Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Mɔ Kome Ji Nyɛnuŋtsɔ, Lɛ Ji Kristo”

“Mɔ Kome Ji Nyɛnuŋtsɔ, Lɛ Ji Kristo”

“Mɔ Kome Ji Nyɛnuŋtsɔ, Lɛ Ji Kristo”

“Akatsɛ nyɛ nuŋtsɔmɛi . . . ejaakɛ mɔ kome ji nyɛnuŋtsɔ, lɛ ji Kristo.”—MAT. 23:9, 10.

1. Namɔ Yehowa Odasefoi kpɛlɛɔ enɔ akɛ amɛ-Hiɛnyiɛlɔ, ni mɛni hewɔ?

KRISTENDOM sɔlemɔi lɛ kɛ jamɔi krokomɛi lɛ yɛ adesai hiɛnyiɛlɔi, tamɔ Pope ni nyiɛɔ Roma Katolik sɔlemɔ lɛ hiɛ lɛ. Yehowa Odasefoi enaaa adesa ko akɛ amɛhiɛnyiɛlɔ. Amɛjeee adesa ko kaselɔi, ni amɛnyiɛɛɛ adesa ko sɛɛ. Enɛ kɛ gbalɛ ni Yehowa gba kɛkɔ e-Bi lɛ he lɛ kpãa gbee akɛ: “Naa, mikɛ lɛ efee odase miha majimaji lɛ, lumɔ kɛ mlawolɔ ha majimaji lɛ!” (Yes. 55:4) Asafo ni yɔɔ jeŋ fɛɛ ni Kristofoi ni afɔ amɛ mu, kɛ amɛnanemɛi “tooi krokomɛi” lɛ feɔ emlibii lɛ sumɔŋ ni mɔ kroko aye amɛnɔ fe mɔ ni Yehowa kɛha amɛ akɛ amɛhiɛnyiɛlɔ lɛ. (Yoh. 10:16) Amɛkɛ Yesu wiemɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ tsuɔ nii akɛ: “Mɔ kome ji nyɛnuŋtsɔ [loo “nyɛ-Hiɛnyiɛlɔ,” NW] lɛ ji Kristo.”—Mat. 23:10.

Bɔfo ni ji Israel Lumɔ

2, 3. Mɛni Nyɔŋmɔ Bi lɛ tsu yɛ Israelbii lɛ agbɛfaŋ?

2 Afii ohai abɔ dani abaato Kristofoi asafo lɛ shishi lɛ, Yehowa ha ŋwɛi bɔfo ko nyiɛ ewebii ni ji Israelbii lɛ ahiɛ. Beni Yehowa jie Israelbii lɛ kɛjɛ Mizraim lɛ sɛɛ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Naa, mi lɛ miitsu bɔfo kɛnyiɛ ohiɛ, ni ebaa oyi yɛ gbɛ lɛ nɔ, ni ekɛo ayashɛ heni misaa mito lɛ. Kwɛmɔ ohe ní ahi yɛ ehiɛ, ni obo egbee toi; kaawo emli la; eŋɔŋ nyɛnɔtɔmɔi lɛ efaŋ nyɛ; ejaakɛ migbɛ́i yɛ emli.” (2 Mose 23:20, 21) Wɔbaanyɛ wɔmu sane naa akɛ ŋwɛi bɔfo ni ‘Yehowa gbɛ́i yɔɔ emli’ nɛɛ ji Nyɔŋmɔ kromɔ Bi lɛ.

3 Ekã shi faŋŋ akɛ dani abaafɔ́ Nyɔŋmɔ Bi lɛ akɛ adesa lɛ, no mli lɛ egbɛ́i ji Mikael. Atsɛ́ Mikael yɛ Daniel wolo lɛ mli akɛ Israelbii lɛ, ni ji Daniel maŋbii lɛ, ‘alumɔ.’ (Dan. 10:21) Kaselɔ Yuda fee lɛ faŋŋ akɛ, Mikael kɛ ehe wo Israel maŋ lɛ saji amli kwraa dani afɔ́ Daniel. Yɛ Mose gbele sɛɛ lɛ, Satan tao akɛ ekɛ Mose gbonyo lɛ atsu lɛ Satan lɛ yiŋtoi ahe nii, ekolɛ koni ekɛha Israelbii lɛ kɛ amɛhe awo wɔŋjamɔ mli. Mikael kɛ ehe wo sane nɛɛ mli ni ekɛtsĩ Satan naa. Yuda bɔ amaniɛ akɛ: “Bɔfonukpa Mikael lɛ, beni ekɛ abonsam kojoɔ ni ekɛ lɛ taa naa yɛ Mose gbonyo lɛ hewɔ lɛ, ekaaa loomɔ kojomɔ ko kɛ enɔ fɔ̃ɔ, shi moŋ ekɛɛ: Kã, Nuŋtsɔ [Yehowa] aaakã ohiɛ!” (Yuda 9) No sɛɛ etsɛɛɛ, dani Israelbii lɛ aaawo Yeriko he ka lɛ, eka shi faŋŋ akɛ, Mikael ni ji “Yehowa ta lɛ nɔ tatsɛ lɛ” ji mɔ ni jie ehe shi etsɔɔ Yoshua ni ekɛwo lɛ hewalɛ akɛ, Nyɔŋmɔ miifĩ esɛɛ lɛ. (Nyɛkanea Yoshua 5:13-15.) Beni daimonio ko ni he wa waa bɔ mɔdɛŋ akɛ eeetsĩ ŋwɛi bɔfo ko naa koni ekɛ shɛɛ sane ko ni he hiaa waa lɛ akayaha gbalɔ Daniel lɛ, bɔfonukpa Mikael yaye ebua ŋwɛi bɔfo lɛ.—Dan. 10:5-7, 12-14.

Hiɛnyiɛlɔ ni Agba Ehe Sane lɛ Pue

4. Mɛɛ gbalɛ agba kɛkɔ Mesia lɛ puemɔ lɛ he?

4 Dani sane nɛɛ aaaba lɛ, Yehowa tsu ebɔfo Gabriel kɛtee gbalɔ Daniel ŋɔɔ koni eyajie gbalɛ ni kɔɔ “mɔ ni afɔ lɛ mu [Mesia] ni ji lumɔ lɛ” puemɔ lɛ he lɛ kpo etsɔɔ lɛ. (Dan. 9:21-25) * Yohane baptisi Yesu yɛ be naa pɛpɛɛpɛ, yɛ September kɛmiimɔ October afi 29 Ŋ.B. Afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie Yesu nɔ, ni no ha ebatsɔ Mɔ ni Afɔ lɛ Mu—Kristo, ni ji Mesia lɛ. (Mat. 3:13-17; Yoh. 1:29-34; Gal. 4:4) No hewɔ lɛ ebaafee Hiɛnyiɛlɔ ni nɔ bɛ.

5. Te Kristo fee enii eha tɛŋŋ akɛ Hiɛnyiɛlɔ beni esɔmɔɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ?

5 Kɛjɛ beni Yesu je eshikpɔŋ lɛ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi tɔ̃ɔ ni eha ana akɛ lɛ ji “mɔ ni afɔ lɛ mu [Mesia] ni ji lumɔ lɛ.” Yɛ gbii fioo komɛi amli lɛ, ebɔi ekaselɔi lɛ anaabuamɔ, ni efee eklɛŋklɛŋ naakpɛɛ nii lɛ. (Yoh. 1:35–2:11) Ekɛ ekaselɔi lɛ fã gbɛ kɛkpa Israel shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ, ni amɛshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ. (Luka 8:1) Etsɔɔ amɛ bɔ ni esa akɛ amɛtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ni enyiɛ amɛhiɛ yɛ shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni ekɛfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa. (Luka 9:1-6) Ŋmɛnɛ lɛ, esa akɛ asafoŋ onukpai akase lɛ yɛ enɛ gbɛfaŋ.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristo ha efee faŋŋ akɛ eji Tookwɛlɔ kɛ Hiɛnyiɛlɔ?

6 Yesu ha nitsumɔ kroko ni etsuɔ akɛ hiɛnyiɛlɔ lɛ fee faŋŋ, kɛtsɔ ehe ni ekɛto tookwɛlɔ ni yɔɔ suɔmɔ he lɛ nɔ. Tookwɛlɔi ni yɔɔ Israel kɛ maji ni yɔɔ ehewɔŋ lɛ nyiɛɔ amɛtookui lɛ ahiɛ. W. M. Thomson ŋma yɛ ewolo ko (The Land and the Book) mli akɛ: “Tookwɛlɔi lɛ nyiɛɔ amɛtookui lɛ ahiɛ, jeee koni amɛtsɔɔ amɛ gbɛ kɛkɛ, shi moŋ ni amɛkwɛ akɛ gbɛ lɛ nɔ yɛ shweshweeshwe bɔ ni tooi lɛ baanyɛ anyiɛ nɔ. . . . Ekɛ etso lɛ kudɔɔ amɛ ni ekɛtsɔɔ amɛ gbɛ kɛyaa amɛlɛɛhei ni yɔɔ frɔfrɔ, ni ebuɔ amɛhe kɛjɛɔ amɛhenyɛlɔi ahe.” Yesu tsɔɔ akɛ eji Tookwɛlɔ kɛ Hiɛnyiɛlɔ lɛɛlɛŋ beni ejaje akɛ: “Miji tookwɛlɔ kpakpa lɛ. Tookwɛlɔ kpakpa lɛ ŋɔɔ esusuma eŋmɛɔ shi yɛ etooi lɛ anajiaŋ. Mitooi lɛ nuɔ migbee, ni mile amɛ, ni amɛnyiɛɔ misɛɛ.” (Yoh. 10:11, 27) Yesu gbo afɔleshaa gbele yɛ etooi lɛ anajiaŋ, ni ekɛ nakai feemɔ ye ewiemɔi lɛ anɔ, shi Yehowa tee lɛ shi ni “ewo lɛ lumɔ kɛ walaherelɔ.”—Bɔf. 5:31; Heb. 13:20.

Kristofoi Asafo lɛ Nɔkwɛlɔ

7. Mɛni Yesu tsɔɔ nɔ ekwɛɔ Kristofoi asafo lɛ nɔ?

7 Beni eshwɛ fioo ni Yesu ni atee lɛ shi lɛ baakwɔ kɛya ŋwɛi lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Aŋɔ hegbɛ fɛɛ aha mi yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ.” (Mat. 28:18) Yehowa ha Yesu kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua ekaselɔi lɛ koni amɛnu anɔkwalei ni kɔɔ Kristo he lɛ shishi jogbaŋŋ. (Yoh. 15:26) Yesu fɔse mumɔ nɛɛ eshwie mra be mli Kristofoi lɛ anɔ yɛ afi 33 Ŋ.B. yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ. (Bɔf. 2:33) Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni afɔse ashwie amɛnɔ yɛ nakai gbi lɛ nɔ lɛ tsɔɔ akɛ ato Kristofoi asafo lɛ shishi. Yehowa ha e-Bi lɛ jɛ ŋwɛi enyiɛ asafo ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ hiɛ. (Nyɛkanea Efesobii 1:22; Kolosebii 1:13, 18.) Yesu tsɔɔ Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ekudɔɔ Kristofoi asafo lɛ, ni eyɛ ŋwɛi bɔfoi ‘ni aŋɔ awo eshishi’ ní sɔmɔɔ lɛ.—1 Pet. 3:22.

8. Mɛɛ kuu Kristo kɛtsu nii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli kɛnyiɛ ekaselɔi lɛ ahiɛ, ni namɛi ekɛtsuɔ nii ŋmɛnɛ?

8 Kristo tsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ hu ekɛ ‘gbɔmɛi ni ji nikeenii’ ha, ni amɛteŋ mɛi komɛi sɔmɔɔ akɛ “nɔkwɛlɔi kɛ tsɔɔlɔi” yɛ asafo lɛ mli. (Efe. 4:8, 11) Bɔfo Paulo wo Kristofoi ni ji nɔkwɛlɔi lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛlea nyɛhe nɔkwɛmɔ kɛ tooiku lɛ fɛɛ ni Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ewo nyɛ amɛnɔkwɛlɔi lɛ, koni nyɛlɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ.” (Bɔf. 20:28) Beni ato Kristofoi asafo lɛ shishi klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, no mli lɛ nɔkwɛlɔi nɛɛ fɛɛ ji mɛi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu. Bɔfoi kɛ onukpai ni yɔɔ Yerusalem asafo lɛ mli lɛ sɔmɔ akɛ nɔyeli kuu. Kristo kɛ kuu nɛɛ tsu nii kɛnyiɛ “nyɛmimɛi” ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɛɛ ahiɛ. (Heb. 2:11; Bɔf. 16:4, 5) Yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ, Kristo eŋɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ, kɛ enajiaŋdamɔlɔ ni ji Nɔyeli Kuu, ni emlibii ji Kristofoi hii ni afɔ amɛ mu lɛ eto “enii fɛɛ kwa,” ni ji Maŋtsɛyeli lɛ he nibii fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ. (Mat. 24:45-47) Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛnanemɛi tooi krokomɛi lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ kɛ́ amɛkɛ Nɔyeli Kuu ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ gbɛtsɔɔmɔ tsu nii lɛ, no tsɔɔ akɛ amɛmiinyiɛ Kristo, ni ji amɛ-Hiɛnyiɛlɔ lɛ sɛɛ.

Kristo To Shiɛmɔ Nitsumɔ lɛ Shishi

9, 10. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristo to bɔ ni esa akɛ agbɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ashwã lɛ he gbɛjianɔ?

9 Yesu diɛŋtsɛ kwɛ jeŋ fɛɛ shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ nɔ kɛjɛ shishijee tɔ̃ɔ. Eto bɔ ni esa akɛ ato naa akɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ aha mɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he gbɛjianɔ. Beni etsuɔ eshiɛmɔ nitsumɔ lɛ, efã ebɔfoi lɛ akɛ: “Nyɛkagbalea jeŋmajiaŋbii lɛ aŋɔɔ, ni nyɛkabotea Samariabii amaŋ ko mli hu; shi moŋ nyɛyaa Israel we tooi ni elaaje lɛ aŋɔɔ. Shi ni nyɛyaa nɛɛ, nyɛshiɛa nyɛkɛa akɛ: Ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ eshɛ shi etã.” (Mat. 10:5-7) Amɛkɛ ekãa shiɛ amɛha Yudafoi kɛ mɛi ni etsake kɛba Yuda jamɔ mli lɛ, titri lɛ kɛjɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ kɛyaa.—Bɔf. 2:4, 5, 10, 11; 5:42; 6:7.

10 Sɛɛ mli lɛ, Yesu tsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ eha alɛɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli aha Samariabii lɛ, ni no sɛɛ lɛ akpã mli aha mɛi krokomɛi ni jeee Yudafoi lɛ. (Bɔf. 8:5, 6, 14-17; 10:19-22, 44, 45) Yesu diɛŋtsɛ fee nɔ ko kɛkanya Saulo ni jɛ Tarso lɛ koni ebatsɔ Kristofonyo, ní ekɛ lɛ atsu nii kɛshiɛ sanekpakpa lɛ kɛha jeŋmajiaŋbii lɛ. Yesu fã ekaselɔ Anania akɛ: “Tee shi ni oya blohu ni atsɛɔ lɛ Trɔmɔɔ lɛ mli, ni oyabi mɔ ko ni atsɛɔ lɛ Saulo ni jɛ Tarso lɛ shi yɛ Yuda we lɛ. . . . Yaa, ejaakɛ mɔ nɛ ji midɛŋdade ni ahala aha mi, koni ehiɛ migbɛi lɛ kɛya jeŋmaji kɛ maŋtsɛmɛi kɛ Israelbii lɛ hu ahiɛ.” (Bɔf. 9:3-6, 10, 11, 15) Sɛɛ mli lɛ abale ‘mɔ nɛɛ’ akɛ bɔfo Paulo.—1 Tim. 2:7.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristo tsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ eha alɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli?

11 Beni be shɛ ni abaakpã Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli aha mɛi ni jeee Yudafoi lɛ, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ha Paulo fã gbɛ ni eyashiɛ yɛ Asia Bibioo lɛ kɛ Yuropa. Amaniɛ ni Luka bɔ yɛ Bɔfoi lɛ Asaji lɛ mli lɛ kɛɔ akɛ: “Shi beni [Kristofoi ni ji gbalɔi kɛ tsɔɔlɔi ni yɔɔ Antiokia asafo lɛ mli yɛ Siria lɛ] jáa Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ ni amɛhiɔ ŋmaa lɛ, Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kɛɛ: Nyɛfãa Barnaba kɛ Saulo nyɛhaa mi kɛya nitsumɔ ni mitsɛ́ amɛ yɛ hewɔ lɛ. Kɛkɛ ni amɛhi ŋmaa ni amɛsɔle, ni amɛkɛ amɛniji ŋmɛlɛ amɛnɔ ni amɛwo amɛ gbɛ.” (Bɔf. 13:2, 3) Yesu diɛŋtsɛ tsɛ Saulo ni jɛ Tarso lɛ akɛ ebafee ‘edɛŋdade ni ahala’ koni ehiɛ Yesu gbɛ́i lɛ kɛya jeŋmajiaŋbii lɛ ahiɛ; no hewɔ lɛ, mumɔ hee ni akɛwo odaseyeli nitsumɔ lɛ mli lɛ jɛ Kristo, ni ji asafo lɛ Hiɛnyiɛlɔ lɛ dɛŋ. Beni Paulo fãa gbɛ nɔ ni ji enyɔ nɔ koni eyashiɛ lɛ, ebafee faŋŋ akɛ Yesu kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ miitsu nii kɛmiikwɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ. Abɔ amaniɛ akɛ “Yesu mumɔ lɛ,” ni tsɔɔ akɛ Yesu ha mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, tsɔɔ Paulo kɛ enanemɛi ni fata ehe yɛ gbɛfaa lɛ mli lɛ he ni esa akɛ amɛyashiɛ yɛ, ni ninaa ko ni ajie atsɔɔ amɛ lɛ ha amɛtee Yuropa.—Nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 16:6-10.

Bɔ ni Yesu Nyiɛɔ Esafo lɛ Hiɛ

12, 13. Mɛɛ gbɛ nɔ Kpojiemɔ wolo lɛ haa anaa akɛ Kristo hiŋmɛi yɛ nɔ ni yaa nɔ yɛ asafo fɛɛ asafo mli lɛ nɔ jogbaŋŋ?

12 Yesu ha ehiŋmɛi hi nɔ ni tee nɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. asafoi srɔtoi ni emlibii lɛ ji esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ nɔ jogbaŋŋ. Ele bɔ ni asafoi lɛ eko fɛɛ eko mumɔŋ shidaamɔ ji ha jogbaŋŋ. Wɔnaa enɛ faŋŋ kɛ́ wɔkane Kpojiemɔ yitso 2 kɛ 3 lɛ. Etsĩ asafoi kpawo tã, ni fɛɛ yɛ Asia Bibioo. (Kpoj. 1:11) Wɔbaanyɛ wɔmu sane naa akɛ ele asafoi krokomɛi ni esɛɛnyiɛlɔi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ yɛ nakai beaŋ lɛ yɔɔ mli lɛ amumɔŋ shidaamɔ hu jogbaŋŋ.—Nyɛkanea Kpojiemɔ 2:23.

13 Yesu jie asafoi lɛ ekomɛi ayi yɛ bɔ ni amɛfĩ shi, amɛye anɔkwa yɛ amanehulu mli, amɛhi shi yɛ ewiemɔ lɛ naa, ni amɛkpoo hemɔkɛyeli kwalɔi lɛ hewɔ. (Kpoj. 2:2, 9, 13, 19; 3:8) Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ekɛ ŋaawoo ni mli wa ha asafoi krokomɛi lɛ, akɛni amɛŋmɛɛ amɛ-klɛŋklɛŋ suɔmɔ lɛ he, amɛmiiŋmɛ gbɛ ní wɔŋjamɔ kɛ ajwamaŋbɔɔ aya nɔ yɛ amɛteŋ, ni agbɛnɛ hu amɛmiiŋmɛ gbɛ ni aatsɔɔ tsɔɔmɔi srɔtoi yɛ amɛteŋ lɛ hewɔ. (Kpoj. 2:4, 14, 15, 20; 3:15, 16) Akɛni eji nɔkwɛlɔ ni yɔɔ suɔmɔ hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ mɛi po ni ekɛ amɛ wie kɛ hiɛdɔɔ lɛ akɛ: “Mɛi abɔ ni midɔɔ amɛhe lɛ, mikãa amɛ ni migbalaa amɛtoii; no hewɔ lɛ ohiɛ adɔ ni otsake otsui!” (Kpoj. 3:19) Eyɛ mli akɛ Yesu yɛ ŋwɛi moŋ, shi etsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ enyiɛ asafoi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ni ekaselɔi lɛ yɔɔ mli lɛ ahiɛ. Beni Yesu muɔ shɛɛ saji ni ekɛha nakai asafoi lɛ anaa lɛ, ejaje akɛ: “Mɔ ni yɔɔ toi lɛ, ha ni enu nɔ ni Mumɔ lɛ kɛɔ asafoi lɛ.”—Kpoj. 3:22.

14-16. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu etsɔɔ yɛ akɛ eji Hiɛnyiɛlɔ ni yɔɔ ekãa kɛha Yehowa webii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ? (b) Akɛni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ “yɛ daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ” hewɔ lɛ, mɛni ejɛ mli kɛba? (d) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

14 Wɔna akɛ bɔfonukpa Mikael (Yesu) kɛ ekãa sɔmɔ akɛ Israel Hiɛnyiɛlɔ. Sɛɛ mli lɛ, Yesu tsu nii akɛ Hiɛnyiɛlɔ ni yɔɔ ekãa, kɛ Tookwɛlɔ ni yɔɔ suɔmɔ kɛha emra be mli kaselɔi lɛ. Beni esɔmɔɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, enyiɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hiɛ. Ni yɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ, ekwɛ ni agbɛ Maŋtsɛyeli sanekpakpa lɛ ashwã.

15 Beni yi aaawula shi lɛ Yesu etsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ eha atsu odaseyeli nitsumɔ lɛ kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ. Dani Yesu baakwɔ kɛya ŋwɛi lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Kɛ́ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ná ba nyɛnɔ lɛ, nyɛaaná hewalɛ ni nyɛaatsɔmɔ midasefoi yɛ Yerusalem kɛ Yudea kɛ Samaria fɛɛ, kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.” (Bɔf. 1:8; nyɛkanea 1 Petro 1:12.) Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, aye odase jogbaŋŋ yɛ Kristo gbɛtsɔɔmɔ shishi.—Kol. 1:23.

16 Shi Yesu diɛŋtsɛ ha efee faŋŋ akɛ abaaya nɔ atsu nitsumɔ nɛɛ kɛyashi naagbee be lɛ mli. Beni Yesu fã esɛɛnyiɛlɔi lɛ koni amɛyashiɛ ni amɛfee kaselɔi yɛ jeŋ fɛɛ lɛ sɛɛ lɛ, ewo amɛ shi akɛ: “Mikɛ nyɛ yɛ daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.” (Mat. 28:19, 20) Kɛjɛ beni akɛ nɔyeli hegbɛ ha Kristo yɛ afi 1914 lɛ mli kɛbaa nɛɛ, etee nɔ etsɔɔ akɛ ekɛ ekaselɔi lɛ “yɛ,” ni eetsu nii akɛ amɛ-Hiɛnyiɛlɔ. Abaasusu nitsumɔ ni etee nɔ etsu kɛjɛ afi 1914 kɛbaa lɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 4 Kɛ́ ootao ona gbalɛ nɛɛ mligbalamɔ lɛ, kwɛmɔ wolo ni ji Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi! yitso 11 lɛ.

Emlitĩi

• Mɛni Nyɔŋmɔ Bi lɛ fee kɛtsɔɔ akɛ eji Israel Hiɛnyiɛlɔ?

• Te Kristo feɔ tɛŋŋ enyiɛɔ esafo lɛ hiɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Kristo etee nɔ ekwɛ koni agbɛ sanekpakpa lɛ ashwã?

• Mɛni tsɔɔ akɛ Kristo hiŋmɛi yɛ bɔ ni asafo fɛɛ asafo mumɔŋ shidaamɔ ji ha lɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

“Miitsu bɔfo kɛnyiɛ ohiɛ”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Taakɛ Kristo fee yɛ blema lɛ, ekɛ ‘gbɔmɛi ni ji nikeenii’ tsuɔ nii akɛ etooku lɛ nɔkwɛlɔi