Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Ji Migbɛfaŋnɔ

Yehowa Ji Migbɛfaŋnɔ

Yehowa Ji Migbɛfaŋnɔ

“Miji ogbɛfaŋnɔ kɛ ogboshinii yɛ Israelbii lɛ ateŋ.”—4 MOSE 18:20.

1, 2. (a) Te akɛ Levibii lɛ ye aha tɛŋŋ beni aja shikpɔŋ lɛ? (b) Mɛɛ shi Yehowa wo Levibii lɛ?

BENI Israelbii lɛ anine shɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ kpotoo nɔ lɛ, Yoshua bɔi shikpɔŋ lɛ jaa yɛ oshikifɔ̃ɔ naa. Osɔfonukpa Eleazar kɛ akutsei lɛ anɔ onukpai lɛ fata Yoshua he kɛtsu nitsumɔ nɛɛ. (4 Mose 34:13-29) Shi ahaaa Levibii lɛ shikpɔŋ akɛ amɛgboshinii taakɛ aha akutsei krokomɛi lɛ. (Yosh. 14:1-5) Beni aja Shiwoo Shikpɔŋ lɛ, mɛni hewɔ ahaaa Levi akutso lɛ eko akɛ amɛgbɛfaŋnɔ lɛ? Ani hiɛ kpa amɛ nɔ?

2 Nɔ ni Yehowa kɛɛ Levibii lɛ haa sanebimɔ nɛɛ hetoo. Yehowa ha amɛle akɛ ekwako amɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Miji ogbɛfaŋnɔ kɛ ogboshinii yɛ Israelbii lɛ ateŋ.” (4 Mose 18:20) Ekã shi faŋŋ akɛ shi ni Yehowa wo amɛ akɛ: ‘Miji nyɛgbɛfaŋnɔ’ lɛ ha amɛná nɔmimaa! Kɛ́ bo Yehowa kɛɛ nakai lɛ, te obaanu he oha tɛŋŋ? Ekolɛ oya nɔŋŋ ni obaabi ohe akɛ, ‘Ani misa mɔ ni Ofe lɛ aaakɛɛ mi nakai?’ Ekolɛ obaabi ohe hu akɛ, ‘Ŋmɛnɛ lɛ, ani Yehowa baanyɛ atsɔ Kristofonyo ko ni yeee emuu lɛ gbɛfaŋnɔ lɛɛlɛŋ?’ Sanebimɔi nɛɛ kɔɔ okɛ osuɔlɔi ahe. No hewɔ lɛ, ha wɔsusu nɔ ni sane ni Nyɔŋmɔ wie nɛɛ tsɔɔ lɛ he wɔkwɛ. No baaye abua wɔ koni wɔnu bɔ ni Yehowa baanyɛ atsɔ Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ agbɛfaŋnɔ lɛ shishi. Kɛ́ oyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ obaaya ŋwɛi jio, ohiɛ kã nɔ akɛ obaahi shi yɛ paradeiso yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ jio lɛ, Yehowa baanyɛ atsɔ bo diɛŋtsɛ ogbɛfaŋnɔ.

Yehowa Kwɛ Levibii Lɛ

3. Mɛni ha Nyɔŋmɔ hala Levibii lɛ koni amɛsɔmɔ Lɛ lɛ?

3 Dani Yehowa kɛ Mla lɛ baaha Israelbii lɛ, no mli lɛ weku yitsei ji mɛi ni sɔmɔ akɛ osɔfoi kɛha amɛwekui lɛ. Shi beni Nyɔŋmɔ kɛ Mla lɛ ha lɛ, eto gbɛjianɔ koni ajɛ Levi akutso lɛ mli aná mɛi ni kɛ amɛbe fɛɛ baasɔmɔ akɛ osɔfoi, kɛ agbɛnɛ hu mɛi ni baasɔmɔ kɛye amɛbua osɔfoi lɛ. Mɛni ha ebalɛ nakai? Beni Nyɔŋmɔ gbe Mizraimbii lɛ akromɔbii lɛ, efee Israelbii akromɔbii lɛ krɔŋkrɔŋ, ni enɛ ha kromɔbii nɛɛ batsɔ Yehowa nii. Kɛkɛ ni Nyɔŋmɔ fee tsakemɔ kpele nɛɛ: ‘Miŋɔ Levibii lɛ yɛ kromɔbi fɛɛ kromɔbi ni yɔɔ Israelbii lɛ ateŋ lɛ najiaŋ.’ Beni akane maŋbii lɛ, Israelbii akromɔbii ni ji hii lɛ ayi fa kwraa fe Levibii lɛ, no hewɔ lɛ, awo kpɔmɔnɔ koni akɛtsɔ Levibii lɛ ayibɔ lɛ naa. (4 Mose 3:11-13, 41, 46, 47) Enɛ ha agbɛnɛ lɛ Levibii lɛ bɔi Israel Nyɔŋmɔ lɛ sɔɔmɔ.

4, 5. (a) Mɛɛ shishinumɔ naa Nyɔŋmɔ ji Levibii lɛ agbɛfaŋnɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ tsɔ ekwɛ Levibii lɛ?

4 Mɛni nakai nitsumɔ lɛ bi ni Levibii lɛ afee? Yehowa kɛɛ akɛ lɛ ji amɛgbɛfaŋnɔ, ni tsɔɔ akɛ yɛ nɔ najiaŋ ni aaaha amɛ shikpɔŋ akɛ amɛgboshinii lɛ, atu sɔɔmɔ nitsumɔ ni nɔ bɛ awo amɛ dɛŋ. “Yehowa osɔfoyeli lɛ” ji amɛgboshinii. (Yosh. 18:7) Saji ni awie kɛtsɔ 4 Mose 18:20 lɛ hiɛ kɛ nɔ ni awie kɛnyiɛ sɛɛ lɛ tsɔɔ akɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ haaa amɛye ohia. (Nyɛkanea 4 Mose 18:19, 21, 24.) Akɛ “Israel nibii amlijai nyɔŋma mli ekomekome lɛ fɛɛ” baaha Levibii lɛ ‘akɛ amɛgboshinii yɛ nii ni amɛtsuɔ lɛ hewɔ.’ Akɛ Israel nibaanii kɛ shĩa kooloi ni aná afata nɔ ni yɔɔ momo lɛ he lɛ 100 mlijaa 10 baaha Levibii lɛ. Esa akɛ Levibii lɛ hu kɛ nii ni akɛbaaha amɛ lɛ mlijaa nyɔŋma mli ekome “ni hi fe fɛɛ” lɛ aha kɛye amɛbua osɔfoi lɛ. * (4 Mose 18:25-29) Aŋɔ “nii krɔŋkrɔŋi” ni Israelbii lɛ kɛbahaa Nyɔŋmɔ yɛ he ni ajáa lɛ yɛ lɛ fɛɛ hu aha osɔfoi lɛ. No hewɔ lɛ, osɔfoi lɛ baanyɛ amɛkɛ amɛhe afɔ̃ Yehowa nɔ akɛ ebaakwɛ amɛ.

5 Etamɔ nɔ ni Mose Mla lɛ bi ni akɛ mlijaa nyɔŋma kroko aha, ni weku fɛɛ weku baajie enɛ ato ni amɛkɛkwɛ amɛhe kɛ́ aafee kpeei krɔŋkrɔŋi lɛ daa afi. (5 Mose 14:22-27) Afii kpawo fɛɛ afii kpawo ji hejɔɔmɔ afi, shi yɛ emli afi ni ji etɛ kɛ nɔ ni ji ekpaa lɛ naagbee lɛ, akɛ mlijaa nyɔŋma nɛɛ shwieɔ agbói lɛ anaa ahaa ohiafoi kɛ Levibii lɛ. Mɛni hewɔ akɛ Levibii lɛ fata he lɛ? Ejaakɛ ‘amɛbɛ gbɛfaŋnɔ loo gboshinii ko’ yɛ Israel.—5 Mose 14:28, 29.

6. Eyɛ mli akɛ ahaaa Levi akutso lɛ shikpɔŋ yɛ Israel moŋ, shi nɛgbɛ amɛhi?

6 Ekolɛ obaabi akɛ, ‘Kɛ́ ahaaa Levibii lɛ shikpɔŋ lɛ eko lɛ, nɛgbɛ amɛhi mɔ?’ Nyɔŋmɔ ha amɛ he ko amɛhi. Eha amɛ maji 48 kɛ amɛhewɔ shikpɔji. Maji nɛɛ ateŋ ekpaa ji abobaa maji. (4 Mose 35:6-8) No hewɔ lɛ, yɛ bei amli ni Levibii lɛ sɔmɔɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ we lɛ, amɛyɛ he ko ni amɛhiɔ. Yehowa kwɛ mɛi ni kɛ amɛhe ha yɛ esɔɔmɔ mli lɛ jogbaŋŋ. Levibii lɛ ná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa yɛ hewalɛ ní ekɛaakwɛ amɛ, ni akɛ eesumɔ hu ni efee nakai, ni amɛkɛ nakai feemɔ ha ana faŋŋ akɛ lɛ ji amɛgbɛfaŋnɔ.

7. Mɛni esa akɛ Levibii lɛ afee koni Yehowa afee amɛgbɛfaŋnɔ?

7 Kɛ́ Israelnyo ko haaa mlijaa nyɔŋma lɛ, Mla lɛ etsɔɔɔ nɔ ni esa akɛ afee lɛ. Kɛ́ maŋbii lɛ haaa mlijaa nyɔŋma lɛ, esaa osɔfoi lɛ kɛ Levibii lɛ ahe waa. Ebalɛ nakai yɛ Nehemia beaŋ. Enɛ hewɔ lɛ, Levibii lɛ shi amɛsɔɔmɔ lɛ ni amɛbɔi ŋmɔ humɔ. (Nyɛkanea Nehemia 13:10.) Enɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ kɛ́ wekukpaa kpakpa yɛ maŋ lɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ, amɛkwɛɔ Levi akutso lɛ jogbaŋŋ. Kɛfata he lɛ, esa akɛ osɔfoi lɛ kɛ Levibii lɛ aná hemɔkɛyeli yɛ Yehowa mli, ní amɛkɛ amɛhe afɔ̃ gbɛi anɔ ni etsɔɔ ekwɛɔ amɛ lɛ nɔ.

Aŋkroaŋkroi Kɛ Yehowa Fee Amɛgbɛfaŋnɔ

8. Mɛni hao Levinyo ni atsɛɔ lɛ Asaf lɛ?

8 Yehowa ji Levi akutso lɛ gbɛfaŋnɔ. Shi esa kadimɔ waa akɛ, aŋkroaŋkroi ni ji Levibii lɛ kɛ wiemɔ ni ji “Yehowa ji migbɛfaŋnɔ” lɛ tsu nii kɛtsɔɔ akɛ amɛtu amɛhe amɛha Nyɔŋmɔ ni amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ enɔ. (Yaafo 3:24) Levibii ni fee nakai lɛ ateŋ mɔ kome ji lalafolɔ, ni eláa hu. Wɔkɛ gbɛ́i ni ji Asaf baatsɛ́ lɛ, eyɛ mli akɛ ekolɛ ejɛ Asaf ni ji Levinyo ni kwɛ lalɔi lɛ anɔ yɛ Maŋtsɛ David beaŋ lɛ weku lɛ mli. (1 Kron. 6:31-43) Lala 73 lɛ tsɔɔ akɛ Asaf (loo eseshibii lɛ ateŋ mɔ ko) hao. Eye mɛi fɔji ni yɔɔ ogbɔjɔ shihilɛ mli lɛ ahe awuŋa, ni ekɛɛ po akɛ: “Lɛɛlɛŋ, yakatswaa po mitsumɔ mitsui mli ni mifɔ́ midɛ yɛ bemyeli mli.” Etamɔ nɔ ni esusuuu esɔɔmɔ hegbɛ lɛ he kɛyaaa shɔŋŋ; ehiɛ kpa nɔ akɛ Yehowa ji egbɛfaŋnɔ. Ehao aahu ‘kɛyashi beyinɔ ní etee Mawu hekrɔŋkrɔŋ lɛ.’—Lala 73:2, 3, 12, 13, 17.

9, 10. Mɛni hewɔ Asaf nyɛ ekɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ ji ‘egbɛfaŋnɔ kɛmiiya naanɔ’ lɛ?

9 Beni Asaf tee sɔlemɔwe lɛ, ena bɔ ni Nyɔŋmɔ susuɔ shihilɛ lɛ he ehaa. Ekolɛ bo hu oyaje shihilɛ ko ni tamɔ nɛkɛ mli pɛŋ. Ekolɛ eshɛ he ko ní ohiɛ je hegbɛ krɛdɛɛ ni oná akɛ osɔmɔ Yehowa lɛ nɔ aahu akɛ okɛ ojwɛŋmɔ ma heloonaa nibii ni kulɛ obaanyɛ oná lɛ anɔ. Shi kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ kɛ Kristofoi akpeeiyaa nɔ lɛ, obaná Yehowa susumɔ. Asaf yoo nɔ ni baaba mɛi fɔji lɛ anɔ yɛ naagbee mli. Esusu nibii kpakpai ni Yehowa efee eha lɛ lɛ ahe, ni eyɔse akɛ Yehowa baamɔ eninejurɔ mli, ni ebaatsɔɔ lɛ gbɛ. Enɛ ha Asaf nyɛ ekɛɛ Yehowa akɛ: “Kɛ́ miná bo lɛ, mitaooo nɔ ko yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.” (Lala 73:23, 25) Kɛkɛ ni etsɛ́ Nyɔŋmɔ akɛ egbɛfaŋnɔ. (Nyɛkanea Lala 73:26.) Lalatsɛ lɛ ‘heloo kɛ etsui baanyɛ atã,’ shi Nyɔŋmɔ baatsɔ ‘egbɛfaŋnɔ kɛya naanɔ.’ Lalatsɛ lɛ ná nɔmimaa akɛ Yehowa baakai lɛ akɛ enaanyo. Nyɔŋmɔ hiɛ kpaŋ anɔkwayeli mli ni ejɛɔ esɔmɔɔ lɛ lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ. (Jaj. 7:1) Kwɛ bɔ ni enɛ baaha Asaf tsui anyɔ emli aha! Elá ekɛɛ: “Mi lɛ, Nyɔŋmɔ ŋɔɔ hilɛ hi ha mi; mikɛ Nuŋtsɔ Yehowa efee mibobaahe.”—Lala 73:28.

10 Jeee heloonaa nibii ni Asaf nine shɛɔ nɔ akɛ Levinyo lɛ hewɔ ekɛ Yehowa fee egbɛfaŋnɔ lɛ. No mli lɛ eewie esɔɔmɔ lɛ kɛ naanyobɔɔ kpakpa ni kã ekɛ Yehowa, Ŋwɛi Flooflonyo lɛ teŋ lɛ he titri. (Yak. 2:21-23) Esa akɛ lalatsɛ lɛ aya nɔ aná hemɔkɛyeli ní ekɛ ehe afɔ̃ Yehowa nɔ bɔni afee ni nakai naanyobɔɔ lɛ akafite. Esa akɛ Asaf ahé aye akɛ kɛ́ etee nɔ ehi shi yɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai anaa lɛ, naagbee mli lɛ ebaaná jɔɔmɔi babaoo. Bo hu obaanyɛ oná hekɛnɔfɔɔ ni tamɔ nakai yɛ Ofe lɛ mli.

11. Mɛɛ sane Yeremia bi, ni mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ aha hetoo?

11 Levinyo kroko ni kɛ Yehowa fee egbɛfaŋnɔ ji gbalɔ Yeremia. Nyɛhaa wɔsusua nɔ ni etsɔɔ beni ekɛ wiemɔ nɛɛ tsu nii lɛ he wɔkwɛa. Yeremia hi Anatot ni ji Levibii amaŋ ko ni bɛŋkɛ Yerusalem lɛ mli. (Yer. 1:1) Be ko lɛ, Yeremia hao ni ebi akɛ: Mɛɛ hewɔ ni mɛi fɔji agbɛ jaa haa amɛ, ni mɛi kpakpai moŋ naa nɔ lɛ? (Yer. 12:1) Beni ena nɔ ni yaa nɔ yɛ Yerusalem kɛ Yudea lɛ, enu he akɛ eja gbɛ akɛ ekɛ Yehowa “aaatao sane naa” yɛ nɔ ni ena lɛ he. Yeremia le akɛ Yehowa nɔ̃ ja. Nɔ ni Yehowa kɛ mumɔ tsirɛ Yeremia ni egba, kɛ gbɛ nɔ ni Yehowa tsɔ eha nakai gbalɛ wiemɔi lɛ ba mli lɛ ha aná hetoo ni sa jogbaŋŋ kɛha sane ni gbalɔ lɛ bi lɛ. Taakɛ agba afɔ̃ shi lɛ, mɛi ni bo Yehowa gbɛtsɔɔmɔ lɛ toi lɛ ‘asusuma tsɔ hàanɔ̃ ha amɛ,’ shi mɛi fɔji ni hiɛ amɛdɛŋ lɛ booo kɔkɔbɔɔ lɛ toi, ni no ha amɛhiɛ kpãta.—Yer. 21:9.

12, 13. (a) Mɛni ha Yeremia kɛɛ akɛ: “Yehowa ji migbɛfaŋnɔ” lɛ, ni mɛɛ su ená? (b) Mɛni hewɔ ehe bahia ni Israel akutsei lɛ fɛɛ amɛ Yehowa lɛ?

12 No sɛɛ beni Yeremia na emaŋ ni etsɔ amaŋfɔ lɛ, enu he oookɛɛ enyiɛ duŋ mli. Enu he tamɔ nɔ ni Yehowa eha ‘ehi duŋ mli tamɔ mɛi ni egboi jeeŋmɔ’ lɛ. (Yaafo 1:1, 16; 3:6) Yeremia kɛɛ maŋ ni etse ehe kɛjɛ Yehowa he lɛ akɛ amɛkpale kɛba amɛŋwɛi Tsɛ lɛ ŋɔɔ, shi no mli lɛ amɛnɔfɔŋfeemɔ lɛ ekwɔ tso aahu akɛ ehe bahia ni Nyɔŋmɔ aha akpãta Yerusalem kɛ Yuda hiɛ. Enɛ dɔ Yeremia waa, eyɛ mli akɛ jeee lɛ efee. Beni gbalɔ lɛ yeɔ awerɛho yɛ be nɛɛ mli lɛ, ekai akɛ Nyɔŋmɔ musuŋ tsɔɔ lɛ. Yeremia kɛɛ akɛ: “Wɔpleneeko.” Hɛɛ, Yehowa musuŋtsɔlɛi lɛ tsɔɔ ehee daa leebi! Nakai beaŋ ni Yeremia wie akɛ: “Yehowa ji migbɛfaŋnɔ” lɛ. Etee nɔ esɔmɔ akɛ Yehowa gbalɔ, ni ebu enɛ akɛ eji hegbɛ kpele.—Nyɛkanea Yeremia Yaafo 3:22-24.

13 Israel maŋ lɛ baakã shi amaŋfɔ afii 70 sɔŋŋ. (Yer. 25:11) Shi kɛɛmɔ ni Yeremia kɛɛ akɛ “Yehowa ji migbɛfaŋnɔ” lɛ tsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ baana amɛ mɔbɔ, ni no ha ‘ekɛ ehiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ,’ ni tsɔɔ akɛ emɛ lɛ. Gboshinii ni akɛha Israel akutsei lɛ fɛɛ eŋmɛɛ amɛ, ni no hewɔ lɛ ehe bahia ni amɛná su ni gbalɔ Yeremia ná lɛ eko, ni ji akɛ amɛmɛ Yehowa. Yehowa pɛ ji mɔ ni baanyɛ aye abua amɛ. Afii 70 sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ ha ewebii lɛ ku amɛ sɛɛ kɛba amɛmaŋ, ni amɛná hegbɛ kɛsɔmɔ lɛ yɛ jɛmɛ.—2 Kron. 36:20-23.

Mɛi Krokomɛi Nyɛ Amɛha Yehowa Tsɔ Amɛgbɛfaŋnɔ

14, 15. Yɛ Levibii lɛ asɛɛ lɛ, namɔ hu kɛ Yehowa fee egbɛfaŋnɔ, ni mɛni hewɔ?

14 Asaf kɛ Yeremia fɛɛ jɛ Levi akutso lɛ mli, shi ani Levibii lɛ pɛ ná hegbɛ kɛsɔmɔ Yehowa? Dabi! Beni David ji oblanyo ní ebɔiko Israel nɔ yeli akɛ maŋtsɛ lɛ, etsɛ́ Nyɔŋmɔ akɛ: “Migbɛfaŋnɔ yɛ hiɛkalɔi ashikpɔŋ lɛ nɔ.” (Nyɛkanea Lala 142:2, 6.) Beni David fo lala nɛɛ, ebɛ maŋtsɛwe lɛ, ni asaŋ ebɛ shĩa hu. No mli lɛ eyɛ tɛkplo mli eetee ehe kɛmiijɛ ehenyɛlɔi lɛ ahe. Kɛ́ hooo kwraa lɛ, David yaba abo shii enyɔ yɛ tɛkploi amli—ekome yɛ he ko ni bɛŋkɛ Adulam, ni ekroko lɛ yɛ En-gedi ŋa lɛ nɔ. Eeenyɛ efee akɛ efo Lala 142 lɛ yɛ tɛkploi nɛɛ ateŋ ekome mli.

15 Kɛ́ nakai ni lɛ, belɛ Maŋtsɛ Saul ji mɔ ni gbɔbiɔ David koni egbe lɛ lɛ. David jo foi kɛtee tɛkplo ko mli, ni jɛmɛ yaa wa. (1 Sam. 22:1, 4) Beni David yɔɔ he banee nɛɛ, ekolɛ enu he oookɛɛ naanyo ko bɛ emasɛi ni baabu ehe. (Lala 142:5) Nakai beaŋ ebo etsɛ́ Nyɔŋmɔ koni eye ebua lɛ.

16, 17. (a) Mɛɛ yiŋtoi ahewɔ David nu he akɛ ebɛ yelikɛbualɔ lɛ? (b) Namɔ David nyɛ ekɛ ehiɛ fɔ̃ enɔ kɛha yelikɛbuamɔ?

16 Dani David baafo Lala 142 lɛ, ekolɛ no mli lɛ enu nɔ ni ba Osɔfonukpa Ahimelek nɔ lɛ he. Ahimelek ye ebua David, shi no mli lɛ eleee po akɛ David miijo Saul naa foi. Maŋtsɛ Saul ni miiye awuŋa lɛ ha agbe Ahimelek kɛ ewe lɛ. (1 Sam. 22:11, 18, 19) David nu he akɛ lɛ efee ni agbe amɛ. Efee tamɔ nɔ ni lɛ egbe osɔfo ni ye ebua lɛ lɛ. Kɛ́ bo ji David lɛ, ani nakai obaanu he? Nɔ ni ha David haomɔ lɛ mli wo wu ji akɛ enáaa mumɔhe ejaakɛ Saul miiya nɔ eetiu lɛ.

17 No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, gbalɔ Samuel ní fɔ David mu akɛ lɛ ebaaye maŋtsɛ wɔsɛɛ lɛ gbo. (1 Sam. 25:1) Enɛ hu shi nɔ, ni David nu he akɛ ebɛ yelikɛbualɔ lɛ. Ni kɛlɛ, David le akɛ Yehowa baaye abua lɛ. David naaa hegbɛ akɛ etsu nitsumɔ ni akɛwo Levibii lɛ adɛŋ lɛ eko, shi no mli lɛ afɔ lɛ mu momo akɛ etsu nitsumɔ kroko, no ji akɛ ebaaye Nyɔŋmɔ webii lɛ anɔ maŋtsɛ. (1 Sam. 16:1, 13) No hewɔ lɛ, David tee nɔ efɔse etsuiŋ eshwie Yehowa hiɛ, ni etee nɔ ekɛ ehiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ koni etsɔɔ lɛ gbɛ. Bo hu obaanyɛ okɛ Yehowa afee ogbɛfaŋnɔ kɛ obobaahe, ni esa akɛ ofee nakai be mli ni okɛ onyɛmɔ fɛɛ tsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ.

18. Te mɛi ni wɔsusu amɛhe yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ fee tɛŋŋ amɛha ana akɛ Yehowa ji amɛgbɛfaŋnɔ?

18 Mɛi ni wɔsusu amɛhe nɛɛ fɛɛ kɛ Yehowa fee amɛgbɛfaŋnɔ, ni tsɔɔ akɛ Yehowa kɛ sɔɔmɔ nitsumɔ wo amɛdɛŋ. Amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ akɛ ebaakwɛ amɛ be mli ni amɛsɔmɔɔ lɛ lɛ. Levibii lɛ kɛ mɛi ni jɛ Israel akutsei krokomɛi lɛ amli, tamɔ David, fɛɛ nyɛ amɛha Nyɔŋmɔ tsɔ amɛgbɛfaŋnɔ. Te bo hu ooofee tɛŋŋ oha Yehowa atsɔ ogbɛfaŋnɔ? Wɔbaasusu enɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 4 Kɛ ootao ole bɔ ni fee ni osɔfoi lɛ ná amɛhiamɔ nii lɛ ahe saji babaoo lɛ, kwɛmɔ Insight on the Scriptures, Kpo 2, baafa 684 lɛ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ Levibii lɛ agbɛfaŋnɔ?

• Mɛni Asaf, Yeremia, kɛ David fee kɛtsɔɔ akɛ Yehowa ji amɛgbɛfaŋnɔ?

• Kɛ́ Nyɔŋmɔ baatsɔ ogbɛfaŋnɔ lɛ, mɛɛ su esa akɛ oná?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 8]

Ahaaa Levibii lɛ shikpɔŋ akɛ gboshinii. Yɛ no najiaŋ lɛ, Yehowa ji amɛgbɛfaŋnɔ ejaakɛ amɛná hegbɛ kpele akɛ amɛsɔmɔ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ji osɔfoi lɛ kɛ Levibii lɛ agbɛfaŋnɔ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Mɛni ye ebua Asaf ni etee nɔ ekɛ Yehowa fee egbɛfaŋnɔ?