Emlékszel rá, hogy mi történt kiskorodban, amikor elestél? Talán megsérült a kezed, vagy lehorzsoltad a térded. Hogyan vigasztalt meg az anyukád? Kitisztította a sebedet és bekötötte. Te nagyon sírtál, de amikor átölelt, és kedves szavakkal nyugtatgatott, hamarosan jobban lettél. Életednek ebben a szakaszában mindig számíthattál az azonnali vigaszra.

De ahogy idősebbek leszünk, az élet egyre bonyolultabb. A gondjaink nagyobbak, és nehezebben lelünk vigaszra. Szomorú, de a felnőttek problémáit csak nagy ritkán lehet megoldani egy kötéssel vagy egy anyai öleléssel. Nézzünk néhány példát.

• Kerültél már olyan nehéz helyzetbe, hogy elvesztetted az állásodat? Amikor Juliant elbocsátották, úgy érezte, megőrül. Ezt mondta: „Hogy fogom eltartani a családomat? Ennyi év után miért gondol a cégem fölöslegesnek?”

• Lehet, hogy a házasságod felbomlása miatt érzed lesújtva magad. „Amikor a férjem 18 hónappal ezelőtt váratlanul elhagyott, hihetetlen bánat tört rám. Úgy éreztem, megszakad a szívem. Fizikai és érzelmi fájdalom gyötört, ami megrémített” – meséli Raquel.

• Talán súlyos betegséggel küzdesz, és úgy tűnik, nem javul az állapotod. Lehetnek időszakok, amikor úgy érzel, ahogyan Jób patriarcha. Így kesergett az életén: „Megvetem; nem akarok időtlen időkig élni!” (Jób 7:16). Esetleg átérzed, amit a 80-as éveiben járó Luis őszintén bevallott: „Néha egyszerűen csak szeretnék meghalni.”

• Lehet, hogy egy szeretett családtagod halála miatt vágysz égetően vigaszra. Robert így beszél az érzéseiről: „Amikor a fiam meghalt egy repülőszerencsétlenségben, először nem akartam elhinni. Azután jött az a mérhetetlen fájdalom, amit a Biblia egy hosszú kardhoz hasonlít, mely átjárja a lelkünket” (Lukács 2:35).

Robert, Luis, Raquel és Julian még ezekben a lesújtó helyzetekben is vigaszra talált. A lehető legjobb forrásból jutottak hozzá, és ez a forrás nem más, mint a mindenható Isten. Ő hogyan nyújt vigaszt? Neked is részed lehet benne?