Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Nátán lojálisan támogatta az igaz imádatot

Nátán lojálisan támogatta az igaz imádatot

Nátán lojálisan támogatta az igaz imádatot

Nem könnyű meggyőzni egy hatalommal bíró személyt arról, hogy tisztességtelenül járt el, és hogy kiigazításokat kell tennie. Lenne bátorságod megmondani neki ezt, ha tudnád, hogy már megöletett egy embert, hogy megvédje a hírnevét?

Dávid, az ókori Izrael királya házasságtörést követett el Betsabéval, és az várandós lett. Azért, hogy eltitkolja a bűnüket, megölette Betsabé férjét, majd feleségül vette az asszonyt. Hónapok teltek el úgy, hogy Dávid kettős életet élt, és kétségkívül továbbra is ellátta a feladatait mint király. Ám Jehova nem hagyta, hogy rejtve maradjanak a bűnei. Elküldte a prófétáját, Nátánt, hogy rádöbbentse Dávidot, milyen súlyos bűnt követett el.

Ez nehéz megbízatás volt. Képzeld magad Nátán helyébe! A Jehova iránti lojalitás és az irányadó mértékeihez való szilárd ragaszkodás kétségtelenül arra indította Nátánt, hogy emlékeztesse Dávidot a bűneire. Hogyan tudta megtenni ezt a próféta, és hogyan tudta meggyőzni a királyt arról, hogy bűnbánatot kell gyakorolnia?

TAPINTATOS TANÍTÓ

Most szánj néhány percet arra, hogy elolvasd a 2Sámuel 12:1–25-öt. Képzeld magad Nátán helyébe, amint elmondja a következő történetet Dávidnak: „Volt két ember egy városban, az egyik gazdag, a másik szegény. A gazdagnak igen sok juha és marhája volt, a szegénynek azonban nem volt egyebe, csak egy nőstény báránykája, amelyet pénzen vett. Életben tartotta, és az a fiaival együtt nevelkedett föl nála. Falatjából evett, poharából ivott, keblén feküdt, és olyan volt neki, mintha a leánya lett volna. Telt-múlt az idő, és látogató érkezett a gazdaghoz, de ő sajnált elvenni a maga juhaiból és marháiból, hogy elkészítse a hozzá érkezett utasnak. Elvette hát a szegény ember bárányát, és azt készítette el a hozzá érkezett embernek” (2Sám 12:1–4).

Dávid, aki korábban maga is pásztor volt, nyilván azt hitte, hogy ez egy megtörtént eset. Egy bibliamagyarázó azt feltételezi, hogy „Nátánnak szokása lehetett bemenni [a királyhoz], hogy közbenjárjon azok ügyében, akikkel igazságtalanul bántak, és akik egyébként nem tudtak volna elégtételt szerezni maguknak. Dávid azt hitte, hogy most is ezért jött.” Még ha ez igaz is, Nátánnak Isten iránti lojalitásra és bátorságra volt szüksége ahhoz, hogy így beszéljen a királlyal. Nátán története hallatán Dávid rettentő dühös lett. „Él Jehova, hogy halált érdemel, aki ilyet tesz!” – kiáltott fel Dávid. Nátán ekkor ezt a megsemmisítő kijelentést tette: „Te vagy az az ember!” (2Sám 12:5–7).

Vizsgáljuk meg, hogy Nátán miért így tárta fel a király bűnét. Ha valaki érzelmileg érintett valamiben, nehezen tudja tárgyilagosan megítélni a helyzetét. Mindannyian hajlamosak vagyunk mentegetőzni, hogy igazoljuk magunkat, ha olyasmit tettünk, ami megkérdőjelezhető. Nátán szemléltetése azonban arra késztette Dávidot, hogy tudtán kívül elítélje a saját tetteit. A király tisztán látta, hogy mennyire elfogadhatatlan az a viselkedés, melyről Nátán beszélt. Ám a próféta csak azután tárta fel, hogy a szemléltetés a királyra vonatkozik, miután az elítélte ezt a viselkedést. Ekkor értette meg Dávid, hogy milyen súlyos bűnt követett el. Ez segített neki, hogy józanul lássa a helyzetét, és elfogadja a feddést. Elismerte, hogy megvetette Jehovát azzal, ahogyan Betsabéval viselkedett, és elfogadta a jogos helyreigazítást (2Sám 12:9–14; 51. zsoltár felirata).

Lássuk, mit tanulhatunk ebből. Annak, aki a Bibliáról tanít másokat, az a célja, hogy segítsen a hallgatóinak helyes következtetésre jutni. Nátán tisztelte Dávidot, és ezért tapintatosan beszélt vele. Tudta, hogy Dávid a szíve mélyén szereti az igazságosságot és a jogot. A próféta a szemléltetésével ezekre az Istennek tetsző tulajdonságokra épített. Mi is segíthetünk az őszinte személyeknek megérteni Jehova nézőpontját. Hogyan? Úgy, hogy az erkölcsi érzékükre építünk, anélkül hogy azt éreztetnénk velük, hogy szellemileg vagy erkölcsileg felettük állunk. A Biblia, nem pedig a személyes véleményünk a mérvadó arra vonatkozóan, hogy mi helyes, és mi helytelen.

Nátánt elsősorban az Isten iránti lojalitása tette képessé arra, hogy megfeddjen egy hatalmas királyt (2Sám 12:1). A lojalitás nekünk is meg tudja adni a kellő bátorságot ahhoz, hogy szilárdan kiálljunk Jehova igazságos alapelvei mellett.

AZ IGAZ IMÁDAT TÁMOGATÓJA

Dávid és Nátán minden bizonnyal jó barátok voltak, mivel Dávid Nátánnak nevezte el az egyik fiát (1Krón 3:1, 5). Amikor először olvashatunk Nátánról a Bibliában, éppen Dáviddal van együtt. Mindketten szerették Jehovát, és a király nyilván adott Nátán véleményére, mivel feltárta neki, hogy szeretne templomot építeni Jehovának. Dávid ezt mondta: „Nézd csak, én cédrusból készült házban lakom, míg az igaz Isten ládája a sátorlapok között lakik.” Nátán ezt válaszolta neki: „Menj csak, tedd meg mindazt, ami a szívedben van, mert Jehova veled van” (2Sám 7:2, 3).

Jehova hűséges imádójaként Nátán lelkesen támogatta Dávidnak azt a tervét, hogy megépítse az első állandó épületet, mely az igaz imádat központjául szolgál majd a földön. Nátán ezúttal azonban nyilván a saját érzéseinek adott hangot, ahelyett hogy Jehova szavait közvetítette volna. Akkor éjjel Isten azt az utasítást adta a prófétának, hogy vigyen üzenetet a királynak, miszerint nem ő fogja megépíteni Jehova templomát. Dávid egyik fia fogja ezt megtenni. Nátán azt is bejelentette, hogy Isten szövetséget köt Dáviddal, hogy a trónja „időtlen időkig szilárd” legyen (2Sám 7:4–16).

Nátán elképzelése nem egyezett Isten akaratával azt illetően, hogy ki fogja megépíteni a templomot. De ez az alázatos próféta zúgolódás nélkül elfogadta Jehova akaratát, és együttműködött azzal. Micsoda nagyszerű példát mutatott, melyet utánozhatunk, ha Isten valamilyen módon helyreigazít bennünket! Nátán ezt követő tettei, melyeket prófétaként vitt véghez, azt bizonyítják, hogy nem veszítette el Isten kegyét. Sőt, úgy tűnik, Jehova arra indította Nátánt és Gádot, a látnokot, hogy parancsolják meg Dávidnak 4000 zenész templomi szolgálatának a megszervezését (1Krón 23:1–5; 2Krón 29:25).

A KIRÁLYSÁG VÉDELMEZŐJE

Nátán tudta, hogy Salamonnak kell követnie az idős Dávidot a trónon. Ezért határozottan cselekedett, amikor Adónia megkísérelte elbitorolni a trónt Dávid élete vége felé. Nátán tetteit ismét tapintat, megfontoltság és lojalitás jellemezte. Először is sürgette Betsabét, hogy emlékeztesse Dávidot az esküjére, miszerint a fiukat, Salamont teszi királlyá. Majd Nátán maga is megjelent a király előtt, és megkérdezte, hogy Dávid választotta-e Adóniát utódjául. Felismerve a helyzet súlyosságát, az idős király azt az utasítást adta Nátánnak és más lojális szolgáinak, hogy kenjék fel Salamont, és hirdessék ki királynak. Így meghiúsult Adónia trónbitorlásra tett kísérlete (1Kir 1:5–53).

SZERÉNY TÖRTÉNETÍRÓ

Általában Nátánnak és Gádnak tulajdonítják Sámuel első könyve 25–31. fejezetének és Sámuel második könyvének a megírását. Ezekkel az ihletett beszámolókkal kapcsolatban ezt olvashatjuk: „Dávid király dolgai pedig, mind az elsők, mind az utolsók, meg vannak írva Sámuelnek, a látónak szavai közt, Nátán próféta szavai közt, és Gádnak, a látnoknak szavai közt” (1Krón 29:29). Szintén Nátánnak tulajdonítják azt a beszámolót, melyben „Salamon . . . dolgai” vannak feljegyezve (2Krón 9:29). Ez azt jelenti, hogy Nátán valószínűleg továbbra is tevékenyen részt vett a királyi udvar ügyeiben még Dávid halála után is.

Talán maga Nátán írt le sok mindent, amit róla tudunk. Ám az is sokat elárul róla, hogy bizonyos dolgokat nem említett meg. Nátán kétségkívül egy szerény történetíró volt. Nem kívánt hírnevet szerezni magának. Egy bibliai szótár szerint az ihletett beszámolóban „mindenféle bemutatás és családfa nélkül” jelenik meg. Semmit sem tudunk a származásáról és a magánéletéről.

A JEHOVA IRÁNTI LOJALITÁS ÖSZTÖNÖZTE

Abból a néhány rövid részből, ahol a Szentírásban Nátánról olvashatunk, világosan látszik, hogy alázatosan, ugyanakkor buzgón síkraszállt Isten akaratának a megvalósulásáért. Jehova Isten súlyos felelősséggel járó feladatokkal bízta meg őt. Jó, ha elmélkedsz Nátán tulajdonságain, például az Isten iránti lojalitásán és a követelményei iránti mély értékelésén, és igyekszel utánozni őt ezekben.

Valószínűleg nem fognak felkérni arra, hogy megfeddj egy házasságtörő királyt, vagy hogy megakadályozz valakit, hogy magához ragadja a hatalmat. Viszont Isten segítségével lojális tudsz lenni Hozzá, és ki tudsz állni az igazságos irányadó mértékei mellett. Továbbá az igazság bátor, ugyanakkor tapintatos tanítója és az igaz imádat támogatója lehetsz.

[Kép a 25. oldalon]

A királyság védelmezőjeként Nátán tapintattal és megfontoltan beszélt Betsabéval