Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yesu Kristo​—Aha Wɔsanebimɔi lɛ Ahetoo

Yesu Kristo​—Aha Wɔsanebimɔi lɛ Ahetoo

Yesu Kristo​—Aha Wɔsanebimɔi lɛ Ahetoo

“Namɔ mɛi lɛ kɛɔ akɛ miji?”—LUKA 9:18.

YESU bi ekaselɔi lɛ nakai sane lɛ ejaakɛ ele akɛ mɛi hiɛ susumɔi srɔtoi yɛ mɔ ni eji lɛ he. Kɛlɛ, esaaa akɛ mɛi ayiŋ futuɔ amɛ yɛ ehe. Yesu tseee ehe banee, ni etsuuu nii yɛ dujiaŋ hu. Moŋ lɛ, ekɛ mɛi bɔ yɛ amɛkrowai kɛ amɛmaji amli. Eshiɛ, ni etsɔɔ mɛi anii yɛ faŋŋ ejaakɛ eesumɔ ni mɛi ale anɔkwalei ni kɔɔ ehe lɛ.—Luka 8:1.

Abaanyɛ ale anɔkwalei ni kɔɔ Yesu he lɛ kɛtsɔ ewiemɔi kɛ enifeemɔi anɔ, ni aŋmala enɛɛmɛi ahe saji yɛ Biblia mli Sanekpakpai ejwɛ—Mateo, Marko, Luka, kɛ Yohane—lɛ amli. Nakai amaniɛbɔi ni ajɛ mumɔŋ aŋmala lɛ haa sanebimɔi ni kɔɔ Yesu he lɛ ahetoo. *Yohane 17:17.

SANEBIMƆ: Ani Yesu ehi shi pɛŋ akɛ gbɔmɔ lɛɛlɛŋ?

HETOO: Hɛɛ. Je lɛŋ yinɔsaneŋmalɔi tamɔ Josephus kɛ Tacitus ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ tsĩ Yesu tã akɛ eji mɔ ko ni hi shi diɛŋtsɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Sanekpakpai lɛ kɛ odaseyelii ni kɔneɔ mɔ yiŋ haa akɛ Yesu ji mɔ ko ni hi shi diɛŋtsɛ, shi ejeee adesã mli gbɔmɔ ko. Amaniɛbɔi lɛ tsɔɔ saji amli fitsofitso kɛ́ eewie be kɛ he ni saji lɛ ba yɛ lɛ he lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɔ ni ŋma Luka Sanekpakpa lɛ tsĩ nɔyelɔi kpawo atã—ni je lɛŋ yinɔsaneŋmalɔi hu etsĩ mɛi nɛɛ agbɛ́i atã kɛma nɔ mi—kɛtsɔɔ afi nɔ ni Yesu bɔi esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ.—Luka 3:1, 2, 23.

Odaseyelii ni tsɔɔ akɛ Yesu hi shi diɛŋtsɛ lɛ kɔneɔ mɔ yiŋ waa. Wolo ko (Evidence for the Historical Jesus) wie akɛ: “Nilelɔi babaoo baakpɛlɛ nɔ akɛ nuu ko ni atsɛɔ lɛ Yesu ni jɛ Nazaret lɛ hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli.”

SANEBIMƆ: Ani Yesu nɔŋŋ ji Nyɔŋmɔ?

HETOO: Dabi. Yesu ebuuu ehe akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ yeɔ egbɔ kɔkɔɔkɔ. Shi moŋ, etsɔɔ shii abɔ akɛ Yehowa nɔ kwɔ fe lɛ. * Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu tsɛ Yehowa akɛ ‘mi-Nyɔŋmɔ’ kɛ ‘anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ.’ (Mateo 27:46; Yohane 17:3) Mɔ ko ni hɔ mɔ ko shishi pɛ baanyɛ ekɛ wiemɔi ni tamɔ nɛkɛ atsɛ́ mɔ kroko lɛ. Nitsulɔ ko tsɛɔ enitsumɔtsɛ akɛ “minuntsɔ,” loo “onukpa” kɛtsɔɔ faŋŋ akɛ enitsumɔtsɛ lɛ nɔ kwɔ fe lɛ.

Yesu tsɔɔ hu akɛ esoro lɛ yɛ Nyɔŋmɔ he. Be ko lɛ, Yesu kɛɛ mɛi ni te shi wo hegbɛ ni eyɔɔ lɛ akɛ: “Nyɛmla lɛ mli hu aŋma akɛ: Mɛi enyɔ odase lɛ anɔkwaleŋ. Mi lɛ miyeɔ mi diɛŋtsɛ mihe odase, ni tsɛ ni tsu mi lɛ hu yeɔ mihe odase.” (Yohane 8:17, 18) Enɛ tsɔɔ akɛ esoro Yesu, ni esoro Yehowa. Kɛ́ jeee nakai kulɛ, te aaafee tɛŋŋ abu amɛ akɛ odasefoi enyɔ? *

SANEBIMƆ: Ani Yesu ji gbɔmɔ kpakpa ko kɛkɛ?

HETOO: Dabi. Efe gbɔmɔ kpakpa ko kɛkɛ. Yesu le akɛ eyɛ gbɛnai srɔtoi ni he hiaa yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ mli. Amɛteŋ fioo komɛi nɛ:

“Nyɔŋmɔ bi koome lɛ.” (Yohane 3:18) Yesu le he ni ejɛ kɛba. Eyɛ wala mli kwraa dani abafɔ́ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Ekɛɛ akɛ: “Mijɛ ŋwɛi miba.” (Yohane 6:38) Yesu ji Nyɔŋmɔ klɛŋklɛŋ nibɔɔ, ni eye ebua Nyɔŋmɔ kɛbɔ nibii krokomɛi fɛɛ. Akɛni Yesu ji mɔ ni Nyɔŋmɔ kome too bɔ lɛ tɛ̃ɛ hewɔ lɛ, abaanyɛ atsɛ lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ “Nyɔŋmɔ bi koome lɛ.”—Yohane 1:3, 14; Kolosebii 1:15, 16.

“Gbɔmɔ bi.” (Mateo 8:20) Yesu tsɛ ehe shii abɔ akɛ “gbɔmɔ bi lɛ,” ni wiemɔ nɛɛ je kpo shii aaafee 80 yɛ Sanekpakpai lɛ amli. Wiemɔ nɛɛ tsɔɔ akɛ no mli lɛ Yesu ji gbɔmɔ diɛŋtsɛ, shi jeee Nyɔŋmɔ ni ebabala. Te fee tɛŋŋ ni abafɔ́ Nyɔŋmɔ Bi koome lɛ akɛ adesa? Yehowa tsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ejie e-Bi lɛ wala kɛbawo Yudanyo oblayoo fro Maria fɔmɔ kotoku mli, ni no ha eŋɔ lɛ hɔ. Enɛ hewɔ lɛ, afɔ́ Yesu akɛ mɔ ni eye emuu ní esha bɛ ehe.—Mateo 1:18; Luka 1:35; Yohane 8:46.

“Tsɔɔlɔ.” (Yohane 13:13) Yesu ha ale faŋŋ akɛ nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo edɛŋ ji ‘etsɔɔ nii ni eshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ.’ (Mateo 4:23; Luka 4:43) Yesu tsɔ gbɛ ni yɔɔ mlɛo ni mli kã shi nɔ etsɔɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ji, kɛ nɔ ni Maŋtsɛyeli lɛ baafee koni eha Yehowa suɔmɔnaanii aba mli.—Mateo 6:9, 10.

“Wiemɔ lɛ.” (Yohane 1:1) Yesu sɔmɔ akɛ Nyɔŋmɔ Naawielɔ, ni ji, mɔ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ enɔ ekɛ saji kɛ gbɛtsɔɔmɔi haa mɛi. Yehowa kɛ esaji lɛ ha Yesu koni Yesu kɛha adesai yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.—Yohane 7:16, 17.

SANEBIMƆ: Ani Yesu ji Mesia ni awo ehe shi lɛ?

HETOO: Hɛɛ. Biblia gbalɛi tsɔɔ akɛ Mesia, loo Kristo, ni shishi ji “Mɔ ni Afɔ lɛ Mu” lɛ baaba. Mɔ ni awo shi yɛ ehe nɛɛ baatsu gbɛfaŋnɔ titri ko he nii yɛ Yehowa yiŋtoo lɛ he nitsumɔ mli. Be ko lɛ, Samaria yoo ko kɛɛ Yesu akɛ: “Mile akɛ Mesia ni atsɛ́ɔ lɛ Kristo lɛ miiba.” Kɛkɛ ni Yesu gba mli kpoo ekɛɛ lɛ akɛ: “Mi ni mikɛo wieɔ nɛɛ, mi ni.”—Yohane 4:25, 26.

Ani odaseyeli ko yɛ ni tsɔɔ akɛ Yesu ji Mesia lɛ lɛɛlɛŋ? Taakɛ waonaa liamɔ ko baanyɛ afee mɔ kome pɛ nɔ̃ lɛ, nibii etɛ yɛ ní fɛɛ kɛ odaseyeli ni mli wa haa akɛ Yesu ji Mesia. Ani waonaa liamɔ lɛ sa Yesu? Susumɔ enɛɛmɛi ahe okwɛ:

Ewekutɔkpãa. Biblia lɛ gba akɛ Mesia lɛ baafee Abraham seshinyo ni ebaajɛ David wekutɔkpãa lɛ mli. (1 Mose 22:18; Lala 132:11, 12) Yesu ji mɛi enyɔ lɛ fɛɛ aseshinyo lɛɛlɛŋ.—Mateo 1:1-16; Luka 3:23-38.

Gbalɛi ni eba mli. Gbalɛi babaoo yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli ni wieɔ Mesia lɛ shihilɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ní efɔmɔ kɛ egbele he saji fata he, lɛ he. Yesu wo gbalɛi lɛ fɛɛ obɔ. Ekomɛi ji: Afɔ́ lɛ yɛ Betlehem (Mika 5:1; Luka 2:4-11), atsɛ lɛ kɛjɛ Mizraim (Hoshea 11:1; Mateo 2:15), ni agbe lɛ ní akuuu ewu ko kwraa mli (Lala 34:21; Yohane 19:33, 36). Gbɛ ko kwraa bɛ ni Yesu baanyɛ atsɔ nɔ akudɔ eshihilɛ koni ekɛ nibii ni baaha Mesia lɛ he gbalɛi fɛɛ aba mli lɛ akpã gbee. *

Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ odase. Beni afɔ́ Yesu lɛ, Nyɔŋmɔ tsu ŋwɛi bɔfoi koni amɛyakɛɛ tookwɛlɔi komɛi akɛ afɔ Mesia lɛ. (Luka 2:10-14) Beni Yesu tsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ wie kɛjɛ ŋwɛi shii abɔ, kɛtsɔɔ akɛ ekpɛlɛɔ Yesu nɔ. (Mateo 3:16, 17; 17:1-5) Yehowa ha Yesu fee naakpɛɛ nibii, ni no hu ji odaseyeli kroko ni tsɔɔ akɛ Yesu ji Mesia lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 10:38.

SANEBIMƆ: Mɛni hewɔ ehe bahia ni Yesu ana amanehulu ni egbo?

HETOO: Akɛni esha bɛ Yesu he hewɔ lɛ, kulɛ esaaa akɛ enaa amanehulu. Ni asaŋ, kulɛ esaaa akɛ asɛŋɔ lɛ yɛ tso nɔ, ni ashiɔ lɛ koni egbo hiɛshishwiemɔ gbele tamɔ ojotswalɔ ko. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu kpa gbɛ akɛ abaafee lɛ niseniianii tamɔ nɛkɛ, ni ejɛ esuɔmɔ mli eŋmɛ enɛ gbɛ.—Mateo 20:17-19; 1 Petro 2:21-23.

Gbalɛi ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ tsɔɔ akɛ Mesia lɛ baana nɔ̃, ni ebaagbo yɛ mɛi ahe eshai ahewɔ. (Yesaia 53:5; Daniel 9:24, 26) Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ akɛ eba koni ‘ebaŋɔ esusuma lɛ eha yɛ mɛi pii akpɔmɔ hewɔ.’ (Mateo 20:28) Mɛi ni náa hemɔkɛyeli yɛ efɔleshãa gbele ni hereɔ mɔ yiwala lɛ mli lɛ baanyɛ aná hiɛnɔkamɔ akɛ abaakpɔ̃ amɛ kɛjɛ esha kɛ gbele dɛŋ, ní amɛhi shi kɛya naanɔ yɛ Paradeiso yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. *Yohane 3:16; 1 Yohane 4:9, 10.

SANEBIMƆ: Ani wɔbaanyɛ wɔhe wɔye lɛɛlɛŋ akɛ atee Yesu shi kɛjɛ gbohii ateŋ?

HETOO: Hɛɛ. Yesu le akɛ abaatee lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ. (Mateo 16:21) Shi ehe miihia ni wɔkadi akɛ Yesu loo mɛi ni ŋma Biblia lɛ ateŋ mɔ ko ewieee akɛ adebɔɔ naa hewalɛ ko baaha Yesu ate shi kɛjɛ gbohii ateŋ. Ebaawa akɛ abaahe susumɔ tamɔ nɛkɛ aye. Moŋ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ tee lɛ shi ni efɛne gbele piŋmɔi lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 2:24) Kɛ́ wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ ko yɛ, ni ákɛ eji nibii fɛɛ a-Bɔlɔ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔhe wɔye akɛ ebaanyɛ etee e-Bi lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ.—Hebribii 3:4.

Ani odaseyelii ni abaanyɛ amu afɔ̃ nɔ yɛ ni tsɔɔ akɛ atee Yesu shi? Susumɔ saji ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe okwɛ.

Mɛi ni kɛ amɛhiŋmɛi na lɛ. Beni Yesu gbo sɛɛ aaafee afii 22 lɛ, bɔfo Paulo ŋma akɛ, mɛi ni fa fe 500 na Yesu ní atee lɛ shi lɛ, ni ákɛ beni Paulo ŋmaa sane nɛɛ, amɛteaŋ mɛi saŋŋ yɛ wala mli lolo. (1 Korintobii 15:6) Abaanyɛ atswa mɔ kome loo mɛi enyɔ anaa odaseyeli afɔ̃, shi namɔ baanyɛ atswa odase ni mɛi ni fa fe 500 ye lɛ afɔ̃?

Odaseyelii ni abaanyɛ amu afɔ̃ nɔ. Yesu mra be mli kaselɔi lɛ—mɛi ni baanyɛ ale nibii ni tee nɔ lɛ jogbaŋŋ lɛ—kɛ ekãa jaje akɛ atee Yesu shi. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:29-32; 3:13-15) Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛbu akɛ kɛ́ amɛheee eshitee lɛ amɛyeee lɛ, belɛ amɛ-Kristofoi ahemɔkɛyeli lɛ efee yaka. (1 Korintobii 15:12-19) Nakai kaselɔi lɛ sumɔ po akɛ amɛgboi moŋ fe ní amɛaakwa Yesu. (Bɔfoi lɛ Asaji 7:51-60; 12:1, 2) Mɛni obaakɛɛ yɛ mɔ ko ni miisumɔ akɛ egbo yɛ nɔ ko ní ele akɛ eji amale lɛ he?

Wɔsusu sanebimɔi titrii ekpaa ni kɔɔ Yesu he lɛ ahetoi lɛ ahe kɛjɛ Biblia lɛ mli. Hetoi nɛɛ haa wɔnaa mɔ ni Yesu ji lɛ faŋŋ. Shi ani ehe miihia ni wɔle saji nɛɛ ahetoi kwraa? Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ani nibii ni oheɔ oyeɔ yɛ Yesu he lɛ he miihia?

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 4 Kɛ́ ootao ole bɔ ni Biblia mli Sanekpakpai lɛ yɔɔ srɔto yɛ amalei ni aŋmala yɛ Yesu he lɛ he lɛ, kwɛmɔ sane ni ji “Apokrifa Sanekpakpai—Ani Amɛji Yesu he Anɔkwalei ni Aŋɔtee?” ni yɔɔ baafa 18-19 lɛ.

^ kk. 9 Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ gbɛ́i diɛŋtsɛ ji Yehowa.

^ kk. 10 Kɛ́ ootao ole enɛ he saji babaoo lɛ, kwɛmɔ sane ni ji “Sane ko ní Odasefonyo ko kɛ Mɔ ko Gba—Ani Yesu Nɔŋŋ Ji Nyɔŋmɔ?” ni yɔɔ baafa 20-22 lɛ.

^ kk. 21 Kɛ́ ootao ona Yesu he gbalɛi ní eba mli lɛ ekomɛi lɛ, kwɛmɔ Mɛni Biblia lɛ Tsɔɔ Diɛŋtsɛ? wolo lɛ, baafa 200 lɛ.

^ kk. 25 Kɛ́ ootao ole bɔ ni atsɔɔ Yesu gbele lɛ nɔ akpɔ̃ɔ mɛi lɛ, kwɛmɔ Mɛni Biblia lɛ Tsɔɔ Diɛŋtsɛ? wolo lɛ, yitso 5 lɛ.