1. Melyik Isten legkiemelkedőbb tulajdonsága, és milyen érzést kelt ez benned?

JEHOVA ihletett Szava, a Biblia azt írja, hogy „Isten szeretet” (1Ján 4:8). Tehát nem úgy fogalmaz, hogy a szeretet az egyik a sok rendkívüli tulajdonsága közül, hanem úgy, hogy ő maga a szeretet. Ez a legkiemelkedőbb tulajdonsága. Nem pusztán van benne szeretet, hanem ő a szeretet megtestesítője. Milyen jó tudni, hogy a világegyetem és minden élő teremtője a szeretet Istene! Minden tettét áthatja a szeretet.

2. Miben lehetünk biztosak, ha Isten szeretetére gondolunk? (Lásd a képet a cikk elején.)

² Mivel Isten gyengéd érzéseket táplál a teremtményei iránt, biztosak lehetünk benne, hogy az emberi családdal kapcsolatos szándéka a lehető legjobb módon fog valóra válni, és mindazok, akik elfogadják az uralmát, ragyogó jövő elé néznek. A szeretete például arra indította Jehovát, hogy kitűzzön „egy napot, amelyen megítélni szándékozik a lakott földet igazságosságban egy férfi által, akit kinevezett”, és aki nem más, mint Jézus Krisztus (Csel 17:31). Kétség sem fér  hozzá, hogy ez így is lesz. Az igazságszerető és engedelmes emberek kedvező ítéletben részesülnek, így igazán boldog jövőjük lehet, mégpedig örökké.

3. Szerinted milyen lenne az élet, ha Isten nem szeretné az embereket?

³ Képzeljük el, milyen lenne az élet, ha Isten nem szeretné az embereket. Elég, ha átgondoljuk, milyen szörnyű volt a történelem: egyik emberi uralom követte a másikat a világ szeretet nélküli és felbőszült istenének, Sátánnak, az Ördögnek az irányítása alatt (2Kor 4:4; 1Ján 5:19; olvassátok fel: Jelenések 12:9, 12). Egyértelmű, hogy rettenetes jövő elé néznénk, ha a világegyetemnek Isten szeretete nélkül kellene működnie.

4. Miért engedte meg Jehova, hogy fellázadjanak az igazságos uralma ellen?

⁴ Amikor az Ördög fellázadt Jehova uralma ellen, rávette az első emberpárt, hogy csatlakozzon hozzá. Kétségbe vonta, hogy Isten jogosan és igazságosan uralkodik. Voltaképpen azt állította, hogy ő jobb uralkodó lenne, mint a Teremtő (1Móz 3:1–5). Jehova megengedte Sátánnak, hogy megpróbálja bebizonyítani az igazát, de csak egy meghatározott ideig. Bölcsen elegendő időt hagyott rá, hogy egyértelműen bebizonyosodjon, hogy rajta kívül senki sem alkalmas az uralkodásra. Az emberiség szomorú történelme azt mutatja, hogy sem az emberek, sem Sátán nem képes igazán jó uralmat létrehozni.

5. Mit bizonyít a történelem?

⁵ Mindössze az elmúlt 100 év alatt több mint 100 millió ember halt meg a nemzetek háborúiban. A világ állapota pedig egyre csak romlik. Pontosan erről jövendölt Isten Szava, amikor azt írta, hogy a jelenlegi világrendszer utolsó napjaiban „a gonosz emberek és a szélhámosok. . . egyre messzebbre mennek majd a rosszaságban” (2Tim 3:1, 13). A történelem minden kétséget kizáróan tanúsítja, hogy igaz a Biblia következő megállapítása: „Jól tudom, ó, Jehova, hogy a földi embernek nincs hatalmában az ő útja. Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember” (Jer 10:23). Jehova valóban nem úgy teremtette meg az embereket, hogy képesek legyenek tőle függetlenül irányítani az életüket, és joguk sincs ehhez.

6. Miért engedi meg Isten átmenetileg a gonoszságot?

⁶ Az, hogy Isten átmenetileg megengedi a gonoszságot, nem csak az emberi uralom hiányosságait hozza felszínre. Egyszer s mindenkorra bizonyítja azt is, hogy csak Isten uralma lehet sikeres. Ha valaki azután vonja kétségbe, hogy Jehova szeretettel uralkodik, miután ő eltörli a gonoszságot és az előidézőit, már nem lesz szükség újabb bizonyítási időszakra. Isten a történelem tanúságait nyomós érvként hozhatja fel arra, hogy azonnal eltávolítsa a lázadókat, így nem lesz rá lehetőségük, hogy újra gonoszsággal töltsék meg a földet.

7–8. Többek között hogyan fejezte ki Jehova a szeretetét?

⁷ Jehova sokféleképpen kifejezte már, hogy mennyire szeret minket. Gondoljunk csak a világegyetem roppant méreteire. Több milliárd galaxis van, és mindegyik csillagok és bolygók milliárdjaiból áll. A Tejútrendszerben az egyik ilyen csillag a Napunk, amely nélkül nem létezhetne a sokféle földi élőlény.  A teremtésmű bizonyítja Jehova istenségét, és az olyan tulajdonságait is, mint a hatalom, a bölcsesség és a szeretet. „Az ő láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők, igen, az ő örök hatalma és istensége” (Róma 1:20).

⁸ Jehova a földön mindent a teremtményei javára alkotott meg. Az embereket egy gyönyörű kertbe, a paradicsomba helyezte tökéletes elmével és testtel, amely alkalmas volt az örök életre. (Olvassátok fel: Jelenések 4:11.) Ezenfelül „eledelt ad minden testnek: mert szerető-kedvessége időtlen időkig tart” (Zsolt 136:25).

9. Bár Jehova a szeretet Istene, mi az, amit gyűlöl?

⁹ Bár Jehova a szeretet Isteneként mutatja be magát, gyűlölet is van benne a rossz iránt. A Zsoltárok 5:4–6 például ezt írja róla: „nem olyan Isten vagy, aki a gonoszságban gyönyörködne. . . gyűlölsz minden álnokul cselekvőt. . . .a vérontó és csaló embert utálja Jehova.”

10–11. a) Mit tesz majd Jehova a gonoszokkal? b) Hogyan jutalmazza meg Jehova az igazságosakat?

¹⁰ Mivel Jehova a szeretet Istene, és gyűlöli a gonoszságot, elhatározta, hogy megtisztítja a földet és az egész világegyetemet a gonoszságtól, amint lezártnak tekinti az uralkodást érintő vitakérdést. A Szavában ezt ígéri: „a gonosztevők kivágatnak, de akik Jehovában reménykednek, öröklik a földet. Egy kis idő még, és nincs többé gonosz”. „Jehova ellenségei olyanok lesznek, mint a legelők ékessége: bizony elenyésznek. Füstben enyésznek el” (Zsolt 37:9, 10, 20).

¹¹ Ámde a Bibliában a következő ígéretet is olvashatjuk: „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak” (Zsolt 37:29). Ők „gyönyörködnek majd a béke bőségében” (Zsolt 37:11). Mindez meg fog valósulni, mert szerető Istenünk mindig azt teszi, ami leginkább a javára válik hűséges szolgáinak. A Biblia ezt írja: „letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak” (Jel 21:4). Milyen ragyogó jövő vár mindnyájunkra, akik őszintén értékeljük Jehova szeretetét, és engedelmeskedünk neki mint uralkodónknak!

12. Mit tesz egy feddhetetlen ember?

¹² Jehova Szavában ezt olvashatjuk: „Figyelj a feddhetetlenre, és arra tekints, aki becsületes, mert az ilyen ember jövője békés lesz. A törvényszegők ellenben mind kiirtatnak, a gonoszok jövője bizony kivágatik” (Zsolt 37:37, 38). A feddhetetlen ember megismeri Jehovát és a Fiát, és engedelmesen Isten akaratát teszi. (Olvassátok fel: János 17:3.) Komolyan veszi az 1János 2:17 szavait: „a világ elmúlóban van, s ugyanígy a kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” Mivel közeledik a világ vége, itt az ideje, hogy reménykedjünk Jehovában, és megőrizzük az útját (Zsolt 37:34).

13. Milyen nagyszerű módon mutatta ki a szeretetét Jehova a bűnös emberek iránt?

¹³ Tökéletlen létünkre képesek vagyunk megőrizni Jehova útját. A szeretetének egy nagyszerű megnyilvánulása  azt is lehetővé teszi, hogy szoros kapcsolatot ápoljunk vele. Gondoskodott ugyanis Jézus Krisztus váltságáldozatáról, amelynek köszönhetően az engedelmes emberek megszabadulhatnak az Ádámtól örökölt bűntől és haláltól. (Olvassátok fel: Róma 5:12; 6:23.) Jehova feltétel nélkül megbízott az egyszülött Fiában, aki már korszakok óta hűséges volt hozzá az égben. Szerető Atyaként biztosan nagyon fájt neki, hogy milyen igazságtalanul bántak Jézussal a földön. Jézus hűségesen kiállt Isten uralkodási joga mellett, és bebizonyította, hogy egy tökéletes ember még a legnehezebb körülmények között is meg tudja őrizni a Jehova előtti feddhetetlenségét.

14–15. Mit tett lehetővé Jézus halála?

¹⁴ Jézus tehát a legsúlyosabb próbák közepette is feddhetetlen maradt, és megvédte Jehova uralkodási jogát, hiszen az Atyja hűséges szolgájaként halt meg. Nagy hálával tartozunk azért, hogy Jézus a halálával az emberiség megváltásához szükséges árat is lefizette, és így megnyitotta az utat, hogy örökké élhessünk Isten megígért új világában. Pál apostol rámutatott, hogy milyen nagy szeretetet tanúsított mind Jehova, mind Jézus: „Krisztus, még mikor gyengék voltunk, meghalt a meghatározott időben olyanokért, akik istentelenek. Hiszen egy igazságosért is alig hal  meg valaki; igaz, a jóért még talán meg mer halni valaki. Az Isten pedig abban ajánlja nekünk szeretetét, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk” (Róma 5:6–8). János apostol pedig ezt írta: „Isten szeretete azáltal vált nyilvánvalóvá az esetünkben, hogy az Isten elküldte az ő egyszülött Fiát a világba, hogy életet nyerjünk általa. A szeretet nem abban áll, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul a bűneinkért” (1Ján 4:9, 10).

¹⁵ Jézus kijelentette: „Isten annyira szerette a világot [a megváltható embereket], hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (Ján 3:16). Isten annyira szereti az embereket, hogy még akkor sem tagadja meg tőlük a jót, ha ezért nagy árat kell fizetnie. Örökké tartó szeretetére mindig számíthatunk. Pál így fogalmazott: „meg vagyok győződve róla, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem kormányzatok, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmi más a teremtésből nem lesz képes elválasztani minket az Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van” (Róma 8:38, 39).

16. Mi a messiási Királyság, és kire bízta Jehova az uralkodást?

¹⁶ Isten szeretete abban is megnyilvánul, hogy létrehozta a messiási Királyságot. Ennek a kormányzatnak az irányítását a Fiára bízta, aki szereti az embereket, és teljesen alkalmas az uralkodásra (Péld 8:31). Miután Jézus 144 000 társörököse feltámad az égben, emlékezni fognak rá, milyen volt emberként élni a földön (Jel 14:1). Jézus tanításának a fő témája a Királyság volt, és így tanította imádkozni a tanítványait: „Égi Atyánk, szenteltessék meg a neved. Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is” (Máté 6:9, 10). Amikor ez az ima meghallgatást nyer, az engedelmes emberek csodálatos áldásokban részesülnek majd.

17. Miben különbözik a bűnös emberi uralkodók és Jézus uralma?

¹⁷ Jézus égi uralma a szeretetre épül. Mennyire másak az emberi uralmak, amelyek milliókat küldtek halálba a háborúkban! Jézus őszintén törődik az alattvalóival, és visszatükrözi Isten bámulatos tulajdonságait, különösen a szeretetét (Jel 7:10, 16, 17). „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik keményen fáradoztok és meg vagytok terhelve, és én felüdítelek benneteket – mondta Jézus. – Vegyétek magatokra az igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd és alázatos szívű vagyok, és felüdülést találtok lelketeknek. Mert az én igám kellemes, és az én terhem könnyű” (Máté 11:28–30). Milyen kedves ígéret!

18. a) Mi történik 1914 óta? b) Miről lesz szó a következő cikkben?

¹⁸ A bibliai próféciák rámutatnak, hogy Isten égi Királysága akkor jött létre, amikor 1914-ben elkezdődött Krisztus jelenléte. Azóta folyik azoknak a begyűjtése, akik még a földön élnek Jézus leendő égi társuralkodói közül, valamint egy nagy sokaságé is, amely túléli ennek a rendszernek a végét, és bejut az új világba (Jel 7:9, 13, 14). Mekkora most ez a nagy sokaság? Milyen követelményeknek kell megfelelniük a tagjainak? A következő cikk ezeket a kérdéseket taglalja.