1–2. a) Milyen helyzettel szembesül sok család? b) Hogyan tudnak a szülők és a gyermekek szembenézni a változásokkal?

BELESAJDUL az ember szíve, amikor azzal szembesül, hogy az egykor erejük teljében lévő szülei, akik nem szorultak rá mások segítségére, már nem képesek ellátni magukat. Néhányaknak talán elesett az édesanyja vagy az édesapja, és combnyaktörése lett; nem mindig tudja, hogy hol van, és néha elkószál; vagy súlyos beteg lett. Ugyanakkor az éremnek van egy másik oldala is. Az időseknek nem lehet könnyű elfogadniuk, hogy romlik az egészségük, vagy hogy más okok miatt már nem tudnak olyan önálló életet élni (Jób 14:1). Mit lehet ilyenkor tenni? Hogyan gondoskodhatunk róluk?

² Egy idősek gondozásáról szóló cikk ezt írja: „El kell ismerni, nehéz arról beszélni, mi mindennel jár az öregkor. De azok a családok, amelyek megbeszélik, hogy egy-egy adott helyzetben mit lehet tenni, és terveket dolgoznak ki, sokkal inkább felkészültek arra, hogy jó döntéseket hozzanak.” Az időskorral járó bajok elkerülhetetlenek. Ez még inkább hangsúlyozza, hogy mennyire hasznos beszélni erről. Tehát jó, ha felkészülünk, és néhány dolgot előre eldöntünk. Lássuk, hogyan tudnak a családtagok összefogni és terveket szőni, hogy könnyebben tudjanak szembenézni a változásokkal.

3. Mit tehetnek a családok, ha a szülőknek több segítségre van szükségük? (Lásd a képet a cikk elején.)

³ A legtöbb idős életében egyszer eljön az az idő, amikor már nem tudja teljesen ellátni magát, és segítségre van szüksége. (Olvassátok fel: Prédikátor 12:1–7.) Ha ez a helyzet, akkor a gyermekeikkel együtt döntsék el, hogy mi volna a legjobb megoldás, illetve mit engedhetnek meg maguknak anyagilag. Általában az a legjobb, ha a család összeül, és megbeszéli, mire van szükség, illetve hogy ki hogyan tud segíteni. Mindenki beszéljen nyíltan, különösen a szülők. Bátran mondják el az érzéseiket, de lássák reálisan a tényeket. Arról is szó eshet, hogy biztonságos-e, ha a szülők a saját otthonukban maradnak, persze némi segítséggel. * Azt is megbeszélhetik, hogy pontosan mit tegyenek az egyes családtagok (Péld 24:6). Példának okáért: vannak, akik a mindennapi teendőkben tudnak segíteni a szüleiknek, mások viszont inkább anyagilag tudják támogatni őket. Mindenkinek vállalnia kell a maga részét, ami természetesen idővel változhat, vagy az is lehet, hogy a családtagok körforgásszerűen osztják be egymás között a feladatokat.

4. Hova fordulhatsz segítségért?

⁴ Mielőtt arra kerülne a sor, hogy gondoznod kell a szüleidet, gyűjts össze annyi információt a betegségükről, amennyit csak lehetséges. Ha a betegségük leépüléssel jár, tudd meg, mire számíthatsz (Péld 1:5). Érdeklődj a hivataloknál, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak az időseknek. Járj utána, milyen segítséget kaphatsz, hogy könnyebben és jobban tudj gondoskodni a szüleidről. A várható változások talán felkavarnak, lehet, hogy elveszettnek érzed magad, megrémülsz és össze vagy zavarodva. Ha ilyen érzések vannak benned, beszélj egy jó barátoddal. Mindenekelőtt pedig öntsd ki a szíved Jehovának. Ő meg tud nyugtatni, és így helyt tudsz majd állni (Zsolt 55:22; Péld 24:10; Fil 4:6, 7).

5. Miért bölcs dolog jó előre utánajárni, hogy milyen lehetőségek vannak a szülők gondozására?

⁵ Néhány idős a családjával együtt már jó előre utánajár, hogy milyen lehetőségek vannak a gondozásukra, és ezt bölcsen teszik. Vajon praktikus lenne, ha a szülők valamelyik gyermekükhöz költöznének? Vagy jobb megoldásnak tűnik az idősek otthona? Esetleg van más lehetőség is? Ezek a családok időben felkészülnek a bajjal és fájdalommal járó időszakra (Zsolt 90:10). Sajnos sok család nem készít terveket, aminek az a következménye, hogy kapkodva kell döntést hozniuk, akkor, amikor már baj van. Egy szakértő szerint ilyenkor a legrosszabb dönteni. A nagy sietség közepette a családtagok feszültek, és könnyen kialakulhatnak konfliktusok. Ha viszont jó előre terveket készítünk, a jövőbeli változások kevésbé lesznek fájdalmasak (Péld 20:18).

6. Miért hasznos megbeszélni, hogy idővel hol és milyen körülmények között éljenek a szülők?

⁶ Meglehet, hogy zavarban vagy, ha arról kell beszélned a szüleiddel, hogy egy nap majd át kell alakítani az otthonukat, vagy hogy el kell költözniük otthonról. Ám sokan mondták azt utólag, hogy ezek a beszélgetések rendkívül hasznosnak bizonyultak. Miért? Azért, mert bensőséges légkörben és egyetértésben olyan terveket tudtak készíteni, amelyek beváltak. Azt tapasztalták, hogy mivel a tervezésnél mindenki kedvesen elmondta a véleményét, sokkal könnyebb volt a döntéshozatal, amikor arra került a sor. Akkor is hasznosak az ilyen jellegű beszélgetések, ha a szülők szeretnének külön élni, ameddig  csak lehetséges, és szeretnék maguk irányítani az életüket. Így mindenki tudni fogja, hogy ők mit részesítenek előnyben egy adott helyzetben.

7–8. Mit beszéljen meg a család, és miért hasznos ez?

⁷ Kedves szülők, mondjátok el a családtagjaitoknak, hogy mit szeretnétek, mennyi pénzt tudtok áldozni a gondozásra, és a lehetőségek közül mit választanátok. Így ha ti nem lesztek abban a helyzetben, hogy dönteni tudjatok, a gyermekeitek olyan döntést hoznak majd, ami nektek is tetszene. Ők amennyire csak lehetséges, azon vannak, hogy tiszteletben tartsák az akaratotokat, és annyi önállóságot kapjatok, amennyi az adott helyzetben lehetséges (Ef 6:2–4). Talán azt szeretnétek, hogy az egyik gyermeketek felajánlja, hogy költözzetek hozzá, vagy lehet, hogy másra vágytok. Bármi merül is fel bennetek, legyetek reálisak. Nem mindenki látja úgy a dolgokat, ahogy ti. Hagyjatok időt magatoknak is, és a gyermekeiteknek is arra, hogy átgondoljátok a lehetőségeket.

⁸ Mindenki tartsa szem előtt, hogy tervezéssel és megbeszéléssel sok problémát el lehet kerülni (Péld 15:22). Beszéljetek az orvosi kezelésekről is. Mindenképpen nézzétek át az Orvosi ellátásra vonatkozó dokumentum és képviseleti meghatalmazás nevű okiratot. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy tudomása legyen a lehetséges kezelési eljárásokról, és hogy eldönthesse, hogy él-e velük vagy sem. Előzetesen rendelkezhetünk afelől, hogy milyen orvosi ellátást kérünk. Ha van egy meghatalmazottunk (feltéve, hogy a törvények ezt lehetővé teszik, illetve figyelembe veszik), akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy jó kezekben vagyunk. Célszerű, hogy minden érintettnek legyen egy másolata a szükséges dokumentumokról. Vannak, akik az orvosi ellátásról szóló dokumentumaikat egy helyen tartják a végrendeletükkel és más fontos iratokkal, mint például a biztosítási és a banki papírokkal vagy a hivatalos szervek elérhetőségének listájával.

9–10. Mikor kerülhet sor arra, hogy a gyermekeknek többet kell segíteniük a szüleiknek?

⁹ Sok esetben a szülők és a gyermekek is azon a véleményen vannak, hogy ameddig csak a szülők ereje és képessége engedi, éljenek külön. Talán tudnak magukra főzni, rendben tudják tartani az otthonukat, tudják, mikor milyen gyógyszert kell beszedniük, és el tudják mondani, mire van szükségük. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség arra, hogy a gyermekeik a kelleténél jobban belefolyjanak az életükbe. Ám lehet, hogy idővel már nehezen tudnak kimozdulni otthonról, például nem tudnak bevásárolni, de az is lehet, hogy időnként cserbenhagyja őket az emlékezetük. Ekkor szükségessé válhat, hogy a gyermekek többet tegyenek értük.

¹⁰ Az öregedéssel gyakran együtt jár a zavartság, a depresszió, az inkontinencia, az, hogy gyengül az idősek hallása és látása, vagy hogy egyre kevesebb dologra  emlékeznek. Ha ennek a jelei észlelhetőek, célszerű orvoshoz fordulni. Eljöhet annak is az ideje, hogy a gyermekek olyasmit kénytelenek a kezükbe venni, amit korábban a szülők intéztek, például időpontot egyeztetni az orvosokkal. Hogy a szülők a lehető legjobb ellátásban részesüljenek, a gyermekek talán a szülők „képviselői”, „titkárai” vagy „sofőrei” lesznek (Péld 3:27).

11. Mit lehet tenni, hogy a szülőknek könnyebb legyen alkalmazkodni a változásokhoz?

¹¹ Ha a szüleid egészségi állapotában nem várható javulás, talán ki kell dolgozni egy új módszert az ellátásukra, vagy lehet, hogy át kell alakítani az otthonukat. Minél kevesebb a változás, valószínűleg annál könnyebb nekik az alkalmazkodás. Ha távolabb élsz a szüleidtől, lehet, hogy az is elegendő, ha egy hittestvéred vagy egy szomszéd rendszeresen benéz hozzájuk, és tájékoztat téged vagy az egyik testvéredet az állapotukról. Vagy talán csak a főzésben és a takarításban kell nekik segíteni. Egy-két kisebb átalakítás a lakásukban megkönnyítheti és biztonságosabbá teheti nekik otthon a fürdést vagy a közlekedést. Talán akkor is önállóak maradhatnak, ha egy fizetett gondozó segíti őket. Ám ha nem lenne biztonságos, hogy egyedül éljenek, akkor lehet, hogy állandó segítségre van szükség. Akármilyen helyzet adódjon is, járj utána, hogy milyen szolgáltatások elérhetőek a környéken. * (Olvassátok fel: Példabeszédek 21:5.)

12–13. Hogyan gondoskodhatnak a szüleikről azok a gyermekek, akik távol laknak tőlük?

¹² A gyermekek a legjobbat szeretnék a szüleiknek, hiszen szeretik őket. Akkor nyugodtak, ha tudják, hogy a szüleik jó ellátást kapnak. Sok gyermek viszont bizonyos kötelezettségek miatt messze él a szüleitől. Többen is vannak, akik a szabadságuk alatt meglátogatják a szüleiket, és igyekeznek a segítségükre lenni, például elvégeznek olyan házimunkákat, melyekre ők már nem képesek. Ha rendszeresen felhívják őket – talán mindennap –, vagy küldenek nekik egy levelet vagy egy e-mailt, akkor érezni fogják, hogy szeretik őket (Péld 23:24, 25).

¹³ De akár távol laknak a szüleid, akár nem, át kell gondolnod, hogyan gondoskodj róluk. Ha messze laksz tőlük, és Tanúk, akkor megkérheted a gyülekezetük véneit, hogy mondják el a meglátásaikat. És okvetlenül beszélj a helyzetről Jehovával. (Olvassátok fel: Példabeszédek 11:14.) Nyilván akkor is szeretnél eleget tenni annak a parancsnak, hogy „tiszteld apádat és anyádat”, ha a szüleid nem Tanúk (2Móz 20:12; Péld 23:22). Persze nem minden család dönt egyformán. Vannak, akik megszervezik, hogy a szüleik költözzenek az otthonukba, vagy legalábbis közelebb hozzájuk. Ám ez nem mindig járható út. Néhány szülő nem szeretne együtt lakni a gyermekeivel és azok családjával, mert így függetlenebbek maradhatnak, illetve mert nem akarnak a családjuk terhére lenni. Egyeseknek talán megvan az anyagi hátterük, és jobban örülnének annak, ha a saját otthonukban gondozná őket egy ápoló (Préd 7:12).

14. Milyen nehézségei adódhatnak annak, akire a legtöbb feladat hárul?

¹⁴ Sok családban a gondozás oroszlánrésze inkább csak az egyik gyermekre esik, általában arra, aki a legközelebb él a szülőkhöz. De azoknak, akikre a legtöbb feladat hárul, kiegyensúlyozottnak kell lenniük, mivel a saját családjuk szükségleteivel is törődniük kell. Mindenkinek véges az ereje és az ideje. A gondozó családtag helyzete is megváltozhat, ami szükségessé teheti, hogy újra átgondolják, mi lenne a legjobb megoldás. Nem nehezedik túl sok  teher egyetlen személy vállára? Besegíthetnének a többiek is, mondjuk úgy, hogy felváltva gondoskodnak a szülőkről?

15. Hogyan kerülhető el, hogy kiégjen az, aki az idős szüleit gondozza?

¹⁵ Ha egy idősödő szülő folyamatos segítségre szorul, fennáll annak a veszélye, hogy az, aki a gondozás java részét végzi, ki fog égni (Préd 4:6). Mivel a gyermekek szeretik a szüleiket, szeretnének mindent megtenni értük, ami csak tőlük telik. Ellenben kimerítő lehet, ha sosincs megállás. Ilyen helyzetben ésszerűségre van szükség, talán arra, hogy segítséget kérjenek másoktól. Lehet, hogy csak arról van szó, hogy időközönként besegítsen valaki, és így nem kell a szülőnek idősek otthonába menni, amikor még nincs is rá szükség.

16–17. a) Milyen érzések kavaroghatnak azokban a gyermekekben, akik a szüleiket gondozzák? b) Hogyan tudnak megbirkózni az érzéseikkel? (Lásd a „Csak viszonozza, amit kapott” című kiemelt részt is.)

¹⁶ Szomorú látni, hogy a szüleink megöregedtek. Sokan azok közül, akik gondoskodnak róluk, szomorúságot, aggodalmat, csalódottságot, haragot, bűntudatot, vagy akár még neheztelést is érezhetnek. Ez amiatt is lehet, hogy a szülő olykor hálátlan, vagy olyasmit mond, ami nem kedves. Ezt ne vedd a szívedre. Egy mentális betegségekkel foglalkozó szakember megjegyezte: „Az a legjobb, ha szembenézünk az érzéseinkkel, különösen akkor, ha felkavaróak. Vállaljuk, hogy mit érzünk, és ne ítéljük el magunkat miatta.” Beszélj a házastársaddal, egy másik rokonoddal vagy egy meghitt barátoddal. Ha elmondod az érzéseidet, az segít, hogy megértsd azokat, és kiegyensúlyozott maradj.

¹⁷ Egyszer eljöhet annak is az ideje, hogy a családnak már sem lehetősége, sem szakértelme nincs ahhoz, hogy a szeretett hozzátartozóját otthon gondozza. Talán elkerülhetetlen, hogy a beteg szülő idősek otthonába kerüljön. Egy testvérnő, aki szinte mindennap meglátogatta az édesanyját az idősek otthonában, ezt mondta a családja helyzetéről: „Egyszerűen nem tudtuk biztosítani anyának a 24 órás felügyeletet. Nem volt könnyű úgy dönteni, hogy idősek otthonába menjen. Sőt, nagyon-nagyon nehéz volt. De élete utolsó hónapjaiban ez volt a legjobb megoldás, és ezt ő is tudta.”

18. Miben lehetünk biztosak?

¹⁸ Nem mindig egyszerű gondoskodni az idősödő szülőkről, és érzelmileg is megterhelő lehet. Nincsenek szabályok arra, hogy mikor mit lenne jó tenni. Ám ha gondosan tervezünk, ha összefogunk a családdal, és mindent megbeszélünk, legfőképpen pedig, ha imában Jehovához fordulunk, képesek leszünk ellátni a feladatunkat. Ezzel eleget teszünk annak a parancsnak, hogy tiszteljük a szeretteinket. Ezenkívül nyugodtak leszünk, mert tudjuk, hogy kellő figyelmet kapnak, és megfelelő ellátásban részesülnek. (Olvassátok fel: 1Korintusz 13:4–8.) Ami pedig a legfontosabb, biztosak lehetünk benne, hogy Jehova belső békét ad nekünk, mivel tiszteljük a szüleinket (Fil 4:7).