Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Abaanyɛ Aná Miishɛɛ yɛ Shĩa ni mli Bii Bɛ Jamɔ Kome mli lɛ Mli

Abaanyɛ Aná Miishɛɛ yɛ Shĩa ni mli Bii Bɛ Jamɔ Kome mli lɛ Mli

Abaanyɛ Aná Miishɛɛ yɛ Shĩa ni mli Bii Bɛ Jamɔ Kome mli lɛ Mli

‘Shi kɛ́ bo obaahere ohefatalɔ yiwala jiŋŋ, ole?’—1 KOR. 7:16.

ANI OBAANYƐ OHA HETOO?

Mɛni héyelilɔi ni yɔɔ shĩai ni mli bii bɛ jamɔ kome mli lɛ baanyɛ afee koni toiŋjɔlɛ ahi shĩa lɛ?

Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofonyo ko baanyɛ aye abua ewekumɛi ni heee yeee lɛ koni amɛmɔ anɔkwale lɛ mli?

Mɛni mɛi krokomɛi baanyɛ afee kɛye amɛbua héyelilɔi ni yɔɔ shĩai ni mli bii bɛ jamɔ kome mli lɛ?

1. Kɛ́ mɔ ko kpɛlɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ nɔ lɛ, te ebaanyɛ esa eweku lɛ he eha tɛŋŋ?

BE KO beni Yesu tsu ebɔfoi lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Ni nyɛyaa nɛɛ, nyɛshiɛa nyɛkɛa akɛ: Ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ eshɛ shi etã.” (Mat. 10:1, 7) Sanekpakpa nɛɛ baaha mɛi ni nyaa he lɛ aná toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ. Shi Yesu bɔ ebɔfoi lɛ kɔkɔ akɛ mɛi pii baate shi awo amɛ-Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. (Mat. 10:16-23) Kɛ́ weku mli bii te shi amɛwo Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ, eyɛ dɔlɛ waa.—Nyɛkanea Mateo 10:34-36.

2. Mɛni hewɔ Kristofoi ni yɔɔ shĩa ni mli bii bɛ jamɔ kome mli lɛ baanyɛ aná miishɛɛ lɛ?

2 Ani enɛ tsɔɔ akɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi ni yɔɔ shĩa ni mli bii bɛ jamɔ kome mli lɛ, nyɛŋ aná miishɛɛ? Dabi kwraa! Eyɛ mli akɛ wekumɛi baanyɛ amɛkɛ shiteekɛwoo ni naa wa aba moŋ, shi jeee be fɛɛ be ebaa lɛ nakai. Agbɛnɛ hu, shiteekɛwoo ni jɛɔ wekumɛi aŋɔɔ lɛ ehiŋ shi daa. Bɔ fɛɛ bɔ ni shihilɛ lɛ baaji eha lɛ, fɛɛ damɔ bɔ ni héyelilɔi baafee amɛnii amɛha yɛ he lɛ nɔ. Kɛfata he lɛ, Yehowa jɔɔ mɛi ni yeɔ lɛ anɔkwa lɛ, ni ehaa amɛnáa miishɛɛ yɛ jaramɔ shihilɛi ni amɛkɛkpeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. Héyelilɔi baanyɛ aha amɛmiishɛɛ lɛ aya hiɛ kɛtsɔ (1) mɔdɛŋ ni amɛaabɔ koni amɛha toiŋjɔlɛ ahi shĩa lɛ kɛ (2) mɔdɛŋ ni amɛaabɔ koni amɛye amɛbua wekumɛi ni heee yeee lɛ ni amɛmɔ anɔkwa jamɔ mli lɛ nɔ.

HA TOIŊJƆLƐ AHI WEKU LƐ MLI

3. Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofonyo ni yɔɔ shĩa ni mli bii bɛ jamɔ kome mli lɛ aha toiŋjɔlɛ ahi shĩa lɛ?

3 Kɛ́ jalɛ wui baawo yibii yɛ weku lɛ mli lɛ, ehe miihia ni toiŋjɔlɛ ahi shĩa lɛ. (Nyɛkanea Yakobo 3:18.) Kɛ́ Kristofonyo ko wekumɛi fɛɛ bɛ anɔkwa jamɔ mli po lɛ, esa akɛ ebɔ mɔdɛŋ waa ni eha toiŋjɔlɛ ahi shĩa lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ etsɔ efee enɛ?

4. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi baanyɛ afee mɛi ni yɔɔ kpoo be fɛɛ be?

4 Esa akɛ Kristofoi afee mɛi ni yɔɔ kpoo be fɛɛ be. Enɛ biɔ ni wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔsɔle, koni wɔná “Nyɔŋmɔ hejɔlɛ” ni nɔ bɛ lɛ eko. (Fil. 4:6, 7) Kɛ́ wɔkase Yehowa he nii ní wɔkɛ Ŋmalɛ mli shishitoo mlai tsu nii lɛ, wɔnáa miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ. (Yes. 54:13) Asafoŋ kpeei amli ni wɔkɛ wɔhe woɔ, kɛ ekãa ni wɔkɛtsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hu haa wɔnáa toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ. Héyelilɔi ni yɔɔ shĩai ni mli bii bɛ jamɔ kome mli lɛ baanyɛ amɛkɛ amɛhe awo Kristofoi anitsumɔi amli yɛ gbɛi komɛi anɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Enza, * ni ewu teɔ shi ewoɔ lɛ waa lɛ niiashikpamɔ lɛ he okwɛ. Kɛ́ egbe eshĩa nifeemɔi anaa lɛ ekɛ ehe woɔ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ mli. Enza kɛɛ akɛ, “Be fɛɛ be ni mabɔ mɔdɛŋ akɛ magba mɛi krokomɛi sanekpakpa lɛ, Yehowa jɔɔ mi waa.” Jɔɔmɔi nɛɛ haa enáa toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ, ni etsui nyɔɔ emli.

5. Mɛɛ naagba bei pii lɛ héyelilɔi ni yɔɔ shĩai ni mli bii bɛ jamɔ kome mli lɛ kɛkpeɔ, ni nɛgbɛ amɛbaanyɛ amɛná yelikɛbuamɔ kɛjɛ?

5 Ehe miihia ni wɔbɔ mɔdɛŋ waa ni wɔha toiŋjɔlɛ ahi wɔkɛ wɔwekumɛi ni heee yeee lɛ ateŋ. Ekolɛ wɔnaŋ enɛ feemɔ mlɛo ejaakɛ bei komɛi lɛ nibii ni amɛbaasumɔ ni wɔfee lɛ kɛ Biblia shishitoo mlai kpãaa gbee. Weku lɛ mli bii ni heee yeee lɛ ateŋ mɛi komɛi amli baafu yɛ jalɛ shishitoo mlai ni wɔhiɔ shi yɛ naa lɛ hewɔ, shi naagbee lɛ, nakai ni wɔfeɔ lɛ kɛ toiŋjɔlɛ baaba. Shi kɛ́ nɔ ni amɛtsɔɔ lɛ eteee shi ewooo Biblia shishitoo mlai lɛ, kpɛlɛmɔ nɔ kɛkɛ. (Nyɛkanea Abɛi 16:7.) Kɛ́ wɔkɛ naagbai miikpe lɛ, ehe miihia ni wɔtao Ŋmalɛ naa ŋaawoo kɛjɛ woji ni tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ kalaa lɛ amli, kɛ agbɛnɛ hu asafoŋ onukpai lɛ adɛŋ.—Abɛi 11:14.

6, 7. (a) Mɛni hewɔ kɛ́ mɛi komɛi kɛ Yehowa Odasefoi bɔi nikasemɔ lɛ, amɛwekumɛi teɔ shi woɔ amɛ lɛ? (b) Te esa akɛ Biblia kaselɔ loo héyelilɔ ko afee enii eha tɛŋŋ kɛ́ ewekumɛi te shi amɛwo lɛ?

6 Kɛ́ wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli, ni wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaanu wɔwekumɛi ni heee yeee lɛ ashishi lɛ, toiŋjɔlɛ baahi shĩa lɛŋ. (Abɛi 16:20) Mɛi hei ni akɛ amɛ miikase Biblia lɛ po baanyɛ afee nakai. Ekolɛ wumɛi kɛ ŋamɛi komɛi ni heee yeee lɛ eteŋ shi amɛwoŋ amɛhefatalɔi ni miikase Biblia lɛ. Amɛbaakpɛlɛ nɔ po akɛ enɛ he baaba sɛɛnamɔ aha weku lɛ. Shi mɛi komɛi hu kɛ hiɛdɔɔ baate shi amɛwo. Esther ni amrɔ nɛɛ eji Odasefonyo lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ beni ewu kɛ Yehowa Odasefoi bɔi Biblia lɛ kasemɔ lɛ, ekɛ “mlifu ni naa wa” tutua lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Bei komɛi lɛ mishɛrɛɔ ewoji lɛ mishwieɔ loo mishãa.” Howard ni be ko ni eho lɛ ete shi ewo eŋa yɛ Biblia lɛ ni ekaseɔ lɛ hewɔ lɛ wie akɛ: “Wumɛi pii sheɔ gbeyei akɛ aalaka amɛŋamɛi koni amɛkɛ amɛhe ayabɔ jamɔ kuu ko he. Ekolɛ akɛni wu lɛ lé bɔ ni ebaatsu shihilɛ nɛɛ he nii hewɔ lɛ, ebaate shi ewo eŋa lɛ waa.”

7 Esa akɛ aye abua Biblia kaselɔ ni ehefatalɔ miite shi eewo lɛ lɛ koni ena akɛ esaaa akɛ ekpaa Biblia lɛ kasemɔ. Bei pii lɛ ebaanyɛ etsu naagba lɛ he nii kɛtsɔ mlijɔlɛ kɛ bulɛ kpo ni ebaajie etsɔɔ ehefatalɔ ni heee yeee lɛ nɔ. (1 Pet. 3:15) Howard wie akɛ, “Eŋɔɔ minaa waa akɛ miŋa tee nɔ eto etsui shi ni emli fuuu hu.” Eŋa tsɔɔ mli akɛ: “Howard kɛɛ mikpa Biblia lɛ kasemɔ. Ekɛɛ aalaka mi. Shi yɛ nɔ najiaŋ ni mikɛ lɛ aaataa saji anaa lɛ, mikɛɛ lɛ akɛ ekolɛ esane ja, shi miha ele hu akɛ yɛ anɔkwale mli lɛ minaaa lɛ nakai. No hewɔ lɛ, mikɛɛ lɛ akɛ ekane wolo ni akɛ mi kaseɔ lɛ. Ekane, ni enaaa naagba ko yɛ wolo lɛ he. Enɛ ná enɔ hewalɛ waa.” Esa akɛ wɔkai akɛ hefatalɔi ni heee yeee lɛ baanu he akɛ akpoo amɛ loo amɛgbãla lɛ baafite kɛ́ amɛhefatalɔi lɛ kɛ amɛhe yawo Kristofoi anifeemɔi amli, shi kɛ́ wɔha amɛná nɔmimaa akɛ wɔsumɔɔ amɛ lɛ, amɛsheŋ gbeyei.

YE OBUA AMƐ NI AMƐMƆ ANƆKWA JAMƆ MLI

8. Mɛɛ ŋaa bɔfo Paulo wo Kristofoi ni yɔɔ hefatalɔi ni heee yeee lɛ?

8 Bɔfo Paulo wo Kristofoi aŋaa ni amɛkashi amɛhefatalɔi akɛni amɛkɛ amɛ ehiɛɛɛ hemɔkɛyeli kome lɛ hewɔ. * (Nyɛkanea 1 Korintobii 7:12-16.) Kɛ́ Kristofonyo ko ha ehi ejwɛŋmɔŋ akɛ ehefatalɔ ni heee yeee lɛ baanyɛ abatsɔ Kristofonyo lɛ, no baaye abua lɛ koni ehiɛ emiishɛɛ lɛ mli, tsɛ ekɛ lɛ ehiɛɛɛ hemɔkɛyeli kome. Shi kɛ́ ekɛ Biblia mli anɔkwale lɛ miiha ehefatalɔ ni heee yeee lɛ, esa akɛ ekwɛ jogbaŋŋ, taakɛ niiashikpamɔi ni nyiɛ sɛɛ lɛ tsɔɔ lɛ.

9. Kɛ́ ootsɔɔ wekumɛi ni heee yeee lɛ Biblia mli anɔkwalei lɛ, mɛni ebaabi ni okwɛ ohe nɔ jogbaŋŋ yɛ he?

9 Beni Jason kaiɔ miishɛɛ ni ená beni ebale Biblia mli anɔkwale lɛ ewie akɛ, “Minu he akɛ esa akɛ maha mɔ fɛɛ mɔ ale!” Kɛ́ Biblia kaselɔ ko na akɛ nɔ ni ekaseɔ kɛjɛɔ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ ji anɔkwale lɛ, ekolɛ no haa enáa miishɛɛ aahu akɛ ekɛ mɛi fɛɛ gbaa he sane be fɛɛ be. Ekolɛ ebaakpa gbɛ akɛ ewekumɛi ni heee yeee lɛ baamɔ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ mli amrɔ nɔŋŋ, shi ekolɛ amɛyakpɛlɛŋ nɔ. Te Jason ŋa fee enii yɛ ekãa kɛ miishɛɛ ni ewu ená lɛ he eha tɛŋŋ? Eŋa lɛ kɛɛ akɛ, “Minu he akɛ ekɛ anɔkwale lɛ miisu mitsui.” Yoo ko ni mɔ anɔkwale lɛ mli beni ewu ebale anɔkwale lɛ afii 18 sɛɛ lɛ wie akɛ, “Yɛ migbɛfaŋ lɛ, ehe bahia ni makase lɛ fiofio.” Kɛ́ okɛ mɔ ko ni ehefatalɔ bɛ anɔkwale lɛ he miishɛɛ miikase Biblia lɛ amrɔ nɛɛ, ebaafee nɔ ni hi akɛ obaaye obua lɛ koni ena bɔ ni ebaanyɛ ekɛ hiɛshikamɔ agbála saji amli etsɔɔ ehefatalɔ lɛ. Mose kɛɛ akɛ: “Mitsɔɔmɔ aaatue tamɔ nugbɔnɛmɔ, ni miwiemɔ lɛ aaanyɔ tamɔ bɔ́, tamɔ futufuli yɛ jwɛifɔ nɔ.” (5 Mose 32:2) Kɛ́ awie anɔkwale lɛ he fiofio yɛ be ni sa mli lɛ, ewoɔ yibii fe ni aaawie he babaoo yɛ be kome mli.

10-12. (a) Mɛɛ ŋaa bɔfo Petro wo Kristofoi ni hefatalɔi jeee héyelilɔi lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia kaselɔ ko kɛ ŋaawoo ni yɔɔ 1 Petro 3:1, 2 lɛ tsu nii?

10 Akɛ mumɔ tsirɛ bɔfo Petro ni ewo ŋamɛi ni ji Kristofoi ni wumɛi heee yeee lɛ ŋaa. Eŋma akɛ: “Nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛwumɛi lɛ, koni, kɛ́ mɛi komɛi booo wiemɔ lɛ toi tete lɛ, ashi wiemɔ lɛ sɛɛ ni atsɔ yei lɛ ajeŋba nɔ ni nine ashɛ amɛnɔ, ejaakɛ amɛnaa nyɛjeŋba ni hetsemɔ kɛ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ.” (1 Pet. 3:1, 2) Ŋa ko baanyɛ aha ewu abale anɔkwale lɛ kɛtsɔ ehe shi ni eeeba kɛ bulɛ ni mli kwɔ kpo ni eeejie etsɔɔ lɛ lɛ nɔ, kɛ́ ewu lɛ yiŋ wa yɛ enɔ po. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wu ni ji héyelilɔ lɛ aba ejeŋ jogbaŋŋ, ni efee weku yitso ni yɔɔ suɔmɔ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni eŋa ni heee yeee lɛ teɔ shi ewoɔ lɛ.—1 Pet. 3:7-9.

11 Nɔkwɛmɔnii pii yɛ ŋmɛnɛ ni tsɔɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ Petro ŋaawoo lɛ kɛnitsumɔ he. Susumɔ Selma nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Beni Yehowa Odasefoi kɛ lɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ lɛ, ewu Steve náaa he miishɛɛ kwraa. Ewu lɛ kɛɛ akɛ, “Mimli fu waa, miye awuŋa, ni mishe gbeyei.” Selma kɛɛ akɛ: “Steve kɛ shihilɛ wa momo dani mibale anɔkwale lɛ. Etsui sháa lɛ waa. Beni mibɔi Biblia lɛ kasemɔ lɛ, sane lɛ fite kwraa.” Mɛni ha shihilɛ nɛɛ tsake?

12 Selma kai nɔ ko ni ekase kɛjɛ Odasefonyo ni kɛ lɛ kase nii lɛ dɛŋ. Ekɛɛ akɛ: “Gbi lɛ eko lɛ, kulɛ misumɔɔɔ ni ekɛ mi akase nii. Gbi gbɛkɛ dani enɔ jetsɛremɔ lɛ mi-Biblia tsɔɔlɔ lɛ ba lɛ, Steve yi mi beni miitao magbála nɔ ko mli matsɔɔ lɛ lɛ, no hewɔ lɛ miiye awerɛho, ni minii miifee mihe mɔbɔ. Beni mibɔ nyɛmi yoo lɛ amaniɛ kɛ bɔ ni minuɔ he mihaa lɛ, eha mikane 1 Korintobii 13:4-7 lɛ. Ni migbe naa lɛ, mishwie miyiŋ akɛ, ‘Steve ejieee sui kpakpai nɛɛ eko kwraa kpo etsɔɔɔ mi.’ Shi nyɛmi yoo lɛ ha mitsake misusumɔ lɛ kwraa beni ebi mi akɛ, ‘Sui kpakpai nɛɛ ateŋ enyiɛ kpo ojieɔ otsɔɔ owu lɛ?’ Mito he akɛ, ‘Mijieee eko kwraa kpo, ejaakɛ ekɛ shihilɛ wa tsɔ.’ Nyɛmi yoo lɛ kɛ naajɔlɛ bi mi akɛ, ‘Namɔ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ etsɔ Kristofonyo lɛ? Bo loo Steve?’ Beni miyɔse akɛ esa akɛ majaje misusumɔ lɛ, misɔle mibi Yehowa ni eye ebua mi koni masumɔ Steve waa. Fiofio lɛ, nibii bɔi tsakemɔ.” Afii 17 sɛɛ lɛ, Steve mɔ anɔkwale lɛ mli.

BƆ NI MƐI KROKOMƐI BAANYƐ AYE ABUA

13, 14. Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi krokomɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ baanyɛ aye abua mɛi ni yɔɔ shĩai ni mli bii bɛ jamɔ kome mli lɛ?

13 Taakɛ nugbɔnɛmɔ ni naa waaa lɛ nyɔɔ shi ní ehaa tsei daraa lɛ, nakai aŋkroaŋkroi pii ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yeɔ amɛbuaa ni Kristofoi ni yɔɔ shĩai ni amɛmli bii bɛ jamɔ kome mli lɛ náa miishɛɛ. Elvina ni yɔɔ Brazil lɛ wie akɛ: “Suɔmɔ ni nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ ji nɔ ni ye ebua mi ni minyɛ mifĩ shi yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ.”

14 Mlihilɛ kɛ mɔhesusumɔ ni asafoŋ bii lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ baanyɛ aye abua ni wekunyo ko ni heee yeee lɛ atsake etsui. Wu ko ni yɔɔ Nigeria ni ŋa mɔ anɔkwale lɛ mli afii 13 sɛɛ dani lɛ hu ebale anɔkwale lɛ kɛɛ akɛ: “Be ko beni mikɛ Odasefonyo ko miifã gbɛ lɛ, etsɔne lɛ yafite. Etao enyɛmimɛi Odasefoi lɛ asɛɛ gbɛ yɛ akrowa ko ni bɛŋkɛ he ni wɔyɔɔ lɛ, ni amɛha wɔ he ko wɔwɔ nakai gbɛkɛ lɛ. Amɛfee wɔ gbɔ oookɛɛ wɔle amɛ kɛjɛ wɔgbekɛbiiashi. Amrɔ nɔŋŋ lɛ, miyɔse Kristofoi asuɔmɔ ni miŋa wieɔ he daa lɛ.” Yɛ England lɛ, ŋa ko ni wu mɔ anɔkwale lɛ mli afii 18 sɛɛ dani lɛ hu efee nakai lɛ wie akɛ: “Odasefoi lɛ fɔ̃ɔ wɔyi enyɔ lɛ fɛɛ nine kɛha niyeli. Amɛhaa mihiɛ mɛɔ be fɛɛ be.” * Wu ko ni yɔɔ nakai maŋ lɛ nɔŋŋ mli ni batsɔ Odasefonyo sɛɛ mli lɛ hu kɛɛ akɛ: “Nyɛmimɛi basaraa wɔ loo amɛfɔ̃ɔ wɔ nine kɛyaa amɛshĩai, ni mina akɛ amɛsusuɔ mɔ he waa. Mina enɛ faŋŋ beni mikã helatsamɔhe ni mɛi babaoo basara mi lɛ.” Ani obaanyɛ otao gbɛi ni tamɔ nakai nɔŋŋ ni otsɔ nɔ otsɔɔ akɛ osusuɔ wekumɛi ni heee yeee lɛ ahe?

15, 16. Mɛni baanyɛ aye abua héyelilɔ ko koni eya nɔ ená miishɛɛ kɛ́ weku lɛ mli bii krokomɛi lɛ mɔɔɔ anɔkwale lɛ mli po?

15 Anɔkwa sane ji akɛ, kɛ́ héyelilɔ lɛ kɛ afii babaoo ba ejeŋ jogbaŋŋ ni ekɛ hiɛshikamɔ ye ehefatalɔ, ebii, efɔlɔi, loo ewekumɛi krokomɛi fɛɛ odase po lɛ, jeee amɛ fɛɛ amɛbaamɔ anɔkwale lɛ mli. Amɛteŋ mɛi komɛi boŋ wɔtoi loo amɛbaaya nɔ amɛte shi amɛwo wɔ waa. (Mat. 10:35-37) Shi kɛ́ Kristofoi jie sui kpakpai akpo lɛ, ebaanyɛ ená amɛnɔ hewalɛ kpakpa. Wu ko ni tsutsu ko lɛ ejeee héyelilɔ lɛ wie akɛ: “Kɛ́ hefatalɔ ni ji héyelilɔ lɛ bɔi nakai sui kpakpai lɛ akpo jiemɔ lɛ, oleee nɔ ni yaa nɔ yɛ hefatalɔ ni heee yeee lɛ jwɛŋmɔ kɛ etsui mli. No hewɔ lɛ, onijiaŋ akaje wui kɔkɔɔkɔ.”

16 Kɛ́ weku lɛ mli nyo ko ni heee yeee lɛ mɔɔɔ anɔkwale lɛ mli po lɛ, héyelilɔ lɛ baanyɛ aya nɔ aná miishɛɛ. Nyɛmi yoo ko ni miibɔ mɔdɛŋ akɛ ekɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ aha ewu, shi yɛ afii 21 sɛɛ fɛɛ lɛ ewu lɛ mɔko mli lolo lɛ kɛɛ akɛ: “Mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ masa Yehowa hiɛ kɛtsɔ anɔkwa ni miyeɔ lɛ, kɛ wekukpaa ni kã mikɛ lɛ teŋ lɛ ní mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ mawaje lɛ lɛ nɔ, ni enɛ haa mináa miishɛɛ be fɛɛ be. Mihe ni mikɛwoɔ aŋkro nikasemɔ, kpeeiyaa, kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, kɛ yelikɛbuamɔ ni mikɛhaa mɛi krokomɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ eha mibɛŋkɛ Yehowa kpaakpa, ni mitee nɔ miye lɛ anɔkwa.”—Abɛi 4:23.

ONIJIAŊ AKAJE WUI!

17, 18. Te Kristofonyo ko ni yɔɔ shĩa ni mli bii bɛ jamɔ kome mli lɛ aaafee tɛŋŋ ehiɛ ehiɛnɔkamɔ lɛ mli lɛ?

17 Kɛ́ oji anɔkwa Kristofonyo, ni oyɛ weku ko ni mli bii bɛ jamɔ kome mli lɛ, onijiaŋ akaje wui. Kaimɔ akɛ ‘Yehowa gbɛ́i kpeteŋkpele lɛ hewɔ lɛ ekwaŋ ewebii lɛ.’ (1 Sam. 12:22) Kɛ́ otee nɔ okpɛtɛ Yehowa he kpaakpa lɛ ekwaŋ bo. (Nyɛkanea 2 Kronika 15:2.) No hewɔ lɛ, “omii ashɛ Yehowa he.” Hɛɛ, “gbɛ ní onyiɛ nɔ lɛ, ŋɔɔfɔ̃ Yehowa nɔ, ní oŋɔ ohiɛ ofɔ̃ enɔ.” (Lala 37:4, 5) ‘Hiɛmɔ sɔlemɔ mli daa,’ ni oná hemɔkɛyeli akɛ wɔŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ baanyɛ aye abua bo koni onyɛ okpee shihilɛi ni mli wawai srɔtoi fɛɛ anaa.—Rom. 12:12.

18 Bi Yehowa ni eha emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ aye abua bo koni oha toiŋjɔlɛ ahi shĩa lɛ. (Heb. 12:14) Hɛɛ, abaanyɛ afee nibii ni kɛ toiŋjɔlɛ baa shĩa, ni sɛɛ mli lɛ enɛ baanyɛ aná weku mli bii ni heee yeee lɛ anɔ hewalɛ. Kɛ́ ‘ofee nɔ fɛɛ nɔ kɛwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam’ lɛ, omii baashɛ ohe, otsui baanyɔ omli, ni otoiŋ hu baajɔ bo. (1 Kor. 10:31) Miishɛɛ sane ji akɛ, onyɛmimɛi Kristofoi lɛ fɛɛ baafĩ osɛɛ yɛ shihilɛi nɛɛ fɛɛ mli!

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Atsake gbɛ́ii lɛ.

^ kk. 8 Paulo ŋaawoo lɛ etsɔɔɔ akɛ kɛ́ shihilɛ lɛ bi ni agbála mli lɛ, anyɛŋ afee nakai. Shi eji yiŋkpɛɛ ni esa akɛ aŋkro fɛɛ aŋkro kɛ hiɛdɔɔ asusu he. Kwɛmɔ ‘Nyɛhia Nyɔŋmɔ Suɔmɔ lɛ Mli’ wolo lɛ baafa 220-221 lɛ.

^ kk. 14 Ŋmalɛi lɛ eguuu nii ni akɛ mɛi ni heee yeee lɛ aaaye.—1 Kor. 10:27.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Taomɔ be ni sa ni okɛgbála ohemɔkɛyeli lɛ mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]

Nyɛsusua hefatalɔi ni heee yeee lɛ ahe