Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bɔ ni Wɔɔfee Wɔya Nɔ Wɔkɛ Wɔhe Ashã Afɔle

Bɔ ni Wɔɔfee Wɔya Nɔ Wɔkɛ Wɔhe Ashã Afɔle

“Kɛji mɔ ko miisumɔ akɛ enyiɛɔ misɛɛ lɛ, ha ní ekwa ehe.”MAT. 16:24.

1. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kɛ ehe shã afɔle kɛfee nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ eha wɔ?

BENI Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ekɛ ehe shã afɔle kɛfee nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ eha wɔ. Ekɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ lɛ ye nɔ ni lɛ esumɔɔ kɛ nɔ ni baaha ehe ajɔ lɛ lɛ hiɛ. (Yoh. 5:30) Eha ana faŋŋ akɛ, eesumɔ ni ekɛ ehe ashã afɔle yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli kɛtsɔ anɔkwa ni eye kɛtee gbele mli yɛ sɛŋmɔtso nɔ lɛ nɔ.Fil. 2:7, 8.

2. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ wɔhe ashã afɔle? Mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee nakai?

2 Akɛni Yesu sɛɛnyiɛlɔi ji wɔ hewɔ lɛ, wɔ hu esa akɛ wɔkɛ wɔhe ashã afɔle. Kɛ́ akɛɛ mɔ ko kɛ ehe ashã afɔle lɛ, mɛni etsɔɔ? Nɔ ni etsɔɔ nɔŋŋ ji, ni mɔ ko baajɛ esuɔmɔ mli eha nɔ ko aŋmɛɛ lɛ koni enyɛ eye ebua mɛi krokomɛi. No tsɔɔ akɛ mɔ lɛ fooo lɛ pɛ enɔ mli. (Nyɛkanea Mateo 16:24.) Kɛ́ wɔfooo wɔ pɛ wɔnɔ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ nɔ ni mɛi krokomɛi sumɔɔ kɛ bɔ ni amɛnuɔ he amɛhaa lɛ aye wɔnɔ hiɛ. (Fil. 2:3, 4) Yesu tsɔɔ akɛ, anɔkwa jamɔ biɔ ni akɛ he ashã afɔle. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Akɛ Kristofoi lɛ, suɔmɔ ji nɔ ni kadiɔ wɔ akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi, ni no tsirɛɔ wɔ ni wɔkɛ wɔhe shãa afɔle. (Yoh. 13:34, 35) Kwɛ jɔɔmɔi ni wɔnáa akɛni wɔfata nyɛmimɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ ni kɛ amɛhe shãa afɔle lɛ ahe lɛ hewɔ!

3. Mɛni baaha hekɛafɔleshaa mumɔ ni wɔyɔɔ lɛ he ajɔ?

3 Fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔyɛ henyɛlɔ ko ni baanyɛ aha hekɛafɔleshaa  mumɔ ni wɔyɔɔ lɛ he ajɔ fiofio. Nakai henyɛlɔ lɛ ji shwelɛ ni wɔyɔɔ akɛ wɔfó wɔ pɛ wɔnɔ mli lɛ. Susumɔ bɔ ni fee ni Adam kɛ Hawa fó amɛ pɛ amɛnɔ mli lɛ he okwɛ. Akɛni Hawa miitao heyeli hewɔ lɛ, ená shwelɛ lɛ akɛ etsɔ tamɔ Nyɔŋmɔ, ni ewu lɛ hu ná shwelɛ lɛ akɛ esa eŋa lɛ hiɛ fe Yehowa. (1 Mose 3:5, 6) Kɛjɛ be ni Abonsam ha Adam kɛ Hawa tsi amɛhe kɛjɛ anɔkwa jamɔ he nɛɛ, etee nɔ ekɛ nibii ni baaha mɛi afó amɛ pɛ amɛnɔ mli lɛ eka amɛ. Nakai ji bɔ ni efee beni ekaa Yesu lɛ. (Mat. 4:1-9) Yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ, Satan elaka mɛi babaoo ni eha amɛfó amɛ pɛ amɛnɔ mli yɛ gbɛi srɔtoi anɔ. Esa akɛ wɔsusu sane nɛɛ he waa, ejaakɛ kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, su nɛɛ ni ehe shi yɛ je lɛŋ lɛ baaná wɔ hu wɔnɔ hewalɛ.Efe. 2:2.

4. (a) Ani amrɔ nɛɛ wɔbaanyɛ wɔjie ŋkomeŋfa su ni yɔɔ wɔhe lɛ? Tsɔɔmɔ mli. (b) Mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu?

4 Wɔbaanyɛ wɔkɛ ŋkomeŋfa su lɛ ato bɔ ni dade bɔɔ ŋkanale lɛ he. Kɛ́ nu kɛ kɔɔyɔɔ shwieɔ dade ko he lɛ, ebɔɔ ŋkanale fiofio. Kɛ́ aku hiɛ ashwie ŋkanale ni dade lɛ ebɔi bɔɔ lɛ nɔ lɛ, sɛɛ mli lɛ dade muu lɛ fɛɛ baabɔ ŋkanale, ni enɛ baanyɛ afite nii waa. Yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ lɛ, eyɛ mli akɛ wɔnyɛŋ wɔjie emuu ni ayeee kɛ ŋkomeŋfa su ni yɔɔ wɔhe lɛ kɛjɛ wɔhe amrɔ nɛɛ moŋ, shi esa akɛ wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ yɛ osharai ni baanyɛ ajɛ mli kɛba lɛ ahe, ni wɔya nɔ wɔwu wɔshi su gbonyo nɛɛ. (1 Kor. 9:26, 27) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔyɔse nibii ni tsɔɔ akɛ wɔ pɛ wɔmiifó wɔnɔ mli lɛ? Ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ wɔhe ashã afɔle babaoo lɛ?

HA BIBLIA LƐ AYE ABUA BO NI ONA KƐJI OFOƆ BO PƐ ONƆ MLI

5. (a) Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛ Biblia lɛ ato ashwishwɛ he lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Kɛ́ wɔkɛ Biblia lɛ miipɛi wɔmli wɔkwɛ akɛ wɔfoɔ wɔ pɛ wɔnɔ mli lo lɛ, mɛni esaaa akɛ wɔfeɔ?

5 Taakɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ ashwishwɛ akwɛ bɔ ni wɔyɔɔ yɛ kponɔgbɛ lɛ, nakai nɔŋŋ wɔbaanyɛ wɔkɛ Biblia lɛ atsu nii kɛkwɛ bɔ ni wɔji yɛ mligbɛ, ni wɔfee tsakemɔi ni ehe baahia ni wɔfee lɛ. (Nyɛkanea Yakobo 1:22-25.) Shi ja wɔkwɛ wɔhe yɛ ashwishwɛ lɛ mli jogbaŋŋ dani wɔbaanyɛ wɔná he sɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔhe tswa shi kɛkwɛ ashwishwɛ mli lɛ, ekolɛ wɔnaŋ nibii bibii ni yɔɔ hiɛdɔɔ ni esa akɛ wɔsaa lɛ. Aloo kɛ́ wɔkpa ashwishwɛ lɛ afã lɛ, wɔbaana mɔ ko ni damɔ he kroko lɛ moŋ yɛ ashwishwɛ lɛ mli. Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔkɛ Biblia lɛ miipɛi wɔmli wɔkwɛ akɛ wɔfoɔ wɔ pɛ wɔnɔ mli lɛ, esaaa akɛ wɔkaneɔ lɛ eko kɛ eko kɛkɛ loo wɔkɛtaoɔ mɛi krokomɛi atɔmɔi.

6. Te wɔɔfee tɛŋŋ ‘wɔkã he’ yɛ heyeli mla lɛ kɛnitsumɔ mli lɛ?

6 Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa gbi, ni kɛlɛ, wɔnaŋ nibii ni tsɔɔ akɛ ŋkomeŋfa su miihe shi yɛ wɔmli. Te eeefee tɛŋŋ eba lɛ nakai lɛ? Susumɔ enɛ he okwɛ: Yɛ Yakobo nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ ashwishwɛ he lɛ mli lɛ, jeee akɛ nuu lɛ kwɛɛɛ ashwishwɛ lɛ mli jogbaŋŋ. Yakobo ŋma akɛ, nuu lɛ ‘kwɛɔ ehe.’ Hela wiemɔ ni Yakobo kɛtsu nii yɛ biɛ lɛ tsɔɔ nɔ ko ni aaapɛi mli loo aaasusu he jogbaŋŋ. Belɛ, mɛni ji nuu lɛ naagba lɛ mɔ? Yakobo tsa nɔ akɛ: “Eyaa, ni amrɔmrɔ nɔŋŋ lɛ ehiɛ kpaa bɔ ni eyɔɔ lɛ nɔ.” Hɛɛ, eshi etee ni efeee nɔ ko yɛ nɔ ni ena yɛ ashwishwɛ lɛ mli lɛ he. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, nuu ni yeɔ wiemɔ lɛ nɔ lɛ “maa eyi shi ekwɛɔ heyeli mla ni hi kɛwula shi lɛ mli, ni ekãa he” hu. Yɛ nɔ najiaŋ ni ehiɛ aaakpa heyeli mla ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ nɔ lɛ, eyaa nɔ ekɛ emli tsɔɔmɔi lɛ tsuɔ nii. Yesu wie nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ beni ekɛɛ akɛ: “Kɛji nyɛhi shi yɛ miwiemɔ lɛ mli lɛ, minɔkwa kaselɔi ji nyɛ” lɛ.Yoh. 8:31.

7. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ Biblia lɛ atsu nii kɛkwɛ akɛ wɔyɛ ŋkomeŋfa su lɛ?

7 No hewɔ lɛ, kɛ́ obaanyɛ owu oshi  ŋkomeŋfa su lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ okane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ. Ebaaye ebua bo ni oyɔse hei ni esa akɛ ofee tsakemɔi yɛ lɛ. Shi nibii krokomɛi hu yɛ ni esa akɛ ofee. Esa akɛ otao nii amli. Kɛ́ ookane Biblia lɛ, feemɔ ohe mfoniri akɛ oyɛ jɛmɛ, ni obi ohe saji tamɔ: ‘Kulɛ te mafee minii maha tɛŋŋ yɛ shihilɛ nɛɛ mli? Ani kulɛ mafee nɔ ni ja?’ Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, beni ojwɛŋ nɔ ni okane lɛ nɔ sɛɛ lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni okɛtsu nii. (Mat. 7:24, 25) Nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni Maŋtsɛ Saul kɛ bɔfo Petro he saji lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔya nɔ wɔkɛ wɔhe ashã afɔle.

MAŊTSƐ SAUL NƆKWƐMƆNƆ LƐ JI KƆKƆBƆƆ

8. Beni Saul bɔi nɔyeli lɛ, mɛɛ su no mli lɛ eyɔɔ? Mɛɛ gbɛ nɔ ejie su nɛɛ kpo?

8 Maŋtsɛ Saul nɔkwɛmɔnɔ lɛ haa wɔnaa bɔ ni ŋkomeŋfa su baanyɛ afite hekɛafɔleshaa mumɔ ni wɔyɔɔ lɛ. Beni Saul bɔi nɔyeli lɛ, no mli lɛ eji mɔ ko ni baa ehe shi, ni enaa ehe akɛ mɔ bibioo. (1 Sam. 9:21) Akɛni ebaa ehe shi hewɔ lɛ, ekpoo akɛ eeegbala Israelbii komɛi ni wie amɛshi enɔyeli lɛ atoi, eyɛ mli akɛ eji egbala amɛtoi yɛ amɛnifeemɔ lɛ he kulɛ etɔ̃ko, ejaakɛ amɛmiiwie amɛmiishi hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ. (1 Sam. 10:27) Maŋtsɛ Saul kɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛtsɔɔmɔ tsu nii, ni enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛyaye Amonbii lɛ anɔ kunim yɛ ta mli. Yɛ no sɛɛ lɛ, eŋɔ kunimyeli lɛ he yijiemɔ lɛ eha Yehowa, ni no tsɔɔ akɛ ebaa ehe shi.1 Sam. 11:6, 11-13.

9. Te fee tɛŋŋ ni Saul bɔi lɛ pɛ enɔ mli fomɔ lɛ?

9 Sɛɛ mli lɛ, Saul ŋmɛ gbɛ ni susumɔi ni esaaa kɛ henɔwomɔ he shi yɛ etsui mli tamɔ bɔ ni dade bɔɔ ŋkanale fiofio lɛ. Beni eyaye Amalekbii lɛ anɔ kunim lɛ, efee nɔ ni esumɔɔ moŋ fe ni eeebo Yehowa toi. Saul kɛ hiɛjoomɔ ŋɔ haanii ni Nyɔŋmɔ efã lɛ akɛ ekpata hiɛ lɛ. Ni Saul kɛ henɔwomɔ ma kunimyeli kaimɔ nɔ eha ehe. (1 Sam. 15:3, 9, 12) Beni gbalɔ Samuel kɛɛ Saul akɛ Yehowa nyaaa nɔ ni efee lɛ he lɛ, Saul kɛ Nyɔŋmɔ famɔi lɛ ekomɛi anɔ ni eye lɛ jie enaa, ni ekpa nɔ ni efee lɛ ebu mɛi krokomɛi moŋ. (1 Sam. 15:16-21) Kɛfata he lɛ, henɔwomɔ ha Saul tao gbɔmɛi ahiɛ nyam moŋ fe ni eeesa Nyɔŋmɔ hiɛ. (1 Sam. 15:30) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ Saul sane lɛ atsu nii akɛ ashwishwɛ koni no aye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔkɛ wɔhe ashã afɔle?

10, 11. (a) Mɛni Saul sane lɛ tsɔɔ wɔ yɛ bɔ ni wɔɔfee wɔya nɔ wɔkɛ wɔhe ashã afɔle lɛ he? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkwa Saul gbɛ gbonyo lɛ?

10 Klɛŋklɛŋ lɛ, Saul sane lɛ haa wɔnaa akɛ, esaaa akɛ wɔheɔ wɔhe wɔyeɔ fe nine, ní wɔsusuɔ akɛ, akɛni yɛ bei ni eho lɛ amli lɛ wɔkɛ wɔhe shã afɔle hewɔ lɛ, wɔbaaya nɔ wɔkɛ wɔhe ashã afɔle. (1 Tim. 4:10) Kaimɔ akɛ, beni Saul bɔi nɔyeli lɛ, ebaa ehe shi ni enifeemɔi saa Nyɔŋmɔ hiɛ, shi akɛni ewuuu eshiii ŋkomeŋfa su ni he shi fiofio yɛ etsui mli lɛ hewɔ lɛ, egbo Yehowa nɔ toi, ni Yehowa kpoo lɛ.

11 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, esaaa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ maa nibii ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ yɛ mli lɛ pɛ anɔ, ni wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ tsakemɔi ni esa akɛ wɔfee lɛ anɔ. Enɛ baafee tamɔ nɔ ni wɔmiikwɛ wɔhe yɛ ashwishwɛ mli, ni nɔ ni wɔnaa nɔŋŋ ji atade hee ni wɔwo lɛ, shi wɔnaaa muji ni yɔɔ wɔhiɛ lɛ. Kɛ́ wɔwooo wɔhe nɔ loo wɔheee wɔhe wɔyeee fe nine tamɔ Saul po lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkwa su fɛɛ su ni baanyɛ aha wɔkɔ nakai gbɛ gbonyo lɛ nɔŋŋ eko lɛ. Kɛ́ awo wɔ ŋaa lɛ, esaaa akɛ wɔjieɔ wɔnaa loo wɔshwaa mɛi krokomɛi moŋ. Yɛ no najiaŋ lɛ, esa akɛ wɔbo ŋaawoo toi.Nyɛkanea Lala 141:5.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ hekɛafɔleshaa mumɔ ni wɔyɔɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ kɛ́ wɔfee esha ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ?

12 Shi kɛ́ wɔfee esha ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ hu? Akɛni Saul miitao gbɔmɛi ahiɛ nyam  hewɔ lɛ, efite ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ. Shi kɛ́ wɔkɛ wɔhe shã afɔle lɛ, no baatsirɛ wɔ ni wɔyatao yelikɛbuamɔ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni wɔhiɛ baashwie shi aha. (Abɛi 28:13; Yak. 5:14-16) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmi nuu ko bɔi mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi lɛ kwɛmɔ beni eye afii 12, ni etee nɔ efee enɛ yɛ teemɔŋ nɔ ni fe afii nyɔŋma. Ewie akɛ: “Ewa kɛha mi akɛ maha miŋa kɛ asafoŋ onukpai lɛ ale nɔ ni mifeɔ lɛ. Shi amrɔ nɛɛ ni miha amɛle lɛ, etamɔ nɔ ni awo jatsu wulu ko yɛ minɔ. Edɔ minanemɛi lɛ ekomɛi waa akɛ aha mikpa sɔɔmɔ akɛ asafoŋ sɔɔlɔ, oookɛɛ miha amɛnine enyɛ shi. Kɛlɛ, mile akɛ amrɔ nɛɛ, Yehowa hiɛ sɔɔ sɔɔmɔ ni mikɛhaa lɛ lɛ waa fe beni mikwɛɔ mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi lɛ, ni bɔ ni lɛ ekwɛɔ nii ehaa lɛ ji nɔ ni he hiaa.”

PETRO NƆKWƐMƆNƆ LƐ WOƆ MƆ HEWALƐ

13, 14. Mɛɛ gbɛ nɔ Petro fó lɛ pɛ enɔ mli?

13 Bɔfo Petro jie hekɛafɔleshaa mumɔ kpo beni Yesu tsɔseɔ lɛ lɛ. (Luka 5:3-11) Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, ehe bahia ni ewu eshi ŋkomeŋfa su. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yakobo kɛ Yohane bi ni Yesu aha amɛ gbɛhei ni yɔɔ nyam yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ, Petro mli fu. Ekolɛ Petro susu akɛ, esa akɛ akɛ nakai gbɛhei lɛ ateŋ ekome aha lɛ moŋ, ejaakɛ no mli lɛ Yesu ekɛɛ lɛ akɛ ebaaha lɛ hegbɛ krɛdɛɛ ko. (Mat. 16:18, 19) Bɔ fɛɛ bɔ ni sane lɛ ji lɛ, Yesu bɔ Yakobo, Yohane, Petro kɛ bɔfoi krokomɛi ni eshwɛ lɛ kɔkɔ akɛ, amɛkafo amɛ pɛ amɛnɔ mli ni ‘amɛkaye amɛnyɛmimɛi lɛ anɔ nuŋtsɔmɛi asane.’Mar. 10:35-45.

14 Beni Yesu ejaje Petro jwɛŋmɔ lɛ fɛɛ sɛɛ po lɛ, Petro tee nɔ efo lɛ pɛ enɔ mli. Beni Yesu kɛɛ bɔfoi lɛ akɛ amɛ fɛɛ amɛbaakwa lɛ be fioo ko lɛ, Petro tsɔɔ akɛ lɛ pɛ ekwaŋ Yesu, ni tsɔɔ akɛ yakagbɔmɛi ji bɔfoi krokomɛi lɛ fɛɛ. (Mat. 26:31-33) Kulɛ esaaa akɛ Petro heɔ ehe eyeɔ fe nine. Nakai gbɛkɛ lɛ nɔŋŋ lɛ, eyanyɛɛɛ ekɛ ehe ashã afɔle eha Yesu. Akɛni Petro miitao efã ehe hewɔ lɛ, ekwa Yesu shii etɛ sɔŋŋ.Mat. 26:69-75.

15. Mɛni hewɔ Petro nɔkwɛmɔnɔ lɛ woɔ mɔ hewalɛ lɛ?

15 Enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Petro nɔkwɛmɔnɔ lɛ  woɔ wɔ hewalɛ. Akɛni Petro mia ehiɛ akɛ ebaaye su nɛɛ nɔ, ni Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hu ye ebua lɛ hewɔ lɛ, enyɛ eye ŋkomeŋfa su nɛɛ nɔ. Sɛɛ mli lɛ, ená henɔyeli ni ekɛ ehe shã afɔle. (Gal. 5:22, 23) Enyɛ edamɔ shihilɛi ni jaraa ni fe nɔ ni ekɛkpe tsutsu lɛ anaa. Ejie heshibaa kpo beni bɔfo Paulo kã ehiɛ yɛ faŋŋ lɛ. (Gal. 2:11-14) Beni Paulo ekã Petro hiɛ lɛ sɛɛ lɛ, eyanuuu he akɛ Paulo eba lɛ shi, ni ebɛɛɛ lɛ ewooo emli hu. Etee nɔ etsɛ Paulo ‘esuɔmɔ nyɛmi,’ ni tsɔɔ akɛ esumɔɔ esane lolo. (2 Pet. 3:15) Petro nɔkwɛmɔnɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔkɛ wɔhe ashã afɔle.

Beni ajaje Petro sɛɛ lɛ, te efee enii eha tɛŋŋ? Ani wɔ hu wɔbaafee nakai nɔŋŋ kɛ́ ajaje wɔ? (Kwɛmɔ kuku 15)

16. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ wɔhe ashã afɔle yɛ shihilɛi ni jaraa amli lɛ?

16 Te ofeɔ onii ohaa tɛŋŋ kɛ́ okɛ shihilɛi ni jaraa kpe? Beni awo Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ tsuŋ ni agwao amɛ yɛ shiɛmɔ ni amɛshiɛɔ lɛ hewɔ lɛ, amɛná miishɛɛ akɛ “[Yesu gbɛ́i] lɛ ahewɔ lɛ abu amɛ mɛi ni sa akɛ abɔɔ amɛ ahora.” (Bɔf. 5:41) Bo hu kɛ́ aawa bo yi lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ eji hegbɛ ni oná ni okɛaakase Petro ni okɛ ohe ashã afɔle taakɛ Yesu fee lɛ. (Nyɛkanea 1 Petro 2:20, 21.) Su nɛɛ ni obaaná lɛ baanyɛ aye abua bo kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ tsɔse bo. Yɛ nɔ najiaŋ ni omli aaafu lɛ, kasemɔ Petro.Jaj. 7:9.

17, 18. (a) Mɛɛ saji wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe yɛ otii ni wɔkɛmamɔɔ wɔhiɛ lɛ ahe? (b) Kɛ́ wɔna akɛ ŋkomeŋfa su miitao ahe shi yɛ wɔtsui mli lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee?

17 Petro nɔkwɛmɔnɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ hu ni wɔkɛ otii amamɔ wɔhiɛ yɛ Yehowa jamɔ mli. Obaanyɛ okɛ ohe ashã afɔle kɛshɛ otii nɛɛ ahe. Shi kwɛmɔ ni ahi, koni ekaba lɛ akɛ gbɛ́i ni otaoɔ oha ohe lɛ hewɔ okɛ otii ni tamɔ nakai lɛ mamɔ ohiɛ lɛ. No hewɔ lɛ bi ohe akɛ, ‘Mɛni hewɔ mitaoɔ maya mihiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ? Ani miitao mafee nakai koni eha mɛi ajie miyi loo eha maná gbɛhe ni nɔ kwɔ taakɛ Yakobo kɛ Yohane fee lɛ?’

18 Kɛji oyɔse akɛ ŋkomeŋfa su miitao ahe shi yɛ otsui mli lɛ, bi Yehowa ni eye ebua bo ní ojaje osusumɔi kɛ bɔ ni onuɔ he ohaa lɛ, ni obɔ mɔdɛŋ ofee nibii ni baaha ajie Yehowa moŋ yi, fe bo diɛŋtsɛ. (Lala 86:11) Obaanyɛ otiu otii ni haŋ agbala jwɛŋmɔ kɛba onɔ lɛ hu. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obaanyɛ okɛfee oti ni ma ohiɛ akɛ obaawo mumɔ lɛ yibii lɛ fã ni onaa akɛ owoko lɛ jogbaŋŋ lɛ babaoo. Aloo oyɔse akɛ kɛ́ aha bo nifeemɔ yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ, osaa ohe jogbaŋŋ ni oyafeɔ, shi kɛ́ aasaa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ okɛ ohe wooo mli. No lɛ, obaanyɛ okɛfee oti ni ma ohiɛ akɛ okɛ ŋaawoo ni yɔɔ Romabii 12:16 lɛ baatsu nii.Nyɛkanea.

19. Mɛni esa akɛ wɔfee koni nɔ ni wɔnaa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni tamɔ ashwishwɛ lɛ mli lɛ akaje wɔnijiaŋ wui?

19 Kɛji wɔkwɛ wɔhe yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni tamɔ ashwishwɛ lɛ mli, ni wɔna akɛ wɔtɔɔ fã yɛ he ko loo ekolɛ wɔfóɔ wɔ pɛ wɔnɔ mli lɛ, ekolɛ wɔnijiaŋ baaje wui. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, kaimɔ nuu ni Yakobo wie ehe yɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ mli akɛ eyeɔ wiemɔ lɛ nɔ lɛ. Yakobo etsɔɔɔ bei abɔ ni ehe nuu lɛ kɛtsu naagbai ni eyɔse lɛ ahe nii, ni nakai nɔŋŋ etsɔɔɔ hu akɛ nuu lɛ tsu naagbai ni eyɔse lɛ fɛɛ ahe nii; moŋ lɛ, Yakobo wie akɛ, “ekãa he” ekwɛɔ heyeli mla ni hi kɛwula shi lɛ mli. (Yak. 1:25) Nuu lɛ kai nɔ ni ena yɛ ashwishwɛ lɛ mli lɛ, ni etee nɔ etsu he nii fiofio. No hewɔ lɛ, kaaha onijiaŋ je wui, ni kaimɔ akɛ wɔ fɛɛ wɔyeee emuu. (Nyɛkanea Jajelɔ 7:20.) Yehowa miisumɔ ni eye ebua bo taakɛ eye ebua onyɛmimɛi lɛ ateŋ mɛi babaoo ni amɛ hu amɛyeee emuu tamɔ bo nɔŋŋ lɛ. No hewɔ lɛ, yaa nɔ okwɛ heyeli mla ni hi kɛwula shi lɛ mli, ni oya nɔ okɛ ohe ashã afɔle, ni Nyɔŋmɔ baasumɔ osane, ni ebaajɔɔ bo.