Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Buu Ogboshinii lɛ He Kɛtsɔ Oyiŋ ni Oookpɛ yɛ Nilee Mli lɛ Nɔ

Buu Ogboshinii lɛ He Kɛtsɔ Oyiŋ ni Oookpɛ yɛ Nilee Mli lɛ Nɔ

“Nyɛhia efɔŋ kwraa; nyɛkpɛtɛa ekpakpa he.”ROM. 12:9.

1, 2. (a) Mɛni ha okpɛ oyiŋ akɛ obaasɔmɔ Nyɔŋmɔ? (b) Mɛɛ saji wɔbaanyɛ wɔbi yɛ wɔmumɔŋ gboshinii lɛ he?

MƐI akpekpei abɔ ekpɛ yiŋ ni nilee yɔɔ mli akɛ amɛbaasɔmɔ Yehowa Nyɔŋmɔ, ní amɛnyiɛ Yesu Kristo nanemaahei lɛ asɛɛ kpaakpa. (Mat. 16:24; 1 Pet. 2:21) Wɔhe nɔ ni wɔjɔɔ wɔha Nyɔŋmɔ lɛ ji yiŋkpɛɛ ni yɔɔ hiɛdɔɔ waa. Jeee ŋmalɛi fioo komɛi ni wɔnu shishi lɛ ha wɔkpɛ yiŋ ni tamɔ nɛkɛ lɛ, shi moŋ, akɛni wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ lɛ hewɔ. Enɛ ha wɔbale nibii pii ni wajeɔ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ gboshinii ni Yehowa ewo he shi lɛ mli. Ekɛ gboshinii nɛɛ baaha mɛi fɛɛ ni ‘kaseɔ lɛ, kɛ Yesu Kristo, mɔ ni etsu lɛ lɛ’ he nii lɛ.—Yoh. 17:3; Rom. 12:2.

2 Kɛ́ wɔbaaya nɔ wɔhi shi akɛ Kristofoi lɛ, esa akɛ wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nibii ni baasa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛ lɛ ahe. Nikasemɔ nɛɛ baaha sanebimɔi ni he hiaa nɛɛ ahetoo: Mɛni ji wɔgboshinii lɛ? Te esa akɛ wɔbu lɛ wɔha tɛŋŋ? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔnine ashɛ gboshinii nɛɛ nɔ? Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nilee mli?

MƐNI JI WƆGBOSHINII LƐ?

3. Mɛɛ gboshinii mɛɔ (a) mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ (b) “tooi krokomɛi” lɛ?

3 Kristofoi fioo komɛi yɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaná “gboshinii ni fiteee ni he bɛ kpa ko ni ekwaaa”—hegbɛ ni nɔ bɛ akɛ amɛkɛ Kristo baaye nɔ yɛ ŋwɛi lɛ. (1 Pet. 1:3, 4) Dani mɛi nɛɛ anine baashɛ nakai gboshinii lɛ nɔ lɛ, esa akɛ ‘ajɛ ŋwɛi afɔ amɛ.’ (Yoh. 3:1-3) Mɛɛ gboshinii Yesu “tooi krokomɛi” akpekpei abɔ ni fata mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe kɛshiɛɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa  lɛ hu baaná? (Yoh. 10:16) Tooi krokomɛi lɛ baaná gboshinii ni ŋmɛɛ Adam kɛ Hawa yɛ esha ni amɛfee lɛ hewɔ lɛ—naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ ni nɔnaa, gbele, loo ŋkɔmɔyeli ko bɛ jɛi lɛ nɔ. (Kpoj. 21:1-4) No hewɔ lɛ, Yesu nyɛ ewo eshafeelɔ ni asɛŋ lɛ afata ehe lɛ shi akɛ: “Lɛɛlɛŋ miikɛɛ bo ŋmɛnɛ akɛ, okɛ mi aaahi Paradeiso.”—Luka 23:43, NW.

4. Mɛɛ jɔɔmɔi wɔnáa amrɔ nɛɛ?

4 Amrɔ nɛɛ po lɛ, wɔnáa wɔgboshinii lɛ mli jɔɔmɔi komɛi. Akɛni wɔyɛ hemɔkɛyeli yɛ “kpɔmɔ ní yɔɔ Kristo Yesu mli lɛ” mli hewɔ lɛ, wɔyɛ toiŋjɔlɛ, ni wekukpaa kpakpa yɛ wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ. (Rom. 3:23-25) Wɔnuɔ shiwoi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ ashishi jogbaŋŋ. Kɛfata he lɛ, suɔmɔ ni wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ haa wɔnáa miishɛɛ waa. Kwɛ bɔ ni eji hegbɛ kpele akɛ wɔji Yehowa Odasefoi. Hɛɛ, wɔhiɛ sɔɔ wɔgboshinii lɛ waa diɛŋtsɛ!

5. Mɛni Satan bɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaaha Nyɔŋmɔ webii lɛ afee, ni mɛni baaye abua wɔ ni wɔdamɔ eŋaatsɔi lɛ anaa?

5 Bɔni afee ni wɔgboshinii lɛ akaŋmɛɛ wɔ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ Satan ŋaatsɔi lɛ ahe. Satan bɔɔ mɔdɛŋ be fɛɛ be akɛ ebaaha Nyɔŋmɔ webii lɛ afee nibii ni baaha amɛgboshinii lɛ aŋmɛɛ amɛ. (4 Mose 25:1-3, 9) Akɛni Satan le akɛ etsɛŋ ni abaakpata ehiɛ hewɔ lɛ, eebɔ mɔdɛŋ waa ni eha wɔfee esha. (Nyɛkanea Kpojiemɔ 12:12, 17.) Kɛ́ wɔbaaya nɔ ‘wɔdamɔ Abonsam ŋaatsɔi lɛ anaa’ lɛ, esa akɛ be fɛɛ be lɛ wɔbu wɔgboshinii lɛ akɛ nɔ ko ni jara wa waa. (Efe. 6:11) Wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ko ni he hiaa waa kɛjɛ bɔ ni Isak kromɔ bi Esau bu egboshinii lɛ eha lɛ mli.

KAAFEE ONII TAMƆ ESAU

6, 7. Namɔ ji Esau, ni kulɛ mɛɛ gboshinii kã ehiɛ?

6 Aaafee afii 4,000 ni eho nɛ lɛ, Isak kɛ eŋa Rebeka fɔ́ haaji, Esau kɛ Yakob. Beni gbekɛbii lɛ dara lɛ, srɔtofeemɔ agbo bakã amɛteŋ. “Esau le gbɔbimɔ, ni etsɔ ehe ŋaŋnyo,” shi “Yakob lɛ, mlɛfo ji lɛ ni ehiɔ buui amli.” (1 Mose 25:27) Biblia shishitsɔɔlɔ Robert Alter tsɔɔ mli akɛ, Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “mlɛfo” lɛ tsɔɔ “anɔkwafo loo mɔ ko ni he bɛ shwamɔ.”

7 Beni Esau kɛ Yakob ye afii 15 lɛ, amɛnii Abraham gbo, kɛlɛ shi ni Yehowa wo Abraham lɛ gbooo. Sɛɛ mli lɛ, Yehowa tĩ mli eha Isak, ni etsɔɔ akɛ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ baatsɔ Abraham seshi lɛ nɔ aná jɔɔmɔi. (Nyɛkanea 1 Mose 26:3-5.) Shiwoo nɛɛ ha ana akɛ Mesia lɛ, ni ji ‘seshi’ lɛ diɛŋtsɛ ni awie ehe yɛ 1 Mose 3:15 lɛ baajɛ Abraham seshibii lɛ ateŋ. Akɛni Esau ji Isak kromɔbi hewɔ lɛ, ená hegbɛ lɛ akɛ enine ashɛ nakai shiwoo lɛ nɔ. Enɛ ji gboshinii ni nɔ bɛ ni kulɛ Esau nine baashɛ nɔ! Shi ani ehiɛ sɔ?

Okɛ omumɔŋ gboshinii lɛ akawo oshara mli

8, 9. (a) Mɛɛ yiŋ Esau kpɛ yɛ egboshinii lɛ he? (b) Afii komɛi asɛɛ lɛ, mɛni Esau yɔse yɛ yiŋ ni ekpɛ lɛ he, ni te efee enii tɛŋŋ?

8 Gbi ko beni Esau jɛ ŋa nɔ eba lɛ, ebana ni Yakob ‘miihoo niyenii ko.’ Esau kɛɛ akɛ: “Miikpao fai, ha mi nɛkɛ nii tsuru nɛɛ eko maye, shi etɔ mi!” Shi Yakob to he eha lɛ akɛ: “Hɔɔmɔ okromɔ bi gbɛnaa lɛ oha mi dã.” Mɛni Esau fee? Naakpɛɛ sane ji akɛ, ekɛɛ akɛ: “Mɛni kromɔbi gbɛnaa nɛɛ baafee aha mi?” Hɛɛ, Esau hala niyenii moŋ fe ekromɔ bi gbɛnaa lɛ! Bɔni afee ni kromɔbi gbɛnaa lɛ hɔɔmɔ lɛ afee mla naa nɔ lɛ, Yakob kɛɛ lɛ akɛ: “Kã mi nɔ kitã dã!” Esau fiteee be kwraa, kɛkɛ ni ehɔɔ ekromɔ bi gbɛnaa lɛ. Kɛkɛ ni “Yakob  ha Esau aboloo kɛ abɔbɔi ní ehoo lɛ eko; ni eye ni enu nɔ ko eshwie nɔ, ni ete shi, ni eyiŋ etee. Nɛkɛ Esau gbe ekromɔ bi gbɛnaa lɛ he guɔ.”—1 Mose 25:29-34.

9 Afii komɛi asɛɛ beni Isak na akɛ ebaagbo lɛ, Rebeka kwɛ koni Yakob nine ashɛ kromɔ bi gbɛnaa ni Esau hɔɔ lɛ nɔ. Sɛɛ mli beni Esau na akɛ eye kwashiai asane lɛ, ekpa Isak fai akɛ: “Mi hu, jɔɔmɔ mi eko, mitsɛ! . . . Ani oshwɛɛɛ jɔɔmɔ lɛ eko ohaaa mi?” Beni Isak ha ele akɛ enyɛŋ etsake jɔɔmɔ ni ekɛha Yakob lɛ hiɛ lɛ, “Esau wó egbee ni efó.”—1 Mose 27:30-38.

10. Te Yehowa na Esau kɛ Yakob tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ?

10 Mɛni enɛ tsɔɔ wɔ yɛ Esau he? Eha ana akɛ, eheloo akɔnɔi lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ kɛha lɛ kwraa fe jɔɔmɔi ni ebaaná wɔsɛɛ kɛjɛ egboshinii lɛ mli lɛ. Esau hiɛ esɔɔɔ ekromɔ bi gbɛnaa lɛ, ni eyɛ faŋŋ akɛ esumɔɔɔ Nyɔŋmɔ. Kɛfata he lɛ, Esau susuuu bɔ ni yiŋ ni ekpɛ lɛ baasa eshwiei ahe eha lɛ he. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yakob hiɛ sɔ egboshinii lɛ waa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yakob bo ŋaa ni efɔlɔi wo lɛ yɛ yoo ni esa akɛ ekɛhi shi lɛ he lɛ toi. (1 Mose 27:46–28:3) Akɛni Yakob to etsui shi ni ekɛ nibii komɛi shã afɔle hewɔ lɛ, sɛɛ mli lɛ ebatsɔ Mesia lɛ blematsɛ. Te Nyɔŋmɔ na Esau kɛ Yakob tɛŋŋ? Yehowa tsɔ gbalɔ Maleaki nɔ ewie akɛ: “Misumɔ Yakob, shi minyɛ̃ Esau.”—Mal. 1:2, 3.

11. (a) Akɛ Kristofoi lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Esau nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli? (b) Mɛni hewɔ Paulo kɛ Esau nifeemɔ lɛ to ajwamaŋbɔɔ he lɛ?

11 Ani Kristofoi baanyɛ akase nɔ ko kɛjɛ nɔ ni Biblia lɛ wieɔ yɛ Esau he lɛ mli ŋmɛnɛ? Hɛɛ. Bɔfo Paulo bɔ enanemɛi héyelilɔi lɛ kɔkɔ akɛ amɛkwɛ jogbaŋŋ “koni mɔ ko akafee ehe ajwamaŋbɔlɔ, loo yakagbɔmɔ tamɔ Esau ni hɔɔ ekromɔ bi gbɛnaa lɛ ehé shi kome niyenii lɛ.” (Heb. 12:16) Nakai kɔkɔbɔɔ lɛ kɔɔ Kristofoi ahe lolo. Esa akɛ wɔya nɔ wɔha wɔhiɛ asɔ mumɔŋ nibii, bɔni afee ni wɔheloo akɔnɔi lɛ akaye wɔnɔ ni wɔmumɔŋ gboshinii lɛ ŋmɛɛ wɔ. Shi mɛni hewɔ Paulo kɛ Esau nifeemɔ lɛ to ajwamaŋbɔɔ he lɛ? Ejaakɛ kɛ́ mɔ ko diɔ heloo lɛ akɔnɔi asɛɛ taakɛ Esau fee lɛ, ewaŋ kɛhaŋ lɛ akɛ ekɛ mumɔŋ nibii aaashã afɔle yɛ akɔnɔi gbohii tamɔ ajwamaŋbɔɔ najiaŋ.

SAAMƆ OTSUI OTO AMRƆ NƐƐ

12. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Satan bɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaaka wɔ? (b) Mɛɛ Ŋmalɛ naa nɔkwɛmɔnii baaye abua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ ni ja?

12 Akɛ Yehowa tsuji lɛ, wɔfeee nibii  ni baaha wɔkɛ wɔhe awo bɔlɛnamɔ jeŋba sha mli. Moŋ lɛ, wɔsɔleɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ aye abua wɔ ni kɛ́ aaka wɔ ni wɔfee nɔ ko ni esumɔɔɔ lɛ, wɔnyɛ wɔkpoo. (Mat. 6:13) Shi beni wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔba wɔjeŋ jogbaŋŋ yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ, Satan hu miibɔ mɔdɛŋ akɛ efite wɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ. (Efe. 6:12) Abonsam ji je nɛŋ nyɔŋmɔ lɛ, ni ele bɔ ni eeefee eka wɔ ni wɔŋmɛɛ wɔhe wɔha wɔheloo akɔnɔi gbohii lɛ. (1 Kor. 10:8, 13) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ oyaje shihilɛ ko ni baaha otsu heloo lɛ akɔnɔ ko he nii yɛ gbɛ gbonyo nɔ mli. Mɛni obaafee? Ani obaafee onii tamɔ Esau ni okɛɛ akɛ: ‘Kaatsɛ! Kɛha mi oya!’ Aloo obaate shi owo kaa lɛ, ni ojo naa foi taakɛ Yakob bi Yosef, mɔ ni Potifar ŋa lɛ ka lɛ lɛ fee lɛ?—Nyɛkanea 1 Mose 39:10-12.

13. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi pii efee amɛnii tamɔ Yosef ŋmɛnɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ mɛi komɛi hu efee amɛnii tamɔ Esau? (b) Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔkafee wɔnii tamɔ Esau?

13 Wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ babaoo kɛ shihilɛ ni bi ni amɛfee amɛnii tamɔ Esau loo Yosef lɛ ekpe pɛŋ. Mɛi babaoo kpɛ amɛyiŋ yɛ nilee mli, ni amɛha Yehowa tsui nyɔ emli. (Abɛi 27:11) Kɛlɛ, kɛ́ wɔnyɛmimɛi héyelilɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi kɛ kaa kpe lɛ, amɛfeɔ amɛ nii tamɔ Esau, ni amɛbuuu amɛmumɔŋ gboshinii lɛ he. Anɔkwa, daa afi lɛ, ajwamaŋbɔɔ titri hewɔ ashwieɔ loo akãa mɛi babaoo yɛ asafo lɛ mli lɛ. Belɛ, ehe miihia waa ni wɔsaa wɔtsui wɔto kwraa dani wɔkɛ shihilɛ ko ni baanyɛ aka wɔhemɔkɛyeli lɛ akpe! (Lala 78:8) Sɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu nibii enyɔ komɛi ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛsaa wɔhe wɔto kaa, ni eye ebua wɔ ni wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nilee mli lɛ ahe.

JWƐŊMƆ ESƐƐ SANE LƐ HE, NI OWAJE OFAISHITSWAA LƐ

Wɔsaa wɔhe wɔtoɔ kai kɛtsɔ Yehowa he nilee ni wɔtaoɔ lɛ nɔ

14. Mɛɛ sanebimɔi kɛ́ wɔjwɛŋ nɔ lɛ ebaaye ebua wɔ ni ‘wɔhi efɔŋ kwraa’ ni ‘wɔkpɛtɛ ekpakpa he’?

14 Nɔ klɛŋklɛŋ ni esa akɛ wɔfee ji, ni wɔsusu nibii ni baajɛ wɔnifeemɔi amli kɛba lɛ ahe. Babaoo ni wɔsumɔɔ Yehowa, mɔ ni kɛ wɔmumɔŋ gboshinii lɛ ha wɔ lɛ, babaoo ni wɔhiɛ sɔɔ nakai gboshinii lɛ. Kɛ́ wɔsumɔɔ mɔ ko lɛ, wɔsumɔŋ ni wɔfee nɔ ko ni baaye lɛ awui. Moŋ lɛ, wɔbaabɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaafee nibii ni baaha ená miishɛɛ. Enɛ hewɔ lɛ, ebaahi waa akɛ wɔɔhe be kɛjwɛŋ bɔ ni wɔhe ni wɔɔŋmɛɛ wɔha esha lɛ baasa wɔ kɛ mɛi krokomɛi ahe lɛ he. Esa akɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Te gbɛ gbonyo ni makɔ nɛɛ baasa mi kɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ he eha tɛŋŋ? Te esha ni mafee lɛ baasa miweku lɛ he eha tɛŋŋ? Te ebaasa nyɛmimɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ahe eha tɛŋŋ? Ani minifeemɔ lɛ baato mɛi krokomɛi pampi?’ (Fil. 1:10) Wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe hu akɛ: ‘Ani nilee yɛ mli akɛ maye esha mli ŋɔɔmɔ be kukuoo ko, ni sɛɛ mli lɛ mitere naagbai babaoo? Ani miisumɔ ni minaagbee atamɔ Esau, mɔ ni fó waa beni eyɔse nɔ ni jɛ enifeemɔ lɛ mli kɛba lɛ?’ (Heb. 12:17) Kɛ́ wɔjwɛŋ sanebimɔi ni tamɔ enɛɛmɛi anɔ lɛ, ebaaye ebua wɔ ni ‘wɔhi efɔŋ kwraa’ ni ‘wɔkpɛtɛ ekpakpa he.’ (Rom. 12:9) Suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ baatsirɛ wɔ ni wɔbu wɔgboshinii lɛ he.—Lala 73:28.

15. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔsaa wɔhe wɔto kai koni wɔnyɛ wɔbaa wɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ yi?

15 Nɔ ni ji enyɔ ni esa akɛ wɔfee ji, ni wɔsaa wɔhe wɔto koni wɔnyɛ wɔkpee kai anaa. Yehowa eto gbɛjianɔi srɔtoi eha wɔ ni baaye abua wɔ ni wɔte shi wɔwo nibii ni baanyɛ afite wɔ kɛ lɛ teŋ  wekukpaa lɛ. Gbɛjianɔtoi nɛɛ ekomɛi ji Biblia lɛ kasemɔ, Kristofoi akpeeiyaa, shiɛmɔyaa, kɛ sɔlemɔ. (1 Kor. 15:58) Be fɛɛ be ni wɔbaafɔse wɔtsuiŋ wɔshwie Yehowa hiɛ yɛ sɔlemɔ mli loo wɔkɛ wɔhe baawo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli jogbaŋŋ lɛ, etamɔ nɔ ni wɔmiisaa wɔhe wɔmiito kai. (Nyɛkanea 1 Timoteo 6:12, 19.) Kɛ́ wɔbaaná ekãa kɛkpee kai anaa lɛ, fɛɛ damɔ wɔnɔ. (Gal. 6:7) Atsɔɔ sane nɛɛ mli yɛ Abɛi awolo lɛ yitso 2 lɛ mli.

YAA NƆ ‘OTAO ESƐƐ GBƐ’

16, 17. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nilee mli?

16 Abɛi awolo lɛ yitso 2 lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔtao nilee kɛ jwɛŋmɔ. Nikee nii nɛɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnyɛɔ wɔkpaa ekpakpa kɛ efɔŋ, henɔyeli kɛ akɔnɔi asɛɛtiumɔ mli. Shi kɛ́ wɔbaaye omanye lɛ, fɛɛ damɔ shwelɛ ni wɔyɔɔ akɛ wɔbaafee nakai lɛ nɔ. Biblia lɛ tsɔɔ anɔkwale nɛɛ mli faŋŋ akɛ: ‘Mibi, kɛ́ omɔ miwiemɔi lɛ amli, ní okɛ mikitai lɛ to omasɛi, koni oba otoi shi oha nilee, ní okɛ otsui ha sanesɛɛkɔmɔ; hɛɛ, kɛ́ obolɔ otsɛ́ sɛɛyoomɔ, ní owó ogbee nɔ oha saneshishinumɔ, kɛji otao esɛɛ gbɛ tamɔ jwiɛtɛi, ní otao tamɔ jwetrii ní aŋɔtee lɛ: No dani ooonu Yehowa gbeyeishemɔ shishi, ni oooná Nyɔŋmɔ he nilee. Ejaakɛ Yehowa haa aleɔ nii, edaaŋ nilee kɛ sanesɛɛkɔmɔ jɛɔ.’—Abɛi 2:1-6.

17 Enɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ, ja wɔshɛ nibii ni atsĩ tã yɛ Abɛi awolo lɛ mli ahe dani wɔbaanyɛ wɔná nyɛmɔ ni wɔkɛaakpɛ wɔyiŋ yɛ nilee mli. Wɔbaanyɛ wɔdamɔ kai anaa kɛji wɔŋmɛ gbɛ ni Yehowa wiemɔi lɛ shɔ̃ wɔmligbɛ gbɔmɔ lɛ, kɛji wɔtee nɔ wɔsɔle kɛbi Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ, kɛ agbɛnɛ hu, kɛji wɔtee nɔ wɔtao Nyɔŋmɔ he nilee lɛ tamɔ ataoɔ jwetrii ni aŋɔtee lɛ.

18. Mɛni otswa ofai shi akɛ obaaya nɔ ofee, ni mɛni hewɔ?

18 Yehowa dɛŋ nilee, saneshishinumɔ, sanesɛɛkɔmɔ, kɛ jwɛŋmɔ jɛɔ haa mɛi ni miaa amɛhiɛ kɛtaoɔ nikee nii nɛɛ. Babaoo ni wɔtaoɔ nikee nii nɛɛ ni wɔkɛtsuɔ nii lɛ, babaoo ni wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ e-Halɔ, ni ji Yehowa lɛ. Kɛkɛ lɛ, naanyobɔɔ kpaakpa ni kã wɔ kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ lɛ baabu wɔhe kɛ́ wɔkɛ kai kpe. Kɛ́ wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa, ni wɔshe lɛ gbeyei lɛ, wɔbaabɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ koni wɔkafee esha. (Lala 25:14; Yak. 4:8) Eba akɛ naanyobɔɔ ni kã wɔ kɛ Yehowa teŋ, kɛ edɛŋ nilee ni wɔkɛtsuɔ nii lɛ baatsirɛ wɔ ni wɔya nɔ wɔkpɛ yiŋ ni baaha Yehowa tsui anya, ni wɔbu wɔgboshinii lɛ he.