Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kpeehe Lɛ He ni Yesu kɛ E-kaselɔi lɛ Shiɛ Yɛ Lɛ

Kpeehe Lɛ He ni Yesu kɛ E-kaselɔi lɛ Shiɛ Yɛ Lɛ

Kpeehe Lɛ He ni Yesu kɛ E-kaselɔi lɛ Shiɛ Yɛ Lɛ

“Ni Yesu kpa Galilea muu lɛ fɛɛ, etsɔɔ nii yɛ amɛkpeehei lɛ, ni eshiɛɔ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ.”—MATEO 4:23.

AMANIƐBƆƆ ni yɔɔ Sanekpakpa lɛ mli lɛ haa wɔnaa akɛ, Yesu fɔɔ kpeehe lɛ yaa. Kɛji Yesu tee Nazaret he ni eda yɛ lɛ, loo etee Kapernaum, maŋ ni bafee eshihilɛhe lɛ, loo etee maji kɛ akrowai ni ekɛ afii etɛ kɛ fa tsu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ mli lɛ ateŋ eko mli lɛ, Yesu sumɔɔ akɛ eshiɛ ni etsɔɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nii yɛ kpeehe lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, beni Yesu wieɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Daa nɛɛ mitsɔɔ nii yɛ kpeehei lɛ kɛ sɔlemɔwe lɛ, he ni Yudafoi lɛ fɛɛ kpeɔ yɛ lɛ.”—Yohane 18:20.

Nakai nɔŋŋ Yesu bɔfoi lɛ kɛ mra be mli Kristofoi lɛ hu fɔɔ nitsɔɔmɔ yɛ Yudafoi lɛ akpeehei lɛ. Shi, te fee tɛŋŋ ni Yudafoi lɛ kɛ kpeehei lɛ fee amɛjamɔhe lɛ? Ni te amamɔ tsũi ni ajáa yɛ mli nɛɛ aha tɛŋŋ yɛ Yesu beaŋ? Nyɛhaa wɔsusua enɛ he jogbaŋŋ wɔkwɛa.

Nɔ ko ni He Hiaa yɛ Yudafoi Ashihilɛ Mli Daa afi lɛ, Yudafoi hii lɛ faa gbɛ shii etɛ kɛyayeɔ gbi jurɔ yɛ Yerusalem sɔlemɔwe krɔŋkrɔŋ lɛ mli. Shi kɛji amɛyɛ Palestina niiaŋ jio, amɛyɛ Yudafoi amaji ni bɛ Palestina niiaŋ lɛ mli lɛ jio, daa gbi lɛ, amɛjáa yɛ kpeehei ni yɔɔ he ni amɛyɔɔ lɛ mli.

Mɛɛ be akɛ kpeehei lɛ bɔi nitsumɔ? Mɛi komɛi heɔ amɛyeɔ akɛ akɛbɔi nitsumɔ beni aŋɔ Yudafoi lɛ nom kɛtee Babilon (607-537 D.Ŋ.B.) lɛ, be mli ni afite Yehowa sɔlemɔwe lɛ. Aloo ekolɛ beni Yudafoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛjɛ nomŋɔɔ mli lɛ sɛɛ etsɛɛɛ, beni Osɔfo Ezra wo gbɔmɛi lɛ hewalɛ ni amɛkase Nyɔŋmɔ Mla lɛ ni amɛnu shishi jogbaŋŋ lɛ.—Ezra 7:10; 8:1-8; 10:3.

Wiemɔ diɛŋtsɛ ni akɛtsu nii kɛha “kpeehe” lɛ shishinumɔ ji “kpee” loo “asafo.” Nakai ji bɔ ni akɛtsu nii yɛ Septuagint, ni ji Hebri Ŋmalɛi lɛ ni atsɔɔ shishi kɛtee Hela mli lɛ mli. Shi, sɛɛ mli lɛ, akɛ wiemɔ lɛ badamɔ shi kɛha tsũi ni mɛi kpeɔ yɛ mli kɛha jamɔ. Beni shɛɔ klɛŋklɛŋ afi 100 Ŋ.B. lɛ, eeenyɛ efee akɛ maji fɛɛ ni Yesu tsu nii yɛ mli lɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛkpeehe; ayɛ saŋŋ yɛ maŋtiasei lɛ amli; babaoo hu yɛ Yerusalem. Te amamɔ nakai tsũi lɛ aha tɛŋŋ?

Tsũ ni Bɛ Haŋtsii ni Ajáa yɛ Mli Kɛ́ Yudafoi lɛ miitao amɛma kpeehe lɛ, amɛtaoɔ he ko ni yɔɔ gɔŋ nɔ, ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaama lɛ bɔ ni tsũ lɛ naa (1) baakwɛ Yerusalem. Shi etamɔ nɔ ni taomɔ nii kɛha tsũ lɛ maa lɛ wa fioo, ejaakɛ jeee be fɛɛ be abaanyɛ aná lɛ nakai.

Bei pii lɛ, beni abaama kpeehe lɛ atã lɛ, efeɔ nɔ ni bɛ haŋtsii ni akɛ nibii fioo pɛ ni ewula mli. Shi, nɔ ko ni he hiaa waa ji adeka (2) loo he ko ni akɛ akutso lɛ mli nii ni he hiaa waa lɛ—wolokpoi ni ji Ŋmalɛi Krɔŋkrɔŋi lɛ toɔ. Kɛ́ aafee kpee lɛ, akɛ adeka kupee lɛ maa shi, ni kɛ́ akpa kpee lɛ, akɛyatoɔ tsũ ko mli (3).

Akɛ sɛii (4) mamɔɔ adeka lɛ masɛi kɛha kpeehe lɛ onukpai loo mɔ titri ko ni ebasara asafo lɛ, ni ehiɛ kwɛɔ he ni asafoŋbii lɛ taraa lɛ. (Mateo 23:5, 6) Afee kpoku ko ni nɔ kwɔ fioo yɛ asa lɛ teŋgbɛ, ni akɛ sɛi kɛ okpɔlɔ ema jɛmɛ kɛha wielɔ lɛ (5). Ato sɛii ni hiɛ kwɛɔ kpoku lɛ yɛ tsũ lɛ koji etɛ lɛ mli kɛha asafoŋbii lɛ (6).

Bei pii lɛ, asafo ni kpeɔ yɛ kpeehe lɛ ji mɛi ni kulaa kpeehe lɛ, ni amɛkwɛɔ nɔ. Onia ni mɔ fɛɛ mɔ, niiatsɛ jio, ohiafo jio, jɛɔ etsuiŋ etsuɔ lɛ ji nɔ ni akɛkulaa tsũ lɛ ni akɛsaa. Shi te afeɔ kpee yɛ kpeehe lɛ ahaa tɛŋŋ?

Jamɔ Nifeemɔ yɛ Kpeehe Lɛ Jamɔŋ nifeemɔi ni yaa nɔ yɛ kpeehe lɛ ateŋ ekomɛi ji yijiemɔ lalai ni aláa, sɔlemɔ ni asɔleɔ, Ŋmalɛ lɛ ni akaneɔ, kɛ agbɛnɛ hu, shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ. Asafoŋbii lɛ kɛɔ Shema, ni ji Yudafoi lɛ ahemɔkɛyeli jajemɔ lɛ kɛjeɔ shishi. Ajie gbɛ́i Shema lɛ kɛjɛ klɛŋklɛŋ wiemɔ ni yɔɔ klɛŋklɛŋ ŋmalɛ ni akɛɔ lɛŋ akɛ: “Bo toi [Shema], Israel! Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, Yehowa kome ni.”—5 Mose 6:4.

No sɛɛ lɛ, akaneɔ Tora, ni ji Biblia lɛ mli klɛŋklɛŋ woji enumɔ ni Mose ŋmala lɛ, ni agbalaa mli jogbaŋŋ. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:21) No sɛɛ lɛ, asaa akaneɔ nii ekoŋŋ, ahalaa woji ni gbalɔi lɛ (haftarahs) eŋmala lɛ ekomɛi ni akaneɔ, ni agbalaa mli, ni atsɔɔ bɔ ni esa akɛ akɛtsu nii aha. Bei pii lɛ, kɛ́ wielɔ ko basara asafo lɛ, lɛ etsuɔ enɛ he nii, taakɛ Yesu fee be ko ni abɔ he amaniɛ yɛ Luka 4:16-21 lɛ.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, ajarako wolokpo ni akɛha Yesu lɛ mli awoko yitsei kɛ kukuji amli taakɛ afee yɛ Bibliai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ amli lɛ. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔfee Yesu ni beni ekɛ enine abɛku gbeleɔ wolokpo lɛ, belɛ ekɛ ejurɔ lɛ hu miikota aahu kɛyashi ena he ni etaoɔ lɛ he mfoniri yɛ wɔjwɛŋmɔŋ. Kɛ́ akane wolokpo lɛ agbe naa lɛ, asaa akotaa lɛ tamɔ bɔ ni eyɔɔ tsutsu lɛ.

Bei pii lɛ, akaneɔ kɛjɛɔ Hebri mli ni atsɔɔ shishi kɛyaa Aramaik mli. Asafoi ni wieɔ Hela wiemɔ lɛ kaneɔ Septuagint lɛ.

Nɔ ko ni He Hiaa yɛ Daa Gbi Shihilɛ Mli Kpeehe lɛ he hiaa yɛ Yudafoi ashihilɛ mli aahu akɛ, akɛ no kɛ tsũi krokomɛi ni ama afata he lɛ tsu yiŋtoi srɔtoi ahe nii. Bei komɛi lɛ ayeɔ sane yɛ jɛmɛ, agbɛnɛ hu, afeɔ akutsoŋ kpeei kɛ henaabuamɔi ni ajaa niyenii po yɛ shishi yɛ jɛmɛ. Bei komɛi lɛ, ahaa gbɛfalɔi wɔɔ tsũi ni yɔɔ kpeehe lɛ ekomɛi amli.

Kɛ́ hooo lɛ, yɛ maŋ fɛɛ maŋ mli lɛ, afeɔ skul hu yɛ kpeehe lɛ. Wɔbaanyɛ wɔfee skulbii ni ebua amɛhe naa yɛ tsũ lɛ eko mli ni amɛmiibɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaakane nibii ni tsɔɔlɔ lɛ eŋmala lɛ agboi yɛ tao nɔ lɛ he mfoniri yɛ wɔjwɛŋmɔŋ. Skul ni tamɔ nɛkɛ lɛ ji nɔ titri hewɔ ni blema Yudafoi lɛ le nikanemɔ lɛ, ni amɛteŋ mɛi foji lɛ po nyɛɔ amɛkaneɔ Ŋmalɛi lɛ.

Shi, nɔ tuuntu hewɔ ni ama kpeehe lɛ ji ni ajá Nyɔŋmɔ yɛ jɛmɛ daa. Belɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ nibii ni klɛŋklɛŋ afi 100 lɛ mli Kristofoi lɛ feɔ yɛ amɛkpeei ashishi lɛ ekomɛi tamɔ nɔ ni afeɔ yɛ Yudafoi lɛ akpeehe lɛ nɔŋŋ. Nakai nɔŋŋ hu ato Kristofoi akpeei ahe gbɛjianɔ kɛha Yehowa jamɔ kɛtsɔ sɔlemɔ ni asɔleɔ, yijiemɔ lalai ni aláa, kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni akaneɔ ni asusuɔ he lɛ nɔ. Jeee enɛ pɛ ji nibii ni je amɛhe. Yɛ jamɔhei srɔtoi enyɔ nɛɛ fɛɛ mli lɛ, ajɛɔ suɔmɔ mli atsuɔ onia kɛtsuɔ nibii ni he hiaa lɛ ahe nii, ni akɛ eko woɔ nyɔmɔ ni abɔɔ lɛ; agbɛnɛ hu, ashiii Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ kɛ ehesusumɔ lɛ ahaaa osɔfoi lɛ pɛ; ni yɛ jamɔhei srɔtoi enyɔ nɛɛ fɛɛ mli lɛ, hii onukpai ni sa ji mɛi ni toɔ kpeei lɛ ahe gbɛjianɔ ni amɛnyiɛɔ hiɛ.

Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa Odasefoi bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaanyiɛ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu kɛ esɛɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afi 100 lɛ mli lɛ fee lɛ sɛɛ pɛpɛɛpɛ. No hewɔ lɛ, nibii komɛi ni yaa nɔ yɛ kpeei ni amɛfeɔ yɛ amɛ-Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ tamɔ nibii komɛi ni afee yɛ blema kpeehe lɛ nɔŋŋ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Odasefoi lɛ kpeɔ kɛ yiŋtoo kometoo nɛɛ ni yɔɔ mɛi ni sumɔɔ anɔkwale lɛ ajwɛŋmɔŋ lɛ nɔŋŋ—no ji, ni ‘amɛtsi amɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ.’—Yakobo 4:8.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16, 17]

Akwɛ klɛŋklɛŋ afi 100 lɛ mli kpeehe ni yɔɔ Gamla lɛ nɔ akɛma tsũ nɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Skul ni yɔɔ kpeehe lɛ tsɔɔ gbekɛbii hii ni eye kɛjɛ aaafee afii 6 kɛyashi afii 13 lɛ anii