Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bɔ ni Wɔɔfee Wɔkɛ Miishɛɛ Asɔmɔ Yehowa Be Fɛɛ Be

Bɔ ni Wɔɔfee Wɔkɛ Miishɛɛ Asɔmɔ Yehowa Be Fɛɛ Be

“Kɛji gbɔmɔ ye afii babaoo lɛ, ená miishɛɛ yɛ fɛɛ mli.”JAJ. 11:8, Ga Biblia hee.

1. Mɛɛ nibii Yehowa kɛduroɔ wɔ koni wɔná miishɛɛ?

YEHOWA miisumɔ ni wɔmii ashɛ wɔhe, ni no hewɔ lɛ, ekɛ nibii babaoo ni baaha wɔná miishɛɛ duroɔ wɔ. Wala ni ekɛduro wɔ lɛ po yeɔ enɛ he odase. Akɛni Nyɔŋmɔ egbala wɔ kɛba anɔkwa jamɔ mli hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔwala ajie eyi. (Lala 144:15; Yoh. 6:44) Yehowa jieɔ suɔmɔ kpo etsɔɔ wɔ be fɛɛ be, ni eyeɔ ebuaa wɔ koni wɔya nɔ wɔsɔmɔ lɛ. (Yer. 31:3; 2 Kor. 4:16) Wɔyɛ mumɔŋ paradeiso mli, he ni wɔnáa mumɔŋ niyenii babaoo kɛ nyɛmimɛi ni sumɔɔ wɔ yɛ lɛ. Kɛfata he lɛ, wɔyɛ wɔsɛɛ be he hiɛnɔkamɔ ni nɔ bɛ hu.

2. Mɛɛ susumɔi gbaa Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi komɛi anaa?

2 Yɛ nibii ni haa anáa miishɛɛ nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi lɛ ekomɛi náaa miishɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ lɛ mli. Ekolɛ amɛbaasusu akɛ amɛhe bɛ sɛɛnamɔ ko kɛha Yehowa, ni sɔɔmɔ ni amɛkɛhaa lɛ lɛ hu esaaa ehiɛ. Mɛi ni yaa nɔ amɛhiɛɔ susumɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanu he akɛ, miishɛɛ ni Biblia lɛ kɛɛ aná yɛ “afii babaoo” mli lɛ nyɛŋ aba mli. Yɛ mɛi nɛɛ awala shihilɛ mli fɛɛ lɛ, gbi fɛɛ gbi tamɔ duŋ gbii ni eko nyiɛ eko sɛɛ.Jaj. 11:8, Ga Biblia hee.

3. Bei pii lɛ, mɛɛ nibii haa mɛi náa susumɔi ni ejaaa?

3 Bei pii lɛ, nijiaŋwujee, hela, loo gbɔlɛ ji nɔ ni haa nyɛmimɛi  hii kɛ yei nɛɛ náa susumɔi ni ejaaa lɛ. (Lala 71:9; Abɛi 13:12; Jaj. 7:7) Kɛfata he lɛ, esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo ana akɛ, wɔtsui lɛ eyi tɔ kɛ kutumpɔo ni ebaanyɛ ebu wɔ fɔ, tsɛ, wɔnifeemɔi saa Nyɔŋmɔ hiɛ. (Yer. 17:9; 1 Yoh. 3:20) Abonsam gbeɔ Nyɔŋmɔ tsuji ahe guɔ. Ni ekolɛ mɛi ni susuɔ nii ahe tamɔ Satan lɛ hu baaha wɔhe nɔ ni Elifaz ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ wie lɛ wɔye akɛ, wɔhe bɛ sɛɛnamɔ ko yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Shi nɔ ni ewie lɛ ji amale yɛ Hiob beaŋ kɛ ŋmɛnɛ fɛɛ.Hiob 4:18, 19.

4. Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

4 Yehowa ewo shi yɛ Ŋmalɛ lɛ mli akɛ, ekɛ mɛi ni nyiɛ “gbele hɔɔŋ jɔɔ lɛŋ lɛ” yɛ. (Lala 23:4) Gbɛ kome ni etsɔɔ nɔ efeɔ enɛ ji, kɛtsɔ e-Wiemɔ lɛ nɔ. Biblia lɛ ji “hewalɛ nii . . . yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ni akɛkumɔɔ mɔji wuji,” ni tsɔɔ akɛ akɛtsakeɔ susumɔi ni ejaaa kɛ susumɔi gbohii ni mɔ ko hiɛ yɛ ehe lɛ. (2 Kor. 10:4, 5) No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua bɔ ni Biblia lɛ baanyɛ aye abua wɔ ní wɔkɛ miishɛɛ asɔmɔ Nyɔŋmɔ be fɛɛ be lɛ he wɔkwɛa. Obaaná he sɛɛ, ni obaanyɛ okɛ nɔ ni okase lɛ awo mɛi krokomɛi hu hewalɛ.

HA BIBLIA LƐ AYE ABUA BO NI OKƐ MIISHƐƐ ASƆMƆ YEHOWA

5. Mɛɛ kaa baanyɛ aye abua wɔ koni wɔkɛ miishɛɛ asɔmɔ Nyɔŋmɔ?

5 Bɔfo Paulo tsɔɔ nibii komɛi ni baanyɛ aye abua wɔ koni wɔkɛ miishɛɛ asɔmɔ Nyɔŋmɔ. Ewo asafo ni yɔɔ Korinto lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛkaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe nyɛkwɛa akɛ nyɛyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo.” (2 Kor. 13:5) “Hemɔkɛyeli lɛ” ni Paulo wie he lɛ ji nibii fɛɛ ni Kristofoi heɔ amɛyeɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ. Kɛ́ wɔwiemɔi kɛ wɔnifeemɔi kɛ nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ lɛ kpãa gbee lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔfo kaa lɛ, ni wɔyɛ “hemɔkɛyeli lɛ mli.” Esa akɛ wɔye nibii ni Biblia lɛ tsɔɔ akɛ wɔfee akɛ Kristofoi lɛ fɛɛ nɔ. Wɔnyɛŋ wɔhala nibii ni wɔsumɔɔ akɛ wɔye nɔ.Yak. 2:10, 11.

6. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔka wɔhe wɔkwɛ akɛ ‘wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo’ lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

6 Ekolɛ obaashashao shi akɛ oooka ohe yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ, titri lɛ, kɛ́ onuɔ he akɛ ofoŋ kaa lɛ. Kɛlɛ, bɔ ni Yehowa naa wɔ ehaa lɛ he hiaa kwraa fe bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔnaa wɔhe wɔhaa, ejaakɛ ejwɛŋmɔi lɛ anɔ kwɔ kwraa fe wɔnɔ lɛ. (Yes. 55:8, 9) Ekaa loo epɛiɔ ejálɔi amli ekwɛɔ, koni ena sui kpakpai ni amɛyɔɔ ni eye ebua amɛ, shi efeee nakai kɛ jwɛŋmɔ lɛ akɛ ebaabu amɛ fɔ. Kɛ́ okɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ pɛi omli kɛkwɛ akɛ oyɛ “hemɔkɛyeli lɛ mli lo” lɛ, ebaaha ona bɔ ni Nyɔŋmɔ naa bo ehaa diɛŋtsɛ. Enɛ baaha otsake susumɔ ni ohiɛ akɛ ohe bɛ sɛɛnamɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ, ni ebaaha okai akɛ, ojara wa yɛ Yehowa hiɛ. Enɛ ni obaakai lɛ baafee tamɔ nɔ ni oogbele samfɛlɛ ko, koni kane aba tsũ ko ni mli ewo duŋ lɛ mli.

7. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná anɔkwafoi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ he sɛɛ lɛ?

7 Gbɛ ni hi waa ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔka wɔhe ji, ni wɔjwɛŋ bɔ ni anɔkwafoi ni atsĩ amɛtã yɛ Biblia lɛ mli lɛ hi shi amɛha lɛ nɔ. Okɛ amɛshihilɛ loo bɔ ni amɛnu he amɛha lɛ ato onɔ lɛ he, ni okwɛ bɔ ni kulɛ obaafee onii oha yɛ nakai shihilɛ lɛ mli. Ha wɔsusu mɛi etɛ komɛi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ahe wɔkwɛ, ni okwɛ bɔ ni obaanyɛ okɛ amɛhe saji lɛ apɛi omli okwɛ akɛ oyɛ “hemɔkɛyeli lɛ mli lo.” Enɛ baaye abua bo ni okɛ miishɛɛ asɔmɔ Nyɔŋmɔ.

YOO OKULAFO OHIAFO LƐ

8, 9. (a) Mɛɛ shihilɛ mli yoo okulafo ohiafo lɛ yɔɔ? (b) Ekolɛ, te yoo okulafo lɛ nu he eha tɛŋŋ?

8 Yesu na yoo okulafo ohiafo ko yɛ Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ mli. Yoo lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ní wɔkɛ miishɛɛ asɔmɔ Yehowa, kɛ́  wɔnyɛɛɛ wɔfee nibii ni wɔtaoɔ wɔfee lɛ po. (Nyɛkanea Luka 21:1-4.) Susumɔ yoo okulafo lɛ shihilɛ lɛ he jogbaŋŋ okwɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, ewu gbele lɛ eha eeye awerɛho, ni nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ejamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ji hiɛjoolɔi, ni amɛshishiuɔ yei okulafoi moŋ fe ni amɛaaye amɛbua amɛ. (Luka 20:47) Eeye ohia aahu akɛ, nɔ pɛ ni eyɔɔ ni ekɛbaatsu onia yɛ sɔlemɔwe lɛ ji shika ni kɛ́ mɔ ko tsu nii minitii 15 pɛ lɛ akɛbaawo lɛ nyɔmɔ.

9 Feemɔ yoo okulafo lɛ he mfoniri ni ehiɛ kapɛji bibii enyɔ lɛ ni eeba sɔlemɔwe lɛ kpo lɛ nɔ. Ani ekolɛ esusu bɔ ni shika ni ehiɛ lɛ faaa kwraa ha kɛ́ ekɛto nɔ ni kulɛ ebaaha beni ewu yɔɔ wala mli lɛ he lɛ he? Beni ena bɔ ni mɛi ni ye ehiɛ lɛ kɛ shika babaoo tsuɔ onia lɛ, ani ehiɛ gbo akɛ nɔ ni ehiɛ lɛ esaaa kwraa? Kɛ́ nakai enu he po lɛ, efee nɔ ni eeenyɛ kɛfi anɔkwa jamɔ sɛɛ.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ akɛ yoo okulafo lɛ jara wa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ?

10 Yesu tsɔɔ akɛ yoo okulafo lɛ kɛ onia ni etsu lɛ fɛɛ jara wa yɛ Yehowa hiɛ. Ewie akɛ, yoo lɛ kɛ “pii ewo mli fe mɛi [niiatsɛmɛi] lɛ fɛɛ.” Eyɛ mli akɛ eshika lɛ baafutu mɛi krokomɛi lɛ anɔ lɛ moŋ, shi lɛ pɛ Yesu jie eyi. Kɛ́ sɛɛ mli lɛ, mɛi ni kwɛɔ sɔlemɔwe lɛ shika lɛ nɔ lɛ na nakai kapɛji bibii enyɔ lɛ, ebaawa akɛ amɛaale bɔ ni shika lɛ kɛ mɔ ni kɛha lɛ jara wa yɛ Yehowa hiɛ ha. Fɛɛ sɛɛ lɛ, bɔ ni Nyɔŋmɔ na lɛ eha lɛ ji nɔ ni he hiaa, jeee bɔ ni mɛi krokomɛi susu loo bɔ ni yoo okulafo lɛ diɛŋtsɛ na ehe eha lɛ. Ani obaanyɛ okɛ sane nɛɛ apɛi omli okwɛ akɛ oyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo?

Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ yoo okulafo ohiafo lɛ sane lɛ mli? (Kwɛmɔ kuku 8-10)

11. Mɛni obaanyɛ okase kɛjɛ yoo okulafo lɛ sane lɛ mli?

11 Bɔ ni oshihilɛ yɔɔ lɛ baanyɛ asa nɔ ni okɛbaaha Yehowa lɛ he. Gbɔlɛ kɛ hela hewɔ lɛ, mɛi babaoo nyɛɛɛ amɛkɛ be babaoo ashiɛ sane kpakpa lɛ. Ani eja gbɛ akɛ amɛaamu sane naa akɛ be ni amɛkɛshiɛɔ lɛ faaa bɔ ni amɛbaanyɛ amɛbu he akɔntaa? Kɛ́ oyɛ oblahiiaŋ loo oyɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ po lɛ, ekolɛ obaanu  he akɛ ŋmɛlɛtswai abɔ ni okɛhaa daa nyɔɔŋ lɛ faaa kwraa kɛ́ akɛto ŋmɛlɛtswai abɔ ni Nyɔŋmɔ webii kɛjáa lɛ daa afi lɛ he. Fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔnaa yɛ yoo okulafo ohiafo lɛ sane lɛ mli akɛ, Yehowa yɔseɔ ni ehiɛ sɔɔ nibii bibii po ni wɔfeɔ wɔhaa lɛ lɛ, titri lɛ, kɛ́ wɔfee enɛ yɛ shihilɛi ni mli wawai amli. Susumɔ nɔ ni otsu yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli nyɛsɛɛ afi lɛ he okwɛ. Ani ŋmɛlɛtswai ni oha lɛ ateŋ ekome bi ni okɛ nɔ ko pɔtɛɛ ashã afɔle? Kɛ́ nakai ni lɛ, obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ ehiɛ sɔ nɔ ni ofee oha lɛ yɛ nakai ŋmɛlɛtswaa kome lɛ mli lɛ. Kɛ́ okase yoo okulafo ohiafo lɛ, ni okɛ onyɛmɔ fɛɛ sɔmɔ Yehowa lɛ, no baatsɔɔ faŋŋ akɛ oyɛ “hemɔkɛyeli lɛ mli.”

“ŊƆƆ MISUSUMA KƐYA”

12-14. (a) Te Elia nu he eha tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ ekolɛ Elia nu he nakai lɛ?

12 Gbalɔ Elia ji Yehowa tsulɔ anɔkwafo, ni eyɛ hemɔkɛyeli ni mli wa. Kɛlɛ, be ko lɛ, enijiaŋ je wui aahu akɛ, ebi ni Yehowa agbe lɛ ni ekɛɛ akɛ: “Agbɛnɛ efá! Yehowa, ŋɔɔ misusuma kɛya.” (1 Maŋ. 19:4) Ekolɛ mɛi ni tsɔko shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli dã lɛ baamu sane naa akɛ, Elia wiemɔ etsɔ “flafla” loo ewie basabasa yɛ esɔlemɔ lɛ mli. (Hiob 6:3) Shi nakai ji bɔ ni enu he diɛŋtsɛ. Kadimɔ akɛ, Yehowa mli fuuu Elia, moŋ lɛ, eye ebua lɛ.

13 Mɛni ha Elia nu he nakai? Yɛ be kukuoo ni tsɔ sane nɛɛ hiɛ lɛ mli lɛ, Elia fee naakpɛɛ nii ko yɛ Israel ni ha ana akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, ni no ha agbe Baal gbalɔi 450 sɔŋŋ. (1 Maŋ. 18:37-40) Eka shi faŋŋ akɛ, Elia susu akɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ baaku amɛsɛɛ kɛba anɔkwa jamɔ mli agbɛnɛ, shi amɛfeee nakai. Maŋnyɛ Yezebel, yiwalɔ lɛ, tsu ni ayakɛɛ Elia akɛ ebaaha agbe lɛ. Akɛni Elia she gbeyei akɛ abaagbe lɛ hewɔ lɛ, ejo foi kɛtee ŋa lɛ nɔ yɛ Yuda shikpɔŋ lɛ wuoyi.1 Maŋ. 19:2-4.

14 Beni Elia kome too yɔɔ ŋa lɛ nɔ lɛ, ebɔi enitsumɔ akɛ gbalɔ lɛ he susumɔ, ni enu he akɛ sɛɛnamɔ ko bɛ enitsumɔ lɛ he. Ekɛɛ Yehowa akɛ: “Mi lɛ mihiii fe mitsɛmɛi lɛ!” Nɔ ni etaoɔ etsɔɔ ji akɛ, ehe bɛ sɛɛnamɔ tamɔ eblematsɛmɛi ni egboi lɛ asũ kɛ wui lɛ nɔŋŋ. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, eka ehe ekwɛ, ni ena akɛ eji yakagbɔmɔ, ni ehe bɛ sɛɛnamɔ kɛha Yehowa loo adesa ko.

15. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ ha Elia le akɛ ejara wa yɛ ehiɛ?

15 Shi Ofe lɛ na Elia yɛ gbɛ kroko kwraa nɔ. Nyɔŋmɔ tee nɔ ena Elia akɛ mɔ ko ni jara wa, ni eha ele enɛ. Nyɔŋmɔ tsu bɔfo ko koni eyawo Elia hewalɛ. Yehowa ha gbalɔ lɛ niyenii kɛ nu ni baawaje lɛ ni enyiɛ gbii 40 kɛya wuoyigbɛ yɛ Horeb Gɔŋ lɛ he hu. Kɛfata he lɛ, Nyɔŋmɔ jaje susumɔ ni ejaaa ni Elia hiɛ akɛ Israelnyo ko bɛ ni yeɔ Yehowa anɔkwa dɔŋŋ lɛ. Kadimɔ hu akɛ, Nyɔŋmɔ kɛ nitsumɔi krokomɛi wo Elia dɛŋ, ni ekpɛlɛ nɔ. Elia ná yelikɛbuamɔ ni Yehowa kɛha lɛ lɛ he sɛɛ, ni eku esɛɛ eyatsa enitsumɔ akɛ gbalɔ lɛ nɔ kɛ hewalɛ hee.1 Maŋ. 19:5-8, 15-19.

16. Mɛɛ gbɛi anɔ Nyɔŋmɔ eye ebua bo?

16 Elia sane lɛ baanyɛ aye abua bo ni ona kɛji oyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo, ni ebaanyɛ eye ebua bo ni okɛ miishɛɛ asɔmɔ Nyɔŋmɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, susumɔ bɔ ni Yehowa eye ebua bo lɛ he. Ani asafoŋ onukpa ko loo Kristofonyo ko ni eda yɛ mumɔŋ lɛ ye ebua bo be ko beni yelikɛbuamɔ he hiaa bo waa lɛ? (Gal. 6:2) Ani Biblia lɛ, asafo lɛ woji lɛ, kɛ asafoŋ kpeei eye ebua bo ni ona akɛ Yehowa susuɔ ohe waa? Be kroko ni onine baashɛ yelikɛbuamɔ nɔ yɛ gbɛi nɛɛ eko nɔ lɛ, kaimɔ akɛ Yehowa ji mɔ tuuntu ni kɛ nakai yelikɛbuamɔ lɛ haa bo lɛ, ni osɔle kɛda lɛ shi yɛ he.Lala 121:1, 2.

17. Mɛni Yehowa hiɛ sɔɔ yɛ etsuji ahe?

 17 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kaimɔ akɛ bɔ ni onuɔ he ohaa lɛ baanyɛ alaka bo. Bɔ ni Nyɔŋmɔ naa wɔ ehaa lɛ ji nɔ ni he hiaa diɛŋtsɛ. (Nyɛkanea Romabii 14:4.) Yehowa hiɛ sɔɔ sɔɔmɔ ni wɔkɛhaa lɛ kɛ anɔkwa ni wɔyeɔ lɛ lɛ waa; jeee nibii abɔ ni wɔtsu lɛ nɔ edamɔɔ ekojoɔ wɔ. Taakɛ eji yɛ Elia gbɛfaŋ lɛ, ekolɛ bo hu otsu nibii babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli fe bɔ ni osusuɔ. Ekolɛ oye obua mɛi komɛi yɛ asafo lɛ mli ni oleee, ni ekolɛ omɔdɛŋbɔɔ lɛ hewɔ lɛ, mɛi komɛi enu anɔkwale lɛ yɛ nyɛshikpɔŋkuku lɛ mli.

18. Mɛni nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni Yehowa kɛhaa bo lɛ tsɔɔ?

18 Naagbee kwraa lɛ, buu nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni Yehowa kɛbaaha bo lɛ akɛ odaseyeli ni tsɔɔ akɛ esumɔɔ osane. (Yer. 20:11) Kɛ́ etamɔ nɔ ni osɔɔmɔ nitsumɔ lɛ wooo yibii loo onyɛɛɛ oshɛ oti ko ni okɛma ohiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli lɛ he lɛ, ekolɛ no baaha onijiaŋ aje wui taakɛ eba lɛ yɛ Elia gbɛfaŋ lɛ. Kɛlɛ, oyɛ hegbɛ ni fe hegbɛi fɛɛ—no ji sane kpakpa lɛ ni oshiɛɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ ni kã onɔ lɛ. No hewɔ lɛ, yaa nɔ oye Yehowa anɔkwa. Kɛkɛ lɛ, taakɛ Yesu wie yɛ ebɛbuai lɛ ekome mli lɛ, bo hu abaakɛɛ bo akɛ: “Botemɔ onuŋtsɔ miishɛɛ lɛ mli.”Mat. 25:23.

‘AMANEHULUNALƆ LƐ SƆLEMƆ’

19. Mɛɛ shihilɛ mli mɔ ni ŋma Lala 102 lɛ yɔɔ?

19 Beni lalatsɛ lɛ ŋma Lala 102 lɛ, no mli lɛ ehao waa. Eena ‘amane,’ ni tsɔɔ akɛ eena nɔ yɛ gbɔmɔtsoŋ kɛ henumɔŋ fɛɛ, ni ‘etsui miisu,’ ni tsɔɔ akɛ enaaa hewalɛ kɛkpee naagbai ni ekɛkpeɔ lɛ anaa. (Lala 102:1) Wiemɔi ni ekɛtsu nii lɛ haa wɔnaa akɛ, nɔ ni ehe ejwɛŋmɔ nɔŋŋ ji, amane ni enaa, ehe ni efee shoo, kɛ bɔ ni enuɔ he ehaa lɛ. (Lala 102:4, 5, 7, 12) Enu he akɛ Yehowa eshɛ lɛ efɔ̃ etã.Lala 102:11.

20. Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ baanyɛ aye abua mɔ ko ni ehao?

20 Kɛlɛ, lalatsɛ lɛ baanyɛ ekɛ ewala ajie Yehowa yi lolo. (Nyɛkanea Lala 102:20-22.) Taakɛ wɔnaa yɛ Lala 102 lɛ, mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ po baanyɛ ana nɔ, ni amɛnaagbai lɛ baanyɛ ahe amɛjwɛŋmɔ fɛɛ. Lalatsɛ lɛ nu he akɛ etsɔ “tamɔ loofɔlɔ ni ekometoo eyɔɔ tsũ yiteŋ,” oookɛɛ nɔ ni ebɔle lɛ nɔŋŋ ji enaagbai lɛ. (Lala 102:8) Be fɛɛ be ni obaanu he nakai lɛ, fɔsemɔ otsuiŋ oshwie Yehowa hiɛ taakɛ lalatsɛ lɛ fee lɛ. Osɔlemɔ lɛ baanyɛ aye abua bo ni owu oshi bɔ ni onuɔ he ohaa lɛ. Yehowa ewo shi akɛ, ‘ebaagbo etoi shi eha shitswialɔ lɛ sɔlemɔ lɛ, ni egbeŋ amɛsɔlemɔ lɛ he guɔ.’ (Lala 102:18) Hemɔ nakai shiwoo lɛ oye.

21. Te mɔ ko ni ehao waa lɛ aaafee tɛŋŋ ekɛ miishɛɛ asɔmɔ Yehowa lɛ?

21 Lala 102 lɛ haa wɔnaa bɔ ni wɔɔfee wɔkɛ miishɛɛ asɔmɔ Yehowa. Lalatsɛ lɛ fee nakai kɛtsɔ ejwɛŋmɔ ni ekɛma wekukpaa ni yɔɔ ekɛ Yehowa teŋ lɛ nɔ lɛ nɔ. (Lala 102:13, 28) Le ni ele akɛ Yehowa baaye abua ewebii be fɛɛ be koni amɛnyɛ amɛkpee shihilɛi ni jaraa anaa lɛ, shɛje emii. No hewɔ lɛ, kɛ́ nɔ ko eha ohao ni onyɛɛɛ otsu babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli be kukuoo ko lɛ, sɔlemɔ yɛ he. Sɔlemɔ oha Nyɔŋmɔ ni eye ebua bo yɛ onaagbai lɛ ahe, ni agbɛnɛ hu, eha ‘ajaje egbɛ́i lɛ.’Lala 102:21, 22.

22. Te wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ aaafee tɛŋŋ esa Yehowa hiɛ lɛ?

22 Biblia lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔna akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli, ni ebaanyɛ eha wɔna akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ. Eji anɔkwale akɛ, yɛ jeŋ gbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ, wɔnyɛŋ wɔjo susumɔi ni ejaaa kɛ nijiaŋwujee naa foi. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ asa Yehowa hiɛ ni ahere eyiwala, kɛtsɔ ya ni eeeya nɔ esɔmɔ Yehowa lɛ nɔ.Mat. 24:13.