Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Lá Oha Yehowa!

Lá Oha Yehowa!

Lá Oha Yehowa!

“Gbii abɔ ní miyɔɔ jeŋ nɛɛ mala majie mi-Nyɔŋmɔ lɛ yi!”—LALA 146:2.

1. Mɛni tsirɛ David ni efolɔ elalai lɛ ekomɛi beni eji oblanyo fioo lɛ?

BENI David ji oblanyo fioo lɛ, ekɛ ŋmɛlɛtswai babaoo kwɛ etsɛ tooi lɛ yɛ ŋa ni bɛŋkɛ Betlehem lɛ nɔ. Beni David kwɛɔ tooi lɛ, ena Yehowa adebɔɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ: ŋulamii babaoo ni yɔɔ ŋwɛi niiaŋ lɛ, “ŋaŋ kooloi,” kɛ “ŋwɛi loofɔji.” Nibii ni ena lɛ ná enɔ hewalɛ waa aahu akɛ efo yijiemɔ lalai ni taa mɔ tsuiŋ kɛjie nibii ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ a-Bɔlɔ lɛ yi. Anaa lalai ni David folɔ lɛ babaoo yɛ Lalai a-Wolo lɛ mli. *Nyɛkanea Lala 8:4, 5, 8-10.

2. (a) Mɛɛ hewalɛ lala baanyɛ aná yɛ mɔ ko nɔ? Ha enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ wekukpãa ni kã David kɛ Yehowa teŋ lɛ mli taakɛ wɔnaa yɛ Lala 34:8, 9 kɛ Lala 139:2-8 lɛ?

2 Eka shi faŋŋ akɛ nɛkɛ be nɛɛ mli yɛ David shihilɛ mli ni ehe basa waa akɛ lalafolɔ. Ehe sa aahu akɛ afɔ̃ lɛ nine koni ebatswa saŋku eha Maŋtsɛ Saul. (Abɛi 22:29) David lalai lɛ haa maŋtsɛ ni ehao lɛ he jɔɔ lɛ, tamɔ bɔ ni ŋmɛnɛ lɛ lalai ni ŋɔɔ haa mɔ he jɔɔ lɛ lɛ. Be fɛɛ be ni David baakɔ esaŋku lɛ ni etswa lɛ, “Saul he jɔɔ lɛ ni ehiɔ ehaa lɛ.” (1 Sam. 16:23) Lalai ni saŋkutswalɔ kɛ lalatsɛ ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei nɛɛ folɔ lɛ etee nɔ ená mɛi anɔ hewalɛ kɛbashi ŋmɛnɛ. Bo lɛ susumɔ he okwɛ! Ŋmɛnɛ lɛ, eyɛ mli akɛ kɛjɛ beni afɔ David nɛɛ afii ni fa fe 3,000 eho moŋ, shi mɛi akpekpei abɔ ni jɛ shihilɛi srɔtoi amli ni yɔɔ je lɛŋ he fɛɛ he lɛ kwɛɔ David lalai lɛ amli kɛha miishɛjemɔ kɛ hiɛnɔkamɔ.—2 Kron. 7:6; nyɛkanea Lala 34:89; 139:2-8; Amos 6:5.

Gbɛfaŋnɔ ni Yɔɔ Nyam ni Lala Tsu yɛ Anɔkwa Jamɔ Mli

3, 4. Te ato jamɔŋ lalai alamɔ he gbɛjianɔ aha tɛŋŋ yɛ David beaŋ?

3 David yɛ hesaa, ni ekɛ ehesaa lɛ tsu nii yɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ nɔ—ekɛwo Yehowa hiɛ nyam. Beni David batsɔ Israel maŋtsɛ lɛ sɛɛ lɛ, eto gbɛjianɔ koni akɛ lalai ni ŋɔɔ afata kpeebuu lɛ mli sɔɔmɔ lɛ he. Akɛ nitsumɔ wo Levibii ni sɔmɔɔ lɛ oha mlijaa nyɔŋma—mɛi 4,000 sɔŋŋ—dɛŋ akɛ mɛi ni “jieɔ Yehowa yi,” kɛ mɛi 288 hu ní “ekase Yehowa lalai alamɔ ní amɛ fɛɛ amɛle jogbaŋŋ.”—1 Kron. 23:3, 5; 25:7.

4 David diɛŋtsɛ folɔ lalai ni Levibii lɛ lá lɛ babaoo. Eka shi faŋŋ akɛ, David lalai lɛ ná Israelbii fɛɛ ní ná hegbɛ akɛ amɛaabo toi lɛ nɔ hewalɛ waa. Sɛɛ mli beni akɛ kpaŋmɔ adeka lɛ ba Yerusalem lɛ, “David kɛɛ Levibii lɛ alumɛi lɛ akɛ amɛha amɛnyɛmimɛi ni ji lalatsɛmɛi lɛ ahiɛ amɛlamɔ nibii, ní ji bɛji kɛ saŋkui kɛ ŋmɛji ní gbɛɛɔ lɛ kɛdamɔ shi, koni amɛwó amɛgbee nɔ kɛ nyamɔ.”—1 Kron. 15:16.

5, 6. (a) Mɛni hewɔ beni David yeɔ nɔ lɛ, ashwɛɛɛ lalai kɛ saŋkutswai ahe kwraa lɛ? (b) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ ashwɛɛɛ jamɔŋ lalai ahe kwraa yɛ blema Israel lɛ?

5 Mɛni hewɔ ashwɛɛɛ lalai kɛ saŋkutswai ahe kwraa yɛ David beaŋ lɛ? Ani akɛni maŋtsɛ lɛ he esa waa kɛ lámɔ kɛ saŋkutswaa lɛ hewɔ? Jeee no pɛ hewɔ, shi yiŋtoo kroko hu ní aha ale yɛ afii ohai komɛi asɛɛ beni Maŋtsɛ Hezekia ha aje sɔɔmɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ shishi ekoŋŋ lɛ hewɔ afee nakai. Wɔkaneɔ yɛ 2 Kronika 29:25 lɛ akɛ: ‘Ni Hezekia ha Levibii lɛ yadamɔ Yehowa we lɛ kɛ ŋoŋoi kɛ bɛji kɛ saŋkui, yɛ David kɛ Gad, maŋtsɛ ninalɔ lɛ, kɛ Natan, gbalɔ lɛ, kita lɛ naa; ejaakɛ Yehowa kita ní etsɔ gbalɔi lɛ anɔ ewo ni.’

6 Hɛɛ, Yehowa tsɔ gbalɔi lɛ anɔ ewo kita koni akɛ lalai ajie eyi. Afã akɛ akaha Levibii ni ji lalɔi lɛ tsu nitsumɔi krokomɛi ni abiɔ ni Levibii lɛ atsu lɛ eko bɔ ni afee ni amɛnyɛ amɛkɛ amɛbe fɛɛ atsu nitsumɔ ni atuu awo amɛdɛŋ lɛ.—1 Kron. 9:33.

7, 8. Kɛ́ eba Maŋtsɛyeli lalai alamɔ lɛ, mɛni he hiaa fe hesaa?

7 Ekolɛ obaakɛɛ akɛ, “Kɛ́ aawie lala he lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ abuŋ mi ashiŋ mɛi ni he esa jogbaŋŋ ni akɛ amɛ tsu nii yɛ kpeebuu lɛ mli lɛ anɔ!” Shi jeee Levibii ni ji lalɔi kɛ saŋkutswalɔi lɛ fɛɛ ji mɛi ni he esa jogbaŋŋ. Taakɛ 1 Kronika 25:8 lɛ tsɔɔ lɛ, no mli lɛ lala ‘kaselɔi’ hu yɛ amɛteŋ. Agbɛnɛ hu, eeenyɛ efee akɛ no mli lɛ ayɛ lalɔi kɛ saŋkutswalɔi ni he esa jogbaŋŋ yɛ Israel akutsei krokomɛi lɛ amli, shi Yehowa kɛ lala kɛ saŋkutswaa he gbɛjianɔtoo lɛ wo Levibii lɛ adɛŋ. Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Levibii anɔkwafoi fɛɛ ni ji lalɔi kɛ saŋkutswalɔi lɛ kɛ amɛtsui fɛɛ lá amɛha Nyɔŋmɔ, ekɔɔɔ he eko akɛ amɛji mɛi ni he esa jogbaŋŋ loo mɛi ni ‘miikase.’

8 David sumɔɔ lala kɛ saŋkutswaa, ni ehe esa yɛ mli. Shi ani hesaa pɛ Nyɔŋmɔ kwɛɔ? Kolosebii 3:23 lɛ kɛɔ akɛ: ‘Nɔ fɛɛ nɔ ní nyɛfeɔ lɛ, nyɛjiea nyɛmusuŋ nyɛtsua, taakɛ Nuŋtsɔ Yehowa nyɛtsuɔ nyɛhaa ni jeee gbɔmɛi.’ Eyɛ faŋŋ: Nɔ ni Yehowa kwɛɔ ji ‘wɔmusuŋ ni wɔjieɔ’ kɛjieɔ eyi.

Bɔ ni Akɛ Lala Tsu Nii yɛ David Gbele Sɛɛ

9. Eji be ni Salomo yeɔ nɔ lɛ, otee sɔlemɔwe lɛ naagbelemɔ lɛ shishi kulɛ, mɛni obaana, ní mɛni obaanu?

9 Beni Salomo yeɔ nɔ lɛ, lala kɛ saŋkutswaa tee nɔ etsu gbɛfaŋnɔ ni he hiaa waa yɛ anɔkwa jamɔ mli. Beni agbeleɔ sɔlemɔwe lɛ naa lɛ, atswa ŋoŋoi kɛ saŋkui ni akpã bɛji kɛ tɛtɛrɛmantɛrɛi babaoo, ni tɛtɛrɛmantɛrɛkpãlɔi lɛ ayibɔ ji 120. (Nyɛkanea 2 Kronika 5:12.) Biblia lɛ kɛɛ akɛ, “tɛtɛrɛmantɛrɛkpãlɔi [ni amɛ fɛɛ amɛji osɔfoi] lɛ kɛ lalatsɛmɛi lɛ fee ekome ní anu gbee kome ní akɛmiijie Yehowa yi, . . . ákɛ ehi, ejaakɛ naanɔ emɔbɔnalɛ hiɔ shi kɛyaa lɛ.” Beni amɛwó amɛgbee nɔ kɛ miishɛɛ nɔŋŋ lɛ, ‘atatu bayi shĩa lɛ obɔ,’ ní tsɔɔ akɛ Yehowa ekpɛlɛ nɔ. Kwɛ bɔ ni tɛtɛrɛmantɛrɛi lɛ agbɛɛmɔ kɛ lalɔi akpei abɔ lɛ agbee ni efutu lɛ baaŋɔɔ waa, ni eta mɛi atsuiiaŋ eha!—2 Kron. 5:13.

10, 11. Mɛni tsɔɔ akɛ mra be mli Kristofoi lɛ kɛ lala tsu nii yɛ jamɔ mli?

10 Mra be mli Kristofoi lɛ hu kɛ lala tsu nii yɛ amɛjamɔ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ ekpeee yɛ kpeebui, loo sɔlemɔtsui amli, shi moŋ amɛkpe yɛ mɛi ashiai amli. Eyɛ mli akɛ awa amɛyi, ni amɛkɛ naagbai krokomɛi kpe moŋ, shi amɛkɛ lalai jie Nyɔŋmɔ yi.

11 Bɔfo Paulo wo nyɛmimɛi Kristofoi ni yɔɔ Kolose lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛwiea nyɛtsɔɔa nyɛhe yɛ saŋkutswai kɛ yijiemɔ lalai kɛ mumɔŋ lalai amli, ni nyɛkɛ shidaa aláa . . . nyɛhaa Nyɔŋmɔ.” (Kol. 3:16) Beni akɛ Paulo kɛ Sila yawo tsuŋ sɛɛ lɛ, amɛbɔi ‘sɔlemɔ ni amɛlá amɛjie Nyɔŋmɔ yi,’ eyɛ mli moŋ akɛ amɛhiɛɛɛ lala wolo. (Bɔf. 16:25) Kɛ́ awo bo tsuŋ lɛ, wɔ-Maŋtsɛyeli lalai lɛ enyiɛ obaanyɛ olá kɛjɛ oyitsoŋ?

12. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ wɔ-Maŋtsɛyeli lalai lɛ?

12 Akɛni lala he miihia waa yɛ wɔjamɔ mli hewɔ lɛ, esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abi ehe akɛ: ‘Ani bɔ ni mifeɔ minii yɛ wɔlalai lɛ ahe lɛ tsɔɔ akɛ mihiɛ sɔɔ lalai lɛ? Ani mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ mashɛ asafoŋ kpeei, kpokpaa nɔ kpeei, kɛ kpokpaa wuji anɔ kpeei ashishi mra koni manyɛ mafata minyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ ahe kɛlá shishijee lala lɛ, ni ani miláa kɛjɛɔ mitsui mli? Ani miyeɔ mibuaa mibii lɛ koni amɛna akɛ be ni akɛlaa lala ni akɛjeɔ Sɔɔmɔ Kpee lɛ kɛ Buu-Mɔɔ Nikasemɔ lɛ shishi lɛ jeee be ni akɛkpãa naji amli, koni amɛkaje kpo bɔ ni esaaa?’ Lala ji wɔjamɔ lɛ fã. Hɛɛ, kɛ́ wɔji mɛi ni he esa jogbaŋŋ jio, mɛi ni ‘miikase’ jio lɛ, wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ gbee kome ajie Yehowa yi, ni esa akɛ wɔfee nakai.—Nyɛkɛtoa 2 Korintobii 8:12 lɛ he.

Beni Be Shwieɔ Mli lɛ, Wɔhiamɔ Nii Tsakeɔ

13, 14. Tsɔɔmɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ he akɛ wɔɔjɛ wɔtsuiŋ fɛɛ wɔlá yɛ asafoŋ kpeei ashishi. Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

13 Nɔ ni fa fe afii 100 ni eho nɛ lɛ, wolo tɛtrɛɛ ni ji Zion’s Watch Tower lɛ tsɔɔ yiŋtoo kome hewɔ ni wɔ-Maŋtsɛyeli lalai lɛ ahe hiaa waa lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Gbɛ kome ni hi jogbaŋŋ ni Nyɔŋmɔ webii aaatsɔ nɔ amɛdũ anɔkwale lɛ amɛwo amɛjwɛŋmɔ kɛ amɛtsui mli ji ní amɛla anɔkwale lɛ he lalai.” Ajie wɔlalai lɛ amli wiemɔi lɛ babaoo kɛjɛ Ŋmalɛi lɛ amli, no hewɔ lɛ, gbɛ ko ni hi jogbaŋŋ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔha anɔkwale lɛ abote wɔtsuiŋ ji lalai lɛ ekomɛi amli wiemɔi ni wɔɔkase. Bei pii lɛ, lalai ni ajɛɔ tsuiŋ aláa yɛ wɔsafoŋ kpeei lɛ ashishi lɛ náa mɛi ni baa wɔkpeei lɛ ashishi klɛŋklɛŋ kwraa lɛ anɔ hewalɛ waa.

14 Gbi ko gbɛkɛ yɛ afi 1869 beni C. T. Russell jɛ nitsumɔ eeya shĩa lɛ, enu ni aala yɛ asa ko ni yɔɔ tsu ko shishi lɛ nɔ. No mli lɛ, enijiaŋ eje wui akɛ enyɛŋ ena anɔkwale ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he lɛ. No hewɔ lɛ ekpɛ eyiŋ akɛ ekɛ ehe baawo enitsumɔ lɛ mli vii, kɛsusumɔ lɛ akɛ ebaanyɛ ekɛ shika ni ebaaná yɛ mli lɛ aye abua mɛi kɛ́ enyɛɛɛ eha amɛle anɔkwalei ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he po. Nyɛminuu Russell bote asa ni mulu eha emli ewo muji lɛ mli, ni ena akɛ aafee sɔlemɔ yɛ jɛmɛ. Eho eta shi ni ebo nɔ ni yaa nɔ lɛ toi. Sɛɛ mli lɛ eŋma akɛ, “yɛ Nyɔŋmɔ yelikɛbuamɔ naa lɛ,” nɔ ni enu nakai gbɛkɛ lɛ “pɛ ha esaa ewaje ehemɔkɛyeli akɛ Biblia lɛ jɛ Nyɔŋmɔ mumɔŋ lɛ ekoŋŋ.” Kadimɔ akɛ lala lɛ ni aláa lɛ ji nɔ ni gbala Nyɛminuu Russell ni etee nakai kpee lɛ shishi.

15. Mɛɛ niiashishinumɔ hee ní aná eha ehe ebahia ni atsake lalawolo lɛ mli wiemɔi lɛ?

15 Beni be shwieɔ mli lɛ, shishinumɔ ni wɔyɔɔ yɛ Ŋmalɛi lɛ ahe lɛ yaa hiɛ. Abɛi 4:18 lɛ kɛɔ akɛ: “Jalɔi atempɔŋ lɛ tamɔ la ni kpɛɔ ni eyaa nɔ ekpɛɔ aahu kɛyashiɔ shwane fintiŋŋ.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, la lɛ ni yaa nɔ ekpɛɔ lɛ haa ehe bahiaa ni wɔtsake ‘anɔkwale lɛ he lalai ni wɔláa’ lɛ amli wiemɔi lɛ. Yɛ afii 25 ni eho lɛ mli lɛ, Yehowa Odasefoi ni yɔɔ shikpɔji babaoo nɔ lɛ kɛ miishɛɛ elá lalai ni yɔɔ lalawolo ni ji Nyɛláa Yijiemɔ Lala Nyɛhaa Yehowa lɛ mli lɛ. * Kɛjɛ beni ajie lalawolo nɛɛ kpo kɛbashi amrɔ nɛɛ, la lɛ etee nɔ ekpɛ yɛ saji srɔtoi anɔ, ni no hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ wɔkɛ wiemɔi komɛi ni yɔɔ lalawolo lɛ mli lɛ tsuuu nii dɔŋŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amrɔ nɛɛ, wɔkɛɔ akɛ “abaatse” Yehowa gbɛ́i lɛ he, shi jeee “abaabu” egbɛ́i lɛ “bem.” Eyɛ faŋŋ akɛ ehe miihia ni wɔlalawolo lɛ mli wiemɔi lɛ kɛ niiashishinumɔ ni wɔyɔɔ bianɛ lɛ akpã gbee.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔlalawolo hee lɛ baaye abua wɔ ni wɔkɛ Paulo ŋaawoo ni yɔɔ Efesobii 5:19 lɛ atsu nii?

16 Yɛ yiŋtoo nɛɛ kɛ ekrokomɛi ahewɔ lɛ, Nɔyeli Kuu lɛ kpɛlɛ ni afee lalawolo hee ni yitso ji Lá Oha Yehowa. Lalai 135 pɛ yɔɔ lalawolo hee nɛɛ mli. Akɛni lalai fioo pɛ wɔbaakase lamɔ hewɔ lɛ, esa akɛ kɛ́ hooo lɛ wɔnyɛ wɔkase lalai hei lɛ ekomɛi amli wiemɔi lɛ wɔwo wɔyitsoŋ. Enɛ kɛ Paulo ŋaawoo ni yɔɔ Efesobii 5:19 lɛ kpãa gbee.—Nyɛkanea.

Obaanyɛ Otsɔɔ akɛ Osumɔɔ Lalai lɛ Waa

17. Mɛni kɛ́ wɔsusu he lɛ, ebaaye ebua wɔ koni wɔlá yɛ asafoŋ kpeei ashishi kɛ́ wɔhe esako kɛlamɔ po?

17 Kɛ́ ekolɛ wɔhe esako kɛlamɔ lɛ, ani esa akɛ wɔha no atsĩ wɔ gbɛ koni wɔkanyɛ wɔlá yɛ asafoŋ kpeei ashishi? Susumɔ he yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ: Ani ejeee anɔkwale akɛ “wɔ fɛɛ wɔtɔɔ babaoo” yɛ wiemɔ mli? (Yak. 3:2) Kɛlɛ, wɔhaaa no atsĩ wɔ gbɛ koni wɔkajie Yehowa yi yɛ shĩa kɛ shĩa. Mɛni hewɔ mɔ ni esa akɛ wɔha wɔhe ni esako kɛlamɔ lɛ atsĩ wɔnaa koni wɔkɛ lala akajie Nyɔŋmɔ yi? Yehowa, mɔ ni “fee naabu ha gbɔmɔ” lɛ náa he miishɛɛ kɛ́ wɔkɛ wɔgbee lá kɛjie eyi.—2 Mose 4:11.

18. Tsɔɔmɔ gbɛi ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔkase lalai lɛ amli wiemɔi lɛ.

18 Afee CD ni yitso ji Sing to Jehovah—Vocal Renditions lɛ yɛ wiemɔi srɔtoi amli. Lala hee lɛ ní akɛ gbee ni ŋɔɔ kɛ saŋkui fɛɛ tswa lɛ ji nɔ ni yɔɔ nɔ. Lalai lɛ ni yɔɔ nɔ lɛ atoiboo ŋɔɔ waa diɛŋtsɛ. Bó lalai nɛɛ atoi yɛ be kɛ beaŋ; kɛ́ ofee nakai lɛ, etsɛŋ kwraa ni obaale lala hee lɛ ekomɛi amli wiemɔi lɛ. Ato lalai lɛ babaoo ahe gbɛjianɔ yɛ gbɛ ni baaha kɛ́ olá liamɔ kome ogbe naa lɛ, ewaaa akɛ ooona nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ. Hewɔ lɛ, kɛ́ ootswa CD lɛ, mɛni hewɔ onyiɛɛɛ sɛɛ kɛláaa? Kɛ́ okase lalai lɛ kɛ emli wiemɔi lɛ jogbaŋŋ yɛ shĩa lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ obaanyɛ olá kɛ nɔmimaa yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ.

19. Te atoɔ Maŋtsɛyeli lalai ni akɛwo CD nɔ lɛ ahe gbɛjianɔ ahaa tɛŋŋ?

19 Ewaaa akɛ wɔbaabu lalai ni atswaa yɛ wɔkpeei wuji kɛ bibii lɛ ashishi lɛ akɛ nɔ ko flɛflɛ ko. Akɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo toɔ lalai nɛɛ ahe gbɛjianɔ. Kɛ́ ahala lalai ni abaatswa lɛ, atoɔ gbɛjianɔ koni Watchtower lalatsɛmɛi ni naa shɛɔ 64 lɛ atswa lalai nɛɛ, ní akɛwo CD nɔ. Lalatsɛmɛi nɛɛ kɛ ŋmɛlɛtswai babaoo kaseɔ lalai nɛɛ, kɛkɛ lɛ amɛyatswa koni arikɔdi yɛ asafo lɛ studio ni yɔɔ Patterson, yɛ New York lɛ. Nyɛmimɛi hii kɛ yei nɛɛ ateŋ mɛi nyɔŋma sɔŋŋ ejɛɛɛ United States. Lalatsɛmɛi lɛ fɛɛ buɔ lɛ akɛ eji hegbɛ kpele ní amɛná akɛ amɛbaafata he kɛto lalai ni ŋɔɔŋɔi nɛɛ ahe gbɛjianɔ kɛha teokrase nifeemɔi. Wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ mɔdɛŋ ní amɛjɛɔ suɔmɔ mli amɛbɔɔ lɛ waa. Eba akɛ kɛ́ wɔtee kpee ni sɛinɔtalɔ lɛ tswa adafi akɛ wɔtao he ko wɔtara koni wɔbo lalai ni ajɛ suɔmɔ mli ato he gbɛjianɔ aha wɔ lɛ atoi lɛ, wɔhe baafee oya kɛfee nakai koni wɔfee dioo kɛbo lalai lɛ atoi.

20. Mɛni otswa ofai shi akɛ obaafee?

20 Yehowa boɔ lalai ni wɔlaa kɛjieɔ eyi lɛ atoi. Amɛjara wa yɛ ehiɛ. Be fɛɛ be ni wɔbaakpe kɛha jamɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔtsui fɛɛ alá, koni wɔkɛha Yehowa tsui anyɔ emli. Hɛɛ, kɛ́ wɔhe esa jio, wɔhe esako jio lɛ, nyɛhaa wɔ fɛɛ ‘wɔláa wɔhaa Yehowa’!—Lala 104:33.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 1 Nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ, beni David gbo lɛ sɛɛ afii 1,000 lɛ, ŋwɛi ta kpele ko tswa Mesia lɛ fɔmɔ he adafi amɛha tookwɛlɔi komɛi ní miishi kpe kɛmiibu amɛtooi ahe yɛ ŋa ni bɛŋkɛ Betlehem lɛ nɔ.—Luka 2:4, 8, 13, 14.

^ kk. 15 Atsɔɔ lalai 225 ni yɔɔ mli lɛ mli wiemɔi lɛ ashishi kɛtee wiemɔi ni fa fe 100 mli.

Te Osusuɔ Tɛŋŋ?

• Mɛɛ Biblia mli nɔkwɛmɔnii tsɔɔ akɛ lala ji wɔjamɔ lɛ fã ko ni he hiaa waa?

• Mɛɛ tsakpãa yɔɔ fãmɔ ni Yesu kɛha yɛ Mateo 22:37 lɛ toiboo kɛ wɔtsui mli fɛɛ ni wɔɔjɛ kɛlá Maŋtsɛyeli lalai lɛ teŋ?

• Mɛni ji gbɛi komɛi ni wɔɔnyɛ wɔtsɔ nɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ wɔ-Maŋtsɛyeli lalai lɛ waa?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Ani oyeɔ obuaa obii lɛ koni amɛkaje kpo bɔ ni esaaa beni aláa lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Ani ookase wɔlala hei lɛ amli wiemɔi lɛ yɛ shĩa?