1-3. 1) ¿Baʼax jeʼel u talamtaltoʼon k-kʼexik kex tsʼoʼok k-okjaʼeʼ? 2) Wa maʼ béeyak k-utskíintik jujunpʼéel modos yaantoʼoneʼ, ¿tiʼ baʼax kʼáatchiʼiloʼob maʼalob ka tuukulnakoʼon? (Ilawil le fotoʼob yaan tu káajbal teʼ xookaʼ.)

 KEVINEʼ ^[1] máan yaʼab años ku yoksikuba tiʼ apuestaʼob, ku tsʼuʼutsʼ chamal, ku káaltal yéetel ku drogarkuba. Ka máan kʼiineʼ káaj u kaanbal tiʼ Jéeoba, le oʼolal taakchaj u beetkuba u amigo. Pero anchaj u kʼexik yaʼab uláakʼ baʼaloʼob ichil u kuxtal. Lelaʼ tu beetaj yéetel u yáantaj Jéeoba bey xan yéetel u yáantaj le Bibliaoʼ (Heb. 4:12).

² Ka tsʼoʼok u yokjaʼ Kevineʼ anchaj u kʼexik uláakʼ baʼaloʼob ichil u kuxtal utiaʼal u maas beetik baʼax uts tu tʼaan Dios (Efe. 4:31, 32). Letiʼeʼ jach séeb u pʼuʼujul kaʼachi, ka tu tsʼáaj cuentaeʼ maʼ chéen chʼaʼabil ken u kan u controlart u modosiʼ. Kevineʼ tu yaʼaleʼ maas istikyaj tu yilil u xuʼulul u sen pʼuʼujul ke u pʼatik le uláakʼ baʼaloʼob kʼaastak ku beetik kaʼach táanil tiʼ u yokjaʼoʼ. Chéen baʼaleʼ u kʼáatik u yáantaj Jéeoba yéetel u xokik le Bibliaoʼ le áant u kʼex u kuxtal.

 ³ Táanil tiʼ k-okjaʼeʼ yaʼab tiʼ toʼoneʼ anchaj k-kʼexik yaʼab baʼaloʼob ichil k-kuxtal utiaʼal ka k-beet le baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ. Chéen baʼaleʼ beora tsʼoʼok k-okjaʼeʼ k-ilkeʼ láayliʼ yaan jujunpʼéel baʼaxoʼob unaj k-kʼexik ichil k-kuxtal utiaʼal ka tuukulnakoʼon jeʼex Dios yéetel Cristoeʼ (Efe. 5:1, 2; 1 Ped. 2:21). Por ejemploeʼ maʼ xaaneʼ k-ilkeʼ séeb k-quejartikba wa suuk k-chismear. Wa yaan horaeʼ saajkoʼon yoʼolal baʼax jeʼel u yaʼalaʼal wa u tuklaʼal t-oʼolaleʼ, le oʼolaleʼ maʼ t-beetik baʼax maʼalob. Maʼ xaaneʼ úuch joʼopʼok k-ilik bix jeʼel k-utskíintik le modos yaantoʼonaʼ, chéen baʼaleʼ tak bejlaʼeʼ maʼ béeyak k-beetkiʼ. Le oʼolaleʼ maʼalob ka tuukulnakoʼon tiʼ le kʼáatchiʼobaʼ: «¿Baʼaxten jach istikyaj in kʼexik jujunpʼéel baʼaloʼob ichil in kuxtal? ¿Baʼax jeʼel in beetik utiaʼal u seguer in maʼalobkíintik in modos jeʼex u yaʼalik le Bibliaoʼ?».

4. ¿Baʼaxten yaan kʼiineʼ maʼ tu páajtal k-kiʼimakkúuntik u yóol Jéeoba?

⁴ Tumen k-yaabiltmaj Jéeobaeʼ k-kʼáat kiʼimakkúunt u yóol, chéen baʼaleʼ yaan kʼiineʼ maʼ tu páajtal k-beetik tumen kʼebanoʼon. Maʼ xaaneʼ toʼoneʼ yaan horaeʼ k-uʼuyikba jeʼex le apóstol Pablo le ka tu yaʼalaj le tʼaanoʼobaʼ: «Kex teen kin tsʼíiboltik in beetik baʼax maʼalobeʼ, maʼ tu páajtal in beetik baʼax kin tsʼíiboltik» (Rom. 7:18; Sant. 3:2).

5. 1) ¿Baʼaxoʼob anchaj k-beetik táanil tiʼ k-okjaʼ? 2) Kex tsʼoʼok k-okjaʼeʼ, ¿baʼax jeʼel u yúuchultoʼon yaan kʼiineʼ?

⁵ Táanil tiʼ k-okol ichil u kaajal Dioseʼ anchaj k-pʼatik yaʼab baʼaloʼob u pʼekmaj Jéeoba (1 Cor. 6:9, 10). Chéen baʼaleʼ kex úuch okjaʼanakoʼoneʼ yaan horaeʼ k-beetik baʼaloʼob maʼ maʼalobtakoʼobiʼ tumen láayliʼ kʼebanoʼoneʼ (Col. 3:9, 10). Maʼ xaaneʼ yaan kʼiineʼ k-tsʼíiboltik baʼaloʼob kʼaastak yéetel maʼ xaaneʼ yaan jujunpʼéel modos ku talamtaltoʼon k-utskíintik. Tsʼoʼoleʼ maʼ xaaneʼ tsʼoʼok u máan yaʼab años maʼ béeyak k-kʼexik le modos maʼ maʼalobtak yaantoʼonoʼ.

6, 7. 1) ¿Baʼaxten jeʼel u páajtal k-amigotik Jéeoba kex kʼebanoʼoneʼ? 2) ¿Baʼaxten maʼ unaj u xuʼulul k-kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u perdonartoʼoniʼ?

⁶ Kex kʼebanoʼoneʼ láayliʼ jeʼel u páajtal k-amigotik Jéeoba yéetel k-meyajtikeʼ. Kʼaʼajaktoʼon bix úuchik u káajal k-bisikba yéetel Jéeoba. Letiʼeʼ yaan baʼax maʼalob tu yilaj k-beetik yéetel tu chaʼaj k-kʼaj óoltik (Juan 6:44). Letiʼeʼ jach u yojel kaʼach maʼ perfectoʼoniʼ, le oʼolal maʼ xaaneʼ yaan baʼax kun talamtaltoʼon k-utskíintik yéetel k-beetik ichil k-kuxtal. Kex beyoʼ Jéeobaeʼ tu kʼamoʼon bey u amigoʼoneʼ.

⁷ Jéeobaeʼ u yaabiltmoʼon, le oʼolal tu tsʼáajtoʼon junpʼéel nojoch regalo. Letiʼeʼ tu túuxtaj u Hijo way Luʼum utiaʼal u tsʼáaik u kuxtal t-oʼolaleʼ yéetel utiaʼal u boʼotik k-kʼebanoʼob (Juan 3:16). Beyoʼ ken k-beet junpʼéel baʼal maʼ maʼalobeʼ jeʼel u páajtal k-kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u perdonartoʼoneʼ. Tu yoʼolal u kuxtal Jesusoʼ, Jéeobaeʼ jeʼel u páajtal u perdonartik k-kʼebanoʼobeʼ yéetel jeʼel u páajtal u seguer k-beetikba u amigoeʼ (Rom. 7:24, 25; 1 Juan 2:1, 2). Kʼaʼajaktoʼoneʼ Jesuseʼ kíim utiaʼal u perdonartaʼal le máaxoʼob ku arrepentiroʼoboʼ. Le oʼolaleʼ wa k-uʼuyik tsʼoʼok k-beetik junpʼéel baʼal jach kʼaaseʼ maʼ unaj u xuʼulul k-orar tiʼ Jéeoba utiaʼal ka u perdonartoʼoniʼ. Wa maʼ t-kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u perdonartoʼoneʼ, yaan k-pʼáatal bey jeʼex juntúul máak maʼ tu pʼoʼik u kʼab kex papaʼkil yéetel luukʼeʼ. ¿Máasaʼ jach kiʼimak k-óol úuchik u chaʼik Jéeoba k-amigotik kex kʼebanoʼon? (Xok 1 Timoteo 1:15.)

8. ¿Baʼaxten maʼ unaj u pʼáatal maʼ k-beetik u cuentail le baʼaxoʼob maʼ maʼalobtak k-beetkoʼ?

⁸ Mix juntéen unaj u pʼáatal maʼ k-beetik u cuentail jujunpʼéel baʼaloʼob maʼ maʼalobtak táan k-beetkiʼ, tsʼoʼoleʼ maʼ unaj xan k-kaxtik baʼax k-aʼal chéen utiaʼal k-tsʼáaik naʼatbil yaan  baʼax oʼolal t-beetaj wa baʼaxiʼ. Jéeobaeʼ u yaʼalmaj bix le amigoʼob u kʼáat ka yanaktiʼoʼ (Sal. 15:1-5). Le oʼolaleʼ wa k-kʼáat amigoteʼ unaj k-tsʼáaik k-óol beet jeʼex letiʼ yéetel u Hijoeʼ. Utiaʼal lelaʼ unaj k-kanik k-controlart le kʼaakʼas tsʼíibolaloʼob yaantoʼonoʼ, yéetel wa ku páajtaleʼ k-luʼsik junpuliʼ t-tuukul. Kex wa tsʼoʼok u máan kʼiin okjaʼanakoʼon wa maʼeʼ, unaj u seguer k-maʼalobkíintik bix k-modos (2 Cor. 13:11).

9. ¿Baʼaxten jeʼel u páajtal k-búukintik túumben modoseʼ?

⁹ Le apóstol Pablooʼ tu yaʼalaj tiʼ le sukuʼunoʼoboʼ: «Unaj a pitkeʼex le úuchben modos yanchajteʼex tu yoʼolal le baʼaxoʼob ka beetkeʼex kaʼachoʼ; lelaʼ táan u bin u maas kʼastal ikil a tuʼusleʼex tumen a tsʼíibolaleʼex. Teʼex túuneʼ unaj a chaʼikeʼex u nuʼuktaʼal a tuukuleʼex tumen junpʼéel túumben muukʼ, yéetel unaj a búukintikeʼex le túumben modos beetaʼan jeʼex uts tu tʼaan Dioseʼ, jeʼex u yaʼalik le jaajil justiciaoʼ bey xan le chúukaʼan óolaloʼ» (Efe. 4:22-24). Lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ unaj u seguer k-tsʼáaik k-óol k-kʼex k-modos yéetel ‹k-búukintik le túumben modosoʼ›. Kex jeʼel bukaʼaj tiempo joʼopʼok k-meyajtik Jéeobaeʼ yaʼab baʼaloʼob jeʼel u páajtal u seguer k-kanik tiʼ u jatsʼuts modoseʼ. Le Bibliaoʼ jeʼel u yáantkoʼon k-búukint le túumben modos utiaʼal ka tuukulnakoʼon jeʼex Diosoʼ.

10. ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik wa k-kʼáat k-maas maʼalobkíint k-modos, yéetel tiʼ baʼax kʼáatchiʼiloʼob unaj k-tuukul?

¹⁰ Tuláakloʼon k-kʼáat k-beet le baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ, chéen baʼaleʼ wa k-kʼáat k-maas maʼalobkíint k-modoseʼ kʼaʼabéet jach k-tsʼáaik k-óol k-beete. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet u seguer k-tsʼáaik k-óol maʼalobkíint bix k-kuxtal? ¿Maʼ wa tu páajtal u beetik Jéeoba maʼ u sen talamtaltoʼon k-beetik baʼax maʼalob?

11-13. ¿Baʼaxten u kʼáat Jéeoba ka k-tsʼáa k-óol utskíintik jujunpʼéel modos yaantoʼon?

¹¹ Ken tuukulnakoʼon tiʼ le baʼaxoʼob u beetmaj Diosoʼ, k-ilik bukaʼaj nojchil le poder yaantiʼoʼ. Por ejemploeʼ letiʼeʼ tu beetaj le Kʼiinoʼ, lelaʼ jach jatsʼuts bix beetaʼanil. Cada segundoeʼ le Kʼiinoʼ jach yaʼab ooxol yéetel sáasil ku tsʼáaik. Le bukaʼaj sáasil yéetel ooxol kʼaʼabéet utiaʼal u yantal kuxtal way Luʼumeʼ chéen junpʼíit wa k-ketik yéetel le bukaʼaj yaan tiʼ le Kʼiinoʼ (Sal. 74:16; Isa. 40:26). Lelaʼ ku yeʼesikeʼ wa ku kʼaʼabéettaleʼ Jéeobaeʼ jeʼel u tsʼáaik muukʼ tiʼ tuláakal le máaxoʼob meyajtik way Luʼumoʼ (Isa. 40:29). Wa Jéeoba u kʼáateʼ jeʼel u beetik xan maʼ u talamtaltoʼon k-kʼexik jujunpʼéel modos yaantoʼoneʼ wa hasta jeʼel u luʼsik junpuliʼ le kʼaakʼas tsʼíibolaloʼob yaantoʼonoʼ. ¿Baʼaxten túun maʼ tu beetik?

¹² Jéeobaeʼ u tsʼaamajtoʼon u páajtalil k-chʼaʼtuklik baʼax unaj k-beetik. Letiʼeʼ ku chaʼik k-yéeyik wa yaan k-beetik baʼax ku yaʼalik wa maʼ. Ken k-tsʼáa k-óol beet baʼax ku yaʼaliktoʼoneʼ, k-eʼesik k-yaabiltmaj yéetel k-kʼáat kiʼimakkúunt u yóol. Satanaseʼ ku yaʼalikeʼ maʼ maʼalob bix u gobernar Jéeobaiʼ. Baʼaleʼ ken k-uʼuy u tʼaan Jéeobaeʼ, k-eʼesik k-kʼáat ka u gobernartoʼon letiʼ. K-ojleʼ Jéeobaeʼ tumen jach u yaabiltmoʼoneʼ jach kʼaʼanaʼan u yilik le baʼaxoʼob k-beetik utiaʼal k-meyajtikoʼ (Job 2:3-5; Pro. 27:11). Kex maʼ chéen chʼaʼabileʼ, ken k-tsʼáa k-óol k-utskíint le modos maʼ jach maʼalobtak yaantoʼonoʼ, k-eʼesik k-kʼáat meyajt Jéeoba yéetel chúukaʼan óolal yéetel k-kʼáat ka u gobernartoʼon.

¹³ Jéeobaeʼ ku yaʼaliktoʼon ka k-tsʼáa k-óol k-eʼes le jatsʼuts modos yaantiʼoʼ (Col. 3:12; xok 2 Pedro 1:5-7). U kʼáat xan ka k-tsʼáa k-óol utiaʼal k-kanik k-controlart baʼaxoʼob k-tuklik yéetel baʼaxoʼob k-tsʼíiboltik (Rom. 8:5; 12:9). Ken k-beet tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-utskíintik bix k-tuukul yéetel ken k-il tsʼoʼok u bintoʼon utsileʼ, jach ku kiʼimaktal k-óol.

14, 15. ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal u yantaltoʼon le modos uts tu tʼaan Jéeobaoʼ? (Ilawil le cuadro « Le Biblia yéetel le oracionoʼ tu kʼexaj u kuxtaloʼob».)

¹⁴ ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal u yantaltoʼon le modos uts tu tʼaan Jéeobaoʼ? Tu lugar k-chʼaʼtuklik chéen t-juunal le baʼaxoʼob unaj k-utskíintikoʼ, kʼaʼabéet k-chaʼik u nuʼuktikoʼon Dios. Romailoʼob 12:2, ku yaʼalik: «Xuʼuluk xan a kuxtaleʼex jeʼex u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ, baʼaxeʼ kʼex a tuukuleʼex utiaʼal ka páajchajak a kʼexik a kuxtaleʼex, beyoʼ ta juunaleʼex ken a wileʼexeʼ, le baʼax u kʼáat Diosoʼ uts, kʼambeʼen yéetel jach chúukaʼan». Bey túunoʼ utiaʼal k-ojéeltik baʼax u kʼáat Jéeoba ka k-beeteʼ, jach kʼaʼabéet k-aprovechartik tuláakal le áantajoʼob ku tsʼáaiktoʼonoʼ. Kʼaʼabéet k-xokik sáamsamal le Bibliaoʼ, k-tuukul tiʼ le baʼaxoʼob k-xokikoʼ yéetel k-orar tiʼ Jéeoba utiaʼal ka u tsʼáatoʼon u kiliʼich muukʼ (Luc. 11:13; Gal. 5:22, 23). Lelaʼ yaan u yáantkoʼon k-naʼat baʼax jeʼel u kiʼimakkúuntik u yóoleʼ yéetel bix jeʼel k-tuukul jeʼex letiʼeʼ. Ken tsʼoʼokok túuneʼ tuláakal baʼax ken k-tukult, ken k-aʼal yéetel ken k-beeteʼ yaan u kiʼimakkúuntik u yóol Jéeoba, tsʼoʼoleʼ yaan xan k-kanik controlart le modos maʼ jach maʼalob yaantoʼonoʼ. Chéen baʼaleʼ kex beyoʼ deporsi yaan u seguer k-kanáantikba utiaʼal maʼ u beetkoʼob k-lúubul tiʼ baʼax kʼaas (Pro. 4:23).

¹⁵ Kex sáamsamal unaj k-ilik k-xokik le Bibliaoʼ, kʼaʼabéet xan k-ilik u meyajtoʼon le publicacionoʼob jeʼex le revista U Pʼíich Tulumil Kanan yéetel ¡Despertadoʼ! Yaʼab tiʼ le revistaʼobaʼ ku taaskoʼob xookoʼob ku kaʼansiktoʼon bix jeʼel k-eʼesik u jatsʼuts modos Jéeobaeʼ yéetel bix jeʼel k-utskíintik le baʼaxoʼob maʼ jach maʼalobtak k-beetik yaan horaoʼ. Maʼ xaaneʼ k-ilkeʼ jujunpʼéel xookoʼob ku taasik le revistaʼob wa jujunpʼéel tekstoʼobeʼ jach jeʼel u yáantkoʼonoʼobeʼ. Le xookoʼob yéetel le tekstoʼobaʼ jeʼel u páajtal k-tsʼáaikoʼob tiʼ junpʼéeliliʼ tuʼux utiaʼal ka k-jóoʼs xok cada wa baʼax kʼiineʼ.

16. Wa ka wuʼuyik maʼ béeyak a maas maʼalobkíintik a modoseʼ, ¿baʼaxten maʼ unaj u lúubul a wóoliʼ?

¹⁶ Ku bisik tiempo k-kanik k-eʼes le jatsʼuts modos yaan tiʼ Jéeobaoʼ. Le oʼolaleʼ wa teech ka wuʼuyik maʼ béeyak a maas maʼalobkíintik a modoseʼ, maʼ u lúubul a wóol, yanaktech paciencia. Maʼ xaaneʼ chéen kʼaʼabéet a maas tsʼáaik a wóol a beet baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ. Wa ka maas tuukul yéetel ka beetik tuláakal baʼal jeʼex u kʼáat Jéeobaeʼ, maas séeb ken a kan bix u tuukul yéetel maas chéen chʼaʼabil ken a beet baʼax maʼalob (Sal. 37:31; Pro. 23:12; Gal 5:16, 17).

17. Wa ku chúukpajal k-óol tiʼ Jéeobaeʼ, ¿baʼax jeʼel k-páaʼtikeʼ?

¹⁷ Toʼoneʼ táan k-páaʼtik u kʼuchul u kʼiinil u pʼáatal minaʼan k-kʼeban yéetel u béeytal  k-meyajtik Jéeoba utiaʼal kʼiinoʼob minaʼan u xuul. Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ maʼ kun kʼaʼabéettal k-utskíintik mix baʼal ichil k-kuxtal, le oʼolal maas chéen chʼaʼabil ken k-eʼes le jatsʼuts modos yaan tiʼ Jéeobaoʼ. Kex beyoʼ teʼ kʼiinoʼobaʼ jeʼel u páajtal k-meyajtik Jéeobaeʼ tumen letiʼeʼ tu tsʼáajtoʼon u Hijo utiaʼal u boʼotik k-kʼebanoʼob. Bey túunoʼ wa ku seguer k-tsʼáaik k-óol k-maʼalobkíint k-modos bey xan wa k-beetik le baʼax ku kaʼansiktoʼon le Bibliaoʼ, jeʼel k-kiʼimakkúuntik u yóol Jéeoba kex kʼebanoʼoneʼ.

18, 19. ¿Baʼax eʼesik jeʼel u páajtal u seguer u kʼexik k-kuxtal le Bibliaoʼ?

¹⁸ Kevineʼ tu tsʼáaj u yóol utiaʼal u xuʼulul u séeb tsʼíikil. Letiʼeʼ ku tuukul kaʼach tiʼ baʼax tsʼoʼok u kanik teʼ Bibliaoʼ yéetel jach ku tsʼáaik u yóol u tsʼáa ichil u kuxtal le baʼax ku kanikoʼ. Tsʼoʼoleʼ tu chʼaʼaj xan en cuenta le baʼax aʼalaʼabtiʼ tumen uláakʼ sukuʼunoʼoboʼ. Kex tu bisaj jujunpʼéel añoʼob u maas maʼalobkíintik bix u modoseʼ, ka máan kʼiineʼ béeychaj u beetik u siervo ministerialil. Bejlaʼeʼ tsʼoʼok veinte años joʼopʼok u beetik u ancianoil. Chéen baʼaleʼ kex tsʼoʼok u máan kʼiineʼ Kevineʼ u yojel láayliʼ kʼaʼabéet u kanáantkuba utiaʼal maʼ u yúuchultiʼ tu kaʼatéen beyoʼ.

¹⁹ Jeʼex Kevineʼ toʼoneʼ unaj u seguer k-maʼalobkíintik k-modos. Wa k-beetkeʼ, yaan u béeytal k-natsʼikba tiʼ Jéeoba (Sal. 25:14). Wa xan k-beetik tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-kiʼimakkúuntik u yóoloʼ, Jéeobaeʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal ka xiʼiktoʼon utsil. Jeʼex tsʼoʼok k-ilkoʼ yéetel u yáantaj le Bibliaoʼ, jeʼel u béeytal k-seguer k-maas maʼalobkíintik bix k-kuxtaleʼ (Sal. 34:8).