Jó hatással van rád a kikapcsolódás?

„Állandóan bizonyosodjatok meg arról, hogy mi elfogadható az Úr előtt” (EF 5:10)

1–2. a) Hogyan utal a Biblia arra, hogy Jehova azt szeretné, hogy élvezzük az életet? b) Mire ösztönöz az, ha a kikapcsolódást Isten ajándékának tekintjük?

A BIBLIÁBAN több helyen is találunk arra vonatkozó utalást, hogy Jehova nemcsak azt szeretné, hogy éljünk, hanem azt is, hogy élvezzük az életet. Például a Zsoltárok 104:14, 15-ben az áll, hogy Jehova „eledelt [hoz] elő a földből, és bort, mely megvidámítja a halandó ember szívét, hogy arcát fénylővé tegye olajjal, és kenyeret, mely élteti a halandónak szívét”. Igen, Jehovának köszönhetjük, hogy a termőföldek gabonát, olajat és bort adnak nekünk. Bár a bor nem feltétlenül szükséges az élet fenntartásához, megvidámítja a szívet, vagyis fokozza az örömünket (Préd 9:7; 10:19). Igen, Jehova azt szeretné, ha boldogok lennénk, és ha a szívünk megtelne „derűvel” (Csel 14:16, 17).

² Ezért nem kell lelkiismeret-furdalást éreznünk, ha alkalmanként időt szánunk arra, hogy gondosan megfigyeljük az ég madarait és a mező liliomait, vagy arra, hogy kedvünket leljük más olyan tevékenységekben, amelyek felfrissítenek minket, vagy gazdagabbá teszik az életünket (Máté 6:26, 28; Zsolt 8:3, 4). A tartalmas élet „Isten ajándéka” (Préd 3:12, 13). Ha a szabadidőt is tőle kapott ajándéknak tekintjük, akkor igyekszünk úgy felhasználni azt, hogy örömet szerezzünk az Ajándékozónak. *

Változatosság bizonyos határokon belül

3. Miért ésszerű elfogadni, hogy sokféleképpen lehet kikapcsolódni?

³ Azok, akiknek kiegyensúlyozott nézetük van a szórakozásról, elfogadják, hogy sokféleképpen lehet kikapcsolódni, de figyelembe kell venni bizonyos határokat. Miért? Nos, a szórakozást hasonlíthatnánk az ételhez. A világ minden részén más és más számít népszerű ételnek. Való igaz, hogy amit az egyik helyen szívesen fogyasztanak, azt máshol gusztustalannak tartják. Hasonló módon az a kikapcsolódási forma, amelyet a világ egyik részén élő keresztények kellemesnek tartanak, talán nem vonzó a máshol élő keresztényeknek. Még a világ azonos részén élő keresztények között is előfordulhat, hogy egy bizonyos kikapcsolódási forma (például beülni egy kényelmes fotelbe egy jó könyvvel) az egyiknek pihentető, míg a másiknak unalmas. Vagy amit az egyik felüdítőnek talál (például városnézés biciklivel), azt a másik fárasztónak tartja. Mégis elfogadjuk, hogy a személyes ízlésünktől függően sokféleképpen dönthetünk, például arról, hogy milyen ételt eszünk, vagy hogy milyen kikapcsolódást választunk (Róma 14:2–4).

4. Miért kell határokat szabnunk azt illetően, hogy milyen kikapcsolódást választunk? Szemléltesd!

⁴ De azzal is tisztában vagyunk, hogy a sokféleség nem jogosít fel arra, hogy mindent megengedjünk magunknak. Szemléltetésképpen nézzük ismét az étkezést. Noha szívesen táplálkozunk változatosan, még sem ennénk szándékosan romlott ételt. Ha mégis megennénk, az ellentmondana a józan észnek, és az egészségünket is veszélyeztetné. Ehhez hasonlóan  az egészséges szórakozásnak sokféle formájára nyitottak lehetünk, de nem veszünk részt olyan szabadidős tevékenységekben, amelyek az életünket veszélyeztetik, erőszakosak vagy erkölcsileg romlottak. Ha ilyen tevékenységekben vennénk részt, az ellentétben lenne a bibliai alapelvekkel, és veszélyeztetné a fizikai és a szellemi egészségünket. Azért, hogy biztosan ésszerű határokon belül maradjunk, jól tesszük, ha előre átgondoljuk, hogy egy vonzónak tűnő kikapcsolódás a javunkra válik-e, vagy sem (Ef 5:10). Hogyan tehetjük ezt meg?

5. Hogyan állapíthatjuk meg, hogy egy kikapcsolódási forma megfelel-e Isten irányadó mértékeinek?

⁵ Ahhoz, hogy a kikapcsolódás a javunkra váljon, és Jehova szemében is elfogadható legyen, meg kell felelnie a Szavában feljegyzett egyértelmű irányadó mértékeknek (Zsolt 86:11). Egy egyszerű ellenőrzőlista segítségével megállapíthatod, hogy egy szórakozási forma megfelelő-e. Ez a lista három kérdésből áll: milyen, mennyi és kivel. Lássuk egyenként, hogy mit is jelentenek ezek.

Milyen ez a kikapcsolódási forma?

6. Milyen szórakozási formákat utasítsunk el, és miért?

⁶ Mielőtt részt vennénk egy szórakozási formában, első kérdésként ezt tegyük fel magunknak: „Milyen jellegű az a szabadidős tevékenység, amelyik számomra vonzó?” Miközben megpróbálsz válaszolni erre a kérdésre, ne feledd, hogy alapvetően kétféle szórakozásról beszélhetünk. Az egyik az, amelyiket egyértelműen elutasítjuk, a másik pedig az, amelyik talán elfogadható. Mi tartozhat az első csoportba? Ebben a gonosz világban sok szórakozási formára jellemző, hogy homlokegyenest ellentétben áll a bibliai alapelvekkel, vagy sérti Isten törvényeit (1Ján 5:19). Ezeket az igaz keresztények határozottan elutasítják, mivel magukban foglalják a szadizmust, démonizmust, homoszexualitást, pornográfiát, erőszakot, illetve kedvező színben tűntetnek fel más lealjasodott, erkölcstelen tetteket (1Kor 6:9, 10; olvassátok fel: Jelenések 21:8). Azzal, hogy elutasítjuk ezeket a szórakozási formákat – függetlenül attól, hogy hol vagyunk –, bebizonyítjuk Jehovának, hogy irtózunk a gonosztól (Róma 12:9; 1Ján 1:5, 6).

7–8. Hogyan állapíthatjuk meg egy szórakozási formáról, hogy elfogadható-e? Szemléltesd!

⁷ A szabadidős tevékenységek másik csoportjába azok a szórakozási formák tartoznak, amelyeket Isten Szava nem ítél el egyértelműen. Mielőtt egy ilyenfajta szórakozást választanánk, a bibliai alapelvek segítségével gondosan meg kell vizsgálnunk azt, hogy Jehova nézőpontjából építő-e (Péld 4:10, 11). Ezt követően nekünk kell döntenünk, mégpedig úgy, hogy tiszta maradjon a lelkiismeretünk (Gal 6:5; 1Tim 1:19). Hogyan tudjuk ezt megtenni? Gondolj erre: mielőtt megkóstolnánk egy ismeretlen ételt, először tájékozódunk, hogy milyen alapanyagokból készült. Hasonlóképpen mielőtt választanánk egy kikapcsolódási formát, ki kell derítenünk, hogy mik a főbb jellemzői (Ef 5:17).

⁸ Például lehet, hogy szereted a sportot. Ez érthető, hiszen a sport szórakoztató és izgalmas lehet. De mi a helyzet, ha azért vonz egy sportág, mert agresszív versenyszellem, túlzott kockázatvállalás, gyakori sérülések, féktelen ünneplés, heves nacionalista érzések, vagy más hasonló „alapanyagok” vannak benne? Miután megvizsgáltad, hogy mi jellemző egy ilyen szórakozási formára, valószínűleg arra a következtetésre jutsz, hogy ez nagyon távol áll Jehova gondolkodásmódjától, és a béke és a szeretet üzenetétől, amelyet hirdetünk az embereknek (Ézs 61:1; Gal 5:19–21). Másrészt, ha egy szabadidős tevékenység „alapanyagaira” Jehova helyeslően tekint, akkor ez a kikapcsolódás a javadra válhat és felfrissíthet téged (Gal 5:22, 23; olvassátok fel: Filippi 4:8).

 Mennyi időt fogok kikapcsolódással tölteni?

9. Miről árulkodik az arra a kérdésre adott válaszunk, hogy mennyi időt fogunk kikapcsolódással tölteni?

⁹ A második kérdés, amelyet fel kell tennünk magunknak: „Mennyi időt fogok kikapcsolódással tölteni?” A milyen kérdésre adott válaszunk megmutatja, hogy mihez vonzódunk, vagyis hogy mit tartunk elfogadhatónak, és mit nem. A mennyi kérdésre adott válaszunk pedig a fontossági sorrendünkről árulkodik, arról, hogy mit tartunk fontosnak, és mit nem. Hogyan tudjuk megállapítani, hogy nem tulajdonítunk-e túl nagy fontosságot egy szórakozási formának?

10–11. Hogyan segít eldönteni, hogy mennyi időt fordítsunk kikapcsolódásra az, amit Jézus a Máté 6:33 szerint mondott?

¹⁰ Jézus Krisztus ezt mondta: „szeresd Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel, egész elméddel és egész erőddel” (Márk 12:30). Éppen ezért a Jehova iránti szeretetünk a legfontosabb az életünkben. Ezt azzal bizonyíthatjuk, hogy megfogadjuk Jézus következő intését: „továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát, és ezek az egyéb dolgok mind megadatnak nektek ráadásként” (Máté 6:33). Hogyan segíthet ez a kijelentés megállapítanunk, hogy mennyi időt szánjunk  a kikapcsolódásra, és mennyire tartsuk azt fontosnak?

¹¹ Figyeld meg, hogy Jézus arra buzdított, hogy keressük „először a királyságot”. Nem azt mondta, hogy csak a Királyságot keressük. Jézus nyilvánvalóan tudta, hogy a Királyságon kívül sok más dologra is időt és energiát kell fordítanunk. Szükségünk van lakhelyre, élelemre, ruhára, alapszintű oktatásra, munkahelyre és kikapcsolódásra, és még sorolhatnánk. Azonban elsőként a Királyságot kell keresnünk (1Kor 7:29–31). Ennek az alapigazságnak arra kell indítania minket, hogy a másodlagos tevékenységek – beleértve a kikapcsolódást is – ne gátoljanak meg minket abban, hogy el tudjuk látni az elsődleges feladatunkat, azaz első helyre tudjuk tenni a Királyságot. Ha így teszünk, akkor a kikapcsolódás a javunkat szolgálhatja.

12. Hogyan alkalmazhatjuk a Lukács 14:28-ban található alapelvet a kikapcsolódásra?

¹² Ezért amikor a kikapcsolódásról van szó, jól tesszük, ha előre kiszámítjuk, hogy mibe fog ez kerülni nekünk (Luk 14:28). Tehát végig kell gondolnunk, hogy egy adott szabadidős tevékenység mennyi időnkbe kerül. Ezt követően el kell döntenünk, hogy mennyi időt érdemes ráfordítanunk. Ha egy kikapcsolódási forma azzal jár, hogy elhanyagoljuk az olyan fontos tevékenységeket, mint a személyes bibliatanulmányozás, a családi imádat, a keresztény összejövetelek látogatása vagy a Királyság-prédikálásban való részvétel, akkor nem éri meg az árát (Márk 8:36). De ha alkalmanként egy szabadidős tevékenység feltölt minket, és segít továbbra is első helyre tenni a Királyságot, jogosan gondolhatjuk úgy, hogy ez a fajta kikapcsolódási forma hasznos időtöltés.

Kivel fogom tölteni a szabadidőmet?

13. Miért kell gondosan megfontolnunk, hogy kikkel töltjük együtt a szabadidőnket?

¹³ A harmadik kérdés, amelyet fel kell tennünk magunknak: „Kikkel szeretném együtt tölteni a szabadidőmet?” Erre is fontos odafigyelnünk. Miért? Azért, mert a társaink nagymértékben hatással vannak arra, hogy mennyire lesz építő a kikapcsolódásunk. Ahogyan általában örömtelibb egy étkezés, ha jó barátokkal fogyasztjuk el, a kikapcsolódás is gyakran élvezetesebb, ha jó társaságban vagyunk. Ezért érthető, hogy sokunk nagy örömet talál abban, ha másokkal töltheti a szabadidejét. Ez különösen igaz a fiatalokra. Ám ahhoz, hogy biztosan a javunkra váljon egy tevékenység, bölcs előre meghatározni, hogy kiknek a társaságát fogjuk választani, és kikét fogjuk kerülni (2Krón 19:2; olvassátok fel: Példabeszédek 13:20; Jak 4:4).

14–15. a) Milyen példát mutatott Jézus a megfelelő társaság megválasztásában? b) Milyen kérdéseket kell megvizsgálnunk a társaságunkkal kapcsolatban?

 ¹⁴ Nagyon jól tesszük, ha a társaság megválasztásában Jézus példáját követjük. Jézus már a teremtés kezdete óta szereti az embereket (Péld 8:31). Amíg a földön volt, szerető törődést mutatott mindenfajta ember iránt (Máté 15:29–37). De Jézus meghúzta a határvonalat a barátságosság és a közeli barátság között. Igaz, minden emberrel barátságos volt, ám szoros barátságot csak azokkal ápolt, akik megfeleltek bizonyos követelményeknek. A 11 hűséges apostolának ezt mondta: „Ti a barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit parancsolok nektek” (Ján 15:14; lásd még: Ján 13:27, 30). Jézus csak azokat fogadta a barátaivá, akik követték őt, és szolgálták Jehovát.

¹⁵ Ezért bölcsességre vall, ha észben tartjuk Jézus kijelentését, amikor arról döntünk, hogy közeli barátságot ápoljunk-e valakivel. Tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket: „Azt tükrözik az illető szavai és tettei, hogy engedelmeskedik Jehova és Jézus parancsainak? Ugyanazokat a Biblián alapuló értékeket és erkölcsi alapelveket követi, amelyeket én? Vajon a vele való barátság arra ösztönöz majd, hogy a Királyságot tegyem az első helyre az életemben, és hogy Jehova lojális szolgája legyek?” Ha biztos vagy abban, hogy igennel tudsz felelni a fenti kérdésekre, akkor egy jó társat találtál, akivel együtt töltheted a szabadidődet (olvassátok fel: Zsoltárok 119:63; 2Kor 6:14; 2Tim 2:22).

Kiállja a próbát az általunk választott kikapcsolódás?

16. Milyen kérdéseket kell megvizsgálnunk a szórakozást illetően?

¹⁶ Az eddigiekben röviden megvizsgáltuk a szórakozást három szempontból, mégpedig a minőség, a mennyiség és a társaság alapján. Ahhoz, hogy a szórakozás a javunkra váljon, mindhárom szempontból meg kell felelnie a bibliai irányadó mértékeknek. Mielőtt az egyik kikapcsolódási forma mellett döntenénk, próba alá kell vetnünk azt. Ami a minőséget illeti, szeretnénk tisztában lenni azzal, hogy milyen ez a kikapcsolódási forma. Építő vagy romboló? (Péld 4:20–27). A mennyiséggel kapcsolatban fel kell mérnünk, hogy mennyi időt vesz el. Helyénvaló ennyi időt ráfordítani, vagy sem? (1Tim 4:8). A társaságot illetően át kell gondolnunk, hogy kikkel fogjuk együtt tölteni a szabadidőnket. Ők jó vagy rossz társaságnak számítanak? (Préd 9:18; 1Kor 15:33).

17–18. a) Hogyan vethetjük próba alá, hogy az általunk választott szórakozási forma megfelel-e a bibliai irányadó mértékeknek? b) Mi az elhatározásod a kikapcsolódás megválasztásával kapcsolatban?

¹⁷ Ha egy szórakozási forma akár csak az egyik szempontból nem felel meg a bibliai irányadó mértékeknek, akkor nem állta ki a próbát. Másrészről, ha meggyőződünk arról, hogy a szabadidős tevékenységeink mind a három szempontból megfelelnek a bibliai irányadó mértékeknek, akkor a kikapcsolódásunk tiszteletet szerez Jehovának és a javunkra válik (Zsolt 119:33–35).

¹⁸ Tehát törekedjünk arra, hogy a megfelelő kikapcsolódást válasszuk, a megfelelő mennyiségű időt fordítsuk rá, és a megfelelő társaságban tegyük ezt. Igen, bárcsak mindannyiunk őszinte vágya lenne, hogy kövessük a Biblia tanácsát: „akár esztek, akár isztok, akár bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek” (1Kor 10:31).

[Lábjegyzet]

Meg tudod magyarázni?

Hogyan tudod alkalmazni a kikapcsolódásra az alábbi írásszövegekben található alapelveket?

• Filippi 4:8

• Máté 6:33

• Példabeszédek 13:20

[Tanulmányozási kérdések]

[Ábra a 9. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

✔ Milyen?

[Ábra a 10. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

✔ Mennyi?

[Ábra a 12. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

✔ Kivel?

[Kép a 10. oldalon]

Hogyan tudjuk követni Jézus példáját, amikor arról döntünk, hogy kikkel és hogyan töltjük a szabadidőnket?