Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kuu Kome Kɛ Kwɛlɔ Kome

Kuu Kome Kɛ Kwɛlɔ Kome

Kuu Kome Kɛ Kwɛlɔ Kome

“Nyɛ mɛi ni nyɛnyiɛ misɛɛ nɛɛ, . . . nyɛ hu nyɛaatara sɛii nyɔŋma kɛ enyɔ nɔ, ni nyɛaakojo Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ.”—MAT. 19:28.

1. Te Yehowa kɛ Abraham seshibii lɛ ye eha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ enɛ etsɔɔɔ akɛ esumɔɔɔ mɛi ni jɛ maji krokomɛi anɔ kwraa lɛ?

AKƐNI Yehowa sumɔ Abraham hewɔ lɛ, ejie suɔmɔ ni tsakeee kpo etsɔɔ Abraham seshibii lɛ. Ekɛ nɔ ni fa fe afii 1,500 bu Israel maŋ ni ji Abraham seshibii lɛ akɛ ewebii ni ehala, “lɛ diɛŋtsɛ emaŋ.” (Nyɛkanea 5 Mose 7:6.) Ani no tsɔɔ akɛ Yehowa sumɔɔɔ mɛi ni jɛ maji krokomɛi anɔ lɛ kwraa? Dabi. Yɛ nakai beaŋ lɛ, aŋmɛ mɛi ni jeee Israelbii ni miisumɔ akɛ amɛjá Yehowa lɛ agbɛ koni amɛkɛ amɛhe abadɔmɔ lɛ diɛŋtsɛ emaŋ lɛ. Abu mɛi ni etsake kɛba Yuda jamɔ mli nɛɛ ashi maŋ lɛ nɔ. Israelbii lɛ bu mɛi nɛɛ akɛ amɛnyɛmimɛi. (3 Mose 19:33, 34) Abi ni mɛi nɛɛ aye Yehowa mlai lɛ fɛɛ anɔ.—3 Mose 24:22.

2. Mɛɛ sane ko ni akpaaa gbɛ Yesu wie, ni mɛɛ saji enɛ haa wɔbiɔ?

2 Shi Yesu kɛɛ Yudafoi ni hi shi yɛ ebeaŋ lɛ sane ko ni amɛkpaaa gbɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Abaashɔ̃ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ yɛ nyɛdɛŋ, ni aaaŋɔha jeŋmaŋ ko ní woɔ yibii.” (Mat. 21:43) Namɛi baafee jeŋmaŋ hee nɛɛ, ni te tsakemɔ nɛɛ kɔɔ wɔhe ŋmɛnɛ tɛŋŋ?

Maŋ Hee Lɛ

3, 4. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ bɔfo Petro tsɔ etsɔɔ mɛi ni ji maŋ hee lɛ? (b) Namɛi feɔ maŋ hee nɛɛ?

3 Bɔfo Petro tsɔɔ mɛi ni ji maŋ hee nɛɛ faŋŋ. Eŋma eyaha enyɛmimɛi Kristofoi lɛ akɛ: “Nyɛ lɛ, weku ní ahala ji nyɛ, maŋtsɛmɛi ní yeɔ osɔfoi, jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ, maŋ ní eŋɔfee enɔ̃, koni nyɛjaje mɔ ni tsɛ́ nyɛ kɛjɛ duŋ lɛ mli kɛba lɛ diɛŋtsɛ enaakpɛɛ la lɛ he lɛ agbojee lɛ.” (1 Pet. 2:9) Taakɛ agba afɔ shi lɛ, Yudafoi ni kpɛlɛ akɛ Yesu ji Mesia lɛ bafee klɛŋklɛŋ mɛi ni akɛto maŋ hee nɛɛ shishi. (Dan. 9:27a; Mat. 10:6) Sɛɛ mli lɛ, aŋɔ mɛi krokomɛi ni jeee Israelbii afata maŋ nɛɛ he, ejaakɛ Petro tee nɔ ekɛɛ akɛ: “Nyɛ lɛ sá lɛ nyɛjeee maŋ, shi agbɛnɛ lɛ Nyɔŋmɔ maŋ ji nyɛ.”—1 Pet. 2:10.

4 No mli lɛ namɛi Petro kɛwieɔ lɛ? Ewie yɛ wolo ni eŋma lɛ shishijee gbɛ akɛ: “[Nyɔŋmɔ] fɔ wɔ ehee . . . eha wala hiɛnɔkamɔ yɛ Yesu Kristo shi ni etee kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ hewɔ, eha gboshinii ni fiteee ni he bɛ kpa ko ni ekwaaa, ni aŋɔto yɛ ŋwɛi aha nyɛ.” (1 Pet. 1:3, 4) No hewɔ lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi lɛ ji mɛi ni feɔ maŋ hee nɛɛ. Amɛji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ.” (Gal. 6:16) Bɔfo Yohane na yɛ ninaa mli akɛ mumɔŋ Israelbii nɛɛ ayibɔ ji mɛi 144,000. “Ahé [amɛ] kɛjɛ gbɔmɛi ateŋ ni amɛtsɔmɔ klɛŋklɛŋ yibii amɛha Nyɔŋmɔ kɛ toobi lɛ,” koni amɛsɔmɔ akɛ “osɔfoi,” ni “amɛkɛ [Yesu] aaaye maŋtsɛ afii akpe.”—Kpoj. 5:10; 7:4; 14:1, 4; 20:6; Yak. 1:18.

Ani Israel Feɔ Mɛi 144,000 lɛ Pɛ Ahe Mfoniri?

5. (a) Namɛi ahe wiemɔ ni ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” kɔɔ? (b) Mɛni hewɔ jeee be fɛɛ be wiemɔ ni ji “Israel” lɛ kɔɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ pɛ ahe lɛ?

5 Belɛ, eka shi faŋŋ akɛ wiemɔ ni ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” ni akɛtsu nii yɛ Galatabii 6:16 lɛ kɔɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ pɛ ahe. Shi ani be fɛɛ be Yehowa kɛ Israel maŋ lɛ feɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ pɛ ahe mfoniri? Wiemɔi ni Yesu kɛ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ wie lɛ baanyɛ aha wɔna hetoo lɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: ‘Miito maŋtsɛyeli maha nyɛ taakɛ bɔ ni mitsɛ eto eha mi lɛ, koni nyɛye nii ni nyɛnu yɛ mikpɔlɔ lɛ he yɛ mimaŋtsɛyeli lɛ mli, ni nyɛtara sɛii anɔ ni nyɛkojo Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ.’ (Luka 22:28-30) Enɛ baaba mli yɛ “jeŋ hee lɛ mli,” loo beni abaafee nibii fɛɛ ehee yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli lɛ.—Nyɛkanea Mateo 19:28.

6, 7. Namɛi ahe wiemɔ ni ji “Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ” ni yɔɔ Mateo 19:28 kɛ Luka 22:30 lɛ kɔɔ?

6 Mɛi 144,000 lɛ baasɔmɔ yɛ ŋwɛi akɛ maŋtsɛmɛi, osɔfoi, kɛ kojolɔi yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli. (Kpoj. 20:4) Namɛi amɛbaakojo, ni namɛi anɔ amɛbaaye? Mateo 19:28 kɛ Luka 22:30 lɛ tsɔɔ akɛ amɛbaakojo “Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ.” Namɛi ahe mfoniri “Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ” feɔ yɛ ŋmalɛi nɛɛ amli? Amɛfeɔ mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ—ni ji mɛi ni náa Yesu afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli shi amɛfataaa osɔfoi ni ji nɔyelɔi akuu lɛ he—lɛ ahe mfoniri. (Abuuu Levi akutso lɛ ashiii Israel akutsei 12 lɛ anɔ.) Mɛi ni Israel akutsei 12 lɛ feɔ amɛhe mfoniri yɛ sane nɛɛ mli lɛ ji mɛi ni baaná sɔɔmɔ ni mɛi 144,000 lɛ baasɔmɔ akɛ osɔfoi lɛ he sɛɛ lɛ. Nyɔŋmɔ webii ji mɛi ni sɔmɔɔɔ akɛ osɔfoi nɛɛ hu, ni esumɔɔ amɛ ni ekpɛlɛɔ amɛnɔ. Esa jogbaŋŋ ákɛ akɛ amɛ aaato ewebii ni hi shi yɛ blema lɛ ahe.

7 Esa jogbaŋŋ akɛ beni bɔfo Yohane na akɛ asɔo mɛi 144,000 ni ji mumɔŋ Israelbii lɛ anaa kwraa dani amanehulu kpeteŋkpele lɛ aaaba lɛ, no sɛɛ lɛ ena “asafo babaoo” ni mɔ ko mɔ ko nyɛɛɛ akane ni jɛ “jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ.” (Kpoj. 7:9) Mɛnɛɛmɛi baafo amanehulu kpeteŋkpele lɛ kɛbote Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli. Abaatee mɛi akpekpe toi akpei abɔ ashi kɛbafata amɛhe. (Yoh. 5:28, 29; Kpoj. 20:13) Mɛnɛɛmɛi fɛɛ feɔ okadifeemɔŋ “Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ” ní Yesu kɛ ehefatalɔi nɔyelɔi 144,000 lɛ baakojo amɛ lɛ.—Bɔf. 17:31; 24:15; Kpoj. 20:12.

8. Mɛɛ gbɛ nɔ nibii ni tee nɔ yɛ Kpãtamɔ Gbi ni aye daa afi lɛ nɔ lɛ fee tsakpãa ni ka mɛi 144,000 lɛ kɛ adesai krokomɛi lɛ ateŋ lɛ he mfoniri?

8 Nibii ni tee nɔ yɛ Kpãtamɔ Gbi ni aye daa afi lɛ nɔ lɛ fee tsakpãa ni ka mɛi 144,000 lɛ kɛ adesai krokomɛi lɛ ateŋ lɛ he mfoniri. (3 Mose 16:6-10) Abi ni osɔfonukpa lɛ kɛ tsina nuu ashã eshai afɔle “eha lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛ ewe lɛ” klɛŋklɛŋ. No hewɔ lɛ, akɛ Yesu afɔleshãa lɛ kpãtaa ahaa ewebii ni sɔmɔɔ akɛ osɔfoi yɛ eshishi ní kɛ lɛ baasɔmɔ yɛ ŋwɛi lɛ klɛŋklɛŋ. Agbɛnɛ hu, yɛ Kpãtamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, akɛ too kpakpoi enyɔ haa koni akɛkpãta Israelbii krokomɛi lɛ ahe eshai lɛ. Yɛ sane nɛɛ mli lɛ, osɔfoi aweku lɛ feɔ mɛi 144,000 lɛ ahe mfoniri, ni Israelbii krokomɛi lɛ damɔ shi kɛha mɛi fɛɛ ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ, wiemɔ ni ji “Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ” ni yɔɔ Mateo 19:28 lɛ kɔɔɔ mɛi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu ni sɔmɔɔ akɛ osɔfoi yɛ Yesu shishi lɛ ahe, shi moŋ ekɔɔ mɛi krokomɛi fɛɛ ni náa hemɔkɛyeli yɛ Yesu afɔleshaa lɛ mli lɛ ahe. *

9. Namɛi osɔfoi ni yɔɔ Ezekiel ninaa ni kɔɔ sɔlemɔwe lɛ he lɛ mli lɛ damɔ shi kɛha, ni namɛi Israel akutsei ni yeee osɔfoi lɛ damɔ shi kɛha?

9 Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ kroko hu he okwɛ. Ajie Yehowa sɔlemɔwe lɛ he ninaa ni yɔɔ fitsofitso kpo atsɔɔ gbalɔ Ezekiel. (Ezek., yitsei 40-48) Yɛ nakai ninaa lɛ mli lɛ, osɔfoi lɛ sɔmɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ, ni amɛtsɔɔ maŋ lɛ nii, ni Yehowa tsɔ amɛnɔ ewo maŋ lɛ ŋaa ni ejaje amɛ. (Ezek. 44:23-31) Yɛ nakai ninaa lɛ nɔŋŋ mli lɛ, Israelbii ni jɛ akutsei krokomɛi lɛ amli lɛ já Yehowa ni amɛshã afɔlei yɛ sɔlemɔwe lɛ. (Ezek. 45:16, 17) No hewɔ lɛ, yɛ ninaa nɛɛ mli lɛ, osɔfoi lɛ damɔ shi kɛha mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ, ni Israel akutsei ni yeee osɔfoi lɛ damɔ shi kɛha mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Ninaa lɛ maa nɔ mi akɛ kui enyɔ lɛ fɛɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii, ni ákɛ osɔfoi akuu lɛ ji mɛi ni kwɛɔ koni akɛ jamɔ krɔŋŋ aha Nyɔŋmɔ.

10, 11. (a) Mɛɛ Yesu wiemɔi lɛ amlibaa wɔna ni wajeɔ wɔhemɔkɛyeli? (b) Mɛɛ sane enɛ haa wɔbiɔ yɛ tooi krokomɛi lɛ ahe?

10 Yesu wie “tooi krokomɛi” ni jɛɛɛ “asafoku bibioo” ni ji esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ ‘atoo tsu’ lɛ mli lɛ ahe. (Yoh. 10:16; Luka 12:32) Ekɛɛ akɛ: “Nomɛi hu, ja miŋɔ amɛ kɛba, ni amɛbanu migbee, ni tooi lɛ fee kuu kome kɛ kwɛlɔ kome.” Wiemɔi nɛɛ amlibaa ni wɔna lɛ wajeɔ wɔhemɔkɛyeli waa! Afee kui enyɔ—kuu bibioo ni ji mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ tooi krokomɛi lɛ ateŋ asafo babaoo lɛ—ekome. (Nyɛkanea Zakaria 8:23.) Yɛ okadifeemɔŋ lɛ, tooi krokomɛi lɛ sɔmɔɔ yɛ mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ agbonaa kpo lɛ nɔ, shi jeee yɛ mligbɛ kpo lɛ nɔ.

11 Shi kɛ́ bei komɛi lɛ Yehowa kɛ blema Israel akutsei ni yeee osɔfoi lɛ damɔɔ shi kɛhaa tooi krokomɛi nɛɛ, ani no tsɔɔ akɛ esa akɛ mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ hu aye Kaimɔ okadi nibii lɛ eko? Wɔbaasusu sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ he agbɛnɛ.

Kpaŋmɔ Hee Lɛ

12. Mɛɛ gbɛjianɔ hee Yehowa gba akɛ ebaato?

12 Yehowa gba akɛ ebaato gbɛjianɔ hee eha ewebii lɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Kpaŋmɔ ní mikɛ Israel we lɛ baakpaŋ yɛ nakai gbii lɛ asɛɛ lɛ nɛ. . . . Maŋɔ mimla lɛ mawo amɛmli ni maŋma yɛ amɛtsui nɔ, ni matsɔ amɛ-Nyɔŋmɔ, ni amɛ hu amɛaatsɔ mimaŋ!” (Yer. 31:31-33) Yehowa baatsɔ kpaŋmɔ hee nɛɛ nɔ eha shi ni ewo Abraham lɛ aba mli yɛ gbɛ ni yɔɔ nyam nɔ kɛya naanɔ.—Nyɛkanea 1 Mose 22:18.

13, 14. (a) Namɛi akɛ amɛ fee kpaŋmɔ hee lɛ? (b) Namɛi náa kpaŋmɔ hee lɛ he sɛɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsɔɔ ‘amɛmɔɔ mli’?

13 Yesu wie kpaŋmɔ hee nɛɛ he yɛ gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ agbe lɛ lɛ nɔ akɛ: “Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ milá lɛ mli; nyɛfea enɛ, shii abɔ ni nyɛaanu lɛ, ní nyɛŋɔkai mi.” (Luka 22:20; 1 Kor. 11:25) Ani Kristofoi fɛɛ akɛfee kpaŋmɔ hee nɛɛ? Dabi. Kristofoi lɛ ateŋ mɛi komɛi, tamɔ bɔfoi ni nu nakai kpulu lɛ mli wein lɛ eko lɛ fata mɛi ni akɛ amɛ fee kpaŋmɔ hee lɛ ahe. * Yesu kɛ amɛ fee kpaŋmɔ kroko koni amɛkɛ lɛ afee ekome kɛye nɔ yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli. (Luka 22:28-30) Amɛkɛ Yesu baaja nii yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli.—Luka 22:15, 16.

14 Shi mɛi ni baahi shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ shishibii lɛ hu? Amɛbaaná kpaŋmɔ hee lɛ he sɛɛ. (Gal. 3:8, 9) Eyɛ mli akɛ amɛfataaa mɛi ni akɛfee kpaŋmɔ lɛ ahe moŋ, shi ‘amɛmɔɔ’ kpaŋmɔ nɛɛ “mli” kɛtsɔ kpaŋmɔ lɛ he mlai lɛ anɔ ni amɛyeɔ lɛ nɔ, taakɛ gbalɔ Yesaia gba efɔ shi akɛ: ‘Gbɔi ní kɛ amɛhe bakpɛtɛɔ Yehowa he ní amɛsɔmɔɔ lɛ ní amɛsumɔɔ Yehowa gbɛi lɛ, ní amɛtsɔmɔɔ etsuji lɛ: mɔ fɛɛ mɔ ní yeɔ hejɔɔmɔ gbi lɛ ní ebuleee lɛ, ní emɔɔ mikpaŋmɔ lɛ mli lɛ, amɛ hu mikɛ amɛaaba migɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ, ni maha amɛnyã yɛ misɔlemɔwe lɛ.’ Kɛkɛ ni Yehowa kɛɛ akɛ: “Ejaakɛ miwe lɛ, aaatsɛ́ lɛ sɔlemɔwe ahã majimaji fɛɛ.”—Yes. 56:6, 7.

Namɛi Esa akɛ Amɛye?

15, 16. (a) Mɛni bɔfo Paulo tsɔɔ akɛ mɛi ni akɛfee kpaŋmɔ hee lɛ baafee? (b) Mɛni hewɔ esaaa akɛ mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ yeɔ Kaimɔ lɛ okadi nibii lɛ eko lɛ?

15 Mɛi ni akɛfee kpaŋmɔ hee lɛ ‘yɛ ekãa ni amɛkɛaabote hekrɔŋkrɔŋ lɛ mli.’ (Nyɛkanea Hebribii 10:15-20.) Mɛnɛɛmɛi ji mɛi ni ‘baaná maŋtsɛyeli ni anyɛŋ ahoso lɛ.’ (Heb. 12:28) Belɛ, esa akɛ mɛi ni kɛ Yesu Kristo baaye maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi yɛ ŋwɛi lɛ pɛ anu “kpulu” lɛ ni damɔ shi kɛha kpaŋmɔ hee lɛ mli nii. Atsɛ̀ mɛi ni akɛfee kpaŋmɔ hee nɛɛ ahe baa aha Toobi lɛ. (2 Kor. 11:2; Kpoj. 21:2, 9) Mɛi krokomɛi fɛɛ ni yaa Kaimɔ lɛ shishi daa afi lɛ kɛ bulɛ kwɛɔ nifeemɔ lɛ, ni amɛyeee okadi nibii lɛ eko.

16 Paulo hu yeɔ ebuaa wɔ koni wɔnu shishi akɛ mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ yeee Kaimɔ lɛ okadi nibii lɛ eko. Ekɛɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: ‘Shi shii abɔ ni nyɛyeɔ nɛkɛ aboloo nɛɛ ni nyɛnuɔ nɛkɛ kpulu nɛɛ hu lɛ, nyɛmiijaje Nuŋtsɔ lɛ gbele lɛ nyɛmiitsɔɔ kɛyashi beyinɔ ni eeeba.’ (1 Kor. 11:26) Mɛɛ be Nuŋtsɔ lɛ ‘aaaba’? Kɛ́ ebaŋɔ eyemforo kuu lɛ mlibii ni ji mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ naagbee mɔ kɛtee amɛwe yɛ ŋwɛi lɛ. (Yoh. 14:2, 3) Enɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ be baashɛ ni ayeŋ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ dɔŋŋ. Yoo lɛ seshi “ni eshwɛ” yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baaya nɔ amɛye niyenii nɛɛ kɛyashi beyinɔ ni amɛ fɛɛ amɛnine baashɛ amɛnyɔmɔwoo lɛ nɔ yɛ ŋwɛi. (Kpoj. 12:17) Eji mɛi ni baahi shikpɔŋ lɛ nɔ kɛya naanɔ lɛ yɛ hegbɛ akɛ amɛyeɔ okadi nibii lɛ eko kulɛ, esa akɛ aye Kaimɔ niyenii lɛ kɛya naanɔ.

Amɛaatsɔ Mimaŋ”

17, 18. Mɛɛ gbɛ nɔ gbalɛ ni yɔɔ Ezekiel 37:26, 27 lɛ eba mli?

17 Yehowa gba akɛ: “Mikɛ amɛ aaakpaŋ hejɔlɛ kpaŋmɔ, eeetsɔ naanɔ kpaŋmɔ eha amɛ; ni maŋɔ amɛ mato, ni maha amɛshwere, ni mikɛ [misɔlemɔwe] lɛ aaama amɛteŋ kɛaatee naanɔ. Ni mishihilɛhe aaahi amɛnɔ, ni matsɔ amɛ-Nyɔŋmɔ, ni amɛ hu amɛaatsɔ mimaŋ.” Ekɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ ewebii lɛ baafee ekome.—Ezek. 37:26, 27.

18 Nyɔŋmɔ webii fɛɛ baanyɛ aná shiwoo ni nɔ bɛ ni ji kpaŋmɔ ni baaha toiŋjɔlɛ ahi Kristofoi ateŋ nɛɛ mlibaa lɛ he sɛɛ. Hɛɛ, Yehowa ema nɔ mi akɛ etsuji ni boɔ lɛ toi lɛ fɛɛ baaná hejɔlɛ. Amɛwoɔ mumɔ lɛ yibii lɛ. Amɛkɛ amɛhe woɔ Kristofoi ajamɔ krɔŋŋ ni esɔlemɔwe ni yɔɔ ninaa lɛ mli lɛ feɔ he mfoniri lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛtsɔmɔ ewebii ejaakɛ amɛkpoo wɔŋjamɔ kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni kɛ wɔŋjamɔ yɔɔ tsakpãa, ni amɛjáa Yehowa pɛ akɛ amɛ-Nyɔŋmɔ.

19, 20. Namɛi fata mɛi ni Yehowa tsɛɔ amɛ akɛ “mimaŋ” lɛ ahe, ni mɛni kpaŋmɔ hee lɛ haa ebaa mli?

19 Wɔná miishɛɛ waa akɛ wɔkɛ wɔhiŋmɛi ena kui enyɔ nɛɛ ekomefeemɔ lɛ yɛ wɔbeaŋ! Eyɛ mli akɛ asafo babaoo ni yibɔ yaa nɔ efaa lɛ bɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi moŋ, shi amɛbuɔ lɛ akɛ eji woo akɛ amɛkɛ mɛi ni baaya ŋwɛi lɛ bɔɔ. Amɛkɛ amɛhe ekpɛtɛ Nyɔŋmɔ Israel lɛ he. Kɛtsɔ nakai feemɔ nɔ lɛ, abuɔ amɛ ashiɔ mɛi ni Yehowa tsɛɔ amɛ akɛ “mimaŋ” lɛ anɔ. Gbalɛ nɛɛ baa mli yɛ amɛgbɛfaŋ akɛ: ‘Jeŋmaji babaoo kɛ amɛhe aaakpɛtɛ Yehowa he yɛ nakai gbi lɛ nɔ, ni amɛaatsɔ mimaŋ; ni mabahi oteŋ.’—Zak. 2:15; 8:21; nyɛkanea Yesaia 65:22; Kpojiemɔ 21:3, 4.

20 Yehowa tsɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ nɔ ehaa enɛɛmɛi fɛɛ baa mli. Mɛi akpekpei abɔ ni ji okadifeemɔŋ gbɔi kɛ amɛhe ebadɔmɔ Yehowa maŋ ni ekpɛlɛɔ nɔ lɛ. (Mika 4:1-5) Amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛbaaya nɔ amɛmɔ kpaŋmɔ lɛ mli kɛtsɔ kpaŋmɔ lɛ he gbɛjianɔtoi lɛ anɔ ní amɛkpɛlɛɔ kɛ emlai lɛ anɔ ni amɛyeɔ lɛ nɔ. (Yes. 56:6, 7) Nakai ni amɛfeɔ lɛ haa amɛnáa toiŋjɔlɛ daa taakɛ eji yɛ Nyɔŋmɔ Israel lɛ gbɛfaŋ lɛ. Eba akɛ obaaná jɔɔmɔ nɛɛ eko amrɔ nɛɛ kɛ agbɛnɛ hu kɛmiiya naanɔ!

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 8 Nakai nɔŋŋ hu akɛ wiemɔ ni ji “asafo lɛ” tsu nii kɛkɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe tsutsu. (Heb. 12:23) Shi wiemɔ ni ji “asafo” lɛ hu kɔɔ Kristofoi fɛɛ ahe, ekɔɔɔ he eko hiɛnɔkamɔ ni amɛyɔɔ.—Kwɛmɔ April 15, 2007 Buu-Mɔɔ, baafa 21-23 lɛ.

^ kk. 13 Yesu ji kpaŋmɔ nɛɛ Teŋdamɔlɔ, ejeee mɛi ni akɛfee nakai kpaŋmɔ lɛ ateŋ mɔ ko. Akɛni eji Teŋdamɔlɔ hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ eyeee okadi nibii lɛ eko.

Ani Okaiɔ?

• Namɛi ji “Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ” ní mɛi 144,000 lɛ baakojo amɛ lɛ?

• Mɛɛ tsakpãa kã mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ tooi krokomɛi lɛ ateŋ yɛ kpaŋmɔ hee lɛ gbɛfaŋ?

• Ani esa akɛ Kristofoi fɛɛ aye Kaimɔ lɛ okadi nibii lɛ eko?

• Mɛɛ ekomefeemɔ agba akɛ ebaaya nɔ yɛ wɔgbii nɛɛ amli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa/​Mfonirii ni yɔɔ baafa 25]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

Amrɔ nɛɛ, mɛi babaoo kɛ Nyɔŋmɔ Israel lɛ efee ekome kɛmiisɔmɔ

7,313,173

4,017,213

1,483,430

373,430

1950 1970 1990 2009