Száz évvel ezelőtt fiatal férfiak milliói hagyták hátra a biztonságot jelentő otthonukat, és mentek el harcolni. Mivel magával ragadta őket a hazafias szellem, habozás nélkül útra keltek. „Boldog vagyok, és már nagy izgalommal várom az előttünk álló csodálatos napokat” – írta egy amerikai önkéntes 1914-ben.

A lelkesedésüket azonban hamarosan keserűség váltotta fel. Senki sem gondolta volna, hogy azok a hatalmas hadseregek évekig Belgium és Franciaország területén fognak csatázni. Akkoriban az emberek a „nagy háborúként” emlegették azt az eseményt, melyet ma már az első világháborúként tartunk számon.

Az első világháború tagadhatatlanul nagy volt az odaveszett életek számát tekintve. Becslések szerint 10 millióan haltak meg, és 20 millióan szenvedtek valamilyen maradandó sérülést. A háborút tulajdonképpen óriási baklövések sorozata előzte meg. Az európai államfők képtelenek voltak orvosolni az országaik közötti feszültségeket, aminek egy egész világra kiterjedő hadakozás lett a következménye. És ami talán a legszomorúbb, hogy a „nagy háború” mély sebeket hagyott maga után. Megváltoztatta a világot, és ennek a hatását még ma is érezzük.

Az első világháború tévedések miatt tört ki. Az európai vezetők „azon a békés nyáron, 1914-ben úgy viselkedtek, mint egy alvajáró, aki nincs vele tisztában, hogy egy szakadék szélén lépdel” – írja egy könyv (The Fall of the Dynasties—The Collapse of the Old Order 1905-1922).

Az osztrák főherceg meggyilkolása néhány hét leforgása alatt Európa főbb hatalmait egy olyan háborúba sodorta, melyet ők maguk sem akartak. „Hogy történhetett mindez?” – tették fel a kérdést a német kancellárnak néhány nappal azután, hogy kezdetét vette a rémálom. „Bárcsak tudnánk!” – hangzott a szomorú válasz.

Azoknak, akik meghozták a háborúhoz vezető végzetes döntéseket, sejtelmük sem volt arról, hogy mindez milyen következményekkel jár majd. De nem sokkal később a lövészárkokban a katonáknak szembesülniük kellett a valósággal. Rádöbbentek, hogy a politikai vezetőik cserbenhagyták, a papjaik becsapták, a tábornokaik pedig elárulták őket. Hogyhogy?

A politikai vezetők azt ígérték, hogy a háború egy szebb és jobb világnak készít utat. A német kancellár fennhangon a következőket hirdette: „A békés iparunk gyümölcséért, egy dicső múlt örökségéért és a jövőnkért szállunk harcba.” Woodrow Wilson amerikai elnök ezzel a szlogennel népszerűsítette a háborút: „tegyük biztonságossá a világot a demokrácia számára”. Nagy-Britanniában az emberek azt hitték, hogy ez egy olyan „háború lesz, mely véget vet minden háborúnak”. Mindannyian tévedtek.

A papság óriási lelkesedéssel támogatta a háborút. „Isten szavának sáfárai a frontra vezényelték az embereket. A totális háború totális gyűlöletet szült” – jegyzi meg egy forrásmű (The Columbia History of the World). A papok nemhogy eloltották volna, inkább táplálták a gyűlölet tüzét. „A papság képtelen volt és többnyire nem is akarta a keresztény hitet a nacionalizmus elé helyezni – jegyzi meg egy könyv. – A legtöbben a könnyebb utat választották, és egyenlővé tették a kereszténységet a hazafiassággal. Mindenféle felekezetből való keresztény katonákat arra buzdítottak, hogy öljék egymást Megmentőjük nevében” (A History of Christianity).

A tábornokok gyors és könnyű győzelmet ígértek, de az események más fordulatot vettek. Nem telt bele sok idő, és állóháború alakult ki. Ezt követően több millió katonának kellett szembenéznie azzal, amit az egyik történész úgy jellemzett, hogy „talán a legkegyetlenebb megpróbáltatás, melyet testnek és léleknek ki kellett állnia”. A döbbenetes veszteségek ellenére a tábornokok továbbra is a szögesdrót akadályokon át a géppuskák tüze elé vezényelték az embereiket. Nem csoda, hogy sok helyen lázadás tört ki.

Milyen hatással volt az első világháború a társadalomra? Egy történelmi forrásmű így idézi egy veterán szavait: „A háború. . . megmérgezte egy generáció gondolkodását és jellemét.” Sőt, a háború következtében egész birodalmak tűntek el. Ez a tragikus esemény csupán a kezdete volt a történelem legvéresebb évszázadának. A felkelések és a tüntetések szinte mindennapossá váltak.

De miért forgatta fel fenekestül a világot a háború? Csupán egy óriási baleset volt az egész? Vajon ha választ kapunk ezekre a kérdésekre, többet megtudunk a jövőnkről?