Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ha Yehowa Atsɔse Bo ni Ekɛshɔ̃ Bo

Ha Yehowa Atsɔse Bo ni Ekɛshɔ̃ Bo

“Okɛ oŋaawoo lɛ aaatsɔɔ mi gbɛ, ni kɛ́ fee sɛɛ lɛ, oooŋɔ mi kɛaatee anunyam mli.”LALA 73:24.

1, 2. (a) Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔná wɔkɛ Yehowa teŋ wekukpaa kpakpa? (b) Kɛ́ wɔsusu Biblia mli amaniɛbɔi ni tsɔɔ bɔ ni mɛi fee amɛnii yɛ Nyɔŋmɔ tsɔsemɔ he lɛ he lɛ, te wɔbaaná he sɛɛ tɛŋŋ?

“SHI mi lɛ, Nyɔŋmɔ ŋɔɔ hilɛ hi ha mi; mikɛ Nuŋtsɔ Yehowa efee mibobaahe, koni magba onitsumɔi lɛ fɛɛ.” (Lala 73:28) Mɛni ha lalatsɛ lɛ wie hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ he lɛ? Beni ena bɔ ni mɛi fɔji lɛ shwereɔ lɛ, eye he awuŋa. Ekɛɛ akɛ: “Yakatswaa po mitsumɔ mitsui mli ni mifɔ́ midɛ̃ yɛ bemyeli mli.” (Lala 73:2, 3, 13, 21) Shi beni etee “Mawu hekrɔŋkrɔŋ lɛ,” enyɛ ejaje esusumɔ lɛ, ni esaa etsi ebɛŋkɛ Nyɔŋmɔ ekoŋŋ. (Lala 73:16-18) Enɛ ha lalatsɛ lɛ kase nɔ ko ni he hiaa waa akɛ: Kɛ́ mɔ ko miisumɔ ni wekukpaa kpakpa ahi ekɛ Yehowa teŋ lɛ, esa akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ abɔ ni ekpɛlɛ ŋaawoo nɔ ni ekɛtsu nii.Lala 73:24.

2 Wɔ hu wɔmiisumɔ ni wekukpaa kpakpa ahi wɔ kɛ Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ kɛ anɔkwafo lɛ teŋ. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbo eŋaawoo toi ni wɔkpɛlɛ etsɔsemɔ lɛ nɔ. Enɛ baaha eshɔ̃ wɔ, ni tsɔɔ akɛ ebaaye ebua wɔ ni wɔtsɔmɔ mɛi ni esumɔɔ. Yɛ blema lɛ, Nyɔŋmɔ jɛ mɔbɔnalɛ mli eha aŋkro aŋkroi kɛ maji komɛi hegbɛ koni amɛha etsɔse amɛ. Abɔ bɔ ni amɛfee amɛnii amɛha yɛ tsɔsemɔ nɛɛ he lɛ he amaniɛ yɛ Biblia lɛ mli kɛha “wɔhe nitsɔɔmɔ” kɛ agbɛnɛ hu, koni “aŋɔbɔ wɔ kɔkɔ, wɔ mɛi ni je lɛ naagbee lɛ enina wɔ lɛ.” (Rom. 15:4; 1 Kor. 10:11) Wɔbaasusu amaniɛbɔi nɛɛ ekomɛi ahe yɛ nikasemɔ nɛɛ mli, ni no baaha wɔna bɔ ni Yehowa susuɔ nii ahe ehaa kɛ bɔ ni wɔɔfee wɔná etsɔsemɔ ni ekɛshɔ̃ɔ wɔ lɛ he sɛɛ.

 YEHOWA KƐ EHEWALƐ LƐ TSUƆ NII TAAKƐ GBƐSHƆLƆ FEƆ LƐ

3. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesaia 64:7 kɛ Yeremia 18:1-6 lɛ tsɔɔ bɔ ni Yehowa kɛ ehewalɛ tsuɔ nii yɛ gbɔmɛi anɔ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

3 Biblia lɛ kɛɔ akɛ Yehowa tamɔ gbɛshɔlɔ ejaakɛ eyɛ hewalɛ yɛ aŋkro aŋkroi kɛ maji anɔ. Yesaia 64:7 lɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa, bo ji wɔtsɛ: wɔ lɛ, sũ ji wɔ, ni bo ji wɔshɔ̃lɔ, ni oninenaa nitsumɔ ji wɔ fɛɛ.” Gbɛshɔlɔ baanyɛ ekɛ sũ ashɔ̃ nɔ fɛɛ nɔ ni esumɔɔ. Sũ lɛ nyɛŋ atsɔɔ nɔ ni esumɔɔ ni akɛ lɛ ashɔ̃. Nakai nɔŋŋ eji yɛ gbɔmɛi kɛ Nyɔŋmɔ gbɛfaŋ. Wɔ hu wɔnyɛŋ wɔtsɔɔ Nyɔŋmɔ bɔ ni eshɔ̃ wɔ eha, taakɛ sũ lɛ nyɛŋ akɛɛ gbɛshɔlɔ lɛ akɛ ekɛ lɛ ashɔ̃ kukwɛi, loo kã lɛ.Nyɛkanea Yeremia 18:1-6.

4. Ani Nyɔŋmɔ nyɛɔ aŋkroaŋkroi loo maji anɔ ni amɛbo lɛ toi? Tsɔɔmɔ mli.

4 Yehowa shɔ̃ blema Israel tamɔ bɔ ni gbɛshɔlɔ kɛ sũ shɔ̃ɔ nii lɛ. Shi srɔtofeemɔ yɛ bɔ ni Yehowa shɔ̃ɔ nii kɛ bɔ ni gbɔmɔ shɔ̃ɔ nii lɛ teŋ. Gbɛshɔlɔ baanyɛ ekɛ sũ ashɔ̃ sunii fɛɛ ni etaoɔ. Ani Yehowa jeɔ gbɛ eshɔ̃ɔ aŋkroaŋkroi loo maji komɛi ekpakpa fe ekrokomɛi? Biblia lɛ haa hetoo akɛ dabi. Yehowa eha adesai hegbɛ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛjɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkpɛ amɛyiŋ—ni enɛ ji nikee nii kpele. Ekɛ ehewalɛ lɛ enyɛɛɛ adesai anɔ ni amɛbo lɛ toi. Moŋ lɛ, Yehowa haa amɛ hegbɛ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛhala akɛ amɛbaaha amɛ-Bɔlɔ lɛ ashɔ̃ amɛ.Nyɛkanea Yeremia 18:7-10.

5. Kɛ́ adesai haaa Yehowa ashɔ̃ amɛ lɛ, te ekɛ ehewalɛ lɛ tsuɔ nii yɛ amɛnɔ tɛŋŋ?

5 Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa kɛ ehewalɛ akɛ gbɛshɔlɔ lɛ tsuɔ nii kɛ́ adesai kɛ kuɛŋtimɔ kpoo akɛ amɛbaaha Gbɛshɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ ashɔ̃ amɛ? Susumɔ nɔ ni gbɛshɔlɔ lɛ feɔ kɛ́ enyɛɛɛ ekɛ sũ lɛ atsu nɔ ni eto eyiŋ yɛ he lɛ he okwɛ. Gbɛshɔlɔ lɛ baanyɛ ekɛ sũ lɛ ashɔ̃ sunii kroko loo eshɛ efɔ̃. Kɛ́ ehiii sũ lɛ kɛ nɔ ni ato lɛ shɔ̃ɔ lɛ, bei pii lɛ, ejɛ bɔ ni gbɛshɔlɔ lɛ shɔ̃ nii lɛ. Shi jeee nakai eji yɛ Yehowa gbɛfaŋ. (5 Mose 32:4) Kɛ́ mɔ ko haaa Yehowa ashɔ̃ lɛ lɛ, belɛ, naagba lɛ jɛ mɔ lɛ diɛŋtsɛ. Yehowa tsakeɔ bɔ ni eshɔ̃ɔ mɔ ehaa lɛ mli yɛ bɔ ni mɔ lɛ feɔ enii ehaa lɛ naa. Mɛi ni boɔ Yehowa toi lɛ ahe baa sɛɛnamɔ kɛhaa lɛ waa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ji ‘mɔbɔnalɛ nii’ ni akɛshɔ̃ “nɔ ko ní hiɛ yɔɔ nyam.” Shi akɛ mɛi ni booo Nyɔŋmɔ ŋaawoo toi lɛ eshɔ̃ “mlifu nii ni sa fitemɔ.”Rom. 9:19-23.

6, 7. Mɛɛ gbɛ nɔ esoro bɔ ni Maŋtsɛ David kpɛlɛ Yehowa kãmɔ lɛ nɔ lɛ yɛ Maŋtsɛ Saul nɔ lɛ he?

 6 Gbɛ kome ni Yehowa tsɔɔ nɔ eshɔ̃ɔ mɛi ji, kɛtsɔ kãmɔ loo tsɔsemɔ nɔ. Kɛ́ wɔsusu bɔ ni ekɛ Israel klɛŋklɛŋ maŋtsɛmɛi enyɔ—Saul kɛ David—ye eha lɛ he lɛ, ebaaha wɔna bɔ ni ekɛ ehewalɛ lɛ tsuɔ nii yɛ mɛi ni eshɔ̃ɔ amɛ lɛ anɔ. Beni Maŋtsɛ David kɛ Batsheba fite gbãla lɛ, nibii gbohii ni jɛ mli ba lɛ sa lɛ diɛŋtsɛ kɛ mɛi krokomɛi ahe. Eyɛ mli akɛ maŋtsɛ ji David moŋ, shi Yehowa gbala etoi waa. Nyɔŋmɔ tsu egbalɔ Natan kɛtee David ŋɔɔ ni eyakã lɛ. (2 Sam. 12:1-12) Te David fee enii yɛ he eha tɛŋŋ? Edɔ lɛ waa, ni eshwa ehe. Nyɔŋmɔ na David mɔbɔ.Nyɛkanea 2 Samuel 12:13.

 7 Shi esoro Maŋtsɛ Saul kwraa. Ekpɛlɛɛɛ kãmɔ. Yehowa tsu gbalɔ Samuel ní ekɛ fãmɔ ko ayaha Saul akɛ eyafee Amalekbii lɛ kɛ amɛkooloi lɛ fɛɛ musu. Shi Saul booo Yehowa fãmɔ lɛ toi. Ebaa Maŋtsɛ Agag kɛ kooloi ni hi fe fɛɛ lɛ ayi. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ  eeetao hiɛnyam eha ehe. (1 Sam. 15:1-3, 7-9, 12) No hewɔ lɛ, Yehowa tsu Samuel ni eyakã Saul. Kulɛ esa akɛ Saul abo kãmɔ lɛ toi ni eha Gbɛshɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ ashɔ̃ lɛ. Shi Saul ekpɛlɛɛɛ ni ashɔ̃ lɛ. Ejie enaa yɛ enifeemɔ lɛ he. Eyasusu akɛ eyɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ ni eku Yehowa fãmɔ lɛ mli lɛ, ejaakɛ ekɛɛ ekɛ kooloi lɛ baashã afɔle eha Yehowa. Yehowa kwa Saul maŋtsɛ lɛ yeli, ni enáaa ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa kpakpa dɔŋŋ.—Nyɛkanea 1 Samuel 15:13-15, 20-23.

Saul ba kãmɔ ni akɛha lɛ lɛ shi, ni ekpoo. Ekpɛlɛɛɛ ni ashɔ̃ lɛ! (Kwɛmɔ kuku 7)

Nɔ ni David fee lɛ dɔ lɛ waa, ni ekpɛlɛ kãmɔ. Eha Nyɔŋmɔ shɔ̃ lɛ. Ani bo hu ofeɔ nakai? (Kwɛmɔ kuku 6)

NYƆŊMƆ KWƐƐƐ MƐI AHIƐAŊ

8. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ bɔ ni Israelbii lɛ fee amɛnii yɛ bɔ ni Yehowa shɔ̃ amɛ lɛ mli?

8 Jeee aŋkroaŋkroi pɛ Yehowa haa amɛ hegbɛ ni amɛha eshɔ̃ amɛ, shi ehaa maji hu hegbɛ ni amɛfee nakai. Beni Nyɔŋmɔ kpɔ̃ Israelbii lɛ kɛjɛ nomŋɔɔ mli yɛ Mizraim yɛ afi 1513 D.Ŋ.B. lɛ, ekɛ amɛ fee kpaŋmɔ. Eŋɔ Israelbii lɛ akɛ lɛ diɛŋtsɛ ewebii, ni amɛná hegbɛ lɛ akɛ ebaashɔ̃ amɛ. Shi amɛtee nɔ amɛfee efɔŋ yɛ Yehowa hiɛ, ni amɛjá nyɔŋmɔi ni maji ni bɔle amɛ lɛ jáa lɛ po. Yehowa tsu gbalɔi kɛtee amɛŋɔɔ shii abɔ koni amɛyaye amɛbua amɛ ni amɛtsake amɛjeŋba, shi amɛbooo amɛ toi. (Yer. 35:12-15) Akɛni amɛbooo Yehowa toi hewɔ lɛ, egbala amɛtoi waa. Ashurbii lɛ kpata Israel kooyi akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ hiɛ, ni Babilonbii lɛ hu kpata wuoyi akutsei enyɔ maŋtsɛyeli lɛ hiɛ. Enɛ tsɔɔ wɔ nɔ ko ni he hiaa waa. No ji akɛ, kɛ́ wɔbaaná bɔ ni Yehowa shɔ̃ɔ wɔ lɛ he sɛɛ lɛ, ja wɔkpɛlɛ etsɔsemɔ lɛ nɔ.

9, 10. Te Ninivebii lɛ fee amɛnii yɛ kɔkɔ ni Nyɔŋmɔ bɔ amɛ lɛ he amɛha tɛŋŋ?

 9 Yehowa ha mɛi ni yɔɔ Ashurbii lɛ amaŋtiase ni ji Ninive lɛ mli lɛ hegbɛ ni amɛbo ekɔkɔbɔɔ toi. Yehowa kɛɛ Yona akɛ: “Tee shi ní oya Ninive maŋ kpeteŋkpele lɛŋ, ní oyashiɛ oshi lɛ, ejaakɛ amɛnifɔjianii lɛ ebashɛ mihiɛ!” No mli lɛ, Ninive sa hiɛkpatamɔ yɛ amɛnɔfɔŋfeemɔ lɛ hewɔ.—Yona 1:1, 2; 3:1-4.

10 No hewɔ lɛ, beni Yona kɛɛ amɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛɛ lɛ, “Ninivebii lɛ hé Nyɔŋmɔ amɛye, ni amɛshiɛ ní ahi ŋmãa, ni amɛbumɔ kpekpei kɛjɛ amɛteŋ mɔ wulu nɔ kɛbashi amɛteŋ mɔ bibioo nɔ.” Amɛmaŋtsɛ lɛ te shi “kɛjɛ esɛi lɛ nɔ, ni ejie ehebo fɛfɛo lɛ yɛ ehe efɔ̃ shi, ni ebu kpekpe, ni eho etá lamulu mli.” Ninivebii lɛ kpɛlɛ ni Yehowa shɔ̃ amɛ, ni amɛtsake amɛtsui. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa kpataaa amɛhiɛ.—Yona 3:5-10.

11. Mɛni wɔkaseɔ yɛ bɔ ni Yehowa kɛ Israelbii lɛ kɛ Ninivebii lɛ ye eha lɛ mli?

11 Eyɛ mli akɛ Israelbii lɛ ji Yehowa webii moŋ, shi egbala amɛtoi. Ninivebii lɛ jeee Nyɔŋmɔ webii moŋ, shi amɛkpɛlɛ ni Yehowa shɔ̃ amɛ. No hewɔ lɛ, Yehowa na amɛ mɔbɔ, ni ekpataaa amɛhiɛ. Enɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ “kwɛɛɛ mɛi ahiɛaŋ”!—5 Mose 10:17.

YEHOWA LE BE NI ESA AKƐ ETSAKE EYIŊKPƐƐ

12, 13. (a) Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ damɔɔ bɔ ni mɛi feɔ amɛnii amɛhaa yɛ etsɔsemɔ he lɛ nɔ etsakeɔ nɔ ni eto ni ebaafee amɛ lɛ? (b) Mɛni Yehowa ‘he ni eshwa’ yɛ Saul gbɛfaŋ lɛ tsɔɔ, ni mɛni ‘ehe ni eshwa’ yɛ Ninivebii lɛ agbɛfaŋ lɛ hu tsɔɔ?

12 Yehowa baanyɛ etsake nɔ ni eto ni ebaafee mɔ ko lɛ, kɛji mɔ lɛ tsake ejeŋba. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia haa wɔleɔ akɛ, ‘Yehowa shwa ehe akɛ ewo Saul Israel nɔ maŋtsɛ.’ (1 Sam. 15:11) Beni Ninivebii lɛ tsake amɛtsui ni amɛfɔ̃ɔ amɛnifɔjianii lɛ, Biblia kɛɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ shwa ehe yɛ efɔŋ ní ekɛɛ ebaafee amɛ lɛ hewɔ, ni efeee.”—Yona 3:10.

13 Kɛ́ Biblia lɛ kɛɛ Yehowa “shwa ehe” lɛ, etsɔɔ akɛ etsake bɔ ni enuɔ he ehaa yɛ mɔ ko he loo nɔ ni eto ni ebaafee mɔ lɛ. Kulɛ Yehowa sumɔɔ Saul sane, shi beni Saul gbo enɔ toi lɛ, ekwa lɛ maŋtsɛ lɛ yeli. Halamɔ ni Yehowa hala Saul akɛ maŋtsɛ lɛ etsɔɔɔ akɛ etɔ̃, ni no hewɔ eshwa ehe lɛ, shi moŋ Saul toigbele lɛ hewɔ. Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ shwa ehe yɛ Ninivebii lɛ ahe; ni tsɔɔ akɛ, etsake nɔ ni eto ni kulɛ ebaafee amɛ lɛ. Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa mli hi ni enaa mɔbɔ, ni akɛ kɛ́ mɔ ko tsake ejeŋba lɛ, lɛ hu etsakeɔ nɔ ni eto akɛ ebaafee mɔ lɛ!

KAAKPOO YEHOWA TSƆSEMƆ LƐ

14. (a) Mɛni nɔ Yehowa tsɔɔ eshɔ̃ɔ wɔ ŋmɛnɛ? (b) Mɛni esa akɛ wɔfee kɛ́ Nyɔŋmɔ miishɔ̃ wɔ?

14 Ŋmɛnɛ lɛ, gbɛ titri ni Yehowa tsɔɔ nɔ eshɔ̃ɔ wɔ ji kɛtsɔ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ kɛ egbɛjianɔtoo lɛ nɔ. (2 Tim. 3:16, 17) Ani esaaa akɛ wɔkpɛlɛɔ kãmɔ loo tsɔsemɔ fɛɛ tsɔsemɔ ni etsɔɔ gbɛi nɛɛ anɔ ekɛhaa wɔ lɛ nɔ? Ekɔɔɔ he eko afii abɔ ni wɔkɛhi anɔkwale lɛ mli loo sɔɔmɔ hegbɛi ni wɔyɔɔ lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔha Yehowa ashɔ̃ wɔ, ni ekɛ wɔ afee nɔ ni esumɔɔ.

15, 16. (a) Kɛ́ mɔ ko sɔɔmɔ hegbɛi ŋmɛɛ lɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ, te ekolɛ ebaanu he eha tɛŋŋ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha. (b) Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkpee hiɛshishwiemɔ kɛ hiɛgbele ni wɔnuɔ he beni atsɔse wɔ lɛ naa?

15 Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ etsɔseɔ wɔ? Etsɔɔ wɔ nɔ ni etaoɔ ni wɔfee,  ni ejajeɔ wɔsusumɔ hu. Bei komɛi lɛ, ehe baahia ni atsɔse wɔ akɛni wɔfee nɔ ko ni ehiii lɛ hewɔ. Ekolɛ, enɛ baabi ni ahe sɔɔmɔ hegbɛi komɛi yɛ wɔdɛŋ yɛ asafo lɛ mli. Susumɔ nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Dennis * ni no mli lɛ eji asafoŋ onukpa lɛ niiashikpamɔ lɛ he okwɛ. Akɛni eyakpɛɛɛ eyiŋ jogbaŋŋ yɛ nibii komɛi ahe yɛ nitsumɔ mli hewɔ lɛ, akã lɛ. Gbi ni atswa adafi akɛ Dennis jeee asafoŋ onukpa dɔŋŋ lɛ, te enu he eha tɛŋŋ? Ekɛɛ akɛ: “Minu he akɛ minine enyɛ shi.” Ekɛfata he akɛ, “Miná sɔɔmɔ hegbɛi babaoo yɛ afii 30 ni eho nɛ lɛ amli. Misɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔ, misɔmɔ yɛ Betel, awo mi asafoŋ sɔɔlɔ ni sɛɛ mli hu mitsɔ asafoŋ onukpa. Agbɛnɛ hu, kpaako kwraa miha wiemɔ yɛ kpokpaa wulu nɔ kpee shishi. Shwiaa nɛɛ nɔŋŋ lɛ, enɛɛmɛi fɛɛ ebɔ mi. Hiɛshishwiemɔ kɛ hiɛgbele nɛɛ sɛɛ lɛ, minu he hu akɛ mihe bɛ sɛɛnamɔ yɛ asafo lɛ mli dɔŋŋ.”

16 Ehe bahia ni Dennis atsake egbɛ yɛ nɔ ni ha akã lɛ lɛ he. Shi mɛni ye ebua lɛ yɛ hiɛshishwiemɔ kɛ hiɛgbele nɛɛ fɛɛ sɛɛ? Etswa efai shi akɛ ebaakase Biblia lɛ, ebaaya shiɛmɔ daa, ni ebaaya asafoŋ kpeei lɛ eko fɛɛ eko. Ená hewalɛwoo ni ená kɛjɛ nyɛmimɛi lɛ kɛ wɔwoji lɛ amli lɛ hu he miishɛɛ waa. Ekɛɛ akɛ: “Sane ni yitso ji ‘Ani Oná Sɔɔmɔ Hegbɛ Pɛŋ? Ani Obaanyɛ Osɔmɔ Ekoŋŋ?’ ni je kpo yɛ August 15, 2009 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ tamɔ wolo ko ni aŋma mi tɛ̃ɛ kɛha misɔlemɔi lɛ ahetoo. Ŋaawoo ni minya he waa yɛ sane nɛɛ mli lɛ ji akɛ, ‘Akɛni obɛ sɔɔmɔ hegbɛ ko yɛ asafo lɛ mli amrɔ nɛɛ, bɔɔ mɔdɛŋ koni oha okɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ mli awa.’” Te Dennis ná tsɔsemɔ nɛɛ he sɛɛ eha tɛŋŋ? Yɛ afii komɛi asɛɛ lɛ, ewie akɛ, “Yehowa eha miisɔmɔ akɛ asafoŋ sɔɔlɔ ekoŋŋ.”

17. Mɛɛ gbɛ nɔ shwiemɔ ni ashwieɔ eshafeelɔ ko kɛjɛɔ asafo lɛ mli lɛ baanyɛ aye abua lɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

17 Shwiemɔ ni ashwieɔ mɔ ko kɛjɛɔ asafo lɛ mli lɛ hu fata Yehowa tsɔsemɔ lɛ he. No buɔ asafo lɛ he, ni ebaanyɛ eye ebua mɔ ni efee esha lɛ koni etsake etsui. (1 Kor. 5:6, 7, 11) Ashwie Robert kɛjɛ asafo lɛ mli, ni aaafee afii 16 sɔŋŋ ho dani eku esɛɛ. Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli fɛɛ lɛ, efɔlɔi kɛ enyɛmimɛi lɛ kɛ Biblia mli shishitoo mlai lɛ tsu nii ni amɛkɛ lɛ sharaaa, ni amɛŋaaa lɛ hu tete. Afii fioo komɛi nɛ ni ahe Robert ekoŋŋ, ni eeya ehiɛ yɛ asafo lɛ mli. Beni abi lɛ nɔ ni ha eku esɛɛ kɛba Yehowa kɛ ewebii lɛ aŋɔɔ ekoŋŋ yɛ afii babaoo nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, etsɔɔ akɛ, bɔ ni eweku lɛ kɛ lɛ ye ha lɛ ji nɔ ni ye ebua lɛ. Ewie akɛ: “Eji amɛka akɛ amɛkɛ mi baashara yɛ gbɛ bibioo ko nɔ, tamɔ abiɔ mɔ shi nɛkɛ po kulɛ, no kɛkɛ baaŋɔɔ minaa, ni ehaŋ manu he akɛ nɔ ko miiŋmɛɛ mi, ni no hu tsirɛŋ mi ni maku misɛɛ kɛba Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ekoŋŋ.”

18. Te esa akɛ ofee onii oha tɛŋŋ kɛ́ Gbɛshɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ shɔ̃ bo?

18 Ekolɛ akɛ tsɔsemɔ ni tamɔ nɛkɛ haŋ wɔ moŋ, shi te wɔbaafee wɔnii wɔha tɛŋŋ kɛ́ Gbɛshɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ shɔ̃ wɔ ni etsɔse wɔ? Ani wɔbaakpɛlɛ kãmɔ taakɛ David fee lɛ? Aloo wɔbaakpoo kãmɔ taakɛ Saul fee lɛ? Wɔ-Tsɛ ji Gbɛshɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ. Kaaha ohiɛ miikpa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ, “mɔ ni Yehowa sumɔɔ lɛ, lɛ ekãa, tamɔ bɔ ni tsɛ feɔ ebi ni eyɔɔ ehe tsui lɛ!” No hewɔ lɛ, “kaagbe Yehowa tsɔsemɔ lɛ he guɔ, ni kaaha ekãmɔ lɛ miije otsine.”Abɛi 3:11, 12.

^ kk. 15 Atsake mɛi lɛ agbɛ́i.