Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Maŋ ni Yehowa Ji E-Nyɔŋmɔ”

“Maŋ ni Yehowa Ji E-Nyɔŋmɔ”

“Ajɔɔ maŋ ni Yehowa ji e-Nyɔŋmɔ lɛ!”—LALA 144:15.

1. Mɛni mɛi komɛi heɔ amɛyeɔ yɛ mɛi ni jáa Nyɔŋmɔ lɛ ahe?

ŊMƐNƐ lɛ, mɛi pii kɛɔ akɛ jamɔi titrii ni yɔɔ je lɛŋ lɛ yeee amɛbuaaa adesai. Mɛi komɛi susuɔ akɛ, Nyɔŋmɔ nyɛŋ akpɛlɛ jamɔi nɛɛ anɔ ejaakɛ amɛtsɔɔɔ anɔkwalei ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he, ni amɛfeɔ nibii ni esaaa kwraa. Kɛ̃lɛ, amɛheɔ amɛyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ gbɔmɛi kpakpai ni yɔɔ jamɔi fɛɛ mli lɛ anɔ. Shi ani nakai eji? Aloo Nyɔŋmɔ miikpa gbɛ akɛ mɛi ni jáa lɛ lɛ baatsi amɛhe kɛjɛ amale jamɔi ahe? Bɔ ni afee ni wɔná hetoo lɛ, nyɛhãa wɔkwɛa nɔ ni Biblia lɛ wieɔ yɛ Yehowa anɔkwa jálɔi ahe.

KPAŊMƆ NI NYƆŊMƆ KƐ EMAŊ LƐ KPAŊ

2. Namɛi batsɔ Yehowa maŋ? Mɛni kadi amɛ akɛ maŋ ni wekukpaa krɛdɛɛ ko yɔɔ amɛ kɛ Yehowa teŋ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

2 Aaafee afii 4,000 ni eho nɛ lɛ, Yehowa hala mɛi komɛi akɛ emaŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Biblia lɛ wieɔ Abraham he akɛ ‘mɛi fɛɛ ní heɔ yeɔ lɛ atsɛ,’ ni eji weku yitso kɛhã  eweku kɛ emli bii ohai abɔ lɛ. (Romabii 4:11; 1 Mose 14:14) Be ni eyɔɔ Kanaan lɛ, no mli lɛ abuɔ lɛ akɛ “Nyɔŋmɔ lumɔ.” (1 Mose 21:22; 23:6) Yehowa kɛ Abraham kɛ eseshibii lɛ kpaŋ kpaŋmɔ ko. (1 Mose 17:1, 2, 19) Nyɔŋmɔ kɛɛ Abraham akɛ: “Enɛ ji mikpaŋmɔ ni nyɛtoa yɛ mi kɛ nyɛ kɛ oseshibii ni aaaba yɛ osɛɛ lɛ ateŋ: Nuu fɛɛ nuu ni yɔɔ nyɛteŋ lɛ afo lɛ ketia.” Ni ekɛfata he akɛ, no baatsɔ ‘kpaŋmɔ ní yɔɔ lɛ kɛ amɛ teŋ lɛ he okadi.’ (1 Mose 17:10, 11) No hewɔ lɛ, afolɔ Abraham kɛ hii ni yɔɔ ewe lɛ fɛɛ ketia. (1 Mose 17:24-27) Ketiafoo lɛ kadiɔ Abraham seshibii lɛ akɛ maŋ ni wekukpaa krɛdɛɛ ko yɔɔ amɛ kɛ Yehowa teŋ.

3. Te fee tɛŋŋ Abraham seshibii lɛ batsɔ maŋ?

3 Abraham nabi Yakob, ni ji Israel lɛ fɔ́ bihii 12. (1 Mose 35:10, 22b-26) Ebihii lɛ hu batsɔ Israel akutsei 12 lɛ ablematsɛmɛi. (Bɔfoi lɛ Asaji 7:8) Aŋɔ Yakob bi Yosef kɛtee Mizraim, ni sɛɛ mli lɛ Farao hã lɛ hegbɛ wulu. Be ni hɔmɔ ko ba lɛ, Yosef kwɛ koni maŋ muu lɛ fɛɛ aná niyenii. Hɔmɔ nɛɛ hewɔ lɛ, Yakob kɛ eweku lɛ fã kɛtee Mizraim. (1 Mose 41:39-41; 42:6) Yakob seshibii lɛ ayi bafa babaoo, ni atsɛ amɛ akɛ “maji asafo.”1 Mose 48:4; nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 7:17.

YEHOWA HERE EMAŊ LƐ

4. Mɛɛ wekukpaa hi Mizraimbii lɛ kɛ Yakob seshibii lɛ ateŋ?

4 Yakob seshibii lɛ kɛ nɔ ni fe afii 200 hi Mizraim maŋ ni atsɛɔ lɛ Goshen lɛ mli. (1 Mose 45:9, 10) Akɛni Farao le Yosef ni ebuɔ lɛ hewɔ lɛ, ehã Israelbii lɛ bahi Mizraim. (1 Mose 47:1-6) Amɛkɛ Mizraimbii lɛ hi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli aaafee afii 100. Israelbii lɛ hi maji bibii amli ni amɛlɛ kooloi. Eyɛ mli akɛ Mizraimbii lɛ sumɔɔɔ mɛi ni lɛɔ tooi asane moŋ, shi akɛni amɛsheɔ Farao gbeyei hewɔ lɛ, amɛŋmɛ gbɛ ni Israelbii lɛ hi jɛmɛ.1 Mose 46:31-34.

5, 6. (a) Te fee tɛŋŋ ni shihilɛ ni Nyɔŋmɔ maŋ lɛ yɔɔ mli yɛ Mizraim lɛ tsake lɛ? (b) Mɛni hewɔ agbeee Mose lɛ? Mɛni Yehowa fee ehã E-maŋ lɛ?

5 Sɛɛ mli lɛ, Mizraimbii lɛ ye Israelbii lɛ nyɔŋ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ:  “Agbɛnɛ maŋtsɛ hee ko bate shi yɛ Mizraim ni leee Yosef. Ni ekɛɛ emaŋbii lɛ akɛ: Nyɛkwɛa, Israelbii amaŋ lɛ yi efá ni amɛná hewalɛ hu fe wɔ.” Enɛ hewɔ lɛ, Mizraimbii lɛ nyɛ Israelbii lɛ anɔ ni amɛfee ntayai, amɛtsu ŋmɔshi nitsumɔi srɔtoi, kɛ nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni wa ni nyɔji tsuɔ. Amɛhã jeŋhilɛ je amɛtsine.2 Mose 1:8, 9, 13, 14.

6 Farao hee nɛɛ fã ní kɛ́ afɔ Israelnyo ko ni nuu ni lɛ, agbe lɛ amrɔ nɔŋŋ. (2 Mose 1:15, 16) Nakai beiaŋ lɛ, Israel yoo ko ni atsɛɔ lɛ Yokebed lɛ fɔ́ Mose. Be ni Mose ná nyɔji etɛ lɛ, enyɛ kɛ lɛ yato gãlãi ni yɔɔ Nilo Faa lɛ naa lɛ amli. Etsɛɛɛ kɛkɛ ni Farao biyoo lɛ bana Mose, ni eŋɔ lɛ akɛ ebi. Ehã Mose nyɛ kwɛ lɛ aahu kɛyashi eda. Sɛɛ mli lɛ, Mose batsɔ Yehowa tsulɔ anɔkwafo. (2 Mose 2:1-10; Hebribii 11:23-25) Yehowa na akɛ emaŋ lɛ miina nɔ, ni ekpɛ mli akɛ ebaahã Mose ayajie amɛ kɛjɛ Mizraim. (2 Mose 2:24, 25; 3:9, 10) Yehowa tsɔ gbɛ nɛɛ nɔ ‘ekpɔ̃,’ loo ehere Israelbii lɛ.2 Mose 15:13; nyɛkanea 5 Mose 15:15.

NYƆŊMƆ MAŊ LƐ BATSƆ JEŊMAŊ

7, 8. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa maŋ lɛ batsɔ jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ?

7 No mli lɛ, Yehowa etoko Israelbii lɛ ahe gbɛjianɔ akɛ jeŋmaŋ ní yɔɔ mlai kɛ osɔfoi, shi ehala amɛ akɛ emaŋ. No hewɔ lɛ, efã Mose kɛ Aaron ní amɛyakɛɛ Farao akɛ: “Bɔ ni Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ kɛɛ nɛ: Hã mimaŋ lɛ aya, ní amɛyaye gbi jurɔ amɛhã mi yɛ ŋa lɛ nɔ.”2 Mose 5:1.

8 Shi Farao sumɔɔɔ ni ehãa Israelbii lɛ yaa. No hewɔ lɛ, Yehowa kɛ haomɔi nyɔŋma ba Mizraimbii lɛ anɔ, ni sɛɛ mli lɛ ekpata Farao kɛ eta lɛ hiɛ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli, koni Israelbii lɛ aye amɛhe. (2 Mose 15:1-4) Enɛ sɛɛ nɔ ni shɛɛɛ nyɔji etɛ lɛ, Yehowa kɛ Israelbii lɛ kpaŋ kpaŋmɔ ko yɛ Sinai Gɔŋ lɛ he, ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Kɛji nyɛaabo migbee toi ní nyɛye mikpaŋmɔ lɛ nɔ lɛ, no lɛ nyɛaatsɔ mi diɛŋtsɛ minɔ yɛ maji fɛɛ ateŋ.” Amɛbaatsɔ ‘jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ.’2 Mose 19:5, 6.

9, 10. (a) Taakɛ atsɔɔ mli yɛ 5 Mose 4:5-8 lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Mla lɛ hã esoro Israelbii lɛ kwraa yɛ jeŋmaji krokomɛi ahe? (b) Mɛni esa akɛ Israelbii lɛ afee kɛtsɔɔ akɛ amɛji ‘Yehowa maŋ krɔŋkrɔŋ’?

9 Be ni Israelbii lɛ yɔɔ Mizraim lɛ, weku yitsei ji mɛi ni nyiɛɔ amɛwekui lɛ ahiɛ dani amɛbatsɔmɔ nyɔji. Weku yitsei nɛɛ sɔmɔ akɛ nɔyelɔi, kojolɔi, kɛ osɔfoi taakɛ blemabii ní sɔmɔ Yehowa lɛ fee lɛ nɔŋŋ. (1 Mose 8:20; 18:19; Hiob 1:4, 5) Kɛ̃lɛ, be ni Yehowa kpɔ̃ Israelbii lɛ kɛjɛ nyɔŋyeli mli lɛ, ehã amɛ mlai ni hã esoro amɛ kwraa yɛ jeŋmaji krokomɛi fɛɛ he. (Nyɛkanea 5 Mose 4:5-8; Lala 147:19, 20) Mla lɛ hã aná kuu ko ni baasɔmɔ akɛ osɔfoi kɛhã maŋ lɛ. Agbɛnɛ hu, Mla lɛ tsɔɔ akɛ, “onukpai” lɛ, ni abuɔ amɛ akɛ amɛle nii ní  amɛhiɛ kã shi lɛ, baasɔmɔ akɛ kojolɔi. (5 Mose 25:7, 8) Mla lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni kɔɔ amɛdaa gbi shihilɛ kɛ bɔ ni esa akɛ amɛjá Yehowa amɛhã lɛ he lɛ hã amɛ.

Yehowa hã Israelbii lɛ mlai ni hã esoro amɛ kwraa yɛ jeŋmaji krokomɛi fɛɛ he

10 Dani Israelbii lɛ baaya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Yehowa tĩ emlai lɛ amli ehã amɛ. Mose kɛɛ amɛ akɛ: “Yehowa hu egba mli ekɛɛo ŋmɛnɛ gbi nɛɛ akɛ lɛ diɛŋtsɛ emaŋ jio, taakɛ bɔ ni ewoo shi lɛ, koni oye ekitai lɛ fɛɛ nɔ, ní ehã okwɔ gojoo fe jeŋmaji fɛɛ ní efee lɛ yɛ yijiemɔ kɛ gbɛ́i kɛ anunyam mli, ní otsɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, maŋ krɔŋkrɔŋ.”5 Mose 26:18, 19.

MƐI NI JEEE ISRAELBII HU BAANYƐ AJÁ NYƆŊMƆ

11-13. (a) Namɛi bafata Nyɔŋmɔ maŋ lɛ he kɛjá lɛ? (b) Kɛ́ mɔ ko ni jeee Israelnyo miisumɔ ni ejá Yehowa lɛ, mɛni esa akɛ efee?

11 Eyɛ mli akɛ no mli lɛ Israel ji jeŋmaŋ ni Yehowa ehala yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ moŋ, shi eŋmɛ gbɛ ni mɛi ni jeee Israelbii hu hi emaŋbii lɛ ateŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ amɛteŋ mɛi babaoo, ní Mizraimbii hu fata he lɛ, fata Israelbii lɛ ahe kɛtee be ni Nyɔŋmɔ jie amɛ kɛjɛ Mizraim lɛ. (2 Mose 12:38) Eka shi faŋŋ akɛ, amɛteŋ mɛi komɛi ji Farao tsuji ni bo Mose toi be ni ebɔ amɛ kɔkɔ yɛ haomɔ ni ji kpawo lɛ he lɛ.2 Mose 9:20.

Kɛ́ mɔ ko ni jeee Israelnyo lɛ miisumɔ ni ejá Yehowa lɛ, esa akɛ efata emaŋ ni ehala lɛ he kɛjá lɛ

12 Dani Israelbii lɛ baafo Yordan Faa lɛ kɛya Kanaan lɛ, Mose kɛɛ amɛ akɛ, esa akɛ amɛdɔ gbɔi ni yɔɔ amɛteŋ, ni ji mɛi ni jeee Israelbii lɛ ahe. (5 Mose 10:17-19) Afã Nyɔŋmɔ webii lɛ akɛ, kɛ́ gbɔ ko miisumɔ akɛ ebo mlai komɛi, tamɔ Kitai Nyɔŋma lɛ toi lɛ, amɛhã nakai mɔ lɛ ahi amɛkutso lɛ mli. (3 Mose 24:22) Gbɔi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi po batsɔmɔ Yehowa jálɔi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Rut ji Moab yoo ní miisumɔ ni esɔmɔ Yehowa. Ekɛɛ Naomi, ni eji Israelnyo lɛ akɛ: “Omaŋ ji mimaŋ, ni o-Nyɔŋmɔ ji mi hu mi-Nyɔŋmɔ.” (Rut 1:16) Gbɔi nɛɛ bamɔ Israelbii lɛ ajamɔ lɛ mli, ni afolɔ hii ni yɔɔ amɛteŋ lɛ ketia. (2 Mose 12:48, 49) Yehowa kpɛlɛ mɛi nɛɛ anɔ akɛ amɛbafata emaŋ ni ehala lɛ he.4 Mose 15:14, 15.

Israelbii lɛ dɔ mɛi ni jɛ jeŋmaji krokomɛi anɔ ní yɔɔ amɛteŋ lɛ ahe (Kwɛmɔ kuku 11-13)

13 Sɔlemɔi ni Salomo sɔle lɛ ateŋ ekome hu hãa wɔnaa akɛ Yehowa kpɛlɛɔ mɛi ni jeee Israelbii ni jáa lɛ lɛ anɔ. Be ni ajɔɔ sɔlemɔtsu lɛ nɔ lɛ, Salomo sɔle akɛ: “Gbɔ tete ní jɛɛɛ omaŋ Israelbii lɛ ateŋ, shi moŋ ogbɛ́i kpeteŋkpele lɛ kɛ onineshiwalɛ kɛ onine ní akpã mli lɛ hewɔ ejɛ maŋsɛɛ shɔŋŋ eba lɛ, kɛ́ eba ní ebasɔle yɛ nɛkɛ shĩa nɛɛ hiɛ lɛ: no lɛ bó toi yɛ ŋwɛi ni ji oshihilɛhe lɛ, ní ofee nɔ fɛɛ nɔ ní gbɔ lɛ boɔ tsɛ́ɔo yɛ hewɔ lɛ, be ni afee ní shikpɔŋ lɛ nɔ majimaji fɛɛ ale ogbɛ́i lɛ, koni amɛsheo gbeyei tamɔ omaŋ Israel, ní amɛsaa amɛná amɛle akɛ ogbɛ́i aŋɔwo nɛkɛ shĩa ní mima nɛɛ.” (2 Kronika 6:32, 33) Yɛ  Yesu beiaŋ po lɛ, kɛ́ mɔ ko ni jeee Israelnyo lɛ miisumɔ ni ejá Yehowa lɛ, esa akɛ efata emaŋ ni ehala lɛ he kɛjá lɛ.Yohane 12:20; Bɔfoi lɛ Asaji 8:27.

JEŊMAŊ NI MLI BII JI ODASEFOI

14-16. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ kulɛ Israelbii lɛ baatsɔ jeŋmaŋ ni mli bii ji odasefoi kɛhã Yehowa? (b) Ŋmɛnɛ lɛ, mɛni Nyɔŋmɔ kpaa gbɛ akɛ emaŋ lɛ afee?

14 Israelbii lɛ já Yehowa, amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, shi jeŋmaji krokomɛi lɛ já amɛ diɛŋtsɛ amɛnyɔŋmɔi. No hewɔ lɛ, ehe bahia ni ahã sanebimɔ ko ni he hiaa lɛ hetoo, no ji: Namɔ ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ? Yɛ Yesaia gbii lɛ amli lɛ, Yehowa tsɔɔ mli akɛ, esa akɛ ahã sanebimɔ nɛɛ hetoo tamɔ bɔ ni ayeɔ sane yɛ saneyelihe lɛ. Ewie akɛ, kɛ́ jeŋmaji lɛ anyɔŋmɔi lɛ ji nyɔŋmɔi lɛɛlɛŋ lɛ, belɛ esa akɛ amɛkɛ odasefoi aba kɛhã saneyeli nɛɛ mɔ. Ekɛɛ akɛ: “Amɛhã amɛdasefoi lɛ aba, ní abu amɛ bem, ní amɛnu, ní amɛkɛɛ akɛ: Eyɛ mli!”Yesaia 43:9.

15 Jeŋmaji lɛ anyɔŋmɔi lɛ nyɛɛɛ atsɔɔ akɛ amɛji nyɔŋmɔi lɛɛlɛŋ. Amɛji amagai ni nyɛɛɛ awie, ni amɛnyɛɛɛ amɛtsi amɛhe po, ja mɔ ko wo amɛ. (Yesaia 46:5-7) Shi Yehowa kɛɛ emaŋ Israel akɛ: “Nyɛji midasefoi, kɛ mitsulɔ ní mihala, koni nyɛle, ní nyɛhe mi nyɛye, ní nyɛná nyɛle akɛ mi nɔŋŋ ni. Atsɔko mihiɛ ashɔ̃ko nyɔŋmɔ ko, ni eko eko baŋ yɛ misɛɛ! Mi, mi nɔŋŋ, miji Yehowa lɛ, ni  yiwalaherelɔ ko bɛ, ja mi! . . . No hewɔ lɛ nyɛji midasefoi, . . . ni mi, miji Mawu lɛ!”Yesaia 43:10-12.

16 Taakɛ mɛi ni yeɔ odase yɛ saneyelihe feɔ lɛ, Yehowa maŋ lɛ ná hegbɛ lɛ akɛ amɛaaye odase akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ koome lɛ. Etsɛ amɛ akɛ, “maŋ ní mishɔ̃ mihã mihe, koni amɛgba miyijiemɔ lɛ.” (Yesaia 43:21) No mli lɛ, ale amɛ akɛ Yehowa maŋ. Akɛni Yehowa kpɔ̃ Israelbii lɛ kɛjɛ Mizraim hewɔ lɛ, ekpa gbɛ akɛ amɛjɛ amɛsuɔmɔ mli amɛbo lɛ toi, ní amɛwo ehiɛ nyam akɛ amɛ-Nɔyelɔ. Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa miikpa gbɛ akɛ emaŋ lɛ hu baafee nakai. Gbalɔ Mika tsɔɔ nɔ ni esa akɛ Nyɔŋmɔ maŋ lɛ afee. Eŋma akɛ: “Majimaji lɛ fɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ nyiɛɔ yɛ enyɔŋmɔ gbɛ́i amli; shi wɔ lɛ wɔɔnyiɛ yɛ Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, gbɛ́i amli kɛaatee naanɔi anaanɔ!”Mika 4:5.

MAŊ NI TSE ATUA

17. Mɛni hewɔ Yehowa bu Israel akɛ wein tso ni ehiii kwraa lɛ?

17 Dɔlɛ sane ji akɛ, Israelbii lɛ yeee Yehowa anɔkwa. Amɛbɔi jeŋmaji ni jáa nyɔŋmɔi ní akɛ tsei kɛ tɛi fee lɛ kasemɔ, ni amɛmamɔ afɔleshaa latɛi ni amɛshã afɔlei yɛ nɔ amɛhã amale nyɔŋmɔi. Aaafee afii 2,800 ni eho nɛ lɛ, gbalɔ Hoshea wie akɛ, Israel tamɔ wein tso ko ni wooo yibii kpakpai dɔŋŋ. Ekɛfata he akɛ: “Amɛyeee anɔkwa, ni no hewɔ lɛ, agbɛnɛ, amɛbaaná he nyɔmɔwoo.” (Hoshea 10:1, 2, Ga Biblia hee) Aaafee afii 150 sɛɛ lɛ, Yeremia hu kɛ Israel maŋ ni tseɔ atua nɛɛ to wein tso he. Ewie amɛhe akɛ wein tso kpakpa ni batsɔ wein tso ni ehiii kwraa. Yehowa tsɔ Yeremia nɔ ewie akɛ: “Nɛgbɛ onyɔŋmɔi ní ofee ohã ohe lɛ yɔɔ? hã ni amɛte shi, akɛ amɛaanyɛ oyiwala amɛhere yɛ ofimɔ be lɛ mli lo?” Ekɛfata he akɛ: “Mimaŋ lɛ hiɛ ekpa minɔ.”Yeremia 2:21, 28, 32.

Mɛi ni yɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ baafee jeŋmaŋ hee ko

18, 19. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa gba akɛ ebaahala maŋ hee yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

18 Israelbii lɛ wo yibii ni ehiii kwraa, ejaakɛ amɛjáaa Yehowa yɛ gbɛ ni ja nɔ. Amɛyaaa nɔ amɛfeee edasefoi, moŋ lɛ, amɛjá amagai. No hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi fɔji ni yɔɔ ebeiaŋ lɛ akɛ: “Abaashɔ̃ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ yɛ nyɛdɛŋ, ni aaaŋɔhã jeŋmaŋ ko ní woɔ yibii.” (Mateo 21:43) Mɛi ni Yehowa halaa lɛ pɛ baanyɛ afee jeŋmaŋ hee nɛɛ, ni ji mumɔŋ Israel lɛ mli bii. Ekɛ amɛ baakpaŋ “kpaŋmɔ hee” ko. Yehowa wie yɛ amɛhe akɛ: “Matsɔ amɛ-Nyɔŋmɔ, ni amɛ hu amɛaatsɔ mimaŋ!”Yeremia 31:31-33.

19 Be ni Israelbii lɛ kwa Yehowa lɛ, ehala mumɔŋ Israel akɛ emaŋ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli. Shi ŋmɛnɛ lɛ, namɛi ji emaŋ? Te mɛi ni miitao asɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ aaafee tɛŋŋ ale enɔkwa jálɔi lɛ? Wɔbaasusu enɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.