1. Miért nem lepi meg Isten szolgáit, hogy nyomorúságot kell átélniük?

MEGDÖBBENT, hogy sok nyomorúságot kell átélned ahhoz, hogy elnyerd az örök életet? Valószínűleg nem. Akár mostanában keresztelkedtél meg, akár régóta szolgálod Jehovát, tisztában vagy vele, hogy Sátán világában nehézségekre kell számítanod (Jel 12:12).

2. a) Milyen nyomorúság sújtja a keresztényeket amellett, hogy a tökéletlenség miatt is szenvednek? (Lásd a képet a cikk elején.) b) Ki áll az üldözés hátterében, és ezt miből tudjuk?

² Az emberek a tökéletlenség miatt általában különféle nehézségeket élnek át, de a keresztényeket más nyomorúság is sújtja (1Kor 10:13). Mi lehet ez? Mivel lelkiismeretesen betartjuk Isten törvényeit, ádáz ellenségeskedéssel kell szembenéznünk. Jézus ezt mondta a követőinek: „a rabszolga nem nagyobb az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” (Ján 15:20). Ki áll az üldözés hátterében? Sátán, akiről a Biblia azt mondja, hogy „mint egy ordító oroszlán. . . azon igyekszik, hogy felfaljon valakit” (1Pét 5:8). Sátán minden követ megmozgat, hogy Jézus tanítványai elveszítsék a hitüket. Figyeljük meg, mi történt Pál apostollal.

3–5. a) Mi történt Pállal Lisztrában? b) Miért erősítette a keresztényeket az, amit Pál a nyomorúságról írt?

³ Pált többször is üldözték a hite miatt (2Kor 11:23–27). Lisztrában is ez történt vele. Miután meggyógyított egy férfit, aki a születése óta sánta volt, az emberek őt is, és Barnabást is istenként tisztelték. Pál és Barnabás kérve kérte a rajongó tömeget, hogy ne imádja őket. De nem telt bele sok idő, és a zsidó ellenségeik a városba érkeztek, hogy megrágalmazzák őket. A tömeg hitt nekik, és hirtelen fordult a kocka. Megkövezték Pált, és magára hagyták abban a hiszemben, hogy halott (Csel 14:8–19).

⁴ Pál és Barnabás ezután Derbébe mentek, onnan pedig „visszatértek Lisztrába, Ikóniumba és Antiókiába. Erősítették a tanítványok lelkét, bátorítva őket, hogy maradjanak meg a hitben, és ezt mondva: »Sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten királyságába«” (Csel 14:21, 22). Ez a kijelentés elsőre furcsának tűnhet. Elvégre az a gondolat, hogy sok nyomorúságot kell átélnünk, inkább aggasztó, mintsem hiterősítő. Miért mondhatjuk mégis, hogy Pál és Barnabás „erősítették a tanítványok lelkét” azzal, amit a nyomorúságról mondtak?

⁵ A választ Pál szavaiban találjuk. Nem azt mondta, hogy sok nyomorúságot kell elszenvednünk, hanem azt, hogy „sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten királyságába”. Pál tehát azzal erősítette a tanítványokat, hogy kiemelte, milyen jutalom vár rájuk, ha hűségesek maradnak. És a jutalom nem csupán délibáb! Jézus kijelentette: „aki mindvégig kitart, az részesül megmentésben” (Máté 10:22).

6. Mi lesz a jutalma azoknak, akik kitartanak?

⁶ Mi lesz a jutalma annak, ha kitartunk? A felkent keresztények halhatatlanok lesznek, és Jézussal fognak uralkodni az égben. A más juhok pedig örökké élhetnek majd a földön, ahol „igazságosság fog lakni” (Ján 10:16; 2Pét 3:13). Pál szavai szerint azonban addig még sok nyomorúságunk lesz. Vizsgáljunk most meg két lehetséges próbát, melyekkel szembekerülhetünk.

7. Mit nevezhetünk nyílt támadásnak?

⁷ Jézus a következőket jövendölte: „helyi törvényszékeknek szolgáltatnak ki benneteket, zsinagógákban vernek meg, és kormányzók és királyok elé állítanak” (Márk 13:9). A szavaiból arra következtethetünk, hogy néhány kereszténynek az jelenti majd a nyomorúságot, hogy üldözni fogják, talán a vallási vagy a politikai vezetők felbujtására (Csel 5:27, 28). De gondoljunk csak vissza arra, ami Pállal történt. Vajon inába szállt a bátorsága attól a gondolattól, hogy üldözni fogják? Egy pillanatra sem! (Olvassátok fel: Cselekedetek 20:22, 23.)

8–9. a) Mi mutatja, hogy Pál eltökélte, hogy kitart? b) Hogyan követik a testvéreink Pál példáját napjainkban?

⁸ Pál bátran helytállt, amikor Sátán nyílt támadást indított ellene, és ezt mondta: „nem tulajdonítok semmi fontosságot a lelkemnek, mintha drága volna nekem, csak hogy befejezhessem pályafutásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól kaptam, vagyis hogy alaposan tanúskodjak az Isten ki nem érdemelt kedvességének jó híre mellett” (Csel 20:24). Pál nem ijedt meg egy esetleges üldözéstől. Eltökélte, hogy minden helyzetben ki fog tartani. Az volt neki a legfontosabb, hogy alaposan  tanúskodjon, függetlenül attól, milyen nyomorúság éri.

⁹ A testvéreink ma is ilyen eltökéltek. Az egyik országban például néhány Tanú közel 20 éve börtönben van a semlegessége miatt. Az ügyük nem került bíróság elé, mert az ország törvénye nem rendelkezik azokról, akik lelkiismereti okból tagadják meg a katonai szolgálatot. A börtönben nem fogadhatnak látogatókat, még a családtagjaikat sem. Néhány rabot megvertek, illetve különböző módokon meg is kínoztak.

10. Miért ne féljünk, ha váratlanul nyomorúságos helyzetbe kerülünk?

¹⁰ Máshol a testvéreink váratlanul kerülnek nyomorúságos helyzetbe. Ha veled is ez történne, ne félj. Gondolj Józsefre, akit eladtak rabszolgának, de Jehova „minden nyomorúságából megszabadította” (Csel 7:9, 10). Jehova neked is segíteni fog! Ne felejtsd el, hogy ő „tudja, mi a módja annak, hogy az Isten iránti odaadásban élő embereket megszabadítsa a próbából” (2Pét 2:9). Bízol Jehovában? Elhiszed, hogy ki tud szabadítani ebből a gonosz világból, és lehetővé teszi, hogy örökké élj Királyságának az uralma alatt? Minden okod megvan rá, hogy higgy ebben. Legyél hát bátor, ha üldözés ér! (1Pét 5:8, 9).

11. Miben különbözik a nyílt támadás az alattomostól?

¹¹ A nyomorúságnak egy másik fajtája, amikor Sátán alattomosan támad bennünket. Miben különbözik ez a nyílt üldözéstől? A nyílt támadás olyan, mint a tornádó, amely végigsöpör a városon, és egy csapásra tönkreteszi a házadat. Az alattomos támadás pedig inkább arra hasonlít, mint amikor a termeszek szép lassan ellepik a faházadat, és szétrágják, mígnem összedől. Lehet, hogy ezt csak akkor veszed észre, amikor már késő.

12. a) Mi Sátán egyik legcélravezetőbb taktikája, és miért? b) Miért volt Pál elcsüggedve?

¹² Sátán szeretné tönkretenni a Jehovával ápolt kapcsolatodat, akár úgy, hogy nyíltan üldöz, akár úgy, hogy szép lassan aláássa a hitedet. Az egyik legcélravezetőbb taktikája az, hogy elkedvetlenít. Pál apostol elismerte, hogy olykor elcsüggedt. (Olvassátok fel: Róma 7:21–24.) De miért nevezi magát nyomorult embernek, amikor érett testvér volt, és valószínűleg az első századi vezetőtestületben is szolgált? Elmondása szerint a tökéletlenség miatt. Minden erejével azt akarta tenni, ami helyes, ám volt benne egy másik erő is, amely akadályozta ebben. Volt már úgy veled, hogy elkeseredtél a hiányosságaid miatt? Biztosan vigasztaló számodra, hogy Pál apostol is küzdött ezzel az érzéssel.

13–14. a) Miért csüggedhet el néhány testvérünk? b) Ki szeretné, ha megrendülne a hitünk, és miért?

¹³ Időnként sok testvér érzi magát elcsüggedtnek, gondterheltnek, vagy akár értéktelennek. Például egy buzgó úttörő testvérnő, akit nevezzünk most Deborah-nak, ezt mondja: „Ha hibát követek el, újra meg újra felidézem, és egyre rosszabbul érzem magam miatta. És amikor arra gondolok, hogy mennyi butaságot csináltam, úgy érzem, hogy soha senki nem fog már szeretni, még Jehova sem.”

¹⁴ Miért keseredik el Jehova néhány buzgó szolgája, mint például Deborah is? Ennek számtalan oka lehet. Talán valaki egyszerűen hajlamos arra, hogy mindig rosszat gondoljon magáról vagy a körülményeiről (Péld 15:15). Mások esetében a rossz gondolatok lehet, hogy  valamilyen betegségre vezethetők vissza. De bármi váltsa is ki ezeket, tartsuk észben, hogy kinek az érdekét szolgálják a rossz érzéseink. Sátán az, aki azt akarja, hogy elmenjen a kedvünk, és feladjuk. Sátán az, aki azt akarja, hogy elhidd, te sem vagy jobb nála (Jel 20:10). Bárhogy támadjon is minket – nyíltan vagy alattomosan –, az a célja, hogy nyugtalanító gondolatokat ültessen el bennünk, vagy hogy alábbhagyjon a buzgalmunk, vagy hogy feladjuk. Jó, ha tudod, hogy Jehova népe jelképes értelemben harcot vív Sátánnal.

15. Mit tehetünk, hogy ne legyen úrrá rajtunk az elkedvetlenedés?

¹⁵ Határozd el, hogy nem adod fel a harcot! A jutalom lebegjen a szemed előtt! Pál ezt írta a korintuszi keresztényeknek: „nem adjuk fel, hanem még ha a külső emberünk sorvad is, a belső emberünk bizonyosan napról napra megújul. Mert noha a nyomorúság pillanatnyi és könnyű, egyre rendkívülibb súlyú, örök dicsőséget munkál ki nekünk” (2Kor 4:16, 17).

16. Miért fontos már most felkészülnünk a nyomorúságra?

¹⁶ Ahogy láttuk, Sátánnak különféle taktikái vannak (Ef 6:11). Ezért meg kell fogadnunk az 1Péter 5:9 szavait: „szálljatok szembe vele, a hitben szilárdan”. Ehhez az kell, hogy felkészüljünk, és tanuljuk meg már most azt tenni, ami helyes. Gondoljunk csak a katonákra. Ők még akkor is fárasztó hadgyakorlatokat tartanak, ha nem fenyegeti őket háború. Jehova „katonáiként” nekünk is ezt kell tennünk. Nem tudjuk, milyen csata vár ránk a jövőben, de bölcsen tesszük, ha már most eddzük magunkat, amikor Sátán támadása talán nem olyan heves.  Pál ezt tanácsolta a Korintuszban élő keresztényeknek: „Állandóan tegyétek magatokat próbára, vajon a hitben vagytok-e, állandóan próbáljátok meg, mik vagytok ti magatok” (2Kor 13:5).

17–19. a) Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak? b) Hogyan készülhetnek fel a fiatalok arra, hogy megvédjék a hitüket az iskolában?

¹⁷ Segít megszívlelnünk Pál ihletett tanácsát, ha feltesszük magunknak a következő kérdéseket, és őszintén válaszolunk rájuk: „Kitartóan imádkozok? Ha a környezetem rá akar venni valami rosszra, Istennek engedelmeskedem, vagy inkább embereknek? Rendszeresen elmegyek az összejövetelekre? Bátran beszélek a hitemről? Törekszem rá, hogy elnézzem a testvéreim hiányosságait, ahogy ők is elnézik az enyéimet? Alárendelem magamat a gyülekezet elöljáróinak és azoknak, akik a szervezetet vezetik?”

¹⁸ Két kérdés arról szólt, hogy bátran megvédjük-e a hitünket, és hogy ellenállunk-e a környezetünk nyomásának. A fiataljaink közül sokaknak kell ezt tenniük. Megtanulták, hogy ne féljenek beszélni a hitükről, hanem bátran álljanak ki a meggyőződésükért. A segítségükre lehetett az a sok hasznos ötlet, mely a folyóiratainkban jelent meg. Például az Ébredjetek! 2009. júliusi száma azt javasolta, hogy ha egy fiataltól megkérdezi az osztálytársa: „Miért nem hisztek az evolúcióban?”, ezt válaszolhatja: „Miért kellene hinnünk benne? Még a tudósok sem értenek egyet mindenben az evolúcióval kapcsolatban, pedig állítólag ők a szakemberek!” Szülők! Játsszatok el egy-egy helyzetet a gyermekeitekkel, hogy fel legyenek készülve az osztálytársaik kérdezősködéseire.

¹⁹ Persze nem mindig könnyű kiállni a hitünkért, vagy megtenni azt, amit Jehova kér tőlünk. Lehet, hogy egy fárasztó nap után erőt kell vennünk magunkon, hogy elmenjünk az összejövetelre. Vagy talán nem könnyű reggel kikelni a kényelmes ágyból, és elmenni a szolgálatba. Viszont ne felejtsd el: ha szokásoddá válik, hogy megtedd, amire Jehova kér, akkor könnyebb lesz szembenézned a nagyobb próbákkal.

20–21. a) Hogyan segít elűzni a rossz gondolatainkat, ha elmélkedünk a váltságáldozaton? b) Mit határozzunk el?

²⁰ És hogyan védhetjük ki Sátán alattomos támadásait? Hogyan lehetünk úrrá például az elkedvetlenedésen? Az egyik legjobb dolog, amit tehetünk, ha elmélkedünk a váltságáldozaton. Pál apostol is ezt tette. Időnként nyomorultul érezte magát, de tudta, hogy Krisztus nem a tökéletes emberekért halt meg, hanem a bűnösökért. És Pál is bűnös ember volt. Ezt írta: „az életet, melyet most testben élek, az Isten Fia iránti hit által élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem” (Gal 2:20). Igen, Pál felismerte, hogy Jézus érte is feláldozta az életét.

²¹ Ha a váltságot Jehovától jövő ajándéknak tekinted, melyet személy szerint neked is szánt, az sokat segíthet. Persze a csüggedtség ettől még nem múlik el egyszeriben. Néhányunknak lehet, hogy egészen az új világig küszködnie kell ezzel. De gondoljunk arra, hogy azok kapják meg a jutalmat, akik nem adják fel. Egyre közelebb vagyunk ahhoz az időhöz, amikor Isten Királyságának a segítségével béke lesz a földön, és a hűséges emberek tökéletességre fognak jutni. Határozzuk el, hogy mindent megteszünk, hogy bejussunk Isten Királyságába, még akkor is, ha sok nyomorúságot kell átélnünk!