Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Aye Abua Bo Diɛŋtsɛ Ohe kɛ Mɛi Krokomɛi

Okɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Aye Abua Bo Diɛŋtsɛ Ohe kɛ Mɛi Krokomɛi

“Mibuɔ okpɔi lɛ fɛɛ akɛ amɛja yɛ nɔ fɛɛ nɔ gbɛfaŋ.”—LALA 119:128.

1. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ kwraa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ?

KƐJI asafoŋ onukpai miikwɛ akɛ Biblia kaselɔ ko baanyɛ abɔi shiɛmɔyaa lɛ, amɛbiɔ amɛhe akɛ, ‘Ani mɔ lɛ wiemɔi tsɔɔ akɛ eheɔ eyeɔ akɛ Biblia lɛ ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ?’ * Esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni miisumɔ ni etsɔ Maŋtsɛyeli shiɛlɔ—ni Nyɔŋmɔ tsuji fɛɛ fata he—lɛ aha sanebimɔ nɛɛ hetoo akɛ, hɛɛ. Mɛni hewɔ? Kɛ́ wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli, ni wɔkɛtsu nii jogbaŋŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔye wɔbua mɛi krokomɛi ni amɛbale Yehowa, koni ahere amɛyiwala hu.

2. Mɛni hewɔ esa akɛ ‘wɔhi shi yɛ nii ni wɔkase lɛ anaa’ lɛ?

2 Bɔfo Paulo tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ ha beni eŋma Timoteo akɛ: “Hii shi yɛ nii ni okase ni oyɔɔ hewalɛ yɛ nɔ lɛ amli” lɛ. “Nii” ni Paulo tsĩ tã lɛ ji Biblia mli anɔkwalei ni ha Timoteo ná hemɔkɛyeli yɛ sanekpakpa lɛ mli lɛ. Anɔkwalei nɛɛ ená wɔ hu wɔnɔ hewalɛ ŋmɛnɛ, ni amɛyaa nɔ amɛyeɔ amɛbuaa wɔ koni ‘wɔle nii kɛya yiwalaheremɔ mli.’ (2 Tim. 3:14, 15) Bei pii lɛ, wɔkɛ Paulo wiemɔi ni yɔɔ kuku ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ tsuɔ nii kɛtsɔɔ mɛi akɛ Biblia lɛ jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, shi wɔ diɛŋtsɛ hu wɔbaanyɛ wɔná wiemɔi ni yɔɔ 2 Timoteo 3:16 lɛ ahe sɛɛ. (Nyɛkanea.) Nyɛhaa wɔpɛia nakai kuku lɛ mli jogbaŋŋ wɔkwɛa. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ebaawaje hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ akɛ Yehowa tsɔɔmɔi lɛ fɛɛ ‘ja’ lɛ.—Lala 119:128.

“EHI HA NITSƆƆMƆ”

3-5. (a) Mɛni ba beni Petro kɛ asafo babaoo ko wie yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, ni mɛni hewɔ? (b) Mɛni hewɔ Tesalonikabii babaoo mɔ anɔkwale lɛ mli lɛ? (d) Mɛni mɛi yɔseɔ yɛ bɔ ni wɔshiɛɔ wɔhaa lɛ he ni baanyɛ aná amɛnɔ hewalɛ?

3 Yesu kɛɛ Israelbii lɛ akɛ: “Miitsu gbalɔi kɛ nilelɔi  kɛ mlatsɔɔlɔi kɛba nyɛŋɔɔ.” (Mat. 23:34, Ga Biblia hee) No mli lɛ, Yesu miiwie ekaselɔi lɛ ahe, mɛi ni etsɔɔ amɛ bɔ ni akɛ Ŋmalɛ lɛ tsuɔ nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ahaa lɛ. Yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, bɔfo Petro, ni eji “mlatsɔɔlɔi” nɛɛ ateŋ mɔ kome lɛ, wie etsɔɔ asafo babaoo ko yɛ Yerusalem, ni etsɛ ŋmalɛi babaoo ayisɛɛ kɛjɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli. Beni mɛi lɛ nu bɔ ni egbala nakai ŋmalɛi lɛ amli lɛ, “etsurɔ” amɛteŋ mɛi pii ‘atsuiiaŋ.’ Amɛtsake amɛtsui yɛ amɛtsutsu eshai lɛ ahe. Amɛteŋ mɛi aaafee akpei etɛ bi Nyɔŋmɔ dɛŋ eshaifaa, ni amɛbatsɔmɔ Kristofoi.—Bɔf. 2:37-41.

4 Bɔfo Paulo, ni lɛ hu eji ‘mlatsɔɔlɔ’ lɛ, shiɛ sanekpakpa lɛ kɛtee shɔŋŋ fe Yerusalem. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ewie etsɔɔ mɛi ni jáa Nyɔŋmɔ yɛ kpeehe ko yɛ Makedonia maŋtiase ni ji Tesalonika lɛ. Paulo tee amɛŋɔɔ Hejɔɔmɔ Gbii etɛ sɔŋŋ ekɛ ‘amɛ yayiyii yɛ ŋmalɛi lɛ ahe, ni egbele naa etsɔɔ amɛ faŋŋ akɛ ja Kristo lɛ na amanehulu ni ete shi kɛjɛ gbohii ateŋ.’ Mɛni jɛ mli ba? “Amɛteŋ mɛi komɛi hé kpɛlɛ,” ni nakai nɔŋŋ ‘Helabii babaoo’ hu fee.—Bɔf. 17:1-4.

5 Bɔ ni Nyɔŋmɔ tsuji kɛ Biblia lɛ tsuɔ nii ŋmɛnɛ lɛ náa mɛi anɔ hewalɛ waa. Beni shĩatsɛ ko ni yɔɔ Switzerland lɛ ebo wɔnyɛmi yoo ko toi beni ekane Biblia lɛ egbe naa lɛ, ebi lɛ akɛ: “Mɛɛ jamɔ mli oyɔɔ?” Nyɛmi yoo lɛ kɛɛ: “Yehowa Odasefoi ji mi kɛ minaanyo lɛ.” Nuu lɛ kɛɛ akɛ: “Kulɛ esaaa ni mibiɔ bo. Kɛjɛ Yehowa Odasefoi lɛ asɛɛ lɛ, namɛi ekoŋŋ baaba shĩa nɛɛ ni amɛbaakane Biblia lɛ?”

6, 7. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni tsɔɔ nii yɛ asafo lɛ mli lɛ baanyɛ amɛkɛ Biblia lɛ atsu nii jogbaŋŋ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ Biblia lɛ atsu nii jogbaŋŋ kɛ wɔkɛ mɛi miikase nii lɛ?

6 Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ Biblia lɛ atsu nii kɛmɔ shi yɛ wɔnitsɔɔmɔ mli? Kɛ́ oná hegbɛ akɛ otsɔɔ nii kɛjɛ kpoku lɛ nɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ, okɛ ŋmalɛi pɔtɛi atsu nii. Yɛ nɔ najiaŋ ni ooowie ŋmalɛi otii lɛ ahe loo oookane kɛjɛ nɔ ni oprinti loo kɛjɛ ilɛtrɔnik tsɔne ko nɔ lɛ, gbelemɔ Biblia lɛ ni okane kɛjɛ mli, ni owo toibolɔi lɛ hewalɛ ni amɛ hu amɛfee nakai. Kɛfata he lɛ, hemɔ be kɛgbala ŋmalɛi lɛ amli bɔ ni baaha toibolɔi lɛ atsi abɛŋkɛ Yehowa. Yɛ nɔ najiaŋ ni okɛ nɔkwɛmɔnii ni shishinumɔ wala loo niiashikpamɔi ni baaha mɛi aŋmɔ aaatsu nii lɛ, okɛ be lɛ agbala Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli.

7 Mɛni esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔŋ kɛ wɔmiifee shĩa Biblia mli nikasemɔ? Beni wɔkɛ wɔwoji lɛ tsuɔ nii lɛ, esaaa akɛ wɔshiɔ ŋmalɛi ni yɔɔ mli lɛ. Esa akɛ wɔwo shĩatsɛ lɛ hewalɛ ni ekane ŋmalɛi ni atsɛ yisɛɛ lɛ, ni wɔwa lɛ ni enu shishi. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Jeee akɛ wɔ pɛ wɔbaawie tsaralaa kɛgbala nibii amli, moŋ lɛ, wɔbaawo mɔ lɛ hewalɛ ni lɛ hu etsɔɔ ejwɛŋmɔ. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔkɛɛ lɛ nɔ ni esa akɛ ehe eye loo bɔ ni esa akɛ efee enii lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi lɛ saji ni sa ni baaye abua lɛ ni enu nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ lɛ shishi. *

“EHI HA . . . HIƐKAMƆ”

8. Mɛɛ su Paulo wu eshi?

8 Bei pii lɛ, wɔnaa ‘kãmɔ’ akɛ asafoŋ onukpai lɛ anitsumɔ. Ni yɛ anɔkwale mli lɛ, eji nɔkwɛlɔi asɔ̃ akɛ ‘amɛkã mɛi ni feɔ esha lɛ.’ (1 Tim. 5:20; Tito 1:13) Shi ehi jogbaŋŋ akɛ wɔɔkã wɔ diɛŋtsɛ wɔhe. Paulo ji Kristofonyo kpakpa ni yɔɔ henilee krɔŋŋ. (2 Tim. 1:3) Fɛɛ sɛɛ lɛ, eŋma akɛ: “Minaa mla kroko yɛ mihenii lɛ amli ni kɛ mijwɛŋmɔ mla lɛ wuɔ ta ni eŋɔɔ mi nom ehaa esha mla lɛ.” Kɛ́ wɔpɛi nɔ hewɔ ni Paulo wie nakai lɛ mli lɛ, wɔbaanu nɔ hewɔ ni  ewu eshi esha su ni yɔɔ emli lɛ shishi jogbaŋŋ.—Nyɛkanea Romabii 7:21-25.

9, 10. (a) Mɛɛ fatɔi komɛi eeenyɛ efee akɛ Paulo wu eshi? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ eeenyɛ efee akɛ Paulo tsɔ ewu eshi efatɔi lɛ?

9 Mɛɛ gbɔjɔmɔi Paulo bɔ mɔdɛŋ akɛ eye nɔ? Eyɛ mli akɛ etsɔɔɔ moŋ, shi eŋma Timoteo akɛ eji “mɛi aniseniianifeelɔ.” (1 Tim. 1:13) Dani Paulo baatsake lɛ, no mli lɛ hetsɛ̃ ni eyɔɔ kɛha Kristofoi lɛ naa wa waa. Beni ewieɔ bɔ ni enu he yɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ahe lɛ, ewie akɛ: “Miye amɛhe sɛkɛ ko ni wa.” (Bɔf. 26:11) Paulo kase bɔ ni eeefee eye hetsɛ̃ lɛ nɔ, kɛlɛ eeenyɛ efee akɛ bei komɛi lɛ ehe bahiaa ni emia ehiɛ ekudɔ ehenumɔi kɛ ewiemɔi. (Bɔf. 15:36-39) Mɛni ye ebua lɛ ni enyɛ eye omanye?

10 Beni Paulo ŋmaa Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ, etsɔɔ nɔ ni efee ni ekɛkã lɛ diɛŋtsɛ ehe. (Nyɛkanea 1 Korintobii 9:26, 27.) Ekɛ ekãa te shi ewo egbɔjɔmɔi lɛ. Eeenyɛ efee akɛ etao ŋaawoo kɛjɛ Ŋmalɛ lɛ mli, esɔle ní Yehowa aye abua lɛ ni ekɛtsu nii, ni emia ehiɛ akɛ ekɛbaatsu nii. * Wɔbaanyɛ wɔná enɔkwɛmɔnɔ lɛ he sɛɛ, ejaakɛ wɔ hu wɔmiiwu wɔmiishi wɔfatɔi.

11. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔya nɔ ‘wɔka’ wɔhe wɔkwɛ akɛ wɔmiinyiɛ anɔkwale lɛ mli lo lɛ?

11 Esaaa akɛ wɔfeɔ anyagba yɛ mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ akɛ wɔbaawu wɔshi wɔfatɔi lɛ he. Moŋ lɛ, esa akɛ wɔya nɔ ‘wɔka’ wɔhe wɔkwɛ akɛ wɔmiinyiɛ anɔkwale lɛ mli lɛɛlɛŋ lo. (2 Kor. 13:5) Kɛ́ wɔmiikane ŋmalɛ ko tamɔ Kolosebii 3:5-10 lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani miimia mihiɛ waa ni mawu mashi mifãtɔi lɛ aloo miiná suɔmɔ miiha nibii ni Yehowa nyɛɔ lɛ? Kɛ́ mitee Intanɛt lɛ nɔ ni trukaa lɛ saiti ko ni jeŋba sha he nibii yɔɔ nɔ ba lɛ, ani mishiɔ jɛmɛ oya nɔŋŋ aloo miyataoɔ Wɛb saitii ni tamɔ nɛkɛ lɛ?’ Kɛ́ wɔtao gbɛi ni wɔɔtsɔ nɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli ŋaawoo lɛ atsu nii lɛ, ebaaye ebua wɔ ni ‘wɔshi kpe ni wɔhiɛ akã shi.’—1 Tes. 5:6-8.

“EHI HA . . . MƆSAAMƆ”

12, 13. (a) Mɛni esa akɛ efee oti ni ma wɔhiɛ kɛ́ ‘wɔmiisaa’ wɔkɛ mɔ ko teŋ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ? (b) Mɛɛ wiemɔi esaaa akɛ wɔkɛtsuɔ nii kɛ́ ‘wɔmiisaa’ wɔkɛ mɛi krokomɛi ateŋ?

12 Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “mɔsaamɔ” lɛ shishi ji “ní aha nɔ ko ahi, ni ajaje, ni asaa aha nɔ ko ahi ni etsu nii jogbaŋŋ.” Bei komɛi lɛ, ehe bahiaa ni wɔjaje nibii kɛ́ mɔ ko eyanuuu wɔ shishi yɛ nɔ ko ni wɔwie loo wɔfee lɛ hewɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yudafoi lɛ ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛɛ mɛni hewɔ ni Yesu tseɔ ehiɛ ehaa “toohelɔi kɛ eshafeelɔi.” Yesu to he akɛ: “Mɛi ni yɔɔ hewalɛ lɛ, tsofatsɛ he ehiaaa amɛ, shi moŋ mɛi ni he yeɔ lɛ. Shi nyɛyaa ni nyɛyakasea nɔ ni ji enɛ shishi: ‘Mɔbɔnalɛ mitaoɔ, ni jeee afɔle!’” (Mat. 9:11-13) Ekɛ tsuishitoo kɛ mlihilɛ tsɔɔ mɛi mɔ tuuntu ni Nyɔŋmɔ ji. Enɛ ha humii bale Yehowa akɛ “Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ ní toɔ tsui, ní mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fá pii.” (2 Mose 34:6) Mɔdɛŋ ni Nyɔŋmɔ Bi lɛ bɔ ‘kɛsaa nibii’ lɛ ha mɛi babaoo he sanekpakpa lɛ amɛye.

13 Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ wɔ bɔ ni esa akɛ wɔye wɔbua mɛi. Ekolɛ mɔ ko ni awo emli la lɛ kɛmlifu baakɛɛ akɛ, ‘Mikɛ bo yɛ sane waa.’ Shi jeee nakai ji bɔ ni 2 Timoteo 3:16 lɛ tsɔɔ lɛ. Ŋmalɛ lɛ haaa wɔ hegbɛ akɛ wɔkɛ mɛi awie kɛkɛ ni wɔsusuuu amɛhenumɔi ahe. Kɛ́ wɔkɛ mɔ ko wie bɔ ni esaaa lɛ, wɔwiemɔi lɛ bafee tamɔ “adumɔɔ klante” lɛ. Wɔbaaha mɔ lɛ aye awerɛho waa, ni ekolɛ wɔyeŋ wɔbuaŋ lɛ kwraa.—Abɛi 12:18.

14-16. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ asafoŋ onukpai baanyɛ ‘asaa’ nii kɛ́ amɛmiiye amɛmiibua mɛi kɛtsu amɛnaagbai ahe nii? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ fɔlɔi kɛ Ŋmalɛ lɛ atsu nii ‘kɛsaa’ nii yɛ amɛweku lɛ mli lɛ?

 14 Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ tsuishitoo kɛ mlihilɛ ‘asaa’ béi? Ŋɔɔ lɛ akɛ gbalashihilɛ mli bii komɛi ni fɔɔ sane naataamɔ bi asafoŋ onukpa ko ni eye ebua amɛ. Mɛni asafoŋ onukpa lɛ baafee? Esaaa akɛ efĩɔ afã ko sɛɛ, ni esaaa akɛ ekɛ esusumɔi tsuɔ naagba lɛ he nii, shi moŋ lɛ, esa akɛ edamɔ Biblia mli shishitoo mlai anɔ ekɛ amɛ asusu nii ahe. Ekolɛ, ebaanyɛ ekɛ amɛ asusu shishitoo mlai ni yɔɔ Nɔ Diɛŋtsɛ ni Kɛ Weku Miishɛɛ Baa wolo lɛ yitso 3 lɛ ahe. Beni amɛsusuɔ shishitoo mlai nɛɛ ahe lɛ, ekolɛ wu kɛ ŋa lɛ baayɔse akɛ esa akɛ amɛfee tsakemɔi komɛi. Be ko sɛɛ lɛ, asafoŋ onukpa lɛ baanyɛ ebi hefatalɔi nɛɛ bɔ ni nibii etee lɛ eha, ni kɛ́ ehe bahia lɛ, ebaanyɛ ekɛ yelikɛbuamɔ ni sa lɛ aha amɛ.

 15 Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ ‘asaa’ amɛbii bɔ ni baawaje amɛ yɛ mumɔŋ? Ŋɔɔ lɛ akɛ ootao oye obua obiyoo ni eye aaafee afii 13 kɛmiimɔ 19 lɛ koni etsi ehe kɛjɛ naanyo gbonyo ko ni ekɛbɔɔ lɛ he. Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ ole enaanyo nɛɛ he saji babaoo. Kɛkɛ lɛ kɛ́ ebaahi lɛ, okɛ obiyoo lɛ awie, ni okɛ lɛ asusu otii ni yɔɔ Questions Young People Ask—Answers That Work wolo lɛ Kpo 2 lɛ mli lɛ ahe. No sɛɛ lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ akɛ obaaná be oha lɛ. Kɛ́ nyɛtee shiɛmɔ loo nyɛweku lɛ miijie nyɛhiɛtserɛ lɛ, kwɛmɔ bɔ ni esusuɔ nii ahe ehaa. Kɛ́ oto otsui shi ni ojie mlihilɛ kpo lɛ, obiyoo lɛ baana akɛ osumɔɔ lɛ ni osusuɔ ehe waa. Enɛ baaye abua lɛ ni ekɛ ŋaa ni owo lɛ lɛ atsu nii, ni ebaakpɛ yiŋ ni ja daa.

Fɔlɔi ni mli jɔ, ni kɛ Biblia lɛ tsuɔ nii ‘kɛsaa’ amɛbii lɛ baanyɛ aye abua amɛ ni amɛkpɛ yiŋ ni ja daa (Kwɛmɔ kuku 15 lɛ)

16 Nakai nɔŋŋ wɔbaanyɛ wɔkɛ tsuishitoo kɛ mlihilɛ aye abua mɛi ni ehao yɛ amɛgbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he, amɛtsuii ekumɔ yɛ nitsumɔ ni eŋmɛɛ amɛ he, loo Biblia mli tsɔɔmɔ ko eha  amɛyiŋ efutu amɛ lɛ. Kɛ́ wɔkɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsu nii ‘kɛsaa’ nii lɛ, wɔ fɛɛ wɔnáa he sɛɛ babaoo.

“EHI HA . . . TSƆSEMƆ NI YƆƆ JALƐ MLI LƐ”

17. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ miishɛɛ akpɛlɛ tsɔsemɔ nɔ lɛ?

17 “Tsɔsemɔ fɛɛ tsɔsemɔ lɛ, amrɔmrɔ lɛ efeee mɔ akɛ miishɛɛ nɔ ni, shi dɔlɛ nɔ moŋ.” Shi “kɛ́ fee sɛɛ lɛ, ewoɔ hejɔlɛ yibii ní ji jalɛ lɛ ehaa mɛi ní etsɔ nɔ ekase nɔ ko lɛ.” (Heb. 12:11) Kristofoi ni edara lɛ ateŋ mɛi pii kɛɛ amɛná tsɔsemɔ ni amɛfɔlɔi ni ji héyelilɔi lɛ kɛha amɛ lɛ he sɛɛ waa. Ni kɛ́ wɔmɔ tsɔsemɔ ni Yehowa tsɔɔ asafoŋ onukpai lɛ anɔ ekɛhaa wɔ lɛ mli lɛ, ehaŋ wɔshi wala gbɛ lɛ nɔ.—Abɛi 4:13.

18, 19. (a) Mɛni hewɔ ŋaawoo ni yɔɔ Abɛi 18:13 lɛ he hiaa waa kɛha “tsɔsemɔ ni yɔɔ jalɛ mli lɛ”? (b) Kɛ́ asafoŋ onukpai jie mlihilɛ kɛ suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ efɔŋfeelɔi lɛ, bei pii lɛ mɛni jɛɔ mli kɛbaa?

18 Tsɔsemɔ kpakpa biɔ hesaa. Yehowa efã Kristofoi akɛ amɛfee nakai yɛ “jalɛ mli.” (2 Tim. 3:16) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔha Biblia mli shishitoo mlai akudɔ wɔ. Wɔnaa shishitoo mlai nɛɛ ateŋ ekome yɛ Abɛi 18:13 lɛ ni kɛɔ akɛ: “Mɔ ni nuuu sane dani ehereɔ nɔ lɛ, eji buulufeemɔ kɛ hiɛgbele ha lɛ” lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ asafoŋ onukpai kɛ mɔ ko ní akɛɛ efee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ yaawie lɛ, esa akɛ amɛtao sane lɛ mli anɔkwalei lɛ fɛɛ dã. (5 Mose 13:15) No dani amɛbaanyɛ amɛtsɔse mɔ lɛ yɛ “jalɛ mli.”

19 Kɛfata he lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ fãa asafoŋ onukpai ni amɛkɛ “mlijɔlɛ” atsɔse mɛi. (Nyɛkanea 2 Timoteo 2:24-26.) Anɔkwa, ekolɛ efɔŋ ko ni mɔ ko baafee lɛ baaha agbe Yehowa he guɔ, ni ebaaha mɛi krokomɛi hu ana nɔ. Shi kɛ́ asafoŋ onukpa ko kɛ mlifu wo mɔ ko ni tamɔ nakai ŋaa lɛ, eyeŋ ebuaŋ lɛ. Kɛlɛ, kɛ́ asafoŋ onukpai kase “Nyɔŋmɔ mlihilɛ” lɛ, ekolɛ ebaaha efɔŋfeelɔ lɛ atsake etsui.—Rom. 2:4.

20. Mɛɛ shishitoo mlai esa akɛ fɔlɔi kɛtsu nii kɛ́ amɛmiitsɔse amɛbii?

20 Esa akɛ fɔlɔi kɛ Biblia mli shishitoo mlai atsu nii kɛ́ amɛmiitsɔse amɛbii lɛ “yɛ Nuŋtsɔ [Yehowa] tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.” (Efe. 6:4) Dani tsɛ ko baatsɔse ebi yɛ nɔ ko ní akɛɛ gbekɛ lɛ efee lɛ he lɛ, esa akɛ ele sane lɛ mli anɔkwalei lɛ fɛɛ. Ni esaaa akɛ mɔ ko kɛ mlifu ni naa wa feɔ nɔ ko yɛ Kristofoi aweku mli. “Nuŋtsɔ [Yehowa] mli tsɔɔ lɛ babaoo, ni emli jɔ hu,” ni esa akɛ fɔlɔi akase lɛ kɛ́ amɛmiitsɔse amɛbii.—Yak. 5:11.

NIKEE NII KO NI JARA WA NI YEHOWA KƐHA WƆ

21, 22. Mɛɛ wiemɔi yɔɔ Lala 119:97-104 lɛ tsɔɔ bɔ ni onaa Yehowa Wiemɔ lɛ ohaa lɛ mli jogbaŋŋ?

21 Be ko lɛ, Nyɔŋmɔ tsulɔ ko tsɔɔ nɔ hewɔ ni esumɔɔ Yehowa mlai lɛ. (Nyɛkanea Lala 119:97-104.) Beni ekase lɛ, ená nilee, sɛɛyoomɔ, kɛ niiashishinumɔ. Emli ŋaawoi lɛ ni ekɛtsu nii lɛ ha ekɔ enane kɛjɛ gbɛ fɔŋ ni haa mɛi pii naa nɔ lɛ nɔ. Ekɛ miishɛɛ kase Ŋmalɛi lɛ, ni no ha etsui nyɔ emli waa. Etswa efai shi akɛ ebaabo Nyɔŋmɔ ni woɔ lɛ ŋaa kpakpa lɛ toi ewala gbii abɔ fɛɛ.

22 Ani obuɔ Biblia lɛ akɛ nɔ ko ni he yɛ sɛɛnamɔ waa? Ebaaye ebua ni hemɔkɛyeli ni oyɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ baatsu eyiŋtoi ahe nii lɛ mli awa. Emli ŋaawoi ni ajɛ mumɔŋ aŋmala lɛ buɔ wɔhe koni wɔkafee esha ni wɔgboi. Ni kɛ́ okɛ hesaa gbala mli lɛ, obaanyɛ oye obua mɛi ni amɛbanyiɛ wala gbɛ lɛ nɔ, ni amɛkaje nɔ. Eba akɛ wɔkɛ “ŋmalɛ fɛɛ ŋmalɛ” baatsu nii kɛmɔ shi beni wɔsɔmɔɔ Yehowa, ni ji wɔ-Nyɔŋmɔ ni le nii lɛ.

^ kk. 1 Kwɛmɔ Ato Wɔhe Gbɛjianɔ Koni Wɔfee Yehowa Suɔmɔnaa Nii wolo lɛ baafa 79 lɛ.

^ kk. 7 Bei pii kɛ́ Yesu miitsɔɔ mɛi anii lɛ, ebiɔ amɛ akɛ: “Te nyɛsusuɔ tɛŋŋ?” Kɛkɛ lɛ emɛ kɛha hetoo.—Mat. 18:12; 21:28; 22:42.

^ kk. 10 Woji ni Paulo ŋmala lɛ babaoo woɔ wɔ hewalɛ ni wɔwu wɔshi wɔgbɔjɔmɔi lɛ. (Rom. 6:12; Gal. 5:16-18) Eja gbɛ akɛ wɔɔsusu akɛ lɛ hu ekɛ ŋaawoo ni ekɛha mɛi lɛ tsu nii.—Rom. 2:21.