1. ¿Baʼax kʼaʼabéet tiʼ máak utiaʼal u kuxtal, chéen baʼaleʼ yaan horaeʼ baʼax ku tsʼíiboltik?

MAʼ YAʼAB baʼax kʼaʼabéet tiʼ máak utiaʼal u kuxtaliʼ, chéen kʼaʼabéettiʼ janal, nookʼ yéetel tuʼux u kajtal. Chéen baʼaleʼ u jaajileʼ ku tsʼíiboltik u yantal u maasil baʼaloʼob tiʼ. Yaʼab máakeʼ maʼ tu tsʼáaik cuentaeʼ le baʼaxoʼob ku tsʼíiboltikoʼ maʼ kʼaʼabéetoʼob tiʼiʼ.

2. ¿Baʼax u kʼáat máak ka yanaktiʼ yaan hora?

² Máaxoʼob kajaʼanoʼob tiʼ junpʼéel luʼumil tuʼux yaan óotsilileʼ maʼ igual baʼax u kʼáat u manoʼob tiʼ le máaxoʼob kajaʼanoʼob tiʼ junpʼéel luʼumil ayikʼaloʼ. Teʼ tuʼuxoʼob ku yilaʼal óotsililoʼ le máakoʼoboʼ chéen u kʼáat ka yanaktiʼob baʼaloʼob jeʼex junpʼéel celular, junpʼéel moto, wa junpʼéel chan terreno. Chéen baʼaleʼ teʼ tuʼux maas ayikʼal máakoʼ u kʼáatoʼob koʼokoj nookʼoʼob, junpʼéel nojoch naj wa junpʼéel coche maas túumben. Pero kex jeʼel tuʼuxak kajaʼanoʼoneʼ tuláakloʼon jeʼel k-kʼuchul k-tsʼíibolt u yantaltoʼon yaʼab baʼaloʼob maʼ kʼaʼanaʼantakiʼ wa maʼ tu páajtal k-boʼotik.

3. ¿Baʼax táakaʼan ichil u tsʼíiboltik máak u yantal ayikʼaliloʼob tiʼ?

³ ¿Baʼax táakaʼan ichil u tsʼíiboltik máak u yantal ayikʼaliloʼob tiʼ? Le máax beyaʼ maas ku tsʼaatáantik u yantal yaʼab baʼaloʼob tiʼ ke u meyajtik Dios. Tsʼoʼoleʼ maʼ kiʼimak u yóol yéetel baʼaxoʼob yaantiʼiʼ, baʼaxeʼ ku tsʼíiboltik u yantaltiʼ u maasil baʼaloʼob. Tuláakal máak jeʼel u kʼuchul u tsʼíibolt u yantal yaʼab baʼaloʼob tiʼeʼ, tak le máaxoʼob óotsiloʼoboʼ bey xan le minaʼan u tojol tiʼob utiaʼal u manikoʼob baʼaloʼob jach koʼojtakoʼoboʼ. Ken úuchuk lelaʼ hasta ku xuʼulul u tsʼáaikoʼob u Reino Dios táanil ichil u kuxtaloʼob (Heb. 13:5).

4. ¿Bix u meyaj tiʼ Satanás le baʼaxoʼob ku ‹tsʼíiboltik k-ichoʼ›?

⁴ Satanaseʼ u kʼáat ka k-tukleʼ chéen jeʼel u yantaltoʼon kiʼimak óolal wa yaantoʼon yaʼab baʼaloʼobeʼ. Le oʼolaleʼ tiʼ letiʼeʼ ku meyaj le baʼaxoʼob yaan way yóokʼol kaab bey xan le baʼaxoʼob ku ‹tsʼíiboltik k-ich› utiaʼal u yantaltoʼon yaʼab baʼaloʼoboʼ (1 Juan 2:15-17; Gén. 3:6; Pro. 27:20). Sáamsamal k-ilik yéetel k-uʼuyik u anunciartaʼal jejeláas baʼaloʼob túumbentak utiaʼal u taaktal k-manik. Techeʼ, ¿tsʼoʼok wa a manik wa baʼax chéen tumen ta wilaj tiʼ junpʼéel tienda wa ta wuʼuyaj u anunciartaʼal? Maʼ xaaneʼ ka tsʼoʼok a manikeʼ ta tsʼáaj cuenta maʼ jach kʼaʼabéettech kaʼachi. Ken k-man baʼaloʼob maʼ kʼaʼabéettoʼoneʼ, chéen k-beetik u maas yantaltoʼon chiʼichnakiloʼob. Tsʼoʼoleʼ ku beetik u xuʼuluk k-tsʼáaik k-óol k-meyajt Jéeoba. Maʼ xaaneʼ hasta jeʼel u beetik maʼ u yantaltoʼon tiempo utiaʼal k-xokik le Bibliaoʼ, k-líiʼsikba utiaʼal le muchʼtáambaloʼoboʼ, k-bin teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ yéetel k-jóokʼol kʼaʼaytaj. Maʼ unaj k-tuʼubsik le baʼax tu yaʼalaj le apóstol Juanoʼ: «Le yóokʼol kaabaʼ táan u bin u xuʼulultiʼ bey xan tiʼ u tsʼíibolaloʼob».

5. ¿Baʼax jeʼel u yúuchul tiʼ le máaxoʼob ku xupik u muukʼoʼob utiaʼal u yantaltiʼob yaʼab baʼaloʼoboʼ?

⁵ Satanaseʼ u kʼáat ka k-xup k-muukʼ utiaʼal u yantaltoʼon yaʼab taakʼin yéetel uláakʼ baʼaloʼob tu lugar k-meyajtik Jéeoba (Mat. 6:24). Chéen baʼaleʼ wa k-chʼíikil k-il u yantaltoʼon yaʼab baʼaloʼobeʼ, maʼ kun yantal u biilal k-kuxtal. Maʼ kun antaltoʼon kiʼimak óolal ichil k-kuxtal yéetel maʼ xaaneʼ jeʼel k-oksikba ich problemaʼob yoʼolal k-pʼaaxeʼ. U maas kʼaasileʼ jeʼel u xuʼulul u yantaltoʼon fe tiʼ Jéeoba yéetel tiʼ u Reinoeʼ (1 Tim. 6:9, 10; Apo. 3:17). Jesuseʼ tu yaʼaleʼ «u tsʼíiboltaʼal le u maasil baʼaloʼoboʼ» jeʼel u páajtal u keʼetel yéetel kʼiʼixoʼob ku pixkoʼob junpʼéel chan semilla utiaʼal maʼ u jóokʼoleʼ (Mar. 4:14, 18, 19).

6. ¿Baʼax k-kanik tiʼ Baruc?

⁶ Koʼox tʼaan tiʼ baʼax úuch tiʼ Baruc, u secretario Jeremías. Ka joʼopʼ u bin Baruc «tu paach nukuch baʼaloʼob[eʼ]», Jéeobaeʼ tu kʼaʼajsaj tiʼeʼ jach taʼaytak u xuʼulsaʼal Jerusalén. Chéen baʼaleʼ tu yaʼalaj tiʼ Barukeʼ yaan u salvartik u kuxtal (Jer. 45:1-5). Barukeʼ maʼ unaj kaʼach u chʼikik u tuukul tiʼ yaanal baʼaliʼ, tumen Jéeobaeʼ maʼ ken u salvart le baʼaloʼob yaan tiʼ le máakoʼoboʼ (Jer. 20:5). Toʼon xaneʼ kuxaʼanoʼon tu xuul u kʼasaʼan yóokʼol kaab Satanás. Le oʼolaleʼ maʼ u kʼiinil k-chʼíikil k-kaxt u yantaltoʼon yaʼab baʼaloʼobiʼ. Maʼ unaj k-tuklik xan wa ken tsʼoʼokok le nojoch muʼyajiloʼ láayliʼ yaan u yantaltoʼon le baʼaxoʼob yaantoʼon bejlaʼoʼ, kex jeʼel bukaʼaj koʼojiloʼobeʼ (Pro. 11:4; Mat. 24:21, 22; Luc. 12:15).

7. ¿Baʼax ken k-xakʼalt beoraaʼ yéetel baʼaxten?

⁷ ¿Bix jeʼel u yantal tiʼ toʼon yéetel tiʼ k-familia baʼax kʼaʼabéet sin ke u xuʼulul k-tsʼáaik táanil k-meyajtik Dioseʼ? ¿Baʼax jeʼel k-beetik utiaʼal maʼ k-tsʼíiboltik u yantaltoʼon u maasil baʼaloʼobeʼ? ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-sen k-chiʼichnaktal yoʼolal baʼaxoʼob maʼ jach kʼaʼabéettoʼoniʼ? Le ka kaʼansajnaj Jesús teʼ puʼukoʼ tu yaʼalaj baʼax jeʼel u yáantkoʼoneʼ (Mat. 6:19-21). Koʼox xakʼaltik baʼax ku yaʼalik Mateo 6:25 tak 34. Le tsolnuʼukoʼob tu tsʼáajoʼ yaan u yáantkoʼon k-ileʼ maas maʼalob  ka k-kaxt táanil le Reinooʼ, maʼ uláakʼ baʼaloʼobiʼ (Luc. 12:31).

8, 9. 1) ¿Baʼaxten maʼ unaj k-sen chiʼichnaktal yoʼolal le baʼaxoʼob kʼaʼabéettoʼonoʼ? 2) ¿Baʼax u yojel Jesús yoʼolal baʼax kʼaʼabéet tiʼ máak?

⁸ (Xok Mateo 6:25.) Jesuseʼ u yojleʼ u disipuloʼobeʼ ku chiʼichnaktaloʼob yoʼolal baʼax ken u jaantoʼob, baʼax ken u yukʼoʼob yéetel bix ken u vestirtilubaʼob, le oʼolal le ka kaʼansajnaj teʼ puʼukoʼ, tu yaʼalajtiʼob: «Xuʼuluk a chiʼichnaktaleʼex yoʼolal a kuxtaleʼex». Jesuseʼ u kʼáat kaʼach u yáant u disipuloʼob u yiloʼob baʼaxten maʼ unaj u chiʼichnaktaloʼob yoʼolal uláakʼ baʼaloʼobiʼ. U yojel xaneʼ kex wa yaan baʼax jach kʼaʼabéettiʼobeʼ, wa ku sen chiʼichnaktaloʼobeʼ jeʼel u tuʼubultiʼob le baʼax maas kʼaʼanaʼan ichil u kuxtaloʼoboʼ. Jesuseʼ jach u yaabiltmaj kaʼach u disipuloʼob le oʼolal maʼ chéen tu yaʼalajtiʼob ka u kanáantubaʼob tiʼ le baʼaloʼobaʼ (Mat. 6:27, 28, 31, 34).

⁹ ¿Baʼaxten túun Jesuseʼ tu yaʼalaj maʼ unaj k-chiʼichnaktal tu yoʼolal baʼax ken jaante, baʼax ken k-ukʼe yéetel baʼax ken k-búukinte? ¿Maʼ wa kʼaʼabéettoʼon tuláakal le baʼaloʼobaʼ? Jaaj, kʼaʼabéettoʼon. Wa minaʼantoʼon taakʼin utiaʼal k-manik le baʼaloʼob kʼaʼabéetoʼobaʼ, k-chiʼichnaktal. Jesuseʼ u yojel kaʼach lelaʼ yéetel u yojel baʼax kʼaʼabéet tiʼ tuláakal máak. U yojel xaneʼ teʼ «tu tsʼook kʼiinoʼob[aʼ]» u disipuloʼobeʼ istikyaj ken u máansil u kuxtaloʼob (2 Tim. 3:1). Jeʼex tu yaʼaliloʼ teʼ kʼiinoʼobaʼ yaan horaeʼ ku pʼáatal minaʼan meyaj tiʼ máak tsʼoʼoleʼ tuláakal baʼal jach koʼoj. Yaʼab tuʼuxeʼ jach táan u yilaʼal óotsilil yéetel minaʼan baʼal jaantbil. Chéen baʼaleʼ Jesuseʼ u yojel xaneʼ le kuxtaloʼ maas kʼaʼanaʼan tiʼ le jaanloʼ yéetel le wíinkliloʼ maas kʼaʼanaʼan tiʼ le nookʼoʼ.

10. ¿Baʼax tu yaʼalaj Jesús maas kʼaʼanaʼan ka u kʼáat u disipuloʼob?

¹⁰ Táanil tiʼ u yaʼalik Jesús tiʼ u disipuloʼob maʼ u sen chiʼichnaktaloʼobeʼ, tsʼokaʼaniliʼ u kaʼansiktiʼob ka u kʼáatoʼob tiʼ Jéeoba le baʼaxoʼob maas kʼaʼabéettiʼoboʼ, ken orarnakoʼobeʼ jeʼel u páajtal u kʼáatkoʼob lelaʼ: «Tsʼáa k-oʼoch waaj utiaʼal le kʼiinaʼ» (Mat. 6:11). Uláakʼ juntéenjeakeʼ tu yaʼalajtiʼob ka u kʼáatoʼob lelaʼ: «Tsʼáatoʼon k-oʼoch waaj utiaʼal le kʼiinaʼ, le bukaʼaj kun kʼaʼabéettaltoʼon teʼ kʼiinaʼ» (Luc. 11:3). Chéen baʼaleʼ le baʼax tu yaʼalaj Jesusaʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa mantatsʼ ken k-tuukul chéen tiʼ le baʼaxoʼob kʼaʼabéettoʼonoʼ. Jesuseʼ tu yaʼalaj tiʼ disipuloʼobeʼ u oraroʼob utiaʼal ka taalak u Reino Dioseʼ maas kʼaʼanaʼan ke tiʼ u oraroʼob yoʼolal uláakʼ baʼaloʼob (Mat. 6:10; Luc. 11:2). Utiaʼal u yáantik u disipuloʼob utiaʼal maʼ u jach chiʼichnaktaloʼobeʼ Jesuseʼ tu kʼaʼajsajtiʼob bix u kanáantik Jéeoba tuláakal baʼax u beetmaj.

11, 12. ¿Baʼax k-kanik tiʼ bix u kanáantik Jéeoba le chʼíichʼoʼoboʼ? (Ilawil le foto yaan tu káajbal le xookaʼ.)

¹¹ (Xok Mateo 6:26.) Jesuseʼ tu yaʼalaj ka k-il «le chʼíichʼoʼob ku xikʼnaloʼob teʼ kaʼanoʼ». Le chʼíichʼoʼoboʼ kex mejentakoʼobeʼ yaʼab u jaanloʼob. Wa le bukaʼaj u nojchil juntúul chʼíichʼ jeʼex u nojchil juntúul wíinikeʼ, bejlaʼa maas yaʼab u janal ke tiʼ máakeʼ. Le chʼíichʼoʼoboʼ ku tséentkubaʼob yéetel u neekʼ jejeláas cheʼob, mejen ikʼeloʼob yéetel x-nookʼoloʼob. Chéen baʼaleʼ letiʼobeʼ maʼatech u paakʼaloʼob mix tech u joochoʼob, kex beyoʼ Jéeobaeʼ ku tsʼáaik baʼax kʼaʼabéettiʼob (Sal. 147:9). U jaajileʼ Jéeobaeʼ maʼatech u tsʼáaik u yoʼochoʼob tu chiʼob, baʼaxeʼ letiʼob unaj u bin u kaxtoʼob, chéen baʼaleʼ ken xiʼik u kaxtoʼob xaneʼ Jéeobaeʼ u tsʼaamiliʼ le baʼaloʼobaʼ.

¹² Jesuseʼ u yojleʼ wa Jéeoba ku tsʼáaik baʼax kʼaʼabéet tiʼ le chʼíichʼoʼoboʼ jeʼel xan u tsʼáaik baʼax kʼaʼabéet tiʼ wíinikeʼ ^[1] (1 Ped. 5:6, 7). Chéen baʼaleʼ jeʼex le chʼíichʼoʼoboʼ maʼ unaj k-páaʼtik ka taasaʼak baʼax kʼaʼabéettoʼoniʼ. Baʼaxeʼ unaj k-pakʼik baʼax ken k-jaante wa k-náajaltik taakʼin utiaʼal k-manik.  Wa k-beetkeʼ Jéeobaeʼ jeʼel u bendecirkoʼoneʼ. Yéetel wa ku pʼáatal minaʼantoʼon taakʼin wa baʼax k-jaanteʼ, letiʼeʼ jeʼel u tsʼáaiktoʼon baʼax kʼaʼabéettoʼoneʼ, ¿bixi? Maʼ xaaneʼ jeʼel u péeksik u puksiʼikʼal wa máax utiaʼal ka u yáantoʼoneʼ. Jéeobaeʼ ku tsʼáaik xan tuʼux u kajtal le chʼíichʼoʼoboʼ, letiʼeʼ tu beetoʼob yéetel u páajtalil u beetkoʼob u yotochoʼob yéetel tu tsʼáaj xan le baʼaxoʼob kʼaʼabéet utiaʼal u beetik u yotochoʼoboʼ. Jéeoba xaneʼ jeʼel u páajtal u yáantkoʼon utiaʼal u yantal tuʼux k-kajtal junmúuchʼ yéetel k-familiaeʼ.

13. ¿Baʼax eʼesik maas koʼoj k-kuxtal tiʼ le chʼíichʼoʼoboʼ?

¹³ Ka tsʼoʼok u yaʼalik Jesús tiʼ u disipuloʼob bix u tséentik Jéeoba le chʼíichʼoʼoboʼ, tu kʼáatajtiʼob: «¿Maʼ wa maas koʼoj a tojoleʼex tiʼ letiʼobiʼ?» (ket yéetel Lucas 12:6, 7). Ka tu yaʼalaj Jesús lelaʼ táan kaʼach u tuukul tiʼ u kuxtal ken u kʼub maʼ kun xáantal tu yoʼolal wíinikoʼ. Jesuseʼ maʼ ken u kʼub u kuxtal tu yoʼolal chʼíichʼoʼob wa uláakʼ baʼalcheʼob, baʼaxeʼ letiʼe kíim utiaʼal u yantaltoʼon kuxtal minaʼan u xuul (Mat. 20:28).

14. ¿Baʼax jeʼel u yúuchul tiʼ juntúul máax ku sen chiʼichnaktaleʼ?

¹⁴ (Xok Mateo 6:27.) ¿Baʼax tu yóotaj u yaʼal Jesús le ka tu yaʼalaj maʼ tu páajtal u chowakkíintik u kuxtal máak wa ku sen chiʼichnaktal? Letiʼeʼ tu yóotaj u yaʼaleʼ u sen chiʼichnakkúuntikuba máak yoʼolal baʼax kʼaʼabéet tiʼeʼ maʼ tu beetik u maas yaʼabtal u kʼiiniloʼob u kuxtal, baʼaxeʼ jeʼel u beetik u kʼojaʼantal máakeʼ wa tak u séeb kíimil.

15, 16. 1) ¿Baʼax k-kanik tiʼ bix u kanáantik Jéeoba le looloʼob yaan teʼ kʼáaxoʼ? (Ilawil le foto yaan tu káajbal le xookaʼ.) 2) ¿Tiʼ baʼax maʼalob ka tuukulnakoʼon, yéetel baʼaxten?

¹⁵ (Xok Mateo 6:28 tak 30.) Toʼoneʼ jach jatsʼuts k-ilik vestirtikba maʼalob, maases ken  xiʼikoʼon kʼaʼaytaj, wa ken xiʼikoʼon muchʼtáambal wa teʼ asambleaʼoboʼ. Chéen baʼaleʼ, ¿maʼalob wa ka sen chiʼichnakchajkoʼon yoʼolal baʼax nookʼil ken k-tsʼáae? Jesuseʼ tu kaʼa kʼaʼajsaj tiʼ u disipuloʼob bix u kanáantik Jéeoba le baʼaxoʼob u beetmoʼ. Letiʼeʼ tʼaanaj tiʼ «le looloʼob yanoʼob teʼ kʼáaxoʼ». Le looloʼoboʼ maʼatech u chuyik u nookʼoʼob pero jach jatsʼutstakoʼob. Jesuseʼ tu yaʼaleʼ Salomoneʼ «kex jach táaj ayikʼal kaʼacheʼ maʼ tu vestirtuba jeʼex junkúul tiʼ le looloʼobaʼ».

¹⁶ Le ka tsʼoʼok u tʼaan tiʼ le looloʼoboʼ, Jesuseʼ tu yaʼalaj xan: «Wa Dios bey u vestirtik u cheʼiloʼob yéetel u xíiwiloʼob kʼáax[eʼ], [...] ¿maʼ wa maas jeʼel u vestirtikeʼexeʼ, máakeʼex junpʼíit a fejeʼex?». U jaajileʼ Jéeobaeʼ jeʼel u beetik kaʼach lelaʼ, chéen baʼaleʼ maʼ jach yaan fe tiʼ u disipuloʼob Jesusiʼ (Mat. 8:26; 14:31; 16:8; 17:20). Letiʼobeʼ kʼaʼabéet u jach creertikoʼob yaan u kanáantaʼaloʼob yéetel yaan u tsʼaʼabaltiʼob baʼax kʼaʼabéet tumen Jéeoba. Le oʼolaleʼ maʼalob ka k-tukle: «¿Kux túun teen? ¿Kin creertik wa yaan u tsʼáaikten Jéeoba le baʼaxoʼob kʼaʼabéettenoʼ?».

17. ¿Baʼax jeʼel u beetik u xuʼulul k-meyajtik Jéeobaeʼ?

¹⁷ (Xok Mateo 6:31 yéetel 32.) Le máaxoʼob maʼatech u meyajtikoʼob Jéeobaoʼ chéen ku tuukuloʼob tu yoʼolaloʼob yéetel chéen chʼiikil u kaxtoʼob taakʼin wa uláakʼ baʼaloʼob. Wa k-beetik jeʼex letiʼobeʼ jeʼel u xuʼulul k-meyajtik Jéeobaeʼ. Toʼoneʼ k-ojleʼ Jéeobaeʼ bey juntúul Taatatsil jach u yaabiltmoʼoneʼ. K-ojel xaneʼ wa k-beetik tuláakal baʼax ku yaʼalik yéetel k-tsʼáaik táanil ichil k-kuxtal u Reinoeʼ, letiʼeʼ maʼ chéen yaan u tsʼáaiktoʼon baʼax kʼaʼabéettoʼoniʼ baʼaxeʼ yaan u tsʼáaiktoʼon tak u maasil baʼaloʼob. Maʼ unaj u tuʼubultoʼoneʼ k-bisikba yéetel Jéeobaeʼ letiʼe baʼax beetik u yantaltoʼon  kiʼimak óolaloʼ yéetel letiʼe baʼax áantkoʼon utiaʼal u kiʼimaktal k-óol yéetel le baʼax yaan utiaʼal k-jaantoʼ bey xan le baʼax yaan utiaʼal k-búukintoʼ (1 Tim. 6:6-8).

18. ¿Baʼax u yojel Jéeoba, yéetel baʼax ken u beet t-oʼolal?

¹⁸ (Xok Mateo 6:33.) Wa k-tsʼáaik u Reino Dios táanil ichil k-kuxtaleʼ, letiʼeʼ yaan u tsʼáaiktoʼon tuláakal le baʼax kʼaʼabéettoʼonoʼ. Jesuseʼ tu yaʼalaj baʼaxten jeʼel u páajtal k-confiar tiʼ lelaʼ, tu yaʼalaj: «A Taataʼex yaan teʼ kaʼanoʼ u yojel kʼaʼabéetteʼex tuláakal le baʼaloʼobaʼ». Antes tiʼ k-tsʼáaik cuenta baʼax kʼaʼabéettoʼoneʼ, Jéeobaeʼ u yojel (Fili. 4:19). Letiʼeʼ u yojel baʼax nookʼil kun kʼaʼabéettaltoʼon. U yojel xan baʼax kun kʼaʼabéettaltoʼon utiaʼal k-jaante yéetel u yojel kʼaʼabéet u yantal tuʼux k-kajtal yéetel k-familia. Jéeobaeʼ ku yaʼalikeʼ yaan u tsʼáaiktoʼon le baʼaxoʼob jach tu jaajil kʼaʼabéettoʼonoʼ.

19. ¿Baʼaxten maʼ unaj k-chiʼichnaktal tu yoʼolal baʼax kun úuchul tuláakʼ kʼiiniʼ?

¹⁹ (Xok Mateo 6:34.) Jesuseʼ tu yaʼalaj tiʼ u disipuloʼob: «Junpuliʼ maʼ a sen chiʼichnaktaleʼex». Jéeobaeʼ yaan u tsʼáaiktoʼon le baʼax kʼaʼabéettoʼon utiaʼal cada kʼiinoʼ. Le oʼolaleʼ maʼ unaj k-sen chiʼichnaktal tu yoʼolal baʼax kun úuchul tuláakʼ kʼiiniʼ. Wa ka k-beet lelaʼ jeʼel u káajal k-tuukul chéen t-oʼolaleʼ, tsʼoʼoleʼ lelaʼ jeʼel u beetik u xuʼulul k-meyajtik Dioseʼ. Bey túunoʼ unaj k-maas confiar tiʼ Jéeoba (Pro. 3:5, 6; Fili. 4:6, 7).

20. 1) ¿Bey baʼaxoʼob jeʼel u páajtal a beetik ichil u kaajal Jéeobaeʼ? 2) ¿Baʼax jeʼel u páajtal a beetik utiaʼal a kanik kuxtal chéen yéetel le baʼaxoʼob kʼaʼabéetoʼ?

²⁰ Mix baʼal u biilal k-tsʼáaik juntséelil u Reino Dios utiaʼal k-bin tu paach ayikʼaliloʼob, le oʼolaleʼ maas unaj k-tsʼáaik k-óol meyajt Jéeoba. Toʼoneʼ maʼalob ka k-tukle: «¿Jeʼel wa u páajtal in bin tiʼ junpʼéel múuchʼulil tuʼux maas kʼaʼabéet áantajeʼ? ¿Jeʼel wa u páajtal in beetik in precursorileʼ? Wa precursoreneʼ, ¿jeʼel wa u páajtal in chupik junpʼéel solicitud utiaʼal in bin teʼ Escuela utiaʼal Máaxoʼob Kʼaʼaytik le Reinooʼ? ¿Jeʼel wa u páajtal in bin jujunpʼéel kʼiinoʼob ichil le semana meyaj Betel wa tiʼ junpʼéel Oficina tiʼ Traduccionoʼ? ¿Jeʼel wa u páajtal in bin áantaj utiaʼal u beetaʼal u Najiloʼob Reinoeʼ?». Maʼalob xan ka k-tukult baʼax jeʼel u páajtal k-kʼexik ichil k-kuxtal utiaʼal u béeytal k-maas tsʼáaik k-óol tiʼ le jejeláas meyajoʼob ku beetaʼal ichil u kaajal Diosoʼ. Le cuadro « Bix jeʼel a kuxtal chéen yéetel baʼax kʼaʼabéettecheʼ», ku yaʼalik baʼaxoʼob jeʼel u páajtal a beetkeʼ. Jeʼel u páajtal xan a kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u yáantech a wil baʼax ken a beeteʼ. Ken tsʼoʼokkeʼ ilawil xan a beetik jeʼex tsʼoʼok a chʼaʼtuklikoʼ.

21. ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon k-maas natsʼikba tiʼ Jéeobaeʼ?

²¹ Jesuseʼ tu kaʼansajtoʼon ka k-kaxt u Reino Dios. Wa k-beetik lelaʼ maʼ ken k-sen chiʼichnaktal tu yoʼolal le baʼaxoʼob kʼaʼabéettoʼonoʼ. Wa k-creertik yaan u tsʼáaiktoʼon Jéeoba le baʼaxoʼob kʼaʼabéettoʼonoʼ yaan k-maas natsʼikba tiʼ letiʼ. Lelaʼ yaan xan u yáantkoʼon k-controlartba utiaʼal maʼ k-manik tuláakal le baʼaxoʼob k-tsʼíiboltikoʼ wa tuláakal le baʼaxoʼob k-ilkoʼ, kex wa yaantoʼon u tojol utiaʼal k-manik. Wa k-kanik k-kuxtal chéen yéetel le baʼax kʼaʼabéettoʼonoʼ, yaan u chúukpajal k-óol tiʼ Jéeoba yéetel yaan ‹k-chich machikba tiʼ le kuxtal jach tu jaajil kuxtaloʼ› (1 Tim. 6:19).