Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kpɛɛ Oyiŋ Jogbaŋŋ yɛ Oblahiiaŋ

Kpɛɛ Oyiŋ Jogbaŋŋ yɛ Oblahiiaŋ

‘Oblahii kɛ oblayei, nyɛjiea Yehowa gbɛ́i lɛ yi.’—LALA 148:12, 13.

1. Mɛɛ hegbɛi ni nɔ bɛ oblahii kɛ oblayei ni ji Kristofoi lɛ náa mli gbɛfaŋnɔ?

WƆYƐ be ni sa kadimɔ waa mli. Mɛi akpekpei abɔ ni jɛ maji srɔtoi anɔ lɛ miike yuu kɛmiiba anɔkwa jamɔ mli fe bei fɛɛ ni eho. (Kpoj. 7:9, 10) Oblahii kɛ oblayei babaoo miiye kɛmiibua mɛi koni amɛnu Biblia mli anɔkwale lɛ shishi, ni enɛ eha amɛmiiná miishɛɛ waa. (Kpoj. 22:17) Oblahii kɛ oblayei nɛɛ kɛ mɛi miikase Biblia lɛ, koni mɛi lɛ aná shihilɛ kpakpa. Amɛteŋ mɛi komɛi hu kɛ ekãa miishiɛ sane kpakpa lɛ yɛ maŋsɛɛ wiemɔi amli. (Lala 110:3; Yes. 52:7) Mɛni esa akɛ ofee koni bo hu oná nitsumɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli nɛɛ mli gbɛfaŋnɔ?

2. Mɛɛ gbɛ nɔ Timoteo nɔkwɛmɔnɔ lɛ haa wɔnaa akɛ Yehowa miisumɔ ni etu nitsumɔ ewo oblahii adɛŋ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

2 Akɛ oblanyo lɛ, obaanyɛ okpɛ oyiŋ jogbaŋŋ amrɔ nɛɛ koni eha oná hegbɛi krokomɛi kɛsɔmɔ Yehowa wɔsɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Timoteo ni jɛ Listra lɛ kpɛ eyiŋ jogbaŋŋ, ni no ha ená hegbɛ kɛyasɔmɔ akɛ maŋsɛɛ sɔɔlɔ beni eye aaafee afii 20 lɛ. (Bɔf. 16:1-3) Eeenyɛ efee akɛ, beni ate shi awo nyɛmimɛi ni yɔɔ Tesalonika, ni no ha bɔfo Paulo shi asafo hee ni atse yɛ jɛmɛ lɛ kɛtee he kroko lɛ sɛɛ nyɔji fioo lɛ, etsu Timoteo koni eku esɛɛ eyasara nyɛmimɛi ni yɔɔ Tesalonika lɛ ni ewo amɛ hewalɛ. (Bɔf. 17:5-15; 1 Tes. 3:1, 2, 6) Kɛ okwɛ lɛ, te Timoteo nu  he eha tɛŋŋ beni akɛ nitsumɔ ni tamɔ nɛkɛ wo edɛŋ lɛ?

OYIŊKPƐƐ NI HE HIAA FE FƐƐ

3. Mɛni ji yiŋ ni he hiaa fe fɛɛ ni esa akɛ okpɛ yɛ shihilɛ mli, ni mɛɛ be esa akɛ ofee nakai?

3 Beni oji oblanyo loo oblayoo lɛ ji be ni esa akɛ okpɛ yiŋ ni he hiaa yɛ oshihilɛ mli. Mɛni ji yiŋ ni he hiaa fe fɛɛ ni esa akɛ okpɛ? No ji oyiŋ ni obaakpɛ akɛ obaasɔmɔ Yehowa lɛ. Mɛɛ be ji be ni hi fe fɛɛ ni esa akɛ okpɛ yiŋ nɛɛ? Yehowa kɛɛ akɛ: “Kaimɔ obɔlɔ lɛ yɛ oblahiiaŋ gbii lɛ amli.” (Jaj. 12:1) Gbɛ pɛ ni obaanyɛ otsɔ nɔ ‘okai’ Yehowa ji, ni osɔmɔ lɛ kɛ otsui fɛɛ. (5 Mose 10:12) No ji yiŋ ni he hiaa fe fɛɛ ni obaanyɛ okpɛ yɛ oshihilɛ mli. Ni no baasa ohe wɔsɛɛ.Lala 71:5.

4. Mɛɛ yiŋkpɛi ni he hiaa baasa bɔ ni osɔmɔɔ Nyɔŋmɔ ohaa lɛ he?

4 Anɔkwa, jeee oyiŋ ni obaakpɛ akɛ obaasɔmɔ Yehowa lɛ pɛ ji yiŋkpɛɛ ni baasa ohe wɔsɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ ehe baahia ni okpɛ oyiŋ yɛ gbalashihilɛ he, kɛji obaabote mli loo oboteee mli, ni okpɛ oyiŋ yɛ mɔ ni okɛbaahi shi, kɛ nitsumɔ ni obaatsu lɛ hu he. Enɛɛmɛi fɛɛ ji yiŋkpɛi ni he hiaa, shi esa akɛ okpɛ oyiŋ akɛ obaasɔmɔ Yehowa kɛ otsui fɛɛ klɛŋklɛŋ. (5 Mose 30:19, 20) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ bɔ ni obaakpɛ oyiŋ yɛ saji nɛɛ ateŋ ekome he lɛ baasa ekrokomɛi lɛ fɛɛ he. Yiŋ ni obaakpɛ yɛ gbalashihilɛ kɛ nitsumɔ he lɛ baasa bɔ ni obaasɔmɔ Nyɔŋmɔ oha lɛ he. (Okɛto Luka 14:16-20 lɛ he.) Nakai nɔŋŋ yiŋ ni obaakpɛ akɛ obaasɔmɔ Nyɔŋmɔ loo osɔmɔɔɔ lɛ lɛ baasa yiŋ ni obaakpɛ yɛ gbalashihilɛ kɛ nitsumɔ he lɛ he. No hewɔ lɛ, kpɛɛ oyiŋ yɛ nɔ ni he hiaa titri lɛ he klɛŋklɛŋ.Fil. 1:10.

MƐNI OBAAFEE YƐ OBLAHIIAŊ?

5, 6. Tsɔɔmɔ bɔ ni mɔ ko kpɛ eyiŋ jogbaŋŋ ni no ha ená hegbɛi krokomɛi yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli sɛɛ mli. (Kwɛmɔ sane ni yitso ji “Nɔ ni Mikpɛ Miyiŋ akɛ Mafee Beni Miji Gbekɛ Lɛ” ni yɔɔ baafa 32 lɛ hu.)

5 Beni okpɛ oyiŋ akɛ obaasɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ ojwɛŋ nɔ ni etaoɔ ni ofee lɛ he, ni okpɛ oyiŋ yɛ bɔ ni obaasɔmɔ lɛ oha lɛ he. Nyɛmi nuu ko ni jɛ Japan ni atsɛɔ lɛ Yuichiro lɛ ŋma akɛ: “Beni miye afii 14 lɛ, mikɛ asafoŋ onukpa ko nyiɛ shiɛmɔ nɔ, shi eyɔse akɛ mibɛ shiɛmɔ lɛ ni miyaa lɛ he miishɛɛ. Ejɛ mlihilɛ mli ekɛɛ mi akɛ: ‘Yuichiro, yaa shĩa. Yaawo sɛi ni ota shi, ni ojwɛŋ nɔ ni Yehowa efee eha bo lɛ he jogbaŋŋ.’ Mifee taakɛ ekɛɛ lɛ. Anɔkwa, mitee nɔ mijwɛŋ ni misɔle gbii babaoo. Fiofio lɛ, mitsake. Etsɛɛɛ ni mibanya Yehowa sɔɔmɔ he. Mibɔi saji ni kɔɔ maŋsɛɛ sɔɔlɔi ahe lɛ kanemɔ, ni mibɔi bɔ ni mafee masɔmɔ Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ lɛ he susumɔ.”

6 Yuichiro tsa nɔ akɛ: “Mikɛ otii ni baaha wɔsɛɛ lɛ mayasɔmɔ Yehowa yɛ maŋsɛɛ lɛ mamɔ mihiɛ, ni mibɔ mɔdɛŋ akɛ mashɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, miyakase Blɔfo. Beni migbe skul naa lɛ, mikɛ be fã tsɔɔ mɛi Blɔfo bɔni afee ni manyɛ matsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ. Beni miye afii 20 lɛ, mibɔi Mongolian kasemɔ, ni miyasara kuu ko ni shiɛɔ yɛ Mongolian mli lɛ. Afii enyɔ sɛɛ yɛ afi 2007 mli lɛ, mitee Mongolia. Beni mikɛ gbɛgbalɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi tee shiɛmɔ ni mina bɔ ni anɔkwale lɛ he hɔmɔ yeɔ mɛi babaoo lɛ, mishwe waa akɛ mayahi jɛmɛ ni maye mabua. Miku misɛɛ kɛtee Japan ni miyato nibii ahe gbɛjianɔ jogbaŋŋ. Miisɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ yɛ Mongolia kɛjɛ April 2008. Shihilɛ lɛ bɛ mlɛo yɛ biɛ. Shi mɛi miibo sane kpakpa lɛ toi, ni miinyɛ miiye miibua amɛ koni amɛtsi amɛbɛŋkɛ Yehowa. Minuɔ he akɛ mihala shihilɛ gbɛ ni fe fɛɛ lɛ.”

7. Mɛɛ nibii esa akɛ wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ he, ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Mose nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

7 Esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ akpɛ eyiŋ yɛ nɔ ni ebaafee yɛ eshihilɛ mli akɛ Yehowa Odasefonyo lɛ he. (Yosh. 24:15) Wɔnyɛŋ wɔkɛɛ bo akɛ obote gbalashihilɛ mli loo okabote mli, ni wɔnyɛŋ wɔtsɔɔ bo mɔ ni okɛhi  shi, loo nitsumɔ ni esa akɛ otsu. Ani obaahala nitsumɔ ko ni baabi ni okɛ be fioo ko pɛ akase he nii? Nyɛteŋ mɛi komɛi yɛ akrowai amli; ni nyɛteŋ mɛi komɛi hu yɛ maŋtiasei amli. Esoro nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ su, ehesai, nibii ni ekase, nibii ni enyaa he, kɛ hemɔkɛyeli falɛ ni eyɔɔ. Srɔtofeemɔ ni yɔɔ nyɛteŋ lɛ tamɔ srɔtofeemɔ ni no mli lɛ eyɔɔ Hebri oblahii ni hi shi yɛ blema Mizraim lɛ kɛ Mose teŋ lɛ nɔŋŋ. Akɛni beni Mose ji oblanyo lɛ eji maŋtsɛ lɛ biyoo lɛ bi hewɔ lɛ, ená hegbɛi ni odehei fɛɛ náa lɛ eko, shi no mli lɛ, Hebri oblahii krokomɛi lɛ miisɔmɔ akɛ nyɔji. (2 Mose 1:13, 14; Bɔf. 7:21, 22) Amɛ hu ehe bahia ni amɛkpɛ yiŋ ni he hiaa waa yɛ amɛshihilɛ mli tamɔ nyɛ nɔŋŋ. (2 Mose 19:4-6) Esa akɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ akpɛ eyiŋ yɛ nɔ ni ebaafee yɛ shihilɛ mli lɛ he. Mose kpɛ yiŋ ni ja.Nyɛkanea Hebribii 11:24-27.

8. Nɛgbɛ oblahii kɛ oblayei baaná yelikɛbuamɔ kɛjɛ koni amɛnyɛ amɛkpɛ amɛyiŋ jogbaŋŋ?

8 Yehowa baaye ebua bo ni okpɛ oyiŋ jogbaŋŋ yɛ oblahiiaŋ kɛtsɔ ŋaa ni ebaawo bo lɛ nɔ. Ebaatsɔɔ bo Biblia mli shishitoo mlai ni obaanyɛ okɛtsu nii yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli. (Lala 32:8) Kɛfata he lɛ, asafoŋ onukpai lɛ kɛ ofɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ baanyɛ aye abua bo ni ona bɔ ni obaafee okɛ shishitoo mlai nɛɛ atsu nii. (Abɛi 1:8, 9) Nyɛhaa wɔsusua Biblia mli shishitoo mlai etɛ komɛi ni baaye abua bo ni okɛ hiɛshikamɔ akpɛ oyiŋ amrɔ nɛɛ koni ahi aha bo wɔsɛɛ lɛ ahe.

BIBLIA MLI SHISHITOO MLAI ETƐ NI BAAYE ABUA BO

9. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ hegbɛ ni Yehowa kɛha wɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔkpɛ wɔyiŋ lɛ tsɔɔ akɛ ewoɔ wɔ? (b) Kɛ́ otao ‘Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ tsutsu’ lɛ, mɛɛ hegbɛi ebaaha oná?

9 Taomɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu. (Nyɛkanea Mateo 6:19-21, 24-26, 31-34.) Yehowa eha wɔ hegbɛ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nɔ ni wɔsumɔɔ ni wɔkɛ wɔbe afee lɛ he, ni enɛ tsɔɔ akɛ ewoɔ wɔ waa. Etsɔko afii abɔ ni esa akɛ wɔkɛshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ yɛ wɔblahiiaŋ gbii lɛ amli. Shi Yesu kɛ shishitoo mla ko ha wɔ akɛ, wɔtao Maŋtsɛyeli lɛ tsutsu. Kɛ́ otao Maŋtsɛyeli lɛ tsutsu lɛ, no baaha oná hegbɛi babaoo kɛtsɔɔ akɛ osumɔɔ Nyɔŋmɔ, osusuɔ okutsoŋbii lɛ ahe, ni ohiɛ sɔɔ hiɛnɔkamɔ ni oyɔɔ akɛ obaaná naanɔ wala lɛ. Ani yiŋ ni obaakpɛ yɛ gbalashihilɛ kɛ nitsumɔ he lɛ baatsɔɔ akɛ ofeɔ yeyeeye yɛ heloonaa nibii ahe fe ‘Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ ni oootao tsutsu’?

10. Mɛni ha Yesu ná miishɛɛ, ni mɛni esa akɛ ofee koni bo hu oná miishɛɛ?

10 Sɔɔmɔ mɛi krokomɛi koni oná miishɛɛ. (Nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 20:20, 21, 24, 35.) Yesu ha wɔle shishitoo mla ni he hiaa yɛ shihilɛ mli nɛɛ. Akɛni efee e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nii shi jeee lɛ diɛŋtsɛ enɔ hewɔ lɛ, ená miishɛɛ waa. Kɛ́ heshibalɔi kpɛlɛ sane kpakpa lɛ nɔ lɛ, Yesu náa miishɛɛ. (Luka 10:21; Yoh. 4:34) Ekolɛ bo hu oye obua mɛi krokomɛi, ni no eha oná miishɛɛ. Kɛ́ ohi shi yɛ shishitoo mlai ni Yesu tsɔɔ lɛ anaa lɛ, ebaaha oná miishɛɛ, ni Yehowa hu baaná miishɛɛ.Abɛi 27:11.

11. Mɛni hewɔ miishɛɛ ni Baruk kɛsɔmɔɔ Yehowa lɛ tã lɛ, ni mɛɛ ŋaa Yehowa wo lɛ?

11 Kɛ́ wɔsɔmɔ Yehowa lɛ, wɔbaaná miishɛɛ ni fe fɛɛ. (Abɛi 16:20) Etamɔ nɔ ni Yeremia woloŋmalɔ Baruk hiɛ je anɔkwa sane nɛɛ nɔ. Be ko lɛ, miishɛɛ ni ekɛsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ tã. Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Nii wuji otaoɔ oha ohe? Kaatao! Ejaakɛ naa, mikɛ efɔŋ aaaba heloo fiaa nɔ, . . . shi maŋɔ osusuma mahao akɛ haanɔ̃ yɛ he fɛɛ he ní oootsɔ.” (Yer. 45:3, 5) Kɛ́ okwɛ lɛ, mɛni baaha Baruk aná miishɛɛ diɛŋtsɛ—nibii wuji ni eeetao eha ehe lɛ, aloo Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ mli ni eeeje akɛ Nyɔŋmɔ tsulɔ anɔkwafo lɛ?Yak. 1:12.

12. Mɛɛ yiŋ Ramiro kpɛ ni ha ená miishɛɛ?

12 Mɔ ko ni ná miishɛɛ akɛni esɔmɔ  mɛi krokomɛi lɛ ji nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Ramiro. Ewie akɛ: “Mijɛ weku ko ni yeɔ ohia ni yɔɔ akrowa ko ni yɔɔ Andes Gɔji lɛ anɔ lɛ mli. Enɛ hewɔ lɛ, beni minyɛmi nuu nukpa lɛ kɛɛ ebaawo miyunivɛsiti he nyɔmɔ eha mi lɛ, ebafee hegbɛ kpele diɛŋtsɛ ni miná. Shi no mli lɛ, abaptisi mi akɛ Yehowa Odasefonyo etsɛko, ni miná hegbɛ kroko hu, no ji akɛ, gbɛgbalɔ ko fɔ̃ mi nine koni mifata ehe kɛyashiɛ yɛ maŋ bibioo ko mli. Mikɛ lɛ tee, mikase bɔ ni akuɔ yi ahaa, ni migbele shwapo ni maku mɛi ayi yɛ mli koni maná nɔ ko kɛkwɛ mihe. Wɔkɛ mɛi babaoo bɔi Biblia lɛ kasemɔ, ni amɛnya he waa. Sɛɛ mli lɛ, miyafata asafo ko ni kpaako atse ni wieɔ wiemɔ ko ni awieɔ yɛ he ni miyɔɔ lɛ he. Amrɔ nɛɛ, mikɛ afii nyɔŋma esɔmɔ akɛ be fɛɛ sɔɔlɔ. Nitsumɔ ko bɛ ni kulɛ ebaaha maná miishɛɛ fe mɛi ni miyeɔ mibuaa koni amɛkase sane kpakpa lɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛwiemɔ mli lɛ.”

Ramiro etee nɔ ekɛ miishɛɛ esɔmɔ Yehowa kɛjɛ eblahiiaŋ (Kwɛmɔ kuku 12)

13. Mɛni hewɔ oblahiiaŋ ji be ni hi fe fɛɛ ni mɔ ko baanyɛ ekɛ etsui fɛɛ asɔmɔ Yehowa lɛ?

13 Okɛ miishɛɛ asɔmɔ Yehowa yɛ oblahiiaŋ. (Nyɛkanea Jajelɔ 12:1.) Esaaa ni onuɔ he akɛ ja oná nitsumɔ kpakpa ko dani obaanyɛ obɔi gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ. Be ni hi fe fɛɛ ni esa akɛ okɛ otsui fɛɛ abɔi Yehowa sɔɔmɔ ji, beni oji oblanyo loo oblayoo lɛ. Weku sɔ̃i babaoo jwereee oblahii kɛ oblayei babaoo anɔ, ni agbɛnɛ hu, amɛyɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kɛ nyɛmɔ ni amɛbaanyɛ amɛkɛdamɔ shihilɛi ni mli wawai po anaa. Mɛni obaasumɔ ni ofee oha Yehowa yɛ oblahiiaŋ? Ekolɛ oti ni ma ohiɛ ji, ni otsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ. Ekolɛ obaasumɔ ni oyashiɛ oha mɛi ni wieɔ wiemɔ kroko. Aloo ekolɛ oyɔse gbɛi ni obaanyɛ otsɔ nɔ olɛɛ osɔɔmɔ lɛ mli yɛ bo diɛŋtsɛ osafo lɛ mli. Ekɔɔɔ he eko oti ni ma ohiɛ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli lɛ, ehe baahia ni otsu nɔ ko koni onyɛ okwɛ ohe. Be enyiɛ ebaabi ni okɛkase nitsumɔ lɛ? Mɛɛ nitsumɔ obaahala?

 DAAMƆ BIBLIA MLI SHISHITOO MLAI ANƆ OKPƐ OYIŊ

14. Kɛ́ ootao nitsumɔ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ okwɛ jogbaŋŋ lɛ?

14 Biblia mli shishitoo mlai etɛ ni wɔsusu he lɛ baanyɛ aye abua bo ni osusu nitsumɔi ni obaasumɔ ni otsu lɛ ahe jogbaŋŋ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, oskul tsɔɔlɔi ni woɔ skulbii ŋaa yɛ nitsumɔ ni amɛbaanyɛ amɛtsu lɛ he loo mɛi komɛi ni yɔɔ he ni oyɔɔ lɛ ni le nitsumɔi ni ewaaa akɛ obaaná lɛ baanyɛ aye abua bo. Shi esa akɛ okwɛ jogbaŋŋ. Mɛi ni sumɔɔɔ Yehowa lɛ baabɔ mɔdɛŋ amɛlaka bo koni osumɔ je lɛ. (1 Yoh. 2:15-17) Kɛ́ okwɛ nibii ni obaanyɛ oná yɛ je lɛŋ lɛ, ewaaa akɛ otsui baalaka bo.Nyɛkanea Abɛi 14:15; Yer. 17:9.

15, 16. Namɛi baanyɛ awo bo ŋaa kpakpa yɛ nitsumɔ he?

15 Kɛ́ oná ole nɔ ni obaasumɔ ni otsu lɛ, ehe baahia ni oná ŋaawoo kpakpa. (Abɛi 1:5) Namɔ baanyɛ aye abua bo ni odamɔ Biblia mli shishitoo mlai anɔ okpɛ oyiŋ yɛ nitsumɔ he? Bo mɛi ni sumɔɔ Yehowa, ni amɛsumɔɔ bo, ni amɛle bo kɛ oshihilɛ jogbaŋŋ lɛ atoi. Amɛbaaye amɛbua bo koni bo diɛŋtsɛ ona nɔ ni obaanyɛ ofee kɛ nɔ ni onyɛŋ ofee. Ekolɛ nɔ ni amɛbaakɛɛ bo lɛ baaha osusu otii ni okɛmamɔ ohiɛ lɛ ahe ekoŋŋ. Kɛ́ ofɔlɔi ji mɛi ni sumɔɔ Yehowa lɛ, amɛbaanyɛ amɛye amɛbua bo waa! Osafoŋ onukpai lɛ hu ji hii ni edara yɛ mumɔŋ ni baanyɛ aye abua bo. Kɛfata he lɛ, okɛ gbɛgbalɔi kɛ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi agba sane. Mɛni hewɔ amɛkpɛ mli akɛ amɛkɛ amɛhe baawo be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ? Te amɛfee tɛŋŋ amɛje gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ shishi, ni te amɛfee tɛŋŋ amɛkwɛ amɛhe lɛ? Mɛɛ jɔɔmɔi jɛ mli kɛba?Abɛi 15:22.

16 Mɛi ni le bo jogbaŋŋ lɛ baanyɛ awo bo ŋaa kpakpa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ ootao okpa sɛkɛndre skul koni okɛ ohe awo gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli akɛni skul lɛ miigbala omli lɛ hewɔ. Mɔ ko ni sumɔɔ osane lɛ baayɔse jwɛŋmɔ ni ohiɛ lɛ, ni ebaaha ona akɛ kɛ́ omia ohiɛ ogbe skul lɛ naa ni onijiaŋ ejeee wui lɛ, ojoŋ nɔ ko ni feemɔ wa kɛha bo lɛ naa foi, ni enɛ ji su ko ni he hiaa waa yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli.Lala 141:5; Abɛi 6:6-10.

17. Te esa akɛ okpɛ oyiŋ oha tɛŋŋ?

17 Mɔ fɛɛ mɔ ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ kɛ naagbai ni baanyɛ aha ehemɔkɛyeli agbɔjɔ, ni etsi lɛ kɛjɛ Yehowa he lɛ baakpe. (1 Kor. 15:33; Kol. 2:8) Shi nitsumɔi komɛi baanyɛ aha mɔ ko hemɔkɛyeli agbɔjɔ fe nitsumɔi krokomɛi. Ekolɛ ole mɛi komɛi ni kɛ ‘amɛhemɔkɛyeli lɛ eyashi shi’ yɛ nitsumɔi pɔtɛi komɛi ni amɛbɔi tsumɔ lɛ hewɔ. (1 Tim. 1:19) Enɛ hewɔ lɛ, nilee yɛ mli akɛ obaakpɛ oyiŋ jogbaŋŋ koni okafite okɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ.Abɛi 22:3.

OKƐ MIISHƐƐ ASƆMƆ NYƆŊMƆ AKƐ KRISTOFONYO YƐ OBLAHIIAŊ

18, 19. Kɛ́ mɔ ko nuuu he akɛ esɔmɔ Yehowa amrɔ nɛɛ, mɛni esa akɛ efee?

18 Kɛ́ okpɛ mli yɛ otsui mli akɛ obaasɔmɔ Yehowa lɛ, no lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni okɛ hegbɛ ni oyɔɔ akɛ Kristofonyo oblanyo loo oblayoo lɛ atsu nii jogbaŋŋ. Kpɛɛ oyiŋ bɔ ni baaha onyɛ osɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ yɛ be ni sa kadimɔ nɛɛ mli.Lala 148:12, 13.

19 Ni kɛ́ onuuu he akɛ osɔmɔ Yehowa amrɔ nɛɛ hu? Kaaha onijiaŋ je wui, yaa nɔ owaje ohemɔkɛyeli lɛ. Beni bɔfo Paulo etsɔɔ nɔ ni efee koni Nyɔŋmɔ ajɔɔ lɛ lɛ sɛɛ lɛ, eŋma akɛ: “Kɛ́ nɔ ko yɛ ní nyɛjwɛŋɔ lɛ ekroko lɛ, Nyɔŋmɔ aaajie no hu kpo atsɔɔ nyɛ. Shi nɔ ni wɔnine eshɛ nɔ momo lɛ, nyɛhaa wɔnyiɛa nakai susumɔkpãa lɛ nɔŋŋ naa, ni wɔjwɛŋ nɔ kome.” (Fil. 3:15, 16) Yaa nɔ osusu suɔmɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ kɛha bo kɛ eŋaawoo ni nilee yɔɔ mli lɛ he. Mɔ ko mɔ ko bɛ ni baanyɛ aye abua bo ni okpɛ oyiŋ jogbaŋŋ yɛ oblahiiaŋ fe Yehowa.