Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Ofainɛ Ha Wɔba Shĩa”

“Ofainɛ Ha Wɔba Shĩa”

Tsi Obɛŋkɛ Nyɔŋmɔ

“Ofainɛ Ha Wɔba Shĩa”

Ani tsutsu ko lɛ oji Yehowa sɔɔlɔ? Ani obaasumɔ ni osɔmɔ lɛ ekoŋŋ, shi oleee kɛji ebaahere bo atuu? Ofainɛ kanemɔ sane nɛɛ kɛ nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ jogbaŋŋ. Aje gbɛ aŋmala kɛha bo.

YOO ko ni kplaŋŋ kɛjɛ Kristofoi ashishitoo mlai ni akɛtsɔse lɛ lɛ he lɛ kɛɛ akɛ: “Misɔle mikpa Yehowa fai koni eha maba shĩa, ní ekɛ nidɔɔnii ni mifee lɛ lɛ ake mi.” Ani omusuŋ eshãaa bo ohaaa lɛ? Ani obiɔ ohe akɛ: ‘Te Nyɔŋmɔ naa mɛi ni tsutsu ko lɛ amɛsɔmɔɔ lɛ lɛ ehaa tɛŋŋ? Ani ekaiɔ amɛ? Ani eesumɔ ni amɛba “shĩa”?’ Kɛha sanebimɔi nɛɛ ahetoo lɛ, ha wɔpɛi wiemɔi ni Yeremia ŋma lɛ amli wɔkwɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ hetoi lɛ baaha otsui anyɔ omli naakpa.—Kanemɔ Yeremia 31:18-20.

Susumɔ nɔ ni ba ni ha Yeremia wie wiemɔi nɛɛ ahe okwɛ. Yɛ afi 740 D.Ŋ.B., ni ji afii nyɔŋmai abɔ dani afɔ́ Yeremia lɛ, Yehowa ŋmɛ gbɛ ni Ashurbii lɛ ŋɔ Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ nom. * Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ ni enɛ ba ewebii lɛ anɔ koni ekɛgbala amɛtoi ejaakɛ ewebii lɛ miiya nɔ amɛmiifee eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ, ni amɛkpoɔ kɔkɔ ní egbalɔi lɛ bɔ amɛ shii abɔ lɛ. (2 Maŋtsɛmɛi 17:5-18) Ani piŋmɔi ni gbɔmɛi lɛ tsɔ mli beni amɛyɔɔ nomŋɔɔ mli, ní amɛkɛ amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ kɛ amɛmaŋ lɛ teŋ ejɛkɛ lɛ ha amɛtsake amɛsubaŋ? Ani Yehowa hiɛ kpa amɛnɔ kwraa? Ani ebaaŋmɛ amɛ gbɛ ni amɛku amɛ sɛɛ kɛba shĩa gbi ko?

“Mishwa Mihe”

Beni amɛyɔɔ nomŋɔɔ mli lɛ, amɛhiɛ ba amɛhe nɔ, ni amɛtsake amɛtsui. Yehowa na anɔkwayeli mli ni amɛjɛ amɛtsake amɛtsui lɛ. Bo toi beni Yehowa tsɔɔ bɔ ni Israelbii, ni atsɛ amɛ akɛ Efraim, ni yɔɔ nomŋɔɔ mli lɛ shwa amɛhe, kɛ bɔ ni amɛnu he amɛha lɛ mli lɛ.

Yehowa kɛɛ akɛ: “Minu lɛɛlɛŋ ní Efraim miiye ŋkɔmɔ.” (Kuku 18) Beni Israelbii lɛ yeɔ ŋkɔmɔ yɛ nibii ni ejɛ gbɛ fɔŋ ni amɛkɔ lɛ mli kɛba lɛ he lɛ, enu. Woloŋlelɔ ko kɛɛ akɛ, abaanyɛ atsɔɔ wiemɔ ni ji “miiye ŋkɔmɔ” lɛ shishi akɛ “miikpokpo loo miihoso.” Amɛtamɔ gbekɛ nuu ko ní ekɔ gbɛ fɔŋ ní miihoso eyitso beni ejwɛŋɔ piŋmɔi ni lɛ diɛŋtsɛ enifeemɔi lɛ haa etsɔɔ mli lɛ he, ní eshweɔ shihilɛ ní tsutsu ko lɛ eyɔɔ mli yɛ shĩa lɛ. (Luka 15:11-17) Mɛni ji nɔ ni maŋbii lɛ kɛɔ?

“Ogbala mitoi, . . . tamɔ tsinabi ní atsɔko lɛ nii.” (Kuku 18) Israelbii lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ amɛsa toigbalamɔ ní akɛha amɛ lɛ. Amɛfee amɛnii tamɔ tsinabi ni atsɔko lɛ nii. Wolo ko tsɔɔ mli akɛ, wiemɔ ni akɛtoɔ nii ahe nɛɛ baanyɛ atsɔɔ akɛ amɛfee amɛnii tamɔ tsinabi ní “eji efeee nɔ ko eshiii apã lɛ kulɛ, akɛ tsina kpalamɔ tso lɛ etaŋ ehe.”

“Kpalemɔ mi, ní makpale; ejaakɛ bo ji Yehowa, mi-Nyɔŋmɔ lɛ!” (Kuku 18) Akɛni amɛtsake amɛtsui hewɔ lɛ, amɛbo amɛtsɛ Nyɔŋmɔ. Gbɛ fɔŋ ni amɛkɔ lɛ ha amɛdũ gbɛ, shi amrɔ nɛɛ amɛmiibi ni Yehowa aye abua amɛ koni amɛná ehiɛ duromɔ ekoŋŋ. Biblia shishitsɔɔmɔ ko tsɔɔ kuku nɛɛ shishi akɛ: “Bo ji wɔ-Nyɔŋmɔ—ofainɛ ha wɔba shĩa.”—Contemporary English Version.

“Mishwa mihe. . . . Mihiɛ gbo, ni mihiɛ shwie shi.” (Kuku 19) Edɔ Israelbii lɛ waa akɛ amɛfee esha. Amɛkpɛlɛ amɛtɔ̃mɔ lɛ nɔ, ni amɛkpɛlɛ nɔ akɛ amɛyeɔ fɔ. Agbɛnɛ hu, amɛhiɛ shwie shi, ni amɛfee gblinii, oookɛɛ amɛmiigbala amɛhe mai.—Luka 15:18, 19, 21.

Israelbii lɛ tsake amɛtsui. Amɛye awerɛho, amɛjaje amɛtɔmɔi lɛ amɛtsɔɔ Nyɔŋmɔ, ni amɛkpale kɛjɛ amɛ gbɛi fɔji lɛ anɔ. Ani amɛtsuitsakemɔ lɛ baaha Nyɔŋmɔ ana amɛ mɔbɔ? Ani ebaaŋmɛ amɛ gbɛ ní amɛba shĩa?

‘Mimusuŋ Aaatsɔ Mi yɛ Ehe Kɛ̃’

Yehowa sumɔɔ Israelbii lɛ waa diɛŋtsɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mitsɔ Israel tsɛ, ni mikromɔbi ji Efraim!” (Yeremia 31:9) Aso tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ hereŋ ebi ni eshwa ehe lɛɛlɛŋ ní miiku esɛɛ kɛba eŋɔɔ lɛ? Kadimɔ wiemɔi ni Yehowa wie kɛtsɔɔ akɛ enuɔ he ehaa ewebii lɛ akɛ amɛ-Tsɛ.

“Aso mibinuu jurɔ ji Efraim, aloo bi ní mimii shɛɔ ehe ni? ejaakɛ shii abɔ fɛɛ ní miwieɔ mishiɔ lɛ lɛ mikaiɔ lɛ kɛ̃.” (Kuku 20) Kwɛ bɔ ni wiemɔi nɛɛ taa mɔ mli ha! Taakɛ eji yɛ tsɛ ko ni yɔɔ suɔmɔ, ni feɔ shiŋŋ hu lɛ gbɛfaŋ lɛ, Nyɔŋmɔ wie ‘eshi’ ebii lɛ, ni ebɔ amɛ kɔkɔ shii abɔ koni amɛkpale kɛjɛ amɛgbɛ fɔŋ lɛ he. Kɛ́ amɛkɛ kuɛŋtimɔ kpoo akɛ amɛaabo lɛ toi lɛ, eŋmɛɔ gbɛ ni aŋɔɔ amɛ nom—kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, ehaa amɛshiɔ shĩa. Shi kɛ́ egbala amɛ toi tete po lɛ, ehiɛ kpaaa amɛnɔ. Efeŋ nakai kɔkɔɔkɔ. Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ hiɛ kpaaa ebii anɔ. Shi te Yehowa nu he eha tɛŋŋ beni ena akɛ ebii lɛ etsake amɛtsui lɛɛlɛŋ lɛ?

‘Mimli nɔ́moɔ mi yɛ ehewɔ, mimusuŋ aaatsɔ mi yɛ ehe kɛ̃!’ * (Kuku 20) Yehowa hiɛ tse ebii lɛ waa. Beni amɛtsake amɛtsui lɛɛlɛŋ lɛ, eta etsuiŋ waa, ni eshwe waa akɛ amɛku amɛsɛɛ amɛba eŋɔɔ. Taakɛ tsɛ ni yɔɔ Yesu abɛbua ni kɔɔ bi nyenyeŋtswi lɛ he lɛ mli lɛ ji lɛ, Yehowa ‘musuŋ tsɔ̃ lɛ’ ni eshwe waa ní ekpee ebii lɛ kɛba shĩa ekoŋŋ.—Luka 15:20.

“Yehowa Ha Miba Shĩa!”

Wiemɔi ni yɔɔ Yeremia 31:18-20 lɛ haa wɔnaa bɔ ni Yehowa musuŋ tsɔɔ lɛ kɛ bɔ ni enaa mɔbɔ. Nyɔŋmɔ hiɛ kpaaa mɛi ni tsutsu ko lɛ amɛsɔmɔɔ lɛ lɛ anɔ. Ni kɛ́ mɛi nɛɛ miitao amɛku amɛsɛɛ amɛba eŋɔɔ ekoŋŋ hu? Nyɔŋmɔ ‘baaŋɔfa amɛ mra.’ (Lala 86:5) Eshwieŋ mɛi ni tsakeɔ amɛtsui, ní amɛkuɔ amɛsɛɛ kɛbaa eŋɔɔ lɛ kɔkɔɔkɔ. (Lala 51:19) Moŋ lɛ eyɛ he miishɛɛ akɛ eeeloo amɛ atuu.—Luka 15:22-24.

Yoo ni wɔtsĩ etã yɛ sane nɛɛ shishijee gbɛ lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ ebaaku esɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ, ni etee Yehowa Odasefoi asafoŋ kpee ko yɛ he ni eyɔɔ lɛ. Shishijee mli lɛ, ehe bahia nì eye ejwɛŋmɔ ni buɔ lɛ fɔ lɛ nɔ. Ekɛɛ akɛ, “Minu he akɛ misaaa kwraa.” Shi asafoŋ onukpai lɛ wo lɛ hewalɛ, ni amɛye amɛbua lɛ koni esaa ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa lɛ. Ehiɛ sɔ nɔ ni amɛfee lɛ waa, ni ekɛɛ akɛ, “Eŋɔɔ minaa waa akɛ Yehowa ha miba shĩa ekoŋŋ!”

Kɛ́ tsutsu ko lɛ, osɔmɔɔ Yehowa, ni amrɔ nɛɛ ooshwe ni osɔmɔ lɛ ekoŋŋ lɛ, wɔmiifɔ̃ bo nine koni oya Yehowa Odasefoi asafoŋ kpeei lɛ eko yɛ he ni oyɔɔ lɛ. Kaimɔ akɛ, kɛ́ mɛi ni etsake amɛtsui lɛ kpa Yehowa fai akɛ, “Ofainɛ ha wɔba shĩa” lɛ, emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ amɛhewɔ ni enaa amɛ mɔbɔ.

Biblia kanemɔ kɛha April:

Yeremia 17-31

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 5 Afii ohai abɔ ni tsɔ enɛ hiɛ, yɛ afi 997 D.Ŋ.B. lɛ, Israelbii amaŋtsɛyeli lɛ mli ja enyɔ. Ekome ji wuoyigbɛ akutsei enyɔ maŋtsɛyeli ní ji Yuda lɛ. Ekroko lɛ ji Israel kooyigbɛ akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli, ní atsɛɔ lɛ hu akɛ Efraim, akɛni no ji akutso ní ehe gbɛ́i waa hewɔ lɛ.

^ kk. 16 Biblia shishitsɔɔlɔi awolo ko wie mfonirifeemɔŋ wiemɔ ni ji mɔmlinii ni nɔ́moɔ lɛ lɛ he akɛ: “Yudafoi lɛ kɛ musuŋ nii lɛ damɔɔ shi haa henumɔi.”