Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Honnan vett magának feleséget Káin?

Honnan vett magának feleséget Káin?

Olvasóink kérdezik

Honnan vett magának feleséget Káin?

▪ „Ha Ádámnak és Évának csak két fia volt, Káin és Ábel, akkor honnan vett magának feleséget Káin?” Ezt általában beugratós kérdésnek szánják azok, akik kétségbe vonják a Biblia hitelességét. De a Biblia elegendő részletet tár fel ahhoz, hogy kielégítő választ kapjunk.

A Mózes első könyvének 3. és 4. fejezetéből a következőket tudjuk meg: 1. Éva volt „minden élő anyja”. 2. Valamennyi idő eltelt a között, hogy Káin megszületett, és a között, hogy áldozatot ajánlott fel Istennek, és Isten elvetette azt. 3. Amikor Isten száműzte Káint, hogy „vándor és menekült” legyen, Káin attól félt, hogy ha ’valaki rátalál’, netán megöli. 4. Isten megjelölte Káint, ami a védelmére szolgált. Ez azt mutatja, hogy a testvérei vagy más rokonai talán meg akarták ölni. 5. Káin letelepedett „a Menekülés földjén”, és „ezután együtt hált a feleségével” (1Mózes 3:20; 4:3, 12, 14–17).

A fentiek alapján egyértelműen arra következtethetünk, hogy Káin felesége Éva leszármazottja volt, születésének ideje azonban nem ismert. Az 1Mózes 5:4 kijelenti, hogy Ádám a 930 éves életideje alatt ’fiúkat és lányokat is nemzett’. A Biblia természetesen nem mondja azt, hogy Káin felesége a lánya volt Évának. Káin felesége csak azután van megemlítve, hogy Káin száműzve lett. Addig pedig annyi idő is eltelhetett, hogy Káin felesége Ádám és Éva unokája is lehetett. Ezért az egyik bibliafordítás egyszerűen csak annyit mond róla, hogy „Ádám leszármazottja volt” (The Amplified Old Testament).

Egy XIX. századi bibliai szövegmagyarázó, Adam Clarke azt fejtegette, hogy Káin félelme, ami miatt Isten megjelölte őt, abból adódott, hogy Ádám leszármazottainak már jó néhány nemzedéke élt akkor. Szerinte annyian lehettek, hogy akár „több falut is alapíthattak”.

Egyes társadalmakban elképzelhetetlennek tartják, hogy Káin az egyik lánytestvérét vette feleségül, vagy hogy Ádám egyik későbbi leszármazottjával kötött házasságot, aki Ádám valamelyik fiának vagy lányának a házasságából született. Általában azért gondolják így, mert a legtöbb társadalomban az ilyesmi tabunak számít, illetve mert tartanak a genetikai rendellenességektől. Azonban F. LaGard Smith a könyvében ezt írja: „Mindent egybevetve valószínűsíthető, hogy ezek az első édestestvérek házasságot kötöttek egymással, noha a későbbi generációk elítélendőnek tartották volna, ha ilyesmi történik” (The Narrated Bible in Chronological Order). Ezenkívül érdemes megjegyezni, hogy azt megelőzően, hogy i. e. 1513-ban Isten törvényt adott Izrael nemzetének Mózesen keresztül, nem volt határozottan megtiltva az ilyen közeli rokonok közötti szexuális kapcsolat (3Mózes 18:9, 17, 24).

Több ezer év telt már el azóta, hogy ősszüleink elveszítették a tökéletességet. Akkoriban még valószínűleg nem volt olyan jelentősége a genetikai tényezők hatásának, mint napjainkban. Továbbá nem régi tanulmányok szerint – ilyen például a Journal of Genetic Counseling című folyóiratban megjelent egyik értekezés – annak, hogy az első unokatestvérek házasságából származó gyerekek születési rendellenességgel jönnek a világra, kisebb a valószínűsége, mint ahogy azt általában gondolják. Logikus tehát, hogy ezek a kérdések nem adtak okot aggodalomra Ádám életidejében, sőt egészen Noé napjaiig sem. Mindezekből tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Káin az egyik rokonát vette feleségül.