Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Agbɛnɛ lɛ Nyɔŋmɔ Maŋ Ji Nyɛ”

“Agbɛnɛ lɛ Nyɔŋmɔ Maŋ Ji Nyɛ”

“Sá lɛ nyɛjeee maŋ, shi agbɛnɛ lɛ Nyɔŋmɔ maŋ ji nyɛ.”—1 PETRO 2:10.

1, 2. Mɛɛ tsakemɔ Yehowa fee yɛ afi 33 Pentekoste gbi lɛ nɔ? Namɛi batsɔmɔ Yehowa jeŋmaŋ hee lɛ mli bii? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

YƐ AFI 33 Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, Yehowa fee tsakemɔ ko ni sa kadimɔ waa. Eto jeŋmaŋ hee ni ji “Nyɔŋmɔ Israel,” loo mumɔŋ Israel lɛ. (Galatabii 6:16) Yehowa tsɔɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ehalaa mɛi ni feɔ jeŋmaŋ nɛɛ mli bii lɛ. Paulo ŋma akɛ, ehe ehiaaa ni afo mɔ ko ketia dani ebatsɔ jeŋmaŋ hee nɛɛ mli nyo, taakɛ afolɔ Abraham seshibii lɛ ketia lɛ. Yɛ jeŋmaŋ nɛɛ mli bii lɛ agbɛfaŋ lɛ, amɛketiafoo lɛ ji “tsuiŋ ketiafoo ni yɔɔ mumɔ mli.”Romabii 2:29.

2 Bɔfoi lɛ kɛ Kristo kaselɔi oha kɛ sɛɛ ni no mli lɛ amɛkpe yɛ ŋwɛitsu ko mli yɛ Yerusalem lɛ ji mɛi klɛŋklɛŋ ni bafee Nyɔŋmɔ jeŋmaŋ nɛɛ mli bii. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:12-15) Nyɔŋmɔ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fɔ amɛ mu, ni no hã amɛbatsɔmɔ Nyɔŋmɔ bii. (Romabii 8:15, 16; 2 Korintobii 1:21) Enɛ hã ana faŋŋ akɛ Yehowa ekpɛlɛ Kristo afɔle lɛ nɔ, ni ekɛ kpaŋmɔ hee lɛ eye Mla kpaŋmɔ lɛ najiaŋ. (Luka 22:20; nyɛkanea Hebribii 9:15.) Kaselɔi  ni afɔ amɛ mu nɛɛ batsɔmɔ Yehowa jeŋmaŋ loo maŋ hee lɛ mli bii. Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hã amɛnyɛ amɛwie wiemɔi srɔtoi babaoo ni amɛnu shishi hu, ni amɛjaje “Nyɔŋmɔ niwuji lɛ.”Bɔfoi lɛ Asaji 2:1-11.

NYƆŊMƆ MAŊ HEE LƐ

3-5. (a) Mɛni Petro kɛɛ Yudafoi lɛ yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ? (b) Be ni ato jeŋmaŋ hee lɛ shishi sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, te fee tɛŋŋ ni emli bii lɛ ayi bafa lɛ?

3 Yehowa tsɔ bɔfo Petro nɔ efɔ̃ Yudafoi kɛ mɛi ni ebatsɔmɔ Yudafoi lɛ nine ní amɛbafata E-jeŋmaŋ, ni ji Kristofoi asafo ni afɔ emli bii lɛ mu lɛ he. Yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, Petro fee ekãa ni ekɛɛ Yudafoi lɛ akɛ, amɛ amɛgbe Yesu, ni amrɔ nɛɛ ehe miihia ni amɛkpɛlɛ enɔ akɛ ‘amɛ-Nuŋtsɔ kɛ amɛ-Kristo.’ Be ni mɛi lɛ bi nɔ ni esa akɛ amɛfee lɛ, Petro kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛtsakea nyɛtsuii amli ni nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ahã abaptisi lɛ awo Yesu Kristo gbɛ́i amli, koni aŋɔ nyɛhe eshai lɛ afa nyɛ, ni nyɛaaná Mumɔ krɔŋkrɔŋ nɔkeenɔ lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 2:22, 23, 36-38) Nakai gbi lɛ, mɛi aaashɛ 3,000 sɔŋŋ bafata jeŋmaŋ hee nɛɛ, ni ji mumɔŋ Israel lɛ he. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:41) No sɛɛ lɛ, bɔfoi lɛ tee nɔ amɛkɛ ekãa shiɛ, ni mɛi babaoo bamɔ anɔkwale lɛ mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 6:7) Jeŋmaŋ hee nɛɛ mli bii lɛ ayi miifa!

4 Sɛɛ mli lɛ, Yesu kaselɔi lɛ shiɛ amɛhã Samariabii hu. Amɛteŋ mɛi babaoo mɔ anɔkwale lɛ mli ni abaptisi amɛ, shi amɛnáaa mumɔ krɔŋkrɔŋ  lɛ eko. Gbɛtsɔɔmɔ kuu ni yɔɔ Yerusalem lɛ tsu Petro kɛ Yohane kɛtee Samariabii ni ebamɔ anɔkwale lɛ mli nɛɛ aŋɔɔ. Bɔfoi enyɔ nɛɛ kɛ amɛniji ŋmɛlɛ amɛnɔ, ni “amɛná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 8:5, 6, 14-17) Gbɛ nɛɛ nɔ atsɔ afɔ Samariabii lɛ mu ni amɛ hu amɛbafata mumɔŋ Israelbii lɛ ahe.

Petro shiɛ etsɔɔ Kornelio kɛ ewekumɛi kɛ enanemɛi (Kwɛmɔ kuku 5)

5 Yɛ afi 36 lɛ, Nyɔŋmɔ tsɔ Petro nɔ efɔ̃ kuu kroko hu nine kɛbafata jeŋmaŋ hee, ni ji mumɔŋ Israel lɛ he. Enɛ ba be ni Petro shiɛ etsɔɔ Roma asraafoiatsɛ ko ni atsɛɔ lɛ Kornelio kɛ ewekumɛi kɛ nanemɛi, ní amɛ fɛɛ amɛji jeŋmajiaŋbii lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 10:22, 24, 34, 35) Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, be ni Petro wieɔ etsɔɔ amɛ lɛ, afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie amɛnɔ. “Héyelilɔi ni jɛ ketiafoo lɛ mli ní kɛ Petro ba lɛ anaa kpɛ amɛhe akɛ afɔse Mumɔ krɔŋkrɔŋ nɔkeenɔ lɛ ashwie jeŋmajiaŋbii hu anɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 10:44, 45) Kɛjɛ nakai be lɛ kɛyaa lɛ, afɔ̃ jeŋmajiaŋbii foolɔi lɛ hu nine koni amɛbafata mumɔŋ Israelbii lɛ ahe.

‘EHALA MAŊ KO EHÃ EGBƐ́I LƐ’

6, 7. Mɛni jeŋmaŋ hee nɛɛ mli bii lɛ fee kɛtsɔɔ akɛ amɛji maŋ ni Yehowa ehala ehã egbɛ́i lɛ?

6 Yɛ kpee ko ni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ fee yɛ afi 49 lɛ mli lɛ, kaselɔ Yakobo wie akɛ: “Simeon [Petro] egba bɔ ni Nyɔŋmɔ basara jeŋmaji lɛ tsutsu ko ni ehala amɛteŋ maŋ ko ehã egbɛ́i lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 15:14) Nɛkɛ ‘maŋ ni ehala ehã egbɛ́i’ lɛ mli bii ji Yudafoi kɛ mɛi ni jeee Yudafoi ni ebatsɔmɔ Kristofoi, ní Nyɔŋmɔ efee amɛ jeŋmaŋ kome lɛ. (Romabii 11:25, 26a) Sɛɛ mli lɛ, Petro ŋma akɛ: “Sá lɛ nyɛjeee maŋ, shi agbɛnɛ lɛ Nyɔŋmɔ maŋ ji nyɛ.” Petro gbala nɔ hewɔ ni ato jeŋmaŋ hee nɛɛ mli be ni ekɛɛ akɛ: “Shi nyɛ lɛ, weku ní ahala ji nyɛ, maŋtsɛmɛi ní yeɔ osɔfoi, jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ, maŋ ní eŋɔfee enɔ̃, koni nyɛjaje mɔ ni tsɛ nyɛ kɛjɛ duŋ lɛ mli kɛba lɛ diɛŋtsɛ enaakpɛɛ la lɛ he lɛ agbojee lɛ.” (1 Petro 2:9, 10) Esa akɛ amɛye Yehowa he odase kɛ ekãa, ni amɛjie eyi yɛ faŋŋ akɛ Jeŋ Muu Fɛɛ Nɔyelɔ.

7 Agbɛnɛ, Yehowa kɛ jeŋmaŋ hee ni ji mumɔŋ Israel lɛ bɔi nitsumɔ, ni no hewɔ lɛ ebaanyɛ etsɛ amɛ akɛ, “maŋ ní mishɔ̃ mihã mihe, koni amɛgba miyijiemɔ lɛ.” (Yesaia 43:21) Amɛkɛ ekãa kɛɛ mɛi akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ koome lɛ, ni nyɔŋmɔi krokomɛi lɛ fɛɛ lɛ, amale nyɔŋmɔi ni. (1 Tesalonikabii 1:9) Amɛbatsɔmɔ Yehowa kɛ Yesu odasefoi “yɛ Yerusalem kɛ Yudea kɛ Samaria fɛɛ, kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.”Bɔfoi lɛ Asaji 1:8; Kolosebii 1:23.

Taakɛ eji yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni ji “maŋtsɛyeli lɛŋ bii” lɛ hu yeɔ Yehowa he odase

8. Mɛɛ kɔkɔ bɔfo Paulo bɔ Nyɔŋmɔ maŋ lɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli?

8 Paulo kɛ ekãa ye Yehowa he odase ni efã ehe akɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ koome lɛ, ni efee enɛ be ni ekɛ jeŋ nilelɔi ni jeee Kristofoi po wieɔ lɛ. Ekɛ amɛ susu nii ahe akɛ, Yehowa “ni fee je lɛ kɛ emli nibii fɛɛ,” ni lɛ ji “ŋwɛi kɛ shikpɔŋ Nuŋtsɔ lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 17:18, 23-25) Paulo bɔ Nyɔŋmɔ maŋ hee nɛɛ mli bii lɛ kɔkɔ akɛ: “Mile akɛ, kɛ́ mikpa mihe lɛ, klaji fulɔi baabote nyɛteŋ, ni amɛbaaŋ tooku lɛ yi; ni nyɛ diɛŋtsɛ nyɛteŋ hu lɛ, hii ni wieɔ nii ni ejaaa aaate shi, ni amɛaakpala kaselɔi lɛ amɛshwie amɛsɛɛ.” (Bɔfoi  lɛ Asaji 20:29, 30) Be ni shɛɔ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ naagbee gbɛ lɛ, mɛi babaoo etsɔmɔ jamɔkwalɔi.1 Yohane 2:18, 19.

9. Mɛni ba Nyɔŋmɔ maŋ lɛ nɔ yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ?

9 Yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ lɛ, jamɔkwalɔi lɛ gbɛ shwã asafoi lɛ amli, ni amɛtotoi Kristendom sɔlemɔi lɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni amɛaafee maŋ kɛhã Yehowa gbɛ́i lɛ, nɛkɛ amale Kristofoi nɛɛ ejie Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ kɛjɛ amɛ-Biblia shishitsɔɔmɔi lɛ babaoo mli. Amɛgbeɔ Nyɔŋmɔ he guɔ hu yɛ gbɛi babaoo nɔ. Amɛkɛ amɛhe woɔ wɔŋjamɔ kusumii amli, ni amɛtsɔɔ tsɔɔmɔi ni bɛ Biblia lɛ mli. Amɛkɛ amɛhe woɔ tai ni amɛtsɛɔ lɛ tai krɔŋkrɔŋi lɛ amli, ni amɛkɛɔ akɛ amɛmiiwu tai nɛɛ amɛmiihã Nyɔŋmɔ. Amɛkɛ amɛhe woɔ juu kɛ fɔ̃ kɛ bɔlɛnamɔ jeŋba sha mli. Be ni jamɔkwamɔ lɛ je shishi lɛ sɛɛ afii ohai abɔ lɛ, no mli lɛ Yehowa jálɔi anɔkwafoi fioo pɛ yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni abɛ kuu ko ni ato he gbɛjianɔ akɛ ‘maŋ kɛhã egbɛ́i lɛ.’

AFƆ́ NYƆŊMƆ MAŊ LƐ EKOŊŊ

10, 11. (a) Mɛni Yesu gba yɛ “ŋmaa lɛ” kɛ “jwɛi lɛ” he? (b) Te Yesu abɛbua lɛ ba mli ehã tɛŋŋ yɛ afi 1914 sɛɛ?

10 Yesu tsɔ ebɛbua ni kɔɔ ŋmaa lɛ kɛ jwɛi lɛ he lɛ nɔ egba akɛ jamɔkwamɔ lɛ baahã ewa waa akɛ aaayɔse anɔkwa jamɔ lɛ. Ewie akɛ, “be ni mɛi [ewɔ] lɛ,” Abonsam baadu jwɛi yɛ abɔɔ ni gbɔmɔ Bi lɛ edu ŋmaa lɛ yɛ mli lɛ mli. Ŋmaa lɛ kɛ jwɛi lɛ fɛɛ baakwɛ̃ kɛyashi “je nɛŋ naagbee lɛ.” Etsɔɔ mli akɛ, “dũmɔ nii kpakpai lɛ” damɔ shi kɛhã “maŋtsɛyeli lɛŋ bii lɛ,” ni “jwɛi lɛ” damɔ shi kɛhã “mɔ fɔŋ lɛ bii lɛ.” Yɛ naagbee be lɛ mli lɛ, gbɔmɔ Bi lɛ baatsu ŋwɛibɔfoi koni amɛyabua jwɛi lɛ naa kɛjɛ ŋmaa lɛ teŋ. No sɛɛ lɛ, ŋwɛibɔfoi lɛ baabua Maŋtsɛyeli lɛŋ bii lɛ anaa. (Mateo 13:24-30, 36-43) Te enɛ ba mli ehã tɛŋŋ? Mɛɛ gbɛ nɔ enɛ ye ebua ni Nyɔŋmɔ ná kuu ko ni ato he gbɛjianɔ ni jáa lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ?

11 “Je nɛŋ naagbee lɛ” je shishi yɛ afi 1914. Nakai beiaŋ lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu aaafee 5,000 pɛ yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ. Be ni awuɔ Jeŋ Ta I lɛ yɛ nakai afi lɛ mli lɛ, no mli lɛ, Babilon Kpeteŋkpele lɛ eŋɔ “maŋtsɛyeli lɛŋ bii” ni afɔ amɛ mu nɛɛ nom lolo. Shi yɛ afi 1919 lɛ, Yehowa kpɔ̃ amɛ, ni srɔto ni yɔɔ anɔkwa Kristofoi nɛɛ kɛ amale Kristofoi lɛ ateŋ lɛ bafee faŋŋ diɛŋtsɛ. Ebua “maŋtsɛyeli lɛŋ bii” lɛ naa akɛ maŋ ni ato he gbɛjianɔ, taakɛ Yesaia etsɔ hiɛ egba lɛ, akɛ: “Ani gbi kome afɔ́ɔ shikpɔŋ, aloo shi  kome afɔ́ɔ jeŋmaŋ? Shi Zion kɔ̃mɔ pɛ, ni efɔ́ ebii lɛ.” (Yesaia 66:8) Yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ, Zion damɔ shi kɛhã Yehowa bɔfoi akuu ni ato he gbɛjianɔ lɛ. Zion ‘fɔ́’ be ni ato jeŋmaŋ ni afɔ emli bii lɛ mu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ji maŋ kɛhã Yehowa gbɛ́i lɛ?

12 Taakɛ eji yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, ŋmɛnɛ lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni ji “maŋtsɛyeli lɛŋ bii” lɛ hu yeɔ Yehowa he odase. (Nyɛkanea Yesaia 43:1, 10, 11.) Esoro amɛ kwraa, ejaakɛ amɛbaa amɛjeŋ jogbaŋŋ akɛ Kristofoi, ni amɛshiɛɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ kɛyeɔ “jeŋmaji lɛ fɛɛ odase.” (Mateo 24:14; Filipibii 2:15) Amɛtsɔ gbɛ nɛɛ nɔ amɛye amɛbua mɛi akpekpei abɔ ni amɛbatsɔmɔ Yehowa nanemɛi.Nyɛkanea Daniel 12:3.

“WƆKƐ NYƐ AAATEE”

13, 14. Mɛni esa akɛ mɛi ni afɔko amɛ mu lɛ afee koni Yehowa akpɛlɛ amɛnɔ akɛ ejálɔi? Te agba enɛ he sane yɛ Biblia lɛ mli ahã tɛŋŋ?

13 Nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ hã wɔna akɛ, Yehowa ŋmɛ gbɛ ni mɛi ni jeee Israelbii lɛ bafata Israelbii lɛ ahe kɛjá lɛ. (1 Maŋtsɛmɛi 8:41-43) Ŋmɛnɛ lɛ, esa akɛ mɛi ni afɔko amɛ mu lɛ abafata Odasefoi ni afɔ́ amɛ mu lɛ ahe kɛjá Yehowa.

14 Kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ, gbalɔi egba akɛ mɛi babaoo baabafata Yehowa maŋ lɛ he yɛ naagbee gbii lɛ amli kɛjá lɛ. Yesaia gba akɛ: “Majimaji pii aaatee ayakɛɛ akɛ: Nyɛbaa ni wɔyakwɔa Yehowa gɔŋ lɛ, kɛyaa Yakob Nyɔŋmɔ lɛ we lɛ, koni etsɔɔ wɔ egbɛi lɛ, ní wɔnyiɛ etempɔŋi lɛ anɔ! Ejaakɛ mla lɛ, Zion ebaajɛ, ni Yehowa wiemɔ lɛ, Yerusalem ebaajɛ.” (Yesaia 2:2, 3) Zakaria gba akɛ: “Majimaji pii kɛ jeŋmaji ní he wa aaaba abatao Yehowa Zebaot sɛɛgbɛ yɛ Yerusalem, ni amɛaakpa Yehowa fai.” Kuu nɛɛ baajɛ “jeŋmaji anɔ wiemɔi srɔtoi fɛɛ mli.” Amɛbaafata mumɔŋ Israel he kɛjá Nyɔŋmɔ ni amɛbaakɛɛ akɛ: “Wɔkɛ nyɛ aaatee; ejaakɛ wɔnu akɛ Nyɔŋmɔ kɛ nyɛ yɛ!”Zakaria 8:20-23.

15. Mɛɛ gbɛ nɔ “tooi krokomɛi” lɛ kɛ mumɔŋ Israel lɛ ‘yaa’?

15 “Tooi krokomɛi” lɛ kɛ mumɔŋ Israel lɛ ‘yaa’ kɛtsɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ ni amɛshiɛɔ lɛ nɔ. (Marko 13:10) Amɛbafata Nyɔŋmɔ maŋ lɛ he. Amɛ kɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ fɛɛ efee “kuu kome” yɛ “tookwɛlɔ kpakpa,” ni ji Kristo Yesu lɛ shishi.Nyɛkanea Yohane 10:14-16.

HII YEHOWA MAŊ LƐ MLI KONI ABU OHE

16. Mɛni Yehowa baafee ní kɛ Harmagedon ta lɛ baaba?

16 Kɛ́ akpata Babilon Kpeteŋkpele lɛ hiɛ sɛɛ lɛ, abaatutua Nyɔŋmɔ maŋ lɛ kɛ hiɛdɔɔ. Ja Yehowa ebu wɔhe dani wɔbaanyɛ wɔje mli shweshweeshwe. Yɛ Yehowa diɛŋtsɛ be ni eto lɛ mli lɛ, ebaakudɔ nibii ni yaa nɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ni no baahã  atutua emaŋ lɛ. Enɛ kɛ ‘amanehulu kpeteŋkpele’ lɛ naagbee fã, ni ji Harmagedon lɛ baaba. (Mateo 24:21; Ezekiel 38:2-4) No hewɔ lɛ, Gog baatutua “maŋ ní abua naa kɛjɛ jeŋmaji lɛ amli” lɛ. (Ezekiel 38:10-12) Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, Yehowa kɛ ehe baawo sane lɛ mli amrɔ nɔŋŋ, ni ebaakpɔ̃ emaŋ lɛ, ni ekɛ Gog kɛ etai lɛ baawu. Yehowa baahã ale akɛ lɛ ji jeŋ muu fɛɛ nɔyelɔ, ni ebaatse egbɛ́i lɛ he. Ewie akɛ: “Mafee mihe agbo, ni mafee mihe krɔŋkrɔŋ, ni mahã ale mi yɛ jeŋmaji pii ahiɛ, ni amɛaaná amɛle akɛ mi ji Yehowa lɛ.”Ezekiel 38:18-23.

Esa akɛ wɔkɛ asafo ni wɔyɔɔ mli lɛ abɔ gbagbalii yɛ ‘amanehulu kpeteŋkpele’ lɛ mli (Kwɛmɔ kuku 16-18)

17, 18. (a) Kɛ́ Gog batutua Yehowa maŋ lɛ, mɛni Yehowa baakɛɛ etsuji lɛ? (b) Kɛ́ wɔmiitao ni Yehowa abu wɔhe lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee?

17 Kɛ́ Gog je tutuamɔ lɛ shishi lɛ, Yehowa baakɛɛ etsuji lɛ akɛ: “Yaa, mimaŋ, ní oyabote opia lɛ mli, ní oŋa oshinaa lɛ owo oyi; teemɔ ohe hiŋmɛitswaaoo ko kɛyashi beyinɔ ní mlifu lɛ aaaho!” (Yesaia 26:20) Nakai beiaŋ lɛ, Yehowa baatsɔɔ wɔ nɔ ni esa akɛ wɔfee koni ebu wɔhe. Abaanyɛ akɛ ‘pia’ ni atsĩ tã yɛ gbalɛ nɛɛ mli lɛ ato asafoi ni wɔyɔɔ mli lɛ ahe.

18 Kɛ́ wɔmiitao ni abu wɔhe yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔkpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa yɛ maŋ ko yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ŋmɛnɛ, ni eto amɛhe gbɛjianɔ ewo asafoi amli. Esa akɛ wɔhi Yehowa maŋ lɛ mli, ní wɔkɛ asafo ni wɔyɔɔ mli lɛ abɔ gbagbalii. Nyɛhãa wɔjɛa wɔtsui muu fɛɛ mli wɔkɛ lalatsɛ lɛ afea ekome kɛkɛa akɛ: “Yehowa dɛŋ yiwalaheremɔ yɔɔ! Ojɔɔmɔ aba omaŋ lɛ nɔ!”—Lala 3:9.