1–2. a) Mi lesz az eredménye, ha a pásztor megfelelően gondoskodik a juhairól? b) Miért voltak Jézus napjaiban az emberek olyanok, mint a pásztor nélküli juhok?

A NYÁJ csak akkor lesz egészséges, ha a pásztor szívén viseli a juhai sorsát. Egy juhtenyésztéssel foglalkozó könyv ezt írja: „Ha a pásztor semmi többet nem tesz a juhaiért, mint hogy kiviszi őket a legelőre, nagyon valószínű, hogy pár éven belül sok juha legyengül és megbetegszik.” Viszont ha megfelelően gondoskodik a juhokról, az egész nyáj erős és egészséges lesz.

² Ugyanígy, ha Isten nyájának pásztorai megfelelően törődnek minden egyes, rájuk bízott juhval, az jó hatással lesz az egész gyülekezetre. Biztosan emlékszünk rá, hogy Jézus megsajnálta az embereket, mivel „elcsigázottak és hányatott sorsúak voltak, mint a pásztor nélküli juhok” (Máté 9:36). Miért kerültek ilyen állapotba? Azért, mert akik Isten Törvényének a tanításával voltak megbízva, nyersek, követelődzők és képmutatóak voltak. Ahelyett, hogy szeretettel gondoskodtak volna a nyáj tagjairól, „nehéz terheket” raktak a vállukra (Máté 23:4).

3. Miről ne feledkezzenek meg a keresztény pásztorok?

³ Tehát a keresztény pásztorok, vagyis kinevezett vének súlyos felelősséget viselnek. Jehovának és a jó pásztornak, Jézusnak a juhairól viselnek gondot (Ján 10:11). A juhokat Jézus áron vette meg, saját, értékes vérével fizetett értük (1Kor 6:20; 1Pét 1:18, 19). Annyira szereti a juhait, hogy készségesen feláldozta értük az életét. Ezért a vének sose felejtsék el, hogy ők pusztán alpásztorok, Isten szerető fiának, Jézus Krisztusnak, „a juhok nagy [pásztorának]” a felvigyázása alatt állnak (Héb 13:20).

4. Miről lesz szó ebben a cikkben?

 ⁴ Hogyan bánjanak a keresztény pásztorok a juhokkal? A gyülekezet tagjai erre kapnak ösztönzést: „Engedelmeskedjetek azoknak, akik vállalják köztetek a vezetést”. A véneket pedig arra inti a Biblia, hogy ne „[hatalmaskodjanak] azokon, akik Isten öröksége” (Héb 13:17; olvassátok fel: 1Péter 5:2, 3). Hogyan tudják hát a kinevezett vének úgy vezetni a juhokat, hogy ne hatalmaskodjanak felettük? Más szavakkal, hogyan tudják gondjukat viselni anélkül, hogy visszaélnének az Istentől kapott hatalmukkal?

5. Mit tanít Jehováról az Ézsaiás 40:11?

⁵ Ézsaiás próféta ezt mondta Jehováról: „Mint a pásztor, úgy terelgeti nyáját. Karjával összegyűjti a bárányokat, és keblén hordozza őket. Törődéssel vezeti a szoptatósokat” (Ézs 40:11). Ez a szókép jól érzékelteti, hogy Jehova törődik a gyülekezet gyenge és sebezhető tagjaival. Ahogy a pásztor ismeri a juhai szükségleteit, és készségesen segít rajtuk, úgy Jehova is tudja, mire van szükségük a gyülekezet tagjainak, és boldogan segít nekik. Emellett ha kell, a pásztor az ölében viszi az újszülött bárányokat. Ugyanígy Jehova, „a gyöngéd irgalmasságok Atyja” is átsegít minket a nehéz időszakokon. Odafigyel ránk, és megvigasztal, ha súlyos próbákat és nehézségeket kell elszenvednünk (2Kor 1:3, 4).

6. Hogyan követhetik a keresztény pásztorok Jehova példáját?

⁶ Milyen szép példa égi Atyánk a keresztény pásztoroknak! Jehovához hasonlóan nekik is oda kell figyelniük, mire van szükségük a juhoknak. Ha tisztában vannak vele, milyen nehézségekkel néznek szembe a testvérek, tudni fogják, mikor és hogyan bátorítsák, támogassák őket (Péld 27:23). A véneknek ezért időt kell szánniuk rá, hogy beszélgessenek a testvérekkel. Noha tiszteletben tartják a gyülekezet tagjainak a magánéletét, nyitott szemmel járnak, és kedvesen segítségére sietnek a gyengéknek (Csel 20:35; 1Tessz 4:11).

7. a) Hogyan bántak a pásztorok Isten juhaival Ezékiel és Jeremiás napjaiban? b) Mit tanulhatnak a vének abból, hogy Jehova elítélte a hűtlen pásztorokat?

⁷ Gondoljunk arra, hogyan viselkedtek azok a pásztorok, akiket Isten Ezékiel és Jeremiás napjaiban elítélt! Jehova azért marasztalta el őket, mert nem gondoskodtak a juhokról. Nem figyeltek rájuk, ezért szétszéledtek és prédává lettek. Ahelyett, hogy táplálták volna a juhokat, kizsákmányolták őket, és „önmagukat legeltették” (Ez 34:7–10; Jer 23:1). Isten hasonló okokból ítéli el a kereszténység vezetőit. Ez az ókori beszámoló azt hangsúlyozza, milyen fontos, hogy a vének odafigyeljenek Jehova nyájára, és szeretettel törődjenek vele.

8. Hogyan követhetik a vének Jézus példáját, amikor tanácsot adnak másoknak?

⁸ Mivel Isten szolgái gyarlók, olykor nem látják tisztán, mit vár el tőlük Jehova. Lehet, hogy a döntéseik nincsenek összhangban a bibliai alapelvekkel, vagy a viselkedésük az érettség hiányáról árulkodik. Mit tegyenek ilyenkor a vének? Kövessék Jézus példáját! A tanítványai túl sokat foglalkoztak azzal, hogy melyikük lesz a legnagyobb a Királyságban. Ám Jézus nem  jött ki a sodrából, hanem türelmesen és szeretettel újra és újra elmagyarázta nekik, mennyire fontos alázatosnak lenni (Luk 9:46–48; 22:24–27). Sőt, megmosta a lábukat, hogy bemutassa, mit jelent alázatosnak lenni. Ez a tulajdonság kell hogy jellemezze napjaink felvigyázóit is (olvassátok fel: János 13:12–15; 1Pét 2:21).

9. Mire intette Jézus a tanítványait?

⁹ Jakab és János egyszer arra kérte Jézust, hogy biztosítson nekik előkelő helyet a Királyságban. Jézus viszont máshogy gondolkodott a pásztori feladatokról, ezért erre intette őket: „Jól tudjátok, hogy a világ uralkodói szeretnek parancsolgatni, és nagy hatalmú vezetőik zsarnokoskodnak mások felett. Ti azonban ne legyetek olyanok, mint ők! Aki nagy akar lenni közületek, legyen a többiek szolgája!” (Máté 20:25, 26, Contemporary English Version). Az apostolok nem hatalmaskodhattak a hittársaik felett, vagyis nem parancsolgathattak nekik.

10. Mit vár el Jézus a vénektől, és miért jó példa Pál?

¹⁰ Jézus elvárja a vénektől, hogy ugyanúgy bánjanak a nyájjal, mint ahogy ő bánt vele. A felvigyázóknak késznek kell lenniük arra, hogy szolgálják a hittársaikat, nem hatalmaskodhatnak felettük. Pál apostol, aki alázatosan szolgált másokat, ezt mondta az efézusi gyülekezet véneinek: „Jól tudjátok, hogy az első naptól fogva, amelyen Ázsia tartományba léptem, hogyan voltam veletek egész idő alatt, rabszolgaként szolgálva az Úrnak a legnagyobb alázatossággal”. Az apostol szerette volna, ha a vének készségesen és alázatosan segítenek másoknak. Ezt mondta: „Mindenben bemutattam nektek, hogy ily módon fáradozva, segítsétek a gyengéket” (Csel 20:18, 19, 35). Pál ezt mondta a korintusziaknak: „Nem . . . urak [vagyunk] a hitetek fölött, hanem munkatársak vagyunk az örömötökre” (2Kor 1:24). Pál alázata és áldozatkészsége kiváló példa a véneknek.

11–12. Hogyan segíthetnek a vének a hittársaiknak döntést hozni?

¹¹ Egy gyülekezeti vén jól teszi, ha a „tanítási művészetét tekintve szilárdan tartja magát a megbízható szóhoz” (Tit 1:9). Az is fontos, hogy a „szelídség szellemében” adjon tanácsot (Gal 6:1). Egy jó pásztor nem mondja meg a testvéreinek, mit tegyenek, hanem a szívükre próbál hatni, hogy döntéseiket a Jehova iránti szeretetük alapján hozzák meg. Hogyan teheti ezt meg? Ha egy testvér fontos döntés előtt áll, talán megbeszél vele a témához kapcsolódó szentírási alapelveket és cikkeket. Arra ösztönzi, hogy mérlegelje a lehetséges választási lehetőségeit, gondolja át, melyik hogyan befolyásolja a Jehovával ápolt kapcsolatát. Hangsúlyozza, milyen fontos imában Isten vezetését kérnie, mielőtt elhatározásra jut (Péld 3:5, 6). Ezután a testvérre bízza a döntést (Róma 14:1–4).

¹² A vének egyedül a Szentírásra hivatkozhatnak tekintélyként. Ezért fontos, hogy ügyesen használják a Bibliát, és ragaszkodjanak ahhoz, amit mond. Így nem fognak visszaélni a hatalmukkal. Végtére is, ők csak alpásztorok, és a gyülekezet tagjai önmaguk felelnek majd Jehova és Jézus előtt a döntéseikért (Gal 6:5, 7, 8).

13–14. Milyen területeken mutassanak jó példát a vének a testvéreknek?

¹³ Miután Péter apostol arra intette a gyülekezet véneit, hogy ne hatalmaskodjanak azok felett, akiket Isten rájuk bízott, buzdította őket, hogy legyenek „példaképeivé . . . a nyájnak” (1Pét 5:3). Hogyan lehet egy vén jó példa? Nézzünk meg kettőt a felvigyázókra vonatkozó követelmények közül. A Szentírás szerint, aki „felvigyázói tisztségre törekszik”, legyen „józan elméjű”. Ez azt jelenti, hogy világosan érti a bibliai alapelveket, és tudja, hogyan alkalmazza azokat az életében. Nehéz helyzetekben is higgadt marad, és nem dönt elhamarkodottan. Egy másik követelmény az, hogy „jól [igazgassa] a saját háznépét”. Tehát, ha családja van, fontos, hogy példásan lássa el a családfői szerepét, mivel „ha valaki nem tudja, hogyan igazgassa a saját háznépét, akkor hogyan fogja gondját viselni az Isten gyülekezetének?” (1Tim 3:1, 2, 4, 5). Ha a gyülekezet tagjai azt látják, hogy a vének jó családfők és józan elméjűek, bízni tudnak bennük.

¹⁴ A vének abban is jó példával járnak elöl, hogy Jézushoz hasonlóan buzgón részt vesznek a prédikálómunkában. Amikor Jézus a földön élt, fontosnak tartotta, hogy megossza a Királyság jó hírét másokkal, és megtanította a követőinek, hogyan végezzék ezt a munkát (Márk 1:38; Luk 8:1). A testvéreknek nagyon bátorító, hogy elmehetnek a vénekkel a szolgálatba, láthatják, milyen lelkesen végzik ezt az életmentő munkát, és tanulhatnak tőlük. A vének buzgalma az egész gyülekezetre jó hatással van. Ha a hírnökök azt látják, hogy a vének a szoros időtervük ellenére időt és fáradtságot nem kímélve végzik a szolgálatot, ők is így fognak tenni. A felvigyázók jó példát mutatnak többek közt abban is, hogy felkészülnek az összejövetelekre, közreműködnek, részt vesznek a Királyság-terem takarításában és karbantartásában (Ef 5:15, 16; olvassátok fel: Héberek 13:7).

15. Miért végeznek pásztori látogatásokat a vének?

¹⁵ Ha megsérül vagy megbetegszik egy juh, a jó pásztor azonnal gondoskodik róla. Ugyanígy, ha a gyülekezet egyik tagja gondokkal küzd, vagy tanácsra, bátorításra szorul, a vének azonnal a segítségére sietnek. Az időseknek és a betegeknek valószínűleg segíteni kell a mindennapi teendőkben, de ennél is fontosabb, hogy szentírási vigaszt és bátorítást  kapjanak (1Tessz 5:14). A gyülekezet fiataljainak is megvannak a maguk nehézségei, például küzdenek a „fiatalkorral járó [kívánságokkal]” (2Tim 2:22). Ezért a vének rendszeresen pásztori látogatásokat tesznek a gyülekezet tagjainál, hogy megtudják, milyen gondokkal néznek szembe, és hogy megfelelő szentírási tanácsokkal buzdíthassák őket. Ha a felvigyázók időben kezelik a nehézségeket, megelőzhetik, hogy súlyosabb gondok merüljenek fel.

16. Mit tegyenek a vének, ha a gyülekezet egyik tagjának veszélyben van a kapcsolata Jehovával?

¹⁶ Mit tegyenek a vének, ha a gyülekezet egyik tagjának veszélyben van a kapcsolata Jehovával? Jakab ezt írta a levelében: „Beteg valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak fölötte, megkenve őt olajjal Jehova nevében. És a hitből való ima meggyógyítja a gyengélkedőt, és Jehova felemeli őt. Ha bűnöket követett is el, megbocsáttatik neki” (Jak 5:14, 15). Lehet, hogy a „beteg” testvér nem „hívja magához a gyülekezet véneit”. A felvigyázóknak ennek ellenére a segítségére kell sietniük, mihelyt tudomást szereznek a helyzetéről. Ha a vének együtt imádkoznak a testvéreikkel, illetve külön is imádkoznak értük, és támogatják őket a nehéz időszakokban, jó pásztoroknak bizonyulnak, akik felüdítik és támogatják a rájuk bízott juhokat. (Olvassátok fel: Ézsaiás 32:1, 2.)

17. Mit eredményez, ha a vének követik „a juhok nagy pásztorát”?

¹⁷ Bármit tesznek is a vének Jehova szervezetében, igyekeznek követni „a juhok nagy pásztorát”, Jézus Krisztust. Támogatásukkal a nyáj virul, erős és egészséges. Mindezért nagyon hálásak vagyunk, és csak dicsőíteni tudjuk csodálatos pásztorunkat, Jehovát.