A modern kori aztékok igaz keresztények lesznek

„A templomokból csak por és hamu maradt, a bálványok megsemmisültek, a szent könyvek a tűz martalékává váltak, ám az ősi istenek tovább élnek az indiánok szívében” (Walter Krickeberg: Altmexikanische Kulturen).

AZ AZTÉKOK a XIII. században telepedtek le Mexikóban. Eleinte kicsiny törzs voltak, ám olyan hatalmas birodalmat építettek, mint a perui inkák. Bár birodalmuk 1521-ben, a spanyolok Tenochtitlán feletti győzelmével megbukott, nyelvük, a navatl még ma is létezik. * Mintegy másfél millióan beszélik Mexikó legalább 15 államában. A nyelvvel együtt néhány ősi azték hitnézet is fennmaradt, ahogy az Walter Krickeberg kutató fenti idézetéből is látszik. Miben hittek az aztékok?

Idegen vagy ismerős szokások?

A legtöbbeknek talán az jut eszükbe az aztékokról, hogy emberáldozatokat mutattak be. Ez a szokás azon a hitnézeten alapult, hogy a nap nem tud feljönni, ha nem táplálják az emberek szívével és vérével. Diego Durán spanyol szerzetes beszámolója szerint 1487-ben a tenochtitláni nagy piramistemplom felavatásakor négy napon át több mint 80 000 embert áldoztak fel.

Bár ez a spanyolokat elborzasztotta, meglepődve tapasztalták, hogy sok hasonlóság is van az aztékok és a katolikusok hite között. Például az aztékoknak volt egy, a katolikus áldozáshoz hasonló szertartásuk, mely során elfogyasztották isteneik kukoricalisztből készült mását vagy a feláldozott emberek húsát. Ezenkívül használták a keresztet, megvallották a bűneiket, és megkeresztelték a csecsemőket. A legérdekesebb hasonlóság talán az volt, hogy hódolattal tisztelték az „istenek szűz anyját”, Tonantzint, akit kedvesen a „mi kicsi anyánknak” neveztek.

Azon a dombon, melyen az aztékok Tonantzint imádták, a sötét bőrű, katolikus „Guadalupei Szűz” állítólag megjelent egy azték indiánnak 1531-ben, és navatlul szólt hozzá. Ez felgyorsította az aztékok katolikus hitre térését. Tonantzin templomának alapjára szentélyt építettek a szűznek. December 12-én több százezer hívő mexikói, köztük sok navatl is felkeresi ezt a bazilikát.

A távoli hegyekben élő navatlok számos ünnepet rendeznek védőszentjeik tiszteletére. Néhány ünnepük napokon vagy akár heteken át is tart. Egy könyv megjegyzi, hogy a navatlok a katolikus szentek imádatát olyan szokásokkal vegyítik, melyek még a Cortés előtti időkből származnak (El universo de los aztecas). Emellett sokuk foglalkozik spiritizmussal. Ha megbetegednek, felkeresik a gyógyítót, aki rituális tisztítást végez, és állatáldozatokat mutat be. A navatlok között nagy az írástudatlanok száma, sokan sem spanyolul, sem navatlul nem tudnak olvasni.  A súlyos szegénységben élő, nyelvükhöz és kultúrájukhoz ragaszkodó navatlokat a társadalom általában megveti.

A Biblia igazsága eljut a modern kori aztékokhoz

Jehova Tanúi Mexikóban hosszú évek óta minden embert igyekeznek elérni a Királyság jó hírével (Máté 24:14). Fiókhivataluk felvigyázásával 2000 óta különleges erőfeszítéseket tesznek, hogy a navatlok az anyanyelvükön hallhassanak a jó hírről, és navatl nyelvű gyülekezeteket is szerveznek azoknak, akik korábban spanyol összejövetelekre jártak. Létrehoztak egy fordítói csapatot, hogy bibliai kiadványok készüljenek navatl nyelven. Ezenkívül segítenek a navatloknak megtanulni írni és olvasni. Milyen eredményt hozott a munkájuk? Nézzünk meg néhány példát.

Miután egy navatl asszony először hallott bibliai előadást az anyanyelvén, így fejezte ki az érzéseit: „Már tíz éve járunk az összejövetelekre, de a programok végén mindig zsongott a fejünk, mert nem tudunk jól spanyolul. Most végre értjük az igazságot.” A hatvanéves Juan nyolc éve tanulmányozta a Bibliát, és a spanyol összejövetelekre is eljárt a feleségével és a gyermekeivel, de nem igazán haladt előre. Ám kevesebb mint egy évvel azután, hogy navatlul kezdte tanulmányozni a Bibliát, megkeresztelkedett.

Ahogy ezek a példák is mutatják, sokan először spanyolul hallottak a Bibliáról, de nem értették teljesen. Azonban mióta a saját nyelvükön hallgatják az összejöveteleket és a kongresszusokat és olvassák a kiadványokat, a Biblia igazsága megérintette a szívüket, és jobban értik, mivel jár kereszténynek lenni.

Az akadályok leküzdése

A navatloknak számos akadályt kell leküzdeniük, hogy előrehaladhassanak szellemileg. Például nagy nyomás nehezedik rájuk, hogy vegyenek részt a vallásos ünnepeken. San Agustín Oapanban a Tanúk nem prédikálhattak házról házra, mert az ottaniak attól tartottak, hogy ha az emberek hallanak a Bibliáról, nem fogják többé támogatni az ünnepeket. Florenciót és három társát letartóztatták, amikor a helyi navatl Tanúk egy kicsiny csoportjával prédikáltak. Húsz perc sem telt bele, és egész tömeg gyűlt köréjük, hogy megvitassák, mit tegyenek velük.

„Azon nyomban végezni akartak velünk – emlékszik vissza Florencio. – Egyesek azt javasolták, hogy kötözzenek meg minket, és dobjanak a folyóba. Az éjszakát a börtönben töltöttük. Másnap egy Tanú, aki ügyvéd volt, két másik testvérrel a segítségünkre sietett, ám őket is börtönbe zárták. Végül a hatóságok elengedtek bennünket azzal a feltétellel, hogy el kell hagynunk a várost.” Mindezek ellenére egy évvel később gyülekezet alakult a városban. Az összejöveteleken 17 megkeresztelt Tanú és körülbelül 50 érdeklődő személy vesz részt.

Albertót, aki a coapalai navatl közösségben él, és Jehova Tanúja, meghívták az egyik ünnepre. De mivel ezt visszautasította, bebörtönözték. Mikor a közösség összegyűlt, néhányan Alberto akasztását követelték, hogy megfélemlítsék azokat, akik esetleg fel akarnak hagyni a hagyományaikkal, és csatlakozni akarnak Alberto vallásához. Néhány Tanú megpróbálta elérni, hogy engedjék szabadon Albertót, de őket is letartóztatták. Az egy hétig tartó ünnepség után végül mindannyiukat elengedték. Mivel az ellenségeskedés nem hagyott alább, a Tanúknak magasabb rangú hivatalnokokhoz kellett fordulniuk. Sikerült életbe léptetni egy rendeletet, mely véget vetett az üldözésnek. Érdekes, hogy nem sokkal ezután a Tanúk legfőbb ellensége érdeklődést mutatott a bibliai igazságok iránt, és megkeresztelkedett. Ma már gyülekezet is van ebben a városban.

 A szántóföldek fehérek az aratásra

Látva, milyen szívesen fogadják a navatlok a Biblia üzenetét, sok Tanú igyekszik megtanulni a nyelvüket. Ez azonban nem könnyű feladat. A navatlok nagyon félénk emberek, és nem szívesen beszélnek a nyelvükön az őket ért rossz bánásmód miatt. Ráadásul a navatl nyelvnek számos dialektusa van.

Sonia, aki az ideje nagy részét annak szenteli, hogy beszéljen az embereknek a Bibliáról, elmeséli, miért határozta el, hogy megtanulja a navatlok nyelvét: „Nem messze az otthonomtól mintegy 6000 navatl munkás lakik egy őrzött szálláshelyen. Ezek az emberek nagyon kiszolgáltatottak és megalázottak. A helyzetük végtelenül elszomorított, mert a navatlok egykor igen büszke emberek voltak, és a mi kultúránk az övékében gyökerezik. Már 20 éve prédikálunk nekik spanyolul, de mivel nem értik jól a nyelvet, nem sok érdeklődést mutattak. Ám amikor megtanultam néhány szót a nyelvükön, mintha kicserélték volna őket. Körbevettek és figyelmesen hallgattak. Felajánlottam az egyik asszonynak, hogy megtanítom írni és olvasni, ha segít nekem navatlul tanulni. A szálláshelyükön mindenki úgy emleget, hogy »az asszony, aki beszéli a nyelvünket«. Olyan, mintha misszionárius lennék a saját hazámban.” Ezen a területen ma működik egy navatl nyelvű gyülekezet.

Maricela, aki szintén sok időt fordít a prédikálásra, komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megtanuljon navatlul. A 70 éves Félixszel eleinte spanyolul tanulmányozták a Bibliát. Ám ahogy Maricela előrehaladt a nyelvismeretben, Félixnek az anyanyelvén próbálta elmagyarázni a Biblia tanításait. Ennek jó eredménye lett. Maricela nagyon meghatódott, amikor Félix azt kérdezte tőle, hogy Jehova meghallgatja-e őt, amikor navatlul imádkozik hozzá. Félix boldog volt, mikor megtudta, hogy mindegy, milyen nyelven imádkozunk Jehovához, ő érti. Azóta megkeresztelkedett, és rendszeresen ott van az összejöveteleken, noha másfél órát kell gyalogolnia, hogy részt vehessen rajtuk. Maricela ezt mondja: „Boldog vagyok, hogy együttműködhetek azzal az angyallal, aki jó hírt hirdet minden nemzetnek” (Jelenések 14:6, 7).

A navatl szántóföld kétségkívül fehér az aratásra (János 4:35). Imádkozunk, hogy Jehova Isten imádatának jelképes hegyére továbbra is mindenféle származású ember, így a nemes lelkű, modern kori aztékok is felmehessenek, és tanulhassanak az ő útjairól (Ézsaiás 2:2, 3).

[Lábjegyzet]

[Térkép a 13. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

MEXIKÓVÁROS

AZTÉK NÉPESSÉG ÁLLAMONKÉNT

150 000

1000 ALATT