Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ná Ekãa—Yehowa Ji Oyelikɛbualɔ!

Ná Ekãa—Yehowa Ji Oyelikɛbualɔ!

‘Ná ekãa, ni okɛɛ akɛ, “Yehowa ji miyelikɛbualɔ.”’HEB. 13:6, Ga Biblia hee.

1, 2. Mɛɛ naagbai mɛi ni eku amɛsɛɛ kɛjɛ gbɛfãa mli kɛtee shĩa lɛ ateŋ mɛi babaoo kɛkpeɔ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

NUU ko ni atsɛɔ lɛ Eduardo * lɛ kɛɛ akɛ: “Be ni miyɔɔ maŋsɛɛ lɛ, miyɛ nitsumɔ kpakpa, ni awoɔ mi nyɔmɔ babaoo. Shi be ni Yehowa Odasefoi kɛ mi bɔi Biblia lɛ kasemɔ lɛ, mibana akɛ, sɔ̃ ko yɛ ni he hiaa waa ni esa akɛ matsu he nii, no ji, ni makwɛ miweku lɛ yɛ mumɔŋ kɛ heloŋ fɛɛ. No hewɔ lɛ, miku misɛɛ kɛtee shĩa.”Efe. 6:4.

2 Eduardo le akɛ, Yehowa miisumɔ ni ekɛ eweku lɛ ahi he kome. Shi taakɛ eji yɛ Marilyn ni atsĩ etã yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ gbɛfaŋ lɛ, esa akɛ Eduardo asaa wekukpaa ni kã ekɛ eweku lɛ teŋ lɛ, ni enaŋ enɛ mlɛo. Naagba kroko ji akɛ, esa akɛ etsu nitsumɔ ni baahã ená shika bɔ ni sa ni ekɛkwɛ eŋa kɛ ebii lɛ. Te eeefee tɛŋŋ efee enɛ lɛ? Ani nyɛmimɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ baawa lɛ?

BƆ NI OOOFEE OSAA WEKUKPAA NI YƆƆ OKƐ YEHOWA TEŊ KƐ NƆ NI YƆƆ OKƐ OWEKU LƐ TEŊ LƐ

3. Kɛ́ fɔlɔi kɛ amɛbii bɛ he kome lɛ, te esaa gbekɛbii lɛ ahe tɛŋŋ?

3 Eduardo kɛɛ akɛ: “Mina akɛ miku mihiɛ mishwie gbɛtsɔɔmɔ ni esa akɛ mikɛhã mibii lɛ kɛ suɔmɔ ni esa akɛ majie lɛ kpo matsɔɔ amɛ lɛ nɔ. Akɛni mibɛ amɛmasɛi hewɔ lɛ,  minyɛɛɛ makane Biblia mli saji mahã amɛ, mikɛ amɛ asɔle, mafua amɛ, ní mi kɛ amɛ ashwɛ.” (5 Mose 6:7) Ebiyoo onukpa ni atsɛɔ lɛ Anna lɛ kɛɛ akɛ: ‘Be ni wɔtsɛ fã gbɛ lɛ, minu he akɛ esumɔɔɔ misane. Be ni eku esɛɛ eba lɛ, nɔ pɛ ni wɔkɛle lɛ ji ehiɛ kɛ egbee. Ni kɛ́ efua mi lɛ, minuuu he po akɛ mitsɛ efua mi.’

4. Kɛ́ tsɛ ko kɛ eweku bɛ he kome lɛ, mɛni hewɔ enyɛŋ etsu esɔ̃ akɛ weku yitso lɛ he nii jogbaŋŋ lɛ?

4 Kɛ́ tsɛ ko kɛ eweku bɛ he kome lɛ, enyɛɛɛ etsu esɔ̃ akɛ weku yitso lɛ hu he nii jogbaŋŋ. Eduardo ŋa ni atsɛɔ lɛ Ruby lɛ tsɔɔ mli akɛ, akɛni ewu bɛ hewɔ lɛ, ebatsɔ nyɛ kɛ tsɛ fɛɛ yɛ be kome too lɛ nɔŋŋ mli, ni lɛ ekome too ekpɛɔ yiŋ ehãa weku lɛ, ni nakai feemɔ baka ehe. Ekɛɛ akɛ: “Be ni Eduardo ba lɛ, ehe bahia ni makase nɔ ni heshibaa ni akpaa gbɛ yɛ ŋamɛi ni ji Kristofoi lɛ adɛŋ lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ.” Etsɔɔ mli akɛ, kɛbashi amrɔ nɛɛ po lɛ, bei komɛi lɛ, ehiɛ jeɔ ehe nɔ akɛ ewu ji mɔ ni sa akɛ ekpɛ yiŋ ehã weku lɛ. (Efe. 5:22, 23) Eduardo tsɔɔ mli akɛ, be ni ejɛ eba lɛ fɛɛ lɛ, kɛ́ ebiyei lɛ yaafee nɔ ko lɛ amɛyabiɔ amɛnyɛ gbɛ moŋ fe lɛ, ejaakɛ nakai feemɔ eka amɛhe. Ena akɛ, ehe miihia ni ekase bɔ ni esa akɛ etsu esɔ̃ akɛ weku yitso lɛ he nii jogbaŋŋ akɛ Kristofonyo. Ekɛ Ruby fɛɛ yɔse akɛ, esa akɛ amɛhã amɛbii lɛ ana akɛ amɛfɔlɔi lɛ feɔ ekome kɛkpɛɔ yiŋ.

5. Mɛɛ gbɛ nɔ Eduardo tsɔ esaa wekukpaa ni yɔɔ ekɛ eweku lɛ teŋ lɛ be ni eba shĩa lɛ? Mɛni jɛ mli kɛba?

5 Eduardo tswa efai shi akɛ, ebaabɔ mɔdɛŋ esaa wekukpaa ni yɔɔ ekɛ eweku lɛ teŋ lɛ, ní ehã amɛwaje amɛ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ hu. Eduardo wie akɛ: “Oti ni ma mihiɛ ji, ni matsɔ miwiemɔ kɛ minifeemɔi anɔ madu anɔkwale lɛ mawo mibii lɛ amli—jeee ni makɛɛ kɛkɛ akɛ misumɔɔ Yehowa, shi miitao mikɛ minifeemɔi atsɔɔ nakai.” (1 Yoh. 3:18) Ani Yehowa jɔɔ nɔ ni Eduardo fee nɛɛ nɔ? Anna wie akɛ: “Be ni wɔna mɔdɛŋ ni ebɔɔ koni etsɔ tsɛ kpakpa ní etsi ebɛŋkɛ wɔ ekoŋŋ lɛ, wɔná miishɛɛ waa. Be ni wɔna ni eeya ehiɛ bɔ ni baahã enine ashɛ sɔɔmɔ hegbɛi anɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ, wɔná ehe miishɛɛ waa. No mli lɛ, nibii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ miigbala wɔ kɛmiijɛ Yehowa he. Shi wɔna akɛ wɔfɔlɔi lɛ kɛ amɛjwɛŋmɔ fɛɛ ema anɔkwale lɛ nɔ, no hewɔ lɛ, wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔ hu wɔbaafee nakai nɔŋŋ. Wɔtsɛ wo wɔ shi akɛ eshiŋ wɔ dɔŋŋ, ni eshiii wɔ hu. Eji eshi wɔ ekoŋŋ kulɛ, ekolɛ ŋmɛnɛ lɛ, mibɛ Yehowa asafo lɛ mli.”

NƆ NI OBAANYƐ OFEE KƐTSU NAAGBA LƐ HE NII

6. Mɛni fɔlɔi komɛi yɔse be ni awuɔ ta yɛ he ni amɛyɔɔ lɛ?

6 Be ni awuɔ ta yɛ kpokpaa ni yɔɔ Yuropa wuoyi-anai lɛ nɔ lɛ, Yehowa Odasefoi abii ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ná miishɛɛ waa yɛ shihilɛ ni jaraa ni amɛyaje mli lɛ fɛɛ sɛɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ fɔlɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo nyɛɛɛ aya nitsumɔ, no hewɔ lɛ, amɛhi shĩa ni amɛkɛ amɛbii lɛ kase nii, amɛkɛ amɛ shwɛ, ni amɛkɛ amɛ gba sane. Mɛni enɛ tsɔɔ? Nɔ ni gbekɛbii taoɔ diɛŋtsɛ ji, ní amɛfɔlɔi ahi amɛmasɛi, jeee ni amɛhã amɛ shika, loo amɛke amɛ nii. Taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ, kɛ́ fɔlɔi ná be amɛhã amɛbii ni amɛtsɔɔ amɛ nii lɛ, eyeɔ ebuaa gbekɛbii lɛ waa.Abɛi 22:6.

7, 8. (a) Mɛni ekolɛ ebaahã fɔlɔi ni kuɔ amɛsɛɛ lɛ ahiɛ afee amɛ yaa? (b) Mɛni fɔlɔi baanyɛ afee kɛsaa amɛ kɛ amɛbii lɛ ateŋ wekukpaa ni efite lɛ?

7 Fɔlɔi komɛi ni kuɔ amɛsɛɛ lɛ ahiɛ feɔ amɛ yaa kɛ́ amɛna akɛ amɛbii lɛ tseee amɛhiɛ amɛhãaa amɛ loo amɛheee amɛ amɛyeee lɛ. Ekolɛ amɛbaabi amɛbii lɛ akɛ: “Nyɛhiɛ esɔɔɔ mihe ni mikɛshã afɔle nɛɛ fɛɛ?” Shi ekolɛ nɔ hewɔ ni gbekɛbii lɛ feɔ nakai lɛ ji akɛ, edɔ amɛ waa akɛ amɛfɔlɔ lɛ shi amɛ. Mɛni fɔlɔi baanyɛ afee kɛtsu naagba nɛɛ he nii?

8 Bi Yehowa ni eye ebua bo koni onu bɔ ni oweku lɛ nuɔ he ehãa lɛ shishi, ni ohã  amɛna akɛ osusuɔ amɛhe. No sɛɛ lɛ, kɛ́ okɛ oweku lɛ miiwie lɛ, kpɛlɛmɔ nɔ akɛ naagba lɛ eko jɛ bo. Ekolɛ, kɛ́ ojɛ otsuiŋ okpa amɛ fai lɛ, ebaaye ebua. Kɛ́ ohefatalɔ lɛ kɛ obii lɛ yɔse akɛ oobɔ mɔdɛŋ ni osaa nibii ni efite lɛ, amɛbaana akɛ otsake lɛɛlɛŋ. Kɛ́ oto otsui shi ni onijiaŋ ejeee wui lɛ, oweku lɛ baasumɔ osane ekoŋŋ ni amɛbaabu bo.

BƆ NI OOOFEE ‘OKWƐ BO DIƐŊTSƐ OWEKU’ LƐ

9. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔmii ashɛ bɔ ni wɔshihilɛ ji lɛ he lɛ?

9 Bɔfo Paulo ŋma akɛ, kɛ́ Kristofoi dara ni amɛnyɛɛɛ amɛkwɛ amɛhe dɔŋŋ lɛ, esa akɛ bii kɛ nabii lɛ ato “amɛfɔlɔi lɛ anajiaŋ pɛpɛɛpɛ.” Shi Paulo wo Kristofoi fɛɛ hewalɛ ni amɛmii ashɛ nii ni amɛyɔɔ lɛ he—niyenii, atade, kɛ wɔɔhe. Esaaa akɛ wɔshweɔ akɛ wɔbaaná ogbɔjɔ shihilɛ. (Nyɛkanea 1 Timoteo 5:4, 8; 6:6-10.) Ehe ehiaaa ni Kristofonyo ko atao heloonaa nibii babaoo yɛ jeŋ ni miiho aya nɛɛ mli dani enyɛ ‘ekwɛ eweku.’ (1 Yoh. 2:15-17) Esaaa akɛ wɔhãa “ninamɔ he lakamɔ” loo “daaŋ-ŋmaa he haomɔi” lɛ hãa wɔweku lɛ ŋmɛɔ “anɔkwa wala” ni amɛbaaná yɛ jalɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ he.Mar. 4:19; Luka 21:34-36; 1 Tim. 6:19.

10. Mɛni hewɔ nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔtsi wɔhe kɛjɛ nyɔmɔ ni wɔɔmɔ lɛ he lɛ?

10 Yehowa le akɛ shika fioo he miihia wɔ. Shi shika nyɛŋ abu wɔhe ní ebaa wɔyi taakɛ nilee ni jɛ Yehowa ŋɔɔ lɛ baanyɛ afee lɛ. (Jaj. 7:12; Luka 12:15) Bei pii lɛ, mɛi yɔseee akɛ dani mɔ ko baafã gbɛ kɛya maŋsɛɛ lɛ, efiteɔ shika babaoo. Ni nɔ ko bɛ ni tsɔɔ akɛ kɛ́ amɛtee lɛ amɛbaaná shika. Anɔkwa, gbɛfãa ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ afee nɔ ni yɔɔ oshara. Bei pii lɛ, be ni mɛi ni fãa gbɛ nɛɛ ateŋ mɛi babaoo baaku amɛsɛɛ kɛba lɛ, amɛmɔ nyɔmɔ babaoo. Yɛ nɔ najiaŋ ni amɛaaná hejɔlɛ kɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ, amɛtsɔmɔɔ nyɔji amɛhãa mɛi ni amɛhiɛ amɛ nyɔmɔ lɛ. (Nyɛkanea Abɛi 22:7.) Nilee yɛ mli akɛ wɔɔtsi wɔhe kɛjɛ nyɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ ni wɔɔmɔ lɛ he.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ kɛ́ wekui to amɛshika he gbɛjianɔ lɛ ehaŋ amɛfite shika?

11 Eduardo le akɛ dani ebaanyɛ eya nɔ ekwɛ eweku lɛ, esa akɛ ebaa shika yi. Ekɛ eŋa lɛ susu nɔ ni he hiaa amɛ diɛŋtsɛ lɛ he, ni amɛdamɔ no nɔ kɛto amɛshika he gbɛjianɔ. Enɛ hãaa amɛnyɛ amɛhe nibii babaoo taakɛ amɛfeɔ be ni amɛyɔɔ shika lɛ. Shi amɛ fɛɛ amɛkɛ shika he gbɛjianɔ ni ato lɛ tsu nii, ni amɛfiteee shika yɛ nibii ni he ehiaaa tsɔ lɛ ahe. * Eduardo wie akɛ: ‘Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mijie mibii lɛ kɛjɛ skul ni jeee amralo lɛ kwɛɔ nɔ ni tsutsu lɛ amɛyaa lɛ, ni mitao amralo lɛ skul (saito) ko ni atsɔɔ nii waa yɛ jɛmɛ lɛ mihã amɛ.’ Ekɛ eweku lɛ fɛɛ sɔle koni ená nitsumɔ ni esaŋ amɛnyɔŋmɔjamɔ he. Ani Yehowa bo amɛsɔlemɔ lɛ toi?

12, 13. Mɛni Eduardo fee koni enyɛ ekwɛ eweku lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jɔɔ mɔdɛŋ ni ebɔ koni ehã eshihilɛ afee mlɛo lɛ nɔ?

12 Eduardo kɛɛ akɛ: “Wɔnáaa lɛ mlɛo yɛ klɛŋklɛŋ afii enyɔ lɛ mli. Shika ni mikɛto lɛ nɔ bɔi gbɔmɔ, ni shika ni mináa yɛ nitsumɔ lɛ mli lɛ hu faaa, ni etɔɔ mi waa hu. Shi wɔnáa hegbɛ kɛyaa asafoŋ kpeei kɛ shiɛmɔ be fɛɛ be.” Eduardo kpɛ eyiŋ akɛ, ekɛ ejwɛŋmɔ eyaŋ nitsumɔi ni baahã eshi eweku lɛ nyɔji komɛi loo afii komɛi lɛ anɔ po. Ewie akɛ: “Yɛ no najiaŋ lɛ, mikase nitsumɔi srɔtoi bɔ ni afee ni kɛ́ mináaa nitsumɔ kome ko lɛ, manyɛ matsu ekroko.”

Ani obaanyɛ okase nitsumɔi srɔtoi koni eye ebua bo kɛkwɛ oweku lɛ (Kwɛmɔ kuku 12)

13 Akɛni ehe bahia ni Eduardo awo nyɔmɔ ni emɔ lɛ fiofio hewɔ lɛ, hekpa ni kã shika lɛ nɔ lɛ bada. Shi eyɛ nɔ ni etsuɔ amrɔ nɛɛ he miishɛɛ, ejaakɛ no hãa enáa hegbɛ ekɛ eweku lɛ feɔ ekome kɛjáa Yehowa. Eduardo tsɔɔ mli akɛ, amrɔ nɛɛ shika ni enáa lɛ shɛɛɛ nɔ ni enáa yɛ maŋsɛɛ lɛ mlijaa nyɔŋma mli ekome po, shi no hãaa hɔmɔ aye amɛ. Ekɛɛ akɛ: “‘Yehowa nine  efoko kuku.’ Wɔkpɛ wɔyiŋ po akɛ wɔbaatsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ. Naakpɛɛ sane ji akɛ, no sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, nibii amli bajɔ yɛ maŋ lɛ mli, ni ehã efee mlɛo kɛhã wɔ akɛ wɔɔná wɔheloonaa hiamɔ nii.”Yes. 59:1.

NAAGBAI NI WEKUMƐI KƐBAA

14, 15. Mɛni wekui baanyɛ afee kɛ́ amɛwekumɛi miinyɛ amɛnɔ ni amɛkɛ heloonaa nibii aye mumɔŋ nibii ahiɛ? Kɛji wɔfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ enɛ mli lɛ, mɛni baanyɛ ajɛ mli kɛba?

14 Yɛ hei babaoo lɛ, mɛi nuɔ he akɛ, esa akɛ amɛke amɛwekumɛi kɛ amɛnanemɛi shika kɛ nibii krokomɛi. Eduardo kɛɛ akɛ: “Nakai afeɔ yɛ wɔmaŋ nɛɛ mli, ni wɔ fɛɛ wɔsumɔɔ akɛ wɔke nii.” Shi ekɛfata he akɛ: “Shi husu yɛ he.” Ehã ewekumɛi lɛ nu shishi akɛ, ebaahã amɛ bɔ ni ebaanyɛ, shi ekuŋ ehiɛ eshwieŋ eŋa kɛ ebii lɛ ahiamɔ nii anɔ, ni asaŋ, ehaŋ nɔ ko afite eweku lɛ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ.

15 Kɛ́ mɔ ko kpɛ eyiŋ akɛ eŋa kɛ ebii ahewɔ lɛ efãŋ gbɛ kɛyaŋ maŋsɛɛ, aloo mɔ ko shi maŋsɛɛ eba yɛ eŋa kɛ ebii ahewɔ lɛ, ekolɛ ewekumɛi komɛi nuŋ lɛ shishi, ni amɛmli baafu lɛ loo amɛbaawie amɛshi lɛ, ni amɛbaasusu akɛ esumɔɔɔ amɛsane. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amɛmiitao ehã amɛ shika. (Abɛi 19:6, 7) Eduardo biyoo Anna kɛɛ akɛ: “Kɛ́ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔkɛ heloonaa nibii yeŋ mumɔŋ nibii ahiɛ lɛ, sɛɛ mli lɛ wɔwekumɛi lɛ baana akɛ wɔ-Kristofoi asɔɔmɔ lɛ he hiaa wɔ waa. Shi kɛ́ wɔfee nɔ ni amɛtaoɔ lɛ, te aaafee tɛŋŋ amɛnu wɔ shishi lɛ?”—Okɛto 1 Pet. 3:1, 2 lɛ he.

HEMƆ NYƆŊMƆ OYE

16. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ mɔ ko baanyɛ ‘ashishiu ehe’? (Yak. 1:22) (b) Mɛɛ yiŋkpɛi Yehowa jɔɔ nɔ?

16 Be ni nyɛmi yoo ko shi ewu kɛ ebii kɛtee maŋsɛɛ he ko ni shika yɔɔ waa lɛ, ekɛɛ asafoŋ onukpai ni yɔɔ jɛmɛ lɛ akɛ: “Wɔkɛ nibii shã afɔle dani minyɛ miba biɛ. Miwu po ŋmɛɛ esɔɔmɔ hegbɛ akɛ asafoŋ onukpa lɛ he. No hewɔ lɛ, misusuɔ akɛ Yehowa baajɔɔ yiŋkpɛɛ nɛɛ nɔ lɛɛlɛŋ.” Kɛ́ wɔhe Yehowa wɔye, ni wɔkpɛ yiŋ ni kɛ esuɔmɔnaa nii kpãa gbee lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ ebaajɔɔ wɔ. Shi te eeefee tɛŋŋ ejɔɔ wɔ kɛ́ wɔkpɛ yiŋ ko ni teɔ shi woɔ esuɔmɔnaa nii lɛ? Enaŋ miishɛɛ kɛ́ wɔŋmɛɛ wɔsɔɔmɔ hegbɛi ahe yɛ nɔ ko ni he ehiaaa tamɔ nɛkɛ lɛ hewɔ.Nyɛkanea Hebribii 11:6; 1 Yohane 5:13-15.

17. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbi ni Yehowa atsɔɔ wɔ gbɛ dani wɔkpɛ wɔyiŋ lɛ? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee nakai lɛ?

 17 Dani obaakpɛ yiŋ ko lɛ, hã Yehowa atsɔɔ bo gbɛ, koni sɛɛ mli lɛ okashwa ohe. Sɔlemɔ ni ehã bo mumɔ krɔŋkrɔŋ kɛ nilee, ni etsɔɔ bo gbɛ. (2 Tim. 1:7) Bi ohe akɛ: ‘Mɛɛ shihilɛi amli misumɔɔ akɛ mabo Yehowa toi yɛ? Ani mafee nakai kɛ́ aawa mi yi po?’ Kɛ́ nakai ni lɛ, ani obaabo lɛ toi kɛ́ no baahã ohe afi bo fioo yɛ shihilɛ mli? (Luka 14:33) Yaana asafoŋ onukpai lɛ ni amɛjɛ Ŋmalɛ lɛ mli amɛwo bo ŋaa, ní okɛ ŋaa ni amɛbaawo bo lɛ atsu nii. Kɛ́ ofee nakai lɛ, no baatsɔɔ akɛ oheɔ oyeɔ akɛ Yehowa baaye ebua bo. Asafoŋ onukpai lɛ ekpɛŋ yiŋ amɛhaŋ bo, shi amɛbaaye amɛbua bo ni okpɛ oyiŋ jogbaŋŋ, koni omii ashɛ ohe daa.2 Kor. 1:24.

18. Namɔ sɔ̃ eji akɛ ekwɛ weku lɛ? Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua amɛ?

18 Yehowa miikpa weku yitsei agbɛ akɛ amɛkwɛ amɛwekui be fɛɛ be. Weku yitsei ni bɔɔ mɔdɛŋ amɛkwɛɔ amɛbii kɛ amɛŋamɛi yɛ kɛɛmɔ ni mɛi kɛɔ amɛ akɛ amɛfã gbɛ amɛshi amɛweku lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ sa yijiemɔ waa, ni esa akɛ wɔkai amɛ yɛ wɔsɔlemɔi amli. Shihilɛi ni akpaaa gbɛ, tamɔ osharai loo hela hãa wɔnáa hegbɛ ni wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ nyɛmimɛi hii anɔkwafoi nɛɛ asane. (Gal. 6:2, 5; 1 Pet. 3:8) Ani obaanyɛ oye obua onyɛmi Kristofonyo lɛ ni ená nitsumɔ yɛ he ni nyɛyɔɔ lɛ, aloo kɛ́ ehe fi lɛ trukaa lɛ, ani obaanyɛ oye obua lɛ kɛ shika? Kɛ́ ofee nakai lɛ, enuŋ he akɛ eshi eweku lɛ eyatao nitsumɔ yɛ he kroko.Abɛi 3:27, 28; 1 Yoh. 3:17.

KAIMƆ AKƐ YEHOWA JI OYELIKƐBUALƆ!

19, 20. Mɛni hewɔ Kristofoi baanyɛ aná nɔmimaa akɛ Yehowa baaye abua amɛ lɛ?

19 Ŋmalɛ lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Shikasuɔmɔ akaba nyɛjeŋba mli; ni nyɛmii ashɛ nii ni nyɛyɔɔ lɛ he; ejaakɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ ekɛɛ, ‘Mishiŋ o ni misaa mikwaŋ o gbi ko gbi ko.’ Bɔ ni afee ni wɔna ekãa ni wɔkɛɛ, ‘Nuŋtsɔ [Yehowa] ji miyelikɛbualɔ, ni misheŋ gbeyei. Mɛni gbɔmɔ aaafee mi?’” (Heb. 13:5, 6, Ga Biblia hee) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ ŋaawoo nɛɛ atsu nii lɛ?

20 Asafoŋ onukpa ko ni kɛ afii babaoo esɔmɔ ni yɔɔ maŋ ko ni shika bɛ jɛmɛ tsɔ lɛ mli lɛ wie akɛ: “Mɛi fɔɔ kɛɛmɔ akɛ, Yehowa Odasefoi yɛ miishɛɛ waa. Amɛyɔseɔ hu akɛ, Odasefoi ni bɛ nɔ ko tsɔ lɛ po saa amɛhe jogbaŋŋ be fɛɛ be, ni efeɔ tamɔ nɔ ni amɛshihilɛ hi fe mɛi krokomɛi anɔ.” Enɛ ji shi ni Yesu wo mɛi fɛɛ ni kɛ Maŋtsɛyeli lɛ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ. (Mat. 6:28-30, 33) Hɛɛ, Yehowa ni ji wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ sumɔɔ wɔ, ni eesumɔ ni ehi ehã wɔ kɛ wɔbii. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa yɔɔ nɛɛ, ehiŋmɛii kpaa shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni ejieɔ ehewalɛ kpo ehãa mɛi ni amɛtsui ehi kɛwula shi yɛ egbɛfaŋ lɛ lɛ.” (2 Kron. 16:9) No hewɔ ni ekɛ mlai ni kɔɔ weku shihilɛ kɛ bɔ ni wɔɔfee wɔtsu wɔhiamɔ nii ahe nii lɛ ehã wɔ lɛ. Kɛ́ wɔye mlai nɛɛ anɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Yehowa, ni wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ enɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ejaakɛ enɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ, akɛ wɔye ekitai lɛ anɔ; ni ekitai lɛ waaa.”1 Yoh. 5:3.

21, 22. Mɛni hewɔ otswa ofai shi akɛ okɛ ohiɛ baafɔ̃ Yehowa nɔ lɛ?

21 Eduardo kɛɛ akɛ: “Mile akɛ minine nyɛŋ ashɛ be ni mikɛshi miŋa kɛ mibii lɛ nɔ dɔŋŋ, shi mijwɛŋŋ nɔ ni eho lɛ he. Minanemɛi lɛ ateŋ mɛi pii ená nii, shi amɛbɛ miishɛɛ. Amɛkɛ naagbai babaoo miikpe yɛ amɛweku lɛ mli. Shi wɔweku lɛ yɛ miishɛɛ waa! Ni mináa bɔ ni nyɛmimɛi hii ni yɔɔ maŋ nɛɛ mli lɛ kɛ mumɔŋ nibii yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe kɛ́ amɛmiiye ohia po lɛ he miishɛɛ waa. Wɔ fɛɛ wɔmiina akɛ Yesu wiemɔ lɛ ji anɔkwale.”Nyɛkanea Mateo 6:33.

22 Ná ekãa! Bo Yehowa toi ni okɛ ohiɛ afɔ̃ enɔ. Hã suɔmɔ ni oyɔɔ kɛhã Nyɔŋmɔ, ohefatalɔ, kɛ obii lɛ atsirɛ bo ni otsu Ŋmalɛ naa sɔ̃ ni kã onɔ akɛ okwɛ oweku lɛ he nii. Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaana akɛ ‘Yehowa ji oyelikɛbualɔ.’

^ kk. 1 Atsake mɛi lɛ agbɛ́i.

^ kk. 11 Kwɛmɔ September 2011 Awake! lɛ ni yitso ji “How to Manage Money” lɛ mli saji ni tsɔɔ saneyitso lɛ mli lɛ.