Legyünk buzgók az igaz imádatban!
Legyünk buzgók az igaz imádatban!
„Az aratnivaló sok, de a munkás kevés” (MÁTÉ 9:37)
1. Hogyan írnád le azt, amikor valami sürgős?
EGY dokumentumot még a nap vége előtt el kell juttatnod valakihez. Mit teszel? Ráírod: „SÜRGŐS!” Egy fontos megbeszélésre tartasz, de késésben vagy. Mit teszel? Szólsz a sofőrnek, hogy legyen szíves, siessen, sürgős dolgod van. Igen, ha el kell végezned egy feladatot, és már majdnem kifutsz az időből, feszült és izgatott leszel. Az adrenalinszinted megemelkedik, és olyan gyorsan és intenzíven nekilátsz a munkának, ahogy csak tudsz. Ilyen az, amikor valami sürgős.
2. Mi a legsürgősebb feladatuk ma az igaz keresztényeknek?
2 Ma az igaz keresztényeknek nincs semmi más, ami sürgősebb lenne, mint prédikálni a Királyság jó hírét, és minden nemzetből tanítványokat képezni (Máté 24:14; 28:19, 20). Jézust idézve Márk tanítvány azt írta, hogy „előbb”, vagyis még a vég előtt, el kell végezni ezt a munkát (Márk 13:10). És ez így is van rendjén. Jézus ezt mondta: „az aratnivaló sok, de a munkás kevés.” Az embereknek az aratnivalót még az aratási időszak befejezése előtt be kell takarítaniuk (Máté 9:37).
3. Mit tettek sokan annak tudatában, hogy sürgős a prédikálómunka?
3 Mivel a prédikálómunka ennyire fontos, megérdemli, hogy az időnkből, erőnkből és figyelmünkből annyit áldozzunk rá, amennyit csak tudunk. És dicséretes módon ezt sokan meg is teszik. Többen egyszerűsítettek az életükön, hogy el tudják kezdeni a teljes idejű szolgálatot. Ők úttörők, misszionáriusok lettek, vagy valamelyik Bétel-otthonban szolgálnak. Mindannyiuknak rengeteg a teendőjük. Biztosan sok áldozatot hoznak, és számos nehézséggel kell megküzdeniük, de Jehova gazdagon megáldja őket. Ennek velük együtt örülünk. (Olvassátok fel: Lukács 18:28–30.) Mások, bár nem tudnak teljes idejű Királyság-hírnökként szolgálni, a tőlük telhető legtöbb időt szentelik ennek az életmentő munkának, kiterjesztve ezt a köztünk lévő gyermekekre is (5Móz 6:6, 7).
4. Miért nem érzik már néhányan sürgősnek a feladatukat?
4 Ahogyan láttuk, gyakran azért érzünk valamit sürgősnek, mert el kell végeznünk egy meghatározott időszakon vagy határidőn belül, vagy mielőtt valami véget ér. Rengeteg szentírási és történelmi bizonyíték van arra, hogy a vég idején élünk (Máté 24:3, 33; 2Tim 3:1–5). Persze egyetlen ember sem tudja, hogy pontosan mikor fog eljönni a vég. Amikor Jézus ’a világrendszer befejezésének a jeléről’ beszélt, nyíltan így fogalmazott: „Azt a napot és azt az órát senki nem tudja, sem az egek angyalai, sem a Fiú, csak az Atya” (Máté 24:36). Emiatt egyeseknek talán nehéz sürgősnek érezni a feladatukat, különösen, ha már hosszú évek óta törekszenek erre (Péld 13:12). Olykor veled is előfordul, hogy így érzel? Mi segít felismerni, illetve mindig szem előtt tartani, hogy sürgős az a feladat, amelyet Jehova Isten és Jézus Krisztus ránk bízott?
Vegyünk példát Jézusról
5. Mi mutatja, hogy Jézus sürgősnek tartotta a szolgálatát?
5 Azok közül, akik sürgősnek tartották Isten szolgálatát, Jézus Krisztus mutatta a legkiválóbb példát. Ő először is azért igyekezett ellátni a feladatát, mert rengeteg mindent meg kellett tennie csupán három és fél év alatt. Mindazonáltal Jézus többet tett az igaz imádatért, mint bárki bármikor. Ismertté tette az Atyja nevét és szándékát, prédikálta a Királyság jó hírét, leleplezte a vallási vezetők képmutatását és hamis tanításait, valamint egészen a haláláig támogatta Jehova szuverén uralmát. Fáradságot nem kímélve beutazta az országot, tanította az embereket, segített rajtuk, és meggyógyította a betegeket (Máté 9:35). Jézus keményen fáradozott. Senki sem végzett el ilyen óriási munkát ilyen rövid idő alatt (Ján 18:37).
6. Mi állt Jézus életének a középpontjában?
6 Mi indította Jézust arra, hogy mindvégig fáradhatatlanul végezze a szolgálatát? Dániel próféciájából Jézus minden bizonnyal tudta, hogy Jehova időterve szerint mennyi ideje van elvégezni a munkáját (Dán 9:27). Ahogyan azt a prófécia írja, a földi szolgálatának véget kellett érnie „a hét felén”, vagyis három és fél év múltán. Nem sokkal azután, hogy i. sz. 33 tavaszán dicsőségesen bevonult Jeruzsálembe, ezt mondta: „Eljött az óra, hogy megdicsőüljön az Emberfia” (Ján 12:23). Noha Jézus tisztában volt vele, hogy a halála rohamosan közeledik, nem engedte, hogy ez határozza meg az életét, vagy hogy elsősorban ez indítsa őt a buzgó szolgálatra. Inkább megragadott minden lehetőséget, hogy az Atyja akaratát cselekedje, és kifejezze az embertársai iránti szeretetét. Ez a szeretet ösztönözte arra, hogy tanítványokat gyűjtsön és képezzen, majd pedig kiküldje őket prédikálni. Ezt azért tette, mert nekik kellett folytatniuk a munkát, amit ő elkezdett, sőt, később még nagyobb mértékben végezni azt. (Olvassátok fel: János 14:12.)
7–8. Milyen hatással volt a tanítványokra, amikor Jézus megtisztította a templomot, és miért tette ezt?
7 Jézus buzgalmát kiemelkedően bizonyította az, ami a szolgálata kezdetén, i. sz. 30-ban, a pászka idején történt. Jézus és a tanítványai Jeruzsálembe mentek, és látták a templomban „azokat, akik marhát, juhot és galambot árultak, és akik pénzzel foglalatoskodtak”. Mit tett erre Jézus? És milyen hatással volt a tette a tanítványaira? (Olvassátok fel: János 2:13–17.)
8 Amit Jézus mondott és tett, érthető módon Dávid egyik zsoltárának prófétai szavaira emlékeztette a tanítványokat: „a házadért való buzgalom emészt engem” (Zsolt 69:9). Miért jutott ez a tanítványok eszébe? Mert amit Jézus tett, nagy kockázattal és veszéllyel járt. Végtére is a felháborító, nyereséghajhász tevékenység mögött a templomi elöljárók álltak, a papok, az írástudók és mások. Azzal, hogy Jézus leleplezte a vallási vezetők üzelmeit, magára haragította őket. Ahogyan a tanítványok helyesen meg is állapították, Jézust tényleg ’az Isten házáért való buzgalom’, vagyis az igaz imádatban való buzgalom vezérelte. De mit jelent buzgónak lenni? Különbözik attól, mint amikor valamit sürgősen végzünk?
Van különbség?
9. Mit jelent a buzgalom?
9 Egy szótár szerint a buzgalom nem más, mint szorgalom, odaadás valaminek a végzésében, és rokon értelmű a tűz, hév, lelkesedés és igyekezet szavakkal. Nem kétséges, hogy Jézus szolgálatára mindegyik ráillik. Ezért egy angol bibliafordítás így adja vissza a Zsoltárok 69:9-et: „a házadért való odaadás, ó Isten, tűz gyanánt lángol bennem” (Today’s English Version). Érdekes, hogy némely keleti nyelven a buzgalomnak fordított kifejezés két részből tevődik össze, és szó szerint azt jelenti, hogy ’forró szív’, vagyis arra utal, mintha a szív lángolna. Nem csoda hát, hogy a tanítványok Dávid szavait idézték fel, amikor látták, hogy mit tesz Jézus a templomban. De miért volt tűz Jézus szívében, mi indította őt tettekre?
10. Milyen értelemben használja a Biblia a buzgalom kifejezést?
10 Dávid zsoltárában a „buzgalomnak” fordított kifejezés egy héber szóból ered, mely a Biblia más részeiben gyakran a „féltékeny” vagy „féltékenység” szavakkal van kifejezve. Az Új világ fordítás ezt olykor úgy adja vissza, hogy „kizárólagos odaadást vár el”. (Olvassátok fel: 2Mózes 20:5; 34:14; Józsué 24:19.) Egy bibliai szótár a következőket írja erről a kifejezésről: „Gyakran használják, amikor a házassági kapcsolatról van szó . . . A férjben és a feleségben lévő féltékenység nem más, mint egy kizárólagos jog erőteljes követelése. Ehhez hasonlóan Isten is fenntartja magának és megvédi ezt a fajta jogát azokkal kapcsolatban, akiknek ő az egyedüli tulajdonosa.” Tehát bibliai értelemben a buzgalom nem pusztán egy fajta hév vagy lelkesedés valamilyen tevékenységért, például amit sok rajongó érez a kedvenc sportja iránt. A buzgalom, mely Dávidot is jellemezte, jó értelemben vett féltékenység volt, ami azt jelenti, hogy nem tűrte el, hogy valaki vagy valami versengjen Jehovával vagy szégyent hozzon rá. Erős késztetést érzett arra, hogy megvédje a hírnevét, vagy jóvátegye, ha valaki ártott neki.
11. Mi indította Jézust arra, hogy buzgó legyen?
11 Jézus tanítványai nem tévedtek, amikor Dávid szavait összekapcsolták azzal, amit Jézus a templomnál tett. Jézus nem pusztán azért volt ennyire tettre kész, mert tudta, hogy az ideje véges, hanem mert buzgó volt, vagyis féltékenyen védte Atyja nevét és a tiszta imádatot. Mivel sokszor érte gyalázat és szégyen Isten nevét, joggal volt buzgó, azaz féltékeny, és cselekedett, hogy ezen változtasson. Amikor látta, hogy a vallási vezetők elnyomják és kizsákmányolják az alázatos embereket, a buzgalma arra indította, hogy enyhítsen a terheiken, és erőteljes szavakkal bírálja az elnyomó vallási vezetőket (Máté 9:36; 23:2, 4, 27, 28, 33).
Légy buzgó az igaz imádatban!
12–13. Hogyan viszonyulnak a kereszténység vallási vezetői a) Isten nevéhez? b) Isten Királyságához?
12 A vallásos emberek gondolkodása és viselkedése ma hasonló, ha nem rosszabb, mint amilyen Jézus napjaiban volt. Például gondoljunk vissza arra, hogy amikor Jézus a követőit imádkozni tanította, először is Isten nevét emelte ki: „szenteltessék meg a neved” (Máté 6:9). Vajon a vallási vezetők, különösen a kereszténység papsága, megtanítja az embereknek Isten nevét, és megszenteli, vagyis tiszteli ezt a nevet? Épp ellenkezőleg! Hamis tanításaikkal, mint amilyen például a háromság, a halhatatlan lélek vagy a pokoltűz, hamis színben tüntetik fel Istent, mintha rejtélyes, titokzatos, kegyetlen, sőt szadista lenne. A botrányaikkal és képmutatásukkal is gyalázatot hoznak Isten nevére. (Olvassátok fel: Róma 2:21–24.) Ezenkívül mindent megtesznek, hogy eltitkolják Isten nevét, még a bibliafordításaikból is eltávolítják. Mindezzel megakadályozzák, hogy az emberek közeledjenek Istenhez, és személyes kapcsolatot alakítsanak ki vele (Jak 4:7, 8).
13 Jézus arra is megtanította a követőit, hogy imádkozzanak Isten Királyságáért: „Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is” (Máté 6:10). Bár a kereszténység vallási vezetői gyakran elismétlik ezt az imát, az embereket politikai vagy más emberi szervezetek támogatására biztatják. Továbbá becsmérlik azokat, akik lelkesen prédikálnak és tanúskodnak erről a Királyságról. Így sokan, akik kereszténynek vallják magukat, nem is említik Isten Királyságát, arról nem is beszélve, hogy nem hisznek benne.
14. Mivel hígította fel a kereszténység papsága Isten Szavát?
14 Jézus az Istenhez intézett imájában egyértelműen kijelentette: „a te szavad igazság” (Ján 17:17). Amikor még a földön volt, utalt arra, hogy ki fogja nevezni ’a hű és értelmes rabszolgát’, hogy szellemi eledellel lássa el a népét (Máté 24:45). Bár a kereszténység papsága előszeretettel hangoztatja, hogy Isten Szavának a sáfára, vajon hűségesen azt teszi, amivel az Úr megbízta? Egyáltalán nem. Könnyen rámondják valamire, amiről a Biblia ír, hogy mítosz vagy mese. Ahelyett, hogy vigaszt és ismeretet adó szellemi eledelről gondoskodnának, emberi filozófiával csiklandozzák a híveik fülét. Továbbá felhígították Isten erkölcsi irányadó mértékeit, hogy idomuljanak az újfajta erkölcsi értékekhez (2Tim 4:3, 4).
15. Mit érzel, ha arra gondolsz, amit a papság Isten nevével tesz?
15 Mivel a kereszténység papsága ezt teszi – állítólag a Biblia Istenének a nevében –, sok őszinte szívű ember csalódott, míg mások egyáltalán nem hisznek Istenben, és a Bibliát sem fogadják el. Az ilyen embereket zsákmányul ejtette Sátán és az ő gonosz rendszere. Mit érzel, amint nap mint nap ilyesmikről hallasz? Amikor Jehova szolgájaként látod, mennyi szégyent és gyalázatot hoznak Isten nevére, nem akarsz minden tőled telhetőt megtenni, hogy lemosd a gyalázatot róla? Amikor látod, hogy az őszinte, tiszta szívű embereket félrevezetik és kizsákmányolják, nem vágysz arra, hogy vigaszt nyújts nekik? Amikor Jézus látta, hogy az emberek „elcsigázottak és hányatott sorsúak voltak, mint a pásztor nélküli juhok”, nem pusztán szánalmat érzett irántuk, hanem „kezdte őket sok mindenre tanítani” (Máté 9:36; Márk 6:34). Minden okunk megvan arra, hogy kövessük Jézus példáját, és mi is buzgók legyünk az igaz imádatban.
16–17. a) Mi indítson minket arra, hogy mindent megtegyünk a szolgálatban? b) Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?
16 Ha a buzgalom indít minket a szolgálatra, még többet mondanak majd nekünk Pál apostolnak az 1Timóteusz 2:3, 4-ben olvasható szavai. (Olvassátok fel!) Nem csupán azért végezzük szorgalmasan a szolgálatot, mert az utolsó napokban élünk, hanem azért is, mert felismerjük, hogy Istennek ez az akarata. Ő azt szeretné, hogy az emberek megismerjék az igazságot, és így megtanulják, hogyan imádhatják őt és nyerhetik el az áldását. Késztetést érzünk arra, hogy mindent megtegyünk a szolgálatban, de elsősorban nem azért, mert az idő rövidre van szabva, hanem mert szeretnénk felmagasztalni Isten nevét, és segíteni az embereknek megismerni Isten akaratát. Ez jelenti azt, hogy buzgók vagyunk az igaz imádatban (1Tim 4:16).
17 Jehova népeként annak a kiváltságnak örvendünk, hogy megismerhettük az igazságot Istennek az emberiségre és a földre vonatkozó szándékáról. Lehetőségünk van arra, hogy segítsünk az embereknek boldogságra és valódi reménységre lelni. Segíthetünk nekik, hogy túléljék Sátán világrendszerének a pusztulását (2Tessz 1:7–9). Ahelyett, hogy csalódottak és elkeseredettek lennénk, mert Jehova napja látszólag késik, örüljünk annak, hogy még van időnk arra, hogy buzgók legyünk az igaz imádatban (Mik 7:7; Hab 2:3). Hogyan fejleszthetünk ki ilyen buzgalmat? Ezt fogjuk megvizsgálni a következő cikkben.
Meg tudod magyarázni?
• Mi indította Jézust arra, hogy végig fáradhatatlanul végezze a szolgálatát?
• Mit jelent bibliai értelemben a buzgalom?
• Mit látunk ma, ami arra kell hogy indítson, hogy buzgók legyünk az igaz imádatban?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 8. oldalon]
Jézusnak az volt a legfontosabb, hogy az Atyja akaratát tegye, és kifejezze a szeretetét az embertársai iránt
[Kép a 10. oldalon]
Minden okunk megvan arra, hogy buzgók legyünk az igaz imádatban