Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Yehowa Sɔɔmɔ Aye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe​—Mɛni Hewɔ?

Okɛ Yehowa Sɔɔmɔ Aye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe​—Mɛni Hewɔ?

Okɛ Yehowa Sɔɔmɔ Aye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe​—Mɛni Hewɔ?

“Minaabu aaagba ojalɛ lɛ kɛ oyiwalaheremɔ lɛ he sane daa nɛɛ.”​—LALA 71:15.

TE OBAAHA HETOO OHA TƐŊŊ?

Mɛɛ nibii Noa, Mose, Yeremia, kɛ Paulo kɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛ mli?

Mɛni baanyɛ aye abua bo koni onyɛ ona nɔ ni okɛ owala baatsu?

Mɛni hewɔ otswa ofai shi akɛ okɛ Yehowa sɔɔmɔ baaye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ?

1, 2. (a) Mɛni mɔ ko he nɔ ní ejɔɔ ehaa Yehowa lɛ tsɔɔ? (b) Kɛ́ wɔsusu nibii ni Noa, Mose, Yeremia, kɛ Paulo tiu sɛɛ lɛ ahe lɛ, mɛɛ sɛɛ wɔbaaná?

KƐ́ OJƆƆ ohe nɔ ni abaptisi bo akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔ lɛ, okɔɔ gbɛ ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ waa. Ohe nɔ ni ooojɔɔ oha Nyɔŋmɔ lɛ ji yiŋ ni yɔɔ hiɛdɔɔ fe fɛɛ ni obaanyɛ okpɛ akɛ aŋkro. Etamɔ nɔ ni ookɛɛ akɛ: ‘Yehowa, miisumɔ ni otsɔ mi-Nuŋtsɔ yɛ mishihilɛ fɛɛ mli. Otsulɔ ji mi. Miisumɔ ni bo otsɔɔ mi bɔ ni mikɛ mibe atsu nii aha, nibii ni esa akɛ mikɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe, kɛ bɔ ni esa akɛ mikɛ nibii ni miyɔɔ kɛ hesai ni miyɔɔ lɛ atsu nii aha.’

2 Kɛ́ oji Kristofonyo ni ejɔɔ ehe nɔ lɛ, enɛ ji shi ni owo Yehowa. Osa yijiemɔ waa yɛ yiŋ ni okpɛ nɛɛ hewɔ; okɔ gbɛ ni sa ni nilee yɔɔ mli hu. Shi mɛni Yehowa ní ooobu lɛ akɛ o-Nuŋtsɔ lɛ biɔ ni ofee yɛ bɔ ni okɛ obe tsuɔ nii ohaa lɛ mli? Noa, Mose, Yeremia, kɛ bɔfo Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔpɛi nakai sanebimɔ lɛ mli. Amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ji Yehowa tsulɔ ni kɛ etsui muu fɛɛ sɔmɔ lɛ. Wɔshihilɛ lɛ tamɔ amɛnɔ lɛ nɔŋŋ. Yiŋ ni amɛkpɛ yɛ nibii titri ni amɛtiu sɛɛ lɛ ahe lɛ baanyɛ awo wɔ hewalɛ ni wɔpɛi bɔ ni wɔkɛ wɔbe tsuɔ nii wɔhaa lɛ mli.—Mat. 28:19, 20; 2 Tim. 3:1.

DANI NU AFUA LƐ BA

3. Mɛɛ tsakpaa yɔɔ wɔgbii lɛ kɛ Noa gbii lɛ teŋ?

3 Yesu tsɔɔ tsakpaa ni yɔɔ Noa gbii lɛ kɛ wɔnɔ lɛ teŋ. Ewie akɛ, “Shi bɔ ni Noa gbii lɛ fee lɛ, nakai gbɔmɔ bi lɛ baa lɛ hu baatamɔ.” Amɛhiɛ “niyeli kɛ ninumɔ kɛ yoowɛɛ kɛ gbalahamɔ mli aahu kɛyashi gbi ni Noa yabote adeka lɛ mli, ni amɛhiɛ bɛ amɛhe nɔ kɛyashi nu afua lɛ baloo amɛ fɛɛ kɛtee.” (Mat. 24:37-39) Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo susuuu hiɛdɔɔ ni esa akɛ akɛtsu wɔgbii nɛɛ ahe nii lɛ he. Amɛhiɛ bɛ amɛhe nɔ yɛ kɔkɔbɔi ni Nyɔŋmɔ tsuji jajeɔ lɛ ahe. Mɛi komɛi yeɔ anɔkwa sane ni eji akɛ Nyɔŋmɔ kɛ ehe baawo adesai asaji amli lɛ po he fɛo—taakɛ mɛi fee yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ. (2 Pet. 3:3-7) Fɛɛ sɛɛ lɛ, te Noa kɛ ebe tsu nii eha tɛŋŋ yɛ nakai shihilɛ ni jaraa lɛ mli?

4. Te Noa kɛ ebe tsu nii eha tɛŋŋ beni enine shɛ nitsumɔ nɔ kɛjɛ Yehowa dɛŋ lɛ, ni mɛni hewɔ efee nakai?

4 Beni Noa ná le Nyɔŋmɔ yiŋtoo, ni enine shɛ nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ nɔ lɛ, ekpɛ adeka koni akɛbaa gbɔmɛi kɛ kooloi fɛɛ kwa yi. (1 Mose 6:13, 14, 22) Noa jaje hiɛkpatamɔ ni Yehowa kɛbaa lɛ hu. Bɔfo Petro tsɛ́ lɛ “jalɛ shiɛlɔ,” ní tsɔɔ akɛ Noa bɔ mɔdɛŋ waa koni eye ebua ekutsoŋbii lɛ ní amɛna hiɛdɔɔ ni yɔɔ amɛshihilɛ lɛ he. (Nyɛkanea 2 Petro 2:5.) Ani osusuɔ akɛ kulɛ ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ Noa kɛ eweku lɛ aaabɔ mɔdɛŋ ni amɛtsu heloonaa nitsumɔ dɛŋdɛŋ, bɔni afee ni amɛye omanye fe amɛyinɔbii lɛ kwraa, loo ní amɛná ogbɔjɔ shihilɛ? Dabi kwraa! Akɛni amɛle nɔ ni kã amɛhiɛ hewɔ lɛ, amɛkpoo nibii ni baanyɛ agbala amɛjwɛŋmɔ nɛɛ.

NIBII NI MIZRAIM MAŊTSƐ BINUU KO HALA

5, 6. (a) Mɛni eeenyɛ efee ákɛ akɛ tsɔsemɔ ni Mose nine shɛ nɔ lɛ miisaa lɛ kɛha? (b) Mɛni hewɔ Mose kpoo hegbɛi ni ená yɛ Mizraim lɛ?

5 Agbɛnɛ lɛ, ha wɔsusu Mose nɔkwɛmɔnɔ lɛ he. Atsɔse lɛ yɛ Mizraim maŋtsɛ lɛ shĩa akɛ mɔ ni Farao biyoo lɛ eŋɔ lɛ efee ebi. Ákɛ maŋtsɛ binuu oblanyo fioo lɛ, atsɔɔ lɛ “Mizraim nilee fɛɛ.” (Bɔf. 7:22; 2 Mose 2:9, 10) Ekã shi faŋŋ akɛ, akɛ tsɔsemɔ nɛɛ ha lɛ koni akɛsaa lɛ kɛha nitsumɔ yɛ Farao shĩa lɛ. Kulɛ ogbɔjɔ shihilɛ, hegbɛi, kɛ nibii babaoo ni ebaaná lɛ baaha ebatsɔ gbɔmɔ agbo yɛ nɔyeli ni fe fɛɛ yɛ nakai beaŋ lɛ mli. Shi ani nibii nɛɛ amli ŋɔɔmɔ ni Mose baaye lɛ ji oti ni ma ehiɛ?

6 Tsɔsemɔ ni Mose nine shɛ nɔ yɛ egbekɛbiiashi kɛjɛ lɛ diɛŋtsɛ efɔlɔi adɛŋ hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ ele shi ni Yehowa wo eblematsɛmɛi Abraham, Isak, kɛ Yakob. Mose ná hemɔkɛyeli yɛ nakai shiwoi lɛ amli. Ekolɛ esusu bɔ ni ewɔsɛɛ shihilɛ baaji aha, kɛ anɔkwa ni esa akɛ eye Yehowa lɛ he. No hewɔ lɛ, beni be shɛ ni ehe bahia ni ehala kɛji ebaafee Mizraim maŋtsɛ binuu loo Israelnyo nyɔŋ lɛ, mɛɛ yiŋ ekpɛ? Mose hala akɛ “ekɛ Nyɔŋmɔ maŋ lɛ ana amanehulu, fe nɔ ni eeeye esha mli ŋɔɔmɔ be fioo ko.” (Nyɛkanea Hebribii 11:24-26.) Sɛɛ mli lɛ, ekpɛlɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ ní tsɔɔ bɔ ni esa akɛ ekɛ ewala atsu nii eha lɛ nɔ. (2 Mose 3:2, 6-10) Mɛni hewɔ Mose fee nakai? Ejaakɛ ená hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ amli. Emu sane naa akɛ enyɛŋ eye omanye yɛ Mizraim kɔkɔɔkɔ. Hɛɛ, etsɛɛɛ kɛkɛ ni Nyɔŋmɔ kɛ haomɔi nyɔŋma fite nakai maŋ lɛ kwraa. Ani oona nikasemɔ ni yɔɔ enɛ mli kɛha mɛi ni ejɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa ŋmɛnɛ lɛ? Esa akɛ wɔha Yehowa kɛ esɔɔmɔ lɛ afee oti yɛ wɔshihilɛ mli moŋ fe ni wɔɔtiu nitsumɔ ko loo nibii fɛfɛji ni yɔɔ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ sɛɛ.

YEREMIA LE NƆ NI BAA

7. Mɛɛ gbɛ nɔ Yeremia shihilɛ lɛ tamɔ wɔnɔ lɛ nɔŋŋ?

7 Nuu kroko ni kɛ Yehowa sɔɔmɔ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe ji gbalɔ Yeremia. Yehowa kɛ nitsumɔ wo Yeremia dɛŋ akɛ egbalɔ, koni eshiɛ kojomɔ shɛɛ sane eshi Yerusalem kɛ Yuda ni amɛkwa hemɔkɛyeli lɛ. Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, Yeremia hi shi yɛ “naagbee gbii lɛ amli.” (Yer. 23:19, 20) Ele jogbaŋŋ akɛ nibii agbɛjianɔtoo ni eyɔɔ mli lɛ eyaŋ nɔ ehiŋ shi bɔ ni eji lɛ nɔŋŋ.

8, 9. (a) Mɛni hewɔ ehe bahia ni ajaje Baruk susumɔ lɛ? (b) Kɛ́ wɔmiito wɔwɔsɛɛ shihilɛ he gbɛjianɔ lɛ, mɛni esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔŋ?

8 Mɛni Yeremia efeee beni ena akɛ nibii agbɛjianɔtoo ni eyɔɔ mli lɛ eyaŋ nɔ ehiŋ shi lɛ? Ebɔɔɔ mɔdɛŋ akɛ eeeto ewɔsɛɛ he gbɛjianɔ yɛ nakai gbɛjianɔtoo ni etsɛŋ ni abaakpata hiɛ lɛ mli. Ejaakɛ nilee bɛ mli akɛ eeefee nakai. Shi, yɛ be ko mli lɛ, Yeremia woloŋmalɔ Baruk eyanuuu nibii komɛi ashishi. No hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ lɛ tsirɛ Yeremia koni ekɛɛ ewoloŋmalɔ lɛ akɛ: “Naa, nɔ ni mima lɛ, mi nɔŋŋ mikumɔɔ nɛɛ, ni nɔ ni mitɛo lɛ, mi nɔŋŋ mifamɔɔ nɛɛ, ni nakai ji shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ. Ni bo lɛ nii wuji otaoɔ oha ohe? Kaatao! Ejaakɛ naa, mikɛ efɔŋ aaaba heloo fiaa nɔ, . . . shi maŋɔ osusuma mahao akɛ haanɔ̃ yɛ he fɛɛ he ní oootsɔ.”—Yer. 45:4, 5.

9 Wɔlé “nii wuji” ni Baruk taoɔ eha ehe lɛ. * Kɛlɛ, wɔle akɛ eji nibii ni ehiŋ shi daa, nibii ni abaakpata hiɛ beni Babilonbii lɛ aaabafite Yerusalem yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ. Ani oona nikasemɔ ko yɛ enɛ mli kɛha wɔ? Kɛ́ wɔbaaná shihilɛ mli nibii ni he hiaa wɔ lɛ, ebiɔ ni wɔto gbɛjianɔ kɛha wɔsɛɛ. (Abɛi 6:6-11) Shi ani nilee yɛ mli akɛ wɔkɛ wɔbe kɛ wɔhewalɛ fɛɛ aaatiu nibii ni ehiŋ shi daa lɛ asɛɛ? Eji anɔkwale akɛ Yehowa asafo lɛ tsɔɔ hiɛ etoɔ Maŋtsɛyeli Asa heei, nitsumɔhe niji, kɛ teokrase nitsumɔi krokomɛi ahe gbɛjianɔ. Kɛlɛ, nibii nɛɛ ahe baaba sɛɛnamɔ wɔsɛɛ, ejaakɛ yiŋtoo ní akɛfeɔ ji ni akɛha Maŋtsɛyeli lɛ he nibii lɛ aya hiɛ. Ebaafee nɔ ni sa jogbaŋŋ akɛ Yehowa webii fɛɛ ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ kɛ otii ni tamɔ nakai nɔŋŋ aaamamɔ amɛhiɛ kɛ́ amɛmiito gbɛjianɔ. Ani oyɛ nɔmimaa diɛŋtsɛ yɛ otsui mli akɛ ‘ootao maŋtsɛyeli lɛ kɛ [Yehowa] jalɛ lɛ tsutsu’?Mat. 6:33.

“MIBUƆ AMƐ AKƐ TUMU NƆ NII”

10, 11. (a) Dani Paulo aaabatsɔ Kristofonyo lɛ, no mli lɛ mɛni sɛɛ ekɛ enyɛmɔ fɛɛ tiuɔ? (b) Mɛni hewɔ oti ni ma Paulo hiɛ lɛ tsake kwraa lɛ?

10 Naagbee kwraa lɛ, nyɛhaa wɔsusua Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ he. Dani etsake kɛba Kristojamɔ mli lɛ, no mli lɛ etamɔ nɔ ni ewɔsɛɛ shihilɛ yɛ shweshweeshwe. Ekase Yudafoi amla lɛ yɛ tsɔɔlɔ ko ni ehe gbɛ́i waa yɛ egbii lɛ amli lɛ ŋɔɔ. Enine shɛ hegbɛ nɔ kɛjɛ Yudafoi asɔfonukpa lɛ dɛŋ. Ni etee ehiɛ waa yɛ Yudafoi ajamɔ lɛ mli fe eyinɔbii lɛ ateŋ mɛi pii. (Bɔf. 9:1, 2; 22:3; 26:10; Gal. 1:13, 14) Kɛlɛ, enɛɛmɛi fɛɛ tsake beni Paulo yɔse akɛ Yehowa ejɔɔɔ Yudafoi lɛ dɔŋŋ akɛ maŋ lɛ.

11 Paulo na akɛ yɛ Yehowa hiɛ lɛ, nii ni mɔ ko aaatsu yɛ Yudafoi lɛ anibii agbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ he bɛ sɛɛnamɔ; etsɛŋ. (Mat. 24:2) Nɛkɛ tsutsu Farisifonyo nɛɛ nyɛ ewie po akɛ, kɛ́ ekɛ nɔ ni be ko ni eho lɛ ebuɔ lɛ akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ lɛ to Nyɔŋmɔ yiŋtoi lɛ ahe shishinumɔ hee ni ená, kɛ hegbɛ ni ená yɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ he lɛ, amrɔ nɛɛ ebuɔ nomɛi akɛ “tumu nɔ nii.” Paulo kpoo nibii ni etiuɔ sɛɛ yɛ Yudafoi ajamɔ mli lɛ, ni ekɛ ewala be ni eshwɛ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ fɛɛ shiɛ sanekpakpa lɛ.—Nyɛkanea Filipibii 3:4-8, 15; Bɔf. 9:15.

PƐIMƆ NIBII NI OKƐYEƆ KLƐŊKLƐŊ GBƐHE LƐ AMLI

12. Mɛni Yesu fee yɛ ebaptisimɔ lɛ sɛɛ?

12 Noa, Mose, Yeremia, Paulo, kɛ mɛi krokomɛi babaoo ni tamɔ amɛ lɛ kɛ amɛbe kɛ amɛnyɛmɔ tiu teokrase nibii asɛɛ. Amɛji nɔkwɛmɔnii kpakpai kɛha wɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu ji Yehowa tsuji ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ ateŋ mɔ ni fe fɛɛ. (1 Pet. 2:21) Beni abaptisi Yesu sɛɛ lɛ, ekɛ ewala be ni eshwɛ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ fɛɛ shiɛ sanekpakpa lɛ, ni ewo Yehowa hiɛ nyam. Nɔ ni esa akɛ Kristofonyo ni kpɛlɛɔ Yehowa nɔ akɛ e-Nuŋtsɔ lɛ aná ale ji akɛ, esa akɛ ekɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ eshihilɛ mli. Ani nakai ofeɔ? Ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ teokrase nibii asɛɛtiumɔ kɛ heloonaa nibii ni esa akɛ wɔtsu lɛ agbɛfaŋ?—Nyɛkanea Lala 71:15; 145:2.

13, 14. (a) Mɛni awoɔ Kristofoi fɛɛ ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ hewalɛ ni amɛsusu he? (b) Mɛni baanyɛ aha Nyɔŋmɔ webii lɛ aná miishɛɛ?

13 Yɛ afii ni eho lɛ amli lɛ, Yehowa asafo lɛ etee nɔ ewo Kristofoi hewalɛ ni amɛsɔle kɛsusu he akɛ amɛaanyɛ amɛtsu daa gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ lo. Yɛ yiŋtoi pii ahewɔ lɛ, Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ ekomɛi ashihilɛ eŋmɛɛɛ amɛ gbɛ ni amɛtu amɛhe amɛha ní amɛkɛ ŋmɛlɛtswai 70 ashiɛ daa nyɔɔŋ nɔ. Esaaa akɛ amɛhaa enɛ gbáa amɛnaa. (1 Tim. 5:8) Shi bo hu? Ani eji anɔkwale akɛ onyɛŋ otsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ?

14 Susumɔ miishɛɛ ni Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ mɛi babaoo ná yɛ afi nɛɛ Kaimɔ be lɛ mli lɛ he okwɛ. Yɛ March mli lɛ, gbɛjianɔ krɛdɛɛ ko ni ato lɛ ha gbɛgbalɔi awalɔi ná hegbɛ akɛ amɛkɛ ŋmɛlɛtswai 30 loo 50 aaashiɛ. (Lala 110:3) Mɛi akpekpei abɔ kɛ amɛhe wo gbɛgbalɔi awamɔ nitsumɔ lɛ mli, ni etamɔ nɔ ni asafoi babaoo ná miishɛɛ waa. Ani obaanyɛ oto oshihilɛ he gbɛjianɔ bɔni afee ni oná niiashikpamɔi ni tamɔ nakai yɛ be kɛ beaŋ? Kɛ́ Kristofonyo ni ejɔɔ ehe nɔ lɛ tsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ, enáa miishɛɛ waa, ni enyɛɔ ekɛɔ yɛ gbi fɛɛ gbi naagbee akɛ: “Yehowa, mibɔ mɔdɛŋ mifee nɔ fɛɛ nɔ ni manyɛ yɛ osɔɔmɔ lɛ mli.”

15. Mɛni esa akɛ efee oti hewɔ ni Kristofonyo oblanyo loo oblayoo ko yaa skul?

15 Kɛ́ oohe ogbe wolokasemɔ ní ebiɔ ni oná lɛ naa lɛ, ekolɛ obaana akɛ oyɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni sa, ni sɔ̃i ni jwere onɔ lɛ hu faaa. Ani okɛ hiɛdɔɔ esusu daa gbɛgbalɔ ni obaanyɛ otsɔ lɛ he? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, tsɔɔlɔi ni woɔ skulbii aŋaa lɛ heɔ amɛyeɔ akɛ ehi jogbaŋŋ akɛ oooya kɔleji loo yunivɛsiti, ni otao heloonaa nitsumɔ ko otsu. Kɛlɛ, amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ adesai agbɛjianɔtoi kɛ shika he gbɛjianɔtoo ní ehiŋ shi daa lɛ nɔ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kɛ́ otiu mumɔŋ otii asɛɛ lɛ, belɛ ootiu otii kpakpai ni hiɔ shi daa lɛ asɛɛ. Ni nakai feemɔ tsɔɔ akɛ oonyiɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ lɛ sɛɛ. Yiŋkpɛɛ ni nilee yɔɔ mli ni tamɔ nɛkɛ lɛ baaha oná miishɛɛ. Ebaabu ohe. Ni ebaaha ana akɛ otswa ofai shi akɛ obaahi shi yɛ ohe nɔ ni ojɔɔ oha Yehowa lɛ naa.—Mat. 6:19-21; 1 Tim. 6:9-12.

16, 17. Mɛɛ saji wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe yɛ heloonaa nitsumɔ kɛ nibii krokomɛi ni wɔtiuɔ sɛɛ lɛ ahe?

16 Ŋmɛnɛ lɛ, Nyɔŋmɔ tsuji lɛ ateŋ mɛi pii kɛ ŋmɛlɛtswai babaoo tsuɔ nii bɔni afee ni amɛnyɛ amɛha amɛwekui lɛ amɛhiamɔ nii. Kɛlɛ, ekolɛ amɛteaŋ mɛi komɛi kɛ be ni fa fe nine tsuɔ nii. (1 Tim. 6:8) Guɔyelɔi miibɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni amɛaanyɛ koni amɛha wɔnu he akɛ kɛ́ wɔheee nibii babaoo ni amɛfeɔ, kɛ nibii heei ni baa lɛ eko fɛɛ eko lɛ, wɔnaŋ miishɛɛ yɛ shihilɛ mli. Shi anɔkwa Kristofoi haŋ Satan je lɛ atsɔɔ amɛ nibii ni esa akɛ amɛkɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe. (1 Yoh. 2:15-17) Yɛ mɛi ni eba nitsumɔ mli hejɔɔmɔ lɛ agbɛfaŋ lɛ, ani gbɛ kpakpa ko yɛ ní amɛaatsɔ nɔ amɛkɛ amɛbe atsu nii fe amɛhe ní amɛkɛaawo gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli, ní amɛkɛ Yehowa sɔɔmɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe?

17 Yehowa tsuji fɛɛ ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ baanyɛ abi amɛhe akɛ: Mɛni ji oti titri ni ma mihiɛ yɛ shihilɛ mli? Ani mikɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii miiye klɛŋklɛŋ gbɛhe? Ani miyɛ Yesu hekɛafɔleshaa su lɛ eko? Ani miibo Yesu ŋaawoo akɛ anyiɛ esɛɛ daa lɛ toi? Ani manyɛ mato mibe he gbɛjianɔ bɔni afee ni mikɛ be babaoo atsu Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ teokrase nitsumɔi krokomɛi? Kɛ́ amrɔ nɛɛ mishihilɛ eŋmɛɛɛ mi gbɛ ní malɛɛ misɔɔmɔ lɛ mli po lɛ, ani miiya nɔ miijie hekɛafɔleshaa mumɔ kpo?

‘SUƆMƆ NI AAASUMƆ KƐ FEEMƆ NI AAAFEE’

18, 19. Mɛni he obaanyɛ osɔle yɛ, ni mɛni hewɔ nibimɔ ni tamɔ nakai lɛ baasa Yehowa hiɛ lɛ?

18 Ekãa ni Nyɔŋmɔ webii kɛtsuɔ nii lɛ yɛ fɛo pam. Shi kɛlɛ, mɛi komɛi nuŋ he akɛ amɛtsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ loo ákɛ amɛbaanyɛ amɛtsu—kɛ́ amɛshihilɛ baaŋmɛ amɛ gbɛ po. (2 Mose 4:10; Yer. 1:6) Kɛ́ nakai onuɔ he lɛ, mɛni obaanyɛ ofee? Ani jeee nɔ ko ni sa ni obaanyɛ osɔle yɛ he nɛ? Nakai pɛpɛɛpɛ eji. Paulo kɛɛ enanemɛi héyelilɔi lɛ akɛ, “suɔmɔ ni aaasumɔ jio, feemɔ ni aaafee jio” lɛ, Yehowa “ji mɔ ni tsuɔ fɛɛ yɛ nyɛmli yɛ emlihilɛ lɛ naa.” (Fil. 2:13) Kɛ́ nɔ ko tsirɛɛɛ bo akɛ olɛɛ osɔɔmɔ lɛ mli lɛ, bi Yehowa ni eha bo shwelɛ lɛ kɛ nyɛmɔ lɛ fɛɛ koni onyɛ ofee nakai.—2 Pet. 3:9, 11.

19 Noa, Mose, Yeremia, Paulo, kɛ Yesu fɛɛ ji hii ni tu amɛhe amɛha. Amɛkɛ amɛbe kɛ amɛnyɛmɔ tsu nii kɛjaje Yehowa kɔkɔbɔɔ lɛ. Amɛhaaa nɔ ko nɔ ko agbala amɛjwɛŋmɔ. Nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ ebɛŋkɛ kpaakpa; no hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔ mɛi fɛɛ ni wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔha Nyɔŋmɔ lɛ akwɛ akɛ wɔmiiya nɔ wɔmiibɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ kɛmiinyiɛ Ŋmalɛ mli nɔkwɛmɔnii ni nɔ bɛ nɛɛ asɛɛ lo. (Mat. 24:42; 2 Tim. 2:15) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaasa Yehowa hiɛ, ni ebaajɔɔ wɔ babaoo.—Nyɛkanea Maleaki 3:10.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 9 Kwɛmɔ God’s Word for Us Through Jeremiah (Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni Ekɛha Wɔ Kɛtsɔ Yeremia Nɔ) wolo lɛ baafa 104-106 lɛ.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Mɛi booo Noa kɔkɔbɔɔ lɛ toi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Ani okɛ hiɛdɔɔ esusu daa gbɛgbalɔ ni obaanyɛ otsɔ lɛ he?