɛ [yɛ miishɛɛ]!”—Lala 144:15.

Wɔbaanyɛ Wɔshɛ Yehowa Taomɔ Nii lɛ Ahe

6. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔnuɔ he akɛ wɔnyɛŋ wɔshɛ Yehowa taomɔ nii lɛ ahe lɛ?

6 Ekolɛ, oosusu kɛji obaanyɛ oshɛ Yehowa taomɔ nii lɛ ahe. Ewaaa akɛ ooonu he akɛ onyɛŋ ohi shi akɛ Nyɔŋmɔ tsulɔ, ni oye emla lɛ nɔ, ni oshiɛ yɛ egbɛi lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni atsu Mose ní eyawie etsɔɔ Israelbii lɛ kɛ Mizraim maŋtsɛ lɛ, enu he akɛ enyɛŋ nakai efee. Shi no mli lɛ, Nyɔŋmɔ le akɛ Mose baanyɛ afee nakai. Yehowa ‘tsɔɔ lɛ nɔ ni efee.’ (Nyɛkanea 2 Mose 3:11; 4:1, 10, 13-15.) Akɛni Mose kpɛlɛ yelikɛbuamɔ ni akɛha lɛ lɛ nɔ hewɔ lɛ, enyɛ efee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni no ha ená miishɛɛ. Nakai nɔŋŋ Yehowa le akɛ wɔbaanyɛ wɔshɛ etaomɔ nii lɛ ahe. Ele akɛ wɔyeee emuu ni eesumɔ ni eye ebua wɔ. (Lala 103:14) Kɛ́ wɔtsɔmɔ Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni wɔsɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ, ejeee jatsu. No moŋ baaha wɔná hejɔɔmɔ, mɛi krokomɛi baaná wɔsɔɔmɔ lɛ he sɛɛ, ni ebaaha Yehowa tsui anyɔ emli. Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, . . . ni maha nyɛ hejɔɔmɔ. Nyɛwoa mipã lɛ nyɛfɔ̃a nyɛnɔ, ni nyɛkasea mi; shi mihe jɔ, ni mibaa mihe shi kɛjɛ mitsui mli.”—Mat. 11:28, 29.

7. Mɛni hewɔ obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ Yehowa baaye ebua bo ni ofee nɔ ni etaoɔ yɛ odɛŋ lɛ?

7 Kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ Yehowa nɔ koni ewo wɔ hewalɛ lɛ, ebaaye ebua wɔ daa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ yɛ Yeremia fɔmɔ su naa lɛ ejeee mɔ ko ni wieɔ kɛ ekãa. No hewɔ lɛ, beni Yehowa wó Yeremia gbalɔ lɛ, Yeremia kɛɛ akɛ: “Ao, Nuŋtsɔ Yehowa! naa, mileee wiemɔ; ejaakɛ gbekɛ ji mi.” Sɛɛ mli lɛ, Yeremia saa ekɛɛ po akɛ: “Mitsiŋ etã, ni miwieŋ yɛ egbɛi anɔ dɔŋŋ.” (Yer. 1:6; 20:9) Shi Yehowa wo lɛ hewalɛ, ni enyɛ ekɛ afii 40 shiɛ sane ní mɛi nyaaa he. Yehowa ma nɔ mi eha Yeremia shii abɔ akɛ: “Mikɛo yɛ ni mahere oyiwala, ni majieo.”—Yer. 1:8, 19; 15:20.

8. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔhaa anaa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ?

8 Yehowa baanyɛ aye abua Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ koni amɛnyɛ amɛfee nɔ ni etaoɔ yɛ amɛdɛŋ lɛ, taakɛ eye ebua Mose kɛ Yeremia lɛ. Nɔ titri ni esa akɛ amɛfee ji ni amɛkɛ amɛhiɛ afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, ni okɛ ohe akakpasa bo diɛŋtsɛ ojwɛŋmɔ; kaimɔ lɛ yɛ ogbɛ̀i fɛɛ mli, ni lɛ eeejaje otempɔŋi lɛ!” (Abɛi 3:5, 6) Kɛ́ wɔkɛ yelikɛbuamɔ ni Yehowa kɛhaa wɔ kɛtsɔ e-Wiemɔ lɛ kɛ asafo lɛ nɔ lɛ tsu nii lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ. Kɛ́ wɔŋmɛ gbɛ ni Yehowa jaje wɔnajifaamɔi yɛ shihilɛ mli lɛ, no lɛ, nɔ ko nɔ ko nyɛŋ atɔ̃tɔ̃ wɔnane, ni wɔbaaye lɛ anɔkwa daa.

Yehowa Susuɔ Ewebii lɛ Ahe akɛ Aŋkroaŋkroi

9, 10. Mɛɛ hebuu awo he shi yɛ Lala 91 lɛ?

9 Mɛi komɛi susuɔ akɛ kɛ́ amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa lɛ, ekolɛ amɛbaatɔ̃ enɔ, ni no baaha amɛfee mɛi ni esaaa, ni ebaakpoo amɛ. Miishɛɛ sane ji akɛ, Yehowa kɛ yelikɛbuamɔi fɛɛ ni ehe baahia ni wɔná koni wɔbaa wekukpaa ni jara wa ni kã wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ yi lɛ haa wɔ. Nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni atsɔɔ enɛ mli yɛ Lala 91 lɛ.

10 Lala nɛɛ jeɔ shishi kɛ wiemɔi nɛɛ akɛ: “Mɔ ni hiɔ Ŋwɛinyo lɛ teemɔhe lɛ, eeehi Ofe lɛ hɔ̃ɔŋ lɛ shishi. Makɛɛ Yehowa akɛ: Mibobaahe kɛ mimɔɔ jio, mi-Nyɔŋmɔ hu ní mihiɛ kã enɔ! Ejaakɛ lɛ ebaajieo kɛjɛ loofɔlɔdulɔ tsɔne mli.” (Lala 91:1-3) Kadimɔ akɛ Nyɔŋmɔ miiwo mɛi ni sumɔɔ lɛ ní amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ enɔ lɛ shi akɛ ebaabu amɛhe. (Nyɛkanea Lala 91:9, 14.) Mɛɛ hebuu ekɛbaaha amɛ? Ojogbaŋŋ, Yehowa bu eblema tsuji lɛ ekomɛi ahe ni ehaaa aye amɛ awui—ni yɛ amɛteŋ mɛi komɛi agbɛfaŋ lɛ, efee enɛ koni ekɛbaa weku ni Mesia ni awo ehe shi lɛ baatsɔ mli kɛba lɛ yi. Shi awo hii anɔkwafoi krokomɛi atsuŋ, awa amɛyi, ni agbe amɛ koni amɛkanyɛ amɛye Nyɔŋmɔ anɔkwa, ni Abonsam ji mɔ ni hɔ enɛɛmɛi fɛɛ asɛɛ. (Heb. 11:34-39) Amɛná ekãa kɛfi shi ejaakɛ Yehowa bu amɛhe yɛ mumɔŋ koni amɛkaŋmɛɛ amɛnɔkwayeli lɛ he. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔnu wiemɔi ni yɔɔ Lala 91 lɛ shishi akɛ eji shi ni Yehowa miiwo etsuji fɛɛ akɛ ebaaye ebua amɛ koni wekukpaa ni yɔɔ amɛ kɛ lɛ teŋ lɛ akafite.

11. Mɛni ji “Ŋwɛinyo lɛ teemɔhe lɛ,” ni namɛi Nyɔŋmɔ buɔ amɛhe yɛ jɛmɛ?

11 No hewɔ lɛ, “Ŋwɛinyo lɛ teemɔhe lɛ” ni lalatsɛ lɛ tsĩ tã lɛ ji mfonirifeemɔŋ he ko, ni Yehowa yeɔ ebuaa etsuji lɛ yɛ jɛmɛ koni amɛbaa wekukpaa ni kã amɛ kɛ lɛ teŋ lɛ yi. Abuɔ mɛi ni Nyɔŋmɔ haa amɛhiɔ teemɔhe nɛɛ ahe koni nɔ ko loo mɔ ko akafite amɛhemɔkɛyeli lɛ kɛ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ. (Lala 15:1, 2; 121:5) Eji teemɔhe ejaakɛ mɛi ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ nyɛŋ akɔ sɛɛ. Jɛmɛ ji he ni Yehowa buɔ mɛi ni kɛ amɛnifeemɔ tsɔɔ akɛ, amɛmiikɛɛ Nyɔŋmɔ akɛ: ‘Oji mi-Nyɔŋmɔ ní mihiɛ kã enɔ’ lɛ ahe yɛ. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔhi abobaahe nɛɛ, ehe ehiaaa ni wɔye ŋkɔmɔ fe nine akɛ Satan, “loofɔlɔdulɔ” lɛ, tsɔne lɛ baadu wɔ ni wɔkaná Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ.

12. Mɛɛ nibii baanyɛ afite wekukpaa ni kã wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ?

12 Mɛɛ nibii baanyɛ afite wekukpaa ni jara wa ni kã wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ? Lalatsɛ lɛ tsĩ nibii nɛɛ ateŋ babaoo tã, ni ekomɛi ji “gbele hela ní nyiɛɔ duŋ mli . . . [kɛ] tsɛŋemɔ hela ní kpataa mɔ hiɛ shwane lɛ.” (Lala 91:5, 6) “Loofɔlɔdulɔ” lɛ eha mɛi babaoo sumɔɔɔ ni mɔ ko yeɔ amɛnɔ. (2 Kor. 11:3) Ekɛ hiɛkɔɔ, henɔwomɔ, kɛ heloonaa nibii asɛɛtiumɔ duɔ mɛi krokomɛi hu. Agbɛnɛ hu, ekɛ maŋ hedɔɔ susumɔi, sutsakemɔ tsɔɔmɔ lɛ, kɛ apasa jamɔ lakaa mɛi. (Kol. 2:8) Kɛfata he lɛ, bɔlɛnamɔ mli jeŋba sha tsɔne lɛ edu mɛi babaoo. Nibii gbohii ni fiteɔ nii tamɔ gbele helai nɛɛ eha suɔmɔ ni mɛi akpekpei abɔ yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ eta.—Nyɛkanea Lala 91:7-10; Mat. 24:12.

Baamɔ Suɔmɔ ni Oyɔɔ Kɛha Nyɔŋmɔ lɛ Yi

13. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ebuɔ wɔhe kɛjɛɔ nibii ni baanyɛ afite wekukpaa ni kã wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ he?

13 Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ebuɔ ewebii lɛ ahe koni nibii nɛɛ eko akafite wekukpaa ni kã amɛ kɛ lɛ teŋ lɛ? Lalatsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Eeewo ebɔfoi lɛ akpɔ yɛ ohewɔ, ní amɛbaa oyi yɛ ogbɛ̀i fɛɛ nɔ.” (Lala 91:11) Ŋwɛi bɔfoi lɛ tsɔɔ wɔ gbɛ, ni amɛbuɔ wɔhe bɔni afee ni wɔnyɛ wɔshiɛ sanekpakpa lɛ. (Kpoj. 14:6) Yɛ ŋwɛi bɔfoi lɛ asɛɛ lɛ, asafoŋ onukpai lɛ haa amɛnitsɔɔmɔi lɛ damɔɔ Ŋmalɛ lɛ nɔ jogbaŋŋ, ni amɛkɛ nakai feemɔ buɔ wɔhe koni akɛ susumɔi ni ejaaa akalaka wɔ. Amɛbaanyɛ amɛye amɛbua aŋkroaŋkroi ni naaa lɛ mlɛo akɛ amɛaakwa je lɛŋ sui gbohii lɛ. (Tito 1:9; 1 Pet. 5:2) Kɛfata he lɛ, “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ haa wɔ mumɔŋ niyenii koni ebu wɔhe kɛjɛ sutsakemɔ tsɔɔmɔ, jeŋba sha tsɔne, ninámɔ kɛ gbɛihemɔ sɛɛtiumɔ, kɛ nibii gbohii krokomɛi ni baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ lɛ ahe. (Mat. 24:45) Mɛni eye ebua bo ni onyɛ ojo nibii nɛɛ ekomɛi anaa foi?

14. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná hebuu ni Nyɔŋmɔ kɛhaa lɛ he sɛɛ?

14 Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔnyɛ wɔhi “teemɔhe” ni Nyɔŋmɔ kɛbuɔ wɔhe lɛ? Tamɔ bɔ ni ehe miihia ni wɔya nɔ wɔbu wɔhe kɛjɛ osharai, ojotswalɔi loo helai ahe lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔya nɔ wɔfee nibii ni baabu wɔhe kɛjɛ nibii ni baanyɛ afite wekukpaa ni kã wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ he. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔ ni Yehowa kɛhaa wɔ yɛ wɔwoji lɛ amli, kɛ agbɛnɛ hu yɛ asafoŋ kpeei, kɛ kpeei krokomɛi ashishi lɛ atsu nii daa. Wɔbiɔ ŋaawoo kɛjɛɔ asafoŋ onukpai lɛ adɛŋ. Kɛfata he lɛ, wɔnáa sui srɔtoi ni wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ ahe sɛɛ, aloo jeee nakai? Eji anɔkwale akɛ, asafo lɛ ni wɔkɛbɔɔ lɛ haa wɔtsɔmɔɔ nilelɔi.—Abɛi 13:20; nyɛkanea 1 Petro 4:10.

15. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa baanyɛ abu wɔhe kɛjɛ nibii ni haŋ ekpɛlɛ wɔnɔ lɛ ahe lɛ?

15 Wɔbɛ yiŋtoo ko kwraa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔha wɔyiŋ afee wɔ kɔshikɔshi akɛ Yehowa nyɛŋ abu wɔhe kɛjɛ nibii ni haŋ ekpɛlɛ wɔnɔ lɛ ahe. (Rom. 8:38, 39) Ebu esafo lɛ he kɛjɛ jamɔŋ kɛ maŋkramɔŋ henyɛlɔi ni yɔɔ hewalɛ, ni bei pii lɛ jeee amɛyiŋtoo ji akɛ amɛgbe wɔ, shi moŋ amɛgbála wɔ kɛ wɔ-Nyɔŋmɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ teŋ lɛ ahe. Yehowa eye eshiwoo lɛ nɔ akɛ: ‘Tawuu nii ní asɔ̃ɔ ashiɔ nyɛ lɛ eko eko nyɛŋ nɔ ko afee.’—Yes. 54:17.

Namɔ Haa Wɔ Heyeli?

16. Mɛni hewɔ je lɛ nyɛŋ aha wɔná heyeli lɛ?

16 Kɛ́ wɔbatsɔmɔ Yehowa nii lɛ, ani no baaha wɔtsɔmɔ nyɔji? Kɛ́ wɔtsɔmɔ je lɛ nii lɛ, no moŋ baaha wɔtsɔmɔ nyɔji. Je lɛ etse ehe yɛ Yehowa he, ni enyɔŋmɔ lɛ yitsoŋ wa ni efeɔ mɛi enyɔji. (Yoh. 14:30) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Satan nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ kɛ daaŋ ŋmaa he saji nyɛ̃ɔ mɛi anɔ ni ehaa amɛtsɔmɔɔ nyɔji. (Nyɛkɛtoa Kpojiemɔ 13:16, 17 lɛ he.) Agbɛnɛ hu, esha shishiumɔ lɛ haa mɛi tsɔmɔɔ nyɔji. (Yoh. 8:34; Heb. 3:13) Kɛ́ mɛi ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ miiwo wɔ hewalɛ koni wɔkɔ gbɛ ko ni kɛ Yehowa tsɔɔmɔi lɛ kpaaa gbee lɛ, amɛkɛɔ akɛ kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaaná heyeli, shi yɛ anɔkwale mli lɛ, etsɛɛɛ ni mɛi ni boɔ amɛtoi lɛ naa akɛ esha kɛ jeŋba sha eha amɛtsɔmɔ nyɔji.—Rom. 1:24-32.

17. Mɛni wɔbaaye wɔhe kɛjɛ he kɛ́ wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔha Yehowa?

17 Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kɛ́ wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔha Yehowa lɛ, ebaaha wɔye wɔhe kɛjɛ nɔ fɛɛ nɔ ni baanyɛ aye wɔ awui lɛ he. Yɛ gbɛ̀i komɛi anɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ wɔtamɔ mɔ ko ni ŋmɛɔ gbɛ ni opireshɛŋfeelɔ ko ni he esa waa afee lɛ opireshɛŋ koni eye ehe kɛjɛ hela ko ni baanyɛ agbe lɛ lɛ he. Wɔ fɛɛ wɔmiiye mfonirifeemɔŋ hela ko ni baanyɛ agbe wɔ, no ji akɛ, afɔ wɔ akɛ eshafeelɔi. Ja wɔná Kristo afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli ní wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔha Yehowa, dani wɔbaanyɛ wɔná hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaaye wɔhe kɛjɛ esha mli ni wɔná naanɔ wala. (Yoh. 3:36) Taakɛ hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ opireshɛŋfeelɔ ko mli lɛ mli baawa kɛji wɔná wɔle akɛ ebɔɔ mɔdɛŋ waa lɛ, nakai nɔŋŋ hu kɛ́ wɔtee nɔ wɔkase Yehowa he nii lɛ, hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ emli lɛ mli baaya nɔ awa. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ, ejaakɛ no baaha wɔsumɔ lɛ jogbaŋŋ bɔni afee ni wɔkashe gbeyei akɛ kɛ́ wɔtsɔmɔ enii lɛ, wɔkɛ shihilɛi gbohii komɛi baakpe.—1 Yoh. 4:18.

18. Mɛni mɛi ni Yehowa nii ji amɛ lɛ baaná?

18 Yehowa ŋmɛɔ mɔ fɛɛ mɔ gbɛ koni ehala nɔ ni esumɔɔ. E-Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: ‘Kɔ wala, koni bo kɛ oseshi fɛɛ ayi aná wala, ní osumɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ.’ (5 Mose 30:19, 20) Eesumɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔjɛ wɔsuɔmɔ mli wɔhala akɛ wɔbaasɔmɔ lɛ koni wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ lɛ. Kɛ́ wɔbatsɔmɔ Nyɔŋmɔ ni wɔsumɔɔ lɛ lɛ nii lɛ, wɔtsɔmɔŋ nyɔji shi wɔbaaná miishɛɛ moŋ daa.

19. Mɛni hewɔ Yehowa nii ni wɔji lɛ ji duromɔ lɛ?

19 Akɛni wɔji eshafeelɔi hewɔ lɛ, wɔsaaa mɛi ni Nyɔŋmɔ ni eye emuu lɛ ŋɔɔ wɔ akɛ enii. Nyɔŋmɔ duromɔ pɛ hewɔ ni wɔbatsɔmɔ enii lɛ. (2 Tim. 1:9) Enɛ hewɔ lɛ, Paulo ŋma akɛ: ‘Kɛji wɔhiɛ kã lɛ, Yehowa wɔhiɛ kã wɔhã; ni kɛji wɔgboi hu, Yehowa wɔgboiɔ wɔhãa. No hewɔ lɛ wɔhiɛ kã jio, wɔgboi jio, Yehowa nii ji wɔ.’ (Rom. 14:8) Wɔshwaŋ wɔhe kɔkɔɔkɔ akɛ wɔhala akɛ wɔɔtsɔmɔ Yehowa nii.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛɛ sɛɛ wɔbaaná kɛ́ wɔbatsɔmɔ Yehowa nii lɛ?

• Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔfee nɔ ni Nyɔŋmɔ taoɔ yɛ wɔdɛŋ lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ebuɔ etsuji ahe?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 8]

Bi mɛi ni amɛtsɔɔ bo bɔ ni amɛná Yehowa nii ni amɛji lɛ he sɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Mɛɛ gbɛ̀i komɛi anɔ Yehowa tsɔɔ ebuɔ wɔhe?