Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Tookwɛlɔi, Nyɛkasea Tookwɛlɔi Nukpai Lɛ

Tookwɛlɔi, Nyɛkasea Tookwɛlɔi Nukpai Lɛ

“Kristo hu na amanehulu eha nyɛ ni ekɛto okadi efɔ̃ shi eha nyɛ, koni nyɛnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ.” —1 PET. 2:21.

1, 2. (a) Kɛ́ tookwɛlɔ ko kwɛɛɛ etooi anɔ jogbaŋŋ lɛ, mɛni jɛɔ mli kɛbaa? (b) Mɛni hewɔ mɛi babaoo ni hi shi yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ tamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ lɛ?

JA TOOKWƐLƆ ko ekwɛ etooi jogbaŋŋ dani tooi lɛ baashwere. Wolo ko ni wieɔ tooi alɛɛ he lɛ tsɔɔ akɛ, “kɛ́ mɔ ko kɛ etooi tee niyeli kɛkɛ, ni ekwɛɛɛ tooi lɛ atsiabo loo ejie ejwɛŋmɔ yɛ amɛnɔ lɛ, etsɛɛɛ ni hela mɔmɔɔ tooi lɛ ni amɛgbɔjɔɔ.” Shi kɛ́ tookwɛlɔ ko kwɛ etooi jogbaŋŋ lɛ, tooku lɛ fɛɛ náa hewalɛ waa.

2 Nakai nɔŋŋ kɛ́ Kristofoi tookwɛlɔi kwɛ tooi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ eko fɛɛ eko nɔ jogbaŋŋ lɛ, asafo muu lɛ fɛɛ náa hewalɛ yɛ mumɔŋ. Kɛ́ obaakai lɛ, Yesu musuŋ tsɔ lɛ yɛ mɛi babaoo ko he ejaakɛ “etɔ amɛ ni amɛfee yuyaa tamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ.” (Mat. 9:36) Mɛni hewɔ amɛnii yɔɔ mɔbɔ nakai lɛ? Ejaakɛ mɛi ni tsɔɔ amɛ Nyɔŋmɔ Mla lɛ ayitseiaŋ wala, amɛye amɛnɔ dɛŋdɛŋ, ni amɛkɛ nɔ ni amɛtsɔɔ mɛi lɛ tsuuu nii. Yɛ nɔ najiaŋ ni jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi nɛɛ aaajie suɔmɔ kpo atsɔɔ tooi lɛ ni amɛye amɛbua amɛ lɛ, amɛfimɔ “jatsui kɛ tsiimɔ” moŋ amɛshwie mɛi lɛ akɔ̃ɔji anɔ.—Mat. 23:4.

3. Mɛni esa akɛ asafoŋ onukpai akai beni amɛkwɛɔ tooi lɛ anɔ lɛ?

3 Akɛ nitsumɔ ko ni he hiaa waa ewo Kristofoi tookwɛlɔi, ni ji asafoŋ onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu adɛŋ. Tooi ni amɛkwɛɔ lɛ ji Yehowa kɛ Yesu, ni tsɛ ehe “tookwɛlɔ kpakpa lɛ” nii. (Yoh. 10:11) Yesu “lá ni jara wa” lɛ akɛhe tooi lɛ. (1 Kor. 6:20; 1 Pet. 1:18, 19) Eesumɔ tooi lɛ aahu akɛ ejɛ esuɔmɔ mli ekɛ ewala fɔ̃ shi eha amɛ. Esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ akai be fɛɛ be akɛ amɛmiisɔmɔ akɛ tookwɛlɔi yɛ Yesu Kristo, Nyɔŋmɔ Bi ni yɔɔ suɔmɔ, ni ji “tooi lɛ akwɛlɔ kpeteŋkpele” lɛ shishi.—Heb. 13:20.

4. Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

4 No hewɔ lɛ, te esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ kɛ  tooi lɛ aye aha tɛŋŋ? Awoɔ asafoŋbii lɛ fɛɛ hewalɛ ni ‘amɛbo amɛtsɔɔlɔi lɛ atoi.’ Shi Yehowa kɛɔ asafoŋ onukpai lɛ akɛ, esaaa akɛ ‘amɛyeɔ asafoi lɛ anɔ nuŋtsɔmɛi asane.’ (Heb. 13:17; nyɛkanea 1 Petro 5:2, 3.) Belɛ, te asafoŋ onukpai lɛ aaafee tɛŋŋ amɛkwɛ tooku lɛ nɔ ni amɛyeee amɛnɔ nuŋtsɔmɛi asane lɛ? Aloo kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, te asafoŋ onukpai lɛ aaafee tɛŋŋ amɛkwɛ tooi lɛ anɔ yɛ gbɛ ni haŋ amɛteke hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha amɛ lɛ nɔ lɛ?

“EEEHOLE AMƐ ESHÃKÃ ETSITSI”

5. Mɛni Yesaia 40:11 lɛ tsɔɔ wɔ yɛ Yehowa he?

5 Gbalɔ Yesaia wie yɛ Yehowa he akɛ: “Eeelɛ̀ etooku lɛ tamɔ tookwɛlɔ; eeehiɛ etoobii lɛ yɛ ekpɔkɔiaŋ, ni eeehole amɛ eshãkã etsitsi, ni too nyɛmɛi lɛ hu, eeekpala amɛ blɛoo.” (Yes. 40:11) Ŋmalɛ nɛɛ haa wɔnaa akɛ Yehowa kwɛɔ mɛi ni egbɔjɔ loo mɛi ni hebuu he miihia amɛ lɛ. Taakɛ eji yɛ tookwɛlɔ ni le nɔ pɔtɛɛ ni he hiaa etooi lɛ ateŋ eko fɛɛ eko lɛ gbɛfaŋ lɛ, Yehowa le mɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hiamɔ nii, ni efee klalo akɛ ebaaha mɔ fɛɛ mɔ aná nɔ ni he hiaa lɛ. Agbɛnɛ hu lɛ, taakɛ tookwɛlɔ hiɛɔ toobi ni afɔ lɛ ehee lɛ yɛ ekpɔkɔiaŋ kɛ́ ehe bahia lɛ, Yehowa, ni ji “musuŋtsɔlɛi atsɛ” lɛ hu baahiɛ wɔ kɛtsɔ jaramɔ shihilɛi amli. Kɛ́ wɔkɛ kai ni mli wawai kpe loo shihilɛ pɔtɛɛ ko ha wɔhe fĩ wɔ lɛ, ebaashɛje wɔmii.—2 Kor. 1:3, 4.

6. Te asafoŋ onukpa ko aaafee tɛŋŋ ekase Yehowa nɔkwɛmɔnɔ lɛ?

6 Kwɛ nibii kpakpai babaoo ni asafoŋ onukpa fɛɛ asafoŋ onukpa baanyɛ akase kɛjɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ dɛŋ! Esa akɛ asafoŋ onukpa lɛ hiɛ ahi tooi lɛ ahiamɔ nii anɔ, taakɛ Yehowa feɔ lɛ. Kɛ́ ele naagbai ni tooi lɛ kɛkpeɔ, kɛ naagbai lɛ ateŋ nɔ ni esa akɛ atsu he nii amrɔ nɔŋŋ lɛ, ebaanyɛ ekɛ yelikɛbuamɔ kɛ hewalɛwoo ni sa lɛ aha. (Abɛi 27:23) Enɛ tsɔɔ akɛ, esa akɛ asafoŋ onukpa lɛ ahe be ni ekɛ nyɛmimɛi lɛ agba sane ni ebo amɛ toi jogbaŋŋ. Eyɛ mli akɛ ekoliii mɛi ateemɔŋ saji amli moŋ, shi kɛ́ ena loo enu akɛ nɔ ko eyaaa nɔ jogbaŋŋ yɛ asafo lɛ mli lɛ, ekuuu ehiɛ eshwieee nɔ, shi moŋ, ejɛɔ suɔmɔ mli eyeɔ ebuaa “mɛi ni bɛ hewalɛ” lɛ.—Bɔf. 20:35; 1 Tes. 4:11.

7. (a) Te akɛ Nyɔŋmɔ tooi lɛ ye aha tɛŋŋ yɛ Ezekiel kɛ Yeremia beaŋ? (b) Mɛni asafoŋ onukpai baanyɛ akase kɛjɛ bɔ ni Yehowa kpoo tookwɛlɔi ni yeee anɔkwa lɛ mli?

7 Susumɔ tookwɛlɔi komɛi ni Nyɔŋmɔ wie eshi amɛ lɛ ahe okwɛ. Yehowa kpoo tookwɛlɔi ni hi shi yɛ Ezekiel kɛ Yeremia beaŋ lɛ, ejaakɛ amɛkwɛɛɛ etooi lɛ jogbaŋŋ. Amɛbuuu tooi lɛ ahe, no hewɔ lɛ agbegbee tooi lɛ, ni tooku lɛ gbɛ eshwa. Nɔ najiaŋ ni nakai tookwɛlɔi lɛ aaalɛ tooi lɛ, amɛyeɔ tooi lɛ ahe nii, ni “amɛ diɛŋtsɛ amɛhe kɛkɛ amɛlɛɔ.” (Ezek. 34:7-10; Yer. 23:1) Nyɔŋmɔ ekpoo Kristendom hiɛnyiɛlɔi lɛ, ejaakɛ amɛmiifee amɛnii tamɔ nakai tookwɛlɔi lɛ nɔŋŋ. Mɛni asafoŋ onukpai baanyɛ akase kɛjɛ bɔ ni Yehowa kpoo tookwɛlɔi ni yeee anɔkwa lɛ mli? Esa akɛ amɛjɛ suɔmɔ mli amɛkwɛ Yehowa tooku lɛ jogbaŋŋ.

“OKADI MITO MIHA NYƐ”

8. Kɛ́ asafoŋ onukpai miiwo amɛnyɛmimɛi lɛ ŋaa lɛ, te amɛaafee tɛŋŋ amɛkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ?

8 Akɛni adesai yeee emuu hewɔ lɛ, ekolɛ Nyɔŋmɔ tooi lɛ ekomɛi nuŋ nɔ ni Yehowa taoɔ ni amɛfee lɛ shishi jogbaŋŋ. Ekolɛ amɛbaakpɛ yiŋ komɛi ni damɔɔɔ Biblia lɛ nɔ, loo amɛbaafee nibii komɛi ni baatsɔɔ akɛ amɛdarako yɛ mumɔŋ. Kɛ́ ebalɛ nakai lɛ, te esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ afee amɛnii amɛha tɛŋŋ? Esa akɛ amɛkase bɔ ni Yesu to etsui shi eha ekaselɔi lɛ beni amɛtaa naa  yɛ amɛteŋ mɔ ni baafee agbo fe fɛɛ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ he lɛ. Nɔ najiaŋ ni Yesu mli baafu ekaselɔi lɛ, etee nɔ etsɔɔ amɛ nii, ni ejɛ suɔmɔ mli ewo amɛ ŋaa ni amɛba amɛhe shi. (Luka 9:46-48; 22:24-27) Yesu fɔ amɛnaji ahe ni ekɛtsɔɔ amɛ heshibaa, ni esa akɛ Kristofoi nɔkwɛlɔi hu ajie su nɛɛ nɔŋŋ kpo.—Nyɛkanea Yohane 13:12-15; 1 Pet. 2:21.

9. Mɛɛ su ni yɔɔ Yesu kaselɔi lɛ ahe ehe bahia ni ejaje?

9 Esoro jwɛŋmɔ ni Yesu hiɛ yɛ nɔkwɛlɔi anitsumɔ he lɛ kwraa yɛ Yakobo kɛ Yohane nɔ lɛ he. Kaselɔi enyɔ nɛɛ shwe ni amɛná hegbɛi ni nɔ kwɔlɔ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli. Shi Yesu jaje amɛsusumɔ lɛ, ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛle akɛ maji lɛ anɔ lumɛi lɛ yeɔ amɛnɔ, ni amɛteŋ gbɔmɛi agboi lɛ hu yɛ hewalɛ yɛ amɛnɔ. Akafee nakai yɛ nyɛteŋ; shi mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ akɛ etsɔ agbo yɛ nyɛteŋ lɛ, lɛ moŋ etsɔ nyɛsɔɔlɔ.” (Mat. 20:25, 26) Ehe bahia ni bɔfoi nɛɛ awu ashi shwelɛ ni amɛyɔɔ akɛ amɛaaye amɛnyɛmimɛi lɛ anɔ nuŋtsɔmɛi asane loo amɛfamɔ amɛ lɛ.

10. Te Yesu sumɔɔ ni asafoŋ onukpai lɛ kɛ tooku lɛ aye aha tɛŋŋ, ni mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Paulo fee yɛ enɛ gbɛfaŋ?

10 Yesu miikpa gbɛ akɛ asafoŋ onukpai lɛ kɛ tooku lɛ baaye tamɔ bɔ ni ekɛ amɛ yeɔ lɛ nɔŋŋ. Esa akɛ amɛjɛ amɛsuɔmɔ mli amɛsɔmɔ amɛnyɛmimɛi lɛ moŋ fe ni amɛaaye amɛnɔ nuŋtsɔmɛi asane. Bɔfo Paulo ba ehe shi tamɔ Yesu, ejaakɛ ekɛɛ Efeso asafo lɛ mli onukpai lɛ akɛ: “Nyɛle bɔ ni mitsɔ mikɛnyɛ hi shi be muu lɛ fɛɛ, kɛjɛ klɛŋklɛŋ gbi nɔ ni miba Asia nɛɛ, ni mikɛ heshibaa jwɛŋmɔ fɛɛ . . . sɔmɔ Nuŋtsɔ lɛ.” Paulo miisumɔ ni nakai asafoŋ onukpai lɛ aba amɛhe shi, ni amɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ aye abua amɛnyɛmimɛi lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mikɛ fɛɛ tsɔɔ nyɛ akɛ nakai sa akɛ atsu nii ni akɛye abua mɛi ni bɛ hewalɛ” lɛ. (Bɔf. 20:18, 19, 35) Paulo kɛɛ Korintobii lɛ akɛ eyeee amɛhemɔkɛyeli lɛ nyɔŋ. Moŋ lɛ, eji Nyɔŋmɔ sɔɔlɔ tamɔ amɛ nɔŋŋ, ni eesumɔ ni eye ebua amɛ ni amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ miishɛɛ. (2 Kor. 1:24) Paulo ba ehe shi ni etsu nii waa, ni esa akɛ asafoŋ onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ akase lɛ.

‘‘HIƐMƆ TSƆƆMƆ LƐ NAA ANƆKWA WIEMƆ LƐ MLI’

11, 12. Te asafoŋ onukpa ko aaafee tɛŋŋ eye ebua nyɛmi ko ni miitao ekpɛ eyiŋ yɛ sane ko he lɛ?

11 Esa akɛ ŋaa ni asafoŋ onukpa ko woɔ lɛ adamɔ “anɔkwa wiemɔ lɛ,” ni ji Biblia lɛ nɔ be fɛɛ be. (Tito 1:9) Kɛfata he lɛ, esa akɛ efee nakai yɛ “mlijɔlɛ mumɔ mli.” (Gal. 6:1) Yɛ nɔ najiaŋ ni tookwɛlɔ kpakpa ko aaanyɛ enyɛmimɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ anɔ ni amɛhi shi yɛ gbɛ pɔtɛɛ ko nɔ lɛ, eyeɔ ebuaa amɛ koni amɛ diɛŋtsɛ amɛdamɔ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa kɛ e-Wiemɔ lɛ nɔ amɛkpɛ amɛyiŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, asafoŋ onukpa ko baanyɛ eye ebua nyɛmi ko ni miitao ekpɛ eyiŋ yɛ sane ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ he kɛtsɔ Biblia mli shishitoo mlai kɛ saji ni yɔɔ wɔwoji lɛ amli ni kɔɔ esane lɛ he ni ekɛ lɛ aaasusu he lɛ nɔ. Ebaanyɛ ekɛɛ lɛ ni esusu bɔ ni yiŋ ni ebaakpɛ lɛ baasa ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ he eha lɛ he. No sɛɛ lɛ, asafoŋ onukpa lɛ baanyɛ akai lɛ hu akɛ, ehe miihia ni esɔle ebi gbɛtsɔɔmɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ dani ekpɛ eyiŋ. (Abɛi 3:5, 6) Beni asafoŋ onukpa lɛ kɛ nyɛmi lɛ esusu saji nɛɛ ahe sɛɛ lɛ, ebaaŋmɛ nyɛmi lɛ gbɛ ni lɛ diɛŋtsɛ ekpɛ eyiŋ.—Rom. 14:1-4.

12 Asafoŋ onukpai lɛ bɛ hegbɛ ko hegbɛ ko akɛ ja nɔ ni Ŋmalɛ lɛ kɛhaa amɛ lɛ pɛ. Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ amɛkɛ Biblia lɛ atsu nii jogbaŋŋ, ni amɛha ŋaa ni amɛwoɔ lɛ adamɔ Biblia lɛ nɔ be fɛɛ be.  Kɛ́ asafoŋ onukpai fee nakai lɛ, amɛtekeŋ hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha amɛ lɛ. Tooi lɛ jeee amɛnɔ, ni mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ baabu yiŋ ni ekpɛɔ lɛ he akɔntaa eha Nyɔŋmɔ kɛ Yesu.—Gal. 6:5, 7, 8.

“MƐI NI TOƆ OKADII AMƐHAA ASAFOKU LƐ”

Asafoŋ onukpai yeɔ amɛbuaa amɛwekui ni amɛsaa amɛhe kɛhaa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ (Kwɛmɔ kuku 13)

13, 14. Mɛɛ nibii amli esa akɛ asafoŋ onukpa ko afee nɔkwɛmɔnɔ eha tooku lɛ?

13 Beni bɔfo Petro ewo asafoŋ onukpai ŋaa akɛ amɛkaye mɛi ni akɛha amɛ nɔkwɛmɔ lɛ “anɔ nuŋtsɔmɛi asane” lɛ sɛɛ lɛ, ewo amɛ hewalɛ ni amɛfee “mɛi ni toɔ okadii amɛhaa asafoku lɛ.” (1 Pet. 5:3) Te asafoŋ onukpa ko aaafee tɛŋŋ eto okadi eha tooku lɛ? Susumɔ sui enyɔ komɛi ni esa akɛ ana yɛ ‘mɔ ko ni miitao nɔkwɛmɔ nitsumɔ lɛ’ he lɛ ahe okwɛ. Esa akɛ efee mɔ ko ni “jwɛŋmɔ mli tse.” Enɛ tsɔɔ akɛ, enuɔ Biblia mli shishitoo mlai ashishi jogbaŋŋ, ni ele bɔ ni akɛtsuɔ nii yɛ shihilɛ mli hu. Efeee yeyeeye kɛ́ ekɛ shihilɛi ni mli wawai kpe, ni esusuɔ nii ahe jogbaŋŋ dani ekpɛɔ eyiŋ. Agbɛnɛ hu lɛ, esa akɛ efee “mɔ ni yeɔ lɛ diɛŋtsɛ ewe nɔ jogbaŋŋ.” Enɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ asafoŋ onukpa ko yɛ weku lɛ, esa akɛ efee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa akɛ wu kɛ tsɛ, ejaakɛ “kɛ́ mɔ ko leee lɛ diɛŋtsɛ ewe nɔ yeli lɛ, té eeefee tɛŋŋ ekwɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ huŋ?” (1 Tim. 3:1, 2, 4, 5) Nyɛmimɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ baanyɛ amu afɔ̃ asafoŋ onukpa ni jieɔ sui ni tamɔ nɛkɛ akpo lɛ nɔ.

14 Asafoŋ onukpai lɛ nyiɛɔ hiɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli taakɛ Yesu fee lɛ, ni amɛkɛ enɛ feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛhaa amɛnyɛmimɛi Kristofoi lɛ. Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ shiɛmɔ lɛ ji nitsumɔ ko ni he hiaa waa yɛ eshihilɛ mli. Etsɔɔ ekaselɔi lɛ bɔ ni esa akɛ amɛtsu nitsumɔ nɛɛ amɛha. (Mar. 1:38; Luka 8:1) Ŋmɛnɛ lɛ, shiɛlɔi yɛ miishɛɛ akɛ amɛaafata asafoŋ onukpai ahe kɛshiɛ. Amɛnaa ekãa ni asafoŋ onukpai lɛ kɛtsuɔ yiwalaheremɔ nitsumɔ nɛɛ, ni amɛkaseɔ bɔ ni amɛtsɔɔ nii amɛhaa lɛ. Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ kɛ amɛbe kɛ amɛhewalɛ shiɛ sane kpakpa lɛ yɛ dekã ni amɛbɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ewoɔ asafo muu lɛ fɛɛ hewalɛ ni amɛfee nakai nɔŋŋ. Kɛfata he lɛ, onukpai lɛ baanyɛ afee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛha amɛnyɛmimɛi lɛ kɛtsɔ amɛhe ni amɛaasaa kɛha asafoŋ kpeei, amɛhe ni amɛkɛaawo mli, kɛ nitsumɔi krokomɛi tamɔ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ saamɔ kɛ ekuramɔ ni amɛkɛ amɛhe aaawo mli lɛ nɔ.—Efe. 5:15, 16; nyɛkanea Hebribii 13:7.

Asafoŋ onukpai feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli (Kwɛmɔ kuku 14)

“NYƐHEREA MƐI NI FEƆ GBEDEE LƐ”

15. Mɛɛ yiŋtoi komɛi ahewɔ asafoŋ onukpai lɛ yasaraa asafoŋbii lɛ?

15 Kɛ́ tookwɛlɔ kpakpa ko na akɛ too lɛ eko epila loo ebɛ hewalɛ lɛ, ehe feɔ oya kɛyeɔ ebuaa lɛ. Nakai nɔŋŋ esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ ahe afee oya kɛye amɛbua mɛi ni miina nɔ loo mɛi ni hewalɛwoo kɛ ŋaawoo he miihia amɛ waa lɛ. Ekolɛ ehe baahia ni aye abua mɛi  ni egbɔlɔ kɛ mɛi ni bɛ hewalɛ lɛ koni amɛná amɛheloonaa hiamɔ nii, shi nɔ titri ni he hiaa amɛ ji, ni abaajɛ Ŋmalɛ lɛ mli awo amɛ hewalɛ ni ashɛje amɛmii. (1 Tes. 5:14) Ekolɛ oblahii kɛ oblayei ni yɔɔ asafo lɛ mli miiwu amɛmiishi “oblahiiaŋ sɛɛdii lɛ.” (2 Tim. 2:22) Asafoŋ onukpai lɛ yeɔ amɛbuaa nyɛmimɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ kɛtsɔ saramɔ nitsumɔ lɛ nɔ. Kɛ́ asafoŋ onukpai yasara nyɛmimɛi lɛ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaanu amɛnaagbai lɛ ashishi, ni amɛjɛɔ Ŋmalɛ lɛ mli amɛwoɔ amɛ hewalɛ. Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ ahe fee oya kɛye amɛbua amɛnyɛmimɛi lɛ, amɛbaanyɛ amɛtsu naagbai pii ahe nii dani nu afe ma.

16. Kɛ́ nyɛmi ko yɛ naagba ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ, mɛni asafoŋ onukpai lɛ baanyɛ afee kɛye amɛbua lɛ?

16 Ni kɛ́ nyɛmi ko yɛ naagba ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ ní miihe afite ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ hu? Yakobo ŋma akɛ: “Kɛ́ nyɛteŋ mɔ ko he waaa lɛ lɛ, etsɛ́ asafo lɛ mli onukpai lɛ kɛba eŋɔɔ, ni amɛkpa lɛ mu yɛ Nuŋtsɔ lɛ gbɛ́i amli ni amɛsɔle amɛha lɛ, ni hemɔkɛyeli sɔlemɔ lɛ aaahere helatsɛ lɛ yiwala, ni Nuŋtsɔ lɛ aaatee lɛ shi, ni kɛji efee eshai lɛ, aaaŋɔfa lɛ.” (Yak. 5:14, 15) Kɛ́ mɔ ni he waaa lɛ lɛ tsɛɛɛ “asafo lɛ mli onukpai lɛ” po lɛ, esa akɛ amɛhe afee oya kɛye amɛbua lɛ kɛ́ amɛná amɛle sane lɛ nɔŋŋ. Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ kɛ nyɛmimɛi lɛ fee ekome kɛsɔle, amɛsɔle amɛha amɛ, ni amɛye amɛbua amɛ beni amɛyaje shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, ehaa anaa akɛ amɛji tookwɛlɔi kpakpai ni woɔ amɛnyɛmimɛi lɛ hewalɛ ni amɛkɛ miishɛɛ asɔmɔ Nyɔŋmɔ.—Nyɛkanea Yesaia 32:1, 2.

17. Kɛ́ asafoŋ onukpai kase “tookwɛlɔ nukpa lɛ,” mɛni jɛɔ mli kɛbaa?

17 Kristofoi tookwɛlɔi lɛ bɔɔ mɔdɛŋ amɛkaseɔ Yesu Kristo, ni ji “tookwɛlɔ nukpa lɛ” yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛtsuɔ yɛ Yehowa asafo lɛ mli lɛ mli. Asafoŋ onukpai nɛɛ yeɔ amɛbuaa tooku lɛ ni amɛhe waa yɛ mumɔŋ ni amɛyaa nɔ amɛsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ. Nibii nɛɛ fɛɛ haa wɔhiɛ sɔɔ nɔ ni Yehowa, ni ji Tookwɛlɔ kpeteŋkpele lɛ feɔ ehaa wɔ lɛ, ni wɔjieɔ eyi.