Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Okɛ Yehowa Miifee Ogbɛfaŋnɔ?

Ani Okɛ Yehowa Miifee Ogbɛfaŋnɔ?

Ani Okɛ Yehowa Miifee Ogbɛfaŋnɔ?

“Nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu, ni akɛ nii nɛɛ fɛɛ aaafata he aha nyɛ.”—MAT. 6:33.

1, 2. (a) Namɛi “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” ní atsĩ tã yɛ Galatabii 6:16 lɛ damɔ shi kɛha? (b) Namɛi “Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ” ni atsĩ tã yɛ Mateo 19:28 lɛ damɔ shi kɛha?

KƐ́ OOKANE Biblia lɛ ni ona gbɛ́i ni ji Israel lɛ, mɛni baa ojwɛŋmɔ mli? Ani Isak bi Yakob ní atsɛ́ lɛ Israel yɛ sɛɛ mli lɛ ji mɔ ni baa ojwɛŋmɔ mli? Aloo eseshibii lɛ, ni ji blema Israel maŋ lɛ ji nɔ ni baa ojwɛŋmɔ mli? Ni kɛ́ ona gbɛ́i ni ji mumɔŋ Israel lɛ hu? Kɛ́ akɛ gbɛ́i ni ji Israel lɛ tsu nii yɛ mfonirifeemɔŋ lɛ, bei pii lɛ edamɔɔ shi kɛhaa “Nyɔŋmɔ Israel lɛ,” ni ji mɛi 144,000 ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ efɔ amɛ mu koni amɛye maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi yɛ ŋwɛi lɛ. (Gal. 6:16; Kpoj. 7:4; 21:12) Shi susumɔ gbɛ krɛdɛɛ nɔ ni akɛ wiemɔ ni ji Israel akutsei 12 lɛ tsu nii yɛ Mateo 19:28 lɛ he okwɛ.

2 Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛ mɛi ni nyɛnyiɛ misɛɛ nɛɛ, beni gbɔmɔbi lɛ aaatá enunyam sɛi lɛ nɔ yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, nyɛ hu nyɛaatara sɛii nyɔŋma kɛ enyɔ nɔ, ni nyɛaakojo Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ.” “Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ” ni awie he yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ ji mɛi ni Yesu kaselɔi ni afɔ amɛ mu lɛ baakojo amɛ lɛ, ni amɛbaaná naanɔ wala yɛ Paradeiso yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Amɛbaaná sɔɔmɔ ni mɛi 144,000 lɛ baasɔmɔ akɛ osɔfoi lɛ he sɛɛ.

3, 4. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa anɔkwafoi ni afɔ amɛ mu lɛ feɔ?

3 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ naa amɛsɔmɔɔ lɛ akɛ eji hegbɛ kpele, taakɛ osɔfoi kɛ Levibii ni hi shi yɛ blema lɛ fee lɛ. (4 Mose 18:20) Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kpaaa gbɛ akɛ aha amɛ shikpɔŋ lɛ fã ko akɛ amɛnɔ̃. Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛmiikpa gbɛ akɛ amɛkɛ Yesu Kristo baaye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi yɛ ŋwɛi. Kpojiemɔ 4:10, 11 lɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ amɛtee ŋwɛi lɛ, amɛbaaya nɔ amɛsɔmɔ Yehowa yɛ jɛmɛ.—Ezek. 44:28.

4 Be mli ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, amɛbaa amɛjeŋ bɔ ni haa anaa faŋŋ akɛ Yehowa ji amɛgbɛfaŋnɔ. Sɔɔmɔ ni amɛsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ he hiaa amɛ fe nɔ fɛɛ nɔ. Amɛheɔ Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ amɛyeɔ ni amɛyaa nɔ amɛnyiɛɔ esɛɛ, ni amɛkɛ nakai feemɔ ‘wajeɔ amɛtsɛmɔ kɛ halamɔ lɛ.’ (2 Pet. 1:10) Amɛjɛ shihilɛi srɔtoi amli, ni esoro amɛnyɛmɔi. Ni kɛlɛ, amɛhaaa amɛgbɔjɔmɔi atsĩ amɛnaa koni amɛkatsu babaoo yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli. Nɔ moŋ ni amɛfeɔ ji akɛ, amɛkɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe, ni amɛkɛ amɛnyɛmɔ fɛɛ sɔmɔɔ. Amɛkɛ enɛ feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛhaa mɛi ni hiɛ kã nɔ akɛ amɛbaahi Paradeiso yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ.

5. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi fɛɛ baanyɛ amɛkɛ Yehowa afee amɛgbɛfaŋnɔ, ni mɛni hewɔ ekolɛ wɔnaŋ enɛ feemɔ mlɛo lɛ?

5 Kɛ́ wɔhiɛ kã nɔ akɛ wɔbaaya ŋwɛi jio, wɔhiɛ kã nɔ akɛ wɔbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ jio lɛ, esa akɛ ‘wɔkwa wɔhe ní wɔwó wɔsɛŋmɔtso lɛ ní wɔnyiɛ Kristo sɛɛ.’ (Mat. 16:24) Mɛi akpekpei abɔ ni hiɛ kã nɔ akɛ amɛbaahi Paradeiso yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ miijá Nyɔŋmɔ, ni amɛmiinyiɛ Kristo sɛɛ nakai pɛpɛɛpɛ. Kɛ́ amɛyɛ nyɛmɔ ni amɛkɛaatsu babaoo lɛ, amɛfeee anyagba. Amɛteŋ mɛi babaoo eha amɛshihilɛ efee mlɛo, ni amɛtsɔmɔ gbɛgbalɔi. Mɛi krokomɛi kɛ amɛhe woɔ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ nyɔji komɛi amli daa afi. Ni kɛlɛ, mɛi ni nyɛɛɛ atsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ kɛ amɛnyɛmɔ fɛɛ shiɛɔ. Mɛi nɛɛ tamɔ Nyɔŋmɔjalɔ Maria, ni fɔse mu ni jeɔ ŋma eshwie Yesu nɔ lɛ. Yesu kɛɛ akɛ: ‘Etsu nitsumɔ fɛfɛo eha mi. Nɔ ni enyɛ efee nɛ.’ (Mar. 14:6-8) Akɛni wɔyɛ jeŋ ko ni Satan yeɔ nɔ mli hewɔ lɛ, wɔnaŋ lɛ mlɛo akɛ wɔkɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ baasɔmɔ Yehowa. Ni kɛlɛ, wɔmiaa wɔhiɛ waa, ni wɔkɛ wɔhe fɔ̃ɔ Yehowa nɔ. Ha wɔsusu gbɛi pɔtɛi ejwɛ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔfeɔ nakai lɛ he wɔkwɛ.

Taomɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ Tsutsu

6. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi babaoo haa anaa akɛ amɛgbɛfaŋnɔ yɛ wala be nɛɛ pɛ mli? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkase David lɛ?

6 Yesu tsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ amɛtao Maŋtsɛyeli lɛ kɛ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ tsutsu. Akɛni mɛi ni yɔɔ je nɛŋ lɛ ji “je nɛŋ gbɔmɛi ni náa amɛgbɛfaŋnɔ yɛ wala be nɛɛ mli” hewɔ lɛ, amɛtaoɔ nibii ni amɛsumɔɔ lɛ tsutsu. (Nyɛkanea Lala 17:1, 13-15.) Akɛni amɛteaŋ mɛi babaoo susuuu amɛ-Bɔlɔ lɛ he hewɔ lɛ, amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ fɛɛ maa ogbɔjɔ shihilɛ ni amɛaaná, biiakwɛmɔ, kɛ gboshinii ni amɛaashi yɛ amɛsɛɛ lɛ nɔ. Amɛgbɛfaŋnɔ yɛ wala be nɛɛ pɛ mli. Shi David efeee nakai, etao moŋ akɛ ená “gbɛ́i kpakpa” yɛ Yehowa hiɛ, taakɛ sɛɛ mli lɛ ebi Salomo tsɔɔ akɛ mɛi fɛɛ afee lɛ. (Jaj. 7:1) David fee enii tamɔ Asaf—eyɔse akɛ Yehowa ni ekɛ lɛ aaafee e-Naanyo lɛ hi kwraa fe lɛ diɛŋtsɛ esuɔmɔnaa nii ni ekɛaaye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ shihilɛ mli. Ená miishɛɛ akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, Kristofoi babaoo kɛ amɛshihilɛ miitsɔɔ akɛ Yehowa sɔɔmɔ he miihia amɛ kwraa fe amɛheloonaa nitsumɔ.

7. Mɛɛ jɔɔmɔ nyɛmi nuu ko ná akɛni ekɛ Maŋtsɛyeli lɛ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ hewɔ?

7 Susumɔ Jean-Claude ni yɔɔ Central African Republic lɛ he okwɛ. Eji asafoŋ onukpa, ni eyɛ ŋa kɛ bii etɛ. Nitsumɔ námɔ wa yɛ nakai maŋ lɛ mli, ni mɛi babaoo feɔ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛaanyɛ koni akashwie amɛ. Gbi ko lɛ, Jean-Claude nitsumɔ nɔkwɛlɔ lɛ kɛɛ lɛ akɛ ebɔi nitsumɔ gbɛkɛ—ebaaje shishi gbɛkɛ 6:30, ni ebaatsu nii gbii kpawo yɛ otsi fɛɛ otsi mli. Jean-Claude kɛɛ lɛ akɛ, kɛfata nii ni etsuɔ koni ekɛkwɛ eweku lɛ he lɛ, esa akɛ etsu amɛmumɔŋ hiamɔ nii hu ahe nii. Eha ele hu akɛ sɔ̃ kã enɔ yɛ asafo lɛ mli. Mɛni nitsumɔ nɔkwɛlɔ lɛ kɛɛ lɛ? Ekɛɛ lɛ akɛ: “Kɛ́ ohe eba nii ni oná nitsumɔ lɛ, esa akɛ otswa nibii krokomɛi fɛɛ, ní oŋa, obii, kɛ onaagbai fata he lɛ ofɔ̃ afã. Esa akɛ ogbe ohe fɛɛ kɛtsu onitsumɔ lɛ—esaaa akɛ ohaa nɔ kroko gbalaa ojwɛŋmɔ. Ojamɔ lɛ kɛ onitsumɔ lɛ, kɔ ekome.” Kɛ́ bo ni lɛ, mɛni obaafee? Ojogbaŋŋ, Jean-Claude le akɛ kɛ́ ashwie lɛ po lɛ, Nyɔŋmɔ baakwɛ lɛ. Ebaaya nɔ etsu babaoo yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ lɛ mli, ni Yehowa baaye abua koni eweku lɛ aná amɛhiamɔ nibii. No hewɔ lɛ, etee asafoŋ kpee ni abaafee yɛ otsi lɛ mli lɛ. No sɛɛ lɛ esaa ehe koni eya nitsumɔ eyɛ mli akɛ esusu akɛ abaashwie lɛ. Nɔŋŋ kɛkɛ ni atswa lɛ tɛlifoŋ. Aha ele akɛ ashwie nitsumɔ nɔkwɛlɔ lɛ, shi ashwieee wɔnyɛmi nuu lɛ.

8, 9. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase bɔ ni osɔfoi lɛ kɛ Levibii lɛ kɛ Yehowa fee amɛgbɛfaŋnɔ lɛ?

8 Mɛi komɛi ni kɛ shihilɛ ko kpeɔ ní efeɔ tamɔ nɔ ni amɛnitsumɔ baanyɛ afite lɛ biɔ amɛhe akɛ, ‘Te mafee tɛŋŋ makwɛ miweku lɛ?’ (1 Tim. 5:8) Kɛ́ okɛ shihilɛ ni tamɔ enɛ ekpe pɛŋ jio, okɛ eko ekpeko pɛŋ jio lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ nibii ni eba yɛ bo diɛŋtsɛ oshihilɛ mli lɛ eha oná nɔmimaa akɛ kɛ́ okɛ Nyɔŋmɔ fee ogbɛfaŋnɔ, ni okɛ esɔɔmɔ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ, onine enyɛŋ shi kɔkɔɔkɔ. Beni Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ amɛtao Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ tsutsu lɛ, ewo amɛ shi akɛ: “Akɛ nii nɛɛ fɛɛ”—nɔ ni amɛbaaye, nɔ ni amɛbaanu, kɛ nɔ ni amɛbaaŋɔha amɛhe—“aaafata he aha nyɛ.”—Mat. 6:33.

9 Susumɔ Levibii lɛ ní ahaaa amɛ shikpɔŋ ko akɛ gboshinii lɛ he okwɛ. Akɛni Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ ji otu yɛ amɛshihilɛ mli hewɔ lɛ, amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ Yehowa, mɔ ni kɛɛ amɛ akɛ: ‘Miji nyɛgbɛfaŋnɔ’ lɛ nɔ koni ekwɛ amɛ. (4 Mose 18:20) Eyɛ mli akɛ wɔsɔmɔɔɔ yɛ sɔlemɔwe ko ni akɛ hiŋmɛi naa mli taakɛ osɔfoi lɛ kɛ Levibii lɛ fee lɛ moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔkase amɛ, ni tsɔɔ akɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli akɛ ebaakwɛ wɔ. Akɛni wɔyɛ naagbee gbii lɛ amli vii hewɔ lɛ, ehe miihia waa ni hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli akɛ ebaakwɛ wɔ lɛ mli awa.—Kpoj. 13:17.

Taomɔ Nyɔŋmɔ Jalɛ lɛ Tsutsu

10, 11. Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi komɛi kɛ amɛhiɛ efɔ̃ Yehowa nɔ yɛ amɛnitsumɔ saji amli? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

10 Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ ‘amɛtao Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ tsutsu.’ (Mat. 6:33) Enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔye Yehowa mlai ni kɔɔ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he lɛ anɔ moŋ fe adesai anɔ̃. (Nyɛkanea Yesaia 55:8, 9.) Ekolɛ obaakai akɛ, tsutsu ko lɛ, mɛi komɛi dũɔ tawa loo amɛhɔɔ, amɛteŋ mɛi komɛi hu tsɔseɔ mɛi kɛha tawuu, loo amɛfeɔ tawuu nibii ni amɛhɔɔ. Shi beni amɛbale anɔkwale lɛ, amɛteŋ mɛi pii kpa nitsumɔi nɛɛ, ni amɛbatsɔmɔ mɛi ni sa kɛha baptisimɔ.—Yes. 2:4; 2 Kor. 7:1; Gal. 5:14.

11 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Andrew lɛ he okwɛ. Beni ekɛ eŋa kase Yehowa he nii lɛ, amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaasɔmɔ lɛ. No mli lɛ Andrew sumɔɔ nitsumɔ ni etsuɔ lɛ waa, shi kɛlɛ ekpa nitsumɔ lɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ekɛ nitsumɔhe ko ni wuɔ ta tsuɔ nii, shi etswa efai shi akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ baaye klɛŋklɛŋ gbɛhe. Beni Andrew shi nitsumɔ lɛ, no mli lɛ eyɛ bii enyɔ, ni shika ni eyɔɔ lɛ baanyɛ akwɛ eweku lɛ nyɔji fioo ko pɛ, ni ebɛ nɔ ni ebaanyɛ ekɛná daaŋ ŋmaa. Yɛ adesai ahiɛ lɛ, etamɔ nɔ ni ebɛ ‘gboshinii’ ko. Ekɛ ehiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ, ni ebɔi nitsumɔ taomɔ. Amrɔ nɛɛ, ekɛ eweku lɛ baanyɛ akɛɛ akɛ Yehowa nine efoko kuku. (Yes. 59:1) Akɛni Andrew kɛ eŋa ha amɛshihilɛ fee mlɛo hewɔ lɛ, amɛnyɛ amɛkɛ amɛhe ewo be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli po. Andrew kɛɛ akɛ: “Bei komɛi lɛ, shika he naagbai, tsũ taomɔ, hela, kɛ dalɛ haa wɔfeɔ yeyeeye. Shi Yehowa shiii wɔ efolo. . . . Wɔbaanyɛ wɔkɛ nɔmimaa akɛɛ akɛ Yehowa sɔɔmɔ he yɛ sɛɛnamɔ waa, ni eji shihilɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ kɛha adesai.” *Jaj. 12:13.

12. Mɛɛ su ebiɔ ni oná koni onyɛ okɛ Nyɔŋmɔ taomɔnii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe? Gbaa enɛ he niiashikpamɔ ko ni ole yɛ he ni oyɔɔ lɛ.

12 Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Kɛji nyɛyɛ hemɔkɛyeli ni tamɔ sinapiwu lɛ, nyɛaakɛɛ gɔŋ nɛɛ akɛ: Fãa yɛ biɛ kɛya jɛi! ni eeefã; ni nɔ ko bɛ ni nyɛnyɛŋ nyɛfee.” (Mat. 17:20) Ani okɛ Nyɔŋmɔ taomɔnii baaye klɛŋklɛŋ gbɛhe kɛ́ no baaha ohe afi bo po? Kɛ́ osusu akɛ onyɛŋ nakai ofee lɛ, okɛ asafoŋbii krokomɛi agba sane okwɛ. Amɛniiashikpamɔi lɛ baawaje ohemɔkɛyeli lɛ waa.

Ohiɛ Asɔ Nibii ni Yehowa Kɛha Wɔ Lɛ

13. Kɛ́ wɔkɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ sɔmɔ Yehowa lɛ, mɛni ebaafee eha wɔ yɛ wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa lɛ he?

13 Kɛ́ ohiɛ sɔɔ hegbɛ ni oná kɛmiisɔmɔ Yehowa lɛ waa lɛ, obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ ebaaha bo mumɔŋ kɛ heloonaa nibii ni he hiaa bo lɛ, taakɛ efee eha Levibii lɛ. Susumɔ David he okwɛ. Eyɛ mli akɛ eyaje tɛkplo mli moŋ, shi ená hekɛnɔfɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ baakwɛ lɛ. Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ́ etamɔ nɔ ni tsɔmɔhe ko kwraa bɛ po. Kaimɔ akɛ beni Asaf ba “Mawu hekrɔŋkrɔŋ lɛ,” enu sane ni gbaa enaa lɛ shishi jogbaŋŋ. (Lala 73:17) Esa akɛ wɔ hu wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ koni eye ebua wɔ ni wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa lɛ akafite. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni wɔshihilɛ ji lɛ, wɔkɛ no tsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ hegbɛ ni wɔná kɛsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ. Enɛ baatsɔɔ faŋŋ akɛ Yehowa ji wɔgbɛfaŋnɔ.

14, 15. Te esa akɛ wɔfee wɔnii wɔha tɛŋŋ kɛ́ atsake ŋmalɛi komɛi ashishinumɔ, ni mɛni hewɔ?

14 Kɛ́ Yehowa, mɔ ni haa wɔnuɔ anɔkwale lɛ shishi lɛ ha “Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ” ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ eko fee faŋŋ lɛ, te ofeɔ onii yɛ he ohaa tɛŋŋ? (1 Kor. 2:10-13) Bɔfo Petro fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋ beni Yesu kɛɛ E-toibolɔi lɛ akɛ: “Kɛji nyɛyeee gbɔmɔbi lɛ heloo ni nyɛnuuu elá lɛ, nyɛbɛ wala yɛ nyɛmli” lɛ. Kaselɔi lɛ babaoo susu akɛ Yesu miiwie eheloo kɛ elá diɛŋtsɛ he, ni no hewɔ lɛ amɛkɛɛ akɛ: “Wiemɔ ni wa nɛ; namɔ aaanyɛ toi abo?” ‘Amɛku amɛsɛɛ’ ni amɛkɛ Yesu enyiɛɛɛ dɔŋŋ. Shi Petro kɛɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, namɔ ŋɔɔ wɔɔtee? Bo oyɔɔ naanɔ wala wiemɔi lɛ.”—Yoh. 6:53, 60, 66, 68.

15 Petro nuuu nɔ ni Yesu wie kɛkɔ E-heloo lɛ ni aaaye, kɛ E-lá lɛ ni aaanu lɛ shishi jogbaŋŋ. Shi Petro kɛ ehe fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ koni eha enu anɔkwale lɛ shishi. Kɛ́ atsake Biblia mli anɔkwale ko shishinumɔ lɛ, ani obɔɔ mɔdɛŋ akɛ onu Ŋmalɛ naa yiŋtoi ahewɔ ni afee tsakemɔ lɛ shishi? (Abɛi 4:18) Beroiabii ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ‘jie amɛyitsoŋ amɛmɔ wiemɔ lɛ mli, ni daa amɛkpaa Ŋmalɛi lɛ amli amɛkwɛɔ.’ (Bɔf. 17:11) Kɛ́ bo hu ofee nakai lɛ, ohiɛ baasɔ hegbɛ ni oná akɛ oosɔmɔ Yehowa, ni ákɛ lɛ ji ogbɛfaŋnɔ lɛ waa fe tsutsu lɛ.

Botemɔ Gbalashihilɛ Mli yɛ Nuŋtsɔ lɛ Mli

16. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ afee wɔgbɛfaŋnɔ yɛ famɔ ni yɔɔ 1 Korintobii 7:39 lɛ naa?

16 Kɛ́ Kristofoi bo Biblia mli gbɛtsɔɔmɔ akɛ amɛbote gbalashihilɛ mli “yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli” lɛ toi lɛ, no ji gbɛ kroko ni amɛkɛtsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoi lɛ yɛ amɛjwɛŋmɔŋ. (1 Kor. 7:39) Amɛteŋ mɛi pii ekpɛ amɛyiŋ akɛ, amɛbaahi shi oshija moŋ fe nɔ ni amɛaaku amɛhiɛ amɛshwie Nyɔŋmɔ ŋaawoo nɛɛ nɔ. Nyɔŋmɔ kwɛɔ mɛi nɛɛ anɔ jogbaŋŋ. Beni David he fee shoo ní efee tamɔ nɔ ni ebɛ yelikɛbualɔ ko lɛ, mɛni efee? Ekɛɛ akɛ: “Mifɔseɔ mikɔmɔyeli mishwieɔ [Nyɔŋmɔ] hiɛ, mijajeɔ mihaomɔ lɛ yɛ ehiɛ. Beni mimumɔ tɔ biti yɛ mimli lɛ.” (Lala 142:2-4) Ekolɛ gbalɔ Yeremia ní kɛ anɔkwayeli sɔmɔ Nyɔŋmɔ afii babaoo akɛ oshijafo lɛ hu nu he nakai nɔŋŋ. Ofainɛ kasemɔ God’s Word for Us Through Jeremiah wolo lɛ yitso 8 lɛ ni wieɔ enɔkwɛmɔnɔ lɛ he lɛ.

17. Mɛni nyɛmi yoo ko feɔ kɛ́ ehe fee shoo bei komɛi?

17 Nyɛmi yoo ko ni yɔɔ United States lɛ kɛɛ akɛ: “Mikpɛko miyiŋ kɔkɔɔkɔ akɛ mahi shi oshijafo. Kɛ́ miná mɔ ko ni sa lɛ, mikɛ lɛ baabote gbalashihilɛ mli. Mimami jeee Odasefonyo, ni ebɔ mɔdɛŋ akɛ ekɔne miyiŋ koni mikɛ mɔ fɛɛ mɔ ni baajie ehiɛ kpo lɛ ahi shi. Mibi lɛ kɛji ebaasumɔ ni mashwa lɛ kɛ́ miyanaaa gbãla kpakpa. Beni be shwie mli lɛ, ena akɛ miyɛ nitsumɔ kpakpa, miinyɛ miikwɛ mihe jogbaŋŋ, ni miyɛ miishɛɛ. Enɛ ha ekpa minaa gbamɔ.” Bei komɛi lɛ nyɛmi yoo nɛɛ he feɔ shoo. Shi ekɛɛ akɛ, “Kɛ́ minu he nakai lɛ, mikɛ mihiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ kwraa. Ekwaaa mi kɔkɔɔkɔ.” Mɛni eye ebua lɛ ni ekɛ ehe efɔ̃ Yehowa nɔ? Ekɛɛ akɛ: “Sɔlemɔ yeɔ ebuaa mi ni miyɔseɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ diɛŋtsɛ, ni ákɛ mɔ ko yɛ mimasɛi. Jeŋ muu fɛɛ Ofe lɛ boɔ mi toi, belɛ mɛni hewɔ esaaa akɛ minuɔ he akɛ mihe yɛ sɛɛnamɔ, ní mimii shɛɔ mihe?” Akɛni ele jogbaŋŋ akɛ “nɔhamɔ mli yɛ jɔɔmɔ fe hemɔ” hewɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ mikɛ mihe ashã afɔle kɛye mabua mɛi krokomɛi, ni mikpaaa nɔ ko gbɛ kɛjɛɛɛ amɛdɛŋ. Be fɛɛ be ni mashwie miyiŋ akɛ, ‘Mɛni manyɛ mafee kɛye mabua mɔ nɛ?’ lɛ, ehaa mitsui nyɔɔ mimli pam.” (Bɔf. 20:35) Hɛɛ, ekɛ Yehowa efee egbɛfaŋnɔ, ni eyɛ miishɛɛ waa akɛ eesɔmɔ Yehowa.

18. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baanyɛ ekɛ bo afee egbɛfaŋnɔ?

18 Ekɔɔɔ he eko shihilɛ mli ni oyɔɔ lɛ, obaanyɛ okɛ Nyɔŋmɔ afee ogbɛfaŋnɔ. Kɛ́ ofee nakai lɛ, abaabu bo ashi Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ miishɛɛ lɛ anɔ. (2 Kor. 6:16, 17) No baaha otsɔ Yehowa gbɛfaŋnɔ, taakɛ ebalɛ yɛ mɛi komɛi ni hi shi yɛ blema lɛ agbɛfaŋ lɛ. (Nyɛkanea 5 Mose 32:9, 10.) Taakɛ Nyɔŋmɔ kɛ Israelbii lɛ fee egbɛfaŋnɔ yɛ maji lɛ fɛɛ ateŋ lɛ, ebaanyɛ ekɛbo afee enɔ̃, ni ebaajɛ suɔmɔ babaoo mli ekwɛ bo.—Lala 17:8.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 11 Kwɛmɔ November 2009 Awake! lɛ, baafa 12-14 lɛ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

Te ooofee tɛŋŋ okɛ Yehowa afee ogbɛfaŋnɔ

• kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ ni oootao tsutsu lɛ nɔ?

• kɛtsɔ ohiɛ ni aaasɔ mumɔŋ niyenii lɛ nɔ?

• kɛtsɔ Nyɔŋmɔ famɔ akɛ abote gbalashihilɛ mli yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ nɔ ni oooye lɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 13]

Kɛ́ wɔkɛ Yehowa sɔɔmɔ fee otu yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, Yehowa batsɔɔ wɔgbɛfaŋnɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Yeremia nɔkwɛmɔnɔ lɛ woɔ mɔ hewalɛ