Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Mumɔ Lɛ Yibii” Lɛ Woɔ Nyɔŋmɔ Hiɛ Nyam

“Mumɔ Lɛ Yibii” Lɛ Woɔ Nyɔŋmɔ Hiɛ Nyam

“Mumɔ Lɛ Yibii” Lɛ Woɔ Nyɔŋmɔ Hiɛ Nyam

“Enɛ akɛwoɔ mitsɛ hiɛ nyam, kɛ́ nyɛwo yibii pii.”—YOH. 15:8.

1, 2. (a) Mɛɛ hegbɛi wɔnáa ni wɔbaanyɛ wɔkɛwo mɛi krokomɛi hewalɛ? (b) Mɛɛ nikeenii ni jɛ Yehowa ŋɔɔ haa wɔnyɛɔ wɔsɔmɔɔ lɛ jogbaŋŋ?

SUSUMƆ shihilɛi enyɔ nɛɛ he okwɛ: Kristofonyo yoo ko na akɛ etamɔ nɔ ni nɔ ko miigba nyɛmi yoo oblayoo ko naa. Ekɛ nyɛmi yoo oblayoo lɛ to gbɛjianɔ ni amɛya shiɛmɔ. Beni amɛnyiɛ shiɛmɔ lɛ nɔ, ni amɛgbaa sane kɛjɛ shinaa kome naa kɛyaa ekroko naa lɛ, nyɛmi yoo oblayoo lɛ bɔi nyɛmi yoo lɛ enaagba lɛ kɛɛmɔ. Sɛɛ mli yɛ gbi lɛ nɔ lɛ, nyɛmi yoo oblayoo lɛ sɔle kɛda Yehowa shi yɛ suɔmɔ ni nyɛmi yoo ni eda lɛ jie lɛ kpo etsɔɔ lɛ lɛ hewɔ; nɔ pɛ ni he hiaa nyɛmi yoo oblayoo lɛ ni enine shɛ nɔ lɛ. Yɛ he kroko lɛ, nuu ko kɛ eŋa ejɛ maŋsɛɛ he ni amɛyashiɛ yɛ lɛ kɛba etsɛko. Amɛyɛ henaabuamɔ ko shishi, ni amɛkɛ miishɛɛ miigba amɛniiashikpamɔi lɛ, ni oblanyo fioo ko efee dioo eebo amɛ toi. No sɛɛ afii komɛi beni ebuaa ehe naa koni lɛ hu eyasɔmɔ yɛ maŋsɛɛ lɛ, ekai nakai gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ kɛ agbɛnɛ amɛsanegbaa ni ha ená maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he miishɛɛ lɛ.

2 Ekolɛ amaniɛbɔi nɛɛ eha okai mɔ ko ni ná oshihilɛ nɔ hewalɛ kpakpa lɛ loo mɔ ko ni ona eshihilɛ nɔ hewalɛ kpakpa lɛ. Anɔkwa sane ji akɛ, efɔɔɔ kaa akɛ sane ko ni aaagba shi kome kɛkɛ lɛ baatsake mɔ ko shihilɛ, shi daa gbi lɛ wɔnáa hegbɛi ni wɔbaanyɛ wɔkɛwo mɛi hewalɛ ni wɔtswa amɛ wɔma shi. Ŋɔɔ lɛ akɛ, nɔ ko yɛ ni baanyɛ aha onyɛ okɛ ohesai kɛ osui lɛ atsu nii jogbaŋŋ kɛye obua nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ fe bɔ ni ofeɔ bianɛ lɛ, ni agbɛnɛ eha ohe aba sɛɛnamɔ babaoo kɛha Nyɔŋmɔ. Ani kulɛ efeŋ miishɛɛ sane? Anɔkwa sane ji akɛ, Yehowa haa wɔ nikeenii ko ni tamɔ nakai—emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. (Luka 11:13) Beni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kudɔɔ wɔshihilɛ lɛ, ehaa wɔwoɔ yibii kpakpai ni haa gbɛi srɔtoi fɛɛ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ mɔɔ shi jogbaŋŋ. Mɛɛ nikeenii ni nɔ bɛ po nɛ!—Nyɛkanea Galatabii 5:22, 23.

3. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ “mumɔ lɛ yibii” lɛ ni wɔɔwo lɛ woɔ Nyɔŋmɔ hiɛ nyam? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaasusu he?

3 Yibii ni mumɔ krɔŋkrɔŋ nɛɛ haa wɔwoɔ lɛ kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ, mumɔ nɛɛ Jɛɛhe lɛ, su lɛ kpãa gbee. (Kol. 3:9, 10) Yesu tsɔɔ nɔ titri hewɔ ni esa akɛ Kristofoi abɔ mɔdɛŋ amɛkase Nyɔŋmɔ beni ekɛɛ ebɔfoi lɛ akɛ: “Enɛ akɛwoɔ mitsɛ hiɛ nyam, kɛ́ nyɛwo yibii pii” lɛ. * (Yoh. 15:8) Beni wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔwo “mumɔ lɛ yibii” lɛ, anaa enɛ faŋŋ yɛ bɔ ni wɔwieɔ kɛ bɔ ni wɔfeɔ wɔnii wɔhaa lɛ mli; ni no woɔ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ nyam. (Mat. 5:16) Mɛɛ gbɛi anɔ mumɔ lɛ yibii lɛ yɔɔ srɔto yɛ sui ni kadiɔ Satan je lɛ he? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔwo mumɔ lɛ yibii lɛ? Mɛni hewɔ ekolɛ wɔnáŋ enɛ feemɔ mlɛo lɛ? Wɔbaasusu sanebimɔi nɛɛ ahe beni wɔsusuɔ mumɔ lɛ yibii lɛ klɛŋklɛŋ fãi etɛ—suɔmɔ, miishɛɛ, kɛ hejɔlɛ—lɛ ahe lɛ.

Suɔmɔ ni Damɔ Shishitoo Mla ni Nɔ Kwɔ Nɔ

4. Mɛɛ suɔmɔ Yesu tsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛjie lɛ kpo?

4 Suɔmɔ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haa ajieɔ lɛ kpo lɛ yɛ srɔto kwraa yɛ suɔmɔ ni mɛi jieɔ lɛ kpo yɛ je lɛ mli lɛ he. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Edamɔ shishitoo mla ni nɔ kwɔ nɔ. Yesu ma srɔtofeemɔ nɛɛ nɔ mi yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli. (Nyɛkanea Mateo 5:43-48.) Ekɛɛ akɛ eshafeelɔi po kɛ mɛi krokomɛi yeɔ yɛ bɔ ni mɛi lɛ kɛ amɛyeɔ haa lɛ naa. “Suɔmɔ” kpojiemɔ yɛ nakai gbɛ nɔ lɛ haaa mɔ kɛ ehe ashã afɔle, shi eji ejurɔ ni mɔ ko efee lɛ ni aato lɛ najiaŋ kɛkɛ. Kɛ́ wɔmiisumɔ ni ‘wɔtsɔmɔ wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ bii’ lɛ, no lɛ esa akɛ esoro wɔ. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔkɛ mɛi aaaye yɛ bɔ ni amɛkɛ wɔ yeɔ lɛ naa lɛ, esa akɛ wɔna amɛ taakɛ Yehowa naa amɛ lɛ, ni wɔkɛ amɛ aye tamɔ bɔ ni Yehowa kɛ amɛyeɔ lɛ. Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔsumɔ wɔhenyɛlɔi taakɛ Yesu efã lɛ?

5. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔjie suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni waa wɔyi lɛ?

5 Susumɔ Biblia mli nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ he okwɛ. Beni Paulo kɛ Sila shiɛɔ yɛ Filipi lɛ, amɔ amɛ, atswia amɛ kpai pii, ni awo amɛ tsuŋ ni abɔ amɛnaji apã yɛ tsuŋwoohe lɛ. Ekolɛ gboklɛfoi akwɛlɔ lɛ hu fee amɛ basabasa. Beni shikpɔŋhosomɔ ko ha amɛye amɛhe beni amɛkpaaa gbɛ lɛ, ani amɛbu no akɛ hegbɛ ni amɛná ni amɛkɛaatɔ amɛhe owele yɛ nakai nuu lɛ nɔ? Dabi. Akɛni amɛsusuɔ nuu lɛ hilɛkɛhamɔ he, ni tsɔɔ akɛ amɛyɛ hekɛafɔleshãa suɔmɔ hewɔ lɛ, no tsirɛ amɛ koni amɛye amɛbua nuu lɛ oya nɔŋŋ, ni no gbele gbɛ kɛha gboklɛfoi akwɛlɔ lɛ kɛ ewe lɛ fɛɛ koni amɛbatsɔmɔ heyelilɔi. (Bɔf. 16:19-34) Wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo ekɔ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ, ni no haa ‘amɛjɔɔ mɛi ni waa amɛyi lɛ.’—Rom. 12:14.

6. Mɛɛ gbɛi anɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔjie hekɛafɔleshãa suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ nyɛmimɛi lɛ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni yɔɔ baafa 21 lɛ.)

6 Suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha nyɛmimɛi heyelilɔi lɛ yaa shɔŋŋ fe nakai. ‘Esa akɛ wɔkɛ wɔwala aŋmɛ shi yɛ wɔnyɛmimɛi ahewɔ.’ (Nyɛkanea 1 Yohane 3:16-18.) Shi bei pii lɛ, wɔbaanyɛ wɔjie suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ amɛ yɛ gbɛi bibii anɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔwie nɔ ko loo wɔfee nɔ ko ni amɛnyaaa he lɛ, wɔ klɛŋklɛŋ wɔbaanyɛ wɔfee nɔ ko kɛsaa wɔ kɛ amɛ teŋ ni wɔkɛjie suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha amɛ lɛ kpo. (Mat. 5:23, 24) Ni kɛ́ mɔ ko fee wɔ nɔ ko ni dɔ wɔ hu? Ani ‘wɔŋɔfaa mra,’ loo bei komɛi lɛ wɔbɛɔ mɔ ni efee wɔ nɔ ko ni edɔ wɔ lɛ wɔwoɔ wɔmli? (Lala 86:5) Suɔmɔ ni mli wa ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haa wɔjieɔ lɛ kpo lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔhà eshai bibii anɔ, ni tsɔɔ akɛ wɔkɛ mɛi krokomɛi ahe eshai baafa amɛ ‘taakɛ bɔ ni Yehowa hu ŋɔfa’ wɔ lɛ.—Kol. 3:13, 14, NW; 1 Pet. 4:8.

7, 8. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ náa suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha mɛi lɛ nɔ hewalɛ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ mli awa? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ shishigbɛ lɛ.)

7 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná suɔmɔ ni baaha wɔkɛ wɔhe ashã afɔle wɔha nyɛmimɛi lɛ? Kɛtsɔ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ ni wɔɔha emli awa lɛ nɔ. (Efe. 5:1, 2; 1 Yoh. 4:9-11, 20, 21) Kɛ́ wɔbɛŋkɛ Yehowa kɛtsɔ Biblia kanemɔ, sanenɔjwɛŋmɔ, kɛ sɔlemɔ nɔ lɛ, ewajeɔ wɔtsuii, ni ehaa suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha wɔŋwɛi Tsɛ lɛ mli waa. Shi esa akɛ wɔhé be ni wɔkɛtsi wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ.

8 Ŋɔɔ lɛ akɛ, obaanyɛ okane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ojwɛŋ nɔ, ni osɔle oha Yehowa yɛ ŋmɛlɛtswaa pɔtɛɛ ko nɔ daa gbi. Ani ofeŋ bɔ fɛɛ bɔ ni ooonyɛ koni nɔ ko akabafo be pɔtɛɛ nɛɛ ni haa onyɛɔ obɛŋkɛɔ Yehowa lɛ mli? Anɔkwa sane ji akɛ, mɔ ko mɔ ko bɛ ni baanyɛ atsi onaa koni okanyɛ otsi obɛŋkɛ Nyɔŋmɔ yɛ sɔlemɔ mli, ni wɔteŋ mɛi babaoo baanyɛ akane Biblia lɛ be fɛɛ be ni wɔsumɔɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, ekolɛ esa akɛ wɔto gbɛjianɔi ni baaha nibii ni wɔfeɔ daa gbi lɛ akahé be ni wɔto akɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ baashara lɛ. Ani daa gbi lɛ, ohéɔ be bɔ ni sa koni onyɛ otsi obɛŋkɛ Yehowa kpaakpa?

“Mumɔ Krɔŋkrɔŋ Mli Miishɛɛ”

9. Mɛni mumɔ lɛ yibii lɛ fã ni ji miishɛɛ lɛ feɔ he nɔkwɛmɔnɔ jogbaŋŋ?

9 Mɔ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kudɔɔ lɛ lɛ jieɔ mumɔ lɛ yibii lɛ kpo, ekɔɔɔ he eko shihilɛ mli ni eyɔɔ. Miishɛɛ, ni ji mumɔ lɛ yibii lɛ fã ni ji enyɔ ni wɔbaasusu he lɛ feɔ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ jogbaŋŋ. Miishɛɛ tamɔ tso ko ni nyɛɔ eshwereɔ yɛ shihilɛi ni mli wawai po amli. Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ateŋ mɛi babaoo kɛ ‘mumɔ krɔŋkrɔŋ mli miishɛɛ emɔ wiemɔ lɛ mli yɛ amanehulu babaoo mli.’ (1 Tes. 1:6) Amɛteŋ mɛi krokomɛi kɛ jaramɔ shihilɛi miikpe. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa tsɔɔ emumɔ lɛ nɔ ewajeɔ amɛ koni ‘amɛnyɛ amɛmia amɛhiɛ ni amɛto amɛtsui shi kɛ miishɛɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli.’ (Kol. 1:11, Ga Biblia hee) Mɛni haa wɔnáa miishɛɛ nɛɛ?

10. Mɛni haa wɔnáa miishɛɛ lɛ?

10 Nɔ ni tamɔɔɔ “nifalɛ ni bɛ shweshweeshwe” ni Satan je lɛ haa mɛi náa lɛ, mumɔŋ jwetrii ni wɔnine eshɛ nɔ kɛjɛ Yehowa dɛŋ lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ. (1 Tim. 6:17; Mat. 6:19, 20) Yehowa eha wɔná hegbɛ ni baaha wɔsɛɛ lɛ wɔhi shi kɛyaa naanɔ, ni no haa wɔnáa miishɛɛ. Kristofoi asafo ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ mlibii ni wɔji lɛ hu haa wɔnáa miishɛɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, wekukpãa ni yɔɔ wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ haa wɔnáa miishɛɛ. Wɔkɛ David, mɔ ni beni shihilɛ ko nyɛ enɔ koni ehi shi akɛ kobɔfo lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ ekɛ lala jie Yehowa yi lɛ kpãa gbee akɛ: “Omlihilɛ lɛ hi fe wala, minaabui aaakafoo. Ni mihiɛ kã nɛɛ, nakai majie oyi.” (Lala 63: 4, 5) Kɛ́ wɔkɛ jaramɔ shihilɛi kpe po lɛ, wɔjɛɔ wɔtsuiŋ wɔkɛ miishɛɛ jieɔ Nyɔŋmɔ yi.

11. Mɛni hewɔ ehe miihia ni wɔkɛ miishɛɛ asɔmɔ Yehowa lɛ?

11 Bɔfo Paulo wo Kristofoi hewalɛ akɛ: “Nyɛmii ashɛa yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli daa! misaa miikɛɛ: Nyɛmii ashɛa!” (Fil. 4:4) Mɛni hewɔ ehe miihia ni Kristofoi kɛ miishɛɛ asɔmɔ Yehowa lɛ? Yɛ sane ni kɔɔ Yehowa nɔyeli lɛ he lɛ ni Satan tee lɛ shi lɛ hewɔ. Satan kɛɛ mɔ ko mɔ ko ejɛɛɛ etsuiŋ esɔmɔɔɔ Nyɔŋmɔ. (Hiob 1:9-11) Kɛ́ wɔsɔmɔɔ Yehowa akɛni eji sɔ̃ ni kã wɔnɔ hewɔ shi jeee kɛ miishɛɛ lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔyijiemɔ afɔle lɛ yeko emuu. No hewɔ lɛ, wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaabo lalatsɛ lɛ hewalɛwoo lɛ toi akɛ: “Nyɛsɔmɔa Yehowa kɛ miishɛɛ, nyɛbaa ehiɛ kɛ nyamɔ lala!” (Lala 100:2) Kɛ́ mɔ jɛ etsuiŋ ekɛ miishɛɛ sɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ, no woɔ Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.

12, 13. Kɛ́ wɔhao loo wɔnijiaŋ je wui lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye nɔ?

12 Shi anɔkwa sane ji akɛ, bei komɛi lɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ po nijiaŋ jeɔ wui ni ewaa kɛhaa amɛ akɛ amɛaaya nɔ amɛkɛ miishɛɛ asɔmɔ Yehowa. (Fil. 2:25-30) Mɛni baanyɛ aye abua wɔ yɛ bei ni tamɔ nɛkɛ lɛ amli? Efesobii 5:18, 19 lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛyimɔa obɔ kɛ mumɔ lɛ: nyɛkɛ nyɛhe awiewiea yɛ saŋkutswaai kɛ yijiemɔ lalai kɛ mumɔŋ lalai amli, nyɛlaa ni nyɛtswaa saŋku yɛ nyɛtsuii amli nyɛhaa Nuŋtsɔ [Yehowa].” Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔkɛ ŋaawoo nɛɛ atsu nii?

13 Kɛ́ wɔhao loo wɔnijiaŋ je wui lɛ, wɔbaanyɛ wɔbɛŋkɛ Yehowa yɛ sɔlemɔ mli ni wɔbɔ mɔdɛŋ wɔjwɛŋ nibii ni sa yijiemɔ hu nɔ. (Nyɛkanea Filipibii 4:6-9.) Mɛi komɛi ena akɛ kɛ́ aatswa wɔ-Maŋtsɛyeli lalai lɛ ni amɛlá eko blɛoo yɛ amɛsɛŋ kɛnyiɛ sɛɛ lɛ no haa amɛnáa miishɛɛ, ni eyeɔ ebuaa amɛ ni amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ yaa nibii kpakpai anɔ. Nyɛmi nuu ko ni tsɔ shihilɛ ko ni ha ehao ni enijiaŋ je wui lɛ mli lɛ kɛɛ akɛ: “Mijɛɔ mitsuiŋ misɔleɔ daa, ni kɛfata he lɛ mikase Maŋtsɛyeli lalai fioo komɛi miwo miyitsoŋ. Kɛ́ miwó migbee nɔ kɛlá lalai ni ŋɔɔ ni akɛjieɔ Yehowa yi nɛɛ loo milá amɛ dioo miha mi diɛŋtsɛ mihe lɛ, no haa mihe jɔɔ mi yɛ mitsuiŋ. Agbɛnɛ hu, ajie Tsi Obɛŋkɛ Yehowa wolo lɛ kpo yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ. Yɛ afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, mikane wolo nɛɛ shii enyɔ. Wolo nɛɛ ni mikane lɛ ha mitsui nyɔ mimli. Mile akɛ Yehowa jɔɔ mimɔdɛŋbɔi lɛ anɔ.”

‘Hejɔlɛ Kpãa ni Fiɔ Wɔ Lɛ’

14. Mɛni kadiɔ mumɔ lɛ yibii lɛ fã ni ji hejɔlɛ lɛ?

14 Nyɛmimɛi ni jɛ shihilɛi srɔtoi amli lɛ kɛ amɛhe bɔɔ kɛ miishɛɛ yɛ wɔmajimaji ateŋ kpeei ashishi. Shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ maa nɔ ko ni kadiɔ toiŋjɔlɛ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ ŋmɛnɛ lɛ nɔ mi—ekomefeemɔ ni yɔɔ nyɛmimɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ateŋ lɛ. Kɛ́ mɛi na akɛ mɛi ni kulɛ amɛkɛ amɛhe baabé lɛ ‘miibɔ mɔdɛŋ ni amɛkɛ hejɔlɛ kpãa ni fiɔ amɛ lɛ ato ekomefeemɔ ni jɛɔ mumɔ lɛ ŋɔɔ lɛ’ shishi lɛ, bei pii lɛ amɛnaa kpɛɔ amɛhe. (Efe. 4:3, Ga Biblia hee) Ekomefeemɔ nɛɛ sa kadimɔ lɛɛlɛŋ yɛ nibii ni ehe bahia ni amɛteŋ mɛi babaoo aye nɔ lɛ hewɔ.

15, 16. (a) Mɛɛ shihilɛ mli atsɔse Petro yɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ tsɔsemɔ ni enine shɛ nɔ lɛ bafee gbɛtsii nii kɛha lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ye ebua Petro koni Petro atsake esu lɛ?

15 Ebɛ mlɛo akɛ mɛi ni jɛ shihilɛi srɔtoi amli lɛ aaafee ekome. Bɔni afee ni wɔna nɔ ni esa akɛ aye nɔ dani anyɛ ato ekomefeemɔ ni tamɔ nɛkɛ shishi lɛ, nyɛhaa wɔsusua bɔfo Petro ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he wɔkwɛa. Wɔnaa bɔ ni efee enii yɛ Jeŋmajiaŋbii foolɔi lɛ ahe eha lɛ yɛ ewiemɔi nɛɛ mli akɛ: “Nyɛ diɛŋtsɛ nyɛle bɔ ni Yudanyo bɛ hegbɛ akɛ ekɛ mɔ ko ni ji maŋ kroko nɔ nyo bɔɔ aloo ebaa eŋɔɔ; shi mi lɛ, Nyɔŋmɔ etsɔɔ mi akɛ mikatsɛ́ mɔ ko mɔ ko yakagbɔmɔ loo mɔ ni he tseee.” (Bɔf. 10:24-29; 11:1-3) Yɛ susumɔ ni mɛi babaoo hiɛ yɛ nakai beaŋ lɛ hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ beni Petro daa lɛ ehe eye akɛ Mla lɛ biɔ ni esumɔ enyɛmimɛi Yudafoi lɛ pɛ. Eeenyɛ efee akɛ esusu akɛ tɔ̃mɔ ko bɛ he kwraa akɛ eeebu Jeŋmajiaŋbii lɛ akɛ ehenyɛlɔi, ni no hewɔ lɛ esa akɛ enyɛ amɛ. *

16 Bo lɛ susumɔ bɔ ni Petro he ejɔŋ lɛ beni ebote Kornelio we lɛ he okwɛ. Ani nuu ni tsutsu ko lɛ ehiɛɛɛ Jeŋmajiaŋbii lɛ ahe jwɛŋmɔ kpakpa lɛ baanyɛ ekɛ amɛ afee ekome yɛ ‘hejɔlɛ kpãa ni fiɔ amɛ’ lɛ mli? (Efe. 4:3, 16, Ga Biblia hee) Hɛɛ, yɛ gbii fioo komɛi ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ gbele Petro tsui mli ni no ye ebua lɛ ni ebɔi susumɔ ni ehiɛ lɛ tsakemɔ koni enyɛ eye jwɛŋmɔ ni ejaaa ni ehiɛ lɛ nɔ. Yehowa tsɔ ninaa ko nɔ eha efee faŋŋ kɛha Petro akɛ jeee mɔ ko hewolonɔ su loo maŋ ni mɔ ko jɛ nɔ lɛ nɔ Nyɔŋmɔ damɔɔ ekojoɔ mɛi. (Bɔf. 10:10-15) No hewɔ ni Petro nyɛ ekɛɛ Kornelio akɛ: “Lɛɛlɛŋ, miyoo akɛ, Nyɔŋmɔ jeee mɛi ahiɛaŋkwɛlɔ; shi moŋ maŋ fɛɛ maŋ mli lɛ, mɔ ni sheɔ lɛ gbeyei ni etsuɔ jalɛ nii lɛ, lɛ ji mɔ ni saa ehiɛ.” (Bɔf. 10:34, 35) Petro tsake, ni ekɛ ‘nyɛmimɛi’ lɛ fɛɛ fee ekome lɛɛlɛŋ.—1 Pet. 2:17.

17. Mɛɛ gbɛ nɔ ekomefeemɔ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ webii ateŋ lɛ sa kadimɔ?

17 Petro niiashikpamɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔhiɛ asɔ tsakemɔ ni sa kadimɔ ni miiya nɔ yɛ Nyɔŋmɔ webii ateŋ ŋmɛnɛ lɛ. (Nyɛkanea Yesaia 2:3, 4.) Mɛi akpekpei abɔ ni “jɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ majianɔ wiemɔi amli” etsake amɛjwɛŋmɔ koni ekɛ “Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpai ní sa ehiɛ jogbaŋŋ ní hi kɛwula shi lɛ” akpã gbee. (Kpoj. 7:9; Rom. 12:2) Be ko ni eho lɛ, nyɛɛ, béi, kɛ mligbalamɔi ni yɔɔ Satan je lɛ mli lɛ ná mɛi nɛɛ ateŋ mɛi babaoo nɔ hewalɛ. Shi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni amɛkaseɔ lɛ kɛ agbɛnɛ yelikɛbuamɔ ni amɛnáa kɛjɛɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ŋɔɔ lɛ eha ‘amɛtiuɔ hejɔlɛ nibii’ asɛɛ. (Rom. 14:19) Ekomefeemɔ ni jɛɔ enɛ mli kɛbaa lɛ woɔ Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.

18, 19. (a) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee akɛ aŋkroaŋkroi koni toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ aya nɔ ahi asafo lɛ mli? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

18 Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee akɛ aŋkroaŋkroi koni toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ aya nɔ ahi Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ? Asafoi babaoo amlibii lɛ ateŋ mɛi komɛi jɛ maŋsɛɛ. Ekolɛ esoro amɛteŋ mɛi komɛi akusum loo amɛnuuu wɔwiemɔ lɛ jogbaŋŋ. Ani wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaale amɛ jogbaŋŋ? Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ wɔ ŋaa ni wɔkɔ gbɛ ni tamɔ nakai. Paulo ŋma kɛmaje asafo ni yɔɔ Roma, ni heyelilɔi ni yɔɔ mli lɛ ji Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii fɛɛ lɛ akɛ: “Nyɛhereherea nyɛhe, taakɛ bɔ ni Kristo ehere nyɛ kɛba Nyɔŋmɔ anunyam lɛ mli lɛ.” (Rom. 15:7) Ani mɔ ko yɛ nyɛsafo lɛ mli ni obaanyɛ obɔ mɔdɛŋ ni ole lɛ jogbaŋŋ?

19 Mɛni ekoŋŋ wɔbaanyɛ wɔfee koni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ akudɔ wɔshihilɛ? Wɔbaasusu sanebimɔ nɛɛ he beni wɔsusuɔ mumɔ lɛ yibii lɛ fãi ni eshwɛ lɛ ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 3 ‘Naabui ayibii lɛ’ ni Kristofoi kɛhaa Nyɔŋmɔ kɛtsɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ lɛ kɛ “mumɔ lɛ yibii” lɛ ji yibii ni Yesu tsi tã lɛ.—Heb. 13:15.

^ kk. 15 Aŋma yɛ 3 Mose 19:18 lɛ akɛ: “Kaatɔ owele ni okabɛ omaŋbii lɛ eko owo omli; shi suɔmɔ onaanyo, taakɛ bɔ ni osumɔɔ bo diɛŋtsɛ ohe lɛ.” Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ he amɛye akɛ wiemɔi ni ji “omaŋbii lɛ” kɛ “onaanyo” lɛ kɔɔ Yudafoi lɛ pɛ he. Mla lɛ bi ni Israelbii lɛ atse amɛhe kɛjɛ maji krokomɛi lɛ ahe. Shi ebiii ni abu aŋkroaŋkroi ni jeee Yudafoi lɛ akɛ henyɛlɔi, ni no hewɔ lɛ esa akɛ anyɛ amɛ, taakɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ tsɔɔ mɛi lɛ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjɛ suɔmɔ mli wɔkɛ wɔhe ashã afɔle aha nyɛmimɛi lɛ?

• Mɛni hewɔ ehe miihia ni wɔkɛ miishɛɛ asɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ?

• Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ aya nɔ ahi asafo lɛ mli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 21]

“Mɛnɛɛmɛi Ji Anɔkwa Kristofoi Lɛ”

Awo Yuda oblanyo ko tsuŋ yɛ Neuengamme yiwalɛ nsara lɛ mli. Gbi ni akɛ lɛ tee nsara lɛ mli lɛ ji gbi ni ekɛ Yehowa Odasefoi shara klɛŋklɛŋ kwraa. Atsɛ́ nɔ ni ewie yɛ ekɛ Yehowa Odasefoi sharamɔ nɛɛ he lɛ yisɛɛ yɛ wolo ko (Between Resistance and Martyrdom—Jehovah’s Witnesses in the Third Reich) mli akɛ:

“Beni wɔ, ni ji Yudafoi ni jɛ Dachau lɛ shɛ nsara lɛ mli nɔŋŋ lɛ, Yudafoi krokomɛi lɛ bɔi nibii fɛɛ ni amɛyɔɔ lɛ kɛtoo koni amɛkɛ wɔ akaja nibii nɛɛ. . . . Beni abamɔko wɔ kɛyako [nsara lɛ mli] lɛ, no mli lɛ wɔyeɔ wɔbuaa wɔhe. Shi akɛni nsara lɛ mli shihilɛ ji wala kɛ gbele sane hewɔ lɛ, mɔ fɛɛ mɔ miipele lɛ diɛŋtsɛ ewala, ni ehiɛ ekpa mɛi krokomɛi lɛ anɔ. Shi bo lɛ susumɔ nɔ ni Biblia Kaselɔi lɛ feɔ yɛ nakai beaŋ lɛ he okwɛ. No mli lɛ, amɛmiitsu nii dɛŋdɛŋ kɛmiisaa paipii komɛi. Fɛi miiye waa, ni amɛdamɔ nu ni mli ejɔ ŋanii mli gbi muu lɛ fɛɛ. Mɔ ko mɔ ko nuuu bɔ ni fee ni amɛnyɛ amɛdamɔ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ naa lɛ shishi. Amɛkɛɛ Yehowa ni wajeɔ amɛ. No mli lɛ, bodobodo ni akɛha amɛ lɛ he miihia amɛ waa taakɛ eji yɛ wɔ hu wɔgbɛfaŋ lɛ, ejaakɛ hɔmɔ miiye amɛ. Shi mɛni amɛfee? Amɛbua bodobodo lɛ fɛɛ naa, ni amɛja mli enyɔ ni amɛkɔ fã, ni amɛkɛ fã kroko lɛ ha amɛnyɛmimɛi heyelilɔi ni kpaako kwraa akɛ amɛ ejɛ Dachau kɛbashɛ shi lɛ. Ni amɛhere amɛ atuu ni amɛshɔshɔɔ amɛnaa. Dani amɛbaaye nii lɛ, amɛsɔle. No sɛɛ lɛ, amɛ fɛɛ amɛtsui nyɔ amɛmli ni amɛná miishɛɛ. Amɛkɛɛ hɔmɔ yeee amɛ dɔŋŋ. Ole, nakai beaŋ ni misusu akɛ: Mɛnɛɛmɛi ji anɔkwa Kristofoi lɛ.”

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 19]

Ani daa gbi lɛ, ohéɔ be kɛjɛɔ nifeemɔi krokomɛi amli koni onyɛ otsi obɛŋkɛ Yehowa kpaakpa?