Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Te Esa akɛ Wɔhã “Mɔ Fɛɛ Mɔ Hetoo” Wɔhã Tɛŋŋ?

Te Esa akɛ Wɔhã “Mɔ Fɛɛ Mɔ Hetoo” Wɔhã Tɛŋŋ?

“Nyɛhãa nyɛwiemɔ he abaa nyam daa, . . . ní nyɛle bɔ ni sa akɛ nyɛhãa mɔ fɛɛ mɔ hetoo.”KOL. 4:6.

1, 2. (a) Gbaa niiashikpamɔ ko ni tsɔɔ nɔ hewɔ ni ehe hiaa ni wɔbi saji ni sa lɛ. (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔhãa saji komɛi ni wɔkɛ mɛi aaasusu he lɛ woɔ wɔhe gbeyei lɛ?

BE KO lɛ, nyɛmi yoo ko kɛ ewu ni jeee Odasefonyo lɛ miigba Biblia mli sane. Tsutsu ko lɛ ewu lɛ yaa sɔlemɔ. Yɛ sanegbaa lɛ mli lɛ, nuu lɛ kɛɛ lɛ akɛ eheɔ Triniti tsɔɔmɔ lɛ eyeɔ. Shi yoo lɛ yɔse akɛ, ewu lɛ leee bɔ tuuntu ni esɔlemɔ lɛ tsɔɔ Triniti lɛ shishi amɛhãa. No hewɔ lɛ, yoo lɛ kɛ hiɛshikamɔ tsu nii ni ebi lɛ akɛ: “Ani oheɔ oyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ nɔŋŋ ji Nyɔŋmɔ, Yesu nɔŋŋ ji Nyɔŋmɔ, ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔŋŋ ji Nyɔŋmɔ; kɛ̃lɛ, amɛjeee Nyɔŋmɔi etɛ, shi Nyɔŋmɔ kome?” Ewu lɛ hiɛ fee lɛ yaa ni ewie akɛ: “Dabi, jeee nakai miheɔ miyeɔ!” Enɛ gbele gbɛ ni amɛkɛ miishɛɛ gba mɔ tuuntu ni Nyɔŋmɔ ji lɛ he sane.

2 Niiashikpamɔ nɛɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔkɛ hiɛshikamɔ tsu nii, ni wɔbi saji ni sa lɛ, eyeɔ ebuaa waa. Agbɛnɛ hu, ehãa wɔnaa akɛ, esaaa ni wɔhãa saji tamɔ Triniti, hɛl la, loo susumɔ ni ahiɛ akɛ Bɔlɔ ko bɛ ni wɔkɛ mɛi aaasusu he lɛ woɔ wɔhe gbeyei. Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ, ni wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔ ni ekɛhãa wɔ lɛ tsu nii lɛ, wɔbaanyɛ wɔhã wɔtoibolɔi lɛ hetoo ni kɔneɔ  mɔ yiŋ ni baashɛ amɛtsui he. (Kol. 4:6) Nyɛhãa wɔsusua gbɛi ni shiɛlɔi ni tsɔɔ nii jogbaŋŋ lɛ tsɔɔ nɔ amɛkɛ mɛi susuɔ saji ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahe lɛ he wɔkwɛa. Wɔbaasusu (1) bɔ ni wɔɔfee wɔtsɔ sanebimɔi anɔ wɔna nɔ ni yɔɔ mɔ lɛ jwɛŋmɔŋ, (2) bɔ ni wɔɔfee wɔkɛ mɔ lɛ ayiyii yɛ ŋmalɛi lɛ ahe, kɛ (3) bɔ ni wɔɔfee wɔtsɔ nɔkwɛmɔnii anɔ wɔhã sane lɛ afee faŋŋ lɛ he.

TSƆ SANEBIMƆI ANƆ ONA NƆ NI YƆƆ MƆ LƐ JWƐŊMƆŊ

3, 4. Mɛni hewɔ ehi akɛ wɔkɛ sanebimɔi aaatsu nii kɛna nɔ ni mɔ ko heɔ eyeɔ lɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

3 Saji ni wɔɔbi lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔle nɔ ni mɔ lɛ heɔ eyeɔ diɛŋtsɛ. Mɛni hewɔ enɛ he hiaa lɛ? Ejaakɛ Abɛi 18:13 lɛ kɛɔ yɛ Ga Biblia hee lɛ mli akɛ: “Bo sane toi jogbaŋŋ dani ohã hetoo, kɛjeee nakai lɛ, obaafee kwashia kɛ buulu.” No hewɔ lɛ, dani okɛ mɔ ko baasusu Biblia mli sane pɔtɛɛ ko he lɛ, ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ obaale bɔ ni mɔ lɛ nuɔ nakai sane lɛ shishi ehãa diɛŋtsɛ. Kɛjeee nakai lɛ, obaafite be kɛgbala mli otsɔɔ lɛ akɛ bɔ ni mɛi nuɔ nakai sane lɛ shishi lɛ ejaaa, tsɛbelɛ ekolɛ esoro bɔ ni lɛ hu enuɔ nakai sane lɛ shishi kwraa.1 Kor. 9:26.

4 Ŋɔɔ lɛ akɛ okɛ mɔ ko miisusu hɛl he. Jeee mɔ fɛɛ mɔ heɔ eyeɔ akɛ hɛl ji he ko ni apiŋɔ mɛi yɛ la mli yɛ. Mɛi komɛi heɔ amɛyeɔ akɛ, kɛ́ akɛɛ mɔ ko etee hɛl lɛ, belɛ ejeee Nyɔŋmɔ naanyo. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ nɔ ko tamɔ nɛkɛ: “Akɛni mɛi hiɛ susumɔi srɔtoi yɛ hɛl he hewɔ lɛ, masumɔ male osusumɔ yɛ he.” Kɛ́ wɔnu hetoo ni mɔ lɛ kɛbaahã wɔ lɛ shishi lɛ, no baahã wɔna bɔ ni wɔɔfee wɔye wɔbua lɛ ni enu nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ yɛ sane lɛ he lɛ shishi.

5. Mɛɛ gbɛ nɔ sanebimɔi baanyɛ aye abua wɔ ni wɔna nɔ hewɔ ni mɔ ko heɔ nɔ ko eyeɔ?

5 Kɛ́ wɔbi saji ni sa lɛ, ebaahã wɔna nɔ hewɔ ni mɔ ko heɔ nɔ ko eyeɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ mɔ ko kpe yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ni ekɛɛ eheee eyeee akɛ Nyɔŋmɔ yɛ lɛ, mɛni wɔbaakɛɛ lɛ? Ewaaa akɛ wɔbaamu sane naa akɛ mɔ lɛ heɔ sutsakemɔ tsɔɔmɔ lɛ eyeɔ. (Lala 10:4) Kɛ̃lɛ, mɛi komɛi heee yeee akɛ Nyɔŋmɔ yɛ, akɛni amɛkɛ nɔnai babaoo ekpe yɛ amɛshihilɛ mli loo amɛna ni mɛi miipiŋ lɛ hewɔ. Ekolɛ ewa kɛhã amɛ akɛ amɛaanu shishi akɛ Bɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ baaŋmɛ gbɛ ni mɛi apiŋ. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko wie akɛ eheee eyeee akɛ Nyɔŋmɔ yɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi lɛ akɛ: “Ani nakai oheɔ oyeɔ kɛjɛ ogbekɛbiiashi tɔ̃ɔ?” Kɛ́ mɔ lɛ kɛɛ dabi lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi lɛ nɔ tuuntu hewɔ ni eheee eyeee akɛ Nyɔŋmɔ yɛ lɛ. Nɔ ni ebaakɛɛ lɛ baahã wɔna gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔye wɔbua lɛ.Nyɛkanea Abɛi 20:5.

6. Kɛ́ wɔbi mɔ ko sane lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee?

6 Be ni wɔbi mɔ lɛ sane lɛ, esa akɛ wɔbo nɔ ni ebaakɛɛ lɛ toi jogbaŋŋ, ni wɔnu lɛ shishi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ mɔ ko baakɛɛ akɛ, dɔlɛ sane ko ni ekɛkpe lɛ hewɔ eheee eyeee akɛ Nyɔŋmɔ yɛ lɛ. Dani wɔbaatsɔɔ lɛ nɔ hewɔ ni wɔheɔ wɔyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ lɛ, ebaahi jogbaŋŋ akɛ wɔkɛ lɛ aaaye ŋkɔmɔ, ni wɔhã ele akɛ tɔmɔ bɛ he akɛ eeesusu nɔ hewɔ ni wɔpiŋɔ lɛ he. (Hab. 1:2, 3) Ekolɛ kɛ́ wɔto wɔtsui shi ni wɔjɛ suɔmɔ mli wɔye wɔbua mɔ lɛ, no baatsirɛ lɛ koni ekase babaoo. *

OKƐ MƆ LƐ AYIYII YƐ ŊMALƐI AHE

Mɛni baaye abua wɔ ni wɔnitsɔɔmɔ amɔ shi jogbaŋŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli? (Kwɛmɔ kuku 7)

7. Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔnitsɔɔmɔ amɔ shi jogbaŋŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli?

7 Agbɛnɛ nyɛhãa wɔsusua bɔ ni wɔɔfee wɔkɛ mɛi ayiyii yɛ ŋmalɛi lɛ ahe lɛ he. Biblia lɛ ji dɛŋdade titri ni wɔkɛtsuɔ nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Eyeɔ ebuaa wɔ koni ‘wɔye emuu, ni asaa wɔ pɛpɛɛpɛ  ahã nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa.’ (2 Tim. 3:16, 17) Bɔ ni afee ni wɔnitsɔɔmɔ amɔ shi jogbaŋŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔfee babaoo fe ŋmalɛi pii ni wɔɔkane kɛkɛ; esa akɛ wɔle bɔ ni akɛ mɛi yiyiɔ yɛ ŋmalɛi ahe. (Nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 17:2, 3.) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛhãa wɔsusua shihilɛi etɛ komɛi ahe wɔkwɛa.

8, 9. (a) Mɛni ji gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔkɛ mɔ ko ni heɔ eyeɔ akɛ Yesu nɔŋŋ ji Nyɔŋmɔ lɛ asusu nii ahe? (b) Kɛ́ okɛ mɛi miisusu sane nɛɛ he lɛ, mɛɛ gbɛi krokomɛi ni mɔɔ shi anɔ otsɔɔ ogbalaa mli?

8 Shihilɛ 1: Wɔkɛ mɔ ko kpe yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ni heɔ eyeɔ akɛ Yesu nɔŋŋ ji Nyɔŋmɔ. Mɛɛ ŋmalɛi wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ asusu he? Wɔbaanyɛ wɔhã mɔ lɛ akane Yesu wiemɔi ni yɔɔ Yohane 6:38 lɛ ni kɛɔ akɛ: “Jeee mi diɛŋtsɛ misuɔmɔnaa nii feemɔ hewɔ mijɛ ŋwɛi miba, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ suɔmɔnaa nii feemɔ.” Be ni wɔkane nakai kuku lɛ sɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi lɛ akɛ: “Kɛ́ Yesu ji Nyɔŋmɔ lɛ, belɛ namɔ tsu lɛ kɛjɛ ŋwɛi? Ani nakai mɔ lɛ nɔ kwɔŋ fe Yesu? Kɛ́ hooo lɛ, mɔ ni tsuɔ mɔ ko lɛ nɔ kwɔ fe mɔ ni etsuɔ lɛ.”

9 Wɔbaanyɛ wɔkane Filipibii 2:9 lɛ hu, he ni bɔfo Paulo tsɔɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ fee be ni Yesu gbo ni atee lɛ shi sɛɛ lɛ. Nakai kuku lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ wó [Yesu] nɔ gojoo, ni eduro lɛ gbɛ́i ní ta gbɛ́i fɛɛ gbɛ́i nɔ.” Bɔ ni afee ni mɔ lɛ asusu nakai ŋmalɛ lɛ he lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi lɛ akɛ: “Kɛ́ Yesu kɛ Nyɔŋmɔ yeɔ egbɔ dani egbo, ni sɛɛ mli lɛ Nyɔŋmɔ wó enɔ gojoo lɛ, ani no haŋ Yesu nɔ akwɔ fe Nyɔŋmɔ? Kɛ̃lɛ, te aaafee tɛŋŋ ni mɔ ko nɔ aaakwɔ fe Nyɔŋmɔ lɛ?” Kɛ́ mɔ lɛ buɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ni ehiɛ tsui ni ja lɛ, niiahesusumɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baatsirɛ lɛ ni epɛi nii amli kɛya shɔŋŋ.Bɔf. 17:11.

10. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔgbala hɛl la tsɔɔmɔ lɛ mli wɔtsɔɔ mɔ ko ni heɔ nakai tsɔɔmɔ lɛ eyeɔ? (b) Kɛ́ okɛ mɛi miisusu hɛl la tsɔɔmɔ lɛ he lɛ, te ogbalaa mli ohãa tɛŋŋ ni emɔɔ shi lɛ?

10 Shihilɛ 2: Ewa hã shĩatsɛ ko ni nyaa nyɔŋmɔjamɔ he waa lɛ akɛ eeekpɛlɛ nɔ akɛ apiŋŋ mɛi fɔji yɛ hɛl la mli kɛyaŋ naanɔ. Ekolɛ akɛni eesumɔ ni agbala mɛi fɔji atoi yɛ nibii gbohii ni amɛfee lɛ he lɛ hewɔ eheɔ hɛl tsɔɔmɔ lɛ eyeɔ lɛ. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ mɔ ko ni tamɔ nakai lɛ asusu nii ahe lɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔhã ele akɛ abaagbala mɛi fɔji lɛ atoi. (2 Tes. 1:9) Kɛkɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔhã ekane 1 Mose 2:16, 17 lɛ ni tsɔɔ akɛ esha dɛŋ nyɔmɔwoo ji gbele lɛ. Wɔbaanyɛ wɔhã ele akɛ, esha ni Adam fee lɛ hewɔ lɛ, afɔ adesai fɛɛ akɛ eshafeelɔi. (Rom. 5:12) Shi wɔbaanyɛ wɔhã ele hu akɛ, Nyɔŋmɔ ekɛɛɛ akɛ abaagbala amɛtoi yɛ hɛl la mli. No sɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi lɛ akɛ, “Eji abaapiŋ Adam kɛ Hawa kɛya naanɔ kulɛ, ani ebafeŋ nɔ  ni hi akɛ Nyɔŋmɔ aaabɔ amɛ kɔkɔ yɛ he?” No sɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkane 1 Mose 3:19 lɛ. Atsɔɔ nɔ ni baaba amɛnɔ kɛ́ amɛfee esha lɛ yɛ jɛmɛ, shi atsĩii hɛl la tã. Moŋ lɛ, akɛɛ Adam akɛ, ebaaku esɛɛ kɛya sũ lɛ mli ekoŋŋ. Wɔbaanyɛ wɔbi lɛ akɛ, “Kɛ́ akɛ Adam baawo la mli yɛ hɛl lɛɛlɛŋ lɛ, ani eja gbɛ akɛ aaakɛɛ lɛ akɛ ebaaku esɛɛ kɛya sũ mli?” Kɛ́ mɔ lɛ hiɛ jwɛŋmɔ ni ja lɛ, ekolɛ sanebimɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baahã esusu hɛl la tsɔɔmɔ lɛ he kɛya shɔŋŋ.

11. (a) Mɛni ji gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔkɛ mɔ ko ni heɔ eyeɔ akɛ gbɔmɛi kpakpai fɛɛ baaya ŋwɛi lɛ asusu nii ahe? (b)  Kɛ́ okɛ mɛi miisusu ŋwɛiyaa sane lɛ he lɛ, te ogbalaa mli ohãa tɛŋŋ ni emɔɔ shi lɛ?

11 Shihilɛ 3: Wɔkɛ mɔ ko kpe yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ni heɔ eyeɔ akɛ gbɔmɛi kpakpai fɛɛ baaya ŋwɛi. Kɛ́ mɔ ko heɔ tsɔɔmɔ nɛɛ eyeɔ lɛ, ebaanyɛ esa bɔ ni enuɔ Biblia lɛ shishi ehãa lɛ hu he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ okɛ lɛ susu Kpojiemɔ 21:4 lɛ he lɛ, ebaasusu akɛ shihilɛi ni awieɔ he yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ baaya nɔ yɛ ŋwɛi. (Nyɛkanea.) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔgbala mli wɔtsɔɔ lɛ lɛ? Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔkane ŋmalɛi krokomɛi kɛfata he kɛtsɔɔ lɛ sane lɛ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔgbala ejwɛŋmɔ kɛya oti ko ni yɔɔ Kpojiemɔ 21:4 lɛ nɔŋŋ mli lɛ nɔ. Nakai ŋmalɛ lɛ kɛɛ akɛ, “gbele bɛ dɔŋŋ.” Wɔbaanyɛ wɔbi mɔ lɛ akɛ, ani ekpɛlɛɔ nɔ akɛ kɛ́ akɛɛ nɔ ko bɛ dɔŋŋ lɛ, belɛ no tsɔɔ akɛ tsutsu ko lɛ, nii lɛ yɛ? Ekolɛ, ebaakɛɛ hɛɛ. Kɛkɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔhã ele akɛ, mɔ ko gboko yɛ ŋwɛi pɛŋ; shikpɔŋ nɛɛ nɔ pɛ agboɔ yɛ. No hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ Kpojiemɔ 21:4 lɛ miiwie jɔɔmɔi ni baaba shikpɔŋ nɛɛ nɔ wɔsɛɛ lɛ ahe.Lala 37:29.

TSƆ NƆKWƐMƆNII ANƆ OHÃ SANE LƐ AFEE FAŊŊ

12. Mɛni hewɔ Yesu kɛ nɔkwɛmɔnii tsu nii lɛ?

12 Yesu kɛ nɔkwɛmɔnii hu tsu nii yɛ eshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. (Nyɛkanea Mateo 13:34, 35.) Nɔkwɛmɔnii ni Yesu kɛtsu nii lɛ hã ana etoibolɔi lɛ ateŋ mɛi ni yɔɔ tsui kpakpa ni miitao asɔmɔ Yehowa lɛɛlɛŋ lɛ. (Mat. 13:10-15) Nɔkwɛmɔnii ni ekɛtsu nii lɛ hu hã mɛi nya nɔ ni ekɛɛ amɛ lɛ he, ni eka amɛyitsoŋ hu. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ nɔkwɛmɔnii atsu nii kɛ́ wɔmiitsɔɔ nii?

13. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ wɔbaanyɛ wɔkɛtsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ nɔ kwɔ fe Yesu?

13 Ehi waa akɛ akɛ nɔkwɛmɔnii ni shishinumɔ waaa baatsu nii. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔhã mɔ ko ana akɛ Nyɔŋmɔ nɔ kwɔ fe Yesu lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ nɔkwɛmɔnɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ atsu nii. Wɔbaanyɛ wɔkɛɛ lɛ akɛ, Nyɔŋmɔ kɛ Yesu fɛɛ kɛ wekukpaa ni yɔɔ amɛteŋ lɛ to wekukpaa ni yɔɔ tsɛ kɛ bi teŋ lɛ he. (Luka 3:21, 22; Yoh. 14:28) No sɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi mɔ lɛ akɛ: “Yɛ weku kɔkrɔɔ mli lɛ, namɛi obaanyɛ okɛɛ akɛ amɛyeɔ egbɔ, ni mɔ ko yeee mɔ ko onukpa?” Ekolɛ mɔ lɛ baakɛɛ nyɛmimɛi loo haaji po. Kɛ́ mɔ lɛ kɛɛ nakai lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ lɛ akɛ: “Kɛji ewaaa kɛhãaa wɔ po akɛ wɔkɛ nɔ ko ni tamɔ nɛkɛ aaatsɔɔ akɛ mɛi enyɔ komɛi yeɔ egbɔ lɛ, enyiɛ nɔŋŋ ni Yesu, ni ji Tsɔɔlɔ Kpele lɛ, nyɛŋ ewie nɔ ko ni tamɔ nakai yɛ wekukpaa ni yɔɔ ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ he? Moŋ lɛ, etsɛ Nyɔŋmɔ akɛ e-Tsɛ. No hewɔ lɛ, Yesu fee lɛ faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ ye lɛ onukpa, ni enɔ kwɔ kwraa fe lɛ.”

14. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ tsɔɔ akɛ nilee bɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ aaahã Abonsam apiŋ mɛi yɛ hɛl la mli?

14 Hã wɔsusu nɔkwɛmɔnɔ kroko hu he wɔkwɛ. Mɛi komɛi heɔ amɛyeɔ akɛ Satan ji mɔ ni kwɛɔ hɛl la lɛ nɔ. Obaanyɛ okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko atsu nii kɛtsɔɔ fɔlɔ ko akɛ, nilee bɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ aaahã Abonsam apiŋ mɛi yɛ hɛl la mli. Obaanyɛ okɛɛ akɛ: “Ŋɔɔ lɛ akɛ, obi ko etsɔ ehe atuatselɔ ni eefee nibii gbohii. Mɛni obaafee?” Eka shi faŋŋ akɛ, fɔlɔ lɛ baakɛɛ akɛ ebaakune ebi lɛ. Ekolɛ ebaabɔ mɔdɛŋ shii abɔ akɛ eye ebua ebi lɛ koni ekpa nibii fɔji  ni efeɔ lɛ. (Abɛi 22:15) Agbɛnɛ, obaanyɛ obi fɔlɔ lɛ akɛ, “Mɛni obaafee kɛji obi lɛ tsakeee yɛ mɔdɛŋ ni obɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ?” Fɔlɔi babaoo baakɛɛ akɛ, kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, amɛbaagbala amɛbi lɛ toi agbɛnɛ. Kɛkɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi lɛ akɛ, “Shi kɛ́ oná ole akɛ, mɔ fɔŋ ko ji mɔ ni woɔ obi lɛ yiŋ, ni no hewɔ etseɔ atua lɛ hu?” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, fɔlɔ lɛ mli baawo nakai mɔ lɛ la waa. Agbɛnɛ, bɔ ni afee ni ohã ena oti ni yɔɔ nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ lɛ, obaanyɛ obi lɛ akɛ, “Amrɔ nɛɛ ni oná ole akɛ mɔ fɔŋ ko ni woɔ obi lɛ yiŋ lɛ, ani okɛ obi lɛ baahã nakai mɔ lɛ akɛ egbala etoi ehã bo?” Eka shi faŋŋ akɛ, ebaakɛɛ dabi. Belɛ eyɛ faŋŋ akɛ, Nyɔŋmɔ hu haŋ Satan agbala mɛi ni lɛ Abonsam lɛ nɔŋŋ elaka amɛ ni amɛfee nibii fɔji lɛ atoi ehã lɛ!

KAAYE OTSUI

15, 16. (a) Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔkpaa gbɛ akɛ mɛi fɛɛ ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ baabo Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ toi lɛ? (b) Ani ja wɔhe esa waa dani wɔnitsɔɔmɔ baamɔ shi? Tsɔɔmɔ mli. (Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji, “ Nɔ ko ni Baaye Abua Wɔ ni Wɔhã Mɔ Fɛɛ Mɔ Hetoo” lɛ.)

15 Wɔle akɛ jeee mɔ fɛɛ mɔ ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ baabo Maŋtsɛyeli sane lɛ toi. (Mat. 10:11-14) Kɛ́ wɔbi saji ni sa, wɔkɛ mɛi yiyii yɛ ŋmalɛi lɛ ahe jogbaŋŋ, ni wɔkɛ nɔkwɛmɔnii ni sa tsu nii po lɛ, jeee mɔ fɛɛ mɔ baabo wɔ toi. Mɛi fioo pɛ bo Yesu toi—eyɛ mli akɛ lɛ ji Tsɔɔlɔ ni fe fɛɛ ni ehi shikpɔŋ nɛɛ nɔ pɛŋ!Yoh. 6:66; 7:45-48.

16 Shi kɛ́ wɔnuɔ he hu akɛ wɔhe esako tsɔ lɛ, wɔnitsɔɔmɔ baanyɛ amɔ shi jogbaŋŋ be ni wɔyaa nɔ wɔshiɛɔ lɛ. (Nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 4:13.) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ maa nɔ mi kɛhãa wɔ akɛ, “mɛi fɛɛ ni hiɛ su kpakpa ni baanyɛ ahã amɛná naanɔ wala lɛ” baabo sane kpakpa lɛ toi. (Bɔf. 13:48, NW) No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔyaa wɔhiɛ yɛ wɔnitsɔɔmɔ mli, ni wɔkaye wɔtsui tsɔ yɛ mɛi ni booo Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ ni wɔshiɛɔ lɛ toi lɛ ahe. Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ ni wɔmɔ tsɔsemɔ ni ekɛhãa wɔ lɛ mli lɛ, wɔnitsɔɔmɔ baamɔ shi, ni wɔ kɛ mɛi ni boɔ wɔ toi lɛ fɛɛ baaná he sɛɛ. (1 Tim. 4:16) Yehowa baaye abua wɔ ni wɔle bɔ ni wɔɔfee wɔhã “mɔ fɛɛ mɔ hetoo.” Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu bɔ ni wɔɔfee wɔkɛ ŋaa ko ni Yesu wo yɛ bɔ ni esa akɛ wɔkɛ mɛi aye ahã lɛ he lɛ atsu nii lɛ he.

^ kk. 6 Kwɛmɔ sane ni yitso ji, “Ani Abaanyɛ Aná Hemɔkɛyeli yɛ Bɔli lɛ Mli?” ni je kpo yɛ January 1, 2010 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.