Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Osɔfoi Amaŋtsɛyeli ni Adesai Fɛɛ Baaná He Sɛɛ

Osɔfoi Amaŋtsɛyeli ni Adesai Fɛɛ Baaná He Sɛɛ

Osɔfoi Amaŋtsɛyeli ni Adesai Fɛɛ Baaná He Sɛɛ

“Nyɛ lɛ, weku ní ahala ji nyɛ, maŋtsɛmɛi ní yeɔ osɔfoi, jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ, maŋ ní eŋɔfee enɔ̃.” —1 PET. 2:9.

ANI OBAANYƐ OTSƆƆ MLI?

Mɛɛ be akɛ osɔfoi amaŋtsɛyeli lɛ he shiwoo ha klɛŋklɛŋ?

Mɛɛ gbɛ nɔ kpaŋmɔ hee lɛ ha aná osɔfoi amaŋtsɛyeli?

Mɛɛ jɔɔmɔi osɔfoi amaŋtsɛyeli lɛ baaha adesai aná?

1. Mɛni hewɔ atsɛɔ “Nuŋtsɔ [lɛ gbɛkɛnaashi] niyenii” lɛ akɛ Kaimɔ lɛ, ni mɛni ji yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛ?

YƐ NISAN 14 afi 33 Ŋ.B. gbɛkɛnaashi lɛ, Yesu Kristo kɛ ebɔfoi 12 lɛ ye Yudafoi lɛ a-Hehoo lɛ, ni no ji naagbee nɔ̃ ni ekɛ amɛ ye. Beni Yesu ha esɛɛgbɛtsɔɔlɔ Yuda Iskariot shi amɛteŋ sɛɛ lɛ, eto gbijurɔyeli kroko ni sɛɛ mli lɛ atsɛ lɛ akɛ “Nuŋtsɔ [lɛ gbɛkɛnaashi] niyenii” lɛ shishi. (1 Kor. 11:20) Yesu wie shii enyɔ sɔŋŋ akɛ: “Nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi.” Atsɛɔ nifeemɔ nɛɛ hu akɛ Kaimɔ lɛ, ni tsɔɔ akɛ akɛkaiɔ Kristo, titri lɛ egbele lɛ. (1 Kor. 11:24, 25) Yehowa Odasefoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ yeɔ Kaimɔ lɛ daa afi kɛtsɔɔ akɛ amɛmiibo fãmɔ nɛɛ toi. Yɛ afi 2012 lɛ, Biblia mli gbi ni ji Nisan 14 lɛ baaje shishi Soo, April 5 beni hulu enyɔ shi.

2. Mɛni Yesu wie yɛ okadi nibii ni ekɛtsu nii lɛ ahe?

2 Kaselɔ Luka mua nɔ ni Yesu fee kɛ nɔ ni ekɛɛ yɛ nakai be lɛ mli lɛ naa yɛ Luka 22:19, 20 lɛ akɛ: “Ekɔ aboloo, ni eda shi, ni ekumɔ mli, ni eŋɔha amɛ ni ekɛɛ: Enɛ ji migbɔmɔtso ni aŋɔha yɛ nyɛhewɔ lɛ; nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi. Nakai nɔŋŋ ewo kpulu lɛ hu yɛ niyenii lɛ asɛɛ, ni ekɛɛ: Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ mila ni aŋɔshwie shi aha nyɛ lɛ mli.” Te bɔfoi lɛ nu wiemɔi nɛɛ shishi amɛha tɛŋŋ?

3. Te bɔfoi lɛ nu nɔ ni okadi nibii lɛ tsɔɔ lɛ shishi amɛha tɛŋŋ?

3 Akɛni bɔfoi lɛ ji Yudafoi hewɔ lɛ, amɛle afɔlei ni osɔfoi lɛ kɛ kooloi shãa amɛhaa Nyɔŋmɔ yɛ sɔlemɔwe ni yɔɔ Yerusalem lɛ he nii babaoo. Ashã afɔlei ni tamɔ enɛɛmɛi lɛ koni akɛná Yehowa hiɛ duromɔ, ni ashã babaoo kɛha eshaifaa. (3 Mose 1:4; 22:17-29) No hewɔ lɛ bɔfoi lɛ nu nɔ ni Yesu wie beni ekɛɛ akɛ, ‘abaaŋɔ egbɔmɔtso lɛ aha, ni abaaŋɔ elá lɛ ashwie shi yɛ amɛhewɔ’ lɛ shishi akɛ, ekɛ lɛ diɛŋtsɛ ewala ni eye emuu lɛ baashã afɔle. Efɔle lɛ jara baawa kwraa fe nɔ ni akɛ kooloi shãa lɛ.

4. Mɛni Yesu tsɔɔ beni ewie akɛ: ‘Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ milá lɛ mli’ lɛ?

4 Mɛni Yesu wiemɔi ni ji ‘nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ milá lɛ mli’ lɛ hu tsɔɔ? Bɔfoi lɛ le kpaŋmɔ hee lɛ he gbalɛ ni yɔɔ Yeremia 31:31-33 lɛ. (Nyɛkanea.) Yesu wiemɔi lɛ tsɔɔ akɛ eeto nakai kpaŋmɔ hee lɛ shishi agbɛnɛ, ni akɛ no baaye Mla kpaŋmɔ ni Yehowa kɛ Israelbii lɛ fee kɛtsɔ Mose nɔ lɛ najiaŋ. Ani tsakpaa ko yɛ kpaŋmɔi enyɔ nɛɛ ateŋ?

5. Mɛɛ hegbɛi Mla kpaŋmɔ lɛ ha Israelbii lɛ ná?

5 Hɛɛ, tsakpaa ni yɔɔ kpaakpa yɛ yiŋtoo ni yɔɔ kpaŋmɔi enyɔ lɛ asɛɛ lɛ teŋ. Beni Yehowa to Mla kpaŋmɔ lɛ shishi lɛ, ekɛɛ maŋ lɛ akɛ: “Kɛji nyɛaabo migbee toi [kɛmɔ shi] ní nyɛye mikpaŋmɔ lɛ nɔ lɛ, no lɛ nyɛaatsɔ mi diɛŋtsɛ minɔ̃ yɛ maji fɛɛ ateŋ; ejaakɛ shikpɔŋ lɛ fɛɛ lɛ minɔ̃ŋ. Shi nyɛ lɛ, nyɛaatsɔ osɔfoi amaŋtsɛyeli kɛ maŋ krɔŋkrɔŋ nyɛha mi.” (2 Mose 19:5, 6) Te Israelbii lɛ nu wiemɔi nɛɛ ashishi amɛha tɛŋŋ?

AKƐ OSƆFOI AMAŊTSƐYELI KO HE SHIWOO HA

6. Mɛɛ shiwoo Mla kpaŋmɔ lɛ ye ebua koni eba mli?

6 Israelbii lɛ nu wiemɔ ni ji “kpaŋmɔ” lɛ shishi, ejaakɛ Yehowa kɛ amɛblematsɛmɛi Noa kɛ Abraham ekpaŋ kpaŋmɔi ni yɔɔ hiɛdɔɔ dã. (1 Mose 6:18; 9:8-17; 15:18; 17:1-9) Kpaŋmɔ ni Yehowa kɛ Abraham kpaŋ lɛ fã ko kɛɛ akɛ: ‘Oseshi lɛ nɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji lɛ fɛɛ aaatsɔ aná jɔɔmɔi.’ (1 Mose 22:18) Mla kpaŋmɔ lɛ ye ebua koni nakai shiwoo lɛ aba mli. Kulɛ no baaha Israel atsɔ Yehowa ‘diɛŋtsɛ nɔ̃ yɛ maji fɛɛ ateŋ.’ Yɛ mɛɛ yiŋtoo hewɔ? Koni ‘amɛtsɔ osɔfoi amaŋtsɛyeli amɛha Yehowa.’

7. Mɛni wiemɔ ni ji “osɔfoi amaŋtsɛyeli” lɛ tsɔɔ?

7 Israelbii lɛ le maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi anitsumɔ, shi Melkizedek pɛ ji blemabii lɛ ateŋ mɔ ni Yehowa ŋmɛ lɛ gbɛ ni esɔmɔ akɛ maŋtsɛ kɛ osɔfo yɛ be kome too mli. (1 Mose 14:18) Yehowa ha maŋ lɛ ná hegbɛ ni baaha amɛtsɔmɔ “osɔfoi amaŋtsɛyeli.” Taakɛ wiemɔi ni ajɛ mumɔŋ aŋma yɛ sɛɛ mli lɛ fee lɛ faŋŋ lɛ, enɛ ha amɛná hegbɛ akɛ amɛaatsɔmɔ maŋtsɛmɛi ni yeɔ osɔfoi.—1 Pet. 2:9.

8. Mɛɛ nitsumɔi osɔfoi ni Nyɔŋmɔ halaa amɛ lɛ tsuɔ?

8 Mɔ fɛɛ mɔ le akɛ maŋtsɛ yeɔ mɛi anɔ. Shi mɛni osɔfo tsuɔ? Hebribii 5:1 lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Osɔfonukpa fɛɛ osɔfonukpa ni afã yɛ gbɔmɛi ateŋ lɛ, gbɔmɛi awó lɛ osɔfo aha, yɛ Nyɔŋmɔ gbɛfaŋnii ahewɔ, koni ekɛ nikeenii kɛ afɔlei abaha yɛ eshai ahewɔ.” No hewɔ lɛ, osɔfo ni Yehowa ehala lɛ lɛ damɔɔ maŋbii lɛ anajiaŋ eshãa eshai ahe afɔlei ni Mla lɛ biɔ lɛ ehaa Nyɔŋmɔ, ni ekpaa fai ehaa amɛ. Agbɛnɛ hu lɛ, osɔfo lɛ damɔɔ Yehowa najiaŋ ni etsɔɔ maŋbii lɛ Nyɔŋmɔ mla lɛ. (3 Mose 10:8-11; Mal. 2:7) Nɛkɛ gbɛi anɔ osɔfo ni Nyɔŋmɔ ehala lɛ lɛ tsɔɔ ekpataa maŋbii lɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ.

9. (a) Mɛni esa akɛ Israelbii lɛ afee koni amɛná hegbɛ kɛsɔmɔ akɛ “osɔfoi amaŋtsɛyeli”? (b) Mɛni hewɔ Yehowa to osɔfoyeli he gbɛjianɔ yɛ Israel lɛ? (d) Mɛni hewɔ Israelbii lɛ nyɛɛɛ amɛtsɔmɔ “osɔfoi amaŋtsɛyeli” yɛ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi lɛ?

9 No hewɔ lɛ, Mla kpaŋmɔ lɛ gbele gbɛ kɛha Israelbii lɛ koni atsɔ amɛnɔ aná osɔfoi amaŋtsɛyeli ni he baaba sɛɛnamɔ kɛha “maji fɛɛ.” Kɛlɛ, dani amɛnine aaashɛ hegbɛ kpele nɛɛ nɔ lɛ esa akɛ amɛfee nɔ ko. Nyɔŋmɔ kɛɛ amɛ akɛ: “Kɛji nyɛaabo migbee toi [kɛmɔ shi] ní nyɛye mikpaŋmɔ lɛ nɔ.” Ani Israelbii lɛ baanyɛ ‘abo Yehowa gbee toi kɛmɔ shi’? Hɛɛ, shi kɛyashi he ko. (Rom. 3:19, 20) Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa to osɔfoyeli he gbɛjianɔ Israel dã, koni osɔfoi lɛ kɛ kooloi ashã afɔlei yɛ Israelbii lɛ ahe eshai ahewɔ, shi osɔfoi nɛɛ jeee maŋtsɛmɛi. (3 Mose 4:1–6:7) Eshai ni osɔfoi lɛ diɛŋtsɛ fee lɛ hu he afɔlei fata he. (Heb. 5:1-3; 8:3) Yehowa kpɛlɛ nakai afɔlei lɛ anɔ, shi afɔlei nɛɛ nyɛɛɛ akpata kwraa aha eshafeelɔi ni kɛba lɛ. Osɔfoyeli he gbɛjianɔ ni ato yɛ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi lɛ nyɛɛɛ akpata Israelbii ni hiɛ tsui kpakpa lɛ po kɛ Nyɔŋmɔ teŋ kɛmɔ shi. Bɔfo Paulo wie he yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ akɛ: “Anyɛŋ akɛ tsinai kɛ too kpakpoi alá ajie eshai.” (Heb. 10:1-4) Akɛni Israelbii lɛ yeee Mla lɛ nɔ hewɔ lɛ, loomɔ bakã amɛnɔ. (Gal. 3:10) No hewɔ lɛ, amɛnyɛŋ amɛsɔmɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ akɛ maŋtsɛmɛi ni yeɔ osɔfoi.

10. Mɛɛ yiŋtoo yɔɔ Mla kpaŋmɔ lɛ sɛɛ?

10 No hewɔ lɛ, ani shi ni Yehowa wo akɛ amɛbaatsɔmɔ “osɔfoi amaŋtsɛyeli” lɛ ji shiwoo folo? Dabi kwraa. Kɛ́ amɛkɛ anɔkwayeli bo lɛ toi lɛ, amɛnine baashɛ hegbɛ nɛɛ nɔ—shi jeee yɛ Mla lɛ shishi. Mɛni hewɔ? (Nyɛkanea Galatabii 3:19-25.) Mla lɛ bu mɛi ni mia amɛhiɛ amɛkɛ anɔkwayeli ye nɔ lɛ ahe kɛjɛ apasa jamɔ he. Eha Yudafoi lɛ ahiɛ hi amɛhe nɔ akɛ amɛji eshafeelɔi, ni ákɛ afɔle ko ni hi fe nɔ ni amɛsɔfonukpa lɛ shãa lɛ he miihia amɛ. Mla lɛ batsɔ tsɔselɔ ni baanyiɛ amɛhiɛ kɛya Kristo, loo Mesia lɛ ŋɔɔ, sablai ni shishi ji “Mɔ ni Afɔ lɛ Mu.” Shi kɛ́ Mesia lɛ ba lɛ, ebaato kpaŋmɔ hee ni Yeremia gba he sane efɔ shi lɛ shishi. Abaafɔ̃ mɛi ni baahe Kristo lɛ nɔ amɛye lɛ nine koni amɛbafee kpaŋmɔ hee lɛ yelɔi, ni mɛi nɛɛ baatsɔ “osɔfoi amaŋtsɛyeli.” Nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni enɛ baaba lɛ aha.

KPAŊMƆ HEE LƐ HA ANÁ OSƆFOI AMAŊTSƐYELI

11. Te fee tɛŋŋ ni Yesu ha mɛi ná hegbɛ akɛ amɛtsɔmɔ osɔfoi amaŋtsɛyeli ko mli bii lɛ?

11 Yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ, abayɔse Yesu ni jɛ Nazaret lɛ akɛ Mesia lɛ. No mli lɛ eye aaafee afii 30, ni ekɛ ehe ha akɛ ebaatsu nitsumɔ krɛdɛɛ ni Yehowa kɛwo edɛŋ lɛ he nii, ni ekɛ nu mli baptisimɔ fee enɛ he okadi. Yehowa tsɛ lɛ akɛ “misuɔmɔ bi,” ni efɔ lɛ mu, jeee kɛ mu diɛŋtsɛ, shi moŋ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ. (Mat. 3:13-17; Bɔf. 10:38) Mufɔɔ nɛɛ ha ebatsɔ Osɔfonukpa kɛha adesai fɛɛ ni heɔ enɔ amɛyeɔ lɛ, kɛ amɛwɔsɛɛ Maŋtsɛ. (Heb. 1:8, 9; 5:5, 6) Enɛ ha mɛi krokomɛi ná hegbɛ akɛ amɛaatsɔ enɔ amɛtsɔmɔ osɔfoi amaŋtsɛyeli diɛŋtsɛ mli bii.

12. Mɛni Yesu afɔleshãa lɛ tsu he nii?

12 Ákɛ Osɔfonukpa lɛ, mɛɛ afɔle Yesu baashã ní baaha akɛ mɛi ni heɔ enɔ amɛyeɔ lɛ ahe eshai lɛ afa amɛ kwraa? Taakɛ etsɔɔ mli beni etoɔ egbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi lɛ, lɛ diɛŋtsɛ ewala ni eye emuu lɛ ekɛbaashã afɔle nɛɛ. (Nyɛkanea Hebribii 9:11, 12.) Kɛjɛ beni abaptisi Yesu yɛ afi 29 Ŋ.B. ní ebatsɔ Osɔfonukpa lɛ, eŋmɛ gbɛ ni aka lɛ, ni ekase nibii babaoo kɛyashi egbele mli tɔ̃ɔ. (Heb. 4:15; 5:7-10) Yɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ, ekwɔ kɛtee ŋwɛi ni ekɛ efɔle lɛ jara lɛ yaha Yehowa diɛŋtsɛ. (Heb. 9:24) Kɛjɛ no sɛɛ lɛ, Yesu baanyɛ akpá Yehowa fai eha mɛi fɛɛ ni yɔɔ hemɔkɛyeli yɛ efɔleshãa lɛ mli lɛ, ní eye ebua amɛ koni amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ gbɛkpamɔ akɛ amɛbaaná naanɔ wala. (Heb. 7:25) Agbɛnɛ hu lɛ, efɔleshãa lɛ woɔ kpaŋmɔ hee lɛ obɔ.—Heb. 8:6; 9:15.

13. Mɛɛ hegbɛ mɛi ni abaafɔ̃ amɛ nine koni amɛbatsɔmɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli bii lɛ baaná?

13 Akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ baafɔ mɛi ni abaafɔ̃ amɛ nine koni amɛbatsɔmɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli bii lɛ hu mu. (2 Kor. 1:21) Yudafoi ni yeɔ anɔkwa, kɛ Jeŋmajiaŋbii hu fata mɛi nɛɛ ahe. (Efe. 3:5, 6) Mɛɛ hegbɛ mɛi ni yɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ baaná? Akɛ amɛhe eshai lɛ baafa amɛ kwraa. Yehowa wo shi akɛ: “Maŋɔ amɛnishaianii lɛ mafa, ni amɛhe eshai lɛ mikaiŋ dɔŋŋ!” (Yer. 31:34) Kɛ́ akɛ amɛhe eshai lɛ fa amɛ lɛ, amɛbaaná hegbɛ ni amɛbatsɔmɔ “osɔfoi amaŋtsɛyeli” mli bii agbɛnɛ. Petro kɛɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Nyɛ lɛ, weku ní ahala ji nyɛ, maŋtsɛmɛi ní yeɔ osɔfoi, jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ, maŋ ní eŋɔfee enɔ̃, koni nyɛjaje mɔ ni tsɛ́ nyɛ kɛjɛ duŋ lɛ mli kɛba lɛ diɛŋtsɛ enaakpɛɛ la lɛ he lɛ agbojee lɛ.” (1 Pet. 2:9) Petro tsɛ wiemɔi ni Yehowa kɛtsu nii beni ekɛ Mla lɛ haa Israelbii lɛ yisɛɛ, ni ekɛkɔ Kristofoi ni yɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ ahe.—2 Mose 19:5, 6.

OSƆFOI AMAŊTSƐYELI KO KƐ JƆƆMƆI BAAHA ADESAI FƐƐ

14. Nɛgbɛ osɔfoi amaŋtsɛyeli lɛ mli bii lɛ baasɔmɔ yɛ?

14 Nɛgbɛ kpaŋmɔ hee lɛ mli bii lɛ baasɔmɔ yɛ? Ákɛ kuu lɛ amɛbaasɔmɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ osɔfoi, ní ‘amɛjaje Yehowa agbojee lɛ,’ ní amɛha mɛi mumɔŋ niyenii yɛ Yehowa najiaŋ. (Mat. 24:45; 1 Pet. 2:4, 5) Kɛ́ amɛgboi ni atee amɛ shi lɛ, amɛkɛ Kristo baasɔmɔ yɛ ŋwɛi akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi fɛɛ. (Luka 22:29; 1 Pet. 1:3-5; Kpoj. 1:6) Nɔ ni maa enɛ nɔ mi ji akɛ, ajie ninaa ko kpo atsɔɔ bɔfo Yohane, ni ena mumɔŋ bɔɔnii babaoo yɛ Yehowa maŋtsɛsɛi lɛ hewɔŋ yɛ ŋwɛi. Amɛlá “lala hee ko” amɛha “toobi lɛ” akɛ: “Okɛ olá lɛ ekpɔ̃ wɔ oha Nyɔŋmɔ kɛjɛ akutso fɛɛ akutso kɛ wiemɔ fɛɛ wiemɔ kɛ maŋ fɛɛ maŋ kɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ mli, ni oŋɔ wɔ ofee maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi oha wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, ni wɔɔye maŋtsɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.” (Kpoj. 5:8-10) Ajie ninaa ko kpo atsɔɔ Yohane yɛ sɛɛ mli, ni ewie mɛi nɛɛ ahe akɛ: “Amɛaatsɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo osɔfoi, ni amɛkɛ lɛ aaaye maŋtsɛ afii akpe.” (Kpoj. 20:6) Amɛkɛ Kristo fɛɛ baasɔmɔ akɛ maŋtsɛmɛi ní yeɔ osɔfoi koni adesai fɛɛ aná he sɛɛ.

15, 16. Mɛɛ jɔɔmɔi osɔfoi amaŋtsɛyeli lɛ baaha adesai aná?

15 Mɛɛ jɔɔmɔi mɛi 144,000 lɛ baaha mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ aná? Kpojiemɔ yitso 21 lɛ wie amɛhe akɛ ŋwɛi maŋ, Yerusalem Hee, ni atsɛɔ lɛ “toobi lɛ ŋa lɛ.” (Kpoj. 21:9) Kuku 2 kɛyashi 4 lɛ kɛɔ akɛ: “Ni mi, Yohane, mina maŋ krɔŋkrɔŋ lɛ ni ji Yerusalem hee lɛ jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ yɛ ŋwɛi miikpeleke shi, ni ásaa lɛ tamɔ ayemforo ni áwula lɛ aha ewu. Ni minu gbee kpeteŋkpele ko jɛ maŋtsɛsɛi lɛ mli kɛɛ: Naa, Nyɔŋmɔ buu lɛ yɛ gbɔmɛi ateŋ, ni eeeshi ebuu lɛ yɛ amɛteŋ, ni amɛaatsɔmɔ emaŋ, ni Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ kɛ amɛ aaahi shi, ni eeetsɔ amɛ-Nyɔŋmɔ. Ni Nyɔŋmɔ aaatsumɔ amɛhiɛaŋ yaafonui fɛɛ, ni gbele bɛ dɔŋŋ, ni ŋkɔmɔyeli ko kɛ bolɔmɔ ko kɛ nɔnaa ko hu bɛ dɔŋŋ; ejaakɛ tsutsu nii lɛ eho etee.” Mɛɛ jɔɔmɔi ni nɔ bɛ po nɛ! Kɛ́ ajie gbele kɛtee lɛ, no baaha yaafo, ŋkɔmɔyeli, bolɔmɔ, kɛ nɔnaa sɛɛ afo. Adesai anɔkwafoi baaye emuu agbɛnɛ, ni abaakpata amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ kwraa.

16 Wɔnaa jɔɔmɔi krokomɛi ni osɔfoi amaŋtsɛyeli lɛ mli bii lɛ kɛbaaba lɛ yɛ Kpojiemɔ 22:1, 2 lɛ, ni jɛmɛ kɛɔ akɛ: “Etsɔɔ mi wala nu faa krɔŋŋ ni mli tse tamɔ kristalo ashwishwɛ miijɛ Nyɔŋmɔ kɛ toobi lɛ maŋtsɛsɛi lɛ mli. Ni [Yerusalem Hee lɛ] blohu lɛ teŋ kɛ faa lɛ toi biɛ kɛ biɛ fɛɛ lɛ wala tsei lɛ mamɔ shi, ni ewoɔ yibii shii nyɔŋma kɛ enyɔ, ni nyɔŋ fɛɛ nyɔŋ nɔ lɛ ewoɔ yibii, ni tso lɛ yibaai lɛ akɛtsaa jeŋmaji lɛ.” Ninaa nɛɛ haa wɔnaa akɛ abaaha “jeŋmaji lɛ,” loo adesai awekui lɛ aye emuu ekoŋŋ, ní amɛye amɛhe kwraa kɛjɛ esha kɛ gbele ni amɛná kɛjɛ Adam ŋɔɔ lɛ he. Hɛɛ, ‘tsutsu nii lɛ baaho aya.’

OSƆFOI AMAŊTSƐYELI LƐ GBE ENITSUMƆ LƐ NAA

17. Beni afii 1000 lɛ baaba naagbee lɛ, no mli lɛ mɛni osɔfoi amaŋtsɛyeli lɛ etsu?

17 Yɛ afii 1000 mli lɛ, maŋtsɛmɛi ni yeɔ osɔfoi lɛ baatsɔ amɛsɔɔmɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ nɔ amɛha amɛshishi bii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ aye emuu. Kɛkɛ lɛ, Kristo, ni ji Osɔfonukpa kɛ Maŋtsɛ lɛ baatuu adesai aweku ni aha amɛye emuu kwraa lɛ ewo Yehowa dɛŋ. (Nyɛkanea 1 Korintobii 15:22-26.) Beni nakai be lɛ aaashɛ lɛ, no mli lɛ osɔfoi amaŋtsɛyeli lɛ egbe enitsumɔ lɛ naa kwraa.

18. Kɛ́ maŋtsɛmɛi ni yeɔ osɔfoi lɛ gbe amɛnitsumɔ lɛ naa lɛ, te Yehowa kɛ Kristo hefatalɔi nɛɛ baatsu nii eha tɛŋŋ?

18 No sɛɛ lɛ, te Yehowa kɛ Kristo hefatalɔi ni ená hegbɛ krɛdɛɛ nɛɛ baatsu nii eha tɛŋŋ? Kpojiemɔ 22:5 lɛ haa wɔleɔ akɛ, “amɛaaye maŋtsɛ kɛaatee naanɔi anaanɔ.” Namɛi anɔ amɛbaaye? Biblia lɛ etsɔɔɔ. Shi wala ni nɔ kwɔ ni amɛyɔɔ, kɛ niiashikpamɔ babaoo ni amɛná yɛ yelikɛbuamɔ ni amɛkɛha adesai ni yeee emuu lɛ mli lɛ hewɔ lɛ, amɛbaaya nɔ amɛye maŋtsɛ, ni Yehowa kɛ amɛ baatsu eyiŋtoi ahe nii kɛya naanɔ.

19. Mɛni mli abaagbála aha mɛi ni baaya Kaimɔ lɛ shishi lɛ?

19 Kɛ́ wɔyabua wɔhe naa kɛha Yesu gbele lɛ Kaimɔ lɛ yɛ Soo, April 5, 2012 lɛ nɔ lɛ, abaagbála Biblia mli tsɔɔmɔi nɛɛ amli. Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ shwɛɛnii fioo ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lolo lɛ baaye aboloo lɛ, ni amɛbaanu wein tsuru lɛ eko, ni no baatsɔɔ akɛ amɛji kpaŋmɔ hee lɛ mli bii. Kristo afɔleshãa lɛ he okadi nibii nɛɛ baaha amɛkai hegbɛi kpelei ni amɛyɔɔ, kɛ sɔ̃i ni amɛtsuɔ he nii yɛ Nyɔŋmɔ naanɔ yiŋtoo lɛ mli lɛ. Eba akɛ wɔ fɛɛ wɔbaajie hiɛsɔɔ kpele kpo yɛ osɔfoi amaŋtsɛyeli ni Yehowa Nyɔŋmɔ eto he gbɛjianɔ koni adesai fɛɛ aná he sɛɛ lɛ he yɛ Kaimɔ lɛ shishi.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]

Osɔfoi amaŋtsɛyeli lɛ baaha adesai aná naanɔ jɔɔmɔi