Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yesu He Saji Lɛ Afo Atã Aloo Anɔkwa Sane?

Yesu He Saji Lɛ Afo Atã Aloo Anɔkwa Sane?

Yesu He Saji Lɛ Afo Atã Aloo Anɔkwa Sane?

TE OSUSUƆ TƐŊŊ? ANI SAJI NI NYIƐ SƐƐ NƐƐ JI ANƆKWA SAJI ALOO AFO ATÃ?

Afɔ Yesu yɛ December 25.

Nilelɔi etɛ yasara Yesu beni afɔ lɛ lɛ.

Yesu ji bi kome pɛ ni afɔ.

Yesu ji Nyɔŋmɔ ni etsɔ gbɔmɔ adesa.

Yesu jeee gbɔmɔ kpakpa ko kɛkɛ.

MƐI babaoo baakpɛlɛ saji nɛɛ fɛɛ nɔ akɛ amɛji anɔkwale. Mɛi krokomɛi hu baakɛɛ akɛ, ewa akɛ aaale kɛji saji nɛɛ ji anɔkwale, loo akɛ, anyɛŋ ale po. Ekolɛ amɛsusuɔ akɛ kɛ́ oheɔ Yesu nɔ oyeɔ lɛ, no pɛ kɛkɛ fa.

Shi Biblia lɛ kɛɔ wɔ sane kroko. Ewoɔ wɔ hewalɛ ni wɔná ‘wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo he anɔkwa nilee.’ (2 Petro 1:8) Kɛ́ wɔpɛi Sanekpakpai lɛ amli lɛ, wɔbaaná nakai nilee lɛ. Amɛhaa wɔleɔ Yesu he anɔkwa saji, ni no yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa saji ni afo atã kɛ saji ni ji anɔkwa saji. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua nɔ ni Sanekpakpai lɛ wieɔ yɛ hemɔkɛyelii ni wɔtsi tã kɛtsɔ hiɛ lɛ ahe.

HEMƆKƐYELI: Afɔ Yesu yɛ December 25.

NƆ NI EJI: AFO ATÃ SANE.

Sane ko kwraa bɛ Biblia lɛ mli tɛ̃ɛ ni tsɔɔ nyɔɔŋ loo gbi nɔ ni afɔ Yesu. Belɛ, nɛgbɛ nakai December 25 lɛ jɛ mɔ? The Encyclopædia Britannica lɛ tsɔɔ mli akɛ, mɛi komɛi ni tsɛ amɛhe Kristofoi lɛ “miisumɔ ni gbi nɛɛ ayagbee Romabii awɔŋjamɔ gbijurɔyeli ni kadiɔ . . . fɛi be, beni jetsɛremɔ sɛɛ bɔiɔ kɛɛ ekoŋŋ fe jenamɔ, ni hulu lɛ woɔ ehe nɔ yɛ ŋwɛiniiaŋ shɔŋŋ lɛ nɔ.” Nakai wolo lɛ nɔŋŋ kɛɛ akɛ, Blonya kusumii lɛ ateŋ babaoo ná amɛshishifã kɛjɛ “okwaayeli kɛ hulu lɛ he gbi juji srɔtoi ni wɔŋjalɔi yeɔ yɛ fɛi be teŋgbɛ” lɛ mli.

Ani Yesu baakpɛlɛ efɔmɔgbi ni ayeɔ yɛ December 25 lɛ nɔ? Susumɔ enɛ he okwɛ: Aleee gbi ni afɔ Yesu. Ŋmalɛ lɛ fãaa wɔ yɛ he ko he ko akɛ wɔye efɔmɔgbi, ni asaŋ odaseyeli ko kwraa bɛ ni tsɔɔ akɛ mra be mli Kristofoi lɛ fee nakai. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Biblia lɛ tsɔɔ wɔ gbi tuuntu ni Yesu gbo, ni Yesu fã esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛkai nakai gbi lɛ. * (Luka 22:19) Ekã shi faŋŋ akɛ, Yesu miisumɔ ni agbala jwɛŋmɔ kɛya sɛɛnamɔ ni yɔɔ egbele afɔleshãa lɛ he lɛ nɔ, shi jeee efɔmɔ gbi lɛ nɔ.—Mateo 20:28.

HEMƆKƐYELI: Nilelɔi etɛ (loo maŋtsɛmɛi etɛ, taakɛ mɛi komɛi heɔ amɛyeɔ lɛ) yasara Yesu beni afɔ lɛ lɛ.

NƆ NI EJI: AFO ATÃ SANE.

Ekolɛ ona nitɛŋmɔi loo Yesu fɔmɔ lɛ he shwɛmɔi ni tsɔɔ abifao Yesu ni kã kooloi aniyeniianɔ mli, ni nilelɔi etɛ ni hiɛ amɛnikeenii lɛ damɔ emasɛi pɛŋ. Shi enɛ jeee anɔkwale, shi moŋ afo atã.

Eyɛ mli akɛ mɛi komɛi jɛ Bokagbɛ amɛyasara Yesu beni eji gbekɛ lɛ. Shi saralɔi nɛɛ ji ŋulamiiaŋkwɛlɔi diɛŋtsɛ. (Mateo 2:1) Ni ani amɛyana Yesu ni ekã kooloi aniyeniianɔ mli? Dabi; amɛyasara lɛ yɛ shĩa ko mli. Eeenyɛ efee akɛ, amɛyashɛ he ni Yesu yɔɔ lɛ beni afɔ lɛ nyɔji komɛi asɛɛ.—Mateo 2:9-11.

Ani saralɔi 2, 3, loo 30 ni tee amɛyasara lɛ lɛ? Biblia lɛ etsɔɔɔ. Ekolɛ mɛi susuɔ akɛ amɛyi etɛ yɛ nikeenii srɔtoi etɛ ni akɛyake Yesu lɛ hewɔ. * (Mateo 2:11) Mɛi komɛi po susuɔ akɛ esoro mɛi ni akɛɛ amɛji nilelɔi nɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hewolonɔ su. Shi nakai susumɔi lɛ bɛ Ŋmalɛi lɛ amli. Yɛ no najiaŋ lɛ, wolo ko ni wieɔ Sanekpakpai lɛ ahe lɛ tsɔɔ akɛ, aná sane ni afo atã nɛɛ kɛjɛ “sane ko ni afi 700 afii lɛ amli yinɔsaneŋmalɔ ko ka eyiŋ ewie lɛ mli.”

HEMƆKƐYELI: Yesu ji bi kome pɛ ni afɔ.

NƆ NI EJI: AFO ATÃ SANE.

Sanekpakpai lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ, Yesu yɛ nyɛmimɛi. Luka Sanekpakpa lɛ wieɔ Yesu he akɛ Maria ‘kromɔ bi,’ ni enɛ tsɔɔ akɛ, Maria fɔ́ bii krokomɛi sɛɛ mli. * (Luka 2:7) Marko Sanekpakpa lɛ bɔ amaniɛ akɛ, Nazaret maŋ lɛ mlibii lɛ ekomɛi bu Yesu tamɔ enyɛmimɛi lɛ nɔŋŋ, ni amɛbuuu lɛ akɛ gbɔmɔ srɔto ko. Amɛbi akɛ: ‘Ani jeee Yakobo kɛ Yose kɛ Yuda kɛ Simon nyɛmi lɛ nɛ? ani jeee enyɛmimɛi yei lɛ hu kɛ wɔ yɔɔ biɛ lɛ?’—Marko 6:3; Mateo 12:46; Yohane 7:5.

Yɛ nɔ ni Sanekpakpai lɛ wieɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔi babaoo kɛɔ lolo akɛ Yesu ji bi kome pɛ ni afɔ. Mɛi komɛi susuɔ akɛ enyɛmimɛi hii kɛ yei ni awieɔ amɛhe nɛɛ ji enyɛkwɛ kɛ etsɛkwɛmɛi abii. * Mɛi krokomɛi hu kɛɔ akɛ enyɛmimɛi nɛɛ ji Maria banumai. Shi bo lɛ susumɔ enɛ he okwɛ: Kɛ́ Yesu ji Maria bi kome lɛ, ani kulɛ nakai Nazaretbii lɛ baawie nɔ ni amɛwie lɛ? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, eeenyɛ efee akɛ amɛteŋ mɛi komɛi kɛ amɛhiŋmɛi na Maria beni eŋɔ ebii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hɔ lɛ. Amɛle kpetekpelee akɛ Yesu fata bii ni Maria fɔ lɛ ahe.

HEMƆKƐYELI: Yesu ji Nyɔŋmɔ ni etsɔ gbɔmɔ adesa.

NƆ NI EJI: AFO ATÃ SANE.

Susumɔ ni ahiɛ akɛ Nyɔŋmɔ ba shikpɔŋ lɛ nɔ ni ebahi shi akɛ adesa ni atsɛ lɛ Yesu lɛ ji nɔ titri ni hɔ Triniti tsɔɔmɔ lɛ sɛɛ, ni enɛ ehe shi be kplaŋŋ—shi susumɔ nɛɛ bɛ beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, The Encyclopædia Britannica lɛ kɛɛ akɛ: “Wiemɔ Triniti lɛ aloo etsɔɔmɔ lɛ bɛ Kpaŋmɔ Hee lɛ mli he ko he ko . . . Ehe afii ohai abɔ ni tsɔɔmɔ lɛ bahe shi fiofio kɛtsɔ naataamɔi srɔtoi anɔ.”

Kɛji jamɔi tsɔɔ akɛ Yesu ji Nyɔŋmɔ yɛ heloonaa lɛ, no lɛ yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛmiigbe Yesu he guɔ. * Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ he okwɛ. Nitsulɔi komɛi bi amɛnitsumɔ nɔkwɛlɔ lɛ ni efee nɔ ko eha amɛ, shi ekɛɛ amɛ akɛ nakai hegbɛ lɛ bɛ edɛŋ. Kɛ́ nɔ ni nitsumɔ nɔkwɛlɔ lɛ wie lɛ ji anɔkwale lɛ, no lɛ etsɔ nilee gbɛ nɔ eha ana akɛ ele he ni hegbɛ ni eyɔɔ lɛ yashiɔ. Shi kɛ́ ejeee anɔkwale lɛ—ni tsɔɔ akɛ ebaanyɛ etsu amɛnibimɔ lɛ he nii shi eje gbɛ ekɛɛ enyɛŋ efee lɛ—no lɛ emale.

Agbɛnɛ, beni Yesu bɔfoi lɛ ateŋ mɛi enyɔ bi ni Yesu aha amɛ hegbɛ krɛdɛɛ ko lɛ, te Yesu ha amɛ hetoo tɛŋŋ? Ekɛɛ amɛ akɛ: “Mininejurɔ kɛ mibɛku nɔ taramɔ lɛ, ejeee minɔ ni mikɛhaa, shi moŋ mɛi ni mitsɛ esaa eto amɛ lɛ anɔŋ.” (Mateo 20:23) Kɛji Yesu ji Nyɔŋmɔ lɛɛlɛŋ lɛ, ani kulɛ jeee malemɔ emaleɔ lɛ? Yɛ no najiaŋ lɛ, Yesu tsɔ jwɛŋmɔ ni egbala kɛtee Mɔ ni yɔɔ hegbɛ fe fɛɛ lɛ nɔ lɛ nɔ efee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛtsɔɔ akɛ ele he ni hegbɛ ni eyɔɔ lɛ yawaa—ni ekɛtsɔɔ akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ yeee egbɔ.

HEMƆKƐYELI: Yesu jeee gbɔmɔ kpakpa ko kɛkɛ.

NƆ NI EJI: ANƆKWA SANE.

Yesu diɛŋtsɛ fee lɛ faŋŋ akɛ, ejeee gbɔmɔ kpakpa ko kɛkɛ. Ekɛɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ bi ji mi.” (Yohane 10:36) Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ atsɛ ehe akɛ Nyɔŋmɔ Bi. Shi kɛji nɔ ni Yesu wie lɛ jeee anɔkwale lɛ, no lɛ mɛni no baatsɔɔ akɛ eji? Yɛ anɔkwale mli lɛ, no baatsɔɔ akɛ ejeee gbɔmɔ kpakpa, shi moŋ ablatsɛ!

Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ kɛ enɛ he odaseyeli ni abaanyɛ amu afɔ̃ nɔ ha. Ewie Yesu he shii enyɔ akɛ: “Mɔnɛ ji misuɔmɔ bi.” (Mateo 3:17; 17:5) Bo lɛ susumɔ he okwɛ: Shihilɛi fioo komɛi pɛ amli Ŋmalɛi lɛ bɔ amaniɛ akɛ anu Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ gbee yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ—kɛlɛ yɛ shihilɛi nɛɛ ateŋ enyɔ mli lɛ, ema nɔ mi akɛ Yesu ji e-Bi! Enɛ ji odaseyeli ni fe fɛɛ ni tsɔɔ akɛ, nɔ ni Yesu wie yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ ji anɔkwale.

Ani saji nɛɛ eha ole Yesu he anɔkwalei komɛi ni kulɛ oleee? Kɛ́ nakai ni lɛ, mɛni hewɔ oyaaa nɔ opɛiii Sanekpakpai ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ amli? Obaaná nikasemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ he miishɛɛ, ni obaaná he sɛɛ hu. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu diɛŋtsɛ wie akɛ lɛ kɛ e-Tsɛ lɛ he anɔkwalei ni aaakase lɛ baanyɛ aha aná “naanɔ wala.”—Yohane 17:3.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 13 Yesu gbo yɛ Hehoo Gbi, loo Nisan 14 lɛ nɔ, taakɛ Yudafoi akalanda lɛ tsɔɔ lɛ.—Mateo 26:2.

^ kk. 18 Mateo bɔ amaniɛ akɛ saralɔi lɛ ‘fɛne amɛnibii anaa’ ni amɛke Yesu shika, krɔbɔo kɛ mire. Miishɛɛ sane ji akɛ, nɛkɛ nikeenii ni jara wa nɛɛ ba yɛ be naa waa, ejaakɛ etsɛɛɛ ni ebi ni Yesu weku—ni ekã shi faŋŋ akɛ amɛbɛ nɔ ko tsɔ—lɛ ajo foi kɛyabɔ abo yɛ he ko.—Mateo 2:11-15.

^ kk. 21 Eyɛ mli akɛ atsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ aŋɔ Yesu hɔ moŋ, shi Maria bii krokomɛi ni eshwɛ lɛ fɛɛ lɛ, ekɛ ewu Yosef ni fɔ amɛ.—Mateo 1:25.

^ kk. 22 Susumɔ nɛɛ ni Jerome ni hi shi aaafee afi 383 Ŋ.B. kɛba lɛ bahe shi waa yɛ mɛi ni heɔ amɛyeɔ akɛ Maria hi shi akɛ oblayoo fro ewala gbii fɛɛ lɛ ateŋ. Eyɛ mli akɛ sɛɛ mli lɛ, Jerome kpɛlɛ nɔ akɛ esusumɔi lɛ ejaaa moŋ, shi mɛi babaoo—ni Katolik Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ fata he lɛ—etee nɔ amɛhiɛ susumɔi nɛɛ amli kpɛŋŋ.

^ kk. 26 Kɛ́ ootao Triniti tsɔɔmɔ lɛ he saji ni agbala mli fitsofitso lɛ, kwɛmɔ wolo bibioo ni ji Ani Esa akɛ Ohe Triniti lɛ Oye? ni Yehowa Odasefoi fee lɛ mli.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]

Anɔkwalei Krokomɛi ni Baanyɛ Aha Onaa Akpɛ Ohe

Beni Yesu ji adesa lɛ, mɛɛ gbɔmɔ nɛkɛ eji? Ani eji mɔ ko ni yɔɔ kpɛŋŋ ni tseee ehiɛ ehaaa mɔ, ni no hewɔ lɛ, enyɛɛɛ ekɛ mɛi foji abɔ? Mɛi komɛi baaha hetoo akɛ hɛɛ. Ekolɛ no hewɔ ni amɛnaa kpɛɔ amɛhe kɛ́ amɛná amɛle akɛ Yesu . . .

• tee henaabuamɔi ni yɔɔ miishɛɛ ashishi.—Yohane 2:1-11.

• jie mɛi ayi.—Marko 14:6-9.

• kɛ miishɛɛ here gbekɛbii kɛba eŋɔɔ.—Marko 10:13, 14.

• fó yɛ mɛi ahiɛ.—Yohane 11:35.

• musuŋ tsɔ̃ lɛ.—Marko 1:40, 41.