Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa—‘Toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ Lɛ’

Yehowa—‘Toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ Lɛ’

Yehowa—‘Toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ Lɛ’

“[Toiŋjɔlɛ] Nyɔŋmɔ lɛ kɛ nyɛ fɛɛ ahi shi!”—ROM. 15:33.

1, 2. Mɛɛ shihilɛ awie he yɛ 1 Mose yitso 32 kɛ 33 lɛ, ni te enaa yakpa ha tɛŋŋ?

SANE nɛɛ ba yɛ he ko ni bɛŋkɛ Penuel, ni bɛŋkɛ Yabok nujɔɔ ni kã Yordan Faa lɛ bokagbɛ lɛ. Esau enu akɛ enyɛmi nuu Yakob miiku esɛɛ kɛmiiba shĩa. Eyɛ mli akɛ no mli lɛ afii 20 eho kɛjɛ beni Esau hɔɔ ekromɔbi gbɛnaa lɛ eha enyɛmi lɛ moŋ, shi Yakob sheɔ gbeyei akɛ ekolɛ enyɛmi nuu lɛ ebɛ lɛ ewo emli lolo. Esau ha hii 400 fata ehe, ni etee koni ekɛ enyɛmi nuu ni béi ba ekɛ lɛ teŋ lɛ ayakpe. Akɛni Yakob susu akɛ Esau hereŋ lɛ hiɛmɛɛ hewɔ lɛ, etsu ní akɛ shĩa kooloi ni fa fe 550 ayake Esau. Yakob tsuji lɛ ní kɛ kooloi lɛ yaha Esau lɛ fɛɛ kɛɛ lɛ akɛ, enyɛmi nuu lɛ ni tsu ákɛ akɛ nikeenii nɛɛ abaha lɛ.

2 Nyɛmimɛi enyɔ lɛ miiba amɛbakpe hiɛ kɛ hiɛ agbɛnɛ! Beni Yakob feɔ ekãa kɛbɛŋkɛɔ Esau lɛ, ekoto shi—jeee shikome, shi shii kpawo sɔŋŋ. Yakob etsɔ hiɛ momo efee nɔ ni he hiaa ni baaha enyɛmi nuu lɛ akafee lɛ efɔŋ ko. Yakob esɔle ebi Yehowa koni ejie lɛ kɛjɛ Esau dɛŋ. Ani Yehowa ha sɔlemɔ nɛɛ hetoo? Hɛɛ. Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Esau sha foi ekɛ lɛ bakpe, ni eloo lɛ atuu, ni ekɛ eyitso fɔ̃ ekuɛ nɔ, ni eshɔ enaa.”—1 Mose 32:12-21; 33:1-4.

3. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yakob kɛ Esau sane lɛ mli?

3 Yakob kɛ Esau sane lɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ naagba ko ba wɔkɛ mɛi ateŋ yɛ asafo lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ waa ni wɔtsɔ gbɛi ni sa anɔ wɔsaa sane lɛ koni ekafite toiŋjɔlɛ ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ. Yakob bɔ mɔdɛŋ akɛ ebaaha toiŋjɔlɛ ahi ekɛ Esau teŋ, kɛlɛ, jeee tɔmɔ ni Yakob etɔ̃ enyɛmi lɛ nɔ ni esa akɛ ekpa lɛ fai hewɔ ni efee nakai lɛ. Esau ebuuu ekromɔbi gbɛnaa lɛ, ni ehɔɔ eha Yakob ekɛhé niyenii fioo ko. (1 Mose 25:31-34; Heb. 12:16) Shi gbɛ nɔ ni Yakob tsɔ eyanina Esau lɛ tsɔɔ bɔ ni esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ kɛbaa toiŋjɔlɛ ni yɔɔ wɔkɛ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ateŋ lɛ yi. Etsɔɔ hu akɛ, anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ haa sɔlemɔ ni wɔsɔleɔ kɛbiɔ ni eye ebua wɔ koni toiŋjɔlɛ ahi wɔkɛ mɛi ateŋ lɛ hetoo. Nɔkwɛmɔnii babaoo yɛ Biblia lɛ mli ni tsɔɔ wɔ bɔ ni wɔɔfee wɔha toiŋjɔlɛ ahi wɔkɛ mɛi ateŋ.

Nɔkwɛmɔnɔ ni Fe Fɛɛ ni Esa akɛ Wɔkase

4. Mɛɛ gbɛjianɔ Yehowa to koni ekɛkpɔ adesai kɛjɛ esha kɛ gbele mli?

4 Mɔ ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ fe mɔ fɛɛ mɔ ni esa akɛ wɔkase lɛ ji Yehowa—“[toiŋjɔlɛ] Nyɔŋmɔ lɛ.” (Rom. 15:33) Bo lɛ susumɔ nibii ni Yehowa fee koni eha toiŋjɔlɛ ahi wɔkɛ lɛ teŋ lɛ he okwɛ. Ákɛ Adam kɛ Hawa shwiei ni ji eshafeelɔi lɛ, wɔsa “esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ.” (Rom. 6:23) Fɛɛ sɛɛ lɛ, akɛni Yehowa yɛ suɔmɔ kpele kɛha wɔ hewɔ lɛ, etsu esuɔmɔ Bi lɛ kɛjɛ ŋwɛi kɛba koni abafɔ lɛ akɛ adesa ni eye emuu, ni atsɔ enɔ ahere wɔyiwala. Bi lɛ hu jɛ esuɔmɔ mli ekpɛlɛ enɛ nɔ. Eŋmɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ gbe lɛ. (Yoh. 10:17, 18) Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ tée esuɔmɔ Bi lɛ shi, ni no sɛɛ lɛ e-Bi lɛ kɛ ela ni ekɛshã afɔle lɛ jara lɛ yaha e-Tsɛ, ni no nɔ abaatsɔ akpɔ eshafeelɔi fɛɛ ni etsake amɛtsui lɛ kɛjɛ naanɔ gbele mli.—Nyɛkanea Hebribii 9:14, 24.

5, 6. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu lá lɛ kpatãa Nyɔŋmɔ kɛ adesai eshafeelɔi lɛ ateŋ?

5 Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ Bi lɛ kpɔmɔ afɔleshãa lɛ kpatãa Nyɔŋmɔ kɛ adesai eshafeelɔi lɛ ateŋ? Yesaia 53:5 lɛ kɛɔ akɛ: “Agbala etoi, ní wɔná hejɔlɛ, ni ehe faji lɛ akɛtsáa wɔ.” Yɛ nɔ najiaŋ ni Nyɔŋmɔ aaabu adesai akɛ ehenyɛlɔi lɛ, amrɔ nɛɛ mɛi ni boɔ Nyɔŋmɔ toi lɛ baanyɛ aná amɛkɛ lɛ teŋ wekukpãa kpakpa. “[Yesu mli] nɔŋŋ wɔná kpɔmɔ lɛ yɛ, ni ji nɔtɔmɔi afaa lɛ, yɛ elá lɛ hewɔ.”—Efe. 1:7.

6 Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Esa (Nyɔŋmɔ) hiɛ akɛ obɔyimɔ lɛ fɛɛ ahi [Kristo mli].” Nɔ hewɔ ji akɛ, Kristo ji mɔ titri ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ enɔ ehaa eyiŋtoo lɛ baa mli. Ni mɛni ji Yehowa yiŋtoo lɛ? No ji ní etsɔ Yesu Kristo ‘lá lɛ ni ha toiŋjɔlɛ ba’ lɛ nɔ “ekpata ekɛ nibii fɛɛ teŋ kwraa.” No hewɔ lɛ, “nibii fɛɛ” ni Nyɔŋmɔ haa toiŋjɔlɛ hiɔ ekɛ amɛ teŋ lɛ ji “nii ni yɔɔ ŋwɛi” kɛ “nii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ” lɛ. Mɛni ji nibii nɛɛ?—Nyɛkanea Kolosebii 1:19, 20.

7. Mɛni ji “nii ni yɔɔ ŋwɛi” kɛ “nii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ” ni Nyɔŋmɔ haa toiŋjɔlɛ hiɔ ekɛ amɛ teŋ lɛ?

7 Kpɔmɔnɔ lɛ haa anyɛɔ ‘abuɔ’ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ “bem” akɛ Nyɔŋmɔ bii, ni ‘toiŋjɔlɛ yɛ amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ.’ (Nyɛkanea Romabii 5:1.) Amɛji “nii ni yɔɔ ŋwɛi lɛ,” ejaakɛ amɛyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi ni ‘amɛbaaye maŋtsɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ’ ni amɛbaasɔmɔ akɛ ‘osɔfoi amɛha Nyɔŋmɔ.’ (Kpoj. 5:10) Ni “nii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ” lɛ ji adesai ni etsake amɛtsui ni beni yi aaawula shi lɛ amɛbaaná naanɔ wala yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ.—Lala 37:29.

8. Kɛ́ osusu nɔ ni Yehowa fee koni eha toiŋjɔlɛ ahi ekɛ adesai ateŋ lɛ he lɛ, mɛni etsirɛɔ bo ni ofee?

8 Paulo tsɔɔ bɔ ni ehiɛ esɔ kpɔmɔnɔ lɛ he gbɛjianɔ ni Yehowa to lɛ waa beni eŋma kɛyaha Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ Efeso lɛ akɛ: ‘Nyɔŋmɔ, ni emɔbɔnalɛ fá babaoo lɛ, etsiɛ wɔkɛ Kristo fɛɛ hiɛ, wɔ ni wɔji gbohii yɛ nɔtɔmɔi amli lɛ, duromɔ aŋɔhere nyɛyiwala!’ (Efe. 2:4, 5) Kɛ́ wɔyɛ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ jio, shikpɔŋ lɛ nɔ hiɛnɔkamɔ jio lɛ, wɔhiɛ Nyɔŋmɔ nyɔmɔ yɛ emɔbɔnalɛ kɛ eduromɔ ni fá babaoo lɛ hewɔ. Kɛ́ wɔsusu nɔ ni Yehowa fee koni eha toiŋjɔlɛ ahi ekɛ adesai ateŋ lɛ he lɛ, no haa wɔtsuiŋ yimɔɔ obɔbɔ kɛ hiɛsɔɔ. Kɛ́ wɔkɛ shihilɛ ko ni baanyɛ afite ekomefeemɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ kpe lɛ, esa akɛ wɔsusu nɔkwɛmɔnɔ ni Nyɔŋmɔ fee lɛ he ni no atsirɛ wɔ koni wɔha toiŋjɔlɛ ahi wɔ kɛ mɛi ateŋ, aloo jeee nakai?

Kasemɔ Abraham kɛ Isak Nɔkwɛmɔnii Lɛ

9, 10. Mɛni Abraham fee kɛtsɔɔ akɛ eesumɔ ni toiŋjɔlɛ ahi ekɛ Lot teŋ beni béi ba ekooloi akwɛlɔi lɛ kɛ Lot kooloi akwɛlɔi lɛ teŋ lɛ?

9 Biblia lɛ wieɔ yɛ blematsɛ Abraham he akɛ: “‘Abraham he Nyɔŋmɔ eye, ni abu enɛ jalɛ aha lɛ’ . . . ni atsɛ́ lɛ akɛ Nyɔŋmɔ shieŋtsɛ.” (Yak. 2:23) Bɔ ni Abraham tiu toiŋjɔlɛ sɛɛ lɛ ha ana akɛ eyɛ hemɔkɛyeli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Abraham kooloi lɛ kɛ ekooloi akwɛlɔi lɛ ayi bafa babaoo lɛ, béi te shi yɛ ekooloi akwɛlɔi lɛ kɛ ewɔfase Lot kooloi akwɛlɔi lɛ teŋ. (1 Mose 12:5; 13:7) Eyɛ faŋŋ akɛ ja Abraham kɛ Lot egbala amɛmli dani amɛbaanyɛ amɛmɔ shihilɛ nɛɛ naa. Te Abraham baafee tɛŋŋ etsu shihilɛ ni wa nɛɛ he nii? Yɛ nɔ najiaŋ ni Abraham baadamɔ onukpa ni eji kɛ gbɛhe ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ nɔ etsɔɔ ewɔfase lɛ nɔ ni efee lɛ, Abraham tsɔɔ akɛ esumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛɛlɛŋ.

10 Abraham kɛɛ ewɔfase lɛ akɛ: “Ofainɛ, kaaha béi miiba mikɛo teŋ, kɛ mikooloo kwɛlɔi lɛ kɛ okooloo kwɛlɔi lɛ ateŋ; shi nyɛmimɛi ji wɔ.” Blematsɛ lɛ kɛshi sɛɛ akɛ: “Ani jeee shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ kã ohiɛ nɛɛ? Miikpao fai, tse ohe kɛjɛ mihe; kɛji okɔ́ abɛkugbɛ lɛ, no lɛ makɔ́ ninejurɔgbɛ, ni kɛji okɔ́ ninejurɔgbɛ lɛ, no lɛ makɔ́ abɛkugbɛ.” Lot kɔ shikpɔŋ lɛ he ni yɔɔ frɔ̃frɔ̃ fe fɛɛ lɛ, shi Abraham mli fuuu lɛ. (1 Mose 13:8-11) Sɛɛ mli beni asafo ko baŋɔ Lot nom lɛ, Abraham he fee oya ni eyakpɔ̃ ewɔfase lɛ.—1 Mose 14:14-16.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ Abraham tsɔ eha toiŋjɔlɛ hi ekɛ Filistibii ni ji ekutsoŋbii lɛ teŋ?

11 Agbɛnɛ hu, susumɔ nɔ ni Abraham fee koni toiŋjɔlɛ ahi ekɛ Filistibii ni ji ekutsoŋbii yɛ Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ teŋ lɛ he okwɛ. Filistibii lɛ “shɔ̃” nubu ko ni Abraham tsuji lɛ tsa yɛ Beersheba lɛ yɛ “ekãa naa.” Te nuu ni yakpɔ̃ ewɔfase lɛ kɛjɛ maŋtsɛmɛi ejwɛ ni ŋɔ ewɔfase lɛ nom lɛ adɛŋ lɛ baafee enii yɛ enɛ he eha tɛŋŋ? Yɛ nɔ najiaŋ ni Abraham kɛ amɛ aaatswa bɔni afee ni enine ashɛ enubu lɛ nɔ ekoŋŋ lɛ, ewieee nɔ ko. Sɛɛ mli lɛ, Filistibii amaŋtsɛ lɛ tee Abraham ŋɔɔ ni ekɛ lɛ yakpãŋ toiŋjɔlɛ kpaŋmɔ. Beni Filistibii amaŋtsɛ lɛ ha Abraham kã lɛ kita akɛ eyeŋ maŋtsɛ lɛ shwiei lɛ sane fɔŋ ko lɛ sɛɛ pɛ dani Abraham wie enubu ni ashɔ̃ yɛ edɛŋ lɛ he. Maŋtsɛ lɛ naa kpɛ ehe waa beni enu sane nɛɛ, ni esaa ekɛ nubu lɛ ha Abraham. Ni Abraham tee nɔ ehi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli akɛ gbɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.—1 Mose 21:22-31, 34.

12, 13. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Isak kase etsɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jɔɔ Isak yɛ toiŋjɔlɛ sɛɛ ni etiu lɛ hewɔ?

12 Abraham binuu Isak kase bɔ ni etsɛ sumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛ. Anaa enɛ faŋŋ yɛ bɔ ni Isak kɛ Filistibii lɛ ye eha lɛ mli. Akɛni hɔmɔ ba shikpɔŋ lɛ nɔ hewɔ lɛ, Isak kɛ eweku lɛ fã kɛjɛ shikpɔŋ gbiŋ ko ni yɔɔ Negeb niiaŋ lɛ nɔ kɛtee Filistibii ashikpɔŋ ko ni yɔɔ frɔ̃frɔ̃ ni yɔɔ Gerar lɛ nɔ. Yehowa ha Isak nibaanii kɛ ekooloi shwere babaoo yɛ jɛmɛ. Filistibii lɛ ahiɛ kɔ̃ enɔ. Akɛni Filistibii lɛ sumɔɔɔ ni Isak shwereɔ tamɔ etsɛ Abraham shwere lɛ hewɔ lɛ, amɛtsimɔ nubui ni Abraham tsuji lɛ tsa yɛ jɛi niiaŋ lɛ. Yɛ naagbee lɛ, Filistibii amaŋtsɛ lɛ kɛɛ Isak akɛ ‘eje amɛmasɛi.’ Bɔni afee ni toiŋjɔlɛ ahi Isak kɛ Filistibii lɛ ateŋ lɛ, efee nɔ ni maŋtsɛ lɛ kɛɛ lɛ.—1 Mose 24:62; 26:1, 12-17.

13 Beni Isak kɛ eweku lɛ fã kɛtee he kroko sɛɛ lɛ, ekooloi akwɛlɔi lɛ tsa nubu kroko. Filistibii kooloi akwɛlɔi lɛ kɛɛ akɛ nubu lɛ ji amɛnɔ. Taakɛ Isak tsɛ Abraham fee lɛ, Isak kɛ amɛ béee yɛ nubu lɛ hewɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, eha etsuji lɛ tsa nubu kroko. Filistibii lɛ ŋɔ nubu nɛɛ hu akɛ amɛnɔ. Bɔni afee ni toiŋjɔlɛ aba lɛ, Isak kɛ eweku lɛ fã kɛjɛ jɛmɛ kɛtee he kroko. Isak tsuji lɛ tsa nubu kroko yɛ jɛmɛ hu, ni ewo nubu lɛ Rehobot. Sɛɛ mli lɛ, efã kɛtee Beersheba niiaŋ he ni yɔɔ frɔ̃frɔ̃ lɛ, ni Yehowa jɔɔ lɛ yɛ jɛmɛ, ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Kaashe gbeyei, shi mikɛo yɛ, ni majɔɔo, ni maha oseshi afá yɛ mitsulɔ Abraham hewɔ.”—1 Mose 26:17-25.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ Isak tsɔɔ akɛ esumɔɔ toiŋjɔlɛ beni Filistibii amaŋtsɛ lɛ ba ni ekɛ lɛ abakpãŋ toiŋjɔlɛ kpaŋmɔ lɛ?

14 Kulɛ Isak baanyɛ ekɛ Filistibii lɛ awu bɔni afee ni enine ashɛ nubui fɛɛ ni etsuji lɛ tsa lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, be ko po lɛ Filistibii amaŋtsɛ lɛ kɛ enukpai lɛ tee Isak ŋɔɔ yɛ Beersheba koni amɛkɛ lɛ ayakpãŋ toiŋjɔlɛ kpaŋmɔ, ni amɛkɛɛ akɛ: “Naa wɔna akɛ Yehowa kɛo yɛ.” Fɛɛ sɛɛ lɛ, bɔni afee ni toiŋjɔlɛ aba lɛ, Isak kpɛ mli akɛ ebaafã shii abɔ kɛya he kroko moŋ fe nɔ ni ekɛ amɛ baatswa yɛ nubu lɛ hewɔ. Shikome ekoŋŋ lɛ, Isak tsɔɔ akɛ esumɔɔ toiŋjɔlɛ. Biblia mli amaniɛbɔɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Eŋmɛ [egbɔi lɛ] okpɔlɔ, ni amɛye nii, ni amɛnu nɔ ko. Ni amɛte shi leebi maŋkpa ni amɛkamɔ amɛhe kitãi, ni Isak wo amɛgbɛ . . . yɛ hejɔlɛ mli.”—1 Mose 26:26-31.

Kasemɔ Yosef Nɔkwɛmɔnɔ Lɛ

15. Mɛni hewɔ Yosef nyɛmimɛi lɛ nyɛɛɛ amɛkɛ lɛ awie yɛ toiŋjɔlɛ mli lɛ?

15 Isak binuu Yakob da ni ebatsɔ “mlɛfo.” (1 Mose 25:27) Taakɛ wɔsusu he kɛtsɔ hiɛ lɛ, Yakob bɔ mɔdɛŋ akɛ ebaaha toiŋjɔlɛ ahi ekɛ enyɛmi Esau teŋ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yakob kase bɔ ni etsɛ Isak sumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛ. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkɛɛ yɛ Yakob bihii lɛ ahe? Yakob bihii 12 lɛ ateŋ mɔ ni esumɔɔ esane fe fɛɛ ji Yosef. Yosef boɔ etsɛ toi, ebuɔ lɛ, ni efeɔ etsɛ suɔmɔnaa nii. (1 Mose 37:2, 14) Shi Yosef nyɛmimɛi hii onukpai lɛ ye ehe awuŋa aahu akɛ amɛnyɛ̃ lɛ, ni amɛnyɛɛɛ amɛkɛ lɛ awie yɛ toiŋjɔlɛ mli. Amɛkɛ yitsoŋwalɛ hɔɔ Yosef akɛ nyɔŋ, ni amɛlaka amɛtsɛ akɛ kooloo ko egbe Yosef.—1 Mose 37:4, 28, 31-33.

16, 17. Mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni Yosef kɛ enyɛmimɛi lɛ ye ha lɛ tsɔɔ akɛ esumɔɔ toiŋjɔlɛ?

16 Yehowa jɔɔ Yosef. Sɛɛ mli lɛ, Yosef batsɔ lumɔ yɛ Mizraim—mɔ ni kɛ́ Farao bɛ lɛ, belɛ lɛ eyɔɔ. Beni hɔmɔ ni naa wa ko ha Yosef nyɛmimɛi lɛ yaje Mizraim lɛ, amɛyooo lɛ po beni ewo Mizraim lumɛi lɛ atade lɛ eko lɛ. (1 Mose 42:5-7) Kulɛ, Yosef baanyɛ eto enyɛmimɛi lɛ najiaŋ yɛ gbɛ ni waaa nɔ yɛ amɛyitsoŋ ni yawa yɛ lɛ kɛ etsɛ nɔ lɛ hewɔ! Shi yɛ nɔ najiaŋ ni Yosef aaato amɛ najiaŋ lɛ, ebɔ mɔdɛŋ ekɛ amɛ ye yɛ toiŋjɔlɛ mli. Beni ena faŋŋ akɛ enyɛmimɛi lɛ etsake amɛtsui lɛ, ejie ehe shi etsɔɔ amɛ, ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛkahaa miidɔa nyɛ ni nyɛmli akawowoa nyɛhe la, yɛ hɔɔmɔ ni nyɛhɔɔ mi kɛba biɛ lɛ hewɔ; ejaakɛ mɛi ayiwalaheremɔ hewɔ Nyɔŋmɔ tsu mi kɛtsɔ nyɛhiɛ.” No sɛɛ lɛ, eshɔshɔɔ enyɛmimɛi lɛ fɛɛ naa, ni efo eshwie amɛnɔ.—1 Mose 45:1, 5, 15.

17 Beni amɛtsɛ, Yakob gbo lɛ, Yosef nyɛmimɛi lɛ susu akɛ ekolɛ Yosef baafee amɛ nɔ ko kɛto amɛnifɔjianii lɛ najiaŋ. Beni amɛha Yosef le amɛgbeyeishemɔ lɛ, “efó” ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛkashea gbeyei! malɛ nyɛ kɛ nyɛbii lɛ.” Akɛni Yosef sumɔɔ toiŋjɔlɛ hewɔ lɛ, “eshɛje amɛmii, ni ekɛ amɛ wie tsuijurɔ naa.”—1 Mose 50:15-21.

“Wɔ Diɛŋtsɛ Wɔhe Nitsɔɔmɔ Hewɔ Aŋma”

18, 19. (a) Te oná mɛi ni tiu toiŋjɔlɛ sɛɛ lɛ anɔkwɛmɔnii ni wɔsusu he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ he sɛɛ oha tɛŋŋ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

18 Paulo ŋma akɛ: “Nibii abɔ ní aŋma ato momo lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nitsɔɔmɔ hewɔ aŋma ato lɛ, koni wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ ŋmalɛi lɛ amli miishɛjemɔ lɛ aná hiɛnɔkamɔ.” (Rom. 15:4) Mɛni wɔkase yɛ nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ ni Yehowa fee, kɛ agbɛnɛ nɔkwɛmɔnii ni Abraham, Isak, Yakob, kɛ Yosef fee lɛ mli?

19 Kɛ́ wɔsusu nibii fɛɛ ni Yehowa fee koni ekɛsaa ekɛ adesai eshafeelɔi ateŋ lɛ he lɛ, ani no tsirɛɛɛ wɔ koni wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ ni wɔkɛ mɛi ahi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli? Nɔkwɛmɔnii ni Abraham, Isak, Yakob, kɛ Yosef fee lɛ haa wɔnaa akɛ fɔlɔi baanyɛ aná amɛbii lɛ anɔ hewalɛ kpakpa. Kɛfata he lɛ, amaniɛbɔi lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa jɔɔ mɛi ni bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaaha toiŋjɔlɛ ahi amɛ kɛ mɛi krokomɛi ateŋ lɛ. Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ Paulo tsɛ Yehowa akɛ “[toiŋjɔlɛ] Nyɔŋmɔ”! (Nyɛkanea Romabii 15:33; 16:20.) Wɔbaasusu nɔ hewɔ ni Paulo ma bɔ ni ehe hiaa ni wɔtiu toiŋjɔlɛ sɛɛ kɛ gbɛ nɔ ni wɔɔtsɔ wɔfee nakai lɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Mɛni Okase?

• Beni Yakob kɛ Esau yaakpe lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebɔ mɔdɛŋ koni toiŋjɔlɛ ahi ekɛ Esau teŋ?

• Te oná nɔ ni Yehowa fee koni toiŋjɔlɛ ahi ekɛ adesai ateŋ lɛ he sɛɛ oha tɛŋŋ?

• Mɛni okase yɛ bɔ ni Abraham, Isak, Yakob, kɛ Yosef tiu toiŋjɔlɛ sɛɛ lɛ mli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Mɛɛ nɔ ko ni he hiaa waa Yakob fee koni toiŋjɔlɛ ahi ekɛ Esau teŋ?