1. Maromak nia hahalok saida mak furak liu hahalok seluk, no hatene kona-ba neʼe halo Ita sente oinsá?

BÍBLIA fó-hatene ita katak Jeová mak Maromak domin nian. Bíblia la hatete deʼit katak husi hahalok furak hotu neʼebé Jeová iha, domin mós hahalok furak ida, maibé Bíblia dehan katak “Maromak mak domin.” (1 João 4:8) Domin mak ninia hahalok ida neʼebé importante liu hotu. Tanba Jeová laʼós iha domin deʼit, maibé nia mak domin nia hun. Diʼak tebes mai ita atu hatene katak ita-nia Kriadór ba moris no ba lalehan no rai tomak mak Maromak neʼebé domin, tanba buat hotu neʼebé nia halo sempre liuhusi domin.

2. Tanba Maromak nia domin ita bele fiar kona-ba saida? (Haree dezeñu iha leten.)

² Tanba Maromak nia sentimentu neʼebé kleʼan ba ninia kriatura hotu mak halo ita fiar katak nia sei uza dalan neʼebé diʼak liu hotu atu kumpre ninia hakarak ba ema. No se ema mak moris iha ninia ukun okos, neʼe sei lori solok neʼebé laiha rohan ba ema. Porezemplu, tanba domin mak Jeová “hili tiha ona loron ida, no  iha loron neʼe nia sei tesi lia ho loloos ba ema hotu iha rai. Nia sei halo ida-neʼe liuhusi mane ida neʼebé nia foti tiha ona”, mane neʼe mak Jesus Kristu. (Apóstolu 17:31) Ita bele fiar duni loron neʼe sei toʼo mai. No ema neʼebé halo tuir Jeová sei simu liman-rohan iha futuru ba nafatin.

3. Tuir Ita-nia hanoin, moris sei sai hanesan saida se Maromak mak la hadomi ema?

³ Hanoin toʼok se Jeová mak la hadomi ema, ita-nia futuru sei sai hanesan saida? Ita bele fiar katak Diabu Satanás, maromak neʼebé la iha domin no hirus-teen sei kontinua atu book ema hodi ukun ema seluk hanesan nia halo daudauk. (2 Korinto 4:4; 1 João 5:19; lee Apokalipse 12:9, 12.) Tan neʼe mak se laʼós Maromak nia domin, lalehan ho rai tomak sei la iha futuru neʼebé diʼak.

4. Tanbasá mak Jeová husik Satanás kontra ninia ukun?

⁴ Bainhira Diabu kontra Jeová nia ukun, nia mós lohi Adão no Eva hodi halo tuir nia. Nia hasaʼe lia kona-ba Maromak nia direitu atu ukun. Nia hatún Jeová katak Jeová nia ukun la loos, no ninia ukun mak diʼak liu fali ita-nia Kriadór nian. (Gênesis [Kejadian] 3:1-5) Tan neʼe Jeová uza ninia matenek atu husik tempu uitoan ba Satanás, hodi nuneʼe nia bele hatudu katak lia neʼebé Satanás hasaʼe laloos. Istória hatudu duni katak Satanás ka ema nia ukun la bele lori bensaun ba ema.

5. Ema nia istória hatudu sai saida?

⁵ Porezemplu, iha tinan 100 foin liu daudauk neʼe, ema neʼebé mate iha funu laran hamutuk ema naʼin juta 100 liu. No mundu nia situasaun ohin loron mós sai aat ba beibeik. Bíblia hatete nanis ona katak “iha loron ikus sira” “ema aat no bosok-teen sira sei laʼo husi aat ba aat liután”. (2 Timóteo 3:1, 13) Istória hatudu sai liafuan husi eskritura neʼe la sala duni: “Oh, Jeová, haʼu hatene duni katak ema la iha kbiit atu hili nia dalan rasik. Ema neʼebé laʼo, mós la iha kbiit atu hili ninia hakat.” (Jeremias [Yeremia] 10:23) Neʼe tanba Jeová nunka kria ema ho abilidade neʼebé sira bele ukun rasik an.

6. Maromak husik buat aat akontese ba tempu uitoan atu kumpre buat importante saida?

⁶ Maromak husik buat aat akontese ba tempu uitoan mós atu kumpre buat importante ida iha futuru. Ema nia ukun mak sei sai prova ida ba futuru katak só Maromak nia ukun deʼit mak bele lori susesu ba moris. Iha futuru, bainhira Jeová halakon ona buat aat no ema hotu neʼebé hamosu buat aat sira, kuandu iha ema ida mak hakarak kontra dalan domin neʼebé Jeová ukun, nia sei halakon kedas ema neʼe. Jeová sei la fó tan oportunidade ba ema neʼe atu halo aat, tanba Jeová sei uza ema nia istória atu sai razaun justu ida hodi halakon kedas ema neʼe, nia sei la husik tan buat aat akontese.

7, 8. Iha dalan saida deʼit mak Jeová hatudu ona ninia domin?

⁷ Jeová hatudu ona ninia domin liuhusi dalan oioin. Porezemplu, haree toʼok ita-nia universu neʼe. Iha universu tomak iha galáksia juta ba juta. Galáksia ida deʼit iha fitun no planeta juta ba juta. Planeta mundu iha galáksia boot ida nia laran, bolu naran Via Láctea (Bima Sakti). Fitun ida husi galáksia neʼe mak ita-nia loron-matan. Se loron-matan mak la iha, moris mós la bele mosu iha mundu neʼe. Husi kriasaun sira-neʼe ita bele haree Jeová nia pozisaun nuʼudar Kriadór no ita mós bele haree ninia hahalok furak sira hanesan forsa, matenek, no domin. Loos duni, maski “ema la bele haree Maromak nia hahalok ho matan, maibé ida-neʼe  hatudu sai ona ho klaru ba ema husi tempu neʼebé nia kria mundu, basá kuandu ema hanoin kona-ba buat neʼebé nia kria, sira bele haree ninia kbiit neʼebé iha ba nafatin no ninia pozisaun nuʼudar Maromak”.—Roma 1:20.

⁸ Buat hotu neʼebé Jeová kria iha mundu neʼe, nia kria atu fó ba ema no animál sira. Ba ema, nia kria jardín Eden furak ida hodi ema hela no nia fó ba ema kakutak no isin neʼebé perfeitu atu ema bele moris ba nafatin. (Lee Apokalipse 4:11.) Nia mós “fó ai-han ba kriatura hotu, tanba ninia domin neʼebé ho laran-metin hela ba nafatin”.—Salmo (Mazmur) 136:25.

9. Maski Jeová mak domin, maibé nia odi nafatin saida?

⁹ Maski Jeová hatudu katak nia mak Maromak domin nian, maibé nia mós odi hahalok aat. Porezemplu, kona-ba Jeová, Salmo (Mazmur) 5:4-6 dehan: “Ita laʼós Maromak neʼebé gosta hahalok aat . . . Ita odi ema hotu neʼebé hatudu hahalok aat . . . Jeová hakribi violénsia no ema neʼebé bosok.”

10, 11. (a) Jeová sei halo saida ba ema aat sira? (b) Jeová sei fó bensaun saida ba ema neʼebé laran-metin ba nia?

¹⁰ Tanba Jeová mak Maromak domin nian no tanba nia odi buat neʼebé aat, nia planu ona katak bainhira lia neʼebé Satanás hasaʼe kona-ba ninia ukun rezolve ona, nia sei halakon hotu buat aat husi lalehan no rai tomak. Bíblia promete katak: “Ema aat sira sei lakon hotu, maibé sira neʼebé hein ba Jeová mak sei simu rai nuʼudar liman-rohan. Tempu uitoan tan, ema laran-aat sei la iha ona . . . Jeová nia inimigu sira sei lakon hanesan duʼut furak; sira sei lakon hanesan suar.”—Salmo (Mazmur) 37:9, 10, 20.

¹¹ Maibé ninia liafuan promete katak: “Ema laran-loos sei simu rai, no sira sei moris ba nafatin iha neʼebá.” (Salmo [Mazmur] 37:29) Ema laran-loos sira-neʼe “sei haksolok tebes tanba sira-nia moris nakonu ho dame”. (Salmo [Mazmur] 37:11) Ida-neʼe sei akontese duni tanba Maromak neʼebé domin sempre hakarak fó buat neʼebé diʼak ba ninia atan laran-metin sira. Bíblia dehan: “Nia sei hamaran sira-nia matan-been hotu husi sira-nia matan, no mate sei la iha tan, no ema sei la tanis tan ka laran-susar ka laran-triste; basá buat neʼebé uluk nian lakon tiha ona.” (Apokalipse 21:4) Neʼe mak futuru neʼebé furak tebes ba ema neʼebé hafolin Jeová nia domin no simu nia nuʼudar Ukun-Naʼin!

12. Sé mak “ema neʼebé loos”?

¹² Jeová nia Liafuan hatete mai ita: “Fó atensaun ba ema neʼebé loos, no hateke hela ba ema neʼebé laran-loos, tanba ema hanesan neʼe nia futuru sei hakmatek. Maibé ema neʼebé halo sala sei lakon; ema aat nia futuru sei lakon hotu.” (Salmo [Mazmur] 37:37, 38) “Ema neʼebé loos” hatene didiʼak Jeová no ninia Oan no halo tuir Maromak nia hakarak. (Lee João 17:3.) Ema hanesan neʼe fiar ho laran tomak ba liafuan neʼebé hakerek iha 1 João 2:17: “Mundu neʼe no ninia hakarak liu daudaun, maibé ema neʼebé halo Maromak nia hakarak sei hela ba nafatin.” Nuʼudar mundu nia rohan besik loos ona atu mai, urjente tebes ba ita atu “hein ba Jeová no halo tuir ninia dalan”.—Salmo (Mazmur) 37:34.

13. Iha dalan saida mak Jeová hatudu ona ninia domin neʼebé kleʼan tebes mai ita ema sala-naʼin?

¹³ Maski ita ema sala-naʼin, ita nafatin bele ‘tuir Jeová nia dalan’. Ita mós bele iha relasaun neʼebé diʼak ho nia tanba ninia domin kleʼan neʼebé nia hatudu mai ita. Liuhusi Jesus  nia sakrifísiu, nia loke dalan ba ema hotu neʼebé hakarak halo tuir nia hodi bele livre husi sala no mate neʼebé Adão hadaʼet mai ita. (Lee Roma 5:12; 6:23.) Ho laran tomak Jeová tau fiar ba ninia Oan-Mane mesak, oan neʼebé hatudu ona laran-metin tinan ba tinan ba nia iha lalehan. Bainhira Maromak haree ema laran-aat sira trata Jesus iha dalan neʼebé aat iha rai, Jeová sente triste no laran-kanek tebes tanba nia hadomi Jesus. Maibé maski terus, ho laran-metin Jesus apoia nafatin Jeová nia direitu atu ukun. Liuhusi dalan neʼe, Jesus hatudu katak maski iha situasaun neʼebé susar tebes mós ema perfeitu bele hatudu laran-metin ba Jeová.

14, 15. Jesus nia mate lori diʼak saida mai ita?

¹⁴ Maski Jesus hetan terus toʼo mate, nia apoia nafatin ninia Aman nia Ukun ho laran-metin. Ita agradese duni ba Jesus, tanba ho ninia mate nia folin mak nia sosa fali ema no loke dalan ba ita atu bele moris ba nafatin iha Maromak nia mundu foun neʼebé nia promete ona mai ita! Liuhusi eskritura apóstolu Paulo hatete katak domin ida-neʼe neʼebé Jeová no Jesus hatudu mai ita mak domin neʼebé kleʼan liu hotu, nia dehan: “Maski ita sei kbiit-laek, Kristu mate ba ema sala-naʼin hodi tuir tempu neʼebé Maromak hili ona. Tuir loloos, karik la iha ema ida neʼebé sei mate ba ema laran-loos; no kona-ba ema diʼak, karik sei iha ema ida neʼebé brani atu mate ba nia. Maibé Maromak hatudu nia domin ba ita nuneʼe: Kristu mate ba ita kuandu ita sei sala-naʼin hela.” (Roma 5:6-8) Apóstolu João mós hatete:  “Iha dalan neʼe mak Maromak hatudu nia domin mai ita, basá nia haruka ninia Oan-Mane mesak ba mundu atu ita bele hetan moris liuhusi nia. Maromak nia domin mak neʼe, laʼós katak ita hadomi ona Maromak, maibé nia hadomi ita no haruka ninia Oan-Mane nuʼudar sakrifísiu neʼebé hasaʼe ona atu taka ita-nia sala hodi nuneʼe ita bele hadame malu fali ho Maromak.”—1 João 4:9, 10.

¹⁵ Kona-ba Maromak nia domin ba ema, Jesus dehan: “Maromak hadomi tebes mundu toʼo fó nia Oan-Mane mesak, atu nuneʼe ema hotu neʼebé hatudu fiar iha nia sei la lakon maibé hetan moris rohan-laek.” (João 3:16) Tanba Maromak hadomi tebes ita mak maski Jesus iha folin boot tebes ba nia mós nia hakarak fó mai ita. Neʼe hatudu duni katak Ninia domin mak la iha rohan. Tan neʼe mak apóstolu Paulo hatete: “Haʼu fiar duni katak mate ka moris ka anju ka governu sira ka buat neʼebé iha agora ka buat neʼebé atu mai ka kbiit ka aas ka kleʼan ka kriasaun sira seluk sei la bele haketak ita husi Maromak nia domin neʼebé liuhusi ita Naʼi Kristu Jesus.”—Roma 8:38, 39.

16. Maromak nia Ukun mak saida, no Jeová hili ona sé atu sai Liurai?

¹⁶ Maromak mós hatudu ninia domin ba ema liuhusi ninia Ukun. Jeová hili ona Jesus Kristu, ninia Oan-Mane mak sai nuʼudar Liurai ba ninia governu neʼe, tanba Jesus serve duni atu kaer ukun neʼe. (Provérbios [Amsal] 8:31) No mós, ema naʼin-144.000 neʼebé mai husi rai sei ukun hamutuk ho Jesus iha lalehan. Maski ema sira-neʼe atu moris hiʼas ba lalehan, maibé sira sei hatene nafatin sentimentu moris iha rai nuʼudar ema. (Apokalipse 14:1) Bainhira Jesus haklaken iha rai, tópiku importante neʼebé nia sempre koʼalia ba ema mak kona-ba Maromak nia Ukun, no nia mós hanorin ninia dixípulu atu harohan: “Ami Aman iha lalehan, ami hakarak atu Ita-nia naran sai santu. Halo Ita-nia Ukun toʼo mai rai. Halo Ita-nia hakarak sai loos iha rai, hanesan iha lalehan.” (Mateus 6:9, 10) Bainhira Maromak nia Ukun mak ukun ona mundu tomak hanesan liafuan sira iha Jesus nia orasaun neʼe, ita sei simu duni bensaun neʼebé boot tebes husi Maromak nia Ukun neʼe!

17. Saida mak la hanesan entre Jesus nia ukun ho ema nia ukun?

¹⁷ Jesus nia Ukun neʼebé ho domin la hanesan duni ho ema nia ukun neʼebé lori ona ema juta ba juta mate iha funu laran. Jesus tau matan tebes ba ninia sidadaun hotu no nia mós hatudu hahalok furak oioin hanesan Jeová nian, liuliu domin. (Apokalipse 7:10, 16, 17) Jesus dehan: “Mai besik haʼu, imi hotu neʼebé kole tan serbisu makaʼas no neʼebé lori naha todan. Haʼu sei fó kmaan ba imi. Sai haʼu-nia dixípulu no aprende husi haʼu, tan haʼu laran-maus no haraik-an, no imi sei hetan kmaan. Basá sai haʼu-nia dixípulu laʼós buat neʼebé susar, no buat neʼebé haʼu husu imi atu lori la todan.” (Mateus 11:28-30) Neʼe mak domin duni!

18. (a) Hahú husi tinan 1914, Maromak nia Ukun halo saida toʼo ohin loron? (b) Ita sei koʼalia kona-ba saida iha lisaun tuirmai?

¹⁸ Bíblia nia profesia hatudu katak Maromak nia Ukun harii tiha ona iha lalehan iha tinan 1914. Hahú husi tempu neʼebá, komesa ona halibur ema restu neʼebé mak atu ukun hamutuk ho Jesus iha lalehan no mós “ema-lubun boot” neʼebé sei moris liu mundu aat neʼe hodi tama ba mundu foun. (Apokalipse 7:9, 13, 14) Agora daudaun ema-lubun boot iha ema naʼin-hira? Sira tenkesér halo tuir kritériu saida husi Maromak? Lisaun tuirmai sei koʼalia kona-ba pergunta sira-neʼe.