Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛhaa Wɔnyaa yɛ Wɔhiɛnɔkamɔ lɛ Mli

Nyɛhaa Wɔnyaa yɛ Wɔhiɛnɔkamɔ lɛ Mli

Nyɛhaa Wɔnyaa yɛ Wɔhiɛnɔkamɔ lɛ Mli

‘Wɔyɛ naanɔ wala he nɔhiɛkamɔ, nɔ̃ wala ni Nyɔŋmɔ ni maleee lɛ wo shi eha dani abɔ jeŋ bei lɛ.’—TITO 1:2.

MLITĨI

Mɛni hewɔ wɔyɔɔ nɔmimaa akɛ miishɛɛ baa ŋwɛi kɛ́ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɔ ko ye anɔkwa kɛyashi egbo lɛ?

Mɛɛ gbɛ nɔ tooi krokomɛi lɛ ahiɛnɔkamɔ lɛ mlibaa kɔɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ anɔ̃ lɛ he?

Kɛ́ wɔhiɛnɔkamɔ lɛ aaaba mli lɛ, mɛɛ nifeemɔi ni tsɔɔ ‘jeŋba krɔŋŋ’ kɛ ‘Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ’ esa akɛ wɔjie lɛ kpo?

1. Mɛɛ gbɛ nɔ hiɛnɔkamɔ ni Yehowa kɛduro wɔ lɛ baanyɛ aha wɔfi shi?

YEHOWA ji ‘Nyɔŋmɔ ni haa wɔ hiɛnɔkamɔ.’ Nakai bɔfo Paulo kɛɛ, ni ekɛ fata he akɛ Yehowa baanyɛ ekɛ ‘miishɛɛ kɛ hejɔlɛ fɛɛ awo wɔ obɔbɔɔbɔ yɛ hemɔkɛyeli mli, koni wɔná hiɛnɔkamɔ ní ateke nɔ yɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ hewalɛ mli.’ (Rom. 15:13) Kɛ́ wɔhiɛnɔkamɔ lɛ teke nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpee shihilɛ fɛɛ shihilɛ ni wɔkɛaakpe lɛ naa, ni miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ baayimɔ wɔtsuiiaŋ obɔbɔ. Hiɛnɔkamɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baafee tamɔ ‘susuma sɛkɛ ni tseee ni yɔɔ shiŋŋ’ kɛha Kristofoi krokomɛi lɛ taakɛ eji yɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ agbɛfaŋ lɛ. (Heb. 6:18, 19) Kɛ́ wɔkɛ naagbai miikpe yɛ shihilɛ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpɛtɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ he, ni ebaaye abua wɔ koni wɔyiŋ akafee wɔ enyɔnyɔɔnyɔ loo ni wɔhemɔkɛyeli lɛ miigbɔjɔ.—Nyɛkanea Hebribii 2:1; 6:11.

2. Mɛɛ hiɛnɔkamɔi enyɔ Kristofoi yɔɔ ŋmɛnɛ, ni mɛni hewɔ “tooi krokomɛi” lɛ yɔɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahiɛnɔkamɔ lɛ he miishɛɛ lɛ?

2 Kristofoi ni yɔɔ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ kɛ amɛhiɛ fɔɔ hiɛnɔkamɔi enyɔ ni yɔɔ lɛ ateŋ ekome nɔ. Amɛteŋ mɛi ni afɔ amɛ mu, ni ji “asafoku bibioo” lɛ ateŋ shwɛɛnii lɛ yɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaná wala ni gbele bɛ mli yɛ ŋwɛi, ni amɛkɛ Kristo baaye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli. (Luka 12:32; Kpoj. 5:9, 10) “Tooi krokomɛi” lɛ, ni ji “asafo babaoo” lɛ ayi fa kwraa fe mɛi ni kɛ Kristo baaye nɔ yɛ ŋwɛi lɛ, ni amɛyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi paradeiso yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ shishi bii. (Kpoj. 7:9, 10; Yoh. 10:16) Esa akɛ tooi krokomɛi lɛ ale akɛ ja amɛjɛ amɛtsuiŋ fɛɛ amɛfi Kristo ‘nyɛmimɛi’ ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ amrɔ nɛɛ asɛɛ dani abaahere amɛyiwala. (Mat. 25:34-40) Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ anine baashɛ amɛjuromɔnɔ lɛ nɔ, shi tooi krokomɛi lɛ hu ahiɛnɔkamɔ lɛ baaba mli kɛ̃. (Nyɛkanea Hebribii 11:39, 40.) Klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahiɛnɔkamɔ lɛ he.

KRISTOFOI NI AFƆ AMƐ MU LƐ ‘AHIƐNƆKAMƆ NI GBOOO’ LƐ

3, 4. Mɛɛ gbɛ nɔ ‘afɔ́ɔ’ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ‘ehee kɛha hiɛnɔkamɔ ni gbooo,’ ni mɛni ji nakai hiɛnɔkamɔ lɛ?

3 Bɔfo Petro ŋmala woji enyɔ eyaha Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ, ni etsɛ amɛ akɛ “mɛi ni ahala.” (1 Pet. 1:1) Egbála hiɛnɔkamɔ ni nɔ bɛ ni asafoku bibioo lɛ yɔɔ lɛ mli fitsofitso. Petro ŋma yɛ eklɛŋklɛŋ wolo lɛ mli akɛ: “Ajɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo tsɛ lɛ, mɔ ni fɔ wɔ ehee yɛ lɛ diɛŋtsɛ emɔbɔnalɛ babaoo lɛ naa, eha wala hiɛnɔkamɔ [loo hiɛnɔkamɔ ni gbooo] yɛ Yesu Kristo shi ni etee kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ hewɔ, eha gboshinii ni fiteee ni he bɛ kpa ko ni ekwaaa, ni aŋɔto yɛ ŋwɛi aha nyɛ, nyɛ mɛi ni anyiɛ hemɔkɛyeli nɔ abuɔ nyɛhe yɛ Nyɔŋmɔ hewalɛ naa atoɔ yiwalaheremɔ ni asaa ato ni abaajie kpo yɛ naagbee bei lɛ amli lɛ; no haa nyɛmli filiɔ nyɛ.”—1 Pet. 1:3-6.

4 ‘Afɔ́ɔ’ Kristofoi fioo ni Yehowa ehala koni amɛfata Kristo he yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ ‘ehee’ akɛ Nyɔŋmɔ mumɔŋ bii. Akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ fɔɔ amɛ mu koni amɛyafata Kristo he kɛye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi. (Kpoj. 20:6) Petro tsɔɔ mli akɛ nɛkɛ ‘fɔmɔ hee’ nɛɛ haa amɛnáa ‘hiɛnɔkamɔ ni gbooo,’ ni etsɛ hiɛnɔkamɔ nɛɛ akɛ “gboshinii ni fiteee ni he bɛ kpa ko ni ekwaaa” ni aŋɔto “yɛ ŋwɛi” aha amɛ. Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ‘amli filiɔ amɛ’ yɛ amɛhiɛnɔkamɔ ni gbooo lɛ hewɔ! Shi ja amɛtee nɔ amɛye anɔkwa dani nakai hiɛnɔkamɔ lɛ baaba mli aha amɛ.

5, 6. Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ abɔ mɔdɛŋ waa ni amɛnine ashɛ amɛŋwɛi tsɛmɔ lɛ nɔ lɛ?

5 Petro wo Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ŋaa yɛ ewolo ni ji enyɔ lɛ mli akɛ, ‘amɛbɔ mɔdɛŋ ni amɛwaje amɛtsɛmɔ kɛ halamɔ lɛ.’ (2 Pet. 1:10) Esa akɛ amɛbɔ mɔdɛŋ amɛná Kristofoi asui tamɔ hemɔkɛyeli, Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ, nyɛmimɛi ahedɔɔ, kɛ suɔmɔ. Petro kɛɛ akɛ: “Kɛji nɛkɛ nii nɛɛ yɛ nyɛmli ni efa [loo eteke nɔ] lɛ, ehaŋ nyɛfee hejɔ̃lɔi aloo mɛi ni wooo yibii.”—Nyɛkanea 2 Petro 1:5-8.

6 Beni Kristo tee ŋwɛi sɛɛ lɛ, ekɛ shɛɛ maje klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli asafoŋ onukpai ní akɛ mumɔ efɔ amɛ mu ni yɔɔ Filadelfia asafo lɛ mli yɛ Asia Bibioo lɛ, ni ekɛɛ: ‘Akɛni oye mitsuishiŋmɛɛ wiemɔ lɛ nɔ hewɔ lɛ, mi hu matoo yɛ kaa ŋmɛlɛtswaa ni baaba jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ ni akɛbaaka mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli. Naa, miiba oya; hiɛmɔ nɔ ni oyɔɔ lɛ mli ni awa, koni mɔ ko akashɔ̃ okekere lɛ!’ (Kpoj. 3:10, 11) Kɛ́ aleee nɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ eko aaaŋmɛɛ enɔkwayeli lɛ he lɛ, enine shɛŋ “anunyam akekere ni ŋalaaa” ni awo he shi akɛ akɛbaaha mɛi ni ahala lɛ ateŋ mɛi ni baaye anɔkwa kɛyashi gbele mli lɛ nɔ.—1 Pet. 5:4; Kpoj. 2:10.

MAŊTSƐYELI LƐ MLIBOTEMƆ

7. Mɛɛ hiɛnɔkamɔ ni nɔ bɛ Yuda tsĩ tã yɛ ewolo lɛ mli?

7 Aaafee afi 65 Ŋ.B. lɛ, Yesu nyɛ bi Yuda ni lɛ hu afɔ lɛ mu lɛ ŋma wolo eyaha Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ, ni ewie amɛhe akɛ “mɛi ni atsɛ amɛ.” (Yuda 1; nyɛkɛtoa Hebribii 3:1 lɛ he.) Kulɛ eetao ni eŋma amɛ wolo ni kɔɔ ‘amɛ fɛɛ’ amɛyiwalaheremɔ lɛ he hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ nyam, ní Kristofoi ni atsɛ amɛ kɛmiiya Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ yɔɔ lɛ he sane. (Yuda 3) Eyɛ mli akɛ eyɛ saji krokomɛi ni he hiaa ni ebaawie he moŋ, shi beni emuɔ ewolo kuku lɛ naa lɛ, ewie hiɛnɔkamɔ ni nɔ bɛ ni Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ yɔɔ lɛ he akɛ: “Shi lɛ, mɔ ni eyɔɔ hewalɛ ni ekɛaabu nyɛhe ni nyɛkatɛrɛ, ní ekɛ nyɛ ayadamɔ enunyam lɛ hiɛ ni kpa ko bɛ nyɛhe, yɛ mlifilimɔ mli lɛ, Nyɔŋmɔ ni ji nilelɔ koome kɛ wɔyiwalaherelɔ yɛ Yesu Kristo, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ, hewɔ lɛ, lɛ aŋɔ anunyam kɛ agbojee, nɔyeli kɛ hegbɛ fɛɛ aha agbɛnɛ kɛ daa!”—Yuda 24, 25.

8. Yuda 24 lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, mɛni tsɔɔ akɛ kɛ́ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɔ ko ye anɔkwa kɛyashi egbo lɛ miishɛɛ baa ŋwɛi?

8 Eyɛ faŋŋ akɛ, Kristofoi anɔkwafoi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ miisumɔ ni abu ehe koni ekashane kɛmiiya hiɛkpatamɔ mli. Amɛhiɛnɔkamɔ ni damɔ Biblia lɛ nɔ ji akɛ Yesu baatee amɛ shi kɛjɛ gbele mli, ní no aha amɛkɛ mlifilimɔ ayapue yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ ákɛ mumɔŋ bii ni eye emuu. Kɛ́ anɔkwafoi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɔ ko gbo lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ ‘ateɔ lɛ shi yɛ mumɔŋ gbɔmɔtso mli,’ kɛyaa “nɔ ni fiteee mli . . . , yɛ anunyam mli.” (1 Kor. 15:42-44) Kɛ́ ‘miishɛɛ baa ŋwɛi yɛ eshafeelɔ kome ni tsakeɔ etsui lɛ hewɔ’ lɛ, bo lɛ susumɔ miishɛɛ ni baaba ŋwɛi gwabɔɔ lɛŋ kɛ́ Kristo nyɛmimɛi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɔ kome hiɛ enɔkwayeli lɛ mli kɛyashi egbo lɛ he okwɛ. (Luka 15:7) Yehowa kɛ emumɔŋ bɔɔ nii ni yeɔ lɛ anɔkwa lɛ, kɛ mɔ ni afɔ lɛ mu, ní no mli lɛ akɛ ejuromɔnɔ lɛ miiha lɛ lɛ fɛɛ amii baashɛ amɛhe “yɛ mlifilimɔ mli.”—Nyɛkanea 1 Yohane 3:2.

9. Mɛɛ gbɛ nɔ abaaŋmɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli “gbɛ aahu,” ni te hiɛnɔkamɔ nɛɛ saa amɛteaŋ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lolo lɛ ahe ehaa tɛŋŋ?

9 Nakai nɔŋŋ Petro ŋma Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ, kɛ́ amɛbɔ mɔdɛŋ amɛwaje amɛtsɛmɔ lɛ kɛtsɔ anɔkwa ni amɛaaye lɛ nɔ lɛ, “aaaŋmɛ [amɛ] wɔ-Nuŋtsɔ kɛ yiwalaherelɔ Yesu Kristo naanɔ maŋtsɛyeli lɛ mli gbɛ aahu.” (2 Pet. 1:10, 11) Abaaŋmɛ amɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mlibotemɔ “gbɛ aahu,” ni Kristofoi asui ni amɛyɔɔ lɛ baakpɛlɛ kaŋkaŋ. Wiemɔ ni ji abaaŋmɛ amɛ “gbɛ aahu” lɛ tsɔɔ jɔɔmɔi ni nɔ bɛ kwraa ni mɛi ni kɛ hiɛmiamɔ da wala he foi lɛ baaná mli ŋɔɔmɔ lɛ. Kɛ́ amɛkwɛ bɔ ni amɛkɛ anɔkwayeli ba amɛjeŋ lɛ, amɛtsuiiaŋ baayimɔ obɔbɔ kɛ mlifilimɔ kɛ hiɛsɔɔ. Ekã shi faŋŋ akɛ, hiɛnɔkamɔ nɛɛ wajeɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lolo lɛ, koni ‘amɛsaa amɛjwɛŋmɔ kɛha nitsumɔ babaoo.’—1 Pet. 1:13.

NƆ NI TOOI KROKOMƐI LƐ ‘AHIƐNƆKAMƆ LƐ’ DAMƆ NƆ

10, 11. (a) Mɛɛ hiɛnɔkamɔ tooi krokomɛi lɛ yɔɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ mlibaa kɔɔ Kristo kɛ “Nyɔŋmɔ bii lɛ akpojiemɔ lɛ” he?

10 Bɔfo Paulo ŋma “Nyɔŋmɔ bii” ni ajɛ mumɔŋ afɔ́ amɛ akɛ Kristo “nanemɛi niyelɔi” lɛ ahiɛnɔkamɔ ni nɔ bɛ lɛ he sane. No sɛɛ lɛ etsĩ hiɛnɔkamɔ krɛdɛɛ ni Yehowa kɛduro asafo babaoo ni anyɛŋ akane lɛ tã akɛ: “Bɔɔ nii [adesai] lɛ agbɛkwɛmɔ kpɛ̃kpɛ̃ɛkpɛ̃ lɛ miimɛ Nyɔŋmɔ bii [mɛi ni afɔ amɛ mu] lɛ akpojiemɔ lɛ. Ejaakɛ aŋɔ bɔɔ nii lɛ awo yakayakanii ashishi, jeee amɛ diɛŋtsɛ amɛsuɔmɔ naa, shi moŋ yɛ mɔ ni ba amɛ shi lɛ hewɔ, yɛ nɔhiɛkamɔ mli; akɛ bɔɔ nii lɛ diɛŋtsɛ hu baaye amɛhe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli lɛ mli kɛya Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ mli.”—Rom. 8:14-21.

11 Yehowa ha adesai ná hiɛnɔkamɔ loo “nɔhiɛkamɔ” beni ewo shi akɛ ebaatsɔ shiwoo “seshi” lɛ nɔ ejie adesai kɛjɛ “blema onufu” lɛ, ni ji Satan Abonsam dɛŋ lɛ. (Kpoj. 12:9; 1 Mose 3:15) Yesu ji mɔ otu yɛ nakai “seshi” lɛ mli. (Gal. 3:16) Yesu Kristo gbele kɛ eshitee lɛ ha adesai ná hiɛnɔkamɔ ni ma shi shiŋŋ akɛ amɛbaaye amɛhe kɛjɛ esha kɛ gbele nyɔŋyeli mli. Hiɛnɔkamɔ nɛɛ mlibaa lɛ kɔɔ “Nyɔŋmɔ bii lɛ akpojiemɔ” lɛ he. Mɛi ni afɔ amɛ mu ni awo amɛ hiɛ nyam lɛ ji “seshi” lɛ mli bii krokomɛi lɛ. ‘Abaajie amɛ kpo’ beni amɛaafata Kristo he kɛkpãta Satan nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ hiɛ lɛ. (Kpoj. 2:26, 27) Enɛ baaha ahere tooi krokomɛi ni baaje amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ ayiwala.—Kpoj. 7:9, 10, 14.

12. Mɛɛ jɔɔmɔi ni nɔ bɛ adesai baaná beni abaajie mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kpo lɛ?

12 Kwɛ bɔ ni “bɔɔ nii” ni ji adesai lɛ atsui baanyɔ amɛmli yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ shishi aha! Nakai beaŋ lɛ, ‘abaajie’ “Nyɔŋmɔ bii” ni awo amɛhiɛ nyam lɛ ‘akpo’ ekoŋŋ, ni no ji Kristo ni amɛkɛ lɛ baaye nɔ akɛ osɔfoi kɛye abua koni adesai aná Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli jɔɔmɔi lɛ. Ákɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ shishi bii lɛ, fiofio lɛ abaaha “bɔɔ nii” ni ji adesai lɛ aye amɛhe kɛjɛ nibii ni jɛɔ esha kɛ gbele mli kɛbaa lɛ ahe. Fiofio lɛ, adesai ni feɔ toiboo lɛ “baaye amɛhe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli lɛ mli.” Kɛ́ amɛye Yehowa anɔkwa yɛ Afii Akpe lɛ mli fɛɛ, ni amɛnyɛ amɛje kaa ni baaba yɛ no naagbee lɛ mli shweshweeshwe lɛ, abaaŋmala amɛgbɛii yɛ “wala wolo” lɛ mli kɛya naanɔ. Amɛbaabote “Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ mli.” (Kpoj. 20:7, 8, 11, 12) Eji hiɛnɔkamɔ ni nɔ bɛ lɛɛlɛŋ!

KAAHA OHIƐNƆKAMƆ LƐ MIIGBO

13. Mɛni nɔ wɔhiɛnɔkamɔ lɛ damɔ, ni mɛɛ be abaajie Kristo kpo?

13 Woji enyɔ ni akɛ mumɔ tsirɛ Petro ni eŋmala lɛ amli eyi kɛ saji ni baaha mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ tooi krokomɛi lɛ fɛɛ aya nɔ ahiɛ amɛhiɛnɔkamɔ lɛ mli. Etsɔɔ mli akɛ Yehowa duromɔ lɛ nɔ amɛhiɛnɔkamɔ lɛ damɔ, shi jeee amɛnitsumɔi. Eŋma akɛ: “Nyɛhiɛ akãa shi, ni nyɛŋɔa nyɛhiɛ nyɛfɔa duromɔ ni akɛbaaha nyɛ yɛ Yesu Kristo kpojiemɔ mli lɛ nɔ kwraa.” (1 Pet. 1:13) Abaajie Kristo kpo beni ebaaba ni ebajuro esɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ, ní ekɛ Yehowa kojomɔ aba mɛi ni leee Nyɔŋmɔ lɛ anɔ lɛ.—Nyɛkanea 2 Tesalonikabii 1:6-10.

14, 15. (a) Bɔni afee ni wɔhiɛnɔkamɔ lɛ akagbo lɛ, mɛni esa akɛ wɔha wɔhiɛ ahi nɔ? (b) Mɛɛ ŋaa Petro wo?

14 Bɔni afee ni wɔhiɛnɔkamɔ lɛ akagbo lɛ, esa akɛ wɔha wɔhiɛ ahi ‘Yehowa gbi’ ni baa lɛ nɔ, ni wɔha no akudɔ wɔshihilɛ fɛɛ. No kɛ hiɛkpatamɔ baaba “ŋwɛi,” loo adesai anɔyelii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ, kɛ “shikpɔŋ,” ni ji efɔŋfeelɔi lɛ, kɛ emli “shishijee nii” lɛ anɔ. Petro ŋma akɛ: “Mɛɛ gbɔmɛi sa akɛ nyɛtsɔmɔ . . . , mɛi ni kwɛɔ gbɛ ni amɛshweɔ Nyɔŋmɔ gbi lɛ baa lɛ, no mli ni ŋwɛi aaahere kɛ la ni eeeshã, ni jeŋ shishijee nii hu aaasere yɛ la mli.”—2 Pet. 3:10-12.

15 Akɛ “ŋwɛi hee [Kristo Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ] kɛ shikpɔŋ hee [adesai aweku ni feɔ toiboo lɛ]” baaye amrɔ nɛɛ “ŋwɛi” kɛ “shikpɔŋ” lɛ najiaŋ. (2 Pet. 3:13) Agbɛnɛ Petro wo ŋaa tɛ̃ɛ yɛ ‘wɔgbɛkwɛmɔ’ loo wɔhiɛnɔkamɔ ni kɔɔ jeŋ hee ni awo he shi nɛɛ ni wɔɔya nɔ wɔhiɛ mli lɛ he akɛ: “No hewɔ lɛ, suɔmɔmɛi, akɛni nyɛkwɛɔ nii nɛɛ agbɛ nɛɛ, nyɛbɔa mɔdɛŋ, koni ana nyɛ ní muji loo kpa ko bɛ nyɛhe yɛ ehiɛ, yɛ hejɔlɛ mli.”—2 Pet. 3:14.

ESA AKƐ WƆBA WƆJEŊ YƐ WƆHIƐNƆKAMƆ LƐ NAA

16, 17. (a) Mɛɛ nifeemɔi ni tsɔɔ ‘jeŋba krɔŋŋ’ kɛ ‘Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ’ esa akɛ wɔjie lɛ kpo? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔhiɛnɔkamɔ lɛ baaba mli?

16 Jeee wɔhiɛnɔkamɔ lɛ kɛkɛ esaaa akɛ wɔhaa egboɔ, shi esa akɛ wɔba wɔjeŋ yɛ naa hu. Esa akɛ wɔkwɛ nɔ gbɔmɛi ni wɔji yɛ mumɔŋ lɛ jogbaŋŋ. ‘Jeŋba krɔŋŋ’ mli ni wɔɔhiɛ lɛ biɔ ni ‘wɔba wɔjeŋ jogbaŋŋ yɛ jeŋmajiaŋbii lɛ ateŋ,’ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaanii ni wɔɔfee lɛ nɔ. (2 Pet. 3:11; 1 Pet. 2:12) Esa akɛ ‘wɔsumɔsumɔɔ wɔhe.’ Ni nɔ ni fata enɛ he ji mɔdɛŋ ni wɔɔbɔ kɛbaa ekomefeemɔ ni yɔɔ wɔteŋ yɛ jeŋ muu fɛɛ lɛ yi, ni asafo ni wɔyɔɔ mli lɛ hu fata he. (Yoh. 13:35) ‘Nifeemɔi ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ’ lɛ ji nibii ni wɔfeɔ kɛwajeɔ wekukpaa ni kã wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ. Enɛ kɔɔ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa” shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ni wɔkɛ wɔhe baawo mli jogbaŋŋ, sɔlemɔ, daa Biblia kanemɔ, aŋkro nikasemɔ, kɛ weku jamɔ hu ni wɔbaafee ni emɔ shi lɛ he.—Mat. 24:14.

17 Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ miisumɔ ni Yehowa akpɛlɛ enɔ, ni ehere eyiwala kɛ́ ‘afite’ nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ. Enɛ baaha wɔhiɛnɔkamɔ ni ji ‘naanɔ wala lɛ he nɔhiɛkamɔ lɛ, nɔ̃ wala ni Nyɔŋmɔ ni maleee lɛ wo shi eha dani abɔ jeŋ bei lɛ,’ aba mli.—Tito 1:2.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 22]

Afɔ́ɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ‘ehee kɛha hiɛnɔkamɔ ni gbooo’

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Kaaha hiɛnɔkamɔ lɛ miigbo yɛ oweku lɛ mli