A Biblia képes megváltoztatni az életünket

MIÉRT döntött úgy egy népszerű énekesnő, hogy feladja a karrierjét, és Isten szolgálatának szenteli az életét? Mi segített egy bűnözőnek abban, hogy megváltozzon, és a társadalom hasznos tagja legyen, noha egy bíró azt mondta róla, hogy javíthatatlan? Olvasd el a történetüket.

„Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak” (ANTOLINA ORDEN CASTILLO).

SZÜLETÉSI ÉV: 1962

SZÜLETÉSI HELY: SPANYOLORSZÁG

HÁTTÉR: SZÍNÉSZNŐ ÉS ZARZUELAÉNEKES VOLT

A MÚLTAM: A La Mancha nevű vidéken születtem, egy kis faluban, Tresjuncosban. A családom földműveléssel foglalkozott. Édesanyám katolikus volt, édesapám pedig protestáns. Édesapám arra tanított, hogy tiszteljem a Bibliát. Ő mindig azt olvasta. Édesanyám azonban katolikus hitre tanított, és minden vasárnap elvitt magával a misére.

Tizenöt éves koromban Madridba költöztem a nővéremmel. Nagyon hiányoztak a szüleim, de idővel megszoktam a városi életet. 17 éves voltam, amikor pár hónapig egy zarzuelában, vagyis egy tradicionális spanyol operettben szerepelhettem. Nagyon élveztem, és elhatároztam, hogy színésznő leszek. Abbahagytam a titkárnőképző tanfolyamot, és több zarzuelatársulattal is felléptem. Ekkoriban kezdtem együtt járni az egyik barátnőmnek a testvérével. Úgy éreztem, mindenem megvan, amire vágyok, volt jó állásom, elég pénzem, és a szerelem is rám talált.

A zarzuelatársulatokkal bejártuk egész Spanyolországot, és felléptünk külföldön is, például Costa Ricában, Ecuadorban, Kolumbiában és Venezuelában. Olyan együttesekben is énekeltem, melyek a „La movida madrileña” néven ismert, népszerű madridi mozgalmat képviselték. Az egyik együttes, melynek én voltam az énekese, nagyon sikeres lett.

Szerettem ezt a munkát, viszont a társaság nagyon erkölcstelen volt, és ez nem tetszett. Akkoriban semmi más nem érdekelt, csak a külsőm és a hírnév. Nagyon szigorúan diétáztam, ami miatt anorexiás és bulimiás lettem.

Továbbra is az volt a fő célom, hogy színésznő legyek. Idővel felvételt nyertem a Madridi Színművészeti Akadémiára. Arra tanítottak minket, hogy mélyedjünk bele a szereplő jellemébe, és a saját jellemünket is vizsgáljuk meg. Próbáltam alkalmazni ezt a javaslatot, de rájöttem, hogy üres, felszínes és önző vagyok.

 HOGYAN SEGÍTETT A BIBLIA MEGVÁLTOZNOM? Tudtam, hogy erőfeszítéseket kell tennem ahhoz, hogy jobb emberré váljak. Azt viszont nem tudtam, hogyan is álljak neki. Elhatároztam, hogy elmegyek az egyik madridi evangélikus templomba, ahol már jártam azelőtt a szüleimmel. Imádkoztam Istenhez, Jehovához, a nevén szólítva őt.

Nem sokkal ezután két Jehova Tanúja keresett fel. Lelkesen beszélgettem velük a Bibliáról, ám sok tanításukkal nem értettem egyet. Esther, az a Tanú, aki rendszeresen tanulmányozta velem a Bibliát, nagyon türelmes volt hozzám. A családjával együtt szeretettel és kedvesen bántak velem. Elkezdtem járni a Tanúk összejöveteleire, és hamarosan felismertem, hogy végre megtaláltam az igazságot.

A színművészeti tanulmányaim befejezése után szinte azonnal több állásajánlatot is kaptam. Szerepelhettem egy darabban, melyet Madrid egyik híres színházában adtak elő. De rájöttem, hogy ha sikeres színésznő akarok lenni, teljesen a színháznak kell élnem. Végül úgy döntöttem, hogy másfajta munkát keresek, amely mellett Isten szolgálatára összpontosíthatok. Megszívleltem Jézus szavait: „Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak; mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok rabszolgaként Istennek is, és a Gazdagságnak is” (Máté 6:24). A barátom, akivel már nyolc éve együtt voltunk, teljesen másként gondolkodott, ezért szakítottam vele. Mindezt nem volt könnyű megtennem.

HOGYAN LETT JOBB AZ ÉLETEM? Most részidőben dolgozom, időseknek gondoskodok szabadidős programokról. Így az időm nagy részét arra fordíthatom, hogy a Bibliáról tanítsam a környéken élő arab embereket. Nem könnyű megtanulni ezt a nyelvet. De nagy örömet szerez, hogy mindazt a jót, amit megismertem, megoszthatom ezekkel a vendégszerető emberekkel, akik készek tanulni Istenről.

Amikor színésznőnek tanultam, üresnek éreztem magam, de ma már van célja az életemnek. Tudom, hogy Jehova segített, hogy jobb emberré váljak, és boldogabb legyek.

„Bebizonyítottam, hogy a bíró tévedett” (PAUL KEVIN RUBERY).

SZÜLETÉSI ÉV: 1954

SZÜLETÉSI HELY: ANGLIA

HÁTTÉR: ERŐSZAKOS BŰNÖZŐ VOLT

A MÚLTAM: Egy nagy iparvárosban, Dudley-ban születtem, Anglia középső részén. Édesapám már gyerekkoromban megszerettette velem az olvasást. Mindig áhítattal beszélt a természet csodáiról, bár az evolúcióban hitt. Azt tanította nekem, hogy Isten nem létezik. Ennek ellenére a szüleim egy metodista vasárnapi iskolába járattak.

Nyolcéves koromban szemtanúja voltam, amint néhány környékbeli fiú felgyújt egy  csónakot a csatornán. Amikor a rendőrség kijött, félelmemben nem mertem elmondani, amit láttam, mert a fiúk megfenyegettek. A rendőrség igazságtalanul engem vádolt meg a bűncselekménnyel, és ez nagyon feldühített. Bosszúból iskolákat, templomokat és gyárakat rongáltam meg, több ezer font értékű kárt okozva. 10 éves koromtól házakba és boltokba törtem be. Nagyon élveztem a tűz látványát, ezért gyújtogatni kezdtem. Az iskolában a tanárok fegyelmezhetetlennek tartottak.

Tizenkét évesen rábukkantam egy könyvre, mely az okkultizmusról szólt, és készítettem magamnak egy ouijatáblát. Mivel a szüleim nem hittek Istenben, úgy gondolták, hogy ez csak ártalmatlan játék, és míg ezzel foglalkozom, nem csinálok butaságot. De mire befejeztem az iskolát, többször is meg kellett jelennem a fiatalkorúak bíróságán. Csatlakoztam egy erőszakos bandához, a szkinhedekhez. Borotvát és bicikliláncot hordtam magamnál fegyverként. Kaptam egy állást, de mivel rövid időre börtönbüntetésre ítéltek, hamarosan el is bocsátottak. Ám a szabadulásom után továbbra is épületeket rongáltam meg, ezért letartóztattak, és két évre börtönbe zártak. A bíró azt mondta, hogy javíthatatlan vagyok, és veszélyt jelentek a társadalomra.

Miután kiengedtek, találkoztam a korábbi barátnőmmel, Anitával. Összeházasodtunk. Ezután egy ideig nem loptam, és nem keveredtem bajba. Ám pár év múlva visszatértem a régi életemhez. Üzletekbe törtem be, és kiraboltam a széfjüket. Kábítószerezni kezdtem, sokat ittam, és fegyvert hordtam magamnál. Újból letartóztattak, és megint börtönbe kerültem.

Az életmódom felőrölte Anita idegeit. Az orvosa nyugtatókat írt fel neki, de azt mondta, a megoldás igazából az lenne, ha elválna tőlem. Szerencsére Anita nem hallgatott rá.

HOGYAN SEGÍTETT A BIBLIA MEGVÁLTOZNOM? A házasságunk elején Anita egy rövid ideig tanulmányozta a Bibliát Jehova Tanúival. Majd mialatt én az utolsó börtönbüntetésemet töltöttem, a Tanúk újra felkeresték. Ez pont aznap történt, amikor imában azt kértem Istentől, hogy ha valóban létezik, adjon valami jelet.

Néhány hónappal azután, hogy kiengedtek a börtönből, felkerestem a helyi lelkészt, és megkértem, hogy tanulmányozza velem és Anitával a Bibliát. Azt mondta, hogy csak az egyházi tantételeket és egy imát fog megtanítani nekünk.

Idővel elkezdtem olvasni a Bibliát. Meglepődtem, hogy elítéli a spiritizmust (5Mózes 18:10–12). Később találtam otthon egy Őrtorony folyóiratot, melyet a Tanúk aznap adtak oda Anitának, amikor Istenhez imádkoztam segítségért. Az olvasottak arra indítottak, hogy kapcsolatba lépjek a Tanúkkal.

A családunk, a barátaink és a bűnözőtársaim nem örültek, hogy tanulmányozzuk a Bibliát Jehova Tanúival. Néhányan azt mondták, hogy agymosáson megyek át. Őszintén szólva, tényleg gyökeresen meg kellett változtatnom a gondolkodásomat. Sok rossz tulajdonságom volt, a lelkiismeretem teljesen érzéketlenné vált, és több káros szenvedélyem volt, például dohányoztam; naponta több mint 60 cigarettát szívtam el. A Tanúk, akik segítettek megismerni a Bibliát, és a többiek is, akikkel a gyülekezetben találkoztunk, mind nagyon türelmesek és kedvesek voltak hozzám. Végül sikerült felhagynom a káros szokásaimmal (2Korintusz 7:1).

HOGYAN LETT JOBB AZ ÉLETEM? Anitával már 35 éve vagyunk házasok. Az egyik gyermekünk, és két unokánk is Jehovát szolgálja. Néhány éve Anitával az időnk nagy részét azzal tölthetjük, hogy segítünk másoknak megismerni a Bibliát.

Valódi célt és értelmet ad az életünknek, hogy Jehova Istent szolgálhatjuk. Annak idején, 1970-ben egy bíró azt mondta, hogy javíthatatlan vagyok. Ám Isten segítségének és a Biblia tanácsainak köszönhetően bebizonyítottam, hogy a bíró tévedett.