Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛɛ Mumɔ Ojieɔ lɛ Kpo?

Mɛɛ Mumɔ Ojieɔ lɛ Kpo?

Mɛɛ Mumɔ Ojieɔ lɛ Kpo?

“Wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo duromɔ lɛ kɛ nyɛmumɔ lɛ ahi shi!”—FILE. 25.

ANI OBAANYƐ OHA HETOO?

Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwɛ mumɔ ni wɔjieɔ lɛ kpo lɛ jogbaŋŋ lɛ?

Mɛɛ sui esa akɛ wɔkwa, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee nakai?

Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔjie mumɔ kpakpa kpo yɛ asafo lɛ mli?

1. Beni Paulo ŋmaa wolo eyaha enanemɛi héyelilɔi lɛ, mɛni ekɛɛ asafoi lɛ shii abɔ?

BENI bɔfo Paulo ŋmaa wolo eyaha enanemɛi héyelilɔi lɛ, ewie shii abɔ akɛ eyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo baakpɛlɛ mumɔ ni asafoi lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eŋma eyaha Galatabii lɛ akɛ: “Wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo duromɔ lɛ kɛ nyɛmumɔ lɛ ahi shi, anyɛmimɛi! Amen.” (Gal. 6:18) Mɛni wiemɔ ni ji, “nyɛmumɔ lɛ” ni ekɛtsu nii lɛ tsɔɔ?

2, 3. (a) Kɛ́ Paulo kɛ wiemɔ ni ji ‘mumɔ’ lɛ tsu nii lɛ, bei komɛi lɛ mɛni etsɔɔ? (b) Mɛɛ saji wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe yɛ mumɔ ni wɔjieɔ lɛ kpo lɛ he?

2 Wiemɔ ni ji ‘mumɔ’ ni Paulo kɛtsu nii yɛ biɛ lɛ tsɔɔ nɔ ni tsirɛɔ wɔ ni wɔfee wɔnii loo wɔwie yɛ gbɛ pɔtɛɛ ko nɔ. Mɔ ko yɛ ni ehe jɔ, loo enaa mli ehaa mɔ, loo emli hi, loo edɛŋ kpɔɔ, loo ekɛ tɔmɔ keɔ. Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔná “mumɔ ni he jɔ ni yɔɔ kpoo,” ni tsɔɔ akɛ wɔkudɔ bɔ ni wɔnuɔ nii ahe wɔhaa. (1 Pet. 3:4; Abɛi 17:27) Mɔ ko hu yɛ ni wieɔ bambam, loo ediɔ heloonaa nibii asɛɛ, loo etsui shaa lɛ, loo esumɔɔ ni eye etsui naa sane. Nɔ ni ehiii fe fɛɛ lɛ, mɛi komɛi hu yɛ ni amɛbɛ jeŋba, amɛbuuu mɔ, loo amɛtseɔ atua po.

3 No hewɔ lɛ, beni Paulo kɛ wiemɔi tamɔ, “Nuŋtsɔ Yesu Kristo kɛ omumɔ lɛ ahi shi” lɛ tsu nii lɛ, no mli lɛ eewo enyɛmimɛi lɛ hewalɛ koni amɛjie mumɔ ni saa Nyɔŋmɔ kɛ Kristo fɛɛ hiɛ lɛ kpo. (2 Tim. 4:22; nyɛkanea Kolosebii 3:9-12.) Ehi jogbaŋŋ akɛ ŋmɛnɛ lɛ wɔɔbi wɔhe akɛ: ‘Mɛɛ mumɔ mijieɔ lɛ kpo? Mɛɛ gbɛ nɔ matsɔ majie mumɔ ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ kpo jogbaŋŋ? Te mafee tɛŋŋ maye mabua asafo lɛ mli bii lɛ koni amɛ hu amɛjie mumɔ ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ kpo?’ Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ abua fɔfɔii srɔtoi anaa afee lɛ kusha lɛ, fɔfɔi komekomei lɛ fɛɛ haa anaa kusha lɛ fɛɛ akɛ eyɛ fɛo. Ani anaa wɔ yɛ asafo lɛ mli akɛ “fɔfɔi” komekomei ni haa kusha lɛ fɛɛ feɔ fɛo lɛ? Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔha ana wɔ nakai. Agbɛnɛ, nyɛhaa wɔkwɛa nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔjie mumɔ ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ kpo.

KWA JE NƐŊ MUMƆ LƐ

4. Mɛni ji “je nɛŋ mumɔ lɛ”?

4 Ŋmalɛ lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Wɔ lɛ, jeee je nɛŋ mumɔ lɛ wɔná, shi moŋ Mumɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ.” (1 Kor. 2:12) Mɛni ji “je nɛŋ mumɔ lɛ”? No nɔŋŋ ji mumɔ ni atsĩ tã yɛ Efesobii 2:2 lɛ ni kɛɔ akɛ: “Nii ni nyɛnyiɛ yɛ mli sá yɛ je nɛŋ su lɛ naa, yɛ kɔɔyɔɔ mli hewalɛ lɛ nɔ lumɔ lɛ, ni ji mumɔ ni tsuɔ nii ŋmɛnɛŋmɛnɛ yɛ toigbele bii amli lɛ naa lɛ.” “Kɔɔyɔɔ” nɛɛ ji je lɛ mumɔ lɛ, loo bɔ ni mɛi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ susuɔ nii ahe amɛhaa lɛ, ni ebɔle wɔ tamɔ kɔɔyɔɔ ni wɔmuɔ lɛ nɔŋŋ. Eyɛ he fɛɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋmɛnɛ lɛ mɛi babaoo hiɛ su ni ji, ‘Jeee mɔ ko baatsɔɔ mi nɔ ni sa ni mafee!’ loo, ‘Esaaa akɛ ohaa mɔ ko táa omiishɛɛ nɔ!’ Amɛ ji “toigbele bii” ni yɔɔ Satan je lɛ mli lɛ.

5. Mɛɛ mumɔ gbonyo Israelbii komɛi jie lɛ kpo?

5 Jeee ŋmɛnɛ abɔi sui nɛɛ akpo jiemɔ. Yɛ Mose beaŋ lɛ, Kora te shi eshi mɛi ni nyiɛ Israel asafo lɛ hiɛ lɛ. Ejie ehiɛ eka Aaron kɛ ebihii ní sɔmɔɔ akɛ osɔfoi lɛ. Eeenyɛ efee akɛ ena amɛfatɔi komɛi. Aloo ekolɛ esusu akɛ Mose kɛ sɔɔmɔ hegbɛi krɛdɛi nɛɛ ha amɛ, akɛni amɛji ewekumɛi lɛ hewɔ. Bɔ fɛɛ bɔ ni sane lɛ ji lɛ, efee faŋŋ akɛ Kora susuuu nii ahe tamɔ Yehowa dɔŋŋ, ni ewie eshi mɛi ni Yehowa ehala lɛ, ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛmiitsɛ nyɛhe pii tsɔ . . . Mɛɛba nyɛwoɔ nyɛhe nɔ yɛ Yehowa asafo lɛ nɔ?” (4 Mose 16:3) Nakai nɔŋŋ Datan kɛ Abiram hu wie amɛshi Mose, ni amɛbi lɛ akɛ, “ootao akɛ oyeɔ wɔnɔ lumɔ?” Beni Mose tsu ni ayatsɛ amɛ kɛba lɛ, amɛkɛɛ akɛ: “Wɔbaaa he ko!” (4 Mose 16:12-14) Ekã shi faŋŋ akɛ Yehowa nyaaa mumɔ ni amɛjie lɛ kpo lɛ he. Ekpata atuatselɔi lɛ fɛɛ ahiɛ.—4 Mose 16:28-35.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli bii komɛi jie subaŋ gbonyo kpo, ni mɛni hewɔ ekolɛ amɛfee nakai lɛ?

6 Klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli bii komɛi hu wie nɔkwɛlɔi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ahe nyanyaanya, ni ‘amɛgbe nɔyeli he guɔ.’ (Yuda 8) Eeenyɛ efee akɛ mɛi nɛɛ ahiɛ esɔɔɔ hegbɛi ni amɛyɔɔ lɛ, ni amɛbɔ mɔdɛŋ ni amɛwo mɛi krokomɛi ayiŋ koni amɛwie amɛshi mɛi ni hiɛ sɔɔmɔ hegbɛi ni kɛ hiɛdɔɔ miitsu nitsumɔ ni Yehowa kɛwo amɛdɛŋ lɛ.—Nyɛkanea 3 Yohane 9, 10.

7. Mɛɛ su esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ he?

7 Esaaa ni mumɔ ni tamɔ nɛkɛ hiɔ Kristofoi asafo lɛ mli. No hewɔ ni esa akɛ wɔkwɛ koni wɔkaná susumɔ ni tamɔ nakai lɛ. Asafoŋ onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ yeee emuu taakɛ onukpai ni hi shi yɛ Mose kɛ bɔfo Yohane beaŋ lɛ hu yeee emuu lɛ. Asafoŋ onukpai lɛ baanyɛ atɔ̃ wɔnɔ. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, esaaa akɛ wɔfeɔ wɔnii tamɔ mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ, ni wɔkɛɛ akɛ, ‘akwɛ ni aye jalɛsane,’ loo ‘esa akɛ atsu nyɛmi nuu nɛɛ he nii’! Yehowa baanyɛ aku ehiɛ eshwie onukpai lɛ atɔmɔi bibii komɛi anɔ. Ani wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfee nakai nɔŋŋ? Nyɛmimɛi komɛi yɛ ni kɛ́ amɛfee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ, amɛsumɔɔɔ akɛ amɛkɛ onukpai ni ahala akɛ amɛye amɛbua amɛ lɛ kpeɔ, akɛni amɛle nakai onukpai lɛ afatɔi komɛi lɛ hewɔ. Amɛtamɔ helatsɛ ko ni sumɔɔɔ akɛ enuɔ tsofa ni datrɛfonyo ko kɛha lɛ lɛ, akɛni ele datrɛfonyo lɛ fatɔi komɛi lɛ hewɔ.

8. Mɛɛ ŋmalɛi baanyɛ aye abua wɔ koni wɔná asafoŋ onukpai lɛ ahe jwɛŋmɔ ni ja?

8 Kɛ́ wɔkai akɛ Biblia lɛ feɔ Yesu he mfoniri akɛ “ehiɛ ŋulamii kpawo yɛ eninejurɔ” nɔ lɛ, ebaaye ebua wɔ koni wɔkwa nakai su lɛ. “Ŋulamii” lɛ damɔ shi kɛha asafoŋ onukpai ni afɔ amɛ mu lɛ, shi ekɔɔ asafoŋ onukpai fɛɛ hu he yɛ gbɛ ko nɔ. Yesu baanyɛ ekɛ “ŋulamii” ni ehiɛ lɛ atsu nii bɔ ni esumɔɔ. (Kpoj. 1:16, 20) No hewɔ lɛ, ákɛ Kristofoi asafo lɛ Yitso lɛ, Yesu le nɔ fɛɛ nɔ ni yaa nɔ yɛ asafoŋ onukpai lɛ ateŋ. Kɛ́ ehe miihia ni ajaje asafoŋ onukpai lɛ ateŋ mɔ ko lɛ, Yesu, Mɔ ni ‘hiŋmɛii tamɔ lalilɛi’ lɛ baakwɛ ni atsu he nii yɛ be ni sa mli, kɛ gbɛ ni sa nɔ. (Kpoj. 1:14) Kɛyashi be ni abaatsu he nii lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni atsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ahala amɛ lɛ, ejaakɛ Paulo ŋma akɛ: “Nyɛboa nyɛtsɔɔlɔi lɛ atoi ni nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa amɛ; ejaakɛ amɛ amɛbuɔ nyɛsusumai lɛ ahe akɛ mɛi ni baabu he akɔntaa, koni amɛkɛ miishɛɛ afee nii nɛɛ, shi jeee ŋtsɔidɔɔmɔ; ejaakɛ no ehiii haaa nyɛ.”—Heb. 13:17.

9. (a) Kɛ́ awo Kristofonyo ko ŋaa loo akã lɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ efee kaa kɛha lɛ? (b) Kɛ́ akã wɔ lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee?

9 Abaanyɛ ana mumɔ tuuntu ni Kristofonyo ko jieɔ lɛ kpo kɛ́ akã lɛ loo ahe sɔɔmɔ hegbɛi komɛi yɛ edɛŋ yɛ asafo lɛ mli. Asafoŋ onukpai jɛ mlihilɛ mli amɛwo nyɛmi nuu ko ŋaa yɛ vidio gemii ni yiwalɛ nifeemɔi yɔɔ mli ni etswaa lɛ he. Dɔlɛ sane ji akɛ, ekɛ ŋaawoo lɛ eyatsuuu nii, no hewɔ lɛ aha ekpa sɔɔmɔ akɛ asafoŋ sɔɔlɔ, ejaakɛ eshɛɛɛ Ŋmalɛ naa taomɔ nii lɛ ahe dɔŋŋ. (Lala 11:5; 1 Tim. 3:8-10) No sɛɛ lɛ, nyɛmi nuu lɛ kɛɛ mɛi babaoo akɛ, ekɛ asafoŋ onukpai lɛ kpãaa gbee yɛ yiŋ ni amɛkpɛ lɛ he, ni eŋmala onukpai lɛ ahe saji gbohii kɛmaje nitsumɔhe nine lɛ shii abɔ, ni ewo mɛi krokomɛi ayiŋ koni amɛ hu amɛŋmala woji lɛ eko. Shi nilee bɛ mli akɛ mɔ ko aaagbe onukpai lɛ ahe guɔ yɛ efɔŋ ko ni efee lɛ he ní ekɛfite toiŋjɔlɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ. Kɛ́ akã wɔ lɛ, esa wɔbu lɛ akɛ eji hegbɛ ni wɔná ni wɔkɛaale wɔgbɔjɔmɔi, ni wɔfee tsakemɔi oya nɔŋŋ.—Nyɛkanea Yeremia Yaafo 3:28, 29.

10. (a) Mɛni Yakobo 3:16-18 lɛ tsɔɔ wɔ yɛ mumɔ ni esa akɛ wɔjie lɛ kpo kɛ nɔ ni esaaa akɛ wɔjieɔ lɛ kpo lɛ he? (b) Kɛ́ wɔkɛ “nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ” tsu nii lɛ, mɛni baajɛ mli kɛba?

10 Yakobo 3:16-18 lɛ haa wɔnaa mumɔ ni esa akɛ wɔjie lɛ kpo kɛ nɔ ni esaaa akɛ wɔjieɔ lɛ kpo yɛ asafo lɛ mli. Jɛmɛ kɛɔ akɛ: “Ejaakɛ he ni awuŋayeli kɛ béi yɔɔ lɛ, jɛi sakasakafeemɔ kɛ nishaianii fɛɛ yɔɔ. Shi nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ, tsutsu lɛ ehe tse, no sɛɛ lɛ ehe jɔ, ehiɛ kã shi, eboɔ toi, eyi obɔ kɛ mɔbɔnalɛ kɛ yibii kpakpai, ejeee ŋwane, efeee osato. Shi jalɛ yibii lɛ, hejɔlɛ mli aduɔ yɛ ahaa mɛi ni feɔ hejɔlɛ nii lɛ.” Kɛ́ wɔ fɛɛ wɔkɛ “nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ” tsu nii lɛ, ebaaha wɔná sui ni tamɔ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ, ni no baaha toiŋjɔlɛ ahi asafo lɛ mli.

JIEMƆ BULƐ KPO YƐ ASAFO LƐ MLI

11. (a) Kɛ́ wɔjie mumɔ kpakpa kpo lɛ, mɛɛ su ebaaha wɔkwa? (b) Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ David nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

11 Esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, Yehowa kɛ nitsumɔ ewo asafoŋ onukpai lɛ adɛŋ akɛ ‘amɛlɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ.’ (Bɔf. 20:28; 1 Pet. 5:2) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔji asafoŋ onukpai jio, wɔjeee asafoŋ onukpai jio lɛ, esa akɛ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ. Kɛ́ wɔjieɔ mumɔ kpakpa kpo lɛ, ehaŋ wɔsusu sɔɔmɔ hegbɛi ni wɔhiɛ lɛ ahe tuutu. Beni Israel Maŋtsɛ Saul yasusu akɛ abaawo David maŋtsɛ yɛ enajiaŋ lɛ, Saul “jie ehiɛ eka David.” (1 Sam. 18:9) Maŋtsɛ lɛ ná su gbonyo aahu akɛ eetao ni egbe David po. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔsusu hegbɛi ahe tuutu taakɛ Saul fee lɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ wɔɔkase David. Yɛ nibii gbohii ni afee David lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, etee nɔ ejie bulɛ kpo etsɔɔ mɛi ni Nyɔŋmɔ kɛ hegbɛi ewo amɛdɛŋ lɛ.—Nyɛkanea 1 Samuel 26:23.

12. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni toiŋjɔlɛ ahi asafo lɛ mli?

12 Akɛni wɔ fɛɛ wɔyɛ susumɔi srɔtoi yɛ saji ahe hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ enɛ baanyɛ ekɛ béi aba asafo lɛ mli, ni ebaanyɛ eba yɛ asafoŋ onukpai lɛ ateŋ po. Biblia lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ kɛ woo aha enaanyo tsutsu,” ni ekɛɔ hu akɛ, “Nyɛkabua nyɛhe akɛ nilelɔi.” (Rom. 12:10, 16) Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔma nɔ mi doo akɛ wɔ pɛ wɔsusumɔ ja lɛ, esa akɛ wɔna akɛ bei pii lɛ abaanyɛ aná susumɔi srɔtoi yɛ sane kome too lɛ nɔŋŋ he ní fɛɛ ja. Kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaanu susumɔi ni mɛi krokomɛi hiɛ lɛ shishi lɛ, ebaaha ekomefeemɔ ahi asafo lɛ mli.—Fil. 4:5.

13. Kɛ́ wɔwó asafoŋ onukpai lɛ atoi nɔ yɛ naagba ko he lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee, ni mɛɛ Biblia mli sane feɔ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ?

13 Ani enɛ tsɔɔ akɛ tɔmɔ yɛ he akɛ wɔɔtsɔɔ wɔjwɛŋmɔ kɛ́ wɔna akɛ nɔ ko eyaaa nɔ jogbaŋŋ yɛ asafo lɛ mli ni esa akɛ atsu he nii lɛ? Dabi. Sane ko te shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli ni kɛ ŋwanejee babaoo ba. Nyɛmimɛi lɛ to “akɛ Paulo kɛ Barnaba kɛ amɛteŋ mɛi krokomɛi hu aya bɔfoi lɛ kɛ onukpai lɛ ni yɔɔ Yerusalem lɛ aŋɔɔ yɛ nɛkɛ sane nɛɛ hewɔ.” (Bɔf. 15:2) Ekã shi faŋŋ akɛ, nakai nyɛmimɛi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hiɛ susumɔ srɔto yɛ bɔ ni abaanyɛ atsu sane lɛ he nii aha lɛ he. Kɛlɛ, beni mɔ fɛɛ mɔ tsɔɔ ejwɛŋmɔ, ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua amɛ kɛna sane lɛ naa lɛ, nyɛmimɛi lɛ fɛɛ ŋmɛɛ amɛsusumɔ lɛ he. Beni asafoi lɛ anine shɛ woji ni kɔɔ yiŋ ni akpɛ lɛ he lɛ anɔ lɛ, “amɛmii shɛ amɛhe yɛ hewalɛ ni ewo amɛ lɛ hewɔ,” ni ‘amɛná hewalɛ yɛ hemɔkɛyeli mli.’ (Bɔf. 15:31, Ga Biblia hee; Bɔf. 16:4, 5) Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ wɔwó asafoŋ onukpai lɛ atoi nɔ yɛ naagba ko he lɛ, esa akɛ wɔná nɔmimaa akɛ amɛkɛ hiɛdɔɔ baasusu sane lɛ he, ni amɛbaatsu he nii.

JIEMƆ MUMƆ KPAKPA KPO YƐ BƆ NI OKƐ MƐI YEƆ OHAA LƐ MLI

14. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie mumɔ kpakpa kpo yɛ wɔkɛ mɛi asharamɔ mli lɛ?

14 Wɔnáa hegbɛi babaoo ni wɔkɛaajie sui kpakpai akpo beni wɔkɛ mɛi krokomɛi sharaa lɛ. Ebaafee nɔ ni hi jogbaŋŋ akɛ kɛ́ mɛi tɔ̃ wɔnɔ lɛ, wɔkɛaake amɛ. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛji mɔ ko kɛ mɔ ko ná sane ko lɛ, nyɛnanaa nyɛhaa nyɛhe ni nyɛkɛfafaa nyɛhe, taakɛ bɔ ni [Yehowa] hu ŋɔfa nyɛ lɛ, nakai nyɛ hu nyɛfea.” (Kol. 3:13) Wiemɔ ni ji “kɛji mɔ ko kɛ mɔ ko ná sane ko lɛ” tsɔɔ akɛ, bei komɛi lɛ, mɛi komɛi baafee nibii ni baanyɛ awo wɔmli la. Shi yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔha mɛi atɔmɔi bibii afite toiŋjɔlɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔkɛfa amɛ taakɛ Yehowa feɔ lɛ, ni wɔya nɔ wɔkɛ amɛ asɔmɔ lɛ.

15. (a) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Hiob dɛŋ yɛ eshaifaa he? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔjie mumɔ kpakpa kpo?

15 Wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ko kɛjɛ Hiob dɛŋ yɛ eshaifaa he. Enanemɛi etɛ ni kulɛ esa akɛ amɛshɛje emii lɛ kɛ lɛ wie bɔ ni esaaa. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Hiob kɛfa amɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? ‘Ekpa fai eha enanemɛi lɛ.’ (Hiob 16:2; 42:10) Kɛ́ wɔsɔle wɔha mɛi krokomɛi lɛ, ekolɛ no baaha wɔtsake susumɔ ni wɔhiɛ yɛ amɛhe lɛ. Kɛ́ wɔsɔle wɔha wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ fɛɛ lɛ, ebaaye ebua wɔ ní wɔnu he wɔha amɛ taakɛ Kristo nuɔ he ehaa amɛ lɛ. (Yoh. 13:34, 35) Yɛ sɔlemɔ ni wɔbaasɔle wɔha wɔnyɛmimɛi lɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔsɔle wɔbi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hu. (Luka 11:13) Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ baaye abua wɔ ni wɔjie Kristofoi asui akpo beni wɔkɛ mɛi krokomɛi sharaa lɛ.—Nyɛkanea Galatabii 5:22, 23.

ASAFO MUU LƐ FƐƐ BAANÁ SU KPAKPA NI OJIEƆ LƐ KPO LƐ HE SƐƐ

16, 17. Mɛɛ ‘mumɔ’ otswa ofai shi akɛ obaajie lɛ kpo?

16 Kɛ́ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛfee oti ni ma ehiɛ akɛ ebaajie mumɔ kpakpa kpo lɛ, asafo muu lɛ fɛɛ baaná he sɛɛ. Ekolɛ nikasemɔ nɛɛ eye ebua bo ni okpɛ oyiŋ akɛ obaabɔ mɔdɛŋ waa ni ojie mumɔ kpakpa kpo. Kɛ́ nakai ni lɛ, ha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ aye abua bo ni ofee tsakemɔi ni sa lɛ. (Heb. 4:12) Paulo miisumɔ akɛ efee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa eha asafo lɛ, no ha ekɛɛ akɛ: “Mileee nɔ ko yɛ mi diɛŋtsɛ mihe moŋ: shi kɛlɛ jeee no hewɔ aaabu mi bem; shi mɔ ni kojoɔ mi ji Nuŋtsɔ [Yehowa].”—1 Kor. 4:4.

17 Kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ tsu nii, ni wɔmaaa nɔ mi doo akɛ wɔ pɛ wɔsusumɔ ja, ni wɔsusuuu sɔɔmɔ hegbɛi ni wɔhiɛ lɛ ahe tuutu lɛ, mumɔ kpakpa baahi asafo lɛ mli. Kɛ́ wɔkɛ eshai faa, ni wɔná susumɔ ni ja yɛ mɛi ahe be fɛɛ be lɛ, toiŋjɔlɛ baahi wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ateŋ. (Fil. 4:8) Kɛ́ wɔfee nibii nɛɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa kɛ Yesu hiɛ baasɔ ‘mumɔ’ ni wɔjieɔ lɛ kpo lɛ waa.—File. 25.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]

Mɛɛ gbɛ nɔ kɛ́ wɔsusu gbɛhe ni Yesu yɔɔ mli lɛ he lɛ, ebaaye ebua wɔ koni wɔkpɛlɛ ŋaawoo nɔ?