„Legyetek elismeréssel azok iránt, akik keményen dolgoznak közöttetek”

„Legyetek elismeréssel azok iránt, akik keményen dolgoznak közöttetek, és elöljáróként szolgálnak titeket az Úrban, és intenek benneteket” (1TESSZ 5:12)

1–2. a) Milyen helyzetben volt a tesszalonikai gyülekezet, amikor Pál az első levelét írta nekik? b) Mire buzdította Pál a tesszalonikai keresztényeket?

KÉPZELD azt, hogy az első századi tesszalonikai gyülekezetbe jársz. Ez egyike volt az Európában megalapított első gyülekezeteknek. Pál apostol sok időt töltött azzal, hogy erősítse az ottani testvéreket. Más gyülekezetekhez hasonlóan valószínűleg itt is véneket nevezett ki, akik irányították a gyülekezetet (Csel 14:23). De a gyülekezet megalapítását követően a zsidók egy csőcseléktámadást szerveztek, mivel el akarták űzni a városból Pált és Silást. Azok a keresztények, akik a városban maradtak, úgy érezhették, hogy magukra lettek hagyva, talán még meg is rémültek.

² Érthető, hogy miután Pál elhagyta Tesszalonikát, továbbra is aggódott a szárnyait bontogató gyülekezetért. Megpróbált visszatérni, ’csakhogy Sátán elvágta az útját’. Így hát elküldte Timóteuszt, hogy bátorítsa a gyülekezetet (1Tessz 2:18; 3:2). Amikor Timóteusz jó hírekkel tért vissza, Pál arra érzett indíttatást, hogy levelet írjon a tesszalonikaiaknak. Pál többek között arra buzdította őket, hogy ’legyenek elismeréssel azok iránt, akik elöljáróként szolgálják őket’. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 5:12, 13.)

3. Milyen okaik voltak a tesszalonikai keresztényeknek arra, hogy rendkívüli figyelmességet mutassanak a vének iránt?

³ Azok a testvérek, akik vállalták a vezetést  a tesszalonikai keresztények között, nem voltak olyan tapasztaltak, mint Pál és az útitársai, és nem voltak olyan régóta keresztények, mint a jeruzsálemi vének. Hiszen egy év sem telt el a gyülekezet megalapítása óta! Ennek ellenére a gyülekezet tagjainak minden okuk meg volt arra, hogy hálásak legyenek a véneikért, akik ’keményen dolgoztak’, ’elöljáróként szolgáltak’, és ’intették’ a testvéreket. Valóban jó okkal mutathattak a vének iránt ’egészen rendkívüli figyelmességet a szeretetben’. Ezt a felhívást Pál következő tanácsa követte: „Legyetek békében egymással.” Ha Tesszalonikában lettél volna, te nagyra értékelted volna a vének munkáját? És hogyan tekintesz azokra az ’emberajándékokra’, akikről Isten a te gyülekezetedben gondoskodott Krisztus által? (Ef 4:8).

„Keményen dolgoznak”

4–5. Miért kellett a véneknek keményen dolgozniuk Pál idejében ahhoz, hogy a gyülekezetet tanítsák, és miért van ez így napjainkban is?

⁴ Miután Pált és Silást Bereába küldték, hogyan ’dolgoztak keményen’ a tesszalonikai vének? Pált utánozva, kétségtelenül az Írásokból tanították a gyülekezetet. „Vajon a tesszalonikai keresztények értékelték Isten Szavát?” – tűnődhetsz. Hiszen a Biblia azt mondja, hogy a bereaiak ’nemesebb gondolkodásúak voltak, mint a tesszalonikaiak, naponta gondosan vizsgálták az Írásokat’ (Csel 17:11). Ám ez az összehasonlítás a tesszalonikai zsidókra értendő, és nem pedig a keresztényekre. Azok, akik hívőkké lettek,’Isten szavát nem emberek szavaként fogadták el, hanem Isten szavaként’ (1Tessz 2:13). A vének bizonyára keményen dolgoztak, hogy tanítsák a gyülekezetet.

⁵ Napjainkban a hű és értelmes rabszolga osztály látja el Isten nyáját ’eledellel a kellő időben’ (Máté 24:45). A gyülekezet tagjainak rengeteg, Biblián alapuló kiadvány áll a rendelkezésére, és néhány nyelven olyan eszközök is léteznek, mint az Őrtorony-kiadványok indexe és a Watchtower Library CD. A rabszolga irányítása alatt a helyi vének keményen dolgoznak azért, hogy szellemileg táplálják a testvéreiket. Azért, hogy gondoskodjanak a gyülekezet szellemi szükségleteiről, órákat töltenek azzal, hogy felkészüljenek a programrészekre, és hogy a kijelölt anyagot úgy tudják előadni, hogy a hallgatóság hasznot merítsen belőle. Elgondolkodtál már azon, hogy mennyi időt töltenek a vének azzal, hogy felkészüljenek a programjaikra, melyeket az összejöveteleken, a körzet- és kerületkongresszusokon tartanak meg?

6–7. a) Milyen példát mutatott Pál a tesszalonikai véneknek? b) Mi nehezítheti meg a véneknek napjainkban azt, hogy utánozzák Pál példáját?

⁶ A tesszalonikai vének emlékeztek arra a kiváló példára, melyet Pál mutatott a nyáj feletti pásztorkodás terén. Pál a látogatásait nem gépiesen végezte, és nem is kötelességtudatból. Ahogy már az előző cikkben megvizsgáltuk, olyan ’gyengéden törődővé vált, mint mikor a szoptató anya dédelgeti gyermekeit’. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 2:7, 8.) Kész volt még ’a saját lelkét is odaadni’ értük! A pásztori munka során a véneknek utánozniuk kellett őt.

⁷ A mai keresztény pásztorok is utánozzák Pált, amikor gyengéden gondját viselik a nyájnak. Néhány juh a természetéből adódóan nem mindig szívélyes, és nem is barátságos. Ennek ellenére a vének megpróbálnak a felszín alá tekinteni, és ’megtalálni a jót’ bennük (Péld 16:20). Igaz, a vének sem tökéletesek, és ezért nehéz lehet a számukra, hogy a jót lássák egy személyben. Mégis mindent megtesznek azért, hogy mindenkivel kedvesen bánjanak. Vajon nem érdemelnek dicséretet az erőfeszítéseikért, melyeket azért tesznek, hogy jó pásztorok legyenek Krisztus vezetése alatt?

8–9. Mondj néhány példát arra, ahogyan napjainkban a vének a ’lelkünk felett őrködnek’.

⁸ Mindannyiunknak ’alá kell vetnünk magunkat’ a véneknek. Ahogyan Pál írta: „ők a ti lelketek felett őrködnek” (Héb 13:17). Ez a kifejezés arra a szó szerinti pásztorra emlékeztet minket, aki még az alvásról is lemond azért, hogy megvédje a nyáját. Hasonlóképpen  napjainkban is előfordulhat, hogy a vének az alvásra szánt idejükből áldoznak arra, hogy törődjenek azok szükségleteivel, akik egészségi, érzelmi vagy szellemi természetű problémákkal néznek szembe. Volt már rá példa, hogy kórházi összekötő bizottságokban szolgáló testvéreket keltettek fel éjjel, hogy segítsenek egy orvosi vészhelyzetben. És mennyire értékeljük a szolgálatukat, ha éppen nekünk segítenek egy ilyen helyzetben!

⁹ Azok a vének, akik a Királyság-termek építésével foglalkoznak, illetve a segélybizottságokban szolgálnak, keményen dolgoznak, hogy segíteni tudjanak a testvéreiknek. Megérdemlik, hogy teljes szívünkből támogassuk őket. Figyeld meg, milyen erőfeszítéseket tettek 2008-ban, amikor a Nargis nevű ciklon lecsapott Mianmarra. A segélycsapatnak el kellett jutnia a Bothingone-i Gyülekezethez, mely az Iravádi deltavidékén található, ahol a ciklon különösen nagy pusztítást végzett. Ehhez keresztül kellett utazniuk egy letarolt területen, ahol mindenütt holttestek hevertek. Amikor a helyi testvérek meglátták, hogy az első segélycsapat tagjai között ott van a korábbi körzetfelvigyázójuk is, így kiáltottak fel: „Nézzétek! Itt van a körzetfelvigyázónk! Jehova megmentett minket!” Te is értékeled azt a kemény munkát, amit a vének éjjel-nappal végeznek? Néhány vén különleges bizottságokban szolgál, hogy nehéz bírói ügyeket intézzen. Ezek a vének nem kérkednek azzal, hogy mi mindent tettek már eddig, de azok, akik hasznot merítenek a szolgálatukból, valóban hálásak nekik (Máté 6:2–4).

10. Milyen kevésbé látványos munkákat kell a véneknek elvégezniük?

¹⁰ Sok vénnek papírmunkát is kell végeznie. Például a vének testületének koordinátora készíti el az összejöveteleken végzendő feladatok heti beosztását. A titkár állítja össze a gyülekezet havi és éves szántóföldi jelentését. Az iskolafelvigyázó pedig alaposan átgondolja, hogy hogyan ossza be a teokratikus iskolai feladatokat. Háromhavonta a vének ellenőrzik a gyülekezeti könyvelést. Ezenkívül elolvassák a fiókhivataltól jövő leveleket, és alkalmazzák a bennük leírtakat, ami segít megőrizni ’az egységet a hitben’ (Ef 4:3, 13). A keményen dolgozó vének erőfeszítéseinek köszönhetően ’minden illendően és elrendezés szerint történik’ (1Kor 14:40).

„Elöljáróként szolgálnak titeket”

11–12. Kik szolgálnak elöljáróként a gyülekezetben, és mit foglal ez magában?

¹¹ Pál úgy beszélt a keményen dolgozó tesszalonikai vénekről, mint akik „elöljáróként szolgálnak” a gyülekezetben. Az itt használt görög kifejezés jelentése magában hordozza azt, hogy egy személy ’elöl áll’, valamint úgy is visszaadható, hogy ’irányítást, vezetést nyújt’ (1Tessz 5:12). Pál ugyanezekre a vénekre utalt úgy, mint akik „keményen dolgoznak”. Tehát nem egy személyről beszélt, hanem a gyülekezet összes vénjéről. Napjainkban a legtöbb vén a gyülekezet „előtt állva” összejövetelt vezet le. A nemrégiben történt kiigazítás szerint a vének testületének koordinátora elnevezést használjuk. Ez segít nekünk tisztábban látni, hogy a vének egy egységes testületként működnek.

¹² ’Elöljáróként szolgálni’ a gyülekezetben többet jelent a tanításnál. Az eredeti görög szövegben ugyanez a kifejezés található meg az 1Timóteusz 3:4-ben is. Pál azt írta, hogy egy felvigyázó legyen „olyasvalaki, aki jól igazgatja a saját háznépét, és akinek gyermekei alárendeltségben vannak, teljes komolysággal”. Az itt használt ’igazgat’ kifejezés nemcsak a gyermekek tanítását jelenti, hanem azt is, hogy a családfő vezetést nyújt a családjának, és hogy a „gyermekei alárendeltségben vannak”. Igen, a vének vezetést nyújtanak a gyülekezetnek, és segítenek mindenkinek, hogy alárendelje magát Jehovának (1Tim 3:5).

13. Miért igényelhet időt a döntések meghozatala a vének összejövetelén?

¹³ Annak érdekében, hogy jól tudják igazgatni a nyájat, a vének megbeszélik a testületben, hogy mik a gyülekezet szükségletei, és hogy  hogyan lehet segítséget nyújtani a gyülekezetnek. Lehet, hogy látszólag hatékonyabb lenne, ha egyetlen vén hozna meg minden döntést. Napjainkban a vének testületei mégis inkább az első századi vezető testület példáját követik, szabadon megvitatják a felmerült kérdéseket, miközben a Szentírás vezetését keresik. A céljuk az, hogy a bibliai alapelveket alkalmazva törődjenek a gyülekezetük szükségleteivel. Ez akkor a leghatékonyabb, ha minden vén felkészül a vének összejövetelére, figyelembe véve az Írásokat és a hű és értelmes rabszolga osztálytól kapott útmutatást. Természetesen ez időt igényel. Amikor véleménykülönbség van köztük – ahogy ez az első századi vezető testület esetében is előfordult, amikor a körülmetélkedés kérdését vitatták meg –, további időre és kutatásra lehet szükség ahhoz, hogy egyetértésre jussanak, és az Írásokkal összhangban döntsenek (Csel 15:2, 6, 7, 12–14, 28).

14. Értékeled, hogy a vének egységben dolgoznak együtt? Miért érzel így?

¹⁴ Mi történne, ha egy vén ragaszkodna ahhoz, hogy valamit úgy csináljanak, ahogy ő szeretné, vagy ha a saját véleményét próbálná érvényre juttatni? És mi a helyzet, ha az egyikük viszályt szít, akárcsak Diotrefész az első században? (3Ján 9, 10). Bizonyos, hogy az egész gyülekezet szenvedne miatta. Ha Sátán megpróbált zavart kelteni az első századi gyülekezetben, akkor biztosak lehetünk abban, hogy napjainkban is meg akarja bontani a gyülekezet békéjét. Talán az önző emberi hajlamokra épít, például arra a vágyra, hogy valaki szeretne kitűnni. Ezért a véneknek alázatosaknak kell lenniük, és egységes testületként kell együttműködniük. Nagyra értékeljük azoknak a véneknek az alázatosságát, akik testületként működnek együtt.

 „Intenek benneteket”

15. Mi indítja a véneket arra, hogy intsenek egy testvért vagy testvérnőt?

¹⁵ Pál ezután egy nehéz, de fontos véni feladatot hangsúlyoz: a véneknek inteniük kell a nyájat. A Keresztény Görög Iratokban egyedül Pál használja az „inteni” szóval fordított görög kifejezést, mely utalhat erőteljes tanácsra, de nem párosul ellenséges érzülettel (Csel 20:31; 2Tessz 3:15). Például Pál ezt írta a korintusziaknak: „Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek benneteket, hanem hogy intselek mint szeretett gyermekeimet” (1Kor 4:14). Azért intette őket, mert szeretettel törődött velük.

16. Mire ügyeljenek a vének, amikor intenek másokat?

¹⁶ A vének szem előtt tartják, hogy mennyire fontos odafigyelniük arra, hogy hogyan intenek másokat. Igyekeznek utánozni Pált azáltal, hogy kedvesek, szeretetteljesek és segítőkészek. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 2:11, 12.) Természetesen a vének ’szilárdan tartják magukat a megbízható szóhoz, és így arra is képesek, hogy egészséges tanítással buzdítsanak’ (Tit 1:5–9).

17–18. Mit tarts észben, ha egy vén int téged?

¹⁷ Természetesen a vének sem tökéletesek, és mondhatnak olyat, amit később megbánnak (1Kir 8:46; Jak 3:8). A vének jól tudják, hogy a szellemi testvéreiknek a tanács általában nem ’örvendetes, hanem elszomorító’ (Héb 12:11). Így amikor egy vén odamegy egy testvérhez, hogy intse, valószínűleg ezt azután teszi, hogy alaposan átgondolta a dolgot, és imát mondott előtte. Ha téged intettek a vének, értékeled szerető törődésüket?

¹⁸ Tegyük fel, hogy egy ismeretlen egészségi problémával küszködsz. Egy orvos rájön, hogy mi a gond, de a diagnózist nehéz elfogadnod. Neheztelnél erre az orvosra? Természetesen nem. Még ha egy műtétet javasolna is, valószínűleg alávetnéd magad a kezelésnek, bízva a gyógyulásban. Az, ahogyan az orvos feltárja neked ezt a problémát, lehet, hogy felkavarja az érzéseidet, de hagynád, hogy ez hatással legyen a döntésedre? Valószínűleg nem. Ugyanígy azt se hagyd, hogy negatívan befolyásoljon téged az, ahogyan intésben részesültél. Inkább hallgass azokra, akik által Jehova és Jézus tudatja veled, mit tehetsz azért, hogy előrehaladj az igazságban, és megvédd a szellemiségedet.

Értékeld Jehova gondoskodását, a véneket

19–20. Hogyan tudod kimutatni az értékelésedet az ’emberajándékok’ iránt?

¹⁹ Mit tennél, ha egy személyesen neked készített ajándékot kapnál? Kimutatnád az értékelésedet azáltal, hogy használod? Jehova számodra gondoskodott ’emberajándékokról’ Jézus Krisztuson keresztül. Az egyik módja annak, ahogyan hálásnak bizonyulhatsz ezekért az ajándékokért, az, ha figyelmesen hallgatsz a vének előadásaira, és próbálod alkalmazni a tanácsaikat. Azzal is kifejezheted az értékelésedet, ha jól átgondolt válaszokat adsz az összejöveteleken. Támogasd a munkát, melyben a vének élen járnak, például a szántóföldi szolgálatot. Ha javadra vált egy tanács, melyet egy véntől kaptál, miért ne mondanád ezt el neki? Továbbá kimutathatnád az értékelésedet a vének családtagjai iránt is. Emlékezz, hogy egy vén keményen dolgozik a gyülekezet érdekében, a családja pedig lemond a vele töltött idő egy részéről.

²⁰ Igen, alapos okunk van arra, hogy kimutassuk a hálánkat a vének iránt, akik keményen dolgoznak, elöljáróként szolgálnak és intenek minket. Ezek az ’emberajándékok’ valóban Jehova szerető gondoskodását jelentik!

Emlékszel?

• Milyen okaik voltak a tesszalonikai keresztényeknek arra, hogy tiszteljék azokat, akik vállalták a vezetést köztük?

• Milyen kemény munkát végeznek a vének az érdekedben?

• Milyen hasznot merítesz abból, hogy a vének elöljáróként szolgálnak téged?

• Mit tarts észben, ha egy vén int téged?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 27. oldalon]

Értékeled, hogy milyen sokféleképpen terelgetik a gyülekezetet a vének?