1–2. a) Mit vár el Isten a szolgáitól? b) Milyen kérdéseket fejteget ez a cikk?

PÉTER APOSTOL ihletés alatt idézett a Mózes harmadik könyvéből. Kiemelte, hogy Jehova a keresztényektől is elvárja, hogy szentek legyenek, mint ahogy az izraelitáktól is elvárta a múltban. (Olvassátok fel: 1Péter 1:14–16.) Szent Istenünk, Jehova a felkentektől és a más juhoktól is elvárja, hogy minden tekintetben szentek legyenek, nem csak néhány területen (Ján 10:16).

² Ebben a cikkben további szellemi gyöngyszemeket fogunk megvizsgálni a Mózes harmadik könyvéből. Így még jobban megérthetjük, mit kell tennünk ahhoz, hogy Jehova minden tekintetben szentnek tartson bennünket. A következő kérdéseket fogjuk nagyító alá venni: Mit gondoljunk a megalkuvásról? Mit tanít nekünk a Mózes harmadik könyve Jehova uralmának a támogatásáról? Mit tanulhatunk azokból az áldozatokból, melyeket az izraelitáknak kellett bemutatniuk?

3–4. a) Miért kell mindig ragaszkodnunk Isten törvényeihez és alapelveihez? b) Miért ne legyünk bosszúállók és haragtartók?

³ Ha szeretnénk Jehova kedvében járni, mindig szilárdan ragaszkodnunk kell a törvényeihez és alapelveihez. Ebben soha ne alkudjunk meg! Bár a mózesi törvény ma  már nincs érvényben, megérthetjük belőle, hogy Isten mit tart elfogadhatónak, és mit nem. Például ezt az utasítást adta az izraelitáknak: „Ne légy bosszúálló, és haragot se táplálj néped fiai ellen; szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Én vagyok Jehova” (3Móz 19:18).

⁴ Jehova tőlünk is elvárja, hogy ne legyünk bosszúállók, és ne tartsunk haragot (Róma 12:19). Ha figyelmen kívül hagynánk Jehova törvényeit és alapelveit, szégyent hoznánk rá, és az Ördög kedvére tennénk. Ezért még ha szándékosan bántottak is meg bennünket, ne engedjük, hogy a harag felemésszen minket. A Biblia azt mondja, hogy olyanok vagyunk, mint a cserépedények, melyek értékes kincset rejtenek. Ez a kincs a szolgálatunk (2Kor 4:1, 7). A neheztelés viszont olyan, mint egy maró hatású sav, és nem való olyan edénybe, amelyben kincset tartanak.

5. Mi a tanulság abból, ami Áronnal és a fiaival történt? (Lásd a képet a cikk elején.)

⁵ A 3Mózes 10:1–11-ben egy szívszorító történet van feljegyezve Áron családjáról. Jehova tüze lesújtott Áron fiaira, Nádábra és Abihura, és megemésztette őket. Mennyire megrendíthette ez Áront és a család többi tagját! És milyen nagy hitpróba lehetett, hogy nem gyászolhatták meg Nádábot és Abihut! Te megőrzöd a szentségedet azáltal, hogy nem tartasz kapcsolatot kiközösítettekkel, legyen szó akár a rokonaidról, akár másokról? (Olvassátok fel: 1Korintusz 5:11.)

6–7. a) Mit vegyünk fontolóra, ha meghívást kapunk egy templomi esküvőre? (Lásd a lábjegyzetet.) b) Hogyan magyarázhatjuk el egy nem Tanú rokonunknak a templomi esküvővel kapcsolatos álláspontunkat?

⁶ Mi talán nem vagyunk olyan nehéz próba alatt, mint Áron és a családja volt. De mit tegyünk például akkor, ha egy nem Tanú rokonunk meghív a templomi esküvőjére, és felkér valamilyen feladatra? A Szentírás nem tiltja meg, hogy elmenjünk, de vajon vannak olyan bibliai alapelvek, amelyeket figyelembe kell vennünk? *

⁷ A nem Tanú rokonaink talán nem értik, hogy miért ragaszkodunk Jehova szentségre vonatkozó elvárásaihoz még ilyen helyzetben is (1Pét 4:3, 4). Természetesen nem szeretnénk megbántani őket, de általában az a legjobb, ha kedvesen és nyíltan beszélünk velük az álláspontunkról, lehetőleg jóval az esküvő előtt. Megköszönhetjük nekik a meghívást, és elmondhatjuk, hogy kedves tőlük, hogy gondoltak ránk. Aztán azt is elmondhatjuk, hogy semmiképp sem szeretnénk beárnyékolni ennek a különleges napnak az örömét, és kellemetlen helyzetbe hozni őket és a többi vendéget azzal, hogy nem veszünk részt a vallásos szertartásban. Ez egy lehetséges módja annak, hogy elkerüljük a megalkuvást.

8. Hogyan emeli ki a Mózes harmadik könyve, hogy Jehova a Legfőbb Úr?

⁸ A Mózes harmadik könyve kiemeli, hogy Jehova a Legfőbb Úr. A benne található törvényekről több mint 30 helyen olvashatjuk azt, hogy Jehovától származnak. Mózes elismerte ezt, és engedelmeskedett Jehova parancsainak (3Móz 8:4, 5). Nekünk is mindig azt kell tennünk, amit a Legfőbb Úr, Jehova elvár tőlünk. Noha Isten szervezete segít nekünk ebben, a hitünk időnként akkor kerül próba alá, amikor egyedül vagyunk. Ez történt Jézussal is a pusztában (Luk 4:1–13). Ha mindig az lebeg a szemünk előtt, hogy Jehova a Legfőbb Úr, és  bízunk benne, akkor nem fogunk az emberektől való félelem csapdájába esni, és megalkudni (Péld 29:25).

9. Miért gyűlölik Isten népét szerte a világon?

⁹ Mivel Krisztus követői és Jehova Isten tanúi vagyunk, világszerte üldöznek bennünket. Ez nem meglepő, hiszen Jézus figyelmeztette a tanítványait: „nyomorúságra adnak titeket, és megölnek benneteket, és gyűlölet célpontjai lesztek minden nemzet előtt az én nevem miatt” (Máté 24:9). Annak ellenére, hogy gyűlölnek bennünket, nem hagyunk fel a prédikálómunkával, és igyekszünk minden tekintetben szentek maradni. De ha becsületes, erkölcsös és törvénytisztelő állampolgárok vagyunk, akkor mégis miért gyűlölnek bennünket? (Róma 13:1–7). Azért, mert Jehovát tartjuk a Legfőbb Úrnak! „Egyedül neki” végzünk szent szolgálatot, és kitartunk igazságos törvényei és alapelvei mellett (Máté 4:10).

10. Milyen helyzetbe került egy testvér, aki nem őrizte meg a semlegességét?

¹⁰ Mivel „nem [vagyunk] része a világnak”, nem veszünk részt a háborúkban és a politikában. (Olvassátok fel: János 15:18–21; Ézsaiás 2:4.) Ám Isten önátadott szolgái között voltak olyanok, akik megalkudtak a semlegesség kérdésében. Később a legtöbben megbánták, amit tettek, és helyreállították a kapcsolatukat irgalmas égi Atyánkkal (Zsolt 51:17). De voltak, akik nem mutattak megbánást. Például a II. világháború idején Magyarországon sok testvérünket igazságtalanul bebörtönöztek. Közülük százhatvan 45 év alatti testvért összegyűjtöttek az ország börtöneiből egy városba, és megparancsolták nekik, hogy álljanak be katonának. A legtöbb testvér hűségesen kitartott, de kilencen katonai esküt tettek, és felvették az egyenruhát. Két évvel később az egyikük egy kivégzőosztagba került, mely azt a parancsot kapta, hogy végezze ki a hűséges Tanúkat, akik között ott volt a vér szerinti testvére is! Ám a kivégzésre végül nem került sor.

11–12. Hogyan tekintett Jehova az izraeliták áldozataira, és mit tanulhatunk ebből?

¹¹ A mózesi törvény előírta az izraelitáknak, hogy milyen áldozatokat kell bemutatniuk (3Móz 9:1–4, 15–21). Az áldozatoknak épnek kellett lenniük, mert Jézus tökéletes áldozatára mutattak előre. A Törvény azt is külön meghatározta, hogy hogyan kell bemutatni az egyes felajánlásokat, vagyis áldozatokat. Például azután, hogy egy asszony gyermeket szült, a 3Mózes 12:6 szerint a következőt kellett tennie: „miután letelnek a fiú vagy a lány miatti tisztulásának napjai, vigyen egy első életévében levő fiatal kost égő felajánlásul és egy fiatal galambot vagy egy gerlét bűnért való felajánlásul a találkozás sátrának bejárata elé, a paphoz.” Isten törvénye részletekbe menően előírta, mit kell tenni, mégis sugárzik belőle a szeretet és az ésszerűség. Például, ha egy asszony szegény volt, és nem telt neki juhra, vihetett helyette két gerlét vagy két fiatal galambot (3Móz 12:8). Jehova őt is éppúgy szerette és értékelte, mint azokat, akik drágább felajánlásokat tudtak vinni. Mit tanulhatunk ebből?

¹² Pál apostol arra ösztönözte a hittársait, hogy mutassanak be Istennek „dicséretáldozatot” (Héb 13:15). Amikor beszélünk másoknak Jehova szent nevéről, ilyen áldozatot mutatunk be. A siket testvéreink a jelnyelv segítségével dicsőítik Istent. Azok a hittársaink, akik nem tudják elhagyni az otthonukat, levélben vagy telefonon tanúskodnak, illetve a látogatóiknak beszélnek Jehováról. Hogy  mennyit tudunk beszélni másoknak Jehova nevéről, és milyen mértékben tudjuk kivenni a részünket a jó hír hirdetéséből, az az egészségi állapotunktól és a képességeinktől függ. De mindig a tőlünk telhető legjobbat kell adnunk Istennek! (Róma 12:1; 2Tim 2:15).

13. Miért adjunk le munkajelentést?

¹³ Jehovát önként és szeretetből dicsérjük (Máté 22:37, 38). Jehova szervezete mégis arra kér minket, hogy adjunk le jelentést arról, hogy mennyi időt töltünk a szolgálatban. Hogyan tekintsük ezt? Ha leadjuk a munkajelentésünket, azzal az Isten iránti odaadásunkat fejezzük ki (2Pét 1:7). Persze nem lenne jó, ha kényszerből mennénk többet a szolgálatba, csak azért, hogy nagyobb számokat írhassunk a munkajelentés-papírra. Ha például valaki idősek otthonában él, vagy más módon van korlátozva, még 15 percet is leadhat. Jehova ezt is szívesen fogadja, mert tudja, hogy ezek a testvérek a tőlük telhető legjobbat adják. Látja, hogy szeretik őt, és nagyra értékelik azt a kiváltságot, hogy a tanúi lehetnek. Ahogy a szegényebb izraelitáknak is volt lehetőségük, hogy felajánlást vigyenek Jehovának, úgy ezek a drága testvérek is adhatnak neki valami értékeset. Mindannyiunk munkajelentése hozzáadódik a világméretű jelentéshez, amely alapján a szervezet terveket készíthet a prédikálómunka előmozdításához. Ha erre gondolunk, akkor nem fogjuk tehernek érezni, hogy leadjuk a munkajelentésünket.

14. Miért gondoljuk át a tanulmányozási szokásainkat?

¹⁴ Most, hogy megvizsgáltunk néhány szellemi gyöngyszemet a Mózes harmadik könyvéből, talán jobban érted, miért képezi részét ez a könyv is Isten ihletett Szavának (2Tim 3:16). Minden bizonnyal még szilárdabb lett az az elhatározásod, hogy megőrzöd a szentségedet. Jehova elvárja és meg is érdemli, hogy a legjobbat add neki! Ez után a két cikk után talán kedvet kaptál ahhoz, hogy még mélyebbre áss az Írásokban. (Olvassátok fel: Példabeszédek 2:1–5.) Gondold át a tanulmányozási szokásaidat. Kétségkívül azt szeretnéd, hogy Jehova elfogadja a dicséretáldozatodat. Ezért kérdezd meg magadtól: „Vajon a tévé, a videojátékok, a sport vagy a hobbik akadályoznak abban, hogy érettebb kereszténnyé váljak?” Ha így van, akkor hasznos elgondolkodnod azon, amit Pál apostol a hébereknek írt levelében jegyzett le.

15–16. Miért fogalmazott olyan nyíltan Pál a héber keresztényeknek írt levelében?

¹⁵ Pál nagyon őszintén fogalmazott a héber keresztényeknek írt levelében. (Olvassátok fel: Héberek 5:7, 11–14.) Nem szépítgette a szavait! Ezt mondta nekik: „eltompultatok hallásotokban.” Miért volt ilyen nyílt és erélyes velük? Pál szavai Jehova szeretetét és törődését tükrözték, hiszen ezek a testvérek tejjel, azaz bibliai alaptanításokkal próbálták életben tartani a hitüket. Valóban fontos  tudni az alaptanításokat, de ahhoz, hogy érett kereszténnyé váljunk, „szilárd eledelre” van szükségünk.

¹⁶ A héber keresztényeknek már tanítóknak kellett volna lenniük, de még mindig arra volt szükségük, hogy őket tanítsák. Miért? Mert nem vettek magukhoz „szilárd” eledelt. Tedd fel magadnak a kérdést: „Szívesen foglalkozok mélyebb szellemi igazságokkal, vagy nincs ínyemre, hogy elmélyülten tanulmányozzak és imádkozzak? Ha az utóbbi igaz rám, lehet, hogy nem jók a tanulmányozási szokásaim?” Fontos észben tartanunk, hogy a megbízatásunk nemcsak az, hogy prédikáljunk, hanem az is, hogy tanítsunk és tanítványokat képezzünk (Máté 28:19, 20).

17–18. a) Miért van szükségünk rendszeresen „szilárd eledelre”? b) Hogyan tekintsük az összejövetelek előtti alkoholfogyasztást?

¹⁷ Jehova nem szeretne azzal ösztönözni minket a Biblia tanulmányozására, hogy bűntudatot kelt bennünk. Még ha nehéznek találjuk is a tanulmányozást, „szilárd” eledelre akkor is szükségünk van. Akár régóta vagyunk az igazságban, akár rövid ideje, az elmélyült tanulmányozás elengedhetetlen a szentségünk megőrzéséhez.

¹⁸ Ahhoz, hogy a viselkedésünk szent legyen, gondosan kutatnunk kell a Szentírást, és azt kell tennünk, amire Isten kér. Áron fiai, Nádáb és Abihu valószínűleg ittas állapotban voltak, amikor „törvénytelen tüzet” ajánlottak fel Jehova előtt. A tettükért az életükkel fizettek (3Móz 10:1, 2). Figyeljük meg, mit mondott ezután Isten Áronnak. (Olvassátok fel: 3Mózes 10:8–11.) Vajon ezek a versek arra utalnak, hogy semmiféle alkoholt nem fogyaszthatunk a keresztény összejövetelek előtt? Gondolkodjunk el a következőkön: A Törvény már nincs érvényben (Róma 10:4). Bizonyos országokban a testvérek szoktak mértékkel alkoholt fogyasztani az összejövetelek előtti étkezések során. A pászka ünnepén négy pohár bort fogyasztottak. Amikor Jézus bevezette az emlékünnepet, arra kérte a tanítványait, hogy igyanak a borból, mely a vérét jelképezi (Máté 26:27). A Biblia elítéli a mértéktelen alkoholfogyasztást és a részegséget (1Kor 6:10; 1Tim 3:8). Ezenkívül sok testvérnek nem engedi a lelkiismerete, hogy alkoholt fogyasszon, mielőtt részt vesz Jehova imádatában, illetve a szolgálatban. Természetesen a körülmények országonként eltérőek lehetnek, de a lényeg az, hogy a keresztények „különbséget [tudjanak tenni] a szent és a szentségtelen között”, hogy így megőrizhessék szentnek a viselkedésüket, és örömet szerezzenek Istennek.

19. a) Hogyan tudjuk élvezetesebbé tenni a családi imádatot és a személyes tanulmányozásunkat? b) Mit határoztál el annak érdekében, hogy szentnek bizonyulhass Isten szemében?

¹⁹ Sok szellemi gyöngyszemre lelhetsz még, ha Isten Szavának a mélyére ásol. Vedd jó hasznát a kutatási segédeszközöknek, hogy élvezetesebbé tedd a családi imádatot és a személyes tanulmányozásodat! Növeld az ismeretedet Jehováról és a szándékáról! Húzódj még közelebb hozzá! (Jak 4:8). Imádkozz Istenhez, ahogy a zsoltáríró is tette, aki így énekelt: „Nyisd fel a szememet, hogy láthassam törvényed csodálatos dolgait” (Zsolt 119:18). Sose alkudj meg a bibliai alapelvekben! Készséggel engedelmeskedj szent Istenünk törvényeinek, és légy buzgó „az Isten jó hírének szent munkájában”! (1Pét 1:15; Róma 15:16). Bizonyulj szentnek ezekben a válságos utolsó napokban! Bárcsak mindannyian kiállnánk a Legfőbb Úr, Jehova mellett azáltal, hogy megőrizzük szentnek a viselkedésünket!