Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Tsɔɔmɔ Obii lɛ ni Amɛjie Bulɛ Kpo

Tsɔɔmɔ Obii lɛ ni Amɛjie Bulɛ Kpo

Tsɔɔmɔ Obii lɛ ni Amɛjie Bulɛ Kpo

GERMANY abɛ ko kɛɔ akɛ: “Kɛ́ mɔ ko hiɛ fai yɛ edɛŋ lɛ, ebaanyɛ ekpa maŋ muu fɛɛ mli.” Yɛ hei babaoo lɛ, kɛ́ nuu ko miibote mɔ ko shĩa loo eeŋa mɔ ko ni ejie fai ní ebu lɛ, abuɔ nifeemɔ nɛɛ akɛ eji bulɛ kpojiemɔ, ni akɛ bulɛ dãiɔ lɛ sɛɛ. No hewɔ lɛ, nɔ ni abɛ ni awie he kɛtsɔ hiɛ lɛ tsɔɔ ji akɛ, kɛ́ mɔ ko jieɔ bulɛ kpo lɛ, ewaaa akɛ lɛ hu abaajie bulɛ kɛ mlihilɛ kpo atsɔɔ lɛ.

Kɛ́ gbekɛbii jie bulɛ kpo lɛ, Oo kwɛ bɔ ni ehaa wɔnáa miishɛɛ pam! Kpokpaa nɔkwɛlɔ ko ni yɔɔ Honduras ni kɛ shiɛlɔi ni eye afii srɔtoi tsuɔ shĩa kɛ shĩa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛɛ akɛ, “Nɔ ni mikpa shi mina ji akɛ gbekɛbii ni atsɔse amɛ jogbaŋŋ ni amɛbuɔ mɔ hu lɛ ajeŋba náa shiatsɛmɛi lɛ anɔ hewalɛ kwraa fe nɔ ni mikɛɔ shiatsɛmɛi lɛ.”

Akɛni ŋmɛnɛ lɛ mɛi babaoo ejieee bulɛ kpo hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko le bɔ ni akɛ mɛi yeɔ ahaa lɛ ehi, ni ehe baa sɛɛnamɔ waa. Oti kroko ni he hiaa fe enɛ po ji akɛ, Ŋmalɛi lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni ‘wɔba wɔjeŋ bɔ ni sa Kristo sanekpakpa lɛ.’ (Fil. 1:27; 2 Tim. 3:1-5) Ehe miihia waa ni wɔtsɔse wɔbii lɛ ni amɛjie bulɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi. Te aaafee tɛŋŋ atsɔɔ amɛ ni amɛjɛ amɛtsuiŋ amɛjie bulɛ kpo, shi jeee ni amɛfee nakai yɛ hiɛaŋhiɛaŋ pɛ kɛkɛ lɛ? *

Feemɔ Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa ní Amɛkase

Gbekɛbii kaseɔ nii kɛjɛɔ nibii ni amɛnaa ni mɛi krokomɛi feɔ lɛ mli. No hewɔ lɛ, gbɛ ko ni he hiaa waa ni fɔlɔi baanyɛ atsɔ nɔ amɛdu bulɛ amɛwo amɛbii amli ji, ni amɛ diɛŋtsɛ lɛ amɛjie bulɛ kpo. (5 Mose 6:6, 7) Ehe miihia ni otsɔɔ obii lɛ bɔ ni ajieɔ bulɛ kpo, shi no pɛ kɛkɛ faaa. Kɛfata tsɔɔmɔ ni oootsɔɔ amɛ bɔ ni ajieɔ bulɛ kpo lɛ he lɛ, ehe miihia waa ni ofee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa hu.

Susumɔ Paula * ní emami ni ji Kristofonyo lɛ pɛ ni tsɔse lɛ lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Ale lɛ akɛ mɔ ni jieɔ bulɛ kpo etsɔɔ mɔ fɛɛ mɔ. Mɛni hewɔ efeɔ nakai lɛ? Eha hetoo akɛ: “Mama fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa, ni no hewɔ lɛ, ewaaa kɛhaaa wɔ, ni ji gbekɛbii lɛ hu akɛ wɔɔjie bulɛ kpo.” Kristofonyo ko ni atsɛɔ lɛ Walter lɛ tsɔse ebii lɛ ní amɛjie bulɛ kpo amɛtsɔɔ amɛnyɛ ni ejeee heyelilɔ lɛ. Ekɛɛ akɛ, “Migbeee miŋa he guɔ kɔkɔɔkɔ, ni mikɛ enɛ fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa miha mibihii lɛ, koni amɛ hu amɛjie bulɛ kpo amɛtsɔɔ amɛnyɛ.” Walter tee nɔ ekɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔse ebii lɛ, ni esɔle koni Yehowa aye abua lɛ. Amrɔ nɛɛ ebii lɛ ateŋ mɔ kome miisɔmɔ yɛ Yehowa Odasefoi lɛ anitsumɔhe nine ko, ni mɔ kroko lɛ hu miisɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ. Ebihii lɛ sumɔɔ amɛfɔlɔi enyɔ lɛ fɛɛ, ni amɛjieɔ bulɛ kpo amɛtsɔɔ amɛ.

Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ, ejeee sakasakafeemɔ Nyɔŋmɔ, shi moŋ hejɔlɛ Nyɔŋmɔ ni.” (1 Kor. 14:33) Yehowa feɔ nɔ fɛɛ nɔ yɛ gbɛjianɔtoo kpakpa naa. Esa akɛ Kristofoi abɔ mɔdɛŋ akase su kpakpa nɛɛ, ni amɛto nibii ahe gbɛjianɔ jogbaŋŋ yɛ amɛshĩai amli. Fɔlɔi komɛi etsɔse amɛbii lɛ koni amɛsaa amɛsai anɔ daa gbi dani amɛya skul, amɛkɛ amɛtadei ashwie he ni sa, ni amɛye amɛbua kɛ shĩa nifeemɔ. Kɛ́ gbekɛbii lɛ na akɛ ato shĩa lɛ mli nibii ahe gbɛjianɔ jogbaŋŋ ni jɛmɛ yɛ falefale lɛ, ewaŋ akɛ amɛbaaha amɛtsũi lɛ amli afee falefale ni amɛnibii ahe atse.

Te obii lɛ buɔ nibii ni amɛkaseɔ yɛ skul lɛ amɛhaa tɛŋŋ? Ani amɛjieɔ hiɛsɔɔ kpo yɛ nibii ni amɛtsɔɔlɔi lɛ feɔ haa amɛ lɛ he? Ákɛ fɔlɔ lɛ, ani ojieɔ hiɛsɔɔ ni tamɔ nakai kpo? Kɛ́ ojieɔ hiɛsɔɔ kpo yɛ obii lɛ askul nitsumɔi kɛ amɛtsɔɔlɔi lɛ ahe lɛ, obii lɛ hu baafee nakai. Mɛni hewɔ owooo amɛ hewalɛ ni amɛkɛfee amɛsu akɛ amɛbaada amɛtsɔɔlɔi lɛ ashi? Shi ní aaada mɛi—tamɔ tsɔɔlɔi, datrɛfoi, shwapo nɔkwɛlɔi, loo mɛi krokomɛi—yɛ nɔ ko ni amɛfee he lɛ ji gbɛ ko ni hi jogbaŋŋ ni atsɔɔ nɔ ajieɔ bulɛ kpo. (Luka 17:15, 16) Gbekɛbii ni ji Kristofoi ní bulɛ kɛ jeŋba kpakpa kpo ni amɛjieɔ lɛ eha esoro amɛ yɛ amɛskulbii lɛ ateŋ lɛ sa yijiemɔ.

Esa akɛ Kristofoi asafo lɛ mlibii lɛ afee bulɛ kpojiemɔ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa. Kwɛ bɔ ni ehi jogbaŋŋ akɛ wɔɔna oblahii kɛ oblayei ni kɛ asafo lɛ bɔɔ lɛ miikɛɛ “ofainɛ” kɛ “oyiwaladɔŋŋ” kɛmiijie bulɛ kpo! Kɛ́ mɛi ni edara lɛ jie bulɛ kpo amɛtsɔɔ Yehowa kɛtsɔ nii ni atsɔɔ yɛ kpeei ashishi lɛ nɔ ni amɛhaa amɛjwɛŋmɔ hiɔ lɛ nɔ lɛ, no baawo gbekɛbii lɛ hewalɛ koni amɛkase amɛ. Kɛ́ gbekɛbii lɛ na bɔ ni mɛi ni yɔɔ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ jieɔ bulɛ kpo lɛ, ebaaha amɛjie bulɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Andrew ni eye afii ejwɛ lɛ ekase bɔ ni akɛɔ, “Ofainɛ maho fioo,” kɛ́ eetsɔ onukpa ko masɛi kɛmiiho.

Mɛɛ nɔ kroko fɔlɔi baanyɛ afee kɛye abua amɛbii lɛ koni amɛba amɛjeŋ yɛ bɔ ni akpaa gbɛ akɛ amɛbaafee lɛ naa? Fɔlɔi baanyɛ aŋɔ be kɛtsɔɔ amɛbii lɛ nikasemɔi ni yɔɔ nɔkwɛmɔnii babaoo ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ mli, ni esa akɛ amɛfee nakai.—Rom. 15:4.

Okɛ Biblia Mli Nɔkwɛmɔnii Atsɔɔ Amɛ Nii

Ekã shi faŋŋ akɛ, Samuel mami tsɔse lɛ koni ele bɔ ni eeekũla shi eha yɛ Osɔfonukpa Eli hiɛ. Beni ekɛ Samuel tee kpee buu lɛ mli lɛ, eeenyɛ efee akɛ Samuel eye afii etɛ loo ejwɛ pɛ. (1 Sam. 1:28) Ani obaanyɛ otsɔɔ obi bibioo lɛ bɔ ni eeeŋa mɛi kɛ wiemɔi tamɔ “ojekoo,” “minaokoo,” “oshwiee,” loo ŋamɔi krokomɛi ni aŋaa mɛi yɛ he ni nyɛyɔɔ lɛ? Taakɛ eba lɛ yɛ gbekɛ Samuel gbɛfaŋ lɛ, obii lɛ hu baanyɛ ‘asa Yehowa kɛ gbɔmɛi fɛɛ hiɛ.’—1 Sam. 2:26.

Mɛni hewɔ okɛ Biblia mli amaniɛbɔi etsɔɔɔ obii lɛ srɔtofeemɔ ni yɔɔ bulɛ kpojiemɔ kɛ mɔ ni abuuu teŋ? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Israel maŋtsɛ Ahazia ni ji hemɔkɛyeli kwalɔ lɛ miitao ena gbalɔ Elia lɛ, etsu “mɛi nyɔŋmai-enumɔ nɔ asafoatsɛ kɛ emɛi nyɔŋmai-enumɔ lɛ” koni amɛyaŋɔ lɛ kɛba. Asafoatsɛ lɛ fã gbalɔ lɛ koni efata amɛhe kɛya. Jeee nakai ji bɔ ni esa ákɛ akɛ mɔ ko ni eji Nyɔŋmɔ najiaŋdamɔlɔ lɛ awie. Te Elia ha hetoo eha tɛŋŋ? Ekɛɛ akɛ: “Kɛji Nyɔŋmɔ gbɔmɔ ji mi lɛ, no lɛ la ajɛ ŋwɛi ayi shi ni ebashão kɛ omɛi nyɔŋmai-enumɔ lɛ!” Ni nakai pɛpɛɛpɛ eba lɛ. “La jɛ ŋwɛi yi shi ni ebashã lɛ kɛ emɛi nyɔŋmai-enumɔ lɛ.”—2 Maŋ. 1:9, 10.

Atsu mɛi nyɔŋmai-enumɔ nɔ asafoatsɛ kroko ni eyaŋɔ Elia kɛba. Lɛ hu efã Elia ní efata ehe kɛya. Shikome ekoŋŋ lɛ la jɛ ŋwɛi yi shi bashã amɛ. No sɛɛ lɛ, mɛi nyɔŋmai-enumɔ nɔ asafoatsɛ ni ji etɛ nɔ ba Elia ŋɔɔ. Asafoatsɛ nɛɛ jie bulɛ kpo. Nɔ najiaŋ ni ebaafã Elia lɛ, eyakũla shi yɛ enakutsei anaa ni ekpa lɛ fai akɛ: “Nyɔŋmɔ gbɔmɔ! miikpao fai, ha misusuma kɛ nɛkɛ otsuji nyɔŋmai-enumɔ nɛɛ asusumai ajara awa yɛ ohiɛ! Naa, la jɛ ŋwɛi bayi shi, ni ebashã klɛŋklɛŋ mɛi nyɔŋmai-enumɔ nɔ asafoiatsɛmɛi lɛ kɛ amɛmɛi nyɔŋmai-enumɔ-enumɔi lɛ fɛɛ; shi agbɛnɛ ha misusuma jara awa yɛ ohiɛ!” Ani Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ baaha la ajɛ ŋwɛi abashã mɔ ko ni miishe gbeyei shi ewie kɛ bulɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ? Enyɛŋ eba lɛ nakai kɔkɔɔkɔ! Moŋ lɛ, Yehowa bɔfo lɛ kɛɛ Elia ní ekɛ asafoatsɛ nɛɛ aya. (2 Maŋ. 1:11-15) Ani enɛ emaaa bɔ ni ehe hiaa ni ajie bulɛ kpo lɛ nɔ mi?

Beni Roma asraafoi lɛ mɔ bɔfo Paulo yɛ sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ, emuuu saji anaa akɛ eyɛ hegbɛ ni ewieɔ. Ekɛ bulɛ bi asafoiatsɛ nukpa ni nyiɛ asraafoi lɛ ahiɛ lɛ akɛ: “Miyɛ hegbɛ akɛ mikɛo wieɔ wiemɔ ko lo?” No hewɔ lɛ, aha Paulo hegbɛ ni ewie kɛfã ehe.—Bɔf. 21:37-40.

Beni ayeɔ Yesu sane lɛ, mɔ ko gba ehiɛ ma. Shi ele bɔ ni sa akɛ efã ehe, ni ekɛɛ: “Kɛji mikɛɛ efɔŋ ko lɛ, ye efɔŋ lɛ he odase, shi kɛ́ ekpakpaŋ lɛ, mɛɛ hewɔ oyiɔ mi mɔ?” Amɛteŋ mɔ ko mɔ ko enaaa tɔ̃mɔ yɛ bɔ ni Yesu wie lɛ he.—Yoh. 18:22, 23.

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ haa wɔnaa nɔkwɛmɔnii krokomɛi ni kɔɔ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee wɔnii wɔha kɛ́ akɛ hiɛdɔɔ jaje wɔ, kɛ agbɛnɛ hu bɔ ni wɔɔfee wɔjɛ bulɛ mli wɔkpɛlɛ esha ko ni wɔfee loo wɔhiɛ ni wɔku wɔshwie nɔ ko nɔ lɛ nɔ lɛ he. (1 Mose 41:9-13; Bɔf. 8:20-24) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Abigail kpa fai yɛ gbɛ gbonyo ni ewu Nabal tsɔ ekɛ David ye lɛ hewɔ. Ekɛ nikeenii babaoo fata efaikpamɔ lɛ he. David ná bɔ ni Abigail fee enii eha lɛ he miishɛɛ aahu akɛ Nabal gbele sɛɛ lɛ eŋɔ Abigail akɛ eŋa.—1 Sam. 25:23-41.

Tsɔɔmɔ obii lɛ ni amɛjie bulɛ kpo, yɛ shihilɛi ni jaraa amli kɛ agbɛnɛ yɛ amɛkɛ mɛi krokomɛi asharamɔ mli. Kɛ́ wɔha ‘wɔla lɛ tso’ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ “yɛ gbɔmɛi ahiɛ” lɛ, ‘ebaawo wɔtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hiɛ nyam.’—Mat. 5:16.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Shi esa akɛ fɔlɔi aha amɛbii lɛ ale srɔtofeemɔ ni yɔɔ bulɛ kpo ni aaajie atsɔɔ mɛi ni edara kɛ amɛhe shi ni amɛaaba amɛha mɔ ni ekolɛ ebaanyɛ eye amɛ awui lɛ teŋ. Kwɛmɔ October 2007 Awake! lɛ, baafa 3-11 lɛ.

^ kk. 7 Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi.