Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

SANEYITSO LƐ MLITSƆƆMƆ | BƆ NI OOOFEE OKPEE YEYEEYEFEEMƆ NAA

Yeyeeyefeemɔ yɛ Oshara He

Yeyeeyefeemɔ yɛ Oshara He

Alona kɛɛ akɛ: “Be ni alam lɛ bɔi gbɛɛmɔ lɛ, mitsui fã waa, ni mijo foi miyatee mihe yɛ he ko ni yɔɔ shweshweeshwe. Shi be ni miyɔɔ jɛmɛ po lɛ, mifee yeyeeye. Kɛ́ minyiɛ agbo naa lɛ, mitsui fãa waa, ejaakɛ mileee he ni mayatee yɛ kɛ́ atswa okpɛlɛmi. Be ko be ni minyiɛ gbɛjegbɛ lɛ nɔ lɛ ni alam lɛ bɔi gbɛɛmɔ lɛ, mibɔi yaafo, ni minyɛɛɛ mamu. Ehe mi ŋmɛlɛtswai abɔ dani mihe jɔ mi. Kɛkɛ ni alam lɛ bɔi gbɛɛmɔ ekoŋŋ.”

Alona

Ta ji nibii ni kɛ oshara baa lɛ ateŋ ekome. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ oná ole akɛ gbele hela ko emɔ osuɔlɔ ko lɛ, ebaanyɛ ehã ohao waa. Ni yɛ mɛi komɛi agbɛfaŋ lɛ, kɛ́ amɛsusu amɛwɔsɛɛ he lɛ, ehãa amɛfeɔ yeyeeye. Amɛyeɔ amɛtsui akɛ, ‘Ani wɔbii lɛ, loo amɛ hu amɛbii lɛ baahi je ko ni ta, awuiyeli, muji, kɔɔyɔŋ tsakemɔ, kɛ tsɛŋemɔ helai bɛ mli lɛ mli?’ Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye yeyeeyefeemɔi nɛɛ anɔ?

Akɛni hiɛtɛlɔ le akɛ nibii fɔji baanyɛ aba hewɔ lɛ, enaa ‘efɔŋ ni baa lɛ, ni eteeɔ ehe.’ (Abɛi 27:12) Ni taakɛ wɔbɔɔ mɔdɛŋ ni wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ ni oshara akaba wɔgbɔmɔtso lɛ he lɛ, wɔbaanyɛ wɔfee nibii ni baabu wɔhe kɛjɛ jwɛŋmɔŋ kɛ henumɔŋ osharai ahe. Shwɛmɔi ni yiwalɛ nifeemɔi yɔɔ mli kɛ adafitswai ni yɔɔ gbeyei baanyɛ ahã wɔ kɛ wɔbii lɛ fɛɛ afee yeyeeye. Kɛ́ wɔkwɛɛɛ nibii ni tamɔ enɛɛmɛi lɛ, no etsɔɔɔ akɛ amɛnyɛŋ amɛba. Nyɔŋmɔ efeee wɔjwɛŋmɔ lɛ ni esusu nibii fɔji ahe. Yɛ no najiaŋ lɛ, esa akɛ wɔjwɛŋ ‘nibii ni ji anɔkwale, nibii ni ja, nibii ni he tse, kɛ nibii ni kanyaa suɔmɔ’ lɛ anɔ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, “toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ” baahã wɔtsui anyɔ wɔmli ní wɔtoiŋ ajɔ wɔ.Filipibii 4:8, 9.

SƐƐNAMƆ NI YƆƆ SƆLEMƆ HE

Anɔkwa hemɔkɛyeli hãa wɔnyɛɔ wɔyeɔ yeyeeyefeemɔ nɔ. Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni ‘wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ yɛ sɔlemɔi agbɛfaŋ.’ (1 Petro 4:7) Wɔbaanyɛ wɔbi Nyɔŋmɔ ni eye ebua wɔ, ni ehã wɔ hiɛshikamɔ kɛ ekãa ni wɔkɛtsu wɔshihilɛ lɛ he nii, ejaakɛ wɔle akɛ “eboɔ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔbiɔ lɛ lɛ toi.”1 Yohane 5:15.

Ekɛ ewu, Avi

Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, Satan ji “je nɛɛ nɔyelɔ,” shi jeee Nyɔŋmɔ, ni akɛ, “jeŋ muu lɛ fɛɛ kã mɔ fɔŋ lɛ hewalɛ mli.” (Yohane 12:31; 1 Yohane 5:19) No hewɔ lɛ, Yesu fee enɛ faŋŋ be ni etsɔɔ wɔ ni wɔsɔle akɛ: “Jiemɔ wɔ kɛjɛ mɔ fɔŋ lɛ dɛŋ” lɛ. (Mateo 6:13) Alona kɛɛ akɛ: “Be fɛɛ be ni alam lɛ baagbɛɛ lɛ, mibiɔ Yehowa ni eye ebua mi koni maye mihenumɔi anɔ. Kɛfata he lɛ, miwu ni sumɔɔ mi lɛ tswaa mi tɛlifoŋ ni ekɛ mi sɔleɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, sɔlemɔ yeɔ ebuaa waa.” Taakɛ Biblia lɛ kɛɔ lɛ: ‘Yehowa bɛŋkɛɔ mɛi fɛɛ ni tsɛɔ lɛ lɛ, mɛi fɛɛ ni tsɛɔ lɛ yɛ anɔkwale mli lɛ.’Lala 145:18.

HIƐNƆKAMƆ NI WƆYƆƆ KƐHÃ WƆSƐƐ

Yesu tsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli ni amɛsɔle akɛ: “O-Maŋtsɛyeli lɛ aba.” (Mateo 6:10) Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baajie nibii fɛɛ ni hãa wɔfeɔ yeyeeye bɔ ni esaaa lɛ kɛya kwraa. Nyɔŋmɔ baatsɔ Yesu, ni ji “Hejɔlɛ lumɔ” lɛ nɔ ehã ‘tai asɛɛ afo kɛya shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.’ (Yesaia 9:5; Lala 46:10) ‘Nyɔŋmɔ aaakojo maji pii ateŋ. Jeŋmaŋ ko woŋ klante nɔ eshiŋ jeŋmaŋ ko, ni amɛkaseŋ tawuu dɔŋŋ! Ni mɔ ko woŋ amɛhe gbeyei.’ (Mika 4:3, 4) Wekui baaná miishɛɛ, ni “amɛaamamɔ tsũi, ni amɛaahi mli, ni amɛaafee weintromi, ni amɛaaye mli yibii!” (Yesaia 65:21) “Ni maŋbii lɛ ateŋ mɔ ko ekɛŋ akɛ: Migbɔjɔ [loo Mihe miiye, NW]!”Yesaia 33:24.

Ŋmɛnɛ lɛ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni wɔbaakwɛ wɔhe nɔ wɔhã lɛ, wɔnyɛŋ wɔjo nibii ni baa trukaa lɛ anaa foi be fɛɛ be, ni wɔbaanyɛ wɔyaje he ni esaaa yɛ be ni esaaa mli. (Jajelɔ 9:11) Kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ, gbɔmɛi kpakpai gboiɔ yɛ tai, awuiyeli, kɛ helai ahewɔ. Mɛɛ hiɛnɔkamɔ yɔɔ kɛhã gbɔmɛi kpakpai nɛɛ?

Mɛi akpekpei abɔ, ni Nyɔŋmɔ pɛ le amɛyibɔ lɛ, baaba wala mli ekoŋŋ. Shi amrɔ nɛɛ, amɛyɛ Nyɔŋmɔ kaimɔ mli tamɔ nɔ ni amɛmiiwɔ kɛyashi gbi nɔ ni ‘mɛi fɛɛ ni yɔɔ gbohii akaimɔ bui lɛ amli lɛ baaje kpo.’ (Yohane 5:28, 29) Biblia lɛ kɛ gbohiiashitee he miishɛjemɔ wiemɔi nɛɛ hãa wɔ akɛ: “Nɛkɛ hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ nɛɛ tamɔ sɛ́kɛ ní tseee ní tsɛkɛɔ shi shiŋŋ kɛhã susuma lɛ.” (Hebribii 6:19) Ni Nyɔŋmɔ “etee [Yesu] shi kɛjɛ gbohii ateŋ kɛma nɔ aduatsɔ ehã gbɔmɛi fɛɛ.”Bɔfoi 17:31.

Shi amrɔ nɛɛ, nibii komɛi baahã mɛi ni miibɔ mɔdɛŋ ni amɛsa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ po afee yeyeeye. Akɛni Paul, Janet, kɛ Alona kɛ hiɛshikamɔ tsu nii, amɛtsi amɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ yɛ sɔlemɔ mli, ni amɛhã wɔsɛɛ be he hiɛnɔkamɔ ni Biblia lɛ kɛhãa lɛ waje amɛhemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ, amɛ fɛɛ amɛnyɛ amɛmiikpee yeyeeyefeemɔ naa. Eba akɛ, ‘Nyɔŋmɔ ni ŋɔɔ hiɛnɔkamɔ ehãa lɛ baahã nyɛyimɔ obɔbɔ kɛ miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ,’ taakɛ efee ehã Paul, Janet, kɛ Alona lɛ, “akɛni nyɛŋɔɔ nyɛhiɛ nyɛfɔ̃ɔ enɔ lɛ hewɔ.”Romabii 15:13.